Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-18 / 94. szám

4

'^/Cirlap

1957. AUGUSZTUS 18. VASÄRNAP

VITA TORIT31

Hogyan lehetne megoldani a munkások lakóhelyi művelődését?

Vácon jártam a napokban. Arra voltam kíváncsi, hogy az üzemek dolgozói részére biztosítják-e a szórakozási és művelődési lehetőségeket. Mindjárt elöljáróban közölhetem. hogy ez sehol sincs megfelelően biztosítva. Igaz, hogy az üzemeik többségének van kultúrterme, de ezeket nem használják ki kellőképpen. Itt tartják a termelési értekezleteket, a különböző ünnepségeket. néha bált réndeznek, de ezen túlmenően alig tesznek valamit. Pedig ezzel koránt »incs biztosítva a szórakozási és művelődési lehetőség.

Gyenge az üzemi kultúráiét

így van ez a Váci Bélésáru- gyárban. a Forte-gyárban és más üzemekben is. A Forte, gyámák például volt egy kultúrháza, de ezt elfoglalták lakás céljára. Most még ha akarnának, sem tudnának megfelelő körülményeket biztosítani a szórakozáshoz és művelődéshez. Ezért aztán az üzemek többségében csak az a pár ember él kulturális életet, aki ezt is életszükségletének tekinti.- Ök is inkább önműveléssel foglalkoznak.

Talán legélénkebb a kulturális élet a Kötöttárugyárban. Itt a táncesték és különböző műsorok mellett ősszel és télen rendszeresen tartanak mozielőadásokat. Népszerű a könyvtáruk is. Aki akar, pingpongozhat. billiárdozhat. Itt Golbicsek Károly igazgató elv. társ segíti a kultúrmunkáso- kat. Hermanné, a kultúrfele- lős tőle telhetőén igyekszik jól szervezni a munkát. Az ő szorgalmát dicséri a júliusban hat lányból és hat fiúból alakult fegyelmezett tánecsoport, amely a honvédséggel közösen működik és számos sikert éri el a környéken is.

De még ezt sem mondhatjuk kielégítőnek. El kell mondani hogy ahol van valamilyen rendezvény. azt többségében az ifjúsági szervezet rendezi és ezeken zömmel csak a fiatalok vesznek részt. Az ifjúság rendezvényei is inkább csak szórakoztató jellegűek, például táncest, klubest, sportrendezvények. E munka nevelési ol-, dala háttérbe szorul, mint például a különböző ismeretterjesztő előadások, irodalmi, művészeti, a társadalmi életről szóló viták és így tovább.

A munkások pedig igénylik á szórakozási és művelődési lehetőségeket. Legjobban bizonyítja ezt a Dunai Hajógyár példája. Nincs kultúrtermük. A gyár a várostól mintegy két kilométerre van. A dolgozók kérték a vezetőkét, teremtsenek valamilyen szórakozási lehetőséget számukra a városban; A vezetők 3—1 hónapja felkeresték a járási művelődési otthon, vezetőit, akiktől egy helyiséget kértek; Helyiséghiányra való hivatkozással ezt a kérésüket nem teljesítették. Azóta a MÖHOSZ-szal is tárgyaltak, de nem sok eredménnyel. Igaz, hogy nem is éz a megoldás útja, hanem inkább az, amit az alábbiakban ■javasolunk.

Hol szórakozzanak ?

A váci üzemek dolgozóinak Zöme helybeli lakos. Ezek az emberek a műszak végeztével — kevés kivételtől eltekintve igyekeznek családjukhoz; Viszont gyakran kedvük volna elmenni valahová szórakozni. Nemcsak szombaton és vasárnap, hanem néha-néha hét közben is. Hova mehetnek? Abba az egy-két vendéglőbe. ami drága mulatság és nem mindenei engedheti meg magának. A „kiskocsmákban” kissé „egyoldalú” a szórakozás. Elmehetnek még moziba, néha megnézhetik a Magyar Játékszín, vagy valamelyik színtársulat' vendégszereplését. Ezzel nagyjából ki is merült a lehetőségek tárháza;

Hiába van az üzemben kultúrterem, ha lennének is a gyárban rendezvények, ezekre Jcevesen mennének cl, mert a gyárak elég távol esnek a lakóterülettől, Meg aztán az emberek jobban szeretik a gyáron kívül családjukkal együtt tölteni szabadidejüket. Ezért valahogy úgy kellene megoldani ezt a problémát, hogy a munkáslakta területeken kellene létrehozni művelődési házakat, amelyek a munkások valamennyi rétege és hozzátartozóik számára biztosítanák az érdeklődési körüknek megfelelő szórakozási és művelődési lehetőségeket.

Lehet, hogy lesznek, akik azt mondják erre, hogy; na tessék, megint egy „okos” javaslat, csak az a baj, hogy sok pénz kellene hozzá, ami nincs. Ezeket is megnyugtathatjuk; Nem valami élettől elrugaszkodott javaslattal szol. gátunk, csupán a meglevő lehetőségekre apellálunk egyelőre. Azért egyelőre, mert az évek során, ha az új módszer beválik, új művelődési házakat is lehetne építeni. De maradjunk csak a mostani lehetőségeknél.

Területi kultúrotthonokat!

Ott van a járási művelődési otthon, az építők otthona és esetleg a MÖHOSZ-helyiség. Bármilyen élet folyik is jelenleg a művelődési otthonokban, koránt sem mondhatja senki, hogy megoldják a munkások szabadidőben való foglalkozta, j tását. Mert nézzük csak, hány j embert foglalkoztat jelenleg a j járási kultúrotthon? Van 21 színjátszója. Zenekara, amely ] elég gyenge most. 14 főből áll. j A képzőművészeti szakkör 13 —15 embert foglalkoztat; Az irodalmi szakkör 8 főből, a bé- lyegszakkör 10 aktív emberből és a városban még ezenkívül foglalkoztatott 50 emberből áll. A fotoszakkör 12 fős. Ez van jelenleg. Ezenkívül Szeptemberben indul egy balettis- kola, amelyre körülbelül 80 gyereket tudnak felvenni. Kevés embert foglalkoztatnak dl- j landóan ebben a központi kul- j túrotthonban. Ügy gondoljuk • tehát, hogy szélesíteni kellene j a programot. Az érdekes és az i úgynevezett izgalmas dolgok I majd jobban vonzzák az embereket. Mi nem akarunk kész programot adni, de talán nem árt egy-két javaslat;

Elképzelésünk szerint « váci gyárak munkásaiból és műszaki gárdájából létre kellerCe hozni egy bizottságot, amely a város és a művelődési otthonok vezetőivel együtt megkezdené az előkészítő murikét és

kidolgozná a közös programot. Mit kellene tenni a szórakozási lehetőségek bővítése érdekében? Lehetne szervezni újító, élmunkás és műszaki kört, irodalmi, zenei stb. vitákat, beszélgetéseket. Szükséges lenne időnként hangversenyeket tartani, ezenkívül nívó- sabb színielőadásokkal, esetleg operával is szórakoztatni a dolgozókat. Létre kellene hozni különböző (asztalitenisz-, billiard-, sakk- stb.) szakosztályokat. Hasznos lenne, ha az asszonyok, lányok, általában a családtagok számára is találnának hasznos foglalatosságot.

Talán elég is erről ennyi. A részletek kidolgozását csinálják meg maguk, de minél hamarabb. annál jobb. Az anyagi vonatkozásokat az előkészítő bizottság megbeszélhetné a kultúrotthonok igazgatóival és az üzemi szakszervezeti bizottságokkal. Bizonyos, hogy nem zárkóznak el a segítség megadása elől. Még egy javaslat kiegészítésül. Nem ártana, ha a két váci kultúrotthont gazdaságilag is közös< igazgatás alá helyeznék. Ügy hisszük, ez segítené a feladatok összehangolt megoldását.

Vitassuk meg, hogyan jobb ?

Nehezebb lesz megoldani a vidékről bejáró dolgozóik ilyen irányú szükségleteinek kielégítését, pedig erre is szükség van és nem is lehetetlen a követelés. Váera nagyrészt a szobi vonalról és a Budapest felőli községekből járnak be számosán; Részükre a községi művelődési házakban kellene szórakozási és egyéb lehetőségeket nyújtani. Jó lenne, hb az előkészítő bizottság ennek megvalósítását is kezde. ményezné.

Mi most csak a váci helyzetről írtunk. Bizonyára másutt is hasonló, vagy megközelítően ugyanilyen helyzettel találkoznánk. Éppen ezért másutt is gondolkozzanak e fontos probléma megoldásán. Jó lenne, ha Vácról is és máshonnan is számosán elküldenék írásos véleményüket szerkesztőségünkbe. Több vélemény, jó javaslat jobb megoldáshoz vezet. De még ennél is fontosabb a gyors cselekvés annak érdekében, hogy minél hamarabb kielégítően biztosíthassuk a dolgozók színvonalas szórakozási és művelődési lehetőségeit. 4

Farkas István

í

Mészáros János emléke

Nagykőrösön augusztus 20- án leleplezik Mészáros Jánosnak, Nagykőrös Város 1919. augusztus 8-án vértanúhalált halt kommunista város-parancsnokának a városi tanács főbejáratánál elhelyezett emléktábláját;*

Mészáros János famunkásként mintegy 10 évig dolgozott Ausztriában, Németországban és Európa különböző államaiban. Ezen idő alatt nyitott szemmel kísérve a politikai eseményeket bekapcsolódott a mnkásmozgalomba,

s rövid idő múlva annak munkájában maga is tevékenyen résztvett. Külföldi tartózkodása alatt elsajátította a német, francia, angol nyelvet. Párizsban Lenin előadásait hallgatja, 1910-ben börtönbe kerül, ahol három és fél évet tölt el. 1919-ben az aradi Weisel-féle vagongyárban művezetőként dolgozott. A francia csapatok között végzett agitációs munka miatt letartóztatják és csak két régi párizsi elvtársának köszönheti szabadulását. Mikor Aradról távoznia kellett 16 000 ember követte, akikből megalakította a vörös hadsereg egyik dandárját. A fronton teljesített szolgálat után Kecskeméten szervezi a vörös őrséget. 1919 július második felében nevezik ki Nagykőrös városparancsnokává.

Augusztus 8-án az ellenforradalmárok elfogják, a városháza előtt vandálul megkínozzák, majd kivégzik. 1946. április 21-én a városi nemzeti bizottság a kommunista párt javaslatára díszsírhelyre helyezi a város nagy halottját. A most leleplezésre kerülő emlékművet dr. Balanyi Béla szobrászművész készítette és az ünnepségen Mészáros János harcostársa, Sasy Győző mond ünnepi beszédet;

PIHENNI, ÜDÜLNI OLCSÓN ÉS JÓL

Különös emberek a turisták. Hat napon át napi nyolc órát dolgozna^, aztán a hete„A Corvin közi parancsnokok a Horthy-rendszert akarták visszaállítani“

— vallotta Vén István, Iván Kovács bűnügyének tárgyalásán

dik napon hosszú kilométereket gyalogolnak, hegyeket másznak és pihenésük mindössze egy-két óra valamelyik turistaházban. Budapesten, a Lenin körút és Majakovszkij utca sarkán levő épületben van a Turistaházakat Kezelő Vállalat. Itt tudtuk meg, hogy megyénkben 16 turistaház működfk. Pesti Tibor vállalati jogász elmondja, hogy a turistaházakban havonta

800—1000 ember üdül, s mintegy nyolc-tízezer turista piheni ki fáradalmait szombat— vasárnaponként.

— Mennyibs kerül egy éjszakai szállás és az ellátás?

— Szállást három forinttól

14 forintig, ellátást 33,60 forinttól 41 forintig adunk. De nemcsak felnőttek látogatnak bennünket — folytatja Pesti Tibor, hanem sok vidéki és fővárosi üzem, hivatal és iskola dolgozóinak gyermekei, illetve tanulói pihennek üdülőinkben. Az üzemek, hivatalok szak- szervezeti bizottságai szervezték meg a gyermeküdültetést és 20—30-as csoportokban

hetenként, vagy kéthetenként váltva egymást, vették igénybe ezt a kellemes és aránylag olcsó nyaralást. A tanulókra természetesen a nevelők felügyelnek. Szeretnénk — folytatja Pesti Tibor —, ha a megye alföldi községei és városai is meglátogatnák turistaházainkat, mert az a tapasztalatunk, hogy a „homoki ember“ még mindig idegenkedik a hegyektől. Pedig bizony 500—600 méter magasságban szebb a világ és tisztább az

ég-.-.t

Nagykőrösiek, ceglédiek, próbálják meg, igaz-e ez?

A Pest megyei népbíróság pénteken folytatta Iván Kovács, a Corvin közi fővezér bűnügyének tárgyalását, amikor is Vén István kihallgatását folytatták.

Vén a Corvin közi parancsnokokról beszél:

— A parancsnokok közül legtöbben a Horthy-rendszer hívei voltak — mondotta — és ezt akarták visszaállítani. Ezek közül egyetlen egy sem volt munkásszármazású. A harcokban részvevők az első napokben beugratott diákok és 14—15 éves gyerekek közül kerültek ki, október végén a létszám jelentékenyen felduzzadt: a Corvin közbe tódultak a börtönből kiszabadult bűnözők, akik fegyverrel támogatták az ellenforradalmárok harcát.

— Hány halottja volt a Corvin közi harcoknak? — kérdezte az ügyész.

— Becslésem szerint — válaszolta Vén — legalább öt-‘ százan estek itt el.

A vallomás ezután Iván Kováccsal való beszélgetéseiről szolt. Elmondotta, hogy sokszor beszélgettek a március 15-i MUK-ról. május 1-én végrehajtandó fegyveres akcióról és Maléter fegyverrel való kiszabadításáról.

— A beszélgetések során közös nevezőre jutottunk abban a tekintetben, hogy miután a politikai hangulat I megváltozott, fegyveres ak- ! ciót a polgári lakossággal nem j tudunk végrehajtatni, ezekre j olyanokat kell beszerveznünk, : aki,lenek nincsen veszteni va- | lójuk. Az ellenforradalom alatt I kiszabadult bűnözőkre gon- ; dőltünk, őket akartuk fel- j fegyverezni.

Vén vallomása során új- \ ból a nyugati kapcsolatok ke- í rültek előtérbe. i

i —* Iván Kovács mondotta j ! nekem — vallja —, hogy fegy- j j veres akcióra a május 1-i j ; időpont a legkedvezőbb. Kül- j i politikai szempontból is má- |

jus l-ét tartottuk a legmegfelelőbbnek. mert ekkorra a nyugati hatalmak már felkészülhettek volna a beavatkozásra és Amerika állásfoglalása is sokkal határozottabbá válhatott volna. A május 1-i fegyveres felkelés kirobbantása esetén, ha rövid ideig ki tudtunk volna tartani befuthatott volna az ENSZ-segítczácr

Vént ezután szembesítették Iván Kováccsal, aki ezeket a tényeket eddig tagadta; A szembesítés során Vén, Iván Kovács szemébe mondta az adatokat, aki egy pár pillanatig hallgatott, majd kijelentette:

— Igen, ez volt a célunk. Vén igazat mondott és most már én is elismerem mindezt.

Vén István kihallgatása után Horváth Zsuzsát, Iván Kovács menyasszonyát hallgatták ki, aki Iván Kovácsot mentegetni igyekezett, a többi vezérről viszont ezt mondta.

— A Corvin közi vezetők sokszor beszélgettek előttem éB tudom, hogy mindnyájan a Horthy-rendszert akarták visszaállítani.

Frey Erzsébet a negyedrendű vádlott kihallgatása után a tárgyalást berekesztették, folytatását csütörtökre tűzték ki, amikor a perbeszédek hangzanak el. utána pedig kihirdetik az ítéletet.

Hat magyar kirandulóvonat indult e héten külföldre

Az IBUSZ szervezésében ezen a héten hat kirándulóvonat indult külföldre magyar turistákkal; Csehszlovákiai látogatásra Prágába ötvenen, Stary Smokovecbe ötvenen, a babahegyi turistaházba negy„ venketten, Kassára hetvenen mentek, a romániai Eforíába hetvenen, a bulgáriai Várnába pedig ötvenheten utaztak eb

Az ENSZ Ötösbizottsága elé állítjuk tunúnak

Szabó Ede Endrét, a harmincnyolcszoros betörőt, ellenforradalmi vezért

Az ENSZ ötösbizottsága elkészítette hírhedt jelentését, melyhez disszidens magyar bűnözők vallomása adta a bizonyítási anyagot; Nos, mi tisztelettel felajánljuk bizonyítási anyagnak az egyik „forradalmár” „nemzetmentő, szabaösá ah arcos i ” tevékenységéről szóló történetet.

Múlt év október 26-át írjuk, Tápiógyörgyén vagyunk. A faluban feltűnik egy idegen férfi, akit senki sem ismer, de akiről mindenki úgy tudja, hogy a Budapesti Forradalmi Tanács kiküldötte. Nevétsem tudják, tehát Pesti Embernek nevezik. A Pesti Ember sürgölődj k-forgolódik a faluban, megjelenik a tanácsházán, lelkesen magyaráz a pesti eseményekről, majd a hangosan beszélő mikrofonja elé áll és gyújtó hatású beszédet mond a forradalomról. Felhívja a község lakosságát hangszórón keresztül, csatlakozzék a forradalomhoz, s gyülekezzék a tüntető felvonuláshoz. Utána a rendőrpihenő szobához megy. feltöri, itt csupán két fegyvert talál, ezt kiosztja az emberek között és a szobában levő rendőrköpenyt magára ölti.

így áll a tüntetők élére. Vonulnak végig a falun. A Pesti Ember megtudja hogy Tápió- györgyén szociális otthon van, melynek lakói öreg zsidó gondozottak. Ide vezényeli a tömeget, behatolnak, a 70—80 éves, önmagukkal tehetetlen aggokat kifordítják az ágyból és elrabolnak mindent, ami a kezeügyükbe kerül.

A Pesti Ember a falu józanabb lakosságának ellenkezésére talál ezután, s jobbnak látja, ha fegyverével együtt

mielőbb elutazik; Az állomáson azonban eladja a rendőrköpenyt, s így tűnik el Tápiógyörgyéről.

November végét írjuk, az ellenforradalmi elemek mindenütt elhallgatnak és meglapulnak. Megindul a vizsgálat a felbujtók ellen és így kezdik keresni a Pesti Embert is. Hónapok telnek el. sehol sem találják, csak személy- leírása áll a nyomozó hatóságok rendelkezésére, s ennek alapján kiadják ellene a körözést. Július utolsó napjaiban a körözés végre eredményre vezet, kiderítik a Pesti Ember nevét: Szabó Ede Endrének hívják, négyszeresen büntetett betörő, aki múlt év október 19-én szabadult' a szuhakállói rab-munkahelyről. De hol van most? Erre is nemsokára megérkezik a válasz, A szegődi Csillagbörtönben tölti a büntetését. Felhozzák a Pest megyei rendőrkapitányságra, itt megkezdik a kihallgatását, szembesítéseket foganatosítanak, melynek végén beismerő vallomást tesz, s elmondja az egész történetet.

Szabó Ede Endre már október 23-án bekapcsolódik az ellenforradalmi eseményekbe Pesten. Egy csoporttal betör a Szív utcai rendőrőrsre és itt szerzi meg magának a szükséges pisztolyt. Október 25-én utazik le Tápiógyörgyére, ahol a fent ismertetett ellenforradalmi cselekményeket mint vezető és felbujtó követi el.

A tápiógyörgyei vasútállomásról Budapestre utazik vissza, ahol nem mer bejelentkezni, bujkál. Pénze sincs, pedig élni kell. Mit tesz ilyenkor egy vérbeli ellenforradalmár? Visszatér régi, jól bevált

mesterségéhez, betöréseket követ el. Decembertől február közepéig harmincnyolcszor tör be Budapesten, az utolsónál rajtaveszt, elfogják és bekísérik a Budapesti Főkapitányságra. Itt a nyomozás nem terjed ki az ellenforradalmi cselekmények vizsgálatára, csupán a betöréses lopások ügyében folytatják a vizsgálatot. így került Szabó Ede Endre a fővárosi bíróság elé, ahol folytatólagosan elkövetett betöréses lopás miatt 15 évi börtönre ítélték. Szabó Ede Endre természetesen bölcsen hallgat a Tápiógyörgyén elkövetett cselekményeiről, sorsát azonban nem tudja el-- kerülni, most ismét itt áll a nyomozók előtt.

Eleinte tagad, nem hajlandó semmit beismerni, de leviszik Tápiógyörgyére, ahol a tanúk sorban felismerik;

— Ez volt a Pesti Ember —- mondják a szemébe — ő volt az, aki az embereket tüntetésre hívta fel és ő volt az is, aki a szociális otthon feldúlá- sát kezdeményezte.

Szabó Ede Endre ezután már nem tudott tovább tagadni. Mindent beismert. Mentő körülményeket akart felhozni, ez azonban nem sikerült neki

Szabót nem szállították visz- sza Szegedre, hanem a budapesti börtönben marad, itt várja meg a tárgyalást, melyet a közeljövőben tart meg ügyében a Pest megyei bíróság.

Ha e tanúnak, aki a cselekmények aktív részvevője volt, vallomását felhasználja az ENSZ ötösbizottsága, ez ellen semmiféle kifogást nem emelünk; K. P.