Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-22 / 96. szám

1951. AUGUSZTUS 22. CSÜTÖRTÖK V\/Ciriap s Ki lehet igazgatósági elnök? A földművesszövetkezeteket : a tagság által megválasztott igazgatóságok vezetik. Az igaz­gatóság élén az elnök áll. Ré- j gebben ügyvezetőnek nevez- \ lék. Ez az elnevezés találó, he- ! lyes volt. Az elnök intézi a j földművesszövetkezet minden ügyes-bajos dolgát, ezért kap- ! ja a fizetését. Természetesen, ! minden intézkedésében köteles figyelembe venni a fennálló, érvényben levő törvényeket, rendeleteket, s az igazgatóság döntéseit. Vagyis az igazgató­ság elnöki tiszte nem dísz, fö­lösleges cím. Alsónémedi községben más a helyzet. Az előző elnök eltá­vozott a községből. A szövet­kezet igazgatósága, a járási el­nök segítségével új elnököt akart választani. A némediek azt mondják, hogy csak hely­belit választanak meg. Van is egy jelöltjük. Becsületes, derék ember, a postán dolgozik hosz. szú évek óta. Földművesszövet­kezeti gyakorlata nincs egy nap sem. Pedig a földművesszövet­kezetre vonatkozó érvényes és helyes rendelkezések kimond­ják, hogy elnök csak az lehet, akinek legalább hároméves szövetkezeti gyakorlata van. Ez, éppen az elnök feladatkö­rét illetően, indokolt is. Am az alsónémediek ezzel nem sokat törődnek. Hetek óta folyik a vita. A földművesszövetkezetek dabasi járási igazgatósága egy régi szövetkezeti dolgozót ja­vasolt, aki ott vezető beosztás­ban volt, régi párttag, ismeri a községet is. Nem fogadják el mégsem, Elhangzott olyan vélemény is, hogy az igazgatósági elnök csak párttag lehet, de külön­ben sem fontos, ki lesz az el­nök, mert annak nincs sok dol­ga, nem kell hozzá szakmai képzettség, szövetkezeti gya­korlat. A lényeg az — szerin­tük —, fogja össze a dolgozókat és tartsa a párttal a jó kapcso­latot. Ez az indokolás sántít. Pártunk helyes álláspontja az, hogy népköztársaságunk minden állampolgára jogosult arra, hogy bármilyen, képessé­geinek, tudásának legjobban megfelelő állást betöltsön. Lé­nyeg az, hogy az állás betöltő­je becsületes, néphez hű em­ber legyen, egyetértsen pár­tunk és kormányunk célkitű­zéseivel, s azért tudásának, ké­pességeinek megfelelően a leg­jobb munkát végezze. Osztály­idegen, vagy politikailag meg­bízhatatlan ember természete­sen nem lehet a földművesszö­vetkezetnek igazgatósági elnö­ke. Nincs rendelkezés arra, hogy igazgatósági elnök csak párttag lehet. Ez nem is lenne helyes. Visszatérve Alsónémedire: az legyen az igazgatóság elnö­ke a földművesszövetkezetben, akinek megvan a szükséges, legalább három évi szövetke­zeti gyakorlata, becsületes, megbízható ember politikai­lag. néphez való hűség szem­pontjából is, s alkalmasnak látszik arra, hogy ezen előfel­tételek bi ■tokában el tudja vé­gezni felelősségteljes, fontos feladatát. Hogy aztán ez az ember név szerint ki lesz, ab­ba az Alsónémedi Földműves­szövetkezet Igazgatóságán, tag­ságán kívül senki nem szól hele. Ideje lenne véget vetni a hu­zavonának és a legjobban' megfelelő igazgatósági elnököt mielőbb megválasztani. Ezt kí­vánja mind a termelők, mind a földművesszövetkezet érde­ke. A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK ÉLETÉBŐL Tapasztalatcsere a kulturált termelés érdekében Nyújtó Ferenc, a gazdaság vezetője, válaszol a gazdák kérdéseire az őszibarackosban Tapasztalatcsere látogatást szervezett néhány napja a Ceg­lédi Földművesszövetkezet a Cegléden levő, 530 holdas Du- na-Tisza közi Kísérleti Gazda­ságban. Részt vettek rajta a gyümölcstermeléssé; foglalkozó Cegléd járásbeli földművesszö­vetkezetek vezetői, egyéni ter­melőik és szakcsoport tagok, valamint agronómusok, mint­egy harmincán. A gazdaságban, mint arról Nyújtó Ferenc, a gazdaság vezetője tájékoztatta a tapasz­talatcsere részvevőit, 160 hol­don 1260 fajta gyümölcsfa van kiültetve. Egy-egy fajtából nincs sok, legfeljebb 3—5 fa. Jellemző például, hogy őszi- barackosukban 183 fajta őszi­barack található. A legjobban bevált fajtákat adják tovább- termelésre a gazdáknak, akik igénybe is veszik a kísérleti gazdaság segítségét. Sokat tanultak a gazdák az őszibarackosban. Prazsák Já­nos albertinsai, Kiss István törteli termelők sűrűn csóvál­ták fejüket, amikor látták. Ilyent még nem láttam, pedig megértem félszáz évet — mondja a törteli Kiss István bácsi, a kopasz őszibarackokat nézegetve hogy Nyújtó elvtárs ..Ikönyör ■ telenül" lemetszette, ritkította azokat a gallyakat, melyek a napfényt, a levegőt, az ősziba­rack éltető elemét e’zárták a fától. Hiába, szívtelenség" is kell a szakszerű termeléshez. Ám, hogy megéri a gondosko­dás. azt a gazdaság fái igazol­ták. Egy-egy Champion-fajta őszi­barackfájukon 80—100 kg Ízle­tes gyümölcs is terem. Látható itt egyéb érdekesség is. Még­pedig a kopasz őszibarack (nectarine dryden). Nyolc faj­ta, pirosló, ringlószilvához ha­sonló gyümölcse van, héja tel­jesen csupasz. Ize nem rossz, de azért legjobb a szőrös, le­ves őszibarack. Ez volt mind­annyiunk véleménye. Ám ha az angolok ezt szeretik, szeres­sék. Sok paradicsomot termelnek megyénkben. Érthető, hogy a gazdaság vendégei nagy figye- 1 lemmel nézték a IV holdon 1 dúsan termő kecskeméti törpe paradicsomot, mely megadja holdanként a 150—180 mázsát. De a gazdaság nem paradicso­mot termel, hanem magot. Ez itt elit elszaporító mag lesz. A 17 holdas táblából 80 mázsa paradicsommagot kapnak, azt kilogrammonként 240 forintért szétosztják az ország területén a gazdáknak. Nagy mennyiség A ráckevei járásban 1956 ja­nuár végén még csak hat ter­melői társulás működött. 1956 október elejére ez a szám négyszeresére, pontosan 24-re emelkedett. Ennek a nagyszerű eredménynek az volt a titka, hogy a gyakorlatban maguk a parasztok, a termelők győződ­tek meg arról: a közös gaz­dálkodás nagyobb anyagi elő­nyökhöz juttatja a társult ter­melőket, amellett egyszerűbb a megtermelt áruk értékesíté­sé is. A termelői társulásokat, szakcsoportokat hatékonyan támogatják a földművesszö­vetkezetek. Dunaharasztin például — fi­gyelembe véve a község adott­ságait, legelőször a burgonya- termelő szakcsoportot alakí­tották meg. A szövetkezet a társulás tagjai számára 650 mázsa kitűnő vetőburgonyát biztosított. Az eredmény: a társulás tagjai által művelt 117 hold területről tavaly 60 vagon korai burgonya kérült külföld­re. A dömsödi szőlőtermelő szakcsoport sajáttermésű bo­rait a fővárosban, saját ital­mérésében hozta forgalomba, a zöldségtermelő szakcsoport pedig a Hold utcai csarnokban saját standján árusította ter­mékeit. Az októberi ellenforradalmi események megállították ezt a szépen indult fejlődést. Ám a dolgozó parasztság hamar fel­ocsúdott és nem vesztette el hitét, továbbra is bízik és hisz a mezőgazdaság szocialista fejlődésében, a parasztság fel- emelkedésének egyedül járha­tó útjában, a szocialista nagy­üzemi gazdálkodásban. Ezt bi­zonyítja, hogy ebben az évben hat újabb szakcsoport alakult, méghozzá nem is akármilye­nek. A dömsödi szőlő-gyümölcs termelői társulásnak 360 tagja van. A csoport elnökeinek, Váczi Sándornak és Siket Gá­bornak kezdeményezésére a szakcsoport hétezer gyümölcs­fáját közösen, brigádokba tö­mörülve permetezték le, sző- leikben két peronoszpóra jel­zőállomást állítottak fel. Fá­radozásuk nem volt hiábavaló. Eddig csak exportminőségű barackjukért félmillió forin­tot kaptak. A szőlőtermelő szakcsoport tagjai részt vettek az augusztus 18—20-5 ráckevei járási mezőgazdasági kiállítá­son. Szőlőiket s boraikat mu­tatták be. Noha korai még be­szélni róla, de meg kell em­líteni, hogy a dömsödi terme­lők látva a szakcsoportok ered­ményeit, máris több szakcso­port megalakításáról tárgyal­nak, s a jelek szerint az ősszel újra több százan ismerkednek a szövetkezés nyújtotta elő­nyökkel. Egyedülálló megyénkben a szigetszentmiklósi virághagy­ma termelői társulás. Java­részt külföldre szállítanak. ez, hiszen egy holdra csak 8 dekagramm mag szükséges. A termelők közül többen elője­gyezték magukat paradicsom­magra, mert a K. törpe pom­pásan bírja a Cegléd környé­ki éghajlatot, bőven terem, s mind exportra, mind belföldi fogyasztásra kitűnő. Ezeket látták ezen az au­gusztusi délutánon a tapaszta­latcsere részvevői. Ennél sok­kal többet tanultak, mert a szakszerű magyarázaton kívül gyakorlati oktatásban is része­sültek, minden kérdésükre vá­laszt kaptak, kezdve a met­széstől az ültetés sortávolsá­gáig. Hasznos, értékes volt a látogatás. Csak ezt a frázis- szerűen hangzó értékelést le­het mondani. Néhány év múl­va azonban gyakorlatban is gyümölcsözik majd a Ceglédi Földművesszövetkezet köve­tésre méltó kezdeményezése. Erről a földművesszövetkezet és szakcsoportjai gondoskod­nak. (ács) Exportra küldenek például 100 ezer darab gladiolust. Sok hasonló példáról lehet­ne még beszélni, jövőre még többről lesz szó. De ezeknek a társulásoknak, szakcsoportok­nak nemcsak eredményeik, dolgos hétköznapjaik vannak. Akad problémájuk is bősége­sen. Többször előfordul pél­dául a ráckevei járásban, hogy amikor a törvényes keretek között a szakcsoport számára hitelt kémek, azt a bank gyakran megtagadja vagy » hitel folyósítását érthetetlen bürokratikus formaságokhoz köti. Ettől függetlenül előre haladnak a szakcsoportok. Egyre több szövetkezetnél irányítja, segíti tevékenységü­ket képzett mezőgazdász. A mag kikelt. Sok-sok ezer dolgozó paraszt kóstolgatja, íz­lelgeti a közös gazdálkodást a szakcsoportokban, társulások­ban. Az új úton elindultak, s a földművesszövetkezeteken is múlik, hogy egyenesen halad­janak előre. Csekő Ágoston Lemosható papírfalvédő készül Az Ozalid Papírfeldolgozó Gyár az utóbbi időben a mag­netofon-szalagtól kezdve a nyomott celofán cukorka-cso- magoló papírig számos újdon­ságot kísérletezett ki. Leg­újabb gyártmánya a lemosható papírfalvédő. Szép, színes min­tákkal készül és olyan, mint az olaj estes. 2000 ÚJTÍPUSŰ PORSZ'lVÓ A Finommechanikai Vállalat új­típusú porszívó sorozatgyártását kezdte meg. Az új porszlvógép nagyobb szlvóképességű a jelenle­ginél, kezelése is egyszerűbb. Az üzem szeptembertől az év vé­géig kétezer gépet ad át a keres­kedelemnek. Nagykörösiek a fővárosban Alkotmányunk ünnepén a nagykőrösi földművesszövetke­zet 30 tagú kultúrcsoportja a fővárosi tanács vendégeként Budapestre látogatott el. Nagy­sikerű műsort adtak az Építők színpadán és a Városligetben, a szabadtéri színpadon. A nagykőrösiek egyébként szeptember 6-án indulnak Bé­kés megyébe, s Békésen, Oros­házán, Sarkadon és Gyulán vendégszerepeinek. Az együt­tes szeptember 10-én érkezik vissza Nagykőrösre. Már 30 szakcsoport működik a ráckevei járásban Miért nem töltheti be földművesszövetkezetünk hivatását? A felszabadulás után. 1945. június 27-én alakult meg köz­ségünkben a dolgozó parasztok termelő, értékesítő és beszerző szövetkezete. A megalakuló ülésen 70 dolgozó paraszt je­lent meg, akik akkor kaptak földet államunktól. Azóta tag­létszámunk meghaladja az 1800-at. Szövetkezetünk jól dolgozott. Tagjainkat, s a parasztokat elláttuk vetőmaggal, kisgépek­kel. a szövetkezetnek juttatott traktorokkal szántottak, vetet­tek. Megtermelt áruikat felvá­sároltuk, alakítottunk két szakcsoportot, s ezeknek 1948- ban történt egyesüléséből szü­letett meg a Keleti Fény Tsz. Sokoldalú tevékenységet fej­tettünk ki. Mi kötöttük a ter­melési szerződéseket sertésre, marhára, zöldség-gyümölcs fé­lékre, terményekre, magokra, azokat mi vásároltuk fel. Volt borpincénk, tejüzemünk, dará­lónk. A megalakult gépállomá­sok részére is mi kötöttük a szerződéseket. Szép boltháló­zatot alakítottunk ki, s úgy éreztük, betöltjük hivatásun­kat. A dolgozó parasztság megszerette a földművesszö- vetkezetet, minden problémá­jával felkeresett bennünket. 1952 után visszafejlődött szö­vetkezetünk. Rendelkezések születtek, más vállalatoknak kellett átadnunk a terményfel­vásárlást, a szerződéses ter­meltetéseket, tejüzemeket, da­rálókat. Azt mondták, hogy ezek nem képezik a földmű­vesszövetkezetek feladatát. El­szakítottak bennünket a pa­rasztságtól, a termelőszövetke­zetektől s így azóta jóformán csak boltjainkon keresztül tartjuk kapcsolatunkat a ter­melőkkel. Annyi vállalattal áll szemben a termelők népes tábora, hogy bizony nem köny- nyű eligazodni közöttük. Érdeklődéssel hallgattuk Kádár elvtársnak az ország­gyűlésen tartott beszédét, s azóta is sokat beszélgetünk ar­ról, amit a földművesszövetke­zetekről mondott. A felsorolt hibákkal teljes egészében egyetértünk. A beszéd óta várjuk, mikor hoznak annak megfelelő rendelkezéseket, de tudomásunk szerint nem sok történt azóta. Községünk dolgozó paraszt­jai naponta felkeresik szövet­kezetünket. Nálunk akarják gabonafeleslegüket értékesíte­ni, borra és más cikkekre szer­ződést kötni stb. Sajnos, kéré­süknek nem tehetünk eleget. Nekünk csak üzleteink van­nak, a parasztság lassan csak mint boltosokat tart nyilván, nem mint földművesszövetke- zetet. Ideje lenne ezen változ­tatni, különben nem tudjuk, hogyan képzelik el felsőbb szerveink, különösen a SZŐ VOSZ, hogy a mi földmű­vesszövetkezetünk is betöltse igazi hivatását. Van egy másik sérelmünk is Tudomásom szerint a Nagy- kátai Járási Tanács felhívást adott ki a községi tanácsoknak, hogy nézzenek körül közsé­geikben, hol lehet népboltot nyitni, vagy kezdjenek tár* gyal ásókat volt maszek keres­kedőkkel üzlethelyiség, be­rendezés ügyében. Ebből az derül ki, hogy noha a nagyká- tai járás szövetkezeti terület, ott mégis a népbolt akar üzle­teket nyitni. Szerintem erre semmi szükség nincs, és he­lyes lenne, ha a megyei tanács és a SZÖVOSZ felülvizsgálná az általam itt felvetetteket. Véleményem szerint a járási tanács és a földművesszövet­kezetek járási központja kö­zött nem valami jó a kapcso­lat. Az utóbbi időben sem el­nöki megbeszéléseken, sem a választmányi üléseken nem képviselteti magát a járási ta­nács. Pedig nagy szükség len­ne rá, hogy a járás dolgozó pa­rasztjai érdekében összefogjon, a tanács és a földművesszövet­kezet. Galgóczy László, a Tápiószelei Földműves­szövetkezet ig. elnöke. Őszibarack ankét Törökbálinton őszibarack termelési ankétot szervezett augusztus 19-én a Hazafias Népfront budai járá­si elnöksége és a földművesszö­vetkezet. Az egybegyűlt nagy­számú termelő csalódottan vette tudomásul, hogy Mohá- csy Mátyás professzor betegsé­ge miatt nem tudott részt ven­ni az ankéton. Ennek ellenére hasznos, értékes volt a tapasz­talatcsere. Kfrály Zoltán, a bu­dai népfront-bizottság elnöke ígéretet tett: télen, a Szabad Föld Téli Esték keretében, a járás több községében szervez­nék őszibarack és gyümölcs termelésével foglalkozó elő­adásokat. Az ankéton sokat panasz­kodtak a termelők azért, mert alacsonyak a felvásárlási árak, s ugyanakkor a fővárosban a fogy .-ztíi ár a felvásárlási ár­nak duplája. Kérték, intézked­jenek, jövőre az árrés ne le­gyen több 25—30 százaléknál« Keveselték a termelők Diósd és Törökbálint községekben az átve- -\2lyek számát is. A je­lenlevő, illetékes szervek kép­viselői megígérték, hogy a pa­naszt kivizsgálják és orvosol­ják. Sok szó esett az őszibaracko­sok tervszerű fejlesztéséről, a2 exportra és belföldi fogyasz­tásra legmegfelelőbb fajták termeléséről. A helyszínen, á gyakorlati bemutatón, a rész­vevők sok értékes tapasztala­tot eze ’tek a szakemberek­től. Remélhetőleg, az elhang­zott Ígéretek nem maradnak csupán Ígéretek, hanem való­sággá válnak és egészséges fejlődésnek indul a budai já­rásban az őszibarack termelés* Az első fekete Szigefszentmiklóson üzembehelyezték Szigetszentmiklóson az első eszpresszó­gépet, a földművesszövetkezeti étteremben. Ha már bort, sört nem is mindig ihatnak a miklósiak, feketézni bár­mikor feketézhetnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom