Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-14 / 90. szám

1957. AUGUSZTUS 14, SZERDA .trecrtf C/Cirlap Ahol mindenki fiatal... Eg-y hétköznap -délben ép­pen ebédidőben toppantunk be a farmost tanácsházára. Az első szobában két hosszú cofpos, vékony kislány üldögél az asztaloknál; egyik szőke, a másik barna. — Biztosan ebédet hoztak édesapjuknak — gondolom. — Kislányok, merre van a ta­nácselnök szobája? — kérde­zem. A kislányok kuncogva ösz- szenéznek, majd a barna, a kisebbik válaszol: — Az ott ni; de most ebé­delni ment az elnök elvtárs. — És a helyettese? —• Az is. Csak mi vagyunk Üt. — Azt látom gyerekek, de nekem valamelyik tanács­dolgozó kellene. — A gazdasági előadó meg­felel? —• kérdi huncutul a kis barna. — Miért, az hol von? — Itt vagyok ... ;.. Bálint bácsival, a ta- ; nácstitkárral beszélgetünk a tápiógyörgyei állattenyésztési ankétről. Kiket kellene oda ; küldeni, akik jó szakemberek is, meg a községnek is átad­ják az ott tapasztaltakat. Nyí­lik az ajtó, kockásinges, mo­solygósképű „kisfiú“ jön be. — Kik mennek majd Györ­gyére a jövő héten? — fordul hozzá Bálint bácsi. — Pont ez a gyerek fogja megmondani! — dünnyögöm magamban. — Később javaslatot teszek, Bálint bátyám — feleli a „gyerek“, s hozzánk fordul, bemutatkozni: — Juhász István vagyok. — Községi gazdasági fel­ügyelő — teszi hozzá Bálint bácsi, majd kikiált: — Magdika, készen van az a levél? Bejön a szőke copfos, s hí" vatalos arccal rakja a papírla­pot a tanácstitkár elé, hogy ír­ja alá. — Ö meg az adminisztráto­runk, Tóth Magdolna — mu­tatja be Bálint bácsi, szem­mniHiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiitnimimiiiiiiiHiimiiiiiiiii: Az Újszilvás*! Söripari Célgazdaság hírei § — Befejezték az aratást, | cséplést a gazdaságban. Tér- § méseredményeik a vártnál | sokkal jobbak. Tavaszi árpa-1 bál 191, őszi búzából 142, rozs-1 ból 107, borsóból 18S száza-% lékra teljesítették tervüket. | Meg kell még jegyezni, hogy \ csupán takarmányborsót tér- | meltek, mégis hat vagont —| jó minősége miatt —- mint ét- § kezési borsót sikerült értéke- § siteniök. Gabonaneműjük 98 százaié-§ kig vetőmagnak alkalmas. % ★ — A gazdaság 40 holdon \ termel komlót. Holdanként | 2,5 mázsa termésre számita-1 nak. í ★ — Jó eredményeket érnek \ ei a marhanevelésben. Az el- [ lenforradalom ellenére, feb- \ ruár elején 210 marhát expor- l toltak Svájcba, Augusztus má- \ sodikán 19 darabot Nyugat-! Németországba, augusztus 9- \ én (két és félhónapos nevelés \ után) 44 darabot ismét Svájc- \ ba szállítottak. Augusztus 20 \ után pedig 160 darab szarvas- \ marhát szállítanak olasz ex- \ portra. ★ Egy napon nagy kérdőjelet \ rajzolt valaki a táblára. A l dolgozók nem tudták mit je- \ lent. Azt sem értették, hogy \ másnapra eltűnt a kérdőjel, s \ helyette egy nagy „E“-betű \ díszlett ott. Minden nap még \ egy betűt hozzáírtak. így ke- \ rekedett ki végülis: „Egy vidám nap Budapes- i ten!“ Az Ujszilvási Söripari Cél- \ gazdaság augusztus végén 140 \ legjobb dolgozóját felhozza j Budapestre, ahol megtekintik a város nevezetességeit, s este a Vidám Pakkban szórakoz­nak. Költségeiket az igazgatói alapból és a jóléti keretből fe­dezik. Mindenkinek nagy ünnep lesz augusztus 24. Egy vidám nap Budapesten“, de különö­sen nagy élmény lesz azoknak, akik még soha, soha nem jár­tak Budapesten. mel láthatóan élvezve csodál­kozásunkat. — Vannak még többen eb­ből a korosztályból? — Hogyne — büszkélkedik a titkár — itt van Marton Má­ria. az adóügyi előadó, 21 éves; meg még vannak vagy négyen, különböző munkakörökben! — És hogy dolgoznak? — hangzik a következő kérdés. — Elég, ha azt mondom, hogy „kapásból“ egy tucat olyan 25 éven aluli fiatal ne­vét tudnám felsorolni, akik nálunk kezdték a közigazgatá­si munkát, s innen vitték őket magasabb beosztásba a járás­hoz, vagy a megyéhez?! i.. Mit lehet itt mondani? Talán csak annyit: sok sikert kívánunk a Farmost Tanács vezetőinek, akik követésre méltóan, okos káderpolitikával évről évre újabb értékes után­pótlást nevelnek a megyei közigazgatásnak! Idill a budapest— esztergomi vonaton Pitini Nándor, pilisvörösvári és Lőcsei Lajos, pilisbányat elepi lakosok ittasan szálltak fel a budapest—esztergomi sze­mélyvonatra. Virágos jóked­vükben voltak, a többi utas „örömére“ énekeltek is, addig míg Téglási Istvánné jegyke­zelő meg nem jelent. A jegye­ket kérte Pitiniéktől, ők azon­ban nem voltak hajlandók felmutatni, sőt egyre durvább hangnemben beszéltek Téglá­sinéval. Szó. szót követett, most már az egész kocsi két pártra sza­kadt és az egyik utas, Patai Jenő külön vitatkozott Lőcsei­vel. A vitatkozás vége az lett, hogy Patai úgy ütötte arcon Lőcseit, hogy ő a kocsi ülésé­re esett és azt összetörte. Tég­Mikor szedjük és hogyan szállítsuk a paradicsomot? Megyénk piacain is egyre nagyobb mennyiségben jele­nik meg sok ember kedvenc tápláléka, a paradicsom. El­lenőrzéseink során azt tapasz­taltuk, hogy a paradicsom vásárlóértékét rontja a nem megfelelő szedés és tárolás is. A paradicsom érésének ide­jét elsősorban a fajta, de az ápolási munka és a tenyész- terület is szabályozza. Ha ki­sebb tenyészterületet adunk a paradicsomnak, úgy például az érés gyorsabban megindul. A szedés idejét érettség szem­pontjából a fogyasztás helyé­nek távolsága, illetve a szál­lítás időtartama szabja meg. A teljesen érett, vagy túlérett paradicsom csak azonnali fo­gyasztásra használható, mivel megpuhul. így a szállítás ide­je alatt összetörődik. A paradicsom általában sze­désre akkor alkalmas, amikor nagyobbik fele piros már, de a szár körül kisebb foltokban még zöldesfehér. Konzervcé- lokra viszont teljesen érett pa­radicsomot szedhetünk, de ezt is csak akkor, ha a gyár a ter­melőhely közvetlen közelében van. A szedést mindig száraz időben végezzük és kocsány nélkül. Exportra csak repedés nélküli, közepes nagyságú, gyengén rózsaszínű, nagyobb­részben még világoszöld színű J paradicsomot szedjünk. A paradicsom szedését álta­lában. az időjárástól függően, ( hetenként ismételjük meg és ! így egy termelési idő alatt j 6—7 szedést végezhetünk. A paradicsom igen kényes a | szállításra, ezért erre minden­kor gyümölcsrekeszekét, vagy ládákat használjunk. A szál­lító ládákba 20 kilónál többet ne tegyünk. Exportra 10—12 kilós ládákat használjunk csak. lásiné most már nemcsak a menetjegyek felmutatását kér­te, hanem az összetört pad árát is. Igazoltatni akarta Pitinit, aki erre nem volt hajlandó, úgy hogy Téglásiné egy másik jegykezelőt, Gátéri Kálmánt hívta segítségül. Gátéri meg is jelent a tett­helyen, a szóváltás pedig egy­re hangosabb lett. A vitatko­zás hevében Lőcsei úgy lökte meg Gátérit, hogy ő Téglásiné­nak esett, akinek sapkája ki­repült az ablakon. A vonat közben menetrend­szerűen továbbhaladt és beért Pilisvörösvárra. Gátéri indí­tani akarta a vonatot, Pitini azonban leugrott, újból vere­kedni kezdett, majd elfutott, de az utasoknak sikerült őt elfogni. A verekedők ellen hatósági közeg elleni erőszak miatt in­dult eljárás. Az ügyet nemso­kára tárgyalja a Pestvidéki Járásbíróság. Új gyógyászati segédeszköz Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia kutatási esz­közöket kivitelező telepén (XIV., Komócsy út 29) a 47-es típusú kétszemélyes hintaágy. melyet a gyermekparalizis és légzés bénulásos megbetegedések gyógyításánál alkalmaznak. Az új hintaágy tervezője Kerekes Pál, a vállalat tervező mérnöke. Az új gyógyászati segédeszköz iránt nagy az érdeklődés — a képen: a METRIMPEX Külkereskedelmi Vállalat megbízottai: Bánáti Nándor, dr. Boda Domonkos, a László Kórház főorvosa, Kerekes Pál és Munkácsi Sebestyén a váci mmmtíit élőéből Miniszteri utasítás a burgonyabogár elleni vegyszeres védekezésről az állami gazdaságokban A földművelésügyi minisz­ter most kiadott utasítása ér­telmében az állami, a kísérle­ti, a tan- és a célgazdaságok az amerikai burgonyabogár elleni vegyszeres védekezést saját növényvédőgépeikkel kötelesek elvégezni. A megyei növényvédőállomás ehhez csak akkor adhat gépi segítséget, ha a gazdaságok növényvédő­gépeinek teljesítőképessége nem elegendő. A szükséges vé­dekezőszert további intézke­désig a növényvédőállomás díjmentesen bocsátja az ál­lami gazdaságok rendelkezésé­re. A Váci Kötöttárugyár a város legnagyobb üze­me. Különböző pamutfonalak­ból bolyhos, meleg, gyermek és felnőtt ruházati cikkeket készít. A szülők által annyira kedvelt gyermek melegítő ru­hákat az országban egyedül a váci üzem gyártja, sőt külföld­re is szállít abból. Gyárt ezen­kívül felnőttek számára is melegítő ruhákat, gyermekek és felnőttek részére egyaránt bolyhos meleg alsóruhákat és különféle kesztyűket, a leg­utóbbi időben már a sokak ál­tal keresett nylonkesztyűket is. A gyár termelése az államosí­tás óta csaknem töretlen fejlő­dést mutatott és jó munkájá­nak elismeréseként nyolcszor nyerte el a kitüntető éliizem címet, kétszer a Textil Szak- szervezet és a minisztérium, egyszer pedig a Szaktanács és a Minisztertanács vörös ván­dorzászlajával.. Ezt a munkát zavarta meg és dezorganizálta egy időre az ellenforradalom októberi tá­madása. A hosszú és értelmet­len sztrájk és az országszerte Ki szúrta le I] Bravúros ügyészi nyomozás I ^derítette ki az igazi tettest Wrahély Ferencet? iiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiHiiiniiiiiHiiiimiiiimiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiíiliiiiiiiiiliiiiiiiiiii vallomása során töredelmesen beismert mindent. — Férjem izgága természe­tű — mondotta —, nagykéssel támadt rám. Ha nem ütöm fejbe, leszúr engem. Az ütés után tovább vitatkoztunk, férjem szidott engem és mikor kifelé tartott a szobából, há­tulról a bal oldalán megszúr­tam. A rendőrség és az ügyész­ség előtt két egybehangzó val­lomás volt arról, hogy a szú­rást Wrabélyné ejtette a fér­jén. A férje viszont makacsul megmaradt azon állítása mel­lett, hogy apósa szúrta le. Megnyugtató bizonyíték Wra­bélyné bűnössége mellett az ellentmondásos vallomások el­lenére sem volt. így kerültek fel a bűnügy iratai a Pest megyei Ügyész­ségre, hogy ott megszerkesszék a vádiratot. Az ügyészség azonban a vádirat megszer­kesztése előtt alapos bizonyí­tékot akart szerezni Wrabély­né bűnösségéről és ezért Wrabélyt, feleségét és Var­sányit, az apóst újabb vallo­mástételre idézték be. Először Wrabélyné vallott. Ez a val­lomás fényt derített a homá­lyos bűnügyre. — Férjemet — kezdte újabb vallomását — nevelőapám, Varsányi Mihály szúrta meg. Csak e vallomás során de­rült ki, hogv Wrabélyné nem természetes gyermeke Varsá­nyi Mihálynak, hanem örökbe­fogadták. Folytatódik a val­lomás: — Nevelőapám mondotta, hogy vállaljam el a szúrást, és én ezt megtettem neki, mert házasságon kívül született gyermekemet nevel'őapámék nevelték fel, sőt örökbe is fo­gadták. Inkább vállaltam azt, hogy börtönbe jussait, mint­sem hogy nevelőapám kiuta­sítson és dolgozni kelljen men­ni. Most Varsányi Mihály val­lott: — Bevallom — mondotta — és fenntartom, hogy a vömet én szúrtam meg, de a lányom­nak nem mondtam azt, hogy vállalja el a tettet. Nagyon megbántam, hogy beleavatkoz­tam a fiatalok családi viszá­lyába, ezt soha többé nem te­szem: nem szólok bele lányom és vöm magánéletébe. Wrabély Ferencet is ki­hallgatták. <5 ezt vallotta: — Nem bántottam soha a feleségemet és ennél az eset­nél is ő ütött fejbe baltával. Apósom volt az, aki megszűrt, mert különben is fel akarta borítani házaséletünket. Hogy miért, nem tudom. Az ügy érdekességéhez tar­tozik, hogy Wrabélyné azóta visszaköltözött férjéhez és mindkettőjük állítása szerint a legszebb egyetértésben él­nek, melyet az após. Illetve a nevelőapa meg sem próbál fel­dúlni. Ezek után elkészítik a vádiratot melyben Varsányi Mihályt szándékos emberölés kísérletének bűntettével vá­dolják. folyó ellenforradalmi uszítás demoralizálta az üzem dolgo­zóinak jelentős részét. Az elő­ző időszakhoz képest csökkent a munka- és technológiai fe­gyelem. Dolgozóink józansága és a munkás-paraszt kormány határozott intézkedései nyo­mán az országban az elsők kö­zött indult meg a munka az üzemben. E zután legsürgősebb fel­adatként az üzemi kol­lektíva előtt az állt, hogy az 1956. III. negyedévi színvo­nalat nemcsak a termelés mennyiségét tekintve érjék el, hanem a termelékenység és a gazdaságosság terén is. Eh­hez elsősorban arra volt szük­ség. hogy a meglazult munka- és technológiai fegyelem hely­reálljon. Jelentős segítség volt ezen a téren a munkás­paraszt kormánynak a nyere­ségrészesedésről kiadott ren­deleté. Az üzem dolgozói így közvetlenül érdekeltté váltak a gyár jó vagy rossz munká­jában. Ezt a rendeletet minél szélesebb körben való megis­mertetésével az üzem vezetői igyekeztek jól felhasználni és ma már nemigen akad a gyár­ban olyan dolgozó, aki nem kí­váncsi arra. hoigy az üzem a II. negyedévben milyen ered­ményt ért el és annak alapján milyen nyereségrészesedésre számíthat. Ily módon az ellenforrada­lom munkaerkölcsöt züllesztő hatása már a múlté, és az üzemben a technológiai és munkafegyelem ismét elérte, sőt egyes helyeken meghalad­ja az ellenforradalom előtti színvonalat. Ezzel egyidőben, hogy minél kedvezőbb műsza­ki feltételek mellett dolgoz­hassanak a gyár dolgozói, a műszaki vezetés ismét előre kidolgozza a szükséges intéz­kedéseket és azokat a munká­sokkal ismerteti. A júliusban megtartott munkásgyűlésen ismertették a II. félévre vo­natkozó műszaki intézkedési tervet, amelyet a dolgozók élénken megvitattak és szá­mos javaslattal kiegészítettek. e nemcsak rövid lejára­tú tervek, hanem táv­lati tervek is készülnek az üzemben. Elkészült az üzem egyéves és hároméves terve is. Ezek a tervek nemcsak az üzem mennyiségi termelésé­nek növelését irányozzák elő, figyelembe véve az ország igé­nyeinek e területen várható növekedését, valamint a kül­kereskedelem egyre fokozódó igényeit is, hanem a tervek magukban foglalják azokat a tervezett intézkedéseket, ame­lyek biztosítják, hogy ezek a tervek állandóan fokozódó termelékenység és gazdaságos­ság mellett valósuljanak meg. A tervek szerint még a há­roméves tervidőszakban meg­kezdődik az üzem ellátása kor­szerű, nagyteljesítményű kör­hurkológépekkel. Rekonstruk­cióra kerül a legközelebbi években a gyár egész energia­ellátása, berendezése. Még ez évben befejeződik a gőzgép ellennyomású üzemre való át­alakítása. Ez azért jelentős, mert a szükséges (a festőüzem részére) ipari gőz termelése mellett jelentéktelen többlet­ráfordítással 100 kW villa- mosteijesítményt nyerünk és ennyivel is hozzá tudunk já­rulni az ország villamosener- giaellálási nehézségeinek fel­számolásához. F elújításra kerül kibővít­ve a transzformátorház és az elektromos kapcsolótér is. Az üzem legegészségtelenebb munkahelye a festöde. Külö­nösen hűvösebb időben, ami­kor a különböző vegyszerek­kel szennyezett párák ködössé kondenzálódnak és lehetetlen­né teszik, hogy az ember a szó szoros értelmében az orrá­nál tovább lásson. Ez eddig is számos baleset előidézője volt ebben az üzemrészben. Ennek felszámolására most kísérletek kezdődtek az iparágban, hogy a festőkádak befedésével meg­akadályozzák a nagyfokú pá­rolgást. Ez csökkentené a fes­tés eddigi energiaigényét is. Az első fedett káddal a kísér­leteket a jövő évben üze­münkben is megkezdjük. A hároméves terv során megoldódik az üzem raktár- kérdése is. A jelenleg rendel­kezésre álló raktártér nem ele­gendő. és így a nyersanyag- készlet egy jelentős része nyi­tott színekben vagy éppen az udvaron, ponyvával letakarva tárolódik, nagymértékben ki­téve az időjárás viszontagsá­gainak. Sokszor előfordult már, hogy a kényszerűségből nem megfelelően tárolt fo­nalból egy-egy rész megpené- szedett. A hároméves terv so­rán megépül a fejlődést is számbavevő méretekkel ren­delkező raktár. \ fejlődés kiterjed gyárt- -c*- mányaink korszerűsíté­sére, a gyártmányok válasz­tékának kibővítéséi-e is. Az alsó- és felsőruházati cikkek­nél főleg új. tetszetősebb mo­dellek tervezésére, gumi bek ö- tésű szegélyek kiterjedtebb al­kalmazása a magunk elé tű­zött cél. Nemrég fejezte be a szám­viteli osztály a II. negyedév munkájának kiértékelését. A kiértékelési munka számada­tai azt bizonyítják, hogy a munkások műszaki és ad­minisztratív dolgozók erőfe­szítései nem voltak hiábava­lók. Nemcsak a tervelőírás előirányzatát teljesítettük túl, de már a II. negyedév során minden tekintetben, termelé­kenység és gazdaságosság te­kintetében is túlhaladtuk az ellenforradalom előtt elért eredményeinket és ennek alapján dolgozóink bizton számíthatnak a munkájuk megbecsülését jelentő nyere­ségrészesedésre is. Bártfai Győző mérnök, a TTIT tagja Múlt év december végén feljelentést tett a dabasi járá­si ügyészségen Wrabély Fe­renc tatárszentgyörgyi lakos, i melyben előadta, hogy évek | óta rossz családi életet él és I ez idő alatt hatszor szakadt i meg feleségével az életközös- 1 ség. December 21-én apósá- í val. Varsányi Mihály kun- \ peszérdi lakossal — írja a \ feljelentésben — fáért voltak I az erdőben, útközben ita- \ loztak, majd hazamentek, fe- \ leségét azonban nem találta | otthon. Nemsokára hazaérke- I zett az asszony, szóváltás ke- \ letkezett közöttük, melynek f során felesége baltával fejbe- l verte, apósa pedig megszúrta, i úgyhogy kórházba került. \ A dabasi ügyészség átadta I az ügyet a dabasi kapitányság- I nak nyomozás végett. Ennek | során elsőnek az apóst, Var- I sányi Mihályt hallgatták ki. I — Vöm, a feleségével vé­lj szekedett — mondja vallomá- I sóban — eközben fojtogatta. | En odamentem, mellbevágtam I a vejemet, egyebet nem tet- I tem. Nem én szúrtam le. | Később folytatták Varsányi | kihallgatását, aki így módosí- ! tóttá vallomását: I — Láttam, amikor a lányom I elővette a baltát és fejbesúj- 1 tóttá vele Wrabélyt. Azt tu- ! dóm, hogy a lányom szúrta le, 1 de hogy mikor, erről nem tu- ! dók. A lányom mondta nekem: | „Megszúrtam a Ferit”. | Ezután V/rabély Ferencnét, = a feleséget hallgatták ki, aki 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom