Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-15 / 91. szám

1957. AUGUSZTUS 15. CSÜTÖRTÖK “%Círfap 3 Csévharaszti panasz é$ bánat: A hizlalda disznói villanyfénynél híznak, a lakosság petróleumlámpával világít # Termelési tanácskozás a Szentendrei Papírgyárban A riport a Pest megyei Bí­róság tárgyalótermében kez­dődött, ahol a csévharaszti el- lenforradalmárok ügyében tar­tották meg az ítélethirdetést. Hupuci Józsefet négy évre, Nyúl Istvánt három évre, Sze­rnek Sándort szintén három évre, Kovács Jánost tíz hónap­ra ítélték, Újvári Pál, Krizsán Vilmos és Sultész András íté­lete hat hónap, ezt azonban három évi próbaidőre felfüg­gesztették. Itt mondotta nekünk Tóth István, a csévharaszti VB-tit- kár: — Jöjjön ki hozzánk, érde­kes dolgokat láthat. Most itt állunk és kezelünk a csévharaszti tanácsháza iro­dájában Tóth Istvánnal. — Előfizetői vagyunk ám — mondja ő — a Pest megyei Hírlapnak, még a hivatalsegéd is előfizet, joggal kérjük hál a segítséget, — N,o, de elég a tréfából — folytatja — nézzen körül. Az ellenforradalmárok mindent felégettek nálunk és az összes bútorokat összetörték. Ezen már túlvagyunk, más a mi bá­natunk és panaszunk. Csévharaszt 1951 óta önálló község, 1300 ember lakja, a község 9000 holdon fekszik, a csévharasztiak rendkívül tö­rekvő, szorgalmas népek. Csak egy kicsit úgy érzik, mintha ezt a fiatal, szinte kölyökkor- ban levő községet a felettes hatóságok mellőznék. Legjobban fáj nekik a vil­lanykérdés. A község Monor- tól hat kilométerre fekszik és határában, a község szélétől egy kilométerre rendezték be a modern disznóhizlaldát. Es­ténként a csévharasztiak irigy­kedve néznek a villanyfényben úszó hizlalda felé, ahol minden ólban külön lámpa világít a derék hízóknak, közben pedig szomorúan mennek be a há­zakba az emberek, ahol pet­róleummal kénytelenek világí­tani. ígéret Ígéret után hangzott el, teljesíteni azonban az ígé­retet nem voltak hajlandók. Pedig nem kellett volna egyéb, csak a disznóhizlal. dától egy kilométeres szaka­szon elvezetni a villanyveze­téket a falu belterületére. Most azonban — úgy látszik — siker koronázza a csév­harasztiak fáradozását. Szep­temberben — úgy mondják — megkezdik a vezeték építését, melyhez a járási tanács 50 ezer forinttal járul hozzá, az egyéb munkákat pedig a köz­ség lakosai végzik el társadal­mi munkában. Régi vágyuk volt a XIV. ke­rületieknek, helyesebben az Erzsébet királyné úti lakók­nak, hogy több üzletet kapja­nak, elsősorban textil és rö­vidáru boltot. Igaz. hogy nincs messze a belváros, de mégis, miért ne legyen itt is ilyen üzlet, hiszen mindenért nem szaladhatnak a város szívébe. Nos, a napokban teljesült a zuglóiak kérése. Szövet, se­lyem. kötöttáru üzlet nyílt az Erzsébet királyné út 125. szám alatt. Az érdekessége ennek az üzletnek — azonkívül, hogy mindent lehet benne kapni ami a szövet, selyem- és a kö­töttáruk fogalmához tartozik —, hogy szövetkezeti tulaj­don, a földművesszövetkezetek Pest megyei központja nyitot­ta; — Hogyan kerül a főivárosba földművesszövetkezeti? —kér­deztük a megnyitás napján Keszthelyi Imre elvtárstól, a MÉSZÖV igazgatási osztályá­nak vezetőjétől. — A kerületi tanács régóta szeretne ilyen jellegű üzletet a kerületben létesíteni, de si­kertelenül. Mikor hozzánk for­dultak, szívesen teljesítettük kérésüket. Az ízlésesen berendezett kis üzlet — amelyet romos épület­ből állítottak helyre — polcai szinte roskadoznak az árutól. Önkéntelenül is ez a kérdés kívánkozik ajkunkra: Főképp a délelőttösök vol­tak jelen, hiszen a délutáni műszak telje* üzemmel dolgo­zott. A nem nagy ebédlőterem­ben mégis összegyűlt vagy 70 ember. A tanácskozás dél­után fél háromkor kezdődött, este hétkor ért véget. Ennek ellenére a részvevők közül senki sem hagyta el a helyét, és ezúttal még nyoma sem — Vajon, ennek az üzletnek a megnyitása nem eredménye­zi-e azt, hogy kevesebb áru kerül a vidéki földművesszö- vetkezétek boltjaiba? — Szó sincs róla. Ennek az üzletnek ellátása külön keret­ből történik — halljuk a meg­nyugtató választ. A bolt vezetője, Tihanyi Sándor, még ezzel egészíti ki Keszthelyi elvtárs válaszát. — Szükségünk van ilyen boltra a fővárosiban azért is, mert a földművesszövetkeze­tek boltjaiban idők folyamán olyan áruk gyülemlenek fel, amit kizárólag itt. a főváros­ban értékesíthetünk csak. Az üzletben állandó a forga­lom. Van, aki csak kíváncsi­ságból néz be, tájékozódni akar hogy mit is lehet itt kapni? Sokkal több azonban a „komoly” szándékkal betérő. Fogy az áru, s este, mikor kasszát készítenek, 50 ezer forint forgalmat állapítanak meg. Még csak.‘annyit: nemcsak a XIV. kerületből járnak ide vásárolni. Közel van a Bos- nyiák tér, ahová naponta na­gyon sok vidéki látogat fel, ér­tékesíteni a mezőgazdasági termékeket. Az üzlet dol­gozói örömmel elégítik ki az ő igényeiket is. — m. s. — volt a szokásos izgés-mozgás­nak. Mikor véget ért a több mint négyórás tanácskozás. a gyár dolgozói még egy dara­big nem széledtek szét, ha­nem csoportokba verődve vi­tatkoztak tovább. — No. hogy tetszett? Ugye, jó kis termelési tanácskozás volt? — fordult hozzám Csö­mör Dániel igazgató. Késleke­dés nélkül nyilvánítottam ki elégedettségemet. S azt hi­szem, hogy ezzel csak az ál­talános véleményt tolmácsol­tam. Olykor-olykor — különösen az elején — még elakadt a szó. Szokatlan, hogy a gyér min­den dolgozója szabadon és nyugodtan elmondhatja a vé­leményét. De nem tartott so­káig a zárkózottság. Hiszen, kit nem érdekel a gyár sorsa? összesen 16 ember mondotta el elgondolásait, véleményét. Voltak már ezelőtt is terme­lési értekezletek. Akkor is felmerültek problémák. Most fez a tanácskozás mégis egé­szen más volt. Hógv miről vitatkoztak ? A már elért egyheti fizetésnek megfelelő nyereségvisszatérí­tést év végére legalább há­romszorosára kell növelni. Igen ám, de tavaly szeptem­berben eddigi' legnagyobb tel­jesítményét érte el a gyár. s most ezt nemcsak meg kell ismételni, “hanem túl is kell szárnyalni. Nem kis gondot okoz a mun­káshiány. A gyárban ma körülbelül 10 százalékkal ke­vesebb munkás van, mint amennyire szükség lenne. A gépeknek viszont járniok kell, s a teljesítmény sem lehet kevesebb. Bizony nem kis gondok ezék. Minden papírgyári mun­kás törheti a fejét. Van mit megvitatni az ilyen tanácsko­zásokon. Több mint fél esztendő múlt el, míg sor került erre az idei első termelési tanácskozásra. Most azonban minden remény megvan arra. hogy jön több is ezután. Nem azért, hogy az ünnepi hangulatot élvezhes­sük, hanem az elkövetkező hétköznapok tetteihez van szükség egyre több talpra­esett javaslatra. Szászi József Több tej, gyapjú, olcsóbb takarmányozás- est akarják Mercég halán an „A Magyar Népköz- társaság hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudpmányos mun­kát . .(A Magyar Népköztársaság Al­kotmányából.) Valaha Metternich herceg birtoka volt ez a lankás, dom­bokkal tarkázott gyönyörű vi­dék. Innen a neve. Ma kísér­leti gazdaság, elsősorban az állattenyésztés nehéz és bo­nyolult tudományos munká­jának egyik nagy fontosságú fellegvára. Az elmúlt esztendők során Sandl József Kossuth-díjas professzor vezetése alatt or­szágos hírre tett szert ez a négyezerkótszáz holdas gaz­daság. Tenyészállatai szerte az országban — sőt ma már a határokon túl Is — igen kere­settek. De a kiváló munkát bi­zonyítja az a tény is, hogy az elmúlt esztendőben az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás­ról negyvenhárom díjat hoz­tak haza, közte két nagydíjat, három első díjat és két arany oklevelet is. Koncz Rezső főagronómus, a gazdaság dolgozóinak népsze­rű „Rudi bácsija” nyomban mutatja is a kitüntetéseket, okleveleket s hozzá a díjnyer­tes állatokról készült fény- képfelvételeket . — Hosszú esztendők tudo­mányos munkájának eredmé­nye ez — jegyzi meg nem kis büszkeséggel — de hogy idáig eljutottunk, elsősorban álla­munk hathatós támogatásának köszönhetjük. Minden anyagi segítséget megkapunk ahhoz, hogy a gazdaságban folyó tu­dományos kutatómunkát si­kerrel folytathassuk. Ugyan­akkor a legkiválóbb professzo­rok és állattenyésztési szakem­berek végzik itt kutatómun­kájukat. — Kezdjük talán a szarvas­marha-tenyésztéssel. Három fajtával kísérletezünk: borz­deressel. pirostarkával és szimmentálival. A pirostarka fajtánál például azt vizsgál­juk, hogyan lehet a leggazda­ságosabban, a legolcsóbban felnevelni. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy a borjúk nem kapják meg a teljes zsírtar­talmú tejet, csak 2—2,2 szá­zalékosat. Ugyancsak a gazda­ságosságot célozza az a kísér­letünk is, hogyan lehetne ol­csó tömegtakarmánnyal hizlal­ni az állatokat. Ez a kísérle­tünk máris igen eredményes, mert az így hizlalt állatok súlygyarapodása is eléri a napi ezer-ezerkétszáz gram­mos átlagot, ugyanakkor egy állatnál mintegy ezer forint értékű abrakot takarítunk meg. S hogy az így hizlalt ál­latok értéke nem csökkent, bizonyítja az is, hogy a közel­múltban három vagon ilyen állatot exportáltunk Olasz­országba. a megrendelő leg­nagyobb megelégedésére. Koncz Rezső hosszan sorolja a különböző állattenyésztési kísérleteket. Elmondja, Kó­csag Imre professzor vezeté­sével hogyan keresztezik a magyar félvért az amerikai ügetőcsikóval, hogy mindkét kiváló lófajta jó tulajdonsága megmaradjon. Ehhez a kí­sérlethez is jelentős segítséget nyújtott az állam: biztosítot­ták számukra a legkiválóbb külföldi tenyészállatokat. Rudi bácsi beszél arról is, milyen hasznot hajt népgazda­ságunknak egy másik kísér­letük: a magyar fésűs juhot a külföldről kapott kaukázusi fajtával keresztezik. így je­lentősen növelni tudják a ju­hok gyapjútermelését. — Minden kimondott szónál többet ér, ha személyesen győ­ződik meg mindenről — s melegen invitál, néznénk kö­rül inkább a gazdaságban. A könnyű homokfutó máris kigördül a gazdaság kapuján. Irány Dávidmajor, a másik üzemegység. A két könnyűlá­bú ló szélsebesen röpíti ko­csinkat a döccenős úton. A fő­agronómus közben lelkesen magyaráz. — Nézze csak — mutat egy hatalmas féligkész épületre. — Itt. a gazdaság mellett épül majd fel az Állattenyésztési Kutató intézet. Sajnos, az ellenforradalmi események egy időre megszakították a hatalmas állami beruházás­sal készülő, korszerűen fel­szerelt kutatóintézet építését, de bízunk abban, hogy jövőre elkészül ez is, Közben máris megérkezünk Dávidmajorba. Korszerűen felszerelt istállók sorakoznak egymás melleit. Éppen etetés folyik. Függőcsillék szállít­ják az illatos takarmányt a jó­szág elé. Minden állás mellett önműködő itatok. A fejés is teljesen gépesített. Az istállóétlag a napi tizen­négy liter tejet is meghalad­ja. S már mutatják az istálló „kedvencét”, a borzderes Erna tehenet, mely naponta har­mincöt liter tejet ad. — A tejtermelés a gazdaság egyik fontos kereseti forrása — magyarázza közben a fő­agronómus. — Évente egy­millió hetvenezer liter tejet szállítunk. Mi így viszonozzuk államunk gondoskodását. — Bizony óriási összegeket kapunk beruházásra — szól közbe egy fiatalember, akiről csakhamar kiderül, hogy mér­nök, aki éppen azon fáradozik itt a gazdaságban: teljesen gé­pesített fejessel csíramentes tejet tudjanak előállítani. — Közel egymillió forintba kerül ez a gépesített istállórend­szer, ami most készül itt. Megahnyi itt a látni és néz­ni való! Egy teljes nap is ke­vés lenne hozzá. Nem csoda hát ha az elmúlt esztendőben több mint kétezer magvar és külföldi látogatója volt a gazdaságnak. Tanulni és ta­pasztalatokat gyűjteni jöttek és jönnek ma is ide a dolgozó parasztok és szakemberek, S mindez minden írott szónál ékesebben bizonyítja, hogy ál­lamunk mindent megtesz a tudományos kutatómunka to­vábbi fejlesztése érdekében. Ügy, ahogyan azt alkotmá­nyunk leszögezi Prukner Pál £99 UhHtacgéjáca O lvasom, hogy Hammarskjöld úr szeptember köze. | pere összehívja az ENSZ közgyűlését, hogy az | I megtárgyalja az ötös bizottság jelentését az úgynevezett | I magyar ügyről. Nagy hűhót csapnak e jelentés körül a | I nyugati sajtó bértollnakai és a „szabad világ“, „szabad | 1 rádiói“. Jól jön ez most az imperialistáknak, s azért mun. | 1 kálkodnak olyan nagy erővel azon, hog-fka „magyar ügy“ | I az ENSZ elé kerüljön. Saját bűneikről akarják elterelni | I a figyelmet. Ég talpuk alatt Algéria földje. Az omani | I gyarmati háború sem válik dicsőségükre. A ciprusi ügy is § 1 kényes, különösen azóta, amióta Makariosz érsek lelep- | I lezte az angolszászok ciprusi politikáját. Jól jön ez az | I »ügv“ azért is, mert tovább szeretnék növelni a nukleáris | 1 fegyverek gyártását, meg Nyugat-Németország atomfegy- § I verekkel való ellátását. | Az események után tíz hónapra szedik elő a „magyar | I ügyet“ és tanúvallomásokra alapozzák a jelentést. Csak | I elfeledkeznek megnevezni a tanúkat. Mindössze három- | 1 mai dicsekednek. Ezeket mi jól ismerjük. Nem kell kü. | 1 lön bemutatnunk Kővágó Józsefet, a választéíkos modorú | 1 főpolgármester urat, aki közismerten a legreakciósabb | 1 erőkkel fogott össze. Kéthly Anna is ismeretes előttünk. E I A munkásáruló öreg amazon most felcsapott a szabadság § I fennkölt bajnokának, s azt dicséri nyakra-főre, amit még | I október utolsó napjaiban maga is „szemétdombnak“ ne- 1 I vezeti, A harmadik megnevezett tanú Király Béla úr, aki § 1 egyik londoni nyilatkozatában büszkén mondotta: „Soha- | I sem voltam kommunista, csak azért léptem a pártba, 1 1 hogy könnyebben szervezkedhessek“. S ezért a szervez- | 1 kedésért került börtönbe, ahonnan kiszabadulva nem ta- | I gadta meg önmagát, hisz horthysta katonatiszt volt, s f 1 első ténykedése, hogy az ellenforradalmi katonai erők | I élére állt, s mint a főváros parancsnoka felfegyverezte a | 1 börtönből kiszabadult gyilkosokat, betörőket, ellenforra- § dalmárokat. Király Béla úr „katonái" támadták meg a I nagy-budapesti pártházat, gyilkolták az ártatlan embere- I két a Corvin közben. N6 rém nagyon dicsekedhetnek ezekkel az urakkal a különbizottság tagjai. Milyen lehet a többi, ha I még meg sem merték nevezni őket. A jelentés szerint I 111 tanút hallgattak ki. Harmincötöt New Yorkban, hu- 1 szonegyet Genfben, tizenhatot Rómáiban, harmincat Bécs- ! ben, kilencet Londonban. Hallgatnak a tanukról, úgy látszik, nem ízléses nyil. ! vánosságra hozni a neveket. Mi egy-kettővel tudunk szol- I gálni. Kovács Tibor úrral, aki gépkocsikat rabolt, cikkei- I ben gyilkosságokra uszított, vagy Kövecses Ferenc, a I gyóni gyilkos egyetemista nyilascsemetével? Bozsó Fe- \ renc, Csepregi László, Oroszlányból szabadult betörőkkel, I fosztogatókkal, akik Zsámbékon és környékén mint „ha- I zafiak“ garázdálkodtak, ártatlan embereket fosztottak ki, I o „forradalom“ alatt? S később megléptek, hogy rendel- I kezesére álljanak önöknek a jelentés megírásánál. Ezek I azok, akik tárgyi bizonyítékokkal ellátták Önöket? A jelentés csüri-csavarja a dolgot, s végül oda lyu- I kad ki, hogy megállapítja: „az októberi esemény- forra- I dalom volt, nem volt célja a régi rendszer visszaállítása I stb.“ No, no uraim. Bizonyítani is tudják ezt? Mert mi I hiteles dokumentumokkal tudjuk az ellenkezőjét bizonyt. I tani. Megint csak szűkebb hazánkból, Pest megyéből ho- I zunk fel egy-két példát. Ha kívánják, letehetjük e doku- I mentumokat az ENSZ asztalára. j iézzük a nagykátai „Járási Nemzeti Bizottság'’ 1 október 27-én kelt jegyzőkönyvét, amely a többi I között ezeket tartalmazza: „Az elmúlt tizenkét év a megpróbáltatások évtizede I volt. Nekünk most az a feladatunk, hogy megakadályoz- I zufy azt, hogy ami elmúlt, még egyszer visszajöjjön. Tel- I jesen szakítani kell a régi rendszerrel (értsd: a népi de­li mokráciával. Szerk. megjegyzés) és a közigazgatást olyan I formában kell átszervezni, mint az 1945 előtt volt... Az I államosított házakat azonnal vissza kell adni a régi tu- § lajdonosának, a felosztott tsz-földekre pedig a régi tulaj- I donos nyomban visszatérhet.“ Vagy nézzünk egy mási- I kát. „A dabasi járási párt-végrehajtóbizottságot, továbbá I a községek csúcs- és összes helyi (\községi és vállalati -- stb.) pártszervezeteit, valamint a járásban levő összes I DISZ-szervezeteket azonnali hatállyal feloszlatom... I aláírás: dr. Dómján Ferenc, a járási nemzeti bizottság el- ! nöke, pecsét“. Ezekhez nem kell kommentár. A jelentés szerint spontán felkelés volt az október I 23-i. Ez is sántít. Es a Szabad Európa szerepe? Hisz Ma- ! gyarországon öt leadója működött. És a kém- és diver- I záns csoportok vajon mit csináltak, amelyeket Önök küld- I tek már jóval október előtt Magyarországra? Vagy mi- I lyen szerepük volt azoknak a szervezett fegyveres cso- ! portoknak, amelyek megyénk községeiben sorra szerelték 1 le a rendőrséget, a közigazgatást és fegyverezték fel a I huligánokat, a csendőrtiszteket, a horthysta szolgabírákat I és másokat. a 150-ezres szóból álló jelentés minden sorát lehetne ■Al cáfolni. Hisz ingatag, megalapozatlan hallomások I alapján, tegyük hozzá, kiagyalt történeteken alapszik. I Jellemző, hogy megállapítja: „Nincs semmi bizonyíték I sem, hogy a Kádár-kormányt támogatná a magyar nép", Mi a csoda, Andersen bizottsági elnök úr! Ezt meg I honnan Szedte? Jöjjön el Magyarországra, s nézzen körül. 5 Meglátja a bizonyítékokat, azt, hogy a magyar nép a Ká- I dár-kormány mögött áll. Erről beszél Budapest újjáépí- ! tése, a gyárak termelésének növekedése, a jól megmun- I kált virágzó földek, gazdag gabonatermés, s azok a gyűlé- I sek, amelyeken száz- és százezrek nyújtották a bizonyi- I tékákat, hogy a Kádár-kormány mögött állnak. Ha ezt I nem hiszik el nekünk, vegyék elő a skóciai bányászok I jelentését, akik néhány hetes tartózkodásuk alatt meg- I győződtek arról, hogy a bányász, a kisiparos, a paraszt, I a Visegrádon üdülő tisztviselő a Kádár-kormányt támo- I gat ja. A skóciai bányászok elmondása szerint a megkér- I dezett magyarok mindegyike az októberi eseményeket 1 ellenforradalomnak nevezte, a Kádár-kormány politikáját I helyeselte. Ehhez mit szólnak uraim? A zt mondja a közmondás, hogy „A hazug embert ■aí hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát“. Nos, I Önöket hazugságon értük. A magyar ember azt látta, hogy I Mindszenty, Eszterházy a földet követelte vissza, hogy I veszélyben volt a földje, hogy ellenforradalmi banditák I garázdálkodtak, s hogy rendet, nyugalmat szovjet segít- I séggel a Kádár-kormány teremtett. S visszaszerzett nyu- I galmáért hálás is a magyar nép. ' Gáli Sándor fiiuuiiiiiiiiiiii .... tfiifiiiiiniiiiiiiiuitiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiuiiiiifinuiKiHiiimiinumniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiuimiiiiiiiiiiiiiiiuiHiitiiiiKuniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiKiiiiiiiiiiiiiiiiti iiaiiHiiiiiiifiiiiiiifiiiiuiiiifiuiiiiiHniiiiiiiti(fifiiiiiiiifiiiiiifiiiiiMiiiiiiuitiiiifiiiiiiiuiifiuiiiiiiiiiiitifiiii*iiiiuiiiuii<i«iiJ<iiii«Jiiiiiiiii<«4<iiiu<iiHiiiiiiii«tiHiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiii(iiiiitiiiuiiiiiiniiiiiiiifiifiiiiiiiiiiiitiiiHiiiifiiiiiii*iii>iiiiiiir I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom