Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)
1957-08-24 / 98. szám
1957. AUGUSZTUS 24. SZOMBAT "7v/(fír/op 3 A Vád Kötöttárugyár áj gyártmányai ÉLŐCSIRKÉT EXPORTÁLUNK ÚJ FILMEK A Váci Kötöttárugyár gyártmányaival szemben a kezdeti időben sok kifogás merült fel, így például az, hogy a tréningruhák színe gyorsan kifakult. Segíteni kellett ezen. 1954 nyarától a tréningruhakelméket színtartó festőanyagokkal festjük. Ez ugyan évi 100 ezer forint többletet jelent, de sok bosszúságtól kíméli meg a fogyasztóközönséget. Sokan több oldalról kifogásolták a gyermek tréningruha különböző méreteit is. Ez csak részben volt indokolt, mivel ezt a tréningruhát legtöbb esetben téli időszakban mint felsőruhát hordták a gyerekek és így a méretek megállapításánál figyelembe kellett vennünk az aláöltöztetést is- Tavaszi és esetleges nyári hordáskor természetesen ez a tréningruha, aláöltöztetés nélkül. bőnek bizonyult. Sokoldalú és jogos kifogások hatására és az igények kielégítésére a Váci Kötöttáru- gyár a mintázóüzem közreműködésével jelentős számú új gyermek tréningruha modellt dolgozott ki és megkezdte ezek tömeggyártását. Legutóbbi időben a gyermek tréningruhák mellett megkezdte a Váci Kötöttáru- gyár sportolók számára a felnőtt tréningruhák gyártását is, ugyancsak több féle fazonban, amelyeket a kívánságoknak megfelelően méreteiben is módosítottunk. A vállalat igyekszik kielégíteni a közönség divatigényeit is, ezért a jövő szezonra tervbe vette egy kötött kelméből készült halásznadrág gyártását, úgy női. mint gyermek méretekben. Új területeken ^ megkíséreltük meghonosítani az általunk gyártott hurkolt kelmefajtákat így gyermekek részére pizsama és hálóingek mintáit készítettük el, amelyekből a pizsamát már nagyobb meny- nyiségben gyártjuk. Ugyancsak kelménkből készítettünk háziköntös, pongyola és égy- kabátmintákat is, amelyek árusítása az üzletekben most folyik. Hogy ezt a munkát tovább folytathassuk, az üzemen belül külön mintázórészleget szerveztünk. A gyártmányok további javítása érdekében kísérleteket folytattunk szintetikus műszál felhasználására is. Ezeket a kísérleteket azonban az akadályozza, hogy hazánkban még nem gyártanak szintetikus műszálakat, így változó minőségben beérkező különböző műszálak mennyisége egyrészt csekély másrészt célszerűbb gyártmányok készítésére használják fel. Gyárunk másik nagy gyárt- mónycsoportja: a szabott kesztyű. A legutóbbi időkig csak olcsó pamut téli kesztyűt gyártott a vállalat, amelyet a fogyasztó közönség nem kedvelt, mert nem volt aláktartó, s hamar tönkre is ment. Itt is elsősorban a kelmeminőség megjavítása volt az első lépés. de ugyanakkor a már elavult és megunt kesztyű kelmeminták felfrissítése is megtörtént. Ma már a téli kesztyűket több féle kivitelben, rugalmas érmelegítő szegéllyel gyártjuk, s ezek alaktartása a Igyekeznek a zsámbékiak, de Jól halad a megyében a cséplés. Több községben befejezték már. vagy közel tartanak hozzá Nem mondhatják el azonban ugyanezt a zsámbékiak. M. Nagy Sándor elvtárs, a községi tanács elnöke arról tájékoztatott bennünket, hogy a 197 négy holdon felüli csépel tetőből csupán 49-nél járt a gép. Ha a négy holdnál kisebb földterülettel rendelkező gazdákat is számításba vesz- szük, még rosszabb az arány, mert augusztus 20-ig 61 gazdánál csépeltek eL — Nagyon kellemetlen ez nekünk, hogy ilyen vontatottan halad a cséplés. mert az emberek bennünket hibáztatnak. Azt mondják, nem állunk eléggé a sarkunkra ott, ahol a cséplőgépeket rendezik — mondja Nagy elvtárs. Mert az a baj, hogy kevés a cséplőgép. A múltkori esőzés miatt elég későn takarítottak be a gazdák, s a két cséplőgép amivel a községben kezdtek, kevés. Pedig ugyancsak reklamáltak a járásnál a község vezetői, hogy adjanak több cséplőgépet. Azt a választ kapták, hogy nincs. Azért a hét elején küldtek egy harmadikat, amely kalákában csépelt. Munkacsapatot ugyanis nem tudnak ehhez a géphez kiállítani. így azonban lényegesen kevesebb a teljesítménye, mintha munkacsapat dolgozna vele. Reménykednek abban, hogy rövidesen kapnak még egy gépet s akkor két hét alatt magtárba kerül a gabona. Nagyon nagy szükség lenne a negyedik gépre. Menyhárt József mezőgazdasági felügyelő is a dolgozó parasztok panaszát tolmácsolja, amikor elmondja a következő esetet: Az aratás megkezdése előtt a Pátyi Gépállomás az egyéniek között agitációt folytatott, hogy szerződjenek kombájnaratásra. Jó néhány olyan paraszt van Zsámbékon, akik a termelőszövetkezetben már megismerkedtek a kombájn előnyeivel s örömmel fogadták az ajánlatot. Mire ideért az aratás, a kombájnolásból nem lett semmi. Azok arattak ugyan de a tsz tábláin. Az történt ugyanis, hogy a tsz-ek nem kötötték meg a • • • gépállomással a szerződést, s a gépállomás vezetői úgy látták, hogy nem tudják teljesíteni aratási tervüket. Ezért fordultak az egyéniekhez. Közben a szövetkezetek is rájöttek mulasztásukra s bár később, de mégis igényelték a gépeket. Most az egyéniek becsapva érzik magukat s hiába magyarázzák a község vezetői, hogy a kombájnokat a nagyüzemi táblákra készítették és a gépállomásnak elsősorban a tsz-eket kell segíteniük. A hibát a gépállomás vezetősége követte el, amikor nem vette elég körültekintően számba a szövetkezeteknél a gépi szükségletet — még akkor is. ha nem szerződtek — és felelőtlen ígéretet tettek az egyénieknek. Joggal okolják most azok őketA cséplés lassan halad a községben, de nem lehet ugyanezt mondani az adógabona beadásról. A község harmadik negyedévi adógabona beadási terve 643 mázsa. Bár a csépléssel 33 százaléknál tartanak. a tervet máris túlteljesítették, 764.66 mázsa adógabona gyűlt össze. Igaz, ebből a termelőszövetkezeté 461.28 mázsa, de az egyénieknél sincs baj a teljesítéssel. A 49 négy holdnál nagyobb földdel bíró gazda közül 47 teljesítette kötelességét. Amint Bató Endre adóügyi előadó mondja, ezeket nem lehet hátralékosoknak tekinteni, mert szeptember utoljáig kamat nélkül adhatják be a gabonát. Szerinte az adófizetési készség megvan az egyénieknél is. A múlt héten például mintegy 100 ezer forintot fizettek be adó és egyéb címen. Zsámbékon azt tapasztaltuk, hogy a négy holdon aluli termelők inkább pénzben fizetik ki az adógabonát. 13,13 mázsát váltottak meg. A koi- mánynak ez az intézkedése a négy holdon aluliaknál nagy helyeslésre talált. Vannak hibák Zsámbékon a cséplés körül. Lassan halad, de nyugodtan lehet mondani, hogy sokkal nagyobb kedvvel dolgoznak a parasztok, mint az előző években. M. S, régivel szemben jelentősen javult, <; élettartama is megnövekedett. Divatkesztyűket a felszabadulás után a legutóbbi időikig nem gyártottunk. Csak a fel- szabadulás előtt volt ilyen gyártás, nagyrészt külföldről importált kelmékből. A közelmúltban nem kelmét, hanem kész kesztyűket (szarvasbőr utánzatú simplex és nylon) importált a kereskedelem a fogyasztók ilyen irányú igényének kielégítésére. Hogy az e célra kiadott devizát megtakarítsuk. . a Váci Kötöttáru- gyár elhatározta: megkezdi ezeknek a simplex és nylon kesztyűfajtáiknak a gyártását. Ma már a szarvasbőr utánzatú simplex kesztyűknek kelméit is az országon belül állítjuk elő, a gyártott keime minősége azonban még nem éri el a külföldön gyártottak minőségi színvonalát. Jelenleg azon dolgozunk hogy a kelme minőségét a kikészítési eljárások tökéletesítésével megjavítsuk. A Váci Kötöttárugyár célja, hogy gyártmányait minél szélesebb választékban bocsássa a fogyasztók rendelkezésére. Ezt a törekvését azonban nagymértékben akadályozza a jelenleg érvényben levő árrendszer. Az új cikkek ármegállapításánál ugyanis döntő súllyal a korábban kialakult árezintet ' veszik figyelembe, nem pedig a tényleges ráfordítások mértékét és ezért az új cikkek gyártása a Vállalat számára sok esetben nemcsak, hogy nem rentábilis, de kifejezetten veszteséges. Ezért a vállalat két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó szempontot kénytelen figyelembe venni: egyrészt a dolgozók igényeinek kielégítését bővülő gyártmányválasztékkal, másrészt a rentabilitási szempontot (saját dolgozóinak nyereségrészesedése), amely a régi, jól bevált és jól jövedelmező kis számú gyártmány kizárólagos gyártását követelné meg. Remélhetően a jövő évben bevezetendő új termelői árrendszer feloldja majd ezt az ellentmondást, s a vállalatot anyagilag is érdekeltté teszi abban hogy minél több új gyártmánnyal fokozódó mértékben elégítse ki a dolgozók igényeit. Símé Pál főmérnök, a TTIT tagja A baromfifeldolgozó ipar | ritkaság számba menő expor-1 tot bonyolít le a jövő hónap- | ban: négy vagon élőcsirkét 1 szállítanak Olaszországba. Ez 1 a második szállítmány lesz, | amelyet Magyarországról ed-1 dig útnak indítottak. Tervezik a jövő tavaszi ruhákat 1 A divat irányítóinak min- | dig legalább fél évvel meg | keli előzniök a következő idő- \ szakot, ezért van az, hogy a | Ruhaipari Tervező Vállalatnál | már a jövő tavaszi ruhamodel- | leket rajzolják. Most állítják | össze az új kollekciókat, ame- 1 lyekben 300 női, férfi és gyér-1 mekruha lesz. Ezeket szeptem-1 bér 13-án mutatják be a ke-| reskedelem szakembereinek, | hogy már most kiválaszthas- | sák mit gyártsanak a konfek- | ció-üzemek a jövő év első ne- | gyedében. 1958 tavaszára. A megyei termelőszövetkezeti I főkönyvelők értekezlete A megyei termelőszövetke-1 zeti főkönyvelők pénteken a§ Földművelésügyi Miniszté-1 riumban tartott értekezletükön | beszámoltak a termelőszövet-1 kezetekben a könyvelés és a | pénzgazdálkodás helyzetéről, § a termelőszövetkezeteknek f nyújtott hitelek állásáról és| egyéb, a termelőszövetkezetek | gazdálkodásával összefüggő | kérdésekről. A beszámolókból kitűnt, | hogy a termelőszövetkezetek | túlnyomó részében már vala-1 milyen formában van könyve-1 lés, de még jónéhány terme-1 lőszövetkezetnél sok a hiá-1 nyosság. így például a terme- § lőszövetkezeteknek csak ki-§ sebbik részében naprakész a 1 könyvelés, egyes termelőszö-1 vetkezetekben pedig a köny-1 veket, nyilvántartásokat tel- | jesen szakszerűtlenül vezetik. | Gépipari szakemberek utaznak | Bulgáriába A Gépipari Tudományos | Egyesület bulgáriai tanul-1 mányutat szervez. A tanul-1 mányúton részvevő tíz ma-1 gyár gépipari szakember meg- | látogatja a szófiai szerszám-1 gépgyárat, a kazángyárat, a | mezőgazdasági gépgyárat, a | vagon- és mozdonygyárat, va- \ lamint a várnai hajó- és hajó-1 javító gyárat. i Jelenet A kuruzsló című francia filmből A Till Ulenspiegel című német film egyik epizódja ☆ & A kötekedő Lia című szovjet film bájos főszereplője EGY KÉPVISELŐ ARCKÉPE TIZENHARMADIK gye. rek volt a családban. Nagy szó ez: tizenhárom gyermek egy uradalmi kocsis otthonában! Ügy látszik, az ég is sokallotta; „könyörületbőV magához vette hát — az apát. Nehéz, szűkös esztendők következtek ... A nagyobb gyermekek idővel kirepültek a családi fészekből, a kisebbeket az édesanya tartotta el, napszámból. Konokfejű, állhatatos kis legény volt. Az igazához akkor is ragaszkodott, ha a feje betört miatta. Papnak, tanítónak, kulák gazdájának is — 10 éves korától libapász- tofkodott. — odamondogatott olykor-olykor. Nagyanyja ilyenkor rémülten intette: „jaj nekem, te fiú. nem fogsz te vízszintesen meghalnil" Hat elemit végzett csupán, pedig nagyon szeretett volna tovább tanulni. Hiába, kevés volt a napszám, s sok volt az éhes száj. Így hát Pestre került, szabóinasnak. Négy évig dolgozott a mesternél, kosztért, kvártélyért, meg uraságtól levetett ruháért; reggel hattól, este tízig. Itt. a segédektől hallott először arról, hogy szakszervezet is van a világon. Azok meg szívesen tanították a jófejű inasgyereket. Könyveket adtak ne- \ ki kölcsön. Egyszer kezébe került Sinclair Kutató Sárnuel-ja. Hetekig bújta, többször is végigolvasta. Ügy érezte, ő is ilyen Kutató Sámuel. Zsebpénzéből attól kezdve könyveket vásárolt. Sinclairt. Jarík Londont, meg az „Egy forradalmár naplójá“-t. •k SZINTE maga sem vette észre, mikor kapcsolódott bele a munkásmozgalomba. A világháború után már mindenütt ott van, ahol a népnyúzók, országárulók ellen folyik a harc. Kövekkel dobálja Tisza Istvánt, rendőrökkel verekedik, röpcédulákat osztogat. Elsők között jelentkezik vöröskatonának. Bajtársai fejüket csóválják amikor meglátják a cingár, rosszul táplált szabólegényt. A szánakozást rövidesen csodálat váltja fel: a gyenge testben törhetetlen lélek lakozik. Bujkálás, betegség, munka- nélküliség következik ezután.. És harc, szakadatlan harc a peyeristákkal, a szak- szervezeti boncokkal, az erősödő fasizmussal szemben. Közben szívósan tanul, tanul, tanul. A harmincas évek elején megismerkedik a Zrínyi utcai rendőrkapitánysággal, meg a Markóval. Mindkettőnek gyakori vendége ezután. De sem a börtön, sem a kínzás nem tudja megtörni. Európa — s benne a horthysta Magyarország — hétmér földes léptekkel rohan a katasztrófa felé. Jön a második világháború, s a német megszállás. Ismét bujkálnia kc'l. Rákosilcertre költözik, részletre vett telken húzza Jel a parányi szobakonyhát. és a jó mély pincét. Hónapokig bujkál a pincében. Szájról szájra jár a figyelmeztetés, ha veszély fenyegeti: a szomszédok vigyáznak rá. Felesége, hűséges harcostársa dolgozik kettejük helyett is, hogy enni tudjon a család. Csak ne tartson sokáig! Csak addig bírják ki, amíg odaérnek a szovjet csapatok! •k 1944. DECEMBER 28-ÁN felszabadultak. Lázas napok következnek. Szervezik a kommunista pártot. Szilveszter estéjén a rákoscsabai dolgozók a Nemzeti Bizottság elnökévé választják Wirth Ádámot. Rövid ideig marad tisztségében; nagyobb, szebb megbízatást kap: községi párttitkár lesz. Két évig gyalogol naponta 10 kilométert Rákoskertről Csabára és vissza, azért, hogy soha ne találjon zárt ajtóra senki, ha a kommunista párthoz fordul tanácsért, jó szóért, segítségért. 1949-ben nagy tisztesség éri: országgyűlési képviselőnek választják. Az ősz- hajú, idős kommunista, az egykori szabólegény, akinek a múltban szavazati joga sem volt, egy kílencmilliős nemzet emberibb jövője felett szavaz a parlamentben. ★ MINDENKI ISMERI, s mindenkit ismer választó kerületében, a nagykátai járásban. Amerre megyek vele, mindenütt mosolygó, szívélyes arcok fogadják. Wirth bácsinak hívják még a vele egyidősé^ is. Kertjéről — erre nagyon büszke — egészsé- géről, kisunokájáról kérdezgetik. Utóbbiról beszél a legszívesebben. ö nem tanulhatott, bármennyire szeretett is volna — magyarázza. Fia már a népi demokrácia neveltje: öt éves egyetemet végzett a Szovjetunióban. Az unokája, az már mérnök lesz. Amikor saját magáról faggatom, felmérgesedik. Nincs őróla semmi írnivaló —r mondja. Megvan, él, dolgozik, s amint látom, a nagymama jóslaté, sem vált valóra, pedig 44-ben közel állt hozzá. Tavaly októberben? A szomszédok védték... írjak az egyszerű emberekről —* — biztat — megérdemlik. Megfogadom a tanácsát. Egyszerű emberről írok, a kommunista iképviselőről. Róla. aki mindvégig megmaradt annak, ami volt: muvikásem- bernek. A szoba-konyhához kis előszobát ragasztott. Kertjét ketten művelik meg feleségével munka után, meg pihenőnapokon. Háza mindig nyitva áll mindenki előtt: jóbarátok beszélgetni, panaszosok panaszkodni, ismerősök beköszönni járnak ide nap mint nap. Nagykáta a gimnáziumot, Lőrinckáta a Zagyva- hidat, Tápiószcntmárton az épülő kultúrotthont köszönheti képviselőjének. Százak és százak keresik fel kérelmükkel. kívánságukkal Az ő kívánsága? Jó egészség, hogy még sokáig dolgozhasson. Egyszerű, közvetlen ember. Kommunista képviselő. Nyíri Éva
