Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-17 / 93. szám

2 "%Clríap 1957. AUGUSZTUS 17. SZOMBAT Munkásgyűlés a Csepel Autógyárban (Folytatás az első oldalról) A szociáldemokraták megerősítik: Nyugat-Németországban atombombákat raktároznak nek adott kifejezést, hogy a nyereség nagyobb százalékát kellene a géppark felújítására fordítani; Rejtő György többek között a Csepel-teherkocsik világ­piaci helyzetével foglalko­zott. Elmondotta, hogy a ko­csikkal meg lennének eléged­ve, ha sokszor egészen jelen­téktelennek látszó, de mégis számottevő gyártási és szere­lési gondatlanságokkal nem rontanák az autók értékét. Például: a sebességváltó sok esetben tele van szeméttel, a csavarok nincsenek meghúzva, és így tovább, ami már nem a termelési osztályon múlik, hanem minden dolgozó köte­lessége, hogy olyan munkát adjon ki a kezéből, ami ellen kifogás nem emelhető. Hasznos a tanácskozás De ugyanígy sorolhatnánk a többi felszólalót is. Beszél­tek a bérezési problémákról, a kihasználatlan gépekről, a munkafegyelem megsértőiről, a politikai munka hiányossá­gairól és így sorolhatnánk ol­dalakon keresztül, hogy még mi mindenről. Egyikük sem ragaszkodott a már megszo­kott felszólalási formákhoz. Nem úgy adagolták mondani­valójukat, hogy: egy kis ered­mény és csak utána a hibák. Hasznos volt ez a tanácsko­zás. Megmutatta, hogy a munkások felelősséget éreznek a gyár munkájáért. Igyekez­tek már a tanácskozáson apró­pénzre váltani a fő célkitűzé­seket, de biztosak lehetünk benne, hogy a munkapadok mellett, a gyakorlatban is jobb munkát végeznek ezentúl, mint eddig. Csak egy kell még ehhez. Az, hogy a mun­kásküldöttek által javasolt dolgok ne maradjanak papí­ron, hanem a gazdasági és műszaki vezetők alaposan megfontolva hasznosítsák azo- kci1i« Farkas István Barsch nyugatnémet szo­ciáldemokrata képviselő, a bonni atomerő bizottság tagja, a Bremer I. G. Metall című szakszervezeti lapban meg­erősítette, hogy nyugatnémet területen atombombákat rak­tároznak. „Ez idő szerint két­ségtelenül már atomlövedék- raktáraik vannak Nyugat-Né- metországban. E raktárakban tüzérségi atomlövedékeket és atombombákat is felhalmoz­nak" — írja. Arra a kérdésre, hogy a szö­vetségi kormánynak volt-e módja az atomfegyverek rak­tározásának megakadályozá­sára. Barsch azt válaszolta, hogy ez a kérdés a szövetségi kormányon belül fel sem me­rült és a kormány semrpit sem tett az atomfegyverek nyugat­németországi felhalmozása el­len. „Természetes azonban — fűzte hozzá —, hogy az atom­fegyverek: nyugatnémet terü­leten való raktározását egy­részt Nyugat-Németország és a nyugati hatalmak, másrészt pedig a nyugati hatalmak és a Szovjetunió közötti vita tárgyává kellene tenni azzal a céllal, hogy Németország egyik részében se tartsanak atomfegyvereket”. Barsch egyébként megerősí­tette azt a híresztelést is, amely szerint a nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való felszerelésére irányuló tervek — minden cáfolat el­lenére — a szövetségi kor­mány céljai között szerepel­nek. „Az atomfegyverek gyártá­sát és birtoklását azonban min­den körülmények között a három nagyhatalomra kelle­ne korlátozni Minden kiter­jesztés csak az atomháború veszélyét növelné és a leszere­lést nehezítené meg. A lesze­relés az egész világon és az atombomba-készletek meg­semmisítése a jelen idők pa­rancsa” — fűzte hozzá. „Minden olyan kísérletet, amellyel a leszerelést politi­kai előfeltételek teljesítésé­hez akarják kötni, amint ezt Adenauer teszi a leghatáro­zottabban el kell utasítani.” SZÉLJEGYZETEK Egy feledékeny rádió A párizsi rádió a magyar- országi hírek keretében a következőképpen ismertette Böjti őrnagy gyilkosainak ha­lálos ítéletét: „A legfelső magyar bíróság jóváhagyott két halálos ítéletet. A Ikét vádlott résztvett az októberi forradalomban, majd meg­szökött börtönéből, és csak öt napi keresés után találták ismét meg őket.” A tárgyilagosságára kényes francia rádió bosszantó fele. dékenységről tett tanúságot. Elfelejtette megemlíteni, hogy a két vádlott közönsé­ges rablógyilkos is, akik sze­rencsétlen öregasszonyokat tettek el láb alól. Úgy lát­Szegény újság A Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet jobboldali lap azon borong, hogy Ma­gyarországon és Lengyelor­szágban szépségkirálynőt vá­lasztanak, Miss Szépek szé­liét. Az illusztris újság most azon sopánkodik, hogy a sza­badság után vágyódó vasfüg- göny-túliak, csak az olyan nyugati „mellékjelenségeket” vehetik át, mint amilyen a szépségverseny, de szegények nem vehetik át — mint írja — „létünk lényegét Erről a lényegről bölcsen hallgatnak a tisztelt jobbol­dali bértollnokok, akiknek fáj, ha országainkban a nyu­galom oly békebeli jeleivel találkoznak, mint szép leá- 'nyaink derűs vetélkedése. Ezen nem is lepődünk meg, szik, a nyugati sajtórecept szerint így avatják az új hő­söket, így születnek náluk, az októberi nagy idők hiteles tanúi. Nem kell más, csak a portré néminemű retusálása, kellemetlen tények elhagyá­sa. Az összefüggések egyre világosabbak. A hírhedt ENSZ-jelentés tanulnák kilé­tét eltakaró jótékony homály bizonyára e kényelmes gya. korlattal ikapja magyaráza­tát. Persze a párizsi rádiónak minden oka megvan rá, hogy sajnálja a két bűnözőt. Mi­csoda tanúkat nyerhettek volna bennük!.; . A zsák a maga módján gyászolja foltjait. „missel44 főz tudjuk, hogy ami nekünk öröm, nekik fájdalom. De egy megjegyzést a sze­mérmesen eltakart lényeg­ről mégse engedhetünk el. Ez a „lényeg“, amelyet nem akarunk és nem fogunk át­venni soha többé — hiszen boldogok vagyunk, hogy sikerült egyszer s minden­korra megszabadulnunk ettől a „léttől”, amelynek neve: tőkés elnyomás, kapitalista kizsákmányolás. Az ilyen lap persze minden lehetőséget megragad — hogy megszol­gálja gazdái kegyét — és tá­madhasson egyet.. Ez tőkés létéből következik és mi tisztában vagyunk ezzel: Nem adhat mást, „csak mi lényege“. Szántó Miklós TÖBB MINT 16 HETE SZTRÁJKOL az Aviation Cor­poration of Amerika repülő­gépgyártó részvénytársaság Ohió-állambeli gyárának 1200 munkása. A sztrájk oka az, hogy a részvénytársaság igaz­gatósága nem hajlandó fel­emelni a gyár munkásainak munkabérét a hasonló ameri­kai vállalatokban dolgozó munkások bérének színvona­lára. SUKAIRI, Szaud-Arábia külügy­minisztere csütörtökön kijelentet­te, hogy amennyiben az arab álla­mok nem részesülnek a Biztonsá­gi Tanács támogatásában, „más politikai eszközökhöz” fognak fo­lyamodni Oman „felszabadítása” érdekében. RADZSENDRA PRASZAD, INDIA ELNÖKE szerdán az indiai függetlenség 10. évfor­dulója alkalmából megtartott ünnepségen beszédet mondott, amelyben hangoztatta: az a „nagy kísérlet”, hogy India központjában az egyik nagy párt van uralmon, másik ré­szében pedig egy más párt — az egyik nacionalista, a másik kommunista — példaképül szolgálhat a világnak a „békés egymás mellett élésről.” HIVATALOS szíriai forrásból je­lentik, hogy Ibrahim Husszein ezredes, Szíria római nagykövetsé­gének katonai attaséja, aki bele­keveredett a Szíriában legutóbb leleplezett összeesküvésbe, nem tért vissza Damaszkuszba, noha a külügyminiszter két táviratban is felszólította erre. Szaud Arábia is elitéli Anglia omani agresszióját Muhammed ez Zagibi sejk, Szaud-Arábia kairói ideigle­nes ügyvivője a MEN-hírügy- nökség tudósítójának kijelen­tette, hogy Szaud-Arábia ha­tározottan elítéli az Oman el­leni angol agressziót, amely az ENSZ-alapokmány elveinek durva megszegése. Az ügyvi­vő hangsúlyozta, hogy Angliá­nak semmi joga nem volt be­avatkozni az omani imam és a muszkati szultán közötti konfliktusba. Szaud-Arábia a többi arab országgal együtt követeli, hogy az omani kér­dést vigyék az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa elé. Egy amerikai repülőgép megsértette Szíria légiterét Mint az AS Sarha című lap közli, egy négymotoros ameri­kai repülőgép csütörtökön megsértette Szíria légiterét és a déli órákban megjelent Da­maszkusz fölött. A repülőgépet — írja a lap — leszállásra szólították fel, de nem engedelmeskedett. Ek­kor sziriai katonai repülőgépiek emelkedtek a levegőbe és le­szállásra kényszerítették az amerikai gépet a damaszkuszi repülőtéren. Az amerikai repülőgépet megvizsgálták, fényképezőké­szülékét elkobozták, majd megengedték, hogy elhagyja Szíria területét. A lottó 24. játékhetének nyerőszámai: 19.24.27. 61. 68 A -Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a nagykunsági napok ünnepségei alkalmá­ból Kisújszálláson, a kiállí­tás szabadtéri színpadán tar­totta meg a lottó 24. játék­hetének sorsolását. A nagy­számú érdeklődő előtt a kö­vetkező nyerőszámokat húz­ták ki: 19, 24, 27, 61, 68, Időjárasjelentés Várható időjárás ma estig: fel­hőátvonulások, több helyen zá­poreső, zivatar. Időnként élénk nyugati, északnyugati szél. A nappali hőmérséklet kissé csök­ken. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet ma nyugaton 21—24, keleten 24—27 fok között. A Duna vízállása pénteken reggel Budapestnél 335 centimé­ter. — RÉGI KÉRÉSE MÁR CEGLÉD LAKÓINAK, hogy létesítsenek sportcsarnokot a városban. A városi tanács most magáévá tette a lakos­ság kérését, és a jövő eszten­dőben felépítik a mintegy ezer személy befogadóképes­ségű sportcsarnokot. A ha­talmas sportlétesítmény Kas- pé téglából készül majd. — A PEST VIDÉKI NÉP­BOLT VÁLLALAT öt leg­jobb kereskedő tanulója ju­talomként a vállalat siófoki üdülőjében tölti nyári sza­badságát. — AUGUSZTUS 21-ÉN A MEGYEI TANÁCS ÉPÜLE­TÉBEN értekezletre gyűlnek össze a megyei általános és középiskolák igazgatói. A megbeszélésen megvitatják az elmúlt tam'tási év tapasz­talatait, ugyanakkor megis­merkednek az új esztendő feladataival. — JÓL SIKERÜLT A ME­GYÉBEN a VIT tiszteletére rendezett ifjúsági film-hét, A megye hatvankilenc film­színházának ezen a héten 41 692 látogatója volt. Megjelent a piacon a paradicsompaprika A Nagyvásártelepre pénteken reggel 162 vagon és 110 teher­gépkocsi áru érkezett, többek között 16 vagon burgonya, 79 va­gon gyümölcs és 23 vagon vegyes darabáru. A dinnyeíelhozatal elérte tető­pontját. Pénteken reggel 42 va­gon görög és 16 vagon sárgadiny- nye futott be a Nagyvásártelep­re. Ezenkívül a főváros környé­kéről 60 szekérfuvar dinnye ér­kezett. Mosoly az arcokon, a kis rajkó még nyugodtan pihen a pólyában, a felnőttek szerető mosollyal veszik körül. A monori cigánytelepen egy kis tereferére jöttek össze néhányan tan „herreg“! Ott szitkozódik, ni. azoknák a léggyöke­reknek a fedezékében. Az adjutáns — bankhivatalnok a polgári életben — mint afféle nagyvárosi fiú, nem tartozott az erdőt-me- zőt bújó emberek közé. s alaposan elcsodálkozott a fe­leletemen. (Az 1366-os hadifogoly ugyanis én voltam, indiai hadifogságom során, az első világháború alatt.) Elmagyaráztam tehát az adjutánsnak, hogy az ilyen megfigyelések és következtetések nagyon egyszerű dol­gok, s hogy mindenki megtanulhatja az ilyesmit, aki látó szemmel, halló füllel jár a szabad természetben. Az ellen azonban tiltákoztam, mintha én az állatoik beszédét is érteném, ahogyan ezt az adjutáns nagyon udvarias kérdésében feltételezte rólam. Arról van szó egyszerűen — magyaráztam neki —, hogy a szemfüles kis állat már előttünk észrevette a karvalyt, vagy az éles fülével meghallotta azokat a vészjeleket, amelyeket a fajtestvérei, vagy az énekes- madarak adtak le a karvaly közeledtére, és ő is tüstént továbbította a vészjelzést, hogy figyelmeztesse a kör­nyéket a szárnyas veszedelemre. A vészjel hallatára aztán a gyümölccsel tele vadfügefán lakmározó ma­dársereg idejekorán elmenekült a sűrű bokrok közé. Mert az állatvilágban, a szabadban élők világában, miiedig, minden állatnak résen kell lennie. Szüntelen vigyáznia kell a legerősebbnek is, és kétszeresen a gyengének, mert az mindig úgy volt. és úgy van a ter­mészetben, hogy mindennek van legyőzője'. Ezért ala­kult ki az állattársadalom ösztönös törvénye, hogy azok az állatok, amelyek a veszedelmet észreveszik, azonnal tudatják a környezetükkel ki-ki a maga módja sze­rint, a veszedelem közelségét, hollétét és némelykor a mibenlétét is. Ezt az őrszolgálatot, ha sor kerül rá, minden állat elvégzi, vannak azonban az állatvilágban „hivatásos“ őrtállók is. Róluk. a „hivatásosokról“ mondok el rövi­den egyet-mást ebben az írásban. A mi erdőnk fürge kis bohóca, a mi mókusunk is ,,hivatásos” őrtálló. Haragszik is rá az erdőn cserké­KITTENBERGER K. A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (75) Hangok, arcok, halványuló emlékek látogatnak el hozzám életem messzi tájairól. El-elhozzák a múlt édes igézetét, s ami bajos volt, keserves volt, azt is megszé­pítve lebbentik már elém. így van ez, ők az ifjúság, a küzdelmek, kemény munka és növekvő tapasztalat, ők együtt: Afrika.., Afrika, amit felejteni nem lehet. AZ ÁLLATVILÁG ÖRTÁLLÖI Az 1366-os számú hadifogoly gyűjtőkirándulásra ment a ramadroogi tábor adjutánsaival, akit akkori­ban természetrajzi gyűjtésre és a vadászat mestersé­gére tanítgatott. A kirándulás során a hadifogoly-taní­tómester egyszerre csaik így szólt: — Air raid!... Légitámadás! Az adjutáns, ahelyett, hogy lövésre kapta volna sö­rétes puskáját, kérdő szemmel nézett a mesterre. Arr.az várakozott egy-két pillanatig, aztán elégedetten odamutatott az alacsony vadfügefa ágai közé ahol surranva feltűnt egy szürke árny, egy karvalyszerű ragadozó madár, az énekesmadarak veszedelmes el­lensége. — Csodálatos! — ámuldozott az adjutáns. — Hát ezt meg ki mondta meg. hogy egy ragadozó madár mindjárt lecsap a közelünkben? A mester, az 1366-os hadifogoly megint a fára mu­tatott. f— Az a szürke mókus! Még most is milyen izgatot­sző vagy lesen ülő vadász, mert a kis haszontalan árul- kodására, rögtön felfigyel minden vad. és esetleg mindjárt felharsan rá annak a vén őzbaknak a mél­tatlankodó beö-beö-böv-böv-je, amelyet a vadász be akart cserkészni, vagy lesen elejteni. A csapatokban élő állatok bizonyos egyedei szintén rendszeres őrszolgálatokat tartanak. A nagy ragadozók­ban bővelkedő kelet-afrikai szteppéken majd minden­nap láttam, hogy a legelésző vqfly delelő antilop-csa­patok biztonsága fölött milyen éberen őrködnek a csa­pat őrszemei, rendszerint egy-egy hatalmas termita- domb tetejéről kémlelve a tájat. Az antilop-őr vész­jelző prüszkölésére aztán az egész csapat egyszerre fel­kapja a fejét, s mereven figyel abba az irányba, amer- roi társuk a veszedelmet jelezte, hogy idejében elvág- fossanak, ha szükségesnek látszik. Ha a páviáncsapat a szteppéken, a szavannákon szocskézik-bogarászik, egy-kéT tapasztaltabb öreg mindig ott őrködik közeli fák koronáján. Ha az l adrmk' az egész kósza- Vákosztos had rögtön felmenekül a fákra s « lombokban eltűnik az ellenseg elöl. Természetes, hogy a páviánok akkor is őröket alhtanak, méghozzá megkettőzött őröket, ha a bennszülöttek ültetvényeit fosztogatják. A majmok különben is a legszemfülesebb őrtállók. Ha feltűnik valahol a közelükben az örök nagy ellen­ség, a nesztelenül, s minden, födözetet mesterien ki­használva cserkésző leopárd, a gondtalanul zajongó csapat valamelyik őrszeme rendszerint észreveszi, s máris felhangzik a páviánok vagy a cerkófmajmok leopárdot jelző, sajátos vészhangja. Ilyenkor a foltos rabló bizony zsákmány nélkül távozik. Nuks már sok keresnivalója a fellármázott környéken. Az elsompoly- gó után sokáig harsog a majmok csúfos szitíkozódása. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom