Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-25 / 125. szám

1957. SZEPTEMBER 25. SZERDA "%/iífriap 5 Á Diósdi Csapágygyár szervezeti felépítése, irányítása és munkája A csapágygyártás a szocia­lista iparosítás új és fiatal hajtása. Terve az egysé­ges népgazdasági tenv kis mo­zaikját képezi. A csapágy­gyártás jelentőségét nézve szá­mottevő, mert a felszabadulás előtt a mai értelemben vett gyártásról nem beszélhettünk. 1950-ben létesült, s azóta ál­landóan finomult, fejlődött s ma már a mikron pontosságú csapágy külföldön is öregbíti fiatal csapágygyártásunk hír­nevét. Az üzemszervezés, felépítés és irányítás nem különbözik a többi gépipari vállalattól, csu­pán annyiban lehet eltérés, hogy az egységes séma alapján felállított szervek, illetve osz­tályok jobban, vagy rosz- szabbul dolgoznak. A Diósdi Csapágygyár a fő teljesítő vállalatok sorába tar­tozik és tartozott 1956-ban is, a jó munka elismeréséül a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját is elnyerte. Az 1956. harmadik negyed­évben a tervezetthez viszonyí­tott teljes termelési érték 107,9 százalék, 100 forint mun­kabérre eső termelés 109,6 százalék volt; E zen eredmények elérésé­hez elsősorban a gyár munkásainak, vezetőinek, tár­sadalmi szerveinek és nem utolsósorban Gépipari Igazga­tóságunk munkája járult hoz­zá. Azonban a Gépipari Igaz­gatóság, illetve a Kohó- és Gépipari Minisztérium irá­nyítási rendszerének még 1956-ban is voltak hibái. Például nem' biztosították eléggé a vállalatok önállósá­gát. Nem perspektivikus, ha­nem operatív irányítással beleszóltak a vállalat hétköz­napi munkájába, holott a he­lyi vezetőgamitúra ismerve a Teljes termelés : i a 1 fő 1 napra eső termelése s 100 Ft munkabérre jutó ter­melés iiii.ii Tlyen 1 r-rtf vállalat sajátosságait, egy, s más kérdésben helyesebb in­tézkedést foganatosíthatott volna. Nem használták és nem tették lehetővé a gazdasági ösztönzők szerepének kibonta­kozását és kismértékben csök­kentették a központilag jóvá­hagyott mutatók számát. Tehát az ellenforradalom előtt az iparigazgatóság irá­nyítása intenzív, a kért és jóváhagyott mutatószámok mennyisége pedig nagy volt. 1954-től ugyan a mutatószá­mok mennyisége egyre csök­kent, s ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy a vállala­tok önállósága és operatív te­vékenysége jó mederben ha­ladt, de még nem érte el azt a szintet, amit a Szovjetunió­ban már hosszú évekkel ez­előtt elértek; •körülmények között érte a Diósdi Csapágy­gyárat az ellenforradalom, amelynek mind ideológiai, mind gazdasági tevékenysége kihatott az üzem életére. Az ellenforradalom utáni helyzetre az jellemző, hogy megváltozott a gazdasági ve­zetés 1956 október 23-a előtti rendszere, de az új gazdasági vezetési módszer még nem forrott ki; Bátran mondhatjuk, 1956 júniustól egészen április hóna­pig az ipari igazgatóság cse­kély támogatásétól eltekintve az üzem saját maga dolgozta ki az új helyzetnek, illetve kö­rülményeknek megfelelő gaz­dasági tényezőket. Ezen tevé­kenységében a vállalat olyan módszereket alkalmazott, amely helyi adottságainak a legjobban megfelel. Az üzem bebizonyította, hogy tevékenysége helyes volt, mert mutatóink a sza­vaknál szebben beszélnek: Jön már a vonat? 1956 III; negyedben 100 százalék 100 százalék 100 százalék 1957. III. negyedben várható 118 százalék 126 százalék 109 százalék gazdálkodás és átlagbér el­lenőrzésén kívül nem sok mu­tatót vizsgál a minisztérium, illetve a Szerszémgépipari Igazgatóság. Az azonban, hogy a felsőbb szervek a vál­lalatok operatív tevékenysé­gébe i„ be-beszólogatnak, kezd kedvezőtlenné válni, mert ez csorbítja a vállalatok önálló­ságát; Nagy Tibor ÜB-elnök, Diósdi Csapágygyár Az 1 fő l napra eső terme­lési értékét 1956 harmadik negyedét 100 százaléknak vé­ve, már 1957 második ne­gyedében 12 százalékkal túl­haladtuk. Az ellenforradalom után a vállalatvezetés felsőbb utasí­tásra nem várva, felmérte anyagi tartalékainkat, a ter­melési osztály megszervezte a munkát és az üzemgazdasági osztály irányt szabott a terme­lés volumenét illetően. A munka beindítása után a bérezés időbéres rendsze-., re alakult ki, amit rövidesen 1 megváltoztattunk és visszaál-1 Sokan tudnak fü. lítotiuk a teljesítménybérezés | tyülni, egyesek egész darabbéres formáját. Ezt dől- 1 művészien, de aligha gozóink túlnyomó többsége | jut valakinek eszébe, megértette és helyesnek talál- i hogy o füttyöt eszkö- ta. Ízűi használja fel be­Ekkor a vállalatvezetés mel- | szélgetésre. Goméra lett mint segítő, már felsora- | sziget (a Kanári szi- kozott a szakszervezet, sorai 1 getcsoporthoz tarto- rendezéso után már politikai | zik) lakosai azonban felvilágosító munkával is fog- i rendelkeznek ezzel a lalkozott. Az üzemgazdasági- | csodálatos képesség- muníkaügyi osztály dolgozta ki | gél. egy gazdasági kollektívával 1 Ez a nyelv nem fel. a darabbér új rendszerét. A \ tételes jelzések rend­kidolgozás mechanizmusa ab- | szere, vagy a Morse- ban állt, hogy elkészült a ter- 1 abc valamilyen «él­vezet, amely a rendelkezé- § tozata. A gomerai sünkre bocsátott béralapot öt f szigetlaíkók a spanyol kategóriában osztotta fel úgy, § nyelv egyik dialektu- hogy 115 százalékos plafont |sdf beszélik. Ha azon- SiZabott. Ezzel párhuzamosan | bon sürgősen közöl- technológiai osztályunk kidől- í niök kell valamit gozta a szükséges időket. Ezek \ egy olyan emberrel, elkészülte után a szakszerve- 1 aki tőlük néhány ki- zeti bizalmiakkal közösen \ lométer távolságra megbeszéltük, majd módosí-f tartózkodik, ugyan- tásaikkal kibővítve hagyták | ezt a spanyol nyel- jóvá. A később megjelenő | vet használják, csak utasítás már csak regisztrálta | füttyáttételben. ezt a munkát. | Hogyan jött létre Nagy előny és egyben új do- \ ez a nyelvészeti kü~ log, hogy az új technológiák | lönlegesség? azonnali bevezetésének meg-1 Goméra sziget a van a lehetősége. | tenger felől nézve A Szerszámgépipari Igaz-| óriási sátorra emlé- gatóság a második ne-§ keztet. A sziget kö- gyedévben lépett be üzemünk | zepén 1500 méter ma- irányításába. Sok segítséget | gas hegység emelke- r.yújt a vállalatnak, örven- \ dik. A csúcstól min­detek tény. hogy előtérbe ke- i! den irányban szaka- rültek a jövedelmezőséggel, a I dékos, sűrű erdőkkel vállalati eredményekkel és I borított keskeny «öl­nyereséggel kapcsolatos mu-Egyek húzódnak. A tatószámok. A kötött béralap-1 szigetlakok ma a rá­miiHimnimiimHiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimmiiiiiiiiHHiiiifitnmiiimiiiiiiiiiHiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimi Csúcseredmények, amelyekről keveset beszélnek A világon a svédek fogyaszt­ják a legtöbb pálinkát és Bel­giumban isszák a legtöbb sört. Az amerikaiak a cigarettázás- ban, a gyilkosságban és a vá­lásban tartják a rekordot. A hollandok a legkiegyensúlyo- zottabbak. Itt a legalacsonyabb a gyilkosságok százaléka, Az alább következő össze­hasonlítás nem akarja részle­teiben elemezni a szociális vi­szonyokat, de rávilágít arra, hogy egyes országok szerint hogyan változik az ember ma­gatartása. Az alanti összeállítás egyéb­ként nem teljes, mert hiány­zik belőle a Szovjetunió, Kína, India, számos latinamerikai ország és arab állam. Sör: (fejenkénti fogyasztás literben) Belgium 138,6; Auszt­rália 107, Ujzéland 98, Egye­sült Királyság 90, Németor­Hogyan sikkaszthattak húszezer forintot a Csemői Földművesszövetkezetben A sikkasztó: „Sikkaszthattam, mert nem volt kellő ellenőrzés" SZÖVOSZ nyilatkozat: „Nem tűrjük a korrupciót, a visszaélést a szövetkezetek­ben.” A ceglédi járási kapitányság jelenti: „Danka Ilona, a Cse­mői Fmsz központi pénztá­rosnője 20 000 forintot sikkasz­tott" A ceglédi járási kapitányság bűnügyi osztálya vezetőjének szobájában itt ül velem szem­ben egy süppedő bőrfotelben a sikkasztó: Danka Ilona, 21 éves ceglédi lakos. Izgatott, félve rebben a szeme, így várja a kérdéseket, A beszél­getés az újságíró, s a sikkasz­tó között sablonszerűén indul. Danka Ilona beismeri — hisz már jegyzőkönyv van erről —, hogy sikkasztásait 1956 áprili­sa óta folytatja. Úgy látszik, a beszélgetésből nem lesz cikk­téma, mikor egy pár pillanat­nyi csend után felnéz, s kissé dadogva ezt mondja: — A baj már ott kezdődött, hogy nem vallottam be élet­rajzomban: édesapámat ku- peckedésért hét évre ítélték. Ez az ítélet két éve hangzott el, s azóta vajmi kevés kere­setünk volt. Ilyen körülmé­nyek között kerültem a Cse­mői Földművesszövetkezethez. Danka Ilona itt központi pénztáros volt, naponta 80— 100 ezer forint készpénz fölött rendelkezett. Fizette a napi ki­adásokat, a felvásárlók részére is ő adta ki pénztári utalvány­ra az 50—60 ezer forintokat. Egyszer megszólította' őt az egyik felvásárló, Lővinger István és így szólt: „Most vettem észre, hogy ezer forint többletem van, nézze meg ma­ga is a pénztárkönyvét.“ Dan­ka Ilona számolt: összeadott, kivont és kijött 900 forint hiány. Szaladt Lővingerhez, adja oda neki az ezer forintot, Mi volt a válasz? — Nem is tudom pontosan, mennyi a többletem, majd át­számoljuk az asszonnyal. És átszámolták: kihoztak 450 forint többletet. Ezt a pénzt sem kapta meg Danka Ilona, azt mondták, majd más­nak fizetik vissza. A központi pénztárosnőnek viszont levon­ták a 900 forintot, mégpedig három hónap alatt, havonta 300 forintot; — Édesanyám beteg volt, ne­kem kellett tartanom — mondja —, s kivettem a pénz­tárból 400 forintot, százzal többet, mint amennyit levon­tak tőlem. Itt indult meg a lavina. Elő­ször négyszáz, azután 800, majd megint kisebb összeg, s mire összeszámolta a hiányt, 3800 forint lett belőle. Később már nem tudta honnan, meny­nyi pénzt vett el,­— Ellenőrzés? — kérdjük. — Az idő alatt, míg sik­kasztottam, hétszer kaptam el. lenőrzést és mind a hétszer a legnagyobb rendben találtak mindent. Elhallgat, kis mosoly bujkál az ajka szögletében, — Pedig én nem is voltam szakember;,, — Ki volt a közvetlen fe­lettese? — Senk Teréz volt a fő­könyvelőm. — Neki nem tűnt fel, hogy a fizetésén túl költekezik? — N . e .e,, em — dadog Senk Terézről kérdezgetem, válaszai egyre zavartabbak. Hajtogatja: a főkönyvelő az ég világon semmiről nem tudott. A kérdés-felelet pergőtűzből •kikristályosodik a valóság. Senk Teréz főkönyvelő, a köz vetlen felettes, Danka Iloná- ék lakója volt. Együtt laktak Cegléden, a Jászberényi út 10. alatt. — Mit fizetett maguknak a lakásért Senk Teréz? — Hát;, s ott lakott nálunk és minden nap velünk vacso­rázott, mivel azonban barát­nők voltunk, nem fizetett sem mit. Csak néha hozott hazul­ról, Ceglédbercelről egy kis szalonnát. — Soha, semmi aggálya nem volt Senk Teréznek? — Néha kérdezgette, miből veszek ezt-azt, erre vagy fe­leltem, vagy nem, UHHiiiuimiiiuimiiHiiinuiitiitiuiimmmmiimiiinmiiiiimiiimmHi<iiiiHNiHmimmimiiii;iimmmiiiiiiititimiiiiiiimimiiiiiiiimiiimmiiiiiii Nép, amely füttyel beszél dió, a televízió és a villamosság korsza­kában körülbelül úgy élnek, mint néhány századdal ezelőtt: a települések között nincs semmiféle hír­közlő berendezés. Régesrégen, amikor az emberiségnek még fogalma sem vált a távíróról és a telefon­ról, Goméra lakosai már feltalálták a ma­guk „drótnélküli ösz- szeköttetését“ *—j a füttynyelvet. A spanyol csapatok 1402—1405-ben hódí­tották meg a Kanári­szigeteket. Mekkora volt a csodálkozásuk, amikor hallották, hogy az őslakók füttynyelven beszél­getnek egymással. Később a spanyol gyarmatosítók az ős­lakókkal keveredve átvették a fütty ­beszélgetés módszerét és saját, spanyol nyelvükhöz alkalmaz, ták. Ez a különleges nyelv a spanyol silbo nevet kapta, beszélőit pedig silbadoroknak kezdték hívni Miben rejlik a sil­bo titka? A „beszélő" személy nyelvének hegyét fogaihoz szo­rítja és fütyülni kezd, ezzel egyidejűleg hoz­závetőleg éppen úgy ejti a szavakat, mint a közönséges beszél­getés folyamán. Egyes silbadorok egy vagy két Ujjúkat a szájukba dugják, s vannak olyanok is, akik tenyerüket hangszóróként hasz­nálják. A járatos silbador könnyedén képes el­fütyülni mindazt, amit spanyolul nem tud mondani. Sok utazó tanúsága szerint a silbadorok (mind a férfiak, mind pedig a nők) igen erősen fütyülnek. Az utazók azt állítják, hogy a szigetlakók füttye vajmi keveset különbözik a gőzmoz­dony füttyétől. Ezért hát a silbador köny- nyen el tud beszél­getni öt-hat kilomé­ter távolságra tar­tózkodó társával. André Classe francia utazó azt állítja, hogy a silbo távolsá­gi rekordja 11 kilo­méter. — Ez túlzás! — gondolja bizonyára az olvasó. Pedig le­hetséges, ha figye­lembe vesszük a Megijed, szinte kiáltva iiniiitiiiiitiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiitiiiinitiiiu mondja: ...., ... , § •— Ö nem tud semmiről, fütty erejet, valamint M _ Édesanyjának mit mon- a hegyvidék akuszti- i dott’ kai sajátságait. | _ Hát mondta]m, hogy kap­A szigetlakók sű-|tam prémiumot, meg ilyene­rűn, s főleg azért, Eket hogy a külföldit bá- E S miután Senk Teréz, a fő- mulatba ejtsék, a | könyvelő állandóan náluk volt, közvetlen beszélge-1 kellett hallani ezt a beszélge­tésben is a silbot 1 test. De ő nem vett róla tudo- használják- I mást. Jó silbadornak len- 1 Danka Ilona megtévedt. A ni nem nehéz. André I törvények szerint bűnhődnie Classe három hónap = Mondón neki: alatt megtanulta o - ^ barátnője segítette elő, furcsa nyelvet“ I hogy maga sikkaszthasson! . ” . ’ | Előveszi zsebkendőjét, tép­A il 12 eves Pye-|desi az ujjai közt, szemében ekek mar egesz | megjelennek a könnycseppek. mondatokat tudnak| Most már kínosan nyögi: f ütyülni. Evek múl-1 — De azért mégis csak a tan minden silbador-^ barátnőm. Bár.;, — hallga- nak kialakul a maga | tás, a lélegzetvételt is érzé- stílusa. Így például | kelni lehet —, úgy hallottam, egyes silbadorok be-1 hogy mióta lefogtak, Senk szélgetésének magne-1 Teri már elköltözött tőlünk. tofon-felvételeit fi-1 Állítólag a szövetkezetnél ta­gyelve a szigetlaíkók | nácsolták azt, hogy ne lak- „hangjukról“ köny-§ jón többé nálunk. nyen felismertékE A beszélgetés véget ér. őket. | Tanulság: a SZÖVOSZ nyi­Mexikó és az 1 latkozik a korrupció és a visz- egyenlitői Afrika ! szaélés megszüntetéséről, Dan- egyes vidékein szin-1 ha Ilona a rendőrségi fogdá­ién léteznek fütty-§ ban várja ügyének folytatását, nyelvek, ezek azon-1 Teréz már másutt lakik ban nem olyan pon-1 Lővinger István felvásárló, tosak, mint a silbo. I ak|nek ezer forint többlete Ezenkívül olyan han-Jvolt; tovább folytatja műkö­dökből állnak, ame-1 dósét. lyek a beszéd másí S közben lassan folynak, elemeivel nincsenek| folydogálnak a húszezer forin- kapcsolatban. A sil-1 ^k. bo viszont élő nyelv- í Kérdésünk: meddig tűri a re épült, ezért ufá-lSZÖV0SZ a korrupciót? nozhatatlan. | Kalmár Pál szag 72,4, Dánia 63,9, Kanada 59.9, Egyesült Államok 58,9, Franciaország 28,8, Svédország 27.9, Hollandia 17,5, Olaszor­szág 3,6. Alkohol: (literben) Svédor­szág 4,86, Egyesült Államok 4, Németország 2,34, Hollan­dia 2,16, Ujzéland 2,07, Fran­ciaország 2,02, Kanada 1,80, Olaszország 1,57, Belgium 1,40, Ausztrália 1,17, Dánia 1,12, Egyesült Királyság 1,03. Bor: (literben) Franciaország 94,77, Olaszország 88,70, Né­metország 9, Ausztrália 6,66, Egyesült Államok 3,33, Dánia 2,52, Svédország 1,90, Ujzé­land 1,84, Egyesült Királyság 1,48, Belgium 1,44, Hollandia 0,67. Gyilkosság (százezer lakosra számítva): Egyesült Államok 4,8, Dél-Afrika (európaiak) 2,9, Finnország 2,6, Japán 2,4, Ma­gyarország 2, Olaszország 1,7, Ausztrália 1,4, Kanada 1,1, Né­metország 1, Ausztria 0,9, Svédország, Ujzéland, Fran­ciaország és Belgium 0,8, Egyesült Királyság 0,7, Dánia 0,5, Norvégia 0,4, Hollandia 0,3. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a gyilkosságok százaléka Alaszkában 7.2-nek felel meg. A cigarettára és az italokra vonatkozó adatok 1956-ból, a többiek 1955-ből származnak. Egyébként ezer lakosra Ka­nadában és Svédországban 1,1, Nagy-Britanniában 1,5, az Egyesült Államokban 1,7, Hol­landiában 2,1 és Franciaor­szágban 3 rendőr jut Az angoloknak meg lehet az az elégtételük, hogy jólle­het a hollandok jobb helyezést értek el egyes bűnök tekinte­tében, mégis több rendőrre van szükségük. Szociális otthont nyitnak Sződligeten Sződliget egyik villáját ne­gyedmillió forintos költséggel szociális otthonná alakítják át. A rövidesen megnyíló ott­honban e váci járás szociális gondozottjait helyezik eb DRAGA TAKARÉKOSSÁG lenne az, ha mondjuk a hús­levesből elhagynánk a leg­fontosabb fűszeréket, sóit, pap­rikát — s emiatt az egész le­vest ki kellene önteni. Vala­mi hasonló elképzelései van­nak a vecsési gazdaság egyes vezetőinek az önköltségcsök­kentésről. Legalábbis ezt bizo­nyítja az, hogy önköltségcsök­kentési okokra hivatkozva a sertéstenyésztőknek nem vásá. Tolnak úgynevezett krotáliázó fogót — ami a törzskönyve­zéshez szükséges. Egy ilyen fogó, amellyel a törzskönyve­zett állatok jelölését végzik, csupán fillérekbe kerül azok­hoz az összegekhez viszonyít­va, amelyeket a jó törzste­nyésztői munka révén a nép­gazdaságnak adhatnának a ve- csúsiék. Mégis, úgy látszik, az ilyenfajta takarékosságra na- gyob súlyt helyeznek Vecsé- sen, mint a velejáró nagyará­nyú veszteségekre. Vagy talán a sertéstenyész­téshez nem értenek eléggé7 Megpofozta az igazgatóját és az osztályfőnökét Császár Ferenc a ceglédi gimnázium IV. osztályos nö­vendéke volt. Az év végén há­rom tantárgyból bukásra ál­lott, ez azonban nem zavarta őt, hogy egyik osztálytársnő­jének ne udvaroljon. Egy al­kalommal a 6trandon csóko- lóztak. Osztályfőnöke ezért másnap felelősségre vonta. Császár egyre ingerültebb hangon felelt vissza, majd vá­ratlanul kezet emelt tanárára és oly erővel vágta arcon, hogy az elszédült. Most már bele­avatkozott az iskola igazgató­ja is, de Császár az igazgatót is arculütötte. A ceglédi járásbíróság most tárgyalta Császár Ferenc ügyét és hatóság elleni erő­szak bűntettében mondván ki bűnösnek, hétihónapi börtönre ítélte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom