Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-26 / 126. szám

1957. SZEPTEMBER 28. CSÜTÖRTÖK

rest

me eve

WCirtai)

Verseg - „Balázs-fejlesztés" után

Javítottak a vérségi tanács - háza tetőzetét A cserepezés 400 forintba került, ám az erről kiállított számlára ügyes kezek a 400 forintos végösszeg elé 7-est is írtak.' A különbözet a tanácselnök és tanácstitkár zsebébe vándorolt. De „születtek“ olyan nyugták is, amelyeket nemlétező személyek nevére állítottak ki. Sok kicsi sokra megy, s így lassacskán 32 ezer forint sikkadt el Tóth János tanácselnök és Tonna Balázs tanácstitkár kezén. A falubeliek sejtették, hogy valami nincs rendben a tanácsházán, s a községfejlesztésre adott forintjaikból miként gazdagodik két felelőtlen ember. Először csak sugdosták, majd nyíltan is mondogatták: nálunk nem községfejlesztés, hanem „Balázs-fejlesz- tés“ folyik. De nemcsak a titkár, s az elnök sikkasztott, hanem Kis Béla adóügyi megbízott is ügyeskedett a maga portáján. A növendék szarvas- marháit utáni kedvezmények kiadásánál úgy vélte, lehet anyagi előnyöket is szerezni.

De ez már a múlté. Torma Balázs és Tóth János már a Gödöllőd Járásbíróság előtt meséli el, hogy ml is történt..; Kis Béla adóügyi megbízottat is leváltották.

Azóta

új élet kezdődött

Versegen. Az új tanácselnök, Tóth Lajos, s az új tanácstitkár, Kálmán István súlyos örökséggel vették át a falu vezetését, de munkájuk máris eredményesnek mondható. Persze, még csak a kezdetkezdetén tartanak.

Először is a falu ifjúságának problémájához nyúltak. Megalakult 40 taggal a KISZ- szervezet. így lesz gazdája — remélik — mind a kulturális, mind a sportéletnek, amely az elmúlt időben visszafejlődött.

Mint rossz emlékre gondolnak a vérségiek a cséplés körüli huzavonákra, s a tanács el is határozta: a jövőben nem fogja megengedni, hogy a munkacsapatok megszervezését megkérdezésük nélkül, megkerülésükkel kössék meg, mert bizony az idén a munkacsapatok idő előtt széthullottak.

Megszervezték a szövetkezeten keresztül a falu zsírellátását is.

De vajon

mi van a községi orvos kinevezésével ?

Tóth Lajos tanácselnök elpanaszolta, hogy még július 13- ám Krejer Sándor járási tanácselnök a községi tanácsülésen mint befejezett tényt közölte: augusztus 1-ére a

községi orvos kinevezése megtörténik. A falu lakossága elvárja, hogy az ígéretnél is több nyilatkozat ne maradjon csak Ígéret és nyilatkozat. A bizalom a tanács iránt a régi vezetők hibája miatt úgyis 1 megrendült az elmúlt hóna-1 pókban. Hogy az új vezetőség § bebizonyíthassa rátermettsé-1 gét és a lakoság észrevegye: | másképpen intézik már a köz-1 ság ügyeit a tanácsházán, el-1 engedhetetlenül szükséges a | község régi jogos és megváló- | sítható igényeinek valóra vál- | tása.

Versegen tehát várják az |

orvost. Mi közben utánanéz- | tünk, hol, s miért akadt el a | kinevezés ügye A megyei ta- | inácsnál' azt a felvilágosítást | kaptuk, hogy az aszódi járás | részére a „plusz egy“ orvosi| Jétszámot megadták. Hogy az | orvos hová kerül, az a járás | hatáskörébe tartozik. Áz aszó- § di járási tanácsnál áz orvosi | státusz megkapását elismer- 1 ,ték, s bár Aszódnak is szűk- | sége volna még egy körzeti | orvosra, Ígéretükhöz híven | .Versegnefe át is adnák, de | Verseg állítólag nem tud la- | kást biztosítani számára. Itt | kétségtelenül valami félreér- | tés áll fenn, mivel a község-1 ben az orvos elhelyezése tu- | domásunk szerint gondot nem | okoz.

A „Balázs-fejlesztés“ követ-1 kezménye, hogy a megszava- | zott községfejlesztési hozzájá- | rulás Versegen csak három | százalék így

kevés a pénz,

amely a tanács rendelkezésére § áll, hogy meg tudja oldani fel- | adatait. Az ez évi hozzájáru- |

elmaradása 18 500. Az összeg befizetése azonban igen vontatott. A tanács bízik abban, hogy rövidesen megváltozik majd a lakosság „fizetési kedve“. Természetesen nem egyik napról a másikra. Elhatározták, hogy havonként a tanácsüléseken beszámolnak a pénz hováforditásáról, sőt a költségvetési év végén közszemlére teszik ki az 500—600 ezer forint megyei költségvetési elszámolást is.

A látottak és hallottak kézzelfoghatóan bizonyítják: Verseg jó úton halad a kibontakozás, az „új“ élet felé.

(alacs)

A háromfázisú árammérőkhöz eddig két darab féfcmág- nest használtaik. Egy újítás nyomán jelenleg egy darabból álló fékmágnest alkalmaznak, így az éhhez szükséges fontos importanyag 50 százalékát takarítják meg.

★

Kilencvenkétezer forintnyi segélyt oszt ki az üzem szak- szervezeti bizottsága 1957-ben az arra rászoruló dolgozóknak. A bölcsőde ellátására 350 000 forintot fordít a vállalat.

★

A gyár KISZ-szervezete áprilisban alakult 12 taggal. Ma már 42 tagja van a szervezetnek. E héten választják meg

a végleges vezetőséget. A KISZ-tagck arra törekszenek, hogy a szervezeten kívüli fiatalok számára is biztosítsák a szórakozási, tanulási és művelődési lehetőségeket. Ehhez nagy segítséget nyújt a most megnyíló klubhelyiség.

★

Minthogy a gyár leginkább

külföldi megrendelésre termel, ismét megalakították az üzemben az ifjúsági exportbrigádokat.

SitriiinnmiMiiniuuiiittinimiiniiiiiiitifitiiiiiiiiHiiiHiiitiiiiiiiiiiimtimiuiitiiMiiiiiitiiiimiimiiuiiiiiiniHiiiiiiii

Papp Laci a felvevőgép előtt

A Nőtanács rendezte Anna- bál tiszta bevétele 5200 forint volt. Ezt az összeget részben az üzemi óvoda, részben a kisebb fizetésű dolgozók gyermekeinek megsegítésére for- iminimiun- dítják. Legközelebb szeptem- ! bér 28-án rendez tánccal egy- ! bekötött női, férfi és gyer- 1 mekruha divatbemutatót a |Ganz Árammérőgyár Nőtaná- I csa.

1 A nyereségrészesedés. az | önköltségcsökkentés és a bér- ! rendezés problémáit tárgyalják | meg a gyár dolgozói a szep- I tember 30-án tartandó mun- I kásgyűlésen.

Mikor vásároljanak Ócsán?

Az ácsai földművesszövet- 'kezeti boltok újabb nyitvatartási idejét egyenesen a dolgo- zók érdekeivel ellentétesen állapították meg.

A piactéri üzlet nyolctól tizenöt óráig, a Vasút utcai nyolctól tizenöt óra harmincig tart nyitva. A dolgozók —« legtöbbnyire gyári munkások — a hajnali vonatokkal in-« dúlnak munkába s a legVco- rábbi vonat délután tizenhat órakor érkezik velük vissza^ Ekkor már mindkét üzlet zárva van.

Az ilyen egyfolytában való üzletnyitvatartás megoldható ott, ahol ez a lakosság érdé- keit nem sérti. Az alkalmazottak érdekét azonban össze kell hangolni a vásárlók érdekeivel. Legyenek a bottók nyitva reggel 8-tól délig az otthoniak és délután fél háromtól tizenkilenc óráig a vonaton bejáró dolgozók érdekében. A boltbeli dolgozók pi* kenjenek déltől tizenöt óráig, de ne hagyják a hazautazó dolgozókat vásárlási lehetőség nélkül.

Horváth István,

Öcsa, Hajcsár út

Októberben már magyar gyártmányú ( kocsival ad helyszíni közvetítést a televízió

1 Folytatják a bécsi és a pozsonyi adó kísérleti átvételét

lás 71 ezer forint, a múlt évek

Befejezték a „Nehéz kesztyű” című film forgatását. A film főszereplője a „nehéz kesztyű” bajnoka, Papp Laci. Képünkön kissé melege van a sportvilág kedvencének. Csak azt nem tudjuk, hogy a mérkőzéstől, vagy a Jupiter-lámpa fényétől!?

| A Magyar Televízió gyors | fejlesztéséhez számos gyár és | kutatóintézet is hozzájárul. | így többek között az ipari teil levízióval a Mechanikai La- ! boratórium és a Posta Kisér- ! leti Intézet foglalkozik, kép- ! felvevő kísérleteket a Meeha- ! nikai Laboratórium végez, 1 ezenkívül a Beloiannisz Hír- ! adástechnikai Gyár, az Egye- ! sült Izzó, az Orion Gyár, a | Távközlési Kutaitó Intézet és | a Műszaki Egyetem szakem- ! béréi kísérleteznek a televí- ! zió részére.

| A közeljövő terveiből ki| emelkedik a magyar gyártmó- ! nyú és felszerelésű helyszíni | közvetítő-autó üzemfoehelye- ! zése. Az Ikarus 60 típusú | autóbuszba szerelt, helyszíni | közvetítő kocsival októberben | kezdik meg a próbaadásokat. | A stúdiókat korszerűbb be- § rendezésekkel látják el, s így i lehetővé válik nemcsak a 35

milliméteres, hanem a 16 milliméteres hangosfilmeknek a közvetítése is. Az adást a Beloiannisz-gyárban készült mikrohullámú adóberendezés segítségével juttatják a nagyadóhoz.

Kísérleteznek a pozsonyi és a bécsi televízió műsorának az átvételével is. Bár a magyar televízió még nem rendelkezik az átvételhez szükséges korszerű berendezésekkel. a kísérletek mégis eredményesnek mutatkoznak; A cél az, hogy 1959-ben meginduljon a kétirányú adás, vagyis Pozsonyból és Bécs- ből Budapest felé és viszont.

Kutatásokat végeznek színes kép adására is, előbb azonban a fehér-fekete kép tisztaságát és zavartalanságát kívánják megvalósítani és csak később kerül sor a színes televíziós közvetítésekre;

Gajagos bácsi,meg a fiatalok

A PRIMAS halkan clncog- ba. tatta hegedűjét a kis falusi vendéglő vadszőlővel befuttatott lugasában. Kitekintett a szomszédos kertre. Az árván búsongó szalmakazal mögött akkor készült lebukni a nap vörös tányérja.

— Korán van még — szólt oda társának. — Nem jön a kutya se. Mióta nincs beadás, a parasztok majd elhányják kezűidet, lábúkat, úgy dolgoznák. Máskor már itt üldögéltek ilyentájt.

A másik rá bólintott nagyot ásítva. Lerakták a hegedűt egy kockás abrosszal letakart asztalra, s bementek a söniés- be megrendelni egy-egy hosz- szúlépést. Ma úgyse fizet senki. Közönséges csütörtök van. A parasztok csak torkuk porát öblítik le, ha később hazafelé tartanak a kapálásból.

Kis idő múlva hangos zsi- vajgással öt-hat fiatalember tódult be a kapun. Ipari tanulók. Most jöttek meg a városból, az iskolából. Ledobva1 aktatáskájukat, letelepedtek az egyik asztal köré. A vendéglő öreg pincére kisvártatva odatotyogott hozzájuk:

— Mit isztok, fiúk?

— Kevertet hozzon. Józsi bácsi, egy-egy fái decit — parancsolta egy köpcös, feketeképű fiú, és még hozzátette: — De szedje a lábát öreg, ve úgy, ahogy szőkta! Szomjasak vagyunk!

A fiúk a közeledő vizsgáról kezdtek beszélgetni

— Ha elhúznak, feléjük se nézek többet — hetvenkedett tgy szeplős szőke. — Elmegyek segédmunkásnak, ott is

megkeresem a mindennapi kajára, piára való lóvét.

— Mitől félsz legjobban,

Sanyi?

— A fizikától

— Hű, abban én is rosszul állók — vakarta fülét a feketeképű. — Pedig azt mondta a fater, haza se toljam a képem, ha megbukók.

Egy hajtókára kiitták a fél deci kevertet. Sanyi odaszólt a fekete fiúnak.

— Laci. rendeljünk még egy sort?

— Na hallod! — méltatlankodott amaz. — Fél fogamra se volt elég ez a fél deci.

ttAJLOTTHATŰ, ősz cmrí bér lépett be a lugasba. Kapáját leemelve válláról, az egyik sarokba támasztotta. Csendesen leült kamyi távolságra a fiúktól.

Laci oldalt pillantott.

— Na, az öreg boULts meg- szomjazűtt — intett az öreg. felé. — Józsi bácsi! — kiáltott a pincérnek — hozzon még egy sor kevertet. Gaiaaos bá- csi még úgyis gondolkodik' egy darabig, hogy mit igyon.

— Már rég kigondoltam, hogy mit igyák —- dünnyögte az öreg. — De csak hozzad nekik, Józsi, előbbre valók a fiatalok, mint az öregek.

A fiúk összemosolyogtak. Egyik-másik rándított a vállán. Az egyik, akit a többiek Vörösnek hívták. — nyilván pompázó vörös üstöké miatt — maga mögé intve így szólt:

— Na, az öreg se sókra vitte. Pedig egész életében kommunista volt.

— Hát nem — bólintott ra

társa. — Pedig sokat nyag- gatták miatta régen.

A pincér meghozta az újabb italt. Itták. A cigányok érzelgősen rákezdték:

„Nem adlak másnak

Nekem rendelt az élet.. .*

Többen halkan dúdolták a daliamét és verték a taktust az asztallapon.

— Jó lenne már egyet csörögni — szólt a Vörösnek szó- longatott fiú.

— Hát az jó lenne, koma. A vizsga helyett egy kis bugi- vugi, az igen! Még hozzá a kis szőke Macával.

— Macával?... Mondasz valamit, Sanyi. Micsoda remek kis csaj volt az! Az még karriert csinál odakinn, meglátjátok.

— Ej, srácok — csapott az asztalra a feketeképű Laci — én mondom, nagy hülyeséget csináltunk, amikor az őszön nem mentünk ki mi is... Sanyi! Az unokabátyádnak tán autója is van már odakint?

— Na, azért autója még nincs — vetette közbe mellette ülő társa. — Kanadából írt, egy cementgyárban melózik. Azt írja, jól keres, csak ... csak a honvágy kínozza nagyon.

— Érdekes, majd mind ezt írja, aki kiment — állította egy másik fiú is. — Valami kutya rossz érzés lehet az. Komolyan, gyerekek, nem lenne azért itthon sem olyan rossz, ha úgy lehetne élni, mint 20—30 évvel ezelőtt. Ha akkor élek, nyitottam volna egy jó kis műhelyt. Meg lehetett élni abból urasan, elhiszitek?

— Lehetséges bólogattak a többiek.

— És főleg nem gyötörték az embert a tanulással — fűzte tovább a szót az előbbi.

A SZOMSZÉD ASZTALBA- NÁL az öreg Gajagos csak hallgatta a fiatalok társalgását egy darabig. Aztán csendesen átszőtt nekik:

— Biz* úgy volt az fiaim, ahogy mondjátok. Tanulással, azzal aztán nem gyötörték a fiatalokat abban az időben. Hanem munkával annál inkább. A mester bizony nem tartott olyan inast, vagy segédet, alki csak a kenyeret pusztította.

‘— Meg is fizetett érte, ha dolgoztatott — mondta bosz- szúsan az előbbi fiú.

— Meg bizony, fiam — hunyorgott az öreg. — Nem is rongyos 1500—1600 forintot keresett akkor egy segéd, mint a mostani ifjúmunkás.

A fiúk csak a vállúkat vo- nggatták. nem szóltak. De az öreg tovább beszélt. •

— Ismertem én egy kovácsot, meg annak a segédjét... Tavaszon hordták a parasztok a műhelybe a sok ekevasat, meg szekérráfot. Egész nap forgatta a segéd a nagykala- pácsot. A mester zsebében szépen sokasodtak a forintok, meg volt elégedve a segéddel. Hanem az nem volt olyan elégedett a gazdával, vagy még inkább a gazdasszonnyal, mert mindig csak rántott levest vagy galuskát adtak neki ebédre. Ha szólt miatta, a gazda úgy biztatta: „Majd télen eszel húst Miska, majd ha disznót ölünk!"

— A segéd csak hümmögött. Hanem a mester ettől kezdve megharagudott rá! Azt kérdi

tőle egyik este: „Fáradt vagy.

Miska?"

— „Bizony fáradt, mester úr’’.

— „Na, akkor holnap nem dolgozunk, hanem bekapáljuk azt a kis szőlőt. Legyél itt reggel 4 órára. Nem kell hoznod, csak a kapákat, a korsót meg a bölcsőt. A gyereket majd hozza az inas."

— Kimennek másnap hajnalban a szőlőbe, kapálhatnak. Dél felé azt kérdezi a mester: Szereted a halat, Miska?"

— „Szeretem, mester úr."

— „Csak azért kérdem, mert az lesz vacsorára."

—• „Hű, az bizony jó lesz. Régen ettem már úgyis egy kis jó halacskát" — örvendezett a segéd. Jól meghúzta aztán a kapát, csakhogy kedvében járjon a gazdának.

Estére hazamenték. A mestemé elébük tálalja a vacsorát. Kanalazza Miska, de biz az bableves. Nézi, nincs abban egy fia hal se.

Azt kérdi a mester: „Na, iz- lik-e a hal, Miska?’’

Azt mondja a segéd: „De hisz ez nem hal, mester úr, hanem bableves”.

— „Hijnye, az az ilyen olyan teremtette!” — ugrott fel a mester földhöz csapva a kanalat. — Micsoda segéd vagy te! így meghazudtolni, így feleselni a gazdának. Nem vagyok hajlandó együtt dolgozni veled tovább. Asszony, eredj, hozd ki a munkakönyvét, már mehet is.

AZ EGYIK F1Ű felneveba tett:

— Na, én ha a segéd helyében vagyok, meg se várom, míg kidob a vén szivar. Ott hagj/tam volna az első hét

után. ha engem rántott levessel traktál a mestemé.

— Csakhogy az én Miskám nem hagyta ott — felelte csöndesen az öreg Gajagos, Nagyot húzott az előtte állá sörös pohárból, aztán folytatta:

— Mondom, nem hagyta ott Miska a mestert. Még fel sem ugrott. Átlátta mindjárt, hogy a mester így akar tőle megszabadulni, mert már jött az ősz, aztán olyankor kevés u munka. Elgondolta: hová mehet ő ilyenkor? Sehova. Jön a tél, egy betevő falatja nincs, pedig az öreg édesanyját is el kell tartania. Azt mondta a mesternek:

— „Várjon csak, gazduram. Sötét van itt a sarokban, nem jól látok. Hadd nézzem csak világosan ezt a levest.” Azzal fogta a tálat, odavitte a lámpa alá.

„Tényleg igaza van, mester úr. Nem bab úszkál ebben, hanem hal.”

a LUGASRA csönd telepe- bÍ dett. Kényelmetlen, idegesítő némaság. Valahogy elszállt a fiúk kötekedő hánya- vetisége.

— Nagy mesélő maga. Gajagos bácsi — nevetett fel rekedten a Vörös, megtörve a csendet. — Csak kellemetlen meséi vannak. i( mert hogy igaza van.

— Hozzam a negyedik kevertet? — kacsázott oda hozzájuk érdeklődve Józsi bácsi, a pincér.

— Nem kell, Józsi bácsi —< hárította el a feketeképű Laci. — Fizetünk, ugye srácok?

Meg sem várva a többi válaszát, pénzt dobott az asztalra, és zsebrecsapott kézzel kisietett a vendéalőből.

Szebelkó Erzsébet

A gödöllői Ganz Árammérőgyár életéből