Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-21 / 122. szám
2 '""z'Miviap 1957. SZEPTEMBER 31. SZOMBAT Az ügyrendi bizottság elutasította India javaslatát arról, hogy az ENSZ-közgyűlés tárgyalja meg Kína ENSZ-tagságát Minit az AFP jelenti, az ENSZ-közgyűlés ügyrendi bizottsága csütörtökön megtárgyalta India javaslatát, hogy tűzzék a közgyűlés ülésszakának napirendjére a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsá- gának kérdését. Lodge, az Egyesült Államok küldötte az ülésen határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a közgyűlés utasítsa el India kérelmét, s a jelen ülésszakon ne foglalkozzék olyan javaslattal, amely arra irányul, hogy a csangkajsekis- ták képviselőjét zárják ki. s a Kínai Népköztársaság delegátusának tegyék lehetővé, hogy résztvegyen az ENSZ munkájában. A közgyűlés ügyrendi bizottsága kilenc szavazattal négy ellenében (Szovjetunió, Csehszlovákia, Norvégia és Ceylon) elfogadta az amerikai indítványt. Két ország, Guatemala és Tunisz, tartózkodott a szavazástól; Egyiptomi lapok a török csapatösszevonásokról a sziriai határon A kairói lapok különös figyelmet szentelnek a török— Szíriái határról érkező híreknek. különösen a török csapatok összpontosítását illetőleg. A lapok kommentárjaikban figyelmeztetik az Egyesült Államokat, hogy a Szíria elleni esetleges agresszió katasztrófáid összetűzéssé változhatna. A kairói lapok igen éles hangnemben írnak a libanoni kormány ellen. Az A1 Gumhi- rija azzal a hírrel kapcsolatban, hogy libanoni csapatok indultak a Szíriái határra, azt írja, hogy Libanon politikája rendkívül veszélyes szakaszhoz jutott; A Trybuna Ludu a román kormány javaslatáról A Trybuna Ludu a következőképpen kommentálja a román kormánynak a balkáni államok együttműködésére vonatkozó javaslatát: A szocialista országok külpolitikájának egyik jellemző vonása az a törekvés, hogy részleges megoldásokra jussanak s enyhítsék a feszültséget Európa és a világ különböző vidékem s hogy lépést tegyenek előre, bármilyen kicsiny lépést is, a szé- lesebbkörű megegyezés felé Vivő úton. Az ilyenfajta kezdeményezések véleményünk szerint különösen fontosak, mivel kiindulópontjuk egy olyan helyzet, amelyben egy bizonyos földrajzi vidék országai különböző nemzetközi rendszerekhez sőt nem egy esetben egymással vetélkedő katonai tömbökhöz tartoznak. E javaslatok jelenleg nem tervezik azt, hogy bármelyik ország kilépjen e tömbökből, s ezért elfogadhatóak a jelenlegi helyzetben. Éppen ebben rejlik reális jelentőségük. Ugyanakkor megkönnyítik a vitás kérdések megoldását, az érdekelt országok közötti együttműködés szorosabbá tételét és a feszültség enyhítését, A Pravda a nyugat-németországi választások eredményéről . A nyugat-németországi választások eredménye — írja a Pravda pénteki számában — nem hozott semmiféle lényeges újabb elemet a nyugat-németországi politikai helyzetben. A választások eredménye nem jelenti azt, hogy Adenauer pártja akadálytalanul folytathatja eddigi politikáját, amely az ország további militarizálására irányul — folytatja a lap. Adenauer pártja elkerülhetetlenül szembetalálja magát a növekvő nehézségekkel, akadályokkal, ellenállással. Azok a problémák, amelyeket a régi politika útján nem oldottak meg, nem lesznek megoldhatók ily módon a jövőben sem. A nagy költő kívánsága Több százan állnak a gazdag őszi pompába öltözött tétét- leni halmon — ahol egykor a honalapító Árpád hadai táboroztak, s ahol 102 esztendővel ezelőtt Arany János írta egyik gyönyörű versét — s szinte áhítattal hallgatták egy évszázad távlatából a nagy költő üzenetét: „Gólyát növel a tábor helye, s ők Alusznak régen a honkeresők. De te virulj lábunk nyomán, Tetétlen! Bársony füvet sarjut tenyéssz a réten!“ A nagy magyar költő kívánsága az elmúlt öt esztendő alatt valósággá vált. Az egykori néhány düledező tanya helyén öt esztendő óta új falu van kialakulóban. Több mint ötven gyönyörű téglaház sorakozik már hosszú sorban a tetétleni domb alatt, s szinte gombamódra nőnek ki a jöldből az újabb cseréptetős, egészséges, világos parasztházak. A gazdag tetétleni földek jól tartják az itt élő embereket, s miként azt egyikük elmondta, több mint SO mázsa kukoricával fizet holdanként. Száz esztendő után most váltják valóra a nagy költő kívánságát a tetétleni emberek. tt'ttiiiiiuiiiimiiiiiiiiutMimiiiiiiiiiiiiiiiuiiiHimiiiiiiiiiiiiiiim I Kilencéves csodagyerek 1 az italboltban | Este volt már, nyolc óra | 1 is lehetett, amikor belép- | 1 tem a Jávorszki-jéle, mo- | | nori italboltba. Sűrű füst § | terjengett a levegőben, tan-1 | góharmonikán brillírozta | 1 valaki a „... Bolyongok a | | város peremén” ;, című § I slágert. | Utat verekedtem a sön- I | tésig. Egy pohár sört kér- | | tem, miközben pillantá-1 1 sommal körülfogtam a he-1 | lyiséget. Kis csoportosulás § | kellős közepén egy kis-1 | fiúcska, nyakában vadonat- | | új tangóharmonika. Szóra- § | koztatta a körülötte álló 1 | férfi társaságot. Közelebb | | mentem, megtudtam, hogy | | a kilencéves kisfiú Ba-1 1 binszki Gyurika. Édesapja | 1 — aki mellette ült — el- I | mondta, hogy karácsonykor | | vette kisfiának a kétezer 1 | forintos tangóharmonikát, | | mert Gyurika fogékony a I | zene iránt. Útban hazafelé | | betértek egy kis itókára, de 1 ! már mennek is. | Dehogy mentek! 1 A körülöttük ülő vendé- | | geh — nyilván búcsúból | | jöttek —, még egy magyar | I nótát „rendeltek“ a kisfiú- I I tói. | A szőke, bamaszemű 1 | Gyurika kezei alól felcsen-1 | dűlt a dallam: .. „Akácos | | út, ha végigmegyek rajtad | i én...“ | | Mikor eljöttem, még ak- § | kor is ott voltak, de mintha 1 | még többen állták volna § | körül Gyurikát, a kilenc-1 | éves kis csodagyereket, \ — Pő— 1 Milyen lesz az őszi és a téli divat ? A KISZ budapesti bizottsága és a Ruhaipari Tervező Vállalat szeptember 22-én, vasárnap délelőtt 10 órakor nagyszabású divatbemutatót rendez a Városháza nagytermében (V., Városház utca 9— 11). Bemutatják a legújabb őszi és téli modelleket és műsorral is kedveskednek a budapesti lányoknak és asszonyoknak. A műsorban fellép Rátonyi Róbert, Záray Márta, Zentai Anna és Vámosi János, továbbá a „Petőfi'’ ifjúsági zenekar. Halálos motorkerékpár szerencsétlenség Kaposi Sándor 25 éves műszaki tanár, tari lakos, motor- kerékpárral Rákoskert felöl Ecsetre igyekezett. Szembe jött vele Szlifka József Ecser, Széchenyi u. 6. szám alatt lakó gazdálkodó lovaskocsija; Kaposi elvesztette uralmát a motor felett és nekirohant az úttesten szabályosan haladó Szlifka kocsijának. Kaposi a helyszínen meghalt. A megindult vizsgálat megállapította. hogy a szerencsétlenséget Kaposi elővigyázatlansága és szabálytalan hajtása okozta. — AZ IBUSZ KÖZLI: szeptember 28-án kétnapos (szombat délutáni indulással), valamint 29-én egynapos különvonatot indít Balatonalmádiba. Részvételi díj: 22 forint. Jelentkezés az IBUSZ összes menetjegyirodájában 23- tói 26-án délig. Időjúrásjclrnlés Várható időjárás szombaton estig: kevés felhő, keleten nehány helyen eső. Mérsékelt szél. Az éjszakai lehűlés elsősorban keleten erősödik, a nappali hőmérséklet alig változik. Legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 19—21 fok között. — JÓL SIKERÜLT ANKÉ- TOT RENDEZTEK szeptember 20-án a budai járásban, az MSZMP Politikai Bizottságának határozatairól és az agrártézisekről. Az ankéton részt vettek a járási tanács mezőgazdasági és pénzügyi osztályának előadói, a községi tanácselnökök, a mező- gazdasági felügyelők és a tsz-elnökök. — ÜLÉST TARTOTT AZ ABONYI OKTATÁSI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG, ahol megtárgyalták a soron levő oktatási kérdéseket. A bizottság tagjai vállalták, hogy felkeresik azokat a szülőket, akik nem járatják iskolába általánosisikolás korhatárt meghaladott gyermekeiket. Elbeszélgetnek arról, milyen fontos, hogy legalább az általános iskolát elvégezzék a fiatalok. — TELEVÍZIÓS KÉSZÜLÉKET VÁSÁROLTAK a Váci Járási * Tanács KISZ- szervezetének tagjai a napokban. A jövő héten megkapják a készülékhez szükséges, különleges antennát is, s rövidesen új műsorszámmal, televíziós előadással bővül épülő kultúrtermük programja. Az őszi idő beálltával több hajójáratot megszüntet a MAHART Az 5szl idő beálltával a MAHART több hajójáratot megszüntet, mégpedig a következőket: szeptember 23-tól nem közlekedik a Budapestről Esztergomiba vasárnaponként 7 órakor és 7.30 órakor, a Budapestről Visegrádra, illetve munkaszüneti napokon XI órakor Dömös- re induló járat, valamint a Budapestről DuPaföldvárra vasárnap 7 órakor-induló járat, s az ellenjárata. A dőmösi séta járat szeptember 20-a után nem közlekedik. Szeptember 23-től a MAHART a kiadott őszi menetrendet lépteti életbe azzal az eltéréssel, hogy a Budapestről 8 órakor Dömösre és Dömösrői 17.25 órakor Budapestre Induló hajőjáratot, tekintettel az érdeklődésre, további intézkedésig naponta közlekedteti. A heti nyerőszámok : 11,17,53,67, 71 A lottó 29. heti nyerőszámainak sorsolását szeptember 20-án, pénteken délelőtt 10 órakor a Dánuvia Szerszámgépgyár Gorkij Művelő, dési Otthonában tartották meg. Erre a hétre isimét több mint kétmillió szelvényt küldtek be a fogadók; így egy-egy nyerőosztályra körülbelül 763 000 forint jut. A nyerőszámok a következők: 11, 27, 53, 67, 71. — TELJESÜL A VERESEGYHÁZIAK RÉGI KÍVÁNSÁGA: a jövő héten megkezdik a tó fölötti gyaloghíd építését. A 115 ezer forintos költséggel épülő, korszerű vasúidat december végén szeretnék átadni a forgalomnak. — FÉLM1LLIÓFORINTOS KÖLTSÉGGEL újjáépítik és kibővítik a Pest megyei dolgozók kedvelt fürdőhelyét, a veresegyházi szabad strandot. Ebben az évben 200 000 forintot fordítanak az építkezésre; ebből az összegből már üzemeltethető állapotba hozzák a strandot. A további befektetéseket a fürdő bevételéből, s a jövő évi községfejlesztési alapból fedezik majd. Megjelent a piacon az „Esperes" körte és az ecetbe való fürtös uborka A Nagyvásártelepre pénteken reggel 93 vagon és 44 tehergépkocsi áru érkezett, egyebek között 20 vagon burgonya, 30 vagon vegyes darabáru és 28 vagon gyümölcs. A Szentesi Földművesszövetkezet 11 vagon zöldpaprikát szállított a fővárosba, fogyasztói árát az állami boltokban ktlón- kint 1.20—1.40 forintban állapították meg. A piros paradicsom- paprikát 4—5 forintért árusították. A főváros környékéről megjött az ecetbe való fürtös, kemény uborka. Ára 2.40—2.80 forint. a Csepel-szigeti bolgár kertészek kilónkint 4.50 forintra szállították le a nagygumójú, leveles zeller árát. Az állami boltokban a gyöngyösi saszla szőlőt 7—7.20, az egyéb csemegeszőlőt 6.20—6.60, az Oportót és az Othellőt 4.60—5 forintért árusították. Megjelent a piacon a jánoshalmi „Esperes” körte, árát 5.20 forintban állapították meg. A magánkiskereskedők a zöldpaprikát és az uborkát 5—8 százalékkal drágábban adták, mint az állami boltok.' O/ | / • (Gáli Sándor) i [ | örömök és gondok (IV.) Hllllll!llllllllllllll!lllllllll!llllllllllllllllllil!lillllllllllllllll!ll!!l!l!lllllll!llilll Ezzel szemben mi a helyzet ma? Erre is megadja a választ Sőregi János, aki a falujának alapos ismerője. ‘— 4980 hold földet osztottunk szét 828 család között. Jelenleg a község lakóinak száma 5200. Mára a lakosság összetétele így alakult: 23—25 százaléka földműveléssel foglalkozik, 58 százaléka ipari üzemekben, építkezéseknél dolgozik, 10 százaléka a környező állami gazdaságokban alkalmazott, 3 százalék iparos, a többi végyes foglalkozású. Száraz adatok ezek, de ékesszólóan bizonyítják a falu arculatának megváltozását, a 12 év fejlődését. Igaz, régen is jártak a községből Pestre és máshová dolgozni. Ma is járnak. Azzal a különbséggel, hogy régen a 'kartali munkás hétfőn egy heti kosztot elvitt magával, ha volt neki, s hét közepén, vagy hét utóján gyalog jött haza, ha nem kapott munkát. Ma nem kell tarisz- nyázni. Az üzemekben, építkezéseknél mindennel ellátják a dolgozókat, gyalogolni sem kell, sőt zúgolódnak, ha az aszódi állomáson, mire a vonat beérkezik, nincs ott a busz. Számok és tények Érdeklődésünkre Sőregi újabb számokkal felel. — Sokszor megfeledkezünk arról, hogy mi is épült az utóbbi években. Az ember úgy van vele, hogy azt, ami már megvan, megszokta és mindig az hiányzik, ami még nincs. Pedig jelentősen megváltozott a falu képe. Az uradalmi cselédházakat lebontották, a majorokból beköltözött a faluba a nép. 1930-ban a községben 461 ház volt, 1938-ban 483, 1949- ben 785, 1954-ben már 918 és napjainkban meghaladja az ezret. A tanácsházát két helyiséggel bővítették, tanácstermet építettek, gyógyszertár létesült, kibővítették a villany- hálózatot és másfélmilliós költséggel négytantermes, emeletes iskolát kapott a falu. Igaz, nincs még egészségház, de a felszerelés már megvan és van egy helyiség, ahol rendszeresen megvizsgálják a terhes anyákat. Az óvoda hatvanas létszámmal működik, a gyermekek étkezést kapnak. Húszszemélyes bölcsődei felszerelésük is van már, csak helyiségről kell gondoskodni. A községben rendkívül rossz az ásott kutak vize. Kétszázezer forintos költséggel egy kerekes kutat építettek. Kellene még néhány artézi kút. Ezt nagyon szeretnék a falu lakói, ha megkapnák. Arról már nem is beszélünk, hogy hangoshíradó, orvosi rendelő, új tűzoltószertár segíti. hogy a község élete rendes kerékvágásban haladjon. Jó, jó, mondhatja valaki, ez mind szükséges, s ez velejár a falu bővülésével, de mi a helyzet az iskolai és kulturális területen? Csendes beszélgetés Soós Józseffel Már délfelé jár az idő, amikor felkeressük Soós József iskolaigazgatót. 1926 óta tanít a községben, a szeme előtt változott meg itt a világ, s mint olyan ember, aki mindig szívén viselte falujának ügyét, őszintén válaszol kérdéseinkre. ízes, csendes beszéddel sorolja a tényeket. — Régen nyolcán 8 tanteremben 700 gyermeket tanítottunk. Most 26-an 727 gyermeket 12 tanteremben. — Hallom. hogy a tanítók nem a legjobb helyzetben van. nak? — Akadnak problémák. A huszonhat nevelő közül hatnak nincs lakása, ezek közül kettő kartali lakos. Mi azért bízunk, hogy ez is megoldódik és rövidesen nyugodt körülményeik között taníthatjuk a gyermekeket. Érthető, hogy nehézségekkel küzdenek, hiszen tíz esztendő alatt megháromszorozódott a nevelők száma. — Az is nehezíti a tanítást, hogy többen Pestről járnak le tanítani. Valahogyan meg kellene már oldani, hogy a nevelő ott lakjon, ott éljen, ahol tanítja a gyermekeket. — A szociális helyzet? — Csak egy jellemzőt. Régen mezítláb jártak a gyerekek iskolába. Ma egy gyermek sem jár mezítláb. S ami a legkeservesebb volt: az uradalmi földeken az iskolásgyerekek dolgoztak. Ezt szívesen vették a bérlők, mert a gyermeknapszám kevesebb volt és ugyanazt végeztették el velük, mint a felnőttekkel. — Hogyan folyt a tanítás? — Bizony nehezen. Sók gyerek hiányzott az iskolából, sőt az V., VI. osztályos gyerekeket október 15-ig nem is engedték az iskolába. Ebben a két osztályban az uradalom rendelkezése értelmében csak október 15-én lehetett megkezdeni a tanítást. Az akkori időkre még egy dolgot említ. — Annyira rosszul öltözködtek itt az emberek, hogy én szégyelltem az utcára menni, mert megszóltak a jó ruhámért. Vagy még egy emlék: leventeoktató koromban az volt a problémánk, hogy mikor tartjuk a foglalkozást. Hétköznap az uradalom nem engedte, vasárnap délután pedig nem jöttek el a fiatalok, mert 18—19 éves komikban is mezítláb jártak, s vasárnap délután mégis szegyeitek vé4 gigmenni a főutcán a legények. — Került-e a faluból felsőbb iskolára fiatal? — A felszabadulásig egynek sikerült orvosi diplomát szerezni, egy végzett gimnáziumot. — Azóta? — Nem tudom, hogy hány. Az elmúlt évben is negyvennél többen mentek gimnáziumba, középiskolába. Van már mérnök, tanár, tanító fia a községnek. — A kulturális élet? — Régen egy szikvízüzem tulajdonos gazda csináltatott egy mozitermet, s majdnem belebukott. Csak néhányon látogatták, nem volt erre pénz. Ma tolakodnak a jegyekért^ Kicsi már a terem. — Olvasnak-e? — Régen a faluban nem volt könyvtár, csak az iskolának volt 120—130 kötetes könyvtára. Ma az iskolai könyvtár 900 kötetes, a népkönyvtárnak 500 kötete van. — Van-e keletjük a könyveknek? (Folytatjuk.) Soós József igazgató-tanító két tanítványával
