Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-24 / 98. szám

1957. AUGUSZTUS 24. SZOMBAT "7v/(fír/op 3 A Vád Kötöttárugyár áj gyártmányai ÉLŐCSIRKÉT EXPORTÁLUNK ÚJ FILMEK A Váci Kötöttárugyár gyárt­mányaival szemben a kezdeti időben sok kifogás merült fel, így például az, hogy a tré­ningruhák színe gyorsan ki­fakult. Segíteni kellett ezen. 1954 nyarától a tréningruha­kelméket színtartó festőanya­gokkal festjük. Ez ugyan évi 100 ezer forint többletet je­lent, de sok bosszúságtól kí­méli meg a fogyasztóközön­séget. Sokan több oldalról kifogá­solták a gyermek tréningruha különböző méreteit is. Ez csak részben volt indokolt, mivel ezt a tréningruhát legtöbb esetben téli időszakban mint felsőruhát hordták a gyerekek és így a méretek megállapítá­sánál figyelembe kellett ven­nünk az aláöltöztetést is- Ta­vaszi és esetleges nyári hor­dáskor természetesen ez a tré­ningruha, aláöltöztetés nél­kül. bőnek bizonyult. Sokoldalú és jogos kifogá­sok hatására és az igények ki­elégítésére a Váci Kötöttáru- gyár a mintázóüzem közre­működésével jelentős számú új gyermek tréningruha mo­dellt dolgozott ki és megkezd­te ezek tömeggyártását. Legutóbbi időben a gyer­mek tréningruhák mellett megkezdte a Váci Kötöttáru- gyár sportolók számára a fel­nőtt tréningruhák gyártását is, ugyancsak több féle fazon­ban, amelyeket a kívánságok­nak megfelelően méreteiben is módosítottunk. A vállalat igyekszik kielégí­teni a közönség divatigényeit is, ezért a jövő szezonra terv­be vette egy kötött kelméből készült halásznadrág gyártá­sát, úgy női. mint gyermek méretekben. Új területeken ^ megkísérel­tük meghonosítani az általunk gyártott hurkolt kelmefajtá­kat így gyermekek részére pizsama és hálóingek mintáit készítettük el, amelyekből a pizsamát már nagyobb meny- nyiségben gyártjuk. Ugyan­csak kelménkből készítettünk háziköntös, pongyola és égy- kabátmintákat is, amelyek árusítása az üzletekben most folyik. Hogy ezt a munkát to­vább folytathassuk, az üze­men belül külön mintázórész­leget szerveztünk. A gyártmányok további ja­vítása érdekében kísérleteket folytattunk szintetikus mű­szál felhasználására is. Eze­ket a kísérleteket azonban az akadályozza, hogy hazánk­ban még nem gyártanak szin­tetikus műszálakat, így vál­tozó minőségben beérkező kü­lönböző műszálak mennyi­sége egyrészt csekély más­részt célszerűbb gyártmányok készítésére használják fel. Gyárunk másik nagy gyárt- mónycsoportja: a szabott kesz­tyű. A legutóbbi időkig csak olcsó pamut téli kesztyűt gyár­tott a vállalat, amelyet a fo­gyasztó közönség nem ked­velt, mert nem volt aláktartó, s hamar tönkre is ment. Itt is elsősorban a kelmeminőség megjavítása volt az első lé­pés. de ugyanakkor a már el­avult és megunt kesztyű kel­meminták felfrissítése is megtörtént. Ma már a téli kesztyűket több féle kivitelben, rugal­mas érmelegítő szegéllyel gyártjuk, s ezek alaktartása a Igyekeznek a zsámbékiak, de Jól halad a megyében a cséplés. Több községben befe­jezték már. vagy közel tarta­nak hozzá Nem mondhatják el azonban ugyanezt a zsámbékiak. M. Nagy Sándor elvtárs, a községi tanács elnöke arról tájékoztatott bennünket, hogy a 197 négy holdon felüli csé­pel tetőből csupán 49-nél járt a gép. Ha a négy holdnál ki­sebb földterülettel rendelkező gazdákat is számításba vesz- szük, még rosszabb az arány, mert augusztus 20-ig 61 gaz­dánál csépeltek eL — Nagyon kellemetlen ez nekünk, hogy ilyen vontatot­tan halad a cséplés. mert az emberek bennünket hibáztat­nak. Azt mondják, nem ál­lunk eléggé a sarkunkra ott, ahol a cséplőgépeket rendezik — mondja Nagy elvtárs. Mert az a baj, hogy kevés a cséplőgép. A múltkori eső­zés miatt elég későn takarítot­tak be a gazdák, s a két csép­lőgép amivel a községben kezdtek, kevés. Pedig ugyan­csak reklamáltak a járásnál a község vezetői, hogy adjanak több cséplőgépet. Azt a vá­laszt kapták, hogy nincs. Azért a hét elején küldtek egy harmadikat, amely kalákában csépelt. Munkacsapatot ugyan­is nem tudnak ehhez a géphez kiállítani. így azonban lénye­gesen kevesebb a teljesítmé­nye, mintha munkacsapat dol­gozna vele. Reménykednek abban, hogy rövidesen kapnak még egy gépet s akkor két hét alatt magtárba kerül a gabona. Nagyon nagy szük­ség lenne a negyedik gépre. Menyhárt József mezőgaz­dasági felügyelő is a dolgo­zó parasztok panaszát tolmá­csolja, amikor elmondja a kö­vetkező esetet: Az aratás megkezdése előtt a Pátyi Gépállomás az egyé­niek között agitációt folytatott, hogy szerződjenek kombájn­aratásra. Jó néhány olyan paraszt van Zsámbékon, akik a termelőszövetkezetben már megismerkedtek a kombájn előnyeivel s örömmel fogadták az ajánlatot. Mire ideért az aratás, a kombájnolásból nem lett semmi. Azok arattak ugyan de a tsz tábláin. Az történt ugyanis, hogy a tsz-ek nem kötötték meg a • • • gépállomással a szerződést, s a gépállomás vezetői úgy lát­ták, hogy nem tudják teljesí­teni aratási tervüket. Ezért fordultak az egyéniekhez. Köz­ben a szövetkezetek is rájöt­tek mulasztásukra s bár ké­sőbb, de mégis igényelték a gépeket. Most az egyéniek be­csapva érzik magukat s hiába magyarázzák a község vezetői, hogy a kombájnokat a nagy­üzemi táblákra készítették és a gépállomásnak elsősorban a tsz-eket kell segíteniük. A hibát a gépállomás veze­tősége követte el, amikor nem vette elég körültekintően számba a szövetkezeteknél a gépi szükségletet — még akkor is. ha nem szerződtek — és felelőtlen ígéretet tettek az egyénieknek. Joggal okolják most azok őket­A cséplés lassan halad a községben, de nem lehet ugyanezt mondani az adógabo­na beadásról. A község har­madik negyedévi adógabona beadási terve 643 mázsa. Bár a csépléssel 33 százaléknál tar­tanak. a tervet máris túltelje­sítették, 764.66 mázsa adóga­bona gyűlt össze. Igaz, ebből a termelőszövetkezeté 461.28 mázsa, de az egyénieknél sincs baj a teljesítéssel. A 49 négy holdnál nagyobb földdel bíró gazda közül 47 teljesítette kö­telességét. Amint Bató Endre adóügyi előadó mondja, eze­ket nem lehet hátralékosok­nak tekinteni, mert szeptem­ber utoljáig kamat nélkül ad­hatják be a gabonát. Szerinte az adófizetési készség megvan az egyénieknél is. A múlt héten például mintegy 100 ezer forintot fizettek be adó és egyéb címen. Zsámbékon azt tapasztaltuk, hogy a négy holdon aluli ter­melők inkább pénzben fizetik ki az adógabonát. 13,13 má­zsát váltottak meg. A koi- mánynak ez az intézkedése a négy holdon aluliaknál nagy helyeslésre talált. Vannak hibák Zsámbékon a cséplés körül. Lassan halad, de nyugodtan lehet mondani, hogy sokkal nagyobb kedvvel dolgoznak a parasztok, mint az előző években. M. S, régivel szemben jelentősen ja­vult, <; élettartama is megnö­vekedett. Divatkesztyűket a felszaba­dulás után a legutóbbi időikig nem gyártottunk. Csak a fel- szabadulás előtt volt ilyen gyártás, nagyrészt külföldről importált kelmékből. A kö­zelmúltban nem kelmét, ha­nem kész kesztyűket (szarvas­bőr utánzatú simplex és ny­lon) importált a kereskedelem a fogyasztók ilyen irányú igé­nyének kielégítésére. Hogy az e célra kiadott devizát megta­karítsuk. . a Váci Kötöttáru- gyár elhatározta: megkezdi ezeknek a simplex és nylon kesztyűfajtáiknak a gyártását. Ma már a szarvasbőr után­zatú simplex kesztyűknek kel­méit is az országon belül ál­lítjuk elő, a gyártott keime minősége azonban még nem éri el a külföldön gyártottak minőségi színvonalát. Jelenleg azon dolgozunk hogy a kelme minőségét a kikészítési eljárá­sok tökéletesítésével megja­vítsuk. A Váci Kötöttárugyár célja, hogy gyártmányait minél szé­lesebb választékban bocsássa a fogyasztók rendelkezésére. Ezt a törekvését azonban nagymértékben akadályozza a jelenleg érvényben levő ár­rendszer. Az új cikkek ármeg­állapításánál ugyanis döntő súllyal a korábban kialakult árezintet ' veszik figyelembe, nem pedig a tényleges ráfordí­tások mértékét és ezért az új cikkek gyártása a Vállalat számára sok esetben nemcsak, hogy nem rentábilis, de kife­jezetten veszteséges. Ezért a vállalat két, egymásnak hom­lokegyenest ellentmondó szem­pontot kénytelen figyelembe venni: egyrészt a dolgozók igé­nyeinek kielégítését bővülő gyártmányválasztékkal, más­részt a rentabilitási szem­pontot (saját dolgozóinak nyereségrészesedése), amely a régi, jól bevált és jól jövedel­mező kis számú gyártmány ki­zárólagos gyártását követelné meg. Remélhetően a jövő évben bevezetendő új termelői ár­rendszer feloldja majd ezt az ellentmondást, s a vállalatot anyagilag is érdekeltté teszi abban hogy minél több új gyártmánnyal fokozódó mér­tékben elégítse ki a dolgozók igényeit. Símé Pál főmérnök, a TTIT tagja A baromfifeldolgozó ipar | ritkaság számba menő expor-1 tot bonyolít le a jövő hónap- | ban: négy vagon élőcsirkét 1 szállítanak Olaszországba. Ez 1 a második szállítmány lesz, | amelyet Magyarországról ed-1 dig útnak indítottak. Tervezik a jövő tavaszi ruhákat 1 A divat irányítóinak min- | dig legalább fél évvel meg | keli előzniök a következő idő- \ szakot, ezért van az, hogy a | Ruhaipari Tervező Vállalatnál | már a jövő tavaszi ruhamodel- | leket rajzolják. Most állítják | össze az új kollekciókat, ame- 1 lyekben 300 női, férfi és gyér-1 mekruha lesz. Ezeket szeptem-1 bér 13-án mutatják be a ke-| reskedelem szakembereinek, | hogy már most kiválaszthas- | sák mit gyártsanak a konfek- | ció-üzemek a jövő év első ne- | gyedében. 1958 tavaszára. A megyei termelőszövetkezeti I főkönyvelők értekezlete A megyei termelőszövetke-1 zeti főkönyvelők pénteken a§ Földművelésügyi Miniszté-1 riumban tartott értekezletükön | beszámoltak a termelőszövet-1 kezetekben a könyvelés és a | pénzgazdálkodás helyzetéről, § a termelőszövetkezeteknek f nyújtott hitelek állásáról és| egyéb, a termelőszövetkezetek | gazdálkodásával összefüggő | kérdésekről. A beszámolókból kitűnt, | hogy a termelőszövetkezetek | túlnyomó részében már vala-1 milyen formában van könyve-1 lés, de még jónéhány terme-1 lőszövetkezetnél sok a hiá-1 nyosság. így például a terme- § lőszövetkezeteknek csak ki-§ sebbik részében naprakész a 1 könyvelés, egyes termelőszö-1 vetkezetekben pedig a köny-1 veket, nyilvántartásokat tel- | jesen szakszerűtlenül vezetik. | Gépipari szakemberek utaznak | Bulgáriába A Gépipari Tudományos | Egyesület bulgáriai tanul-1 mányutat szervez. A tanul-1 mányúton részvevő tíz ma-1 gyár gépipari szakember meg- | látogatja a szófiai szerszám-1 gépgyárat, a kazángyárat, a | mezőgazdasági gépgyárat, a | vagon- és mozdonygyárat, va- \ lamint a várnai hajó- és hajó-1 javító gyárat. i Jelenet A kuruzsló című francia filmből A Till Ulenspiegel című német film egyik epizódja ☆ & A kötekedő Lia című szovjet film bájos főszereplője EGY KÉPVISELŐ ARCKÉPE TIZENHARMADIK gye. rek volt a családban. Nagy szó ez: tizenhárom gyermek egy uradalmi kocsis otthoná­ban! Ügy látszik, az ég is sokallotta; „könyörületbőV magához vette hát — az apát. Nehéz, szűkös esztendők kö­vetkeztek ... A nagyobb gyermekek idővel kirepültek a családi fészekből, a kiseb­beket az édesanya tartotta el, napszámból. Konokfejű, állhatatos kis legény volt. Az igazához ak­kor is ragaszkodott, ha a fe­je betört miatta. Papnak, ta­nítónak, kulák gazdájának is — 10 éves korától libapász- tofkodott. — odamondogatott olykor-olykor. Nagyanyja ilyenkor rémülten intette: „jaj nekem, te fiú. nem fogsz te vízszintesen meghalnil" Hat elemit végzett csupán, pedig nagyon szeretett volna tovább tanulni. Hiába, kevés volt a napszám, s sok volt az éhes száj. Így hát Pestre ke­rült, szabóinasnak. Négy évig dolgozott a mesternél, kosz­tért, kvártélyért, meg uraság­tól levetett ruháért; reggel hattól, este tízig. Itt. a segé­dektől hallott először arról, hogy szakszervezet is van a világon. Azok meg szívesen tanították a jófejű inasgye­reket. Könyveket adtak ne- \ ki kölcsön. Egyszer ke­zébe került Sinclair Ku­tató Sárnuel-ja. Hetekig bújta, többször is végigolvas­ta. Ügy érezte, ő is ilyen Ku­tató Sámuel. Zsebpénzéből attól kezdve könyveket vá­sárolt. Sinclairt. Jarík Lon­dont, meg az „Egy forradal­már naplójá“-t. •k SZINTE maga sem vette észre, mikor kapcsolódott bele a munkásmozgalomba. A világháború után már mindenütt ott van, ahol a népnyúzók, országárulók el­len folyik a harc. Kövekkel dobálja Tisza Istvánt, rend­őrökkel verekedik, röpcédu­lákat osztogat. Elsők között jelentkezik vöröskatonának. Bajtársai fejüket csóválják amikor meglátják a cingár, rosszul táplált szabólegényt. A szánakozást rövidesen cso­dálat váltja fel: a gyenge testben törhetetlen lélek la­kozik. Bujkálás, betegség, munka- nélküliség következik ez­után.. És harc, szakadatlan harc a peyeristákkal, a szak- szervezeti boncokkal, az erő­södő fasizmussal szemben. Közben szívósan tanul, ta­nul, tanul. A harmincas évek elején megismerkedik a Zrí­nyi utcai rendőrkapitányság­gal, meg a Markóval. Mind­kettőnek gyakori vendége ez­után. De sem a börtön, sem a kínzás nem tudja megtörni. Európa — s benne a hort­hysta Magyarország — hét­mér földes léptekkel rohan a katasztrófa felé. Jön a má­sodik világháború, s a né­met megszállás. Ismét buj­kálnia kc'l. Rákosilcertre köl­tözik, részletre vett telken húzza Jel a parányi szoba­konyhát. és a jó mély pincét. Hónapokig bujkál a pincé­ben. Szájról szájra jár a fi­gyelmeztetés, ha veszély fe­nyegeti: a szomszédok vi­gyáznak rá. Felesége, hűsé­ges harcostársa dolgozik ket­tejük helyett is, hogy enni tudjon a család. Csak ne tartson sokáig! Csak addig bírják ki, amíg odaérnek a szovjet csapatok! •k 1944. DECEMBER 28-ÁN felszabadultak. Lázas napok következnek. Szervezik a kommunista pártot. Szilvesz­ter estéjén a rákoscsabai dolgozók a Nemzeti Bizottság elnökévé választják Wirth Ádámot. Rövid ideig marad tisztségében; nagyobb, szebb megbízatást kap: községi párttitkár lesz. Két évig gya­logol naponta 10 kilométert Rákoskertről Csabára és vissza, azért, hogy soha ne találjon zárt ajtóra senki, ha a kommunista párthoz fordul tanácsért, jó szóért, segít­ségért. 1949-ben nagy tisz­tesség éri: országgyűlési kép­viselőnek választják. Az ősz- hajú, idős kommunista, az egykori szabólegény, akinek a múltban szavazati joga sem volt, egy kílencmilliős nemzet emberibb jövője fe­lett szavaz a parlamentben. ★ MINDENKI ISMERI, s mindenkit ismer választó ke­rületében, a nagykátai járás­ban. Amerre megyek vele, mindenütt mosolygó, szívé­lyes arcok fogadják. Wirth bá­csinak hívják még a vele egyidősé^ is. Kertjéről — er­re nagyon büszke — egészsé- géről, kisunokájáról kérdez­getik. Utóbbiról beszél a leg­szívesebben. ö nem tanulha­tott, bármennyire szeretett is volna — magyarázza. Fia már a népi demokrácia neveltje: öt éves egyetemet végzett a Szovjetunióban. Az unokája, az már mérnök lesz. Amikor saját magáról fag­gatom, felmérgesedik. Nincs őróla semmi írnivaló —r mondja. Megvan, él, dolgo­zik, s amint látom, a nagy­mama jóslaté, sem vált való­ra, pedig 44-ben közel állt hozzá. Tavaly októberben? A szomszédok védték... írjak az egyszerű emberekről —* — biztat — megérdemlik. Megfogadom a tanácsát. Egyszerű emberről írok, a kommunista iképviselőről. Ró­la. aki mindvégig megmaradt annak, ami volt: muvikásem- bernek. A szoba-konyhához kis előszobát ragasztott. Kertjét ketten művelik meg feleségével munka után, meg pihenőnapokon. Há­za mindig nyitva áll mindenki előtt: jóbarátok beszélgetni, panaszosok pa­naszkodni, ismerősök bekö­szönni járnak ide nap mint nap. Nagykáta a gimná­ziumot, Lőrinckáta a Zagyva- hidat, Tápiószcntmárton az épülő kultúrotthont köszön­heti képviselőjének. Százak és százak keresik fel kérel­mükkel. kívánságukkal Az ő kívánsága? Jó egészség, hogy még sokáig dolgozhasson. Egyszerű, közvetlen ember. Kommunista képviselő. Nyíri Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom