Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-17 / 93. szám

1957. AUGUSZTUS 17. SZOMBAT "“&Cirlap 3 Magyar—albán árucsereforgalmi megállapodás A hároméves terv időszakára a baráti országokkal hosszú- lejáratú árucsereforgalmi szer­ződést kötünk, amelyek hosz- szabb időre megszabják keres­kedelmi kapcsolataink alaku­lását és biztos alapot nyújta­nak a népgazdasági tervek el­készítéséhez. A hosszúlejáratú megállapodások megkötésének előkészületei több országgal rövidesen megkezdődnek, Al­bániával pedig már az errevo- natkozó tárgyalások be is feje­ződtek. Az 1958—1960 évekre szóló magyar—albán hosszúle­járatú árucsereforgalmi és fi­zetési megállapodás megköté­sére pénteken került sor a Külkereskedelmi Miniszté­riumban. A megállapodásokat magyar részről Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyette­se, albán részről Abdyll Kelle- zi, a miniszterelnök első he­lyettese írták alá. Külföldi szövetek érkeztek A Belkereskedelmi Miniszté­rium ruházati főigazgatósága ered­ményes tárgyalásokkal elérte, hogy a hazai ipar gyártmányain, kívül import textíliákkal is gazdagíthat­ja a választékot. Ausztriából ny- loiipulóvert, perion harisnyát, fér­fi és női szövetet kapunk és más országokból is érkeznek szövetfé­lék: Angliából férfi, Franciaor­szágból és Belgiumból férfi és női, Olaszországból férfi szövetek, Svájcból sanzsán ballonanyagok, opálbatiszt és puplin inganyag ér­kezik. Ezeket részben árucsere, részben Import útján szerezte a belkereskedelem. Évente ezerhatszáz mázsa sampinyont ad a „Gomba-szövetkezet“ Budafokon, Budatétényben, s még több helyen a főváros környékén hatalmas szikla- csarnokok, pincék nyúlnak be a budai hegyek nyáron hűvös, télen langyos „gyomrába“, s az örökös homályban friss fe­hér gombák „verik ki” időről időre a hosszan, sűrűn sora­kozó gombaágyak oldalát: itt terem a nemes csiperkegomba, a sampinyon. A Gombater­melő és Értékesítő Szövetke­zet az idén mintegy 21000 négyzetméteren termeli, s a számítások szerint a jelenle­gi kapacitással is eléri az évi 1600 mázsát. De még tovább akarják bővíteni most a sam­pinyon „vetésterületét“, hiszen hely is akad bőven, meg az áru is igen kelendő. Szinte nem is lehet annyit termelni, amennyi el nem fogyna. A szövetkezet elsősorban a kór­házakat, az egyes üzemeket látja el, de jut belőle a közért- üzletekbe, földművesszövetke­zeti boltokba is. — A gombától általában kissé félnek az emberek, s nem is ok nélkül — mondják a szövetkezet vezetői, a 25—30 éves gyakorlattal rendelkező gombász-szakemberek. — Szép számmal akadnak például olyanok is, akik még soha éle­tükben nem ettek gombát, mi­vel életveszélyesnek tartják. Ami azonban a nem ellenőr­zött erdei-mezei gombák ese­tében érthető és megokolt óva­tosság, az a hozzáértéssel és teljesen zártan, mesterségesen telepített, termesztett sampi­nyon gombával szemben feles­leges és hátrányos aggodal­maskodás. A tudományos vizs­gálatok szerint ugyanis a sam­pinyon gomba nyers állapot­ban salátának, vagy sütve, főzve, különböző módon elké­szítve igen ízletes, értékes, s amellett az egészségre ártal­matlan étket ad. Tápértéke a sovány marhahúséval vetek­szik, azonkívül vitaminokban is gazdag: száz grammonként 1,12 milligramm A-vitamint, 5,52 milligramm B-vitamint és 86 milligramm C-vitamint tar­talmaz. A szövetkezet a jövő évi ter­vében gondol a háziasszonyok munkájának könnyítésére is. Elhatározták, hogy a sampi­nyont keltetőgépeken szárítva, majd porrá zúzva, kellőképp fűszerezve, kocka alakba pré- selten is forgalomba hozzák. A kisebb kockák levesnek, a nagyobbak mártásnak pár perc alatt elkészíthetők. Cegléd a razzia gyűrűjében Helyszíni riport a prostituáltak és bűnözők elleni harcról *— Eligazítási — hangzik fel csütörtökön este 9 órakor a ceglédi járási kapitányságon, mielőtt a nyomozók és a rend­őrök szétszélednének, hogy át­fésüljék a ceglédi alvilágot. Mindegyik csoport megkapja feladatát és az utasítást: — Erélyesen, de udvariasan kell intézkedni, a szórakozó dolgozókat senki ne zaklassa. Ezzel a paranccsal és uta­sítással indulunk el a razziá­ra. Első helyünk a nagycuk­rászda. Érzelmes tangót nye­kereg a dzsessz. A boxokban egymáshoz simuló párok. Az egyik sarokban féldeciző vi­dám társaság. Kicsit megle­pődnek a rendőrök láttán, de zokszó nélkü. veszik elő sze­mélyi igazolványukat. Csak egy nőn látszik izgatottság, nem is csoda: ismerik a rend­őrök. A szőke Mara, akit már ki is tiltottak Ceglédről, de újból vissza­jött. Nem is tiltakozik, mikor bekísérik a kapitányságra. Ütközben vidáman cigaret­tázik az utcán. Gyerünk tovább a Béke-ét­terembe. „Gyenge ház” van. Ügy látszik, megneszeltek va. lamit, mert ebben az étterem­ben, ahol máskor majd min­den asztalnál egy-egy magá­nyos nő ül, most aúg akad pár nélküli. Az igazoltatás si­mán és gyorsan történik, már- már úgy látszik, mindenki szé­nája rendben van. amikor az egyik félhomályos boxból egy­kedvűen követi a rendőrt Cső­re „kisasszony”. Kicsit izgul, mert már egyik, előző razzián — mikor a hálóba került — közbiztonsági eljárást helyez­tek kilátásba, ha nem dolgo­zik. De Csőre inkább a zenét szereti hallgatni, könnyű is­meretségeket kötni és táncol­ni. Az Arany Sas-ban minden csendes, „intézkedés” nélkül távozunk. A földművesszö­vetkezeti étterembe nagy ri­csajra lépünk be. Egy össze­tört pohár miatt vitatkozik két részeg egymással, pofonok csattannak. íme a razzia a legjobbkor jött: a garázdákat előállítják. Megyünk a Rákóczi úton. Vége a filmelőadásnak, a kö­zönség kifelé tódul. Kíván­csian nézik a rendőrök között menetelő elhanyagolt öltözetű, kócos, fiatal lányt. Az előbb csíptük el a Szabadság tér egyik sötét padján, amint ép­pen alkudott egyik „lovag­jával”. Semmivel sem tudja igazolni magát; személyi iga­zolványa sincs, állítólag Bu­dapestről jött ide le, amint mondja, Irénnek ' hívják. A moziból kijövök között meg­látja őt ceglédi barátnője, oda. megy hozzá, mindketten mél­tatlankodnak; hogy a barátnő­nek. a Terikének is velünk kell tartania. Mindketten a kapitányságra kerülnek. Vasútállomás. Váróterem, ahol fáradt emberek alszanak. Csak egy szőke lány rebben fel ijedten és igyekszik elsur­ranni. Nem lehet. Minden ki­járatot elálltak. A szőke Juli, aki itt vár éjszakánként „al­kalmi munkára”, hetyke moz­dulattal gyújt egy cigarettára, s víg dudorászás közepette in­dul el újból, ki tudja hányad­szor a rendőrségi fogda felé. Cserkészünk az állomás mö­götti sötét részen. Surranó fe­hér foltot látunk; Vén István vallomása Iván Kovács bűnügyében Iván Kovács László bűn­ügyében a Pest megyei Nép­bíróság pénteken Vén Istvánt, a másodrendű vádlottat hall­gatta ki. Vén a vallomásában elmondotta, hogy a Corvin közben felcseri munkát vég­zett. betegeket ápolt és szál­lított. Iván Kovács Lászlót fő- parancsnokként ismerte és ál­talában az a vélemény alakult ki róla a „szabadságharcosok” körében, hogy Maiéter bizal­mi embere, akinek nagy befo­lyása van a „legmagasabb kö­rökig”; A pártalapításról szólva Vén elmondotta, hogy a röp­cédulák hangját még ő is túl­zottnak tartotta, azok hangján változtatni akart és ezt meg is mondotta Iván Kovácsnak. Vén még egyszer megismétel­te, hogy a pártot Munkás Pártnak akarták nevezni, mert ez jó fedőnévnek bizo­nyult volna a külföldi kapcso­latok eltitkolására. Több, Iván Kovács által za­varosan elmondott tényre vo­natkozólag: arra, hogy a Cor­vin köziek üldözték Ót áru­lónak tartották, még az idén márciusban is meg akarták ölni, ezért alakították a pár­tot, Vén a szembesítés során kijelentette, hogy erről neki Iván Kovács nem szólt sem­mit, pedig ha ez igaz lett volna. Iván Kovács feltétle­nül beszélt volna erről vele. — Ezzel szemben ki kell je­lentenem — mondotta Vén —, hogy Iván Kovács azért írt röpcédulákat és alapított pár­tot, mert meggyőződése volt, hogy a szocialista óllamrendet meg kell dönteni. — Állj! — hangzik a felszó­lítás s emberünk megáll. Na­gyon peches. Jakab László pont akkor emelt ki egy jó csomó szénát a városi kerté­szetből, mikor razziázó cso­portunk odaért. Kicsit vakar­ja a fejét, könyörögni kezd, mindez nem használ. A szé­nát vissza kell vinni, ellene pedig megindul az eljárás. Sötét, rosszul világított. néptelen utcák következnek. Sorban kopogunk be házak ablakain. A cégié, di rendőrség ugyanis „feltér­képezte” a titkos prostituálta­kat és állandóan ellenőrzi őket. Egymás után nyílnak k.i a la­kásajtók. ijedt arcok válaszol­nak a kérdésekre. A társa­ság, a „feltérképezettek”, na­gyon vegyes. Van itt fiatal, 16 éves cigánylánytól komoly hi­vatalnoknőig minden fajta társadalmi réteg. I Ezek a legveszedelmeseb­bek — mondja a nyomozó —, mert terjesztői a nemi beteg­ségeknek. és a lopásoktól sem riadnak vissza. Ezért kötelez­zük őket arra hogy hetenként a nemibeteg gondozóba járja­nak. Eredmény: csak figyelmez­tetés, mert a nők az interná­lástól való félelmükben tes- sék-lássék idénymunkát vál­lallak. Lassan múlik az éjszaka. Végigfésüljük a „maszek” szállodákat, ahol álmos át­utazók igazolják magukat, sö­tét terek padjait világítjuk meg zseblámpával, most azon­ban már, a hajnali órákban csend van Cegléden. Annál nagyobb a zsivaly a kapitányságon. A többi cso­port is jól működött és így a földszinten legalább 25 „lebukott" nő, — régi barátnők — sopánkod­va mesélik el pechjüket. Las­san sorra kerül mindegyikük. Aki először van itt, az meg­ússza figyelmeztetéssel, a visz- szaesőket kötelezik, hogy 8 na­pon belül munkát vállaljanak, a .régiek” visszavonhatatlanul a fogda magányának csendjét „élvezhetik”. Hajnali 5 óra. felvirradt_ a pénteki nap. A rendőrség előtt munkába siető dolgozók lép­tei koppannak, a piacon már megjelentek a görögdinnyés kocsik, az éjszakai életet fel­váltotta a dolgos nappal. Nyí­lik a kapitányság ajtaja, s az egyik nő, aki most még „meg­úszta”, futólépésben távozik. Eredmény: egyelőre meg­tisztították Cegléd éjszakai életét a pillangóktól. Kétes elemet, csavargót alig talál­tak. ami jó jel és arra mutat, sikerült az alvilág nagy részét dologra szorítani. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHHHiiHiniiiMniiiiuiiiiHniiiiiiiiiiiiiHiiiiniiiwmtimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiniiiiiiiiiiitiniiHiiiniininiiiniimminiiiiMniiiiiiimHiHitiHimiHmiHiimiiiMii Arany Karlovy Vary-ban rany napokra készül az or­szág. Megyénk meg különösen, hiszen Nagykörösön gazdag tárháza van az Arany-hagy omá- nyoknaik, ezért is őr­zi hűségesen ez a vá­ros az Arany-emlé­keket. A nagy költő ha­gyatéka a világiroda­lom része már. Ezért tartják olyan becs­ben cseh barátaink is Arany Karlovy Vary-i tartózkodásá­nak emlékeit. Hegykoszorú övez­te völgy, sebessodrú patakocska, cirádás oszlopú kastélyok, s virág, virág minde­nütt ... Színek pom­pája a természetben, s az öltözködésben. Szökőkutak, meden- aék, pompás sétá­nyok. Ez Karlovy Vary. Filmfesztivál van épp a városban. „Ha a világon min­denki ilyen volna“, e szép film megnézése után sétálok a kis fürdőváros utcáin. Kétemeletes, régi­módú ház falán em­léktábla. Rajta ma­gyar és cseh felírás arany betűi ragyog­nak: „Itt lakott a nagy magyar költő, Arany János." Hall­gat minden, nem za­varja a régi emléke­ket semmi, csak a gyógyvizű patakocs­ka csörgedez. „Tőled az agg erejét, Arany is visszanye­ri e csodálatos hatá­sú kristályvíztől egészségét, s így le­hetővé válik, hogy többszöri és huzamos megszakításokkal tarkított munka árán, befejezze Toldi sze­Ez hát az a ház, ahová megtért a köl­tő. A pihenő napok, s az üdítő gyógyhatású víz és fürdő meghoz­za a beteges, fáradt költő versíró kedvét. Sabkowitz Bohuslav cseh költő latin ver­sét fordítja, aki hó­dolattal van eltelve a gyógyfürdő iránt. relmét. Nem vélet­len, hogy a költő ép­pen ebbe a műbe szőtte bele a bujdosó Toldi kalandjai során a cseh nép mondá­ját a forrás keletke­zéséről és felfedezé­séről. Arany János a mesés történet befe­jeztével magáról Karlsbadról vall: „ötszáz évvel utóbb — vagy igen, már többel, Sokat ábrándozott egy beteg ősz ember; Megáldotta vizét nagy jóteményért, Ha nem új életért, új életreményért, S ha valaha célhoz bír jutni ez ének: Köszöni e forrás csuda hévvizének.“ E megénekelt hév- vizhez jönnek ma is a gyógyulni vágyó, s szórakozni akaró em­berek a világ minden tájáról. M ár egy éve is elmúlt annak, hogy ott, a Karlovy Vary-i utcán Arany­emlékekkel találkoz­tam, s ezt a boldog, magányos félórát, amelyet ott az Arany-házban eltöl- tottem, köszönöm cseh barátainknak. Gáli Sándor a félénk lyányka virágzó Szépségét, s valamennyi beteg hadd nyerje meg újra Felgyógyulását, s térjen vidulva honába Mind, ki törött testét kristály vizedbe meríté." Érdemes megnézni Ugye ízlik? Hogyne ízlene a Jó zamatos, homoki fehér- rizling, amelyet a karcagi borkóstoló kínál a vendégeknek Ez a szép kanca első díjat nyert, büszke is rá Nagy István, kisújszállási egyéni gazda, a ló tulajdonosa iuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitimiiiiiiiiiiiniiiniinnimiiiiMiiiiiiiiiiimiiiniiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiuiiii .....mniiiimtiminnitr K üfönvonatok menetrendje Kisújszállásra Értesülésünk szerint a MÁV vezérigazgatósága kidolgozta az alkotmány ünnepén induló különvonatok menetrendjét. Megyénk több pontjáról indul­nak ezek a vonatok, s het­venöt százalékos kedvezmény­nyel szállítják majd az érdek­lődőket Kisújszállásra. A kü­lönvonatok indulása és érkezé­se a következő: Budapest Keleti pályaudvar­ról 4.57-kor Nagykátán át (7.09- kor) Kisújszállásra, érkezés: 9.50 perc. Ugyanez a vonat visszafelé indul Kisújszállásról 17.55-kor s Nagykátán át (20.40- kor) este 22.45-kor érkezik vissza a Keleti pályaudvarra. A vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll. Különvonat indul Nagyká- táról is hajnali 3.50-kor s ér­kezik 6.40-kor Kisújszállásra; 19.55-kor indul Kisújszállásról és Nagykátára érkezik 22.44- kor. Ujszászról hajnali 4.50-kor indul a különvonat és 6.20-kor érkezik Kisújszállásra. Vissza­felé 17.05-kor indul és Ujszász- ra érkezik 18.35-kor. Az abonyiak számára is in­dít a MÁV különvonatot, amely 4.40-kor indul Abony- ról és 6.10-kor érkezik Kisúj­szállásra. Hazafelé 20.55-kor indul Kisújszállásról és 22.27- kor érkezik Abonyra. A különvonatokon kívül va­lamennyi menetrendszerű vo­naton is érvényes a hetvenöt százalékos utazási kedvezmény Kisújszállásra az alkotmány ünnepén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom