Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-01 / 79. szám

Burgonyaszedőgép Az augusztusi csillaghullás Traktorra szerelhető betonkeverőgép A Szabolcs megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat bur­gonyaszedőgépe. A burgonyafészkek lazítását az emelőeke. a gumók kiszedését a forgóvillák végzik. A gép teljesít­ménye naponta körülbelül négy és fél hold vmfHmfiitmmifmmHiiiiiiitmiiiituHiiitiiiHiiiHiiinmmHmiiiniiiiiiHiiMHiiiiiiiititiiHimHMiiiMmiiMiiiiiiiiMiuHMHMiHMimt,' A „LAI HATÓ SEMMI Néhány szó az üstökösökről M Nemrégiben nagy érdeklő­dést keltett a hazánkból is néhány napig látható Arend- Rol ind üstökös. Nemcsak a szakcsillagászok, de az érdek­lődő nagyközönség is napo­kig leste az eget. hogy a XX. század eddigi legfényesebb üstököseinek egyikét szabad­szemmel megpillanthassa. So­kakban felmerült a kérdés: voltaképpen mik is ezek a kü­lönös égitestek? Egy francia csillagász. Ba- binet szellemes meghatározá­sa szerint az üstökös a látható semmi! Ez a vélemény nem is nagyon túlzott. A megfigyelé­sek szerint ui. az üstökösök rendkívül ritka gázokból és egy kisméretű kő-, illetve vas­darabkák alkotta magból áll­nak. Ez a mag Az üstökös tulajdonképpeni állandó alkotórésze. Renge­teg kisebb-nagyobb kő- és vasdarabkából áll. A por­felhő azonban szétszóródna, ha nem tartaná össze valami. Az üstökös magjának alkotó­részeit jég köti össze. Persze, nemcsak megfagyott víz, ha­nem a világűr hidegében meg­szilárdult széngáz és egyéb gá­zok is. Az üstökös mag nagysága néhány száz mé­ter és néhány kilométer közt változhat. A mag — akár csak a Föld és a többi bolygó — a Nap kö­rül kering. Amíg azonban a bolygók majdnem köralakban mozognak, az üstökösök pá­lyája rendkívül elnyúlt. Nem egy üstökös van, amelyet nap­közeiben ..csupán“ kilométe­rek tízezrei választják el a központi égitesttől, míg a Nap­tól való legnagyobb távolsá­ga esetén több milliárd kilo­méterre kerül attól. Az üstökös magnak saját hője és fénye nincsen: a Nap világítja meg és melegíti fel. Amikor az üstökös a Naptól messze jár, a mag csak igen kevés meleget és fényt kap, s még a legnagyobb távcsövek­kel sem figyelhető meg. Aho­gyan azonban a Naphoz köze­ledik. egyre jobban felmeleg­szik. Olvadozni kezd a magot összetartó jégburok, de még a szilárd részek is párolgás­nak indulnak. Az elpárolgó anyag igen ritka gázburkot alkot a mag körül. Ez az üstökös feje. Az üstökös íe.i már jókora ki­terjedésű: több ezer krn-es nagyságot is elér. Anyaga még a levegőnél is sokkal ritkább. Általában az üstökösöket ak­kor veszik észre először, ami­kor már a fej tetemes nagy- j ságot ér el és fényessége, mé- ! reíe növekvőben van. Mennél közelebb kerül az üstökös magja a Naphoz an­nál inkább felmelegszik, tehát erősebb a párolgás, több gáz keletkezik. Ekkor azonban a Nap sugarai lesodorják. ..’e- fújják“ a fejet alkotó gázo­kat, Az ilyen módon eltaszí­tott gázokból keletkezik áz üstökös hosszan elnyúló csóvája. A csóva hossza óriási mérete­ket ölthet. Megfigyeltek már olyan üstököst is. amelynek csóvája 200 millió kilométer volt, hosszabb, mint a Földet a Naptól elválasztó távolság! A csóva még ritKább. mint a fej. A leghalványabb csillagok is akadálytalanul átvilágíta­nak rajta! És mert a Nap su­garai taszítják el: mindig a Nappal ellenkező irányba mutat. A Naptól távolodó üstökö­söknél ugyanez történik, for­dított sorrendben. Először a csóva lesz egyre kisebb, majd a fej húzódik össze, végül csak a mag folytatja útját a hideg világűrbe, amíg csak megint a Nap közelébe nem jut. Az üstökösök csóvája rend­kívül gyér és mérgeié gázok alkotják, de ha a Föld beleke­rülne a csóvába (ami már megtörtént 1910-ben). a sok­kal sűrűbb levegő kirekesz- tené ezeket az anyagokat. Az pedig, hogy az üstökösök szi­lárd magjával összeütközzünk, majdnem teljesen kizárt do­log. így hát a „látható sem­mitől" nincs mit tartanunk, csupán szép látvány az égen és érdekes vizsgálódási lehe­tőség a csillagászok számára. Ifj. Bartha Lajos, a TTIT tagja Lehullott egy csmag meg. halt egy ember — mond­ja a néphit. Pedig a csil­lagok nem hagyhatják ott helyüket az égbolton, azt a helyet, amelyet mindegyikük számára a kölcsönös egymás­ra hatás külön-külön előír. No, meg ha Földünk csillaggal ta­lálkozna. nem volna módunk­ban többé semmiféle megjegy­zést tenni. A csillagok közül még a legkisebbek is sokszor­ta nagyobbak a Földnél. Azért egy valódi csillag lehullása , agyonütné" a Földet, összes lakóival. De hogy -ne kelljen ezt a halált végigszenvedni, még az agyonülés előtt min­dent megsütne és elpárolog­tatna melegével. Földünk tehát sohasem ta­lálkozik csillagokkal. De ak­kor mi okozza a csillaghullás­nak nevezett szép jelenséget? A tudomány megállapította, hogy apró. a grammos súlyt is alig elérő kő. és vasdarab­káknak köszönhetjük ezt a szép tüneményt. Becsléseket végeztek, s ezekből kiderült, hogy a Földnek talán fennál­lása óta sem volt annyi lakó­ja, ahány ilyen részecskével naponta találkozik. Az egy nap alatt földre hulló ré­szecskék összes súlya átlag tíz tonna! Amikor egg Hyen részecs­ke a világűrből a- Föld légkö­rébe érkezik, ott a levegő el­lenállása forró fogadtatásban részesíti. A puskagolyónál hússzorta nagyobb sebesség­gel haladó részecske összeüt­közik a levegő atomjaival és felizzik. Ilyenkor fényt bo­csát ki magából, amely csil­lagra emlékeztet. Mivei a ré­szecske közben mozog, a fény­jelenség vele együt halad. Ezért kelti a jelenség azt a be­nyomást, mintha csillag futna végig az égen. A rövid, de fényes pályafu­tás hirtelen megtorpanással és ezzel együtt szétrobbanással ér pépet. A maradványok hosszú idő alatt por alakjában sziláinak le Földünk felszí­nére. Ez a por például az Északi és Déli-sark körüli hó­mezőkön beszennyezi a havat. Csak nagy ritkán érkeznek akkora részecskék, amelyek meg tudnak birkózni a leve­gő ellenállásával és pályafu­tásuk egyes darabjaik föld- rehullásával végződik. Ezek viszont értékes tanúi a világ­mindenségnek. A tudósokat nem ejti kétségbe némaságuk. Számos módszerük van arra, hogy kiliérdezsék őket. Szó­lásra bírták ezeket a darabo­kat az anyagi összetétel meg­állapításénál. sőt még korukat is felderítették. Esek a Földre hullott kő- és vasdarabok. <i meteoritek kézzelfogható bizo­nyítékai a világ anyagi egysé­gének. Persze, nem szabad itt arra gondolnunk hogy minden ilyen, légkörünkbe jutó ván­dort, ún. meteort láthatunk. Azok, amelyeknek tömege ki­sebb a gramm ezredrészénél, csak a radar-késziilékek csap­dáiba esnek bele és a lelemé­nyes ember így szerez tudo­mást létezésükről. Megállapí­tották, hogy a meteorok túl­nyomó többsége ilyen pará­nyi testecskékből áll. Vannak a20nban az év­nek olyan szakai, amikor erő­sen megnövekszik a megfi­gyelhető meteorok száma. Ilyenkor Földünk évi mozgá­sa során a bolygóközi térben vándorló meieorfelhővel talál­kozik. Ezek a felhők hajdani látványos üstökösök széthullt maradványai. A büszke üstö­kös szilánkjai a légkörbe jutva mégegyszer felragyognak, hogy aztán a Föld légkörében felhevülve hosszú időre meg­szakítsák az űrben való ma­gános vándorlásukat. A csillagászoknak már több alkalommal sikerült megfi­gyelni üstökösmagok szét­szakadását. így teljességgel bizonyosak lehetünk abban, hogy a csillaghullást valóban hajdani üstökösök maradvá­nyai idézik elő. Az augusztusi esték és éjszakák csillagesőii a Perzeuss csillagkép irányá­ból sugárzó meteorok okoz­zák. A felhő eredetét sajnos nem ismerjük, nem tudjuk, hogy melyek üstökös marad­ványai alkotják. Mindenesetre legszebben augusztus 10-től 20-ig figyelhető meg. Ilyen érosebb, gyakoribb csillaghullás nemcsak augusz­tusban, de általában minden őszi hónapban és különösen még novemberben figyelhető meg. Ekkor ugyanis a Föld minden alkalommal egy-egy meteorfelhőn halad át. Szep­temberben még a Perzeidák második része, októberben a Drakonidák és Orionidák, no­vemberben a Leonidák nyúj­tanak szép látványt. Sinka József a TTIT tagja | Traktorra szerelhető betonkeverőgépet készített a Baranya | megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. A gép csávázási munkák elvégzésére is alkalmas il ttlltlllHtHHIMMitHHiltiititiHIHIItlfltHIMItil! Iliit OililliittlltltilitftlIHnHIiiNltiiMiifiiiiliMIHtlífHIÍHHMiHiHftHIff Hit WtlHMIMI /A/A/F/V-ONNAN nmniiiiiiiiimitiiiiiitiUMiiimmmtHim Nagykiterjedésü olajmezők a Szaharában Hosszas kutatások után hi­vatalos közlést adtak ki a Sza­harában talált gazdag olajme­zőkről. A tervek szerint a Sza­harában megnyitandó olajku- takfoól évente mintegy 10 mil­lió tonna olajat nyernek majd. (összehasonlításul: Irak 1947. évi összes nyersolajtermelése 7 200 000 tonna volt.) A leg­gazdagabb lelőhelyek a líbiai határ körzetében vannak, ezért d’Ed.iele és Tiquentourine kö­zelében mintegy 300, d’Hassi- Massonad mellett pedig hatvan kutat fúrnak. A nagyszabá­sú munkálatokkal egyidejűleg az egész vidéken (Szahara északi területein) tervbe vet­ték az úthálózat rendbehoza­talát, korszerűsítését és kibő­vítését. Nagy csőrendszert épí­tenek az ólai gyors elszállítá­sára a tengerhez, a Gabbesi- öbölhöz és Bonne városához. MEGVAN A PÁRJA Az USA légierejének egyik büszkesége a „B—52 Strato- fortress" nyolc léglökéses mo­torral ellátott repülőgép, amelynek legnagyobb sebes­sége 1400 kra/óra. repülési tá­volsága pedig 10—12 ezer ki­lométer. Az USA azonban nem sokáig élvezhette a repülőtech­nikában elért előnyét. A szov­jet „Molot-Blzon" típusú négy­motoros repülőgép ugyanis na­gyobb teljesítményre képes. 1000 km óra. sebesség mellett 15 ezer kilométer a repülési távolsága. ttonéri -263 C folt mérésére Szovjet kutatók és mérnö­kök szennyezetten platinából négy tagból álló hőmérő „eta­lon” csoportot állítottak elő, A négy hőmérő —182 C fok és —263 C fok közötti hőmérsék­letet képes nagy pontossággal mérni. Ilyen hőmérsékleti ér­tékeket a világűrben mérnek általában. További kísérletek folynak az abszolút hőmérsék­leti érték (—273 C fok) méré­sének megvalósítására is. 1MÖ íves egyiptomi szobor Aquincumban A keletnémet Wochenpost jelenti, hogy a második évszá­zadból való 15 centiméter ma­gas néger fiúcsikát ábrázoló bronzszobrot találtak a római- kori Aquincumban. A régészeik szerint, a telet egyiptomi al­kotás! Híd Európa és Aírika között Nemzetközi társaság építi meg Spanyolország és Marok­kó között a világ leghatalma­sabb hídját. A hídóriás 25 kilométer hosszú lesz, 25 darab monu­mentális pillér tartja majd, melyek mintegy 400 méter mélységű tengerfenékbe lesz­nek süllyesztve. Építéséhez körülbelül 10 millió tonna acélt, két és félmillió tonna ce- v mentet használnak majd fel. Az összköltségeket 150 millió dollárra tervezik. A hídon — amely két kon­tinenst köt össze — egy autó- utat és két vasútvonalat ve­zetnek át. A munkákat néhány hóna­pon belül megikszdik. HiUlimillKHilllitilliHillHIIIIIilillllk Látogatás a Hőtechnikai Kutató Intézetben l^iiimimiMHimiimitiiiiiiiiHiiiuimuiiiiiiimmiimiiuHiiMiinMinimiiiiHiiiiiiMiiuHiuiiimmimiiiinmiiiHiiHuiiiimimiimimirf!, A legújabb „Victoria" lumuimiiimiiiiiiiiiitiiMiiiíhiiiiiiiiiim Elektromos berendezés paránytestecskék megszámlálására A kutató munkában, az ipari laboratóriumokban és kórhá­zakban rengeteg időt és fá­radságot igénylő munka a mikroszkopikus testek meg­számlálása. Pedig a vérsejt számlálásnál, festékek, acél előállításánál, a levegő vizsgá­latánál és nem utolsósorban az atomenergiai központokban ilyen számlálás igen gyakran szükséges. Most egy angol cégnek sifce- | rült olyan elektromos berende- § zést szerkesztenie és kivitelez-1 nie, amellyel különböző tes-1 tecskéket igen nagy gyorsa- 1 Sággal és megbízhatóan meg § lehet számolni. A készülék a § testecskéken keresztülhaladó 1 fénysugarakat elektromos im- f pulzusokká alakítja, amelye-1 két egy számláló berendezés § összegez. s Az angol Vauxhall gyár legújabb „Victoria” típusú személygépkocsija, amc'>' négy felnőtt és két gyermek szállítására alkalmas Az intézet szerény elhelye­zése és külseje nem is sejteti, hogy az egész országra kiter­jedően itt foglalkoznak a hő­energetikai kérdések tudomá­nyos és ipari kutatásaival. Az intézet tudományos dolgozói számtalan olyan kérdést oldot­tak már meg Bátor Béla igazgató mérnök vezetésével, amely fejlődő szocialista ipa­runknak jelentős segítséget jelent. A széntermelés fokozásával egyre jobban előtérbe kerül­nek a gyengébb minőségű sze­nek. A háztartások szobafű- tőkályháitól kezdve a régebbi erőművek gőzkazánjáig min- _ denütt nehézséget okoz az új, | gyengébb minőségű szén fel- I használása. Ezen a téren há- ! rom kérdéssel kell megküzde- ! nünk: a szenek nedvesség-, | hamu- és portartalmával. | Sokan bosszankodnak — \ főleg a háziasszonyok —. ami- ! kor meglevő kályháikban nem | tudják úgy eltüzelni a piacra | kerülő szeneket, mint ahogy 1 azt régebben megszokták. Az | elmúlt évben kerültek piacra | az intézet kutatásainak ered- ! ményeképpen a ..Fáklya“ és a I „Parázs11 kályhák, amelyek 1 alkalmasak hazai gyenge mi- ! nőségű barnaszenek eltüzelé- I sére. | Az intézet kulatómunkájá- I nak súlypontját azonban a | villamosenergia termelésnél | használt ioari és erőművi ka- § zánok kialakítása képezi. | A szenek nedvességtar - ! talmának csökkentésére új | szénszárító berendezéseket si­ll került kialakítani, s a szárí- ! tott szénnel sikerült több he- ! lyen a jó minőségű szenekhez | hasonló tüzelési eredménye- 5 két elérni. A portartalom leküzdésére rostélyos kazánoknál az inté­zet kombinált tüzelést alakí­tott ki. Szellemes találmány segítségével pneumatikus úton szárítják és osztályozzák a szenet, a rostélyon az eredeti­leg tervezett viszonyokat tud­juk biztosítani a parmentesí- tett szénnel, míg az elválasz­tott és szárított port póttüze- lésképpen hatalmas fáklya alakjában égetik el a kazán­ban. A régebbi típusú, nagy viz- terű kazánokat a kisméretű rostélyok miatt csak külföld' kőszenekkel lehetett üzemel­tetni. Ezen. úgy segítettek, hogy portüzelést alkalír ” ■ tak. így a kazánok teljes.,- ménye. gőzfejlesztő képessé­ge a gyenge szenek ellenére is az eredeti értékre emelke­dett. A tüzeléstechnikai irány te­hát a szénportüzelés felé to­lódik el. A kazánból távozó füstgázok a kiégett szén ha­muját jó részben magukkal viszik és ha annak leválasztá­sáról nem gondoskodnak, úgy a környezetet beszennyezi és az egészségre rendkívül ártal­mas pernyeszórást okoz. En­nek leküzdésére új, korszerű porleválasztó berendezéseket’ alakítottak ki. Az intézet munkatársai a kazánüzemeltetések ellenőrzé­séhez a korszerű mérésteclu nika alkalmazása és elterjesz­tése érdekében új műszereket alakítottak ki. Ezek közül csak egyet, a víz tisztaságát ellen­őrző titrimétert említjük meg, amely több ember munkáját végzi el teljesen automatiku­san és a kapott eredményeket papírszalagra rögzíti Tibor Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom