Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-25 / 125. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! kJCívIuo Ezek a mai „fiatalok". AZ MSZMP P ES T MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI T A N A C S L A P J A I. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM ÁHA 50 FBL9ÍBI IMíiiÖR 1857. SZEPTEMBER 25. SZERDA Magyar kormányküldöttség utazott a Kínai Népköztársaságba A Kínai Népköztársaság kormányának meghívására | | kedden magyar kormányküldöttség utazott Kínába. A I | kormányküldöttség vezetője. Kádár János, a forradalmi 1 | munkás-paraszt kormány elnöke, tagjai: Marosán György 1 | államminiszter és Nógrádi Sándor, a Magyar Népköztár- I | saság nagykövete a Kínai Népköztársaságban. A kormányküldöttséget útjára elkísérte Hao De-cin, | | a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. A kormányküldöttség búcsúztatására a Ferihegyi re- | | pülőtéren megjelent Apró Antal, Bisziku Béla, Fock Jenő, | | Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, So- 1 | mogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai | | Bizottságának •tagjai, a forradalmi munkás-paraszt kor- | | mány, az Elnöki Tanács, az MSZMP Központi Bizottsága I | számos tagja, a politikai élet számos vezető személyisége. 1 Jelen volt a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai 1 | képviseletek számos vezetője és tagja. ......................................................................................iiimmiimimiimmimimiiimiimimmiiiiiiniiil C SUPA JÓ HÍR: Lesz elég tűsarkú cipő, télikabát, korcsolya és síkötés ( A női divat az utóbbi idő­ben nagy mennyiségben „fo­gyasztja“ a tűsarkú cipőt, melynek beszerzése érdedében hosszú órákat képeseik sorban- állni „honunk szebblelkű asz- szonyai“. Értesülésünk szerint a tűsarkú cipők gyártását máris megkezdte a Szigetvári, a Divat Cipőgyár és a Cipő­tervező Vállalat is. Háromszor annyi fog ezekből a cikkek­ből készülni mint tavaly, s miután a kereslet olyan nagy, hogy az állami ipar nem tud­ja egyedül kielégíteni, belese­gítenek a kisipari szövetkeze­Készül a Dunakanyar fejlesztésének Két hónappal ezelőtt alakult Meg a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága mellett a Dunakanyar Intéző Bizottság. Otz Loránd. a bizottság titkára az alábbiakban tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munka­társát a Dunakanyar Intéző Bizottság feladatáról, eddigi tevékenységéről és további terveiről: — A Dunakanyar — a Duna Zebegénytől Dunaharasztiig terjedő, mintegy negyven kilo méteres szakaszának partvidé­ke — hazánk természeti szép­ségekben és műemlékekben egyik leggazdagabb tája. A fel- szabadulás előtt déli települé­sei a fővárosi ifjúmunkások kedvelt kiránduló helyei vol­tak, Visegrádon és Zebegény- ben sokszor külföldiek is meg­fordultak, most pedig tucatjá­val állnak a Duna partján a szakszervezeti, a vállalati üdü­lőik. — de ez a környék való­jában azelőtt sem volt, s most sincs a hazai & a külföldi ide­genforgalom számára kellően kiaknázva. Közelsége a fővá­roshoz, adottságai a vízispor­tokra és a turisztikára, gazdag történelmi és művészettörté­neti múltat idéző épületei — mind megannyi lehetőség, hogy a jelenleginél sokkal több üdü­lő és kiránduló kereshesse fel a Duna menti városokat, köz­ségeket. Ezeknek a lehetősé­geknek a valóraváltása, az idegenforgalmi létesítmények­nek a reális adottságokat fi­gyelembe vevő fejlesztése és ismertetése — ez a Duna­kanyar Intéző Bizottság fel­adata. — Az intéző bizottság tulaj­donképpen végrehajtó szerve a szélesebb körű Dunakanyar Bizottságnak, amelynek tagjai többek között az összes érin­tett községek tanácselnökei, a környék múzeumainak igazga­tói is. Rövidesen létrejön a megyei tanács idegenforgalmi hivatala is, amely elsősorban ugyancsak a Dunakanyar ide­genforgalmának fejlesztésére lesz hivatva. Az intéző bizottság irányítá­sával most készül a Duna­kanyar tízéves fejlesztési ter­ve. A kereskedelmi és a ven- iégláíóipari hálózat fejleszté­sekor elsősorban több, jelenleg más célt szolgáló szállodaépü­letet szeretnénk visszakapni eredeti rendeltetésére. Viseg- rádon, Zebegényben. Nagy­maroson és Felsősödön így panzió állna a vendégek ren­delkezésére. Vácott és Szent­endrén bővítenénk. Szobon — amely csehszlovák határállo­más is — átalakítással nyer­nénk új szállodát. Tervünkben több új kertes vendéglő, cuk­rászda, üzlet és árusító pavilon tétesítése, illetve a régieknek a bővítése, korszerűsítése szere i»ei. — Az idegenforgalmi igé­nyek kielégítéséhez emelni kell a közlekedés színvonalát is. Intéző bizottságunk java­solja, hogy a szentendrei BEV vonalán állítsák ismét vissza a sebesjáratot. korszerűsítsék, majd Visegrádig hosszabbítsák meg a vágányokat. Addig is, amíg ez megvalósulhat, az autóbuszközlekedést kell meg­javítani Szentendre és Viseg- rád között. — A fejlesztési terv össze­állításán dolgoznak a Duna­kanyar községeiben is. Szak­értők segítségével felmérik a műemléképületek állapotát, javaslatot készítenek a legsür­gősebb javításokra, restaurálá­sokra és az épületek hasznosí­tására. A pedagógusok falujuk útikalauzát állítják össze. — A Dunakanyar fejleszté­séhez természetesen igen sók pénzre van szükség. Tudjuk azonban: az állam teherbíró­képessége egyelőre nem teszi lehetővé, hogy számottevően hozzájáruljon ehhez. Ezért elsősorban helyi erőforrások­ra, saját kezdeményezéseink* re támaszkodhatunk. Az érde­kelt községi tanácsom végre­hajtó bizottságai' felajánlották, hogy a községfejlesztési alap öt százalékát az intéző bizottság pénzügyi alapjához adják. Re­méljük, egyetért majd ezzel a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága is. annál is inkább, mert ez az összeg végső soron nemcsak a Dunakanyar egészét nézve jelentős, hanem magu­kat az egyes községeket is gya­rapítaná. Ugyancsak javasol­juk a végrehajtó bizottságnak, hogy a tanácsi vállalatok több­letnyereségének öt százalékát bocsássák az intéző bizottság rendelkezésére. Terveink kö­zött szerepel képeslapok és Úti­kalauzok kiadása is. továbbá az eddiginél nagyobb forgal­mat akarunk lebonyolítani a tanács Kishajózási Vállalatá­nak kirándulóhajóival. Ezek­nek a bevételéből szintén sok olyan beruházásra futná, ame­lyek viszonylag hamar meg­térülnének, nemcsak forintban, hanem valutában is. Nagyobb érzékenységű film, színes fotópapír előállításával kísérleteznek a váci Forte-gyárban A váci Forte-gyár az év végén és a jövő év elején több új és korszerűsített gyártmánnyal örvendezteti meg a fotósokat. Most kísérleteznek olyan film előállításával, amelyre közön­séges villanyvilágítás mellett is fel lehet venni pillanatké­pet. Ez a film még külföldön is újdonság, az AGFA az el­múlt év végén hozta forgalom­ba, s gyártását az idén már a Forte-ban is megkezdik. A hivatásos és az amatőr fényképészeknek sok bosszúsá­got okoz, hogy nehezen tudják beszerezni a színesfilmek na­gyításéhoz szükséges, külföl­dön gyártott fotópapirt. Lénye-1 gesen javul majd a helyzet, ha sikeresen befejeződnek a Forte, gyár ezzel kapcsolatos kísérle­tei. Olyan színes fotópapírt akarnak előállítani, amely egyesíti a német AGFA és a belga Gevaert gyártmányainak előnyeit, tehát könnyen kidol­gozható és szépen adja vissza a színeket. A próbagyártások sikeresen haladnak, s úgy ter­vezik, hogy jövőre már a ke­reskedelem részére is készíthe­tik a színes fotópapírt. Érdekes kísérleteket végez­nek az üzemben a filmek, fotó­papírok minőségének javításá­ra. Ezeknek a cikkeknek a gyártásához eddig import-zse­latint használtak. A zselatin­nak, mint állati terméknek azonban változó az összetétele, s emiatt nem teljesen egyenle­tes a fotócikkek érzékenysége és több más fontos tulajdon­sága sem. A Forte szakembe­rei a zselatint különböző, itt hon előállított, műanyagokkal, elsősorban polymerekkel akar­ják pótolni. A fotópapír és a színesfilm gyártásánál már al­kalmazzák is a műanyagot s jövőre teljesen meg akarják szüntetni a zselatin használa­tát. tek is. A Lendület KSZ pél­dául csinos tűsarkú szandálo­kat hoz majd forgalomba. A közelmúltban úgy nézett ki, hogy a ruhagyárak a téli­kabátok egy részét nem tud­ják legyártani vatelin hiányá­ban, noha a Pesterzsébeti Kö­töttárugyár 30 százalékkal több vatelint gyárt, mint ko­rábban. A kereslettel mégis csak nehezen tud lépést tar­tani az ipar, mert nincs ele­gendő fonaluk. Ezért úgy ha­tároztak, hogy a felsőruházati cikkekhez szánt kártolt fonal egy részét vatelingyártásra adják át és így még ebben a negyedévben a tervezett 80 tonna helyett 95 tonna vate­lin készül. Nyakunkon a tél, de most felkészült rá az Acélárugyár is. A gyártási tervek szerint havonta mintegy 4000 pár kor­csolyát gyártanak majd kü­lönböző nagyságban. Ezenkí­vül megfelelő mennyiségű, ki­tűnő minőségű síkötés is ké­szül a téli sportidényre. | Visegrádon vagy | két tucat 10—12 I év körüli iskolás- | gyerek rohanta , | meg a Szob felől | jövő vonat egyik I kocsiját. A fülké- 1 ben, ahová letele- 1 pedtek, pillanatok \ alatt bábeli hang- | zavar támadt- 1 — Én megyek | az ablakhoz — | üvöltötte torka- I szakadtából egy | kis kócoshajú, rö- ! vidnadrágos. 1 — Kötve hi~ | szem azt — ellen- I kezeit az ablaknál | álló maszatoské- 1 pú. — Tanár úr, ta- I nár úr! — kiabál- | ta egy harmadik | —, a Seres össze- 1 törte a szarvasbo- \ garamat. //' — Ecetke! Ha­sított a levegőbe egy cérnavékony hang — hol vagy? A felnőtt utasok beletörődve a nem sok csendet ígérő helyzetbe, némán tűrték a pokoli zajt, sőt, a barát­ságosabbak be­kapcsolódtak a gyerekekkel való társalgásba. A fülke sarká­ban valamivel halkabban beszél­getett egy húsz év körüli csinos hölggyel 4—5 kis­iskolás. — Néni — tes­sék szíves lenni megmondani, mennyi az idő? — kérte halkan egy szeplősképű, tíz év körüli gyerek. — Hat óra múlt tíz perccel, vála­szolt készséggel a hölgy. — Úgy látom, én se megyek már hétre randevúra.* Pedig akkor töb­bet rám se fog nézni az a riő szólalt meg nagy- komolyan a Ku­kacnak titulált fi­atalemberjelölt. — Mi az, ti már randevuztők? —> kérdezte mosolyt leplező kíváncsi­sággal a hölgy. — Na ná, most nem úgy van. mint a néni fiatal­korában. — Addig rande- vúzzon az ember, míg fiatal. Nem igaz? (súlyán) riiiiiiMiitiiiiiMiiiHiiiimMiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiitiiiimiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiimnl A földművelésügyi miniszter rendelete a szántóföldi vetőmagvak áráról A Magyar Közlöny szeptem­ber 24-i száma közli a földmű­velésügyi miniszter rendeletét a szántóföldi vetőmagvak bruttó termelői, nagykereske­delmi és fogyasztói árai­nak megállapításáról. A rém- delet részletesen előírja az olajosmagvak, a hüvelyesek, a herefélék. az egyéb takar* mányfélé'k -és magvak, továb­bá a kukorica vetőmagvak osztályonként, tisztasági és cslraképességi százalék szerint megállapított árait. Külön fe­jezet szabályozza az elit és a nemesített vetőmagvak árát. Az általános rendelkezések­ben kimondja a rendelet, hogy a felsorolt árak az MNOSZ előírásoknak, illetve az Országos Vetőmagfelügye* lőség által megállapított mi­nőségi határértékeknek és egyéb feltételeknek megfelelő árura vonatkoznak. Több lesz a motorkerékpár, Kelet-Németországból 100 darab műanyag karosszériás autót kapunk, a Danuviában elkészült az új, 175-ös motorkerékpár A minap a Csepel Kerékpár- és Motorkerékpár Nagykeres­kedelmi Vállalathoz látogat­tunk el, hogy megérdeklődjük, az ország és: a megye lakói az elkövetkezendő időben mi­lyen motorkerékpárokat vásá­rolhatnak. A negyedik negyedévben Kelet-Németarszágból 800 da­rab 48 Ikcm-es ,iSimson Mo­ped” motorkerékpárt, 500 da­rab Danuviában készült 125 kcm-es motorkerékpárt ka­punk. Tegnapi napon érkezett a Szovjetunióból 260 darab M 72-es típusú igen kedvelt közlekedési eszköz. Innen az elkövetkezendő hónapokban még nagymennyiségű jármű­vet kapunk. Elkészült az első széria a magyar Moped 48 kcm-es mo­torból, melynek teljesítőké­pessége nagyobb, mint a kül­földi gépeké és terepbíróbb. A folyamatos nagyüzemi gyár­tást 1958-ban kezdik meg. A Danuviában már készen van az új 175 kcm-es motor­kerékpár mintapéldánya, de a KGM illetékes osztálya még nem döntött a sorozatgyártás­ról, pedig .már nagy az érdek­lődés, belföldi és külföldi szak­emberek megelégedve nyilat­koznak az új járműről. A vállalat 1957 végén jármű, mintatermet nyit a Népköztár­saság útja 14. szám alatt, ahol kiállítják a legkorszerűbb mo­torkerékpárokat, autókat, s ugyanitt állandó tanácsadó szolgálatot is létesítenek. Tehénolimpiász Angiiéban Egyik angol mezőgazdasági lap hírt ad arról, hogy a lon­doni tejelő versenyen a tavaly ősszel bejelentett 729 tehén helyett száj- és körömfájás veszélye miatt csak 374 vdtt részt. Hat különféle tehénfaj­ta versenyzett, s közülük az ayrshiereiek érték el a leg­jobb eredményt. E fajtának 1951 előtt ellett tehenei közül az volt a legjobb, amelyik na­pi 38 kilogramm tejet adott. 3,74 százalék zsírtartalommal. A fenti időpont után ellett te­henek közül a legjobb tehén 42,5 kilogramm, 6,79 százalék zsírtartalmú téjet adott. Új őszi gabonafajták A Szovjetunióban az^elmúlt évek sorén 48 új őszi gabona­fajtát állítottak állami fajta- kísérletbe. Az ország déli ré­szén alkalmas őszi búzafajták közül legértékesebbek a Sko- roszpelka 3, Bezosztaja 4, és a Belocerkovi 198. Áz utasok érdekében Eveken át félve tekintettek a vasutasok az őszi nagy csúcsforgalom és a téli idő­járás elé, mert a MÁV nem rendelkezett elegendő szén­tartalékkal. A meglevő szén Is olyan volt, hogy a mozdo­nyokban nem tudtak efegendő gőzt előállítani. Az idén lé­nyegesen más a helyzet, a MÁV már a nyáron gondosko­dott arról, hogy megfelelő mennyiségű széntartaléka le­gyen. Sokan aggódtak ugyan, hogy szeptemberben már nem lesz olyan arányú szénszállí­VASÁRNAPI TERE-FERE \ tás, mint az előző hónapokban, s emiatt csökken a tartalék­szén. Az aggodalmaskodóikra azonban rácáfolt a valóság, mert mint a vdsút vezetői tá­jékoztatásul elmondották: je­lenleg is ötven napos a kész­let, amiből nagy mennyiség kitűnő minőségű szovjet és lengyel szén. Ezek szerint te­hát minden remény megvan arra, hogy az őszi csúcsforga­lom idején nem lesz széngond­ja a MÁV-nak. Nemcsak arról kell azon­ban gondoskodni, hogy a sze­mélyvonatok pontosan közle­kedjenek s a teherárut mi­nél gyorsabban továbbítsák rendeltetési helyére, hanem a várótermek és szolgálati he­lyek fűtéséről is. Az a törek­vés, hogy mindenütt megfele­lő fűtőberendezés legyen, szénről pedig már korábban gondoskodtak. Az őszi forgalom lebonyolí­tása után az újabb feladatot a tél jelenti majd. Erre is ala­posan fel kell készülnie a vas­útnak. Az előkészületek már megkezdődtek, októberben pe­dig a vasúti főosztály kollé- giuma megvizsgálja, hogy az addig hozott intézkedéseket megfelelően haltják-e végre az ország különböző terüle­tén, továbbá részletesen meg­állapítják, milyen feladatokat kell elvégezni a hófúvások, a téli viharok okozta nehézsé­gek elhárításáért. Mindazok­nak, akik közvetlenül részt vesznek ennek lebonyolításá­ban, december elsejéig vizs­gán kell beszámolniok felké­szültségükről. Egyébként azt várja a MÁV az érdekelt vál­lalatoktól, hogy kellő időben leszállítsák a különböző töm­lőket, tömlőfejeket, amelyek a téli felkészülésnél elengedhe­tetlenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom