Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)
1957-08-16 / 92. szám
Petőfi Sándor Pencen A Penci Földművesszövetkezet házának falán tábla hirdeti Petőfi Sándor látogatásainak emlékét. E tábla rövidesen lekerül innen, s a faluban — méltó helyen — új tábla emlékeztet majd a nagy költő penci tartózkodásaira. A régi tábla téves adatokat tartalmaz. Ugyanis Petőfi nem kétszer (1836-ban és 1838-ban), hanem háromszor járt itt. Nagynénje (Hruzs Anna) a Kosztolányi-család házvezetőnője volt. A költő első látogatása 1835—36 telérje esett. Mint aszódi diák, karácsonyi vakációra jött. Csővár felől érkeztek, s eltört a kocsijuk rúdja: árokba borultak — emlékezik a falu. 1838-as szüreti látogatása két hétig tartott. Ekkor Selmecen diákoskodott. A harmadik látogatás 1843 július második felében történt. Barátjával, Dlehányival jöttek gyalogosan Hévizgyörk felöl, Domonyon keresztül, majd Dukán át igyekeztek Gödöllőre. Ez időben Petőfi fordításokkal (a külföldi regény tár részére) segített szegénységén. Ma is tartja a fáma, hogy vándordiákoknak hitték őket a helybeliek, .ahogy mezítláb poros^káltak a faluban. Az öregasszonyok szülei még arra is emlékeztek, hogy az urasági kastély mellett egy takaros cselédlánnyal évődött a költő. Készül már e három látogatást idéző emléktábla, s a Kosztolányi-ház ■ helyén épült kultúrház falán rryer majd elhelyezést. (alacs) Ökölcsapás, melyből regény születik I Egy hétköznapi esetből született meg a legutóbbi évek amerikai „best-seller’‘-je, egyik legjobban keresett új könyve. A regény írója, Franz Schönberner hat évvel ezelőtt éjszaka bekopogtatott lármás szomszédjához, s az ajtót nyitó fiatalembert arra kérte, hogy zár- j ja el, vagy halkítsa le a rádió- 1 ját. De az rákiáltott: „Menjen ; innen“, majd állonvágta. Az ökölcsapás hatására Schönberner nyaka kificamodott és mellére hanyatlott. Ettől az ütéstől származik részleges bénasága, amely még ma sem múlt el, s betegsége késztette arra, hogy megírja és kiadja „önök. akiknek fejük van” című könyvét, amelynek óriási sikere van az Egyesült Államokban. Gandhi összes művei Az elkövetkezendő 10 év során Indiában kiadják Mahatma Gandhi összes műveit. A műveket 60—70 kötetben adják közre, s mindegyik kötet kb. 400 oldalt tartalmaz majd. A még ez év októberében megjelenő első kötet leveleket, cikkeket, beszédeket tartalmaz. Opera készült a „Vórnász'-ból Wolfgang Fortner német zeneszerző operát készített Gar- eia Lorca „Vérnász” című drámájából. Az eredeti darabon nem sok változást eszközöltek és a párbeszédek nagy része prózában folyik le. A zenekar gyakran csak a zenei aláfestést adja, meg. A művet a kölni operailázban mutatták be. Mit jelent együtt dolgozni { Chaplinnel? A szeptember 12-én Londonban bemutatásra kerülő „Egy király New Yorkban“ című film főszereplője, Daan Addams ; a „Films and Filming“ című folyóirat legutóbbi számában közölt nyilatkozatában beszámolt aryól, mit jelent együtt dolgozni Chaplinnel. „Első nap, amikor megérkeztem a filmfelvételezés színhelyére — hangsúlyozza Miss Addams — Chaplin lejátszotta nekem az egész szövegkönyvet. Ha akarja, sokkal jobban le tudja játszani a film bármelyik szerepét, mint közülünk bárki. Ha előbb olvastam volna el a szövegkönyvet, mielőtt ő lejátszotta nekem, úgy az aligha tűnt volna olyan szellemesnek.“ „A filmjátszással kapcsolatosan rengeteget tanultam Chaplintől — folytatta. — Mindenekelőtt megtanított arra', hogy felismerjem saját filmbeli egyéniségemet és azt vigyem át a szerepbe. Min-, dig figyelmeztetett arra, -hogy úgy beszéljek, ahogy az emberek a mindennapi életben beszélnek. Chaplin az egyszerűség híver Küzdd le az akadályokat — ez volt kedvenc utasítása. Ezenkívül megtanított engem arra, hogy amikor játszom, ne ingassam a fejem. Ha ezt tettem, mindig haragra gerjedt. Légy mindig határozott — piondta. Az állandó fejmozdulatok határozatlanságra vallanak. Csak akkor tegyél egy mozdulatot, ha ez jelent valamit. Talán az ad magyarázatot heves testmozdulataimra, hogy az utóbbi időben olaszok között éltem. Chaplin megtanított arra, hogy ne mozogjak szükségtelenül. Volt egy jelenet, amellyel sehogy sem tudtam boldogulni. Charlie mindent elkövetett, hogy segítsen nekem „az akadály leküzdésében“, de egyszerűen kudarcot vallottam. Nem tudom, hogy ez az én hibám volt-e, vagy a szövegkönyvé. Charlie megértette problémámat és megváltoztatta a jelenetet. Ez egy egész napot vett igénybe. Amikor megpróbáltam mentegetőzni, az elfecsérelt idő miatt, Chaplin csak mosolygott. Öröm volt megfigyelni, hogyan dolgozza ki Chaplin. sa- \ ját szerepét. Mindennap el- j mentem a felvételezés szín- j helyére, még akkor is, amikor [ rám nem volt szükség — és i ezt azelőtt sohasem tettem. | Nem akartam egyetlen egy : pillanatot sem elmulasztani j Charlie munkájából. Jolié- j hét minden szavát már előre j kidolgozta, újólag és újólag j rögtönzéseket szúrt be és meg- 1 változtatta mozdulatait, mind- j addig, amíg nem elégedett ön- [ magával. Amikor elrontott j egy mondatot, vagy nem tét- \ szett neki egy jelenet, nem j volt étvágya. Amikor meg volt j elégedve önmagával, jó ét- j vággyal ebédelt. Úgy láttam, hogy Chaplin j kételkedik a széles vászon jö- i vőjében. Nem akarta új film- j jét prédául odadobni valami- i lyen tiszavirágéletű technikai; felfedezéshez. Végül is a szí- i nesfilm helyett a fekete-fehér film mellett döntött, de a film terjesztőinek engedélyt adott a panorámikus előadásra is. Ez azonban sok gondot okozott neki. Az operatőr' igen gyakran azt mondotta, hogy a keretet szűkíteni kell. Chaplin üvöltött: „Egy hotelszobának nem lehet ilyen formája. Azt akarom, hogy az embereknek levegőjük legyen.“ Átnézett a lencsében, hogy megállapítsa, milyen benyomást kelt a film kinemaszkóp vagy visztaviziós eljárás mellett. Ezután a haját tépte. Borzalmas érzés volt szamára, hogy egy jelenetet két különböző méretben kell látnia.“ Nyugatnémet irodalmi díjat kapott lion leuchtwanger A müncheni .városi tanács dr. Lion Feuchtwangernek Ítélte oda a város 1957. évi irodalmi díját. Lion Feucht- wanger müncheni születésű és jelenleg Kaliforniában él. A Hitler-Németországban eltiltották és elégették Lion Feuchtivanger műveit. Különösen élesen ítélték el „Siker" című könyvét, amelyben Feuchtivanger kipellengérezte a fasizmust. — Az NDK már 1953-ban odaítélte Lion Feucht, wangernek a Nemzeti-díj első osztályát. WERT HALÁL ELŐTT Anyámat tegnap epés alkohollal \ leköpte már a kisgazda-vezér és készségesen megmutatta hol van I az ág is, melyen játszik majd a szél szép ezüst-porral behintett hajával és mindenével, mert a bűne: nagy | „és aki így él rohadjon bajával | száraz-kötélen csonka-ág alatt. 1 Rohadjon s vesszen mind az ilyen ringyó —“ huhogta (nevét nem mondom ki még) de tudja ő, hogy hordta már a hintó | megszervezni a gyilkolás helyét és a munkát, mely hatalmát jelenti, 1 hatalmát, honnan majd ő, e nagy senki int kezével és anyám fönt az ágon | * arany-madárként csúfoskodni fog, mert életében — törte bár a járom —- békülni veled sohasem tudott | világ, melyben még rossz körtét sem értünk, | de vázunkról a húst, mint a lúg marták — és mert szívében a féltése selymén 1 óvta, védte, melengette pártját. Ezért úgy lehet fára húzzák holnap, | s kitárt karokkal fogadják a holtak, akik a csendben sose részre hajlók és tudják: anyám mindig azoké volt akik kenyérről álmodtak sok éjjel és verejtékük közé kevert vérrel „vitéz" uraknak földjén vágtak rendet, hogy legalább majd szalmájuk legyen, amelyre dőlve szidjanak teremtett úri-átkot e földi életen. Az övéké volt anyám és ha holnap jönnek majd érte (nincs bár fegyverünk) de, hogy közelről meglássák a holdat páran még, arról mégis csak teszünk. Jöjjön a vezér és dögöljünk ha kell, | de utolsó lesz mégis csak anyám. S ha nyolc gyermekére hidegen lehel ő akkor is él, ott is, fönt a fán. 1956. november 1. Répási István 53 000 lemez 9 nap alatt Franciaország egyik legra- gyogóbb karriert befutott sanzonénekesnője Gloria Lasso, akinek dalait főképpen lemezekről ismerik. „Doldtes” című első dalát két évvel ezelőtt’ énekelte lemezre. “Tavaly 720 000 lemezét adták el, ami 220 millió frank jövedelmet jelentett számára. Hetente 1500 levelet kap, egy év alatt 30 000 fényképét osztogatta szét. A Patou gyár parfümöt nevezett el róla. Néhány héttel ezelőtt vették lemezre „Bambino” című dalát és az új lemezből 9 nap alatt 53 000 darabot adtak el. Casals a Nobel-díj várományosa A 80 éves Pablo Casals-ot a jövő évi béke-Nobel-díjra jelölték. A jelölést számos ismert közéleti személyiség, köztük Vincent Auriol, volt francia köztársasági elnök és sokan mások is aláírták, hangsúlyozva, hogy a kiváló zenész „Fájdalmas áldozatok árán mindig tiltakozott a különböző diktatórikus rendszerek ellen,” Franciaországban van a legtöbb múzeum a világon Franciaország. múzeumainak számát tekintve, első helyre került a világon. Franciaországban ugyanis összesen 1011 múzeum működik. A második helyen Olaszország áll 839 múzeummal. Arany Jánost tanárnak választották Nagykőrösre: ez a tény megszabja tevékenységének elsődleges irányát. O maga is érezte és vallotta, hogy a szabadságharcra következő gyászos elnyomatás közepette, fokozottan kell figyelni az ifjúságra, mert benne s általa remélhették a jövőt. Nem sajnált ezért semmi munkát, erőfeszítést. Ha a mai mértékkel akarjuk kifejezni, bizony bőven kitelt a napi „8 órai munka“ Arany iskolai elfoglaltságából. Megérthetnénk, ha ezek után nem is marad ideje, ereje az irodalom művelésére. Valóban, olyasféle hiedelem húzódik meg az életrajzírók sorai között, hogy Arany Nagykőrösön feltűnően keveset dolgozott irodalmi téren, szinte felelőssé is teszik érte Nagykőröst! Pedig, hogy is áll a helyzet? Vegyük elő az akadémiai kiadás I. kötetét, mely a „Kisebb költemények“-et tartalmazza. Eszerint Arany egész nagyszalontai élete alatt mintegy 150 lapra terjedő kisebb költeményt írt, ehhez jön az Elveszett alkotmány, meg a Toldi, esetleg a Toldi estéjével együtt — néhány töredék, zsenge. — Közben nótáriusko- dott, a szabadságharc idején pedig fogalmazó volt a Belügyminisztériumban. Geszten, aránylag igen kedvéző viszonyok közt, fél év alatt mindössze 4 költeményt írt. Aztán Nagykőrösre jön .a költő. Súlyos iskolai elfoglaltsága között 9 év alatt mintegy 80 kisebb-nagyobb költeményt ír. Keltezés szerint: az Oh, ne nézz rám-tól a Széchenyi emlékezetéig, derekán az első Arany János nagykőrösi irodalmi működése balladás sorozattal. A kötetben ez 156—295 lapra terjed, tehát 140 lapja csaknem any- nyit tesz ki, mint a szalontai egész termés. Ehhez jön még számos hosszabb elbeszélőkölteménye: Bolond Istók, 1 I. része. A nagyidai cigányok, Keveháza, no, és nem szabad elfelejteni, .hogy a Toldi szerelme 7 első éneke — az Akadémiában lévő kézirat tanúsága szerint — szintén itt kelt, sőt a hun eposz gondolatán itt őrlődött, s a Csaba királyfi két éneke ' itt ömlött formába. Tudományos munkái: a magyar nemzeti versidomról íft úttörő tanulmánya, Zrínyi és Tassoról írt akadémiai székfoglalója is a nagykőrösi mérleg serpenyőjére esik, az akadémiai kiadás VI. kötetében közölt sok körösi rögtönzéssel és sírfelirattal egyetemben. És hogy áll ezzel szemben a harmadik időszak, a budapesti? Ez kereken 22 esztendőt foglal magában, tehát két és íélszerannyit, mint a nagykőrösi. Ezzel szemben a Kisebb költemények akadémiai kiadásában, mindössze a 296—393 lapig veszi igénybe a tért, szóval 100 lapot, azaz harmadával kevesebb a pesti termés, mint a körösi. Pedig a fővárosba azzal a reménységgel ment, hogy ott kizárólag az irodalom művelésének élhet..: A száraz statisztika világánál. ime kiderül, hogy Nagykőrös egyáltalán nem volt az a meddő korszak költői vonatkozásban sem Arany életében, sőt aránylag • a legtöbbet itt adta a magyar irodalomnak. Ha pedig hozzátesszük azt a gazdag kapcsolathálózatot, mely ez idő alatt kifejlődött körülötte, elmondhatjuk, hogy jogosult volt Beöthy 2sóit megállapítása, aki külön nagykőrösi körről beszélt a magyar irodalomban..: Ezek előrebocsátása után forgassuk ót kegyeletes érzésekkel a nagykőrösi keltezésű költeményeket. Lássuk, mit adott Arany által Nagykőrös a magyar irodalomnak! Bajos dolog megállapítani, hogy hol kezdődik a Kisebb költemények kötetében a Nagykőrösön írt versek sora. De kétségtelenül Nagykoroson kelt már az Itthon, melynél szebb himnuszt még nem írtak a családra — méltó arra, hogy minden magyar megtanulja: Mint a madár a fészkére Szomjú vándor hűvös é'' e. Mint a gyermek anya-ölbe: Vágyom én e nyájas körbe. Itt mosolygó kis családom Közt, van az én jó világom; Künn borong bár a magasban: Itt örökké csillagos van ... Arany külső életkörülményei is megszólalnak nagykőrösi költeményeiben. Látjuk, amint leckeórái végén, sétára indul a temetőkertbe. Mert hát, mint sógorának írta, „a professorátus egyetlen majorja a temető“, — Szilágyi Istvánnak bővebben is magyarázza: „Itt minden mulatságunk a temető. Ennek árnyas fái s a sírok közé megyünk tavaszi friss léget — a mező édes lelkét színi. Talán e körülmény is okozza, hogy kedélyem ritkán derült.“ (1851. dec. 3.) — Benkó Imre is elmondja, hogy délutánodként, lecke után sétára indult, nagy puha kalapbán, kampós botját karjára akasztva, zsebében pipájával, de csak a városon kívül gyújtott rá. Néha elkísérte egyik-másik tanártársa, de többnyire egyedül ment, elgondolkozva. Felrez- \zent, ha egy-egy diákja ráköszönt (44. 1.). A körösi temető ma is híres, hosszú árnyas su- gárútjával, gondozott sírjaival. A cívis ma is, nyilván hajdan is nagy szeretettel ápolta szerettei sírját. Arany is észreveszi: A holtak álmai felett Szépen virul a kegyelet... Aztán a múlandóságra száll gondolata. Másik költeményében: Ősz végén a mezőre indul. Ki, ki a mezőre! nem állhatni ellent: Gyönyörű idő van, a lég enyhe, tiszta .:; Minden ragyog, újul, örvend. S ekkor szinte váratlanul felteszi a kérdést: Csak te nem derülnél. fátyolos kedélyem? Tavaszod megtértét soha ne reméljem? Érezzük, hoav valahol valami baj van. Az első vakációra esett az a katasztrofális szalontai út, s ősszel már így énekel. — Két év múlva már hypochondriájáról beszél: Meddő napok! üres lapok! Kezdet elég: de semmi vég. Lesz-e idő valaha még. Melyben erőt s kedvet kapok? Gyűlik körötte a sok töredék. melyek az akadémiai kiadásban is jelentős helyet foglalnak el. Balzsamcseppet keres, Azt írja magáról: Oh, neked már fáj a bu is, Az öröm is fáj neked! Bánt az árnyék, a derű is, Bánt az édes. keserű is. Mint a szegény beteget „:. Még ekkor a természetben, a temetőkért szépségében reménykedik; néhány hónap múlva azonban már A lejtőn érzi magát. Eredeti kézirata nemrég került elő a debreceni kollégium levéltárából, másolata Arany-múzeumunkban van. Megrendítő a kezdete is: Száll az este. Hollószárnya Megrezzenti ablakom. Ereszkedik lelkenj árnya, Elborong a múltakon. Visszanéz a múltra. Akkor is tele volt a szája panasszal — ime maga tesz tanúbizonyságot erről a természetéről — de akkor még hittel csüggött a jövőn! Most ez a hit... néma kétség, S minél messzebb haladok. Annál mélyebb a sötétség; Vissza sem fordulhatok. Mint ■egy áléit vándor néz a múltba és jövőbe s kimondja a szörnyű szót: „Óhajtom magamra a megsemmisülést” S mondja ezt 1852-ben, idejövetele után egy esztendővel. Maga Arany is érzi, hogy orvoshoz kell fordulnia: ott van mellette hűséges földije, Károlyi Sámuel doktor, akivel itt találtak megint egymásra. Olyan nagyra becsülte véleményét, hogy még Nagykőrösről elmente után is hozzá fordul tanácsért: hires fővárosi professzorok receptjeit elküidi előbb Samunak, s csak azután csináltatja meg: Károlyi vigasztalja. hypochondrias kepzelőcfésnek szeretné feltüntetni a baját. Bort rendel tompításul, de csak az idő hoz némi enyhülést. Jellegzetes idegbaj lehetett ez! A fejfájás, fölzúgás okozhatta-e ezt, vagv fordítva: ki tudná ezt ma eldönteni. Valószínűleg maga látta legjobban; alkati kérdés volt ez nála, mely születésétől kezdve kísérte. Ebben a hangulatban szinte idnnészet szerű leg fakadnak szatirikus hangú költeményei: a Magyar Misi, akinek a kultúrától való tipikus idegenkedését szövi tovább a De gustibus-ban — az Árkádia féle éle maga ellen fordul. Ügy érzi, hogy nagy dolgokra született: lehetett volna sok minden: Én sem volnék, ami vagyok, Verselő. Magyarosan: kapa-kasza Kerülő. ..1853. január 1.” áll a költemény végén, dátumként. Évforduló, de mintha Arany hangulatában is forduló lenne. Aki tréfálkozni tud az már a gyógyulás útján van!.:: Valóban költészetének legragvo- góbb sorozata, a körösi balladás korszak. Dr. Tőrös László a TTIT tagja
