Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-30 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI A SZERKESZTŐSIG VÁLASZOL (5. oldalon) TANÁCS LAPJA 1 c' v __ - . ___ I . ÉVFOLYAM, 103. SZÁM ÁRA .10 FBH.Kffl 1957. AUGUSZTUS 30. PÉNTEK A dolgozó nők helyzetéről tárgyalt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége Kállai Gyula művelődésügyi miniszter rádión üdvözli a tanulóifjúságot az első tanítási nap reggelén = Az „aranyszabadságnak” lassan vége. Még három nap és I kezdődik az iskolai tanév. A kisdiákok most ismerkednek az új füzetekkel. .fiiiitiimiiiiiHiHiHiiniiiiiuiiiimiiiiiitiiiiiitiiiiimiiiimiifiMiiimiiifiiiiiimmiittimuiiiiiiiiiiiHiiiiiiiMinimiiiiiimiiiiiiiiiimiiitta Az ENSZ szégyene Az SZMT tegnapi ülésén a dolgozó nők helyzetéről, vala­mint a szakszervezeteknek a dolgozó nők körében végzett munkájáról tárgyaltak. A régebbi határozatok vég­rehajtását több üzemben, mint például a Szentendrei Papír­gyárban akadályozták a kez­deti időben az ellenforradalmi események kihatásai. A felszólalók több javaslatot tettek a dolgozó nők életének megkönnyítésére. Kovács Józsefnél a textilszakszervezet Pest me­gyei bizottságának elnöke el­mondotta, hogy a textilgyá­rakban létrehozott nőbizottsá­gok elég jól dolgoznak, de a szakszervezeteknek sok­kal jobban kell segíteni a nőbizottságok munkáját. Hiba, hogy az üzemi bizottsá­gok inkább egyéni problémák megoldásával foglalkoznak, a nők egészét érintő kérdésekkel már kevésbé törődnek. Beszélt arról, hogy még köz­ponti rendeletek is megkülön­böztetést tesznek nő és férfi között. Például ha egy férfi kórházban van, 80 százalékos táppénzt kap, a nő viszont csak 50 százalékosat. Farkas Julia, az orvosegészségügyi szakszer­vezet elnöke és Dr. Stark Janka orvosnő, a Pest megyei Kór­ház nődolgozóinak helyzetével foglalkoztak. Elmondták, hogy létszámhiány miatt sakan 36— 52 órát kénytelenek egyfolytá­ban dolgozni. Rendkívül rosz- szak a lakásviszonyok. Nem tudnak művelődési lehetősége­ket biztosítani, mert nincs he­lyiségük. Nagy gondot jelent a női dolgozóknak a mosás. Szeretnének egy mosógépet kapni. Nagy Elemér, a Hazafias Népfront megyei titkára annak a véleményének adott kifejezést, hogy a női egyenjogúság biztosításához a férfiakkal is kell foglalkozni. A nőket öntudatosabbá, har­cosabbá kell nevelni, hogy ki­harcolják igazukat, a férfiak­nak pedig meg kell szüntetni a nőkkel szembeni előítélete­ket. Javasolta, hogy tartsanak a nők számára jogi és egészségügyi ta­nácsadókat. Ahol szükséges, változtassák meg az üzletek összetételét és nyitvatartási idejét, Kovács József né, a megyei nőtanács vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy országos vezetők is töb­bet foglalkozzanak a nők gondjainak megszüntetésével. Sürgette a magyar nőmoz­galom egységessé tételét, mert az e téren fennálló bizonyta­lanság akadályozza a munkát. Várkonyi György elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa többek között el- I mondotta, hogy a munkahelye­ken nemigen számítanak a nők munkájára, mert a nő, ha szül, vagy ha beteg a gyerme­ke, kimarad a munkából. Ez a íniiiiumiiiHimmiuiiiiimiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiHiiiinr [ ÉRDEMES ÁTVENNI... I | A Küngösi Állami Gaz- \ 1 daság javítóműhelyének I | dolgozói most két. a gabo- 1 | na aratásra már alig hasz-1 | nálható gépből ötletes meg-1 | oldású, magas teljesítőké, I | pességű silózókombájnt | |szerkesztettek. Az új gép § | teljesítménye eléri a napi 1 | 10—15 holdat, | A silókombájn ugyanúgy, 1 | mint a gabonaaratásnál, | | járva végzi a munkát és egy 1 | elevátorral a mögéje kap- | I csőit pótkocsiba szórja a | 11—6 centiméteres szeletek- § | re vágott takarmányt. | | Gyorsasága mellett nagy | | előnye, hogy hat ember s | | egy váltott pótkocsijú von-1 | tató teljesen elég a kiszol- I | gálásához s így a silózás 1 1 költsége ötödrésznyire csők-1 i ken. | bizonyosfokú mellőzés aztán azt eredményezi, hogy a nők elvesztik perspektívájukat. Eb­ből fakad aztán, hogy sok he­lyen szükséges rossznak te­kintik a női munkaerőt. Az értekezlet végén Palotás Károly elvtárs, az SZMT elnöke né­hány sürgősen megoldandó feladatról beszélt. A nők követelik — és jogo­san — hogy a szakszervezetek fokozottabban lépjenek fel az alkoholizmus ellen. Az értekezleten elhangzott javaslatok figyelembevételével végzi a jövőben a munkáját az SZMT. A Román Munkáspárt köz­ponti lapja, a Scinteia. csütör­tök reggeli száméban Josif Burlacu mérnök-őrnagy „A Szovjetunió nagy tudományos és technikai győzelme” című cikkében ismerteti az inter­kontinentális rakétát. Megjegyzi, hogy ennek a rakétának a hatósugara rend­kívül nagy, egy óra alatt kö­rülrepülheti a fél földtekét, minthogy sebessége óránként 20 000 kilométer. A földtől másfélezer kilométer magas­ságban repülhetnek az emlí­tett rakéták. Az e°viptomi közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta az interkontinentális rakéták ki­próbálásáról és néhány nuk­leáris bomba robbantásáról szóló közleményt — jelenti a TASZSZ. A legtöbb lap első j oldalon közli ezt a hírt. Az A1 Gumhurija hangsú­lyozza. hogy a Szovjetunió túl­szárnyalta Amerikát interkon­tinentális irányítható rakéták gyártásában. A nyugati álla­mok reagáláséra vonatkozólag azt írja a lap, hogy az új szovjet rakéta kipróbálása ide­Az általános- és középisko­lákban a tanévnyitó ünnepé­lyeket szeptember 2-án, hét­főn tartják. A budapesti is- ! kólák ünnepélyeire hétfőn, a | késő délutáni órákban kerül jjsor, hogy a dolgozó szülők is | részt vehessenek gyermekeik- ! kel az ünnepélyeiken. | Az első tanítási napon, szep- ! tember 3-án, reggel 8 órakor | Kállai Gyula művelődésügyi | miniszter rádióbeszédben üd- ! vözli a tanulóifjúságot, a szü- § löket és a pedagógusokat. A | rádióbeszéd együttes meghall- ! gatása után az általános- és | középiskolákban megkezdő- ! dik a rendszeres oktató-nevelő 1 munka. gességet váltott ki az Egyesült Államokban. A lapok ugyanakkor meg­említik a TASZSZ nyilatkoza­tát arról, hogy a békepolitikát folytató szovjet kormány ez­után megegyezésre törekszik a nyugati hatalmakkal a nukleá­ris kísérletezések megszünteté­sében és az atomfegyverek el­tiltásában, valamint az általá­nos leszerelésben. Valamennyi damaszkuszi lap első helyen közölte a TASZSZ-nak az interkontineij. tális irányítható rakétáról szó­ló jelentését. Különösképpen kiemelték a jelentésnek azo­kat a részeit, amelyek szerint a vizsgálatok eredményei be­bizonyították, hogy a rakéták a föld bármely részére kilőhe- tők. A Columbia Broadcasting System rádiótársaság hírma­gyarázója megállapította: az interkontinentális rakétával végzett sikeres szovjet kísér­letek eredménye súlyos csa­pást mér azokra az ameri­kaiakra, akik hozzászoktak ahhoz a gondolathoz, hogy a technika és a termelés szinte minden ágában — ahogyan ők hiszik ■— az Egyesült Álla­moké a vezetés. A pekingi Takungpao sze­rint a nyugati hatalmak az ENSZ-et kihasználva ismét fel akarják szítani az antikom- munista és a szovjetellenes lángot. — Az elmúlt kilenc hónap során — állapítja meg a lap — a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány nemcsak megvédte a magyar nép érde­keit, hanem megerősítette a népi hatalmat és helyreállítot­ta az ország gazdasági életé­nek rendjét. Sok fontos és sür­gős kérdés vár megoldásra az ENSZ-ben, miért van szükség arra, hogy külön gyűlést hív­janak össze a nem létező „ma­gyar kérdés“ megvitatására? Miért nem foglalkozik az ENSZ a francia gyarmatosítók algériai vagy az angol had­erők ománi támadásaival? A válasz világos. Az imperialis­ták á magyar kérdés napirend­re tűzésével igyekeznek újra megmérgezni a nemzetközi légkört. — Már az úgynevezett ötös í bizottság felállítása is a ma- J gyár belügyek páratlan meg- ' sértése volt — állapítja meg a kírjai lap. — További be­avatkozást jelent a bizottság ellenforradalmárok hazugsá­gai alapján összeállított je­lentése, amely csak imperia­lista érdekeket szolgál. Telje­sen helyes a magyar kormány álláspontja, amikor követeli, hogy egyszer és mindenkorra vegyék le az ENSZ napirend­jéről a nem létező „magyar kérdést“. . «iititiiiiittiiif iiiitiiiiiiiiiitititiitiim tit mi immiiiiif in mit in tiimiii' Az interkontinentális rakétáról szóló TASZSZ-közlenrény további visszhangja rSi/ i/c yriTPiz wl\ IxEzLly I Cl\ iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Ikét hatalmas Selfak. tor-fonógéppár tár­saságában találtam rájuk a Váci Fonógyárban, öten van­nak. Három lány és két fia­talasszony. — Nagyon rossz anyagunk van, sok a szakadás — pa­naszkodik Mojzes Mária bri­gádvezető, miután megismer­kedünk. — Mégis, mennyit tudnak teljesíteni ezzel a rossz anyaggal? — kérdezem. — 102 százalék körül va­gyunk. de van is munka bő­ven — válaszolja, miközben itt is — ott is összeköt egy szálat. Tovább nem jutunk a be­szélgetésben. mert megrohan bennünket a brigád két leg­fiatalabb csemetéje. Szabó Ili és Polónyi Marika. .Jó dara­big szóhoz se juthatok, pereg a nyelvük, mint az orsó a gé­pen. Ha ezer kezem volna, se tudnám jegyezni, amit elmon, danak. Bizony még a magne­tofon is zavarba jönne a két fiatal teremtés szóáradatának hallatára. Megkísérlem visszaadni az elmondottak lényegét. Azt azonban senki se kívánja tő­lem, hogy megmondjam, ki, mit mondott, mert egymás szavába vágva, egyszerre akartak elmondani mindent. — Írja meg. hogy mi na­gyon boldogok vagyunk — így kezdődött. — Bizony, mert két hétig üdültünk Lengyelországban — vágott bele a másik. — Képzelje, nyáron hógo­lyóztunk a hegyekben. — Nagyon szerettek ben­nünket a lengyelek. — Sokat énekeltettek ve­lünk. — Annyit táncoltunk, hogy az csuda. És jön, egyre csak hömpö­lyög a nagy szóáradat, ezer­nyi élmény, amit nem lehet | elfelejteni. Ez a két leányzó s most volt először külföldön. | Ahogy elnézem örömtől su- 1 gárzó arcúikat, még nagyma-§ ma korukban is ilyen lelke-1 sen beszélnek majd ezekről | az élményekről. Végre én is szóhoz ju-1 tok: | — A saját költségükön f mentek el? — Á. dehogy! Jutalomból! | Nekünk semmit sem kellett fi- | zetni — válaszolják egyszer-1 re. | — Aztán, miért volt e juta-1 lom? — Mert jól dolgozott a | brigád — mondják. Nem árulom el nekik, hogy \ már tudok a brigádjuk tör-1 ténetéről, hadd mondják el | ők. Mondják, is: — Tudja, a mi brigádunk | KISZ-brigád. Három hónapja § vagyunk együtt. közben a brigádvezető a gép mellett serénykedik, majd visszajön és bekapcso­lódik a beszélgetésbe. Tőle kérdezem: — Hogyan és miért hatá­rozták el, hogy KlSZ-brigá- dot alakítanak? — Elhatároztuk, hogy ki­csit megmozgatjuk a KISZ- szervezetet, meg aztán meg aikarjuk mutatni, hogy a fia- talök is tudnak úgy dolgozni, mint az idősebbek — vála­szolja. — Júniusban minőségi ver­seny volt a gyárban. 108 szá­zalékos teljesítéssel 100 szá­zalékos minőséget termel­tünk. Harmadikok lettünk a gyárban, de a fiatalok között az elsők. — Mi a kívánságuk? A brigádvezető válaszol, a többiek helyeslőén bólogat­nak: — Mi? Az, hogy minél több KISZ és ifjúsági bri­gád alakuljon a gyárban, de ne csak a miénkben, hogy versenyezhessünk velük. Nos, rajta, kiszisták, fiata­lok! Ei kell fogadni az aján­latot. Közben szaporodik a mun­ka. Kis időre egyedül mara­dok a két géppár között. De hol egyik, hol másik jön hozzám, ha van egy kis ide­je. Egyszer odajön Polónyi Mari és ezt súgja: — Képzelje, az Ili ivott a Visztula vizéből. — No és, mi ebben a cso- dálnivaló — kérdezem. — Hát nem tudja? — kérdezi, miközben hamiskás mosoly ül ki arcára. — Azt mondják, hogy ez a folyó a szerelem forrásánál ered és aki iszik vizéből, az szerel­mes lesz. — Maga nem ivott belőle? — kérdezem. Válasz helyett gyűrűs bal­kezét mutatja. Menyasszony. Alig várom, hogy Szabó Ili is idejöjjön. Nem is kell sokáig várni rá. Látom, mon­dani szeretne valamit, de megelőzöm a kérdéssel: — Mondja, hogy ízlett a Visztula vize? Bíborpir önti el arcát és csak két szót válaszol: — Hideg volt. A többiek is észreveszik zavarát, nevetnek. Ili gyor­san talál tennivalót a gép mellett. Azt már csak később tudom meg, hogy a Csepel Autógyárból ugyanezzel a csoporttal volt Lengyelor­szágban Kozma Laci is. És hát — ő is ivott abból a bi­zonyos vízből. Csodálkozha­tunk-e, hogy a két fiatal te­remtés megszerette egymást? íme a gyorsfénykép erről a kis brigádról. Igazi, vi­dám. dolgos fiatalok. Bizto­sak lehetünk benne, hogy júniusi sikerük nem az utol­só és a jó munkáért kapott jutalom sem. M ost már elárulom, hogy Titz Mátyásné elvtárs­nő, az igazgató is elégedett munkájukkal és nekem megmondta, hogy jutalmazá­sukról sem feledkezik el, ha ezután is jól dolgoznak. — ka« — '£iitiitifiitiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiittitiiifiiiiiiii)iiiiiiiHiiitiimiiuiiiiiiiiiiii> Bdnyaszünnepség Cegléden augusztus 31-én délután 5 órakor a VII. magyar bá nyásznap megün­neplésére gyűlnek össze a Ceglédi Mélyfúró Vállalat dolgozói a Vasutas Otthonban. Az ün­nepségen megju­talmazzák és ki­tüntetik azokat a dolgozókat, akik a munkaversenyben kiváló eredménye- két értek el. Jó munkát vé­geztek: Végh La­tos, Erős János, Szlávik Mihály, Csatlós Balázs, Idám Bertalan és Keskeny Lajos fú- ómesterek és bri­gádjaik. A ceglédi mű­helyben Frényi Géza hegesztő, Nagy Bálint és Mester László esz­tergályos, vala­mint Bognár Sán­dor, Rimóczi Béla és Farkas Zoltán lakatosok . tűntek ki eredményes munkájukkal. Mindannyian kö­zös brigádban dől- | goznak. ' Gyura Benő esz- \ tergályos kiváló 1 egyéni teljesítmé- § nyével vívta ki az § elismerést, aki ki- | váló munkája I mellett, mint láb- | darúgó is jól meg- | állja helyét. Az ünnepséget | Szalisznyó Ferenc | MSZMP-titkár 1 nyitja meg, ünnepi pi beszédet mond | dr. Szentpéteri | Kálmán főköny- % velő. A kitünteté- I seket Kecskés \ Sándor ÜB-elnök | adja át a dolga- 1 zóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom