Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)
1957-08-22 / 96. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ■&c irlap MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TA N Á " C S L A P j .A I. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR .AUGUSZTUS 22. CSÜTÖRTÖK Mindenki barátunk, aki a néphatalmat támogatja) Százezres tömeg a kisújszállási nagygyűlésen Ezen az ünnepnapon megmozdult az Alföld. A Kisújszállás felé vezető utak már kora reggel benépesedtek. Feldíszített szekerek, teherautók hosszú sora vitte a Kunság ünneplő népét Kisújszállásra, az alkotmánynapi nagygyűlés színhelyére. A kisújszállási sportpálya — fennállása óta talán először — szűknek, bizonyult. A fehérrel bevont, nemzetiszínű, vörös és kék zászlókkal díszített nagytribün előtt mintegy százezer ember sorakozik fel. A nagytribün mellett felállított kisebb emelvényen a sajtó munkatársai foglalnak helyet. Itt van sok külföldi — közöttük több nyugati — újságíró is. Éljenzés, hurrázás iközben a nagygyűlés elnöksége elfoglalja helyét a díszemelvényen. Ott van Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Az emelvényen foglalnak helyet a társadalmi és tömegszervezeték képviselői, az ötszáz tagú budapesti munkásküldöttség és a magyar falvak képviselői. Jelen volt a nagygyűlésen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, valamint a hazánkban tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség tagjai. A Himnusz hangjai után dr. Borók Imre, a kisújszállási népfront-bizottság elnöke üdvözölte a megjelenteket, Szavai közben galambok százai röppentek a magasba jelképéül népünk törhetetlen békeakaratának. Ezután Nánási László, Szolnok megye országgyűlési képviselője, az Országos Béketanács alelnöke üdvözölte a munkás-paraszt találkozó részvevőit. Majd Dobi István emelkedett szólásra. Dobi István beszéde Bevezetőben arról beszélt, hogy az ellenforradalom óta most nyílik először alkalom, hogy a párt és az állam vezetői együtt, nyilvános nép- gyűlésen találkozzanak a parasztokkal és munkásaikkal. — Október végén, november elején kevesen látták olyan világosan a helyzetet és a feladatokat, mint a Szolnak megyei dolgozó parasztok. Nehéz volt a helyzet Budapesten, de idekint sem könnyebb, hiszen Nagy Imrét a földoszló miniszternek, a népszerű, 1953- politika megalkotójánaki és képviselőjének hírneve övezte. — Nem az én feladatom, hogy Nagy Imre elméleti tévelygéseit vizsgáljam, végezzék el az ideológusok. De a gyakorlati politikában tizenegy esztendeig közvetlenül közelről láttam Nagy Imrét és tudok felelni, vajon megillették-e őt azok a “dicséretek, amivel körülvették. — 1945-ben Nagy Imre földművelésügyi miniszter volt a debreceni ideiglenes kormányban. Ügy lett földosztó miniszter, hogy március 14-én Vorosilov marsall magához kérette az egymással kezdetben is torzsalkodó, államvezetésben járatlan koalíciós politi. kusokat és tanácsolta nekik, mint tapasztalt, öreg forradalmár, hogy sürgősen csiná1- ják meg a földbirtokreformot, mert amíg Magyarországon nagybirtokrendszer van. mindig fennmarad az elnyomás és a fasizmus visszatérésének veszélye. A Magvar Kommunista Párt magához ragadta a kezdeményezést, mint ezután is a nép érdekében való soksok nagy kérdés elintézésében. Megvitatták a földkérdést a többi párttal, és a forradalmi időhöz méltó gyorsasággal kidolgozták a földreformot. Végrehajtását természetesen a földművelésügyi miniszterre bízták. így lett Nagy Imre földosztó miniszter. — 1953-ban a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége programot és felhatalmazást adott Nagy Imrének a mezőgazdasági politikában elkövetett hibák kiigazítására, az életszínvonal emelésére, a törvényesség és a szocialista demokratizmus szellemének érvényesítésére a közéletben. Olyan politika bevezetésére és vitelére, amely megőrzi a szocialista építés korábbi értékes vívmányait, de véget vet a párt- és az államvezetés korábbi hibás módszereinek és Magyarország gazdasági adottságai és lehetőségei, népünk igényei és szükségletei gondos figyelembevételével folytatja a szocializmus építését. — Persze, hogy Rákosi keresztbeállt ennek a politikának az útjában, hiszen az ő politikájának nagymértékű megváltoztatásáról volt szó. — Nagy Imrének teljes felhatalmazása volt. Rajta kívül ember non tudja megmondani, hogy miért nem cselekedett akkor gyorsan, erélyesen, államférfi módjára. Tehetetlenül, gyámoltalanul, de önmagával sajnos, igen elégedetten ült a miniszterelnöki székben, mindaddig, amíg a programot, a széket és végül a párttagságot, is ki nem húzták alóla. Aikik úgy gondolkoznak Nagy Imréről, hogy 1953-ban a parasztság barátjának mutatkozott, kérjék tőle számon, miért nem hajtotta végre a programot, amit kapott és miért nem váltotta be az ígéreteit. — De Nagy Imre nemcsak miniszterelnök, nemcsak földművelésügyi miniszter, hanem begyűjtési miniszter is volt. Mint a begyűjtés gazdája, itt a Nagykunságon éppen úgy, mint a Dunántúl és a Duna- Tisza közén, vagy az északi megyékben, könyörtelenül ki- sepertette a parasztok padlásait. A Minisztertanácsban pedig olyan léhán, félvállról számolt be embertelen intézkedéseiről. hogy az embernek ökölbeszorult a keze. Hát ez a kíméletlen, könyörtelen begyűjtő is Nagy Imre volt, a parasztság állítólagos barátja, akit pedig sokszor kértem, sokszor figyelmeztettem módszerei helytelenségére. Figyelmeztettem, mert a zaklatott, kenyér nélkül hagyott parasztok hozzám jöttek panaszkodni. Ezekről a kegyetlen, embertelen pádláski- seprésekről 1956-ban gondosan hallgattak Nagy Imre propagandistái ..: — Nagy Imre nem a parasztságnak, hanem a hatalomnak volt a szerelmese. A hatalom után való vágyakozás vitte őt végül az ellenforradalomba, az árulásba. — Egy miniszterelnökkel szemben, aki kommunistának mondta magát, s csak november elején leplezte le magát, mint elveinek és a szocialista Magyarország ügyének árulója, még azoknak a kommunistáknak is nehéz helyzete volt, akik a közelében voltak és napról napra 1 növekedő gyanúval figyelték | Nagy Imre cselekedeteit. Ká- | dár János a népi hatalom | megmentéséért fordult a | Szovjetunióhoz és mind őt, | mind barátait a legnagyobb | hála és tisztelet illeti bátor 1 lépésükért. — És amint 1944—1945-ben | szovjet katonák véreztek ér- | tünk, hogy ország és nép fel- | szabaduljon, most megint | szovjet katonák mentették 1 meg veszélyeztetett szabadsá- | gunkat. A Szovjetunió nem 1 riadt vissza a nyugati rágal- | máktól, a mocskolódástól. a | fenyegetésektől hanem vál- f lalta értünk az áldozatokat. | Mikor pedig véget ért a fegy- | veres felkelés és itt álltunk ki- | fosztott raktárakkal és áru-1 házakkal — ezeket talán az | angyalok rabolták ki, mert | az ENSZ ötös bizottsága azt | mondja, hogy a mi ellenforra- | dalmáraink semmihez sem | nyúltak... — nos, mikor itt = álltunk az éhínség, a nyomo- [ rúság, a pénzromlás küszö- jj bén, a Szovjetunió ezer va- [ gon számra küldte nekünk az anyagi segítséget. És példája nyomán a Kínai Népköztársaság, s valamennyi népi demokrácia, mindegyik a maga lehetősége szerint, segítségünkre sietett. Mióta világ a világ, ehhez hasonló segítségnyújtásról, jóbarát ok hasonló összefogásáról nem tud a történelem. — Élünk és élni fogunk, tisztelt nagygyűlés és ezért örök hála illeti a szovjet népet, örök hála a baráti nemzeteket. Dobi István beszéde befejező részében részletesen foglalkozott a magyar mezőgazdaság problémáival. Ezután Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre. Kádár János beszéde Tisztelt nagygyűlés, kedves hallgatóim! Elvtársak, elvtársnők! Augusztus 20, a Magyar Népköztársaság alkotmányának ünnepe. Hagyomány nálunk, hogy ezen a napon a munkások és a parasztok közvetlenül találkoznak. Ebből az alkalomból rendezték meg Szolnok megyei elvtársaink a régi történelmi ha^. inányok- I kai rende kező nagykun napokat. így számunkra összetalálkozik az országos nagy ünnep és a Kunság népének helyi ünnepe. Ezután összehasonlítva a mai I történelmi helyzetet 1919-cel, | megállapította, hogy az erőviszonyok a nép javára változtak meg. — A régi világ urai támadhatnak — fognak is még támadni —, de győzni többé nem fognak. Aki a munkás-paraszt hatalom híve, arra gondoljon, hogy a mi utunk nem lesz mindig lakodalom és ünnepi poharazás, olyan lesz, mint az élet útja: dolgozni kell, harcolni kell, lesznek nehézségeink és örömeink, de a jövő a munkás-paraszt hatalomé, ez biztos! Mostanában külföldön olyan emberek, akik nem szeretik a népi hatalmat, azt mondják, hogy nálunk nem sokan támogatják a népköztársaságot, hogy kevesen támogatják a kormányt. Ezek az emberek nem gondolnak a dolog lényegére, nem gondolnak arra, hogy az élet legfőbb kérdéseiben milyen változás történt Magyarországon. A népi hatatomról Az új élet a népi hatalom nélkül nem jöhetett volna létre. Ahhoz, hogy dolgozni lehessen és hogy a munka gyümölcse a népé maradjon, feltétlenül népi hatalom kell. Mert ha nincs népi hatalom, akkor a nép természetesen dolgozhatok — amikor dolgozhatik ■ (Folytatás a második oldalon) A CEGLÉDI DOZSA-SZOBOR Jól sikerült a járási mezőgazdasági kiállítás Ráckevén Augusztus 18—20-ig nagysikerű mezőgazdasági kiállítást és vidám vásárt rendezett a járási tanács mezőgazdasági osztálya Ráckevén. A kiállítás területe közvetlenül a dunaparton volt. Hatalmas fák alatt állították fel a pavilonjaikat az állami gazdaságok, tsz-ek, földművesszövetkezetek és egyéni gazdák. Sok csodálója akadt Péterhegyi András elsődíjas középfehér kocájának és 12 malacának, s az áporkai Vörös Csillag Tsz 1. díjas magyartarka növendékbikájának. Nagydijat a Kiskunsági Állami Gazdaság 3 éves mf. kancacsikói (Furioso XXXIX—7 apától), s a Taksonyi Állami Gazdaság 9 éves 45. Almádi nevű tehene (évi tejhozama' 7156 kg, 3,7 százalék tejzsír) kaptak. ízlésesek, szépek voltak a zöldség- és gyümölcspavilonok, amelyek között képviselve voltak a járás tsz-ei, gazdaságai. Dömsödről a Dózsa, Töikölről a Vörös Csillag, Halásztelekről a Szabad Május, Szigetszentmiklósról a Rózsa Ferenc, Szigetbecséről a Petőfi, Kiskunlacházáról a Szabadságharcos és a Petőfi tsz. Érdekes volt a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola 80 lóerős Sztalinyece. A földművesszövetkezetek sátraiban reggeltől estig sült a hurka, kolbász, pecsenye, bőven volt sör és jó bor. a kiskun- lacházi zenekar kitűnő zenét szolgáltatott. Könyvek, textiláruk, játékok között válogathattak a vásárlók. Mindent egybevetve: Ráckevén valóban „vidám" vásárral ünnepelték meg alkotmány ünnepünket. Találkozás 131 A haladó ifjúság seregszemléjének élményeiről, tapasztalatairól, a magyar delegáció szerepléséről Nagy Tibor, a küldöttség egyik vezetője a következő nyilatkozatot adta: — A Moszkvában összesereg- lett mintegy harmincnégyezer külföldi fiatal a béke és a barátság jegyében találkozott egymással. 131 ország küldöttei saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy milyen a szovjet élet, hogyan élnek a szovjet emberek. Már a VIT első eseményei darabokra tépték a vasfüggöny-legendát. Egy pártonkívüli lengyei újságíró azt a megállapítást tette: a (Szovjetunió azzal fejtette ki a leghatásosabb propagandát a fesztiválon, hogy nem folytatott semmiféle propagandát. Vendéglátóink a valóságos. az óriási fejlődést és a nehézségeket egyaránt tükröző szovjet életet mutatták meg. Milyen eredményeket hoztak a küldöttségek közötti találkozások? — Amint az várható volt, küldöttségünk az érdeklődés ország fiaival középpontjában állt. A kapitalista országok fiataljai az igazat akarták megtudni az októberi eseményekről, mert mint mondották, saját országuk propaganda- és rágalomhadjáratának kevés hitelt adnak. Mi beszámoltunk az októberi ellenforradalomról és szétosztottuk a magunkkal vitt dokumentumanyagot, amelyet egyébként szinte elkapkodtak. Az eredmény az volt, hogy a kapitalista országok fiataljai csaknem egyöntetűen úgy értékelték az októberi eseményeket, hogy valóban ellen- forradalom volt. Jellemző hogy néhány nyugati ország küldöttségében helyet kaptak disszidens magyar fiatalok is. A delegációk többségének a hangulata azonban olyan volt, hogy ezeket a disszidenseket egyszerűen nem tudták provokációs célokra „használni". A kulturális- és sportküldöttség bebizonyította a világ ifjúsága előtt, hogy a magyar sport és kultúra tehetségekben szinte kimeríthetetlen tartalékokkal rendelkezik, s ma is igen magas színvonalon áll.
