Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-03 / 106. szám

1951. SZEPTEMBER 3. KEDD rest ÍME Z/Cirlap 3 Ülést tartott az Országos Földművesszövetkezeti Tanács Közeledik az ősz, megtelnek az árnraktárak Az ősz közeledtével egyre többen keresik fel az fiziete­ket és melegebb, téli árucik­kek után érdeklődnek. A ter­melőszövetkezetekben rövide­sen megkezdődnek a zárszá­madások, lesz pénzük bőven a tsz-tagoknak. A szakcsoport­ban, vagy egyénileg dolgozó parasztok sem panaszkodhat­nak amiatt, hogy nem lesz mi­ből vásárolni. Pénz lesz a vá­sárlók kezében, de vajon lesz-e azon mit vásárolni? Volt is, lesz is. Kiskunlachá- sán például az első félévben a földművesszövetkezeti bol­tokból megvásároltak a parasz­tok 320 darab világvevő rádió­készüléket. Érdekes, a nép­rádiónak nem nagy a keletje. Gazdára talált 60 darab Pan­nónia és 12 darab egyéb gyárt­mányú motorkerékpár is. Még a televízióra is jelentkezett vevő. A szövetkezet vas-mű­szaki szaküzletében ugyanis felszereltek egy televíziós ve­vőkészüléket, s sokan rendsze­resen megnézik a műsort, de nemcsak rádiót és motorke­rékpárt vásároltak Lacházán. hanem gazdag választékból válogathattak a többi üzlet­ben is. Az őszre már megkezdték az előkészületeket a szövetkezet vezetői is. Mindenütt ,,feltöl­tik” a raktárakat, nem kell a fővárosba utazni a lakosság­nak. A Kiskunlaeházl Földmű­vesszövetkezet félmillió forin­tért vásárol kifejezetten téli árukat, bolyhos szöveteket, ka­bátokat, cipőket, bőr- és gumi­csizmákat, gyermek-, férfi- és női fehérneműket, ingeket stb. A vas-műszaki üzletek rak­tárait másfélmillió forint ér­tékű áruval „töltik” fel, a tex­til-, kötöttáru, és konfekció­boltokban az árukészletet 2,5 millió forint értékű áruval nö­velik. Bútorból is fedezni tud­ják a normális szükségletet. Kivétel ez alól a 6 ezer forin­tos hálószoba berendezések és a 4790 forintos Szikra kombi­nált szekrények. A Csepel Panni motorok után is nagy az érdeklődés, de eddig egyet­len darabot nem kaptak belőle. Lehet bármilyen hideg a tél, nem lesz olyan ember, aki pénzért ne tudna téli holmi­kat vásárolni az üzletekben. Az ülésen megjelent Rónai Sándor, az országgyűlés elnö­ke, Dögéi Imre földművelés- ügyi miniszter, Nagy József né könnyűipari miniszter, Nyers Rezső, a SZÖVOSZ igazgató­ságának elnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese. Nánási László, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke, Tisza József a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, Halász János belkereskedelmi miniszterhe­lyettes. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Sadao Naka- bayashi, a Japán Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének hazánkban tartózkodó alelnö- ke is. Az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács elnökének megnyitója után Nánási Lász­ló, a SZÖVOSZ felügyelő bi­zottságának elnöke tartott be­számolót a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Stockholmban ez év augusztus 4. és 7. között tartott XX. kongresszusáról és a földmű­vesszövetkezetek nemzetközi kapcsolatainak fejlődéséről. Többek között elmondotta: A külföldi szövetkezetekkel való kapcsolat eredményessé­gét és a szövetkezeti összefo­gást igazolja, hogy a baráti or­szágok által hazánknak nyúj­tott állami segítségen túlme­nően a Centroszojuz 4,5 mil­lió rubel kamatmentes hitelt nyújtott a magyar szövetkezeti mozgalomnak értékes árukban. Jelentős volt a csehszlovák, az albán és a román szövetkeze­tek áruelőleg szállítása, vala­mint a manchesteri angol szö­vetkezeti központ által fel­ajánlott 100 000 fontsterling hitel is. Jelenleg eredményes­nek Ígérkező tárgyalások foly­nak Ausztriával, Franciaor­szággal, Jugoszláviával és Olaszországgal. Fel kell hasz­nálnunk a szövetkezetele kö­zötti kereskedelemben rejlő olyan előnyöket is, hogy meg­rövidítsük az áru útját, a for­galmi költségeket, a felesleges közvetítő személyek és szer­vek kikapcsolásával. A szövet­kezetek kiküszöbölik a nagy exportőröket, és ezért olcsób­ban tudnak kereskedni. Jövő­ben ezt nekünk is fokozottab­ban ki kell használnunk. Ezután Lesták Pál, a SZÖVOSZ igazgatóságának tagja számolt be a földműves­szövetkezeti, járási, megyei köz- és küldöttgyűlések elő­készületeiről. Elmondotta, hogy a SZÖVOSZ igazgatósága a kül­dött- és közgyűlések, valamint a SZÖVOSZ IV. kongresszusá­nak előkészítésére kilenc főből álló szervező bizottságot ho­zott létre. Bejelentette, hogy a SZÖVOSZ igazgatósága a Magyar Nők Országos Taná­csával megvitatta a falusi nő­mozgalom helyzetét és arra az álláspontra jutott, hogy a fa­lusi nőmunka további javítása érdekében létre kell hozni a földművesszövetkezeti nőta­nácsokat. Foglalkozott a SZÖVOSZ IV. országos kongresszusa tiszte­letére, a részjegyalap növelése érdekében országszerte megin­dult mozgalommal. A mozga­LACIKONYHA lom keretében 40 millió fo­rinttal emelnék az országos részjegy alapot. A beszámolókat élénk vita követte. A felszólalók szinte egyöntetűen hangsúlyozták a földművesszövetkezeti moz­galom külföldi kapcsolata ki- terjesztésének fontosságát. A felszólalók kitértek az ENSZ ötös bizottságának je­lentésére és egyöntetűen til­takoztak, hogy azt az ENSZ közgyűlésének napirendjére tűzzék. Felszólalt az értekezleten Sadao Nakabayashi, a Japán Fogyasztási Szövetkezetek Szö­vetségének alelnöke is. Hazatérve el fogom mondani a japán népnek — mondottá többek között — mindazt, amit Magyarországon láttam. El­mondom, hogy a magyar nép boldogan él, közölni fogom, hogy a magyar földművesszö­vetkezeti mozgalom erőteljesen fejlődik és máris szép ered­ményeket ért el, hozzájárulta magyar nép életszínvonalának emeléséhez. Japánban sajnos egészen más a helyzet, mint Magyarországon. Országunk apierikai megszállás alatt van, s népünk sokat szenved az amerikai finánctőke és a japán tőke kettős elnyomása alatt. A japán nép azonban küzd ez ellen a helyzet ellen, s tudja, hogy ebben a küzdelemben nincs egyedül. A magyar nép is segíti harcunkat a világ bé­kéjének megvédéséért. Az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács végül határo­zati javaslatokat fogadott el. Az Országos Földműves­szövetkezeti Tanács egy­hangúlag úgy határozott, hogy visszautasítja az ENSZ ötös bizottságának jelentésében foglaltakat és tiltakozik a jelentés napi­rendre tűzése ellen. Az ülés határozatba foglalta a SZÖVOSZ IV. országos kongresszusának összehívását. A határozat megállapítja, hogy a földművesszövetkezeti kül­dött- és közgyűléseket szep­tember 15-től október 31-ig, a járási és megyei küldött- gyűléseket november 1—de­cember 2-ig, a SZÖVOSZ IV. országos kongresszusát pedig december 16-, 17-, 18-án kell megtartani. Határozatot fogadtak el a Szövetkezetek Nemzetközi Szö­vetsége XX. kongresszusával kapcsolatban is. Sajnálatos, hogy az utóbbi három évben felvett országok — Ceylon, Malájföld, Szudán stb. — mel­lett nem került sor a magyar szövetkezeti mozgalom felvé­telére. Már a szigethalomiak is Egyre több földművesszövet­kezet foglalkozik azzal a gon­dolattal, hogy önállóvá ala­kul, kiválik a körzeti földmű­vesszövetkezetből. Szigetha­lom nem nagy község, lakói­nak többsége ipari üzemekben, főleg a Csepel Autógyárban dolgozik. Mégis, a földműves­szövetkezetnek 480 tagja van. Szövetkezeti üzletük nincsen. Csak egy szövetkezeti felvósárlóhely működik a községben. Megalakult egy gyümölcster­melő szakcsoportjuk is, jelen­legi taglétszámuk megközelíti a 110-et. Természetes, hogy megtermelt áruik zömét a földművessztvetkezeten ke­resztül értékesítik. A szövet­kezeti felvásárlótelep eddig 12 vagon gyümölcsöt vásárolt fel a termelőktől, a földmű­vesszövetkezet tagjaitól. Az árukat a fővárosba küldték. A szigethalmiak is azon töprengnek, jó lenne kiválni a Szigetszentmiklósi Körzeti Földművesszövetkezetből és rátérni az önálló élet útjára. Hívei vagyunk annak, hogy minden községben önálló föld­mű vessző vetkezetek tevékeny­kedjenek, hathatósabban se­gítsék tagjaikat, a dolgozó parasztokat. De Szigethal­mon nincs meg az a gazdasági előfeltétel, amely szükséges egy önálló szövetkezetnél. így javaslatunk az, hogy az önál­lósulás helyett építsenek ki még jobb kapcsolatot az anya­szövetkezettel és alakítsanak a szigethalomi földművesszö­vetkezeti tagokból Szigethal­mon termelési bizottságot. Kétszáznegyven új hailgató a SZÖVOSZ kereskedelmi technikumaiban A Szövetkezetek Országos Szövetségének felügyelete alatt működő kereskedelmi középiskolákban mintegy nyolcszáz hailgató sajátítja el a modern kereskedelem tudo­mányát és a szövetkezeti is­mereteket. A technikumokban az idén 240 első éves hallgatót, ezenkívül újabb 200 levele­ző hallgatót vesznek fel. Az iskolák a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége által fenn­tartott iparitanuló-iskolákkal együtt héfőn nyitják meg ka­puikat. Budatétényben a sza­kács- és cukrászinasokat. Gyöngyösre pedig a kereske­delmi tanulókat hívják be 5—10 hónapra. A gyakorlati idő letöltése után a fiatalok mint kész segédek helyezked­nek el a földművesszövetke­zeteknél. Mi is voltunk Kisújszálláson Földművesszövetkezetünk 16 tagú népitánc-csoportja nép­viseleti ruhában részt vett a kisújszállási nagygyűlésen. Kultúrcsoportunk tagjain kí- yül szövetkezetünk számos dolgozója és tagja látogatott el a nagykun napok ünnepsé­geire. Küldöttségünk és tánccso­portunk tagjai fellépésükkel oly távol is becsületet szerez­tek földművesszövetkezetünk­nek. Várallyai Béla, Tápiószentmárton Új szakcsoport Facsemete és virággumó hajtató szakcsoport alakult Szi- getszentmiklóson, a földművesszövetkezet kebelében. Ezzel ötre emelkedett a községben a szakcsoportok száma. Erdei Sándor elnökletével 12 hold földön gazdálkodnak az új szakcsoport tagjai. Érdekes, hogy a csoportba lépett 7 tag mindegyike szakember, agronómus. Erdei Sándor, az is­mert író is tagja a csoportnak, s két pompás hollandi üvegház építését fejezi be a közeljövőben. Mozgóbolt az áporkai Vörös Csillag Tsz-ben Nemsokára megtörténik a zárszámadás az áporkai Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zetben is. Szorgalmasan, ered­ményesen dolgozlak egész évben át a tsz tagjai. A mun­kaegységek jól fizetnek az idén, lesz miből vásárolni minden tagnak. A kis köz­ség azonban messze esik a fő­várostól, a járási székhelytől. A pénzzel meg úgy vannak, hogy mihelyst megkapták, a szükséges dolgokat azonnal BEVÁLT A TEHERAUTÓ Távol fekszik a vasútállo­mástól Váchartyán község. A földművesszövetkezet kényte­len volt minden szükséges árut bérelt teherautón, vagy sze­kéren szállítani a községbe. Ez, természetesen, sok ezer fo­rintjába került a szövetkezet­nek, a tagságnak. Javasolták is minden közgyűlésen, hogy az igazgatóság szerezzen egy teherautó-vásárlási engedélyt. Augusztusban teljesült a régi, sok éves vágyuk: enge­délyt kaptak egy teherautó vásárlására. Azóta nincs szál­lítási problémája a vasút nél­küli Váchartyáni Földműves­szövetkezetnek. Sőt, havonta 20 ezer forint fuvarköltséget tudnak megtakarítani. Az így megtakarított összeg a szövet­kezet vagyonát gyarapítja s egy részét az év végén vásár­lási-értékesítési visszatérítés­ként a szövetkezet tagjai kö­zött osztják szét. szeretnék meg is venni; De hol? A tsz vezetőségének kérésé­re a Kiskunlacháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet a zárszámadás napján 120 ezer forint értékű árut visz ki a tsz-be és sátrában ott árusítja. A büfésátorban lacipecse- nyéket, egyéb harapni való­kat és jó fajta italokat árusí­tanak. Árusítanak zománcedé­nyeket, motorkerékpárokat, kerékpárokat, az ottaniak ál­tal kedvelt szöveteket, gumi- és bőrcsizmákat, gyermek, férfi és női téli holmikat, rá­diókat, villamossági cikkeket stb. Helyben, azonnal el tudják költeni pénzüket a tsz tagjai; A földművesszövetkezet sátrai egy napig tartózkodnak az áporkai tsz-ben, de szükség esetén két napig is ott marad­nak. A szövetkezet helyes kezdeményezését örömmel üd- vözlik a tsz tagjai. Valószí­nűleg másutt is szívesen fo­gadnák a földművesszövetke­zetek mozgó sátrait. Még nem késő, lehet intézkedni olt, ahol szükséges. ................................................................................................................................................................................................iMiimmiHiiHiiiiutiiniimiuiiMi V asárnap délelőtt Vecsés községben a Hazafias Népfront helyi bizottsága és a tanács mezőgazdasági kiállítást ren­dezett. A résztvevő sok száz ember szórakozását, ellátását a Vecsési Földművesszövetkezet lacikonyhája biztosította Aki a virágot szereti, rossz ’ ***• ember nem lehet“, —< tartja a közmondás. Ilyenkor mindenki arra gondol, hogy az a jó ember, aki kis ker- tecskéjében, vagy erkélyén cserepekben féltő gonddal ápolja, neveli színpompás, il­latos virágjait. Nehezen lehet szebbet találni egy hatalmas csokor illatos virágnál, pedig abban csak 30—40 szál friss virágszálat kötött össze a ker­tész gondos keze. Képzeljenek el háromszáz- ezer szál teljes pompájában viruló gladiolust (kardvirá­got), nem csokorba kötve, vagy vázában, hanem kint a földön. Huszonhét fajta gla­diolus virít Szigetszentmiklós határában, a kukoricaföldek között. Színük a hófehértől a mély liláig minden színár­nyalatot felölel. A földeket járva megdörzsöli a szemét az ember: lehetséges ez? Vi- rágbaborult a határ? Vajon kinek a virágkertészete lehet itt? De ez nem virágkertészet. A Szigetszentmiklósi Földmű­vesszövetkezet virághagyma- termelő szakcsoportjának tagjai dolgoznak ezen az öt holdas területen. Gyönyörű virágok százezrei között vég­zik fáradságos, mégis szivet- lelket melengető munkájukat, de nem a virág érdekli őket, hanem annak csak a hagy­mája. Nehogy azt higgye x>a- laki, hogy a szakcsoport tag­jai rossz emberek, mert nem szeretik a virágot. Hisz éppen Aranyat érő virágok között azért termelik a virághagy­mát, mert szerelmesei a vi­rágoknak, s azt akarják, mindenütt, szerte a világban nyíljanak ezek az ékes virá­gok. Egy éve, hogy megalakult ez a szakcsoport. Elnöke Si­mon Gábor agronómus. A csoport szaktanácsadója Euró- pa-szerte híres Papp György virágkertész, aki már ne­gyedszázada foglalkozik a virágokkal. A szakcso­portot szinte hetenként meglátogatják külkeres­kedelmi szakemberek, tudó­sok, kutatók, virágkertészek. Mert a virágtermesztés nem egyszerű valami. A szép vi­rág kényes, gondosabb ápo­lást kíván mint a pár napos csecsemő. 4 szakcsoport elnökével, ÁL Simon Gáborral járjuk a virágtáblákat. Szótlan, amo­lyan kertészember, aki csak akkor nyitja szóra ajkát, ha szerelméről, a virágról be­szélhet. Szinte percenként le­hajol, vizsgálgatja a gladiolus égnekmeredő, kardszerű le­veleit, s éles késével levágja a szirmosodó virágokat. — Áprilisban ültettük ki ezeket a virágokat. Egy kilo­gramm borsónagys'igú fiók­hagymából mintegy kétezer darab megfelelő nagyságú hagyma lesz két év alatt. Azokat ősszel, október köze­pén kiszedjük, s tavasszal új­ra elültetjük. Egy-egy máso­dik éves hagyma az elültetés után négy hónapra hozza vi­rágát, egyetlen egyet. Mikor a bimbódzó virágon kinyílik az első levél, rövid szárral le­vágjuk, különben a virág akadályozza a hagyma fejlő­dését. Vázába, koszorúkba adjuk el ezeket a rövid szár­ral is gyönyörű gladiolusokat. — Ki vásárolja meg a vi­rághagymákat? — Nem tudunk annyit ter­melni, amennyire szükség lenne. Külföldön, belföldön egyaránt keresik. A borsó- nagyságú hagymából három év alatt lesz olyan nagy át­mérőjű hagyma, amit a kül­földi és hazai virágkertészek átvesznek tőlünk és üveghá­zaikban nevelnek. Igaz, bel­földre már a második éves hagymákat is megveszik. Ezekből kisebb virágok lesz­nek. Sok gond van ám a hagymával, míg eladásra ke­rül. — Évenként más más föld­területre kell ültetnünk a gladiolusokat. Részben a nö­vény egészségügyi, növény- kórtani követelmények miatt, részben a fajták tisztaságá­nak megőrzése céljából. Ugyanazon a földterületen holland tapasztalatok szerint, gladiolust csak 8 év múlva, tulipánhagymát csak 5 év múlva termelhetünk úira. Föld kellene a csoportnak. Mi csője egy évig használ­nánk, azután bármit lehet benne termelni, csak virág- hagymát nem. Tömegesen je­lentkeznek új belépők, de részben a földterület hiánya, részben szaporítóanyagok és pénzszűke miatt el kell utasí­tanunk őket. A helyi tanács megígérte, hogy bizt)síi szá­munkra megfelelő löldteriile-* tét. Jól járna a népgazdaság is, mert sok-sok deviznfo'-in- tot kapunk az exponált vi­rághagymákért. Jövőre pél­dául csaknem kétszázezer ex­portképes gladiolushagymát termelünk a belföldi célra szánton kívül. — Segítséget kapnák-e munkájukhoz? — Nem panaszkodhatunk! A földművesszövetkezet Is, a tanács is támogat bennünket; A bank ötvenezer forint köl­csönt adott. A kölcsönpénzen 4 cm-es tulipánhagymákat vettünk. Ha most eladnánk a tulipánhagymákat, egy év után már egy forintot kap­nánk érte darabonként. Mi nem adjuk el, hanem kiszed­jük, megszárítjuk, s tavasszal újra elültetjük. Jövő ilyen­korra ugyanezek a megnöve­kedett hagymák mintegy 3—> 4-szeres pénzt jelentenek ne­künk, s sok ezer devizaforin­tot az országnak. F irul, diszlik a sok virág a szigetszentmiklósi vi­rághagyma termelő szakcso­port földjén. És hogy minél több emberhez kerüljön el a virág, arról a szakcsoport gon. doskodik. Csekő Ágoston

Next

/
Oldalképek
Tartalom