Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-20 / 69. szám

1957. JÚLIUS 20. SZOMBAT

PK3I MEGYEI

Z/Cirlap

| Így is lehet terjeszteni \

| — Hajaj — törölgeti a I

| homlokát a postás Úriban. I | — Nem nagyon adok el I 1 Pest megyei Hírlapot. Alig I | egy-két példányt vesznek. | | Pedig eleget szaladgálok. \ | Nézze — mutatja a táskáját | 1 —, tele van mindenféle új- \ | Sággal és én alig keresek § | valamit: jó, ha 15 forintot | | kitesz havonta a jutalékom. 1 | A beszélgetés magyarra } | lefordítva ezt jelenti: a pos- | 1 tás nincs anyagilag érdé- 1 | kelve a terjesztésben, tehát | 1 nem is nagyon erőlködik, | I különösen ha a tanácselnök | | sem jár elöl jó példával. \ I Úriban ugyanis a tanácséi- \ 1 nők nem olvassa a lapot, \ I alig ismeri, a tanács részé- I | re sem jár, mert „nincs ke- | 1 rét",

1 Pest megyei Híííirlaap! — | I kiabálja n. terjesztő (érthe- | 1 tőén: a rikkancs) Cegléden \ I a Kossuth téren. f — Hűha — törölgeti a | | homlokát —. jól kifárad- i | tam, de megérte. Általában | 1 300 példányt adok el na- | 1 ponta a Pest megyeiből, a | | Ceglédi Hírlapból meg 500- 1 I at. Még többet is el tudnék I 1 adni, de nem kapóik több la- | | pót.

1 Ez a rikkancs viszont — 1 | a postásoktól eltérően — | I anyagilag érdekelve van. |

Nagyobb önállóság - nagyobb lehetőségek

Az új iparvezetési módszerek eredményei a Váci Kötöttárugyárban

Fiatal ember Fejes István elvtárs. Alig két esztendeje, hogy kikerült a Közgazdaság- tudományi Egyetemről. Mégis ma a Váci Kötöttárugyár egyik vezető posztján áll: ö irányítja a vállalat tervosztályát.

Rövid működése alatt is módjában állt megismerni mind a régi, mind az új iparvezetési módszereket. Láthatja, hogyan válnak be a gyakorlatban.

Beszélgettünk Fejes elvtárssal, megkértük, mondja el véleményét az úgynevezett új gazdasági mechanizmusról, mondja el, hogyan érvényesülnek az új módszerek a Váci Kötöttárugyár életében.

A gyári termelés irányításában bekövetkezett változásokat Fejes elvtárs röviden így jellemzi:

— Az elmúlt évek során az utolsó cikikig meghatározták, hogy mit kell gyártanunk. Az elmúlt év harmadik negyedében valamit enyhült ez a kötöttség. Komoly és mélyreható változás azonban csak ez év második negyedében következett be, az úgynevezett új gazdasági mechanizmus bevezetésével. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a minisztérium mindössze

1 három kötelezd tervszamot

ad meg. Először is meghatározza az áruelosztási programot, vagyis, hogy például a Váci Kötöttárugyár mennyi árut köteles a bel- és menynyit a külkereskedelmi szerveknek szállítani. Második

| Tápióbicskén a tanács |

| előfizet a lapra. Szeretik és |

1 olvassák. És csodák-csodá- |

I ja, van rá keretük. Úriban i | nincs, Tápióbicskén van. |

1 Nem furcsa? Tápióbicskén |

I sókan olvassák a lapot, Úri- |

1 ban alig. Műnyelven: mind- 1 1 két községben más a „hoz- \

1 záállás’’. 1

LiiimilimHmunmiiWMmimmümmiitmillHMilMMiHHi.-. 1

Tizennyolc váci üzemben működnek már a magyar-szovjet baráti körök

Vácott is munkához látott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság vezetősége. A társaság széleskörű programot állít össze a magyar és a szovjet nép barátságának további elmélyítésére. A tervek szerint számos élménybeszámolót rendeznek, amelyeken a Szovjetunióban járt dolgozók ismertetik ott szerzett tapasztalataikat, élményeiket. Augusztusban szovjet filmhéten mutatják be a legnagyobb sikert aratott szovjet filmeket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából emlékbizottság alakult, amely a jubileumi Ünnepségeket készíti elő. Ugyanakkor 18 váci üzemben is megkezdték működésüket a magyar szovjet baráti körök,

A SZENTENDREI NÉPFÜRDŐ

Valamikor az iskola lomtára, mosókonyhája és fáskamrája volt. 1949—50-ben társadalmi munkával építettek ide egy 16 személyes iskolai zuhanyozót, majd saját használatra az egyik helyiségbe kádat helyeztek. Ez oly népszerűségnek örvendett, hogy Bánhegyi János tanácselnök javaslatára három éve hatkádas fürdővé alakították át az épületet. Az építkezést kilencezer forinttal kezdték: a többit — valahogy úgy — a

semmiből teremtette elő az áldozatkész- város.

Ez év februárjában azután körülbelül 170 ezer forintos költséggel 14 kádas, korszerű fürdő építkezését kezdték meg. Zártfülkés férfi és női zuhanyozó, masszírozóhelyiség, várakozóhelyiség s büfé szolgálja majd a tökéletes kényelmet. Katona Bertalan fürdőkezelő szerint a népfürdő pár napon belül megnyitja kapuját.

előírt tervszám az anyagfelhasználás terve. A kiutalt mennyiséget nem szabad túllépni, csak abban az esetben, ha ez az exportterv túlteljesítéséhez szükséges. A minisztérium ezenkívül megszabja még a fontosabb munkakörök bérszintjét. A három tényező által meghatározott keretek közt azután a vállalat a gazdaságosság elvétől vezérelve saját belátása szerint dolgozhat.

Rögtön adódik a kérdés^.

mit jelentenek gyakorlatban

ezek a változásoké Milyen a hatásuk a termelés alakulására. Fejes elvtárs itt sem késlekedik a válasszal.

— A nagyobb önállóság lehetővé teszi a vállalat számára, hogy a legkedvezőbb cikkeket gyártsuk. A béralappal való szabadabb gazdálkodás megengedi új munkások beállítását, a termelésben mutatkozó szabad kapacitások kihasználását. Végül a vállalat •hasznából való részesedés mind a vezetőket, mind a dolgozókat közvetlenül is érdekeltté teszi a termelés fokozásában, az önköltség csökkentésében.

— Mutatkoznak-e már az új gazdasági vezetés eredményei?

— Igen. Nyilvánvaló, hogy ezeknek az új módszereknek köszönhetjük eredményeinket. Már pedig a Váci Kötöttárugyárnak nincs szégyenkezni valója. Vállalatunk számára a többi ipari üzemhez hasonlóan az elmúlt év első három negyedének átlaga szolgál a jelenlegi terv alapjául. A múlt év végén a vállalat kölítségei bizonyos okokból (a fizetések emelése. a munkaintenzitás csökkentése) megnövekedtek. Az állam 3,7 százalékos növekedést jóváhagy és ártámogatás formájában visszatérít a .gyárnak. Ha tehát a vállalat a szeptemberi önköltséget 3,7 százaléknál többel nem haladja meg, gazdaságosan dolgozik.

A Váci Kötöttárugyár nemcsak hogy a megengedett 3,7 százalékot nem lépi túl,, hanem még a szeptemberinél is mintegy 0,3 százalékkal olcsóbban termel. Ezzel pedig kevés vállalat dicsekedhet. S ha valami közbe nem jön, az évet nyereséggel zárja. Egy- egy dolgozó háromheti bérének megfelelő

nyereségrészesedést kap majd.

— Hogy vélekednek a gyár dolgozói a nyereségrészesedésről?

— Kezdetben nem vették komolyan. Időközben azonban nyilvánvaló lett, hogy a gyár tud nyereséggel termelni. Jelenleg éppen ezért mindenki szívügyének tekinti, hogy ez a nyereség minél nagyobb legyen. A gyár vezetősége mindent megmozgat a gazdaságosabb termelés érdekében: növeli, ha kell, a munkáslétszá- mot, új, ésszerű munkafolyamatokat dolgoz ki, a legmegfelelőbb bérformákat alkalmazza, a dolgozókkal egyetértésben oldja meg a problémákat.

— S végül, hogy mi az én véleményem az új gazdasági vezetési módszerről? Nem kétséges, hogy sokkal több és nehezebb feladat hárul a vállalat műszaki gárdájára. Nagyobb önállóság — több gond, több fáradság. De az a fáradság

meghozza a maga gyümölcsét.

Ez Fejes elvtárs véleménye, így nyilatkozik a Váci Kötöttárugyár egyik irányító szervének vezetője. Egy fiatal közgazdász vélekedik így, aki a gyár ütőerén tartva a kezét, közvetlenül figyelemmel kísérheti, milyen hatással vannak a gyakorlatban az egyes gazdasági intézkedések.

De nemcsak figyelemmel kísérheti, hanem nagyon sokat tehet is azért, hogy a új iparvezetési módszerek valóban újak legyenek.

— Szászi —■

Ahány ház - majdnem annyi kocsma

Nyolc-tíz évvel ezelőtt Gyál zenés kiskocsmáival kedvelt Pest környéki szórakozóhely volt. Esténként, ha a gyál iák kiültek a ház elé, innen is, onnan is andalító zene szállt, csábított, míg végül felkerekedtek a családdal egy pohár sörre, egy kis eszmecserére az ismerősökkel. Hét szórakozóhely volt a községben, de szombat-vasárnap délután üres asztalt soha nem lehetett találni. Mindez már a múlté.

Gyál sokat fejlődött. Több pénzük és idejük lenne az ittenieknek szórakozni, de nincs hol! A kiskocsmák tulajdonosaitól megvonták az italmérési engedélyt. A hétezer lakosú községnek egyetlen „talponállója“ van, a földmű vesszővel kezet kocsmája, de ez egész nap tele van notórius részegeskedők- kei, munkakerülőkkel. Jobbérzésű ember még egyedül sem teszi be ide a lábát, nemhogy a családjával.

Falun nem sok a szórakozási lehetőség. Többnyire csak annyi, hogy összejönnek az emberek egy kis beszélgetésre, egy-két pohár bor mel- lett. De hol? Egy-egy jóisme. rósnél lopva, titokban. Rengeteg zugkimérés él és virágzik Gyálon. Majd minden háznál van bor. No, nem igazi, tőkén termett, hanem „csinált“, élesztőből, eperből, meggyből, árpából vagy kukoricából.

Esténként dülöngélő emberek tántorogják végesvégig az utcákat. Másnap kisírt szemű asszonyok mennek a tanácsra, hogy tegyenek mái valamit, mert zttüik az ember, néha aludni sem megy * 2

haza, veszélyben a családi élet. A zugkocsmák szövevényes rengetegébe a feleség nem tud behatolni. Honnan tudná, hogy a száz ház közül hol keresse a férjét?

Ejfél után már az ivászat Is csak „száraz mulatságnak“ számit. A rossz lőréken eltompult agyak valami csik- landozóbb, izgalmasabb dologra vágynak. A figyelmes házigazda ezt is tudja előre. A másik szobából előkerül egy-két lány, s így biztosra veheti a boldogtalan feleség, hogy másnap este előtt aligha látja viszont a férjét. Több háznál valóságos bordélyházat rendeztek be. Züllilb süllyed a falu.

Mit lehetne tenni? A rendőrőrsöt, amely még valahogy fenntartotta a rendet, elvitték a faluból. A járási tanács néha razziákat tart, egykét napig csend is van. aztán kezdődik minden elölről. Tud a zugkimérésekről a pénzügyőrség Is, de leleplezni, felszámolni nem tudja.

Míg a faluban egyre több a feldúlt családi élet, síró asszony, nélkülöző gyerek, addig ezek a zugkalmárok úgy élnek, mint senki más. Ok öltözködnek a legjobban, ők vásárolnak a legtöbbet. Nem csoda, hiszen sok család pénze vándorol a zsebükbe.

A kérdés megoldása nem könnyű. De a gyáli bűnbarlangok felszámolása sem Mr halasztást. Tanácsi és rendőri szerveink a legkényesebb, legnehezebb dolgokban !s mindig találtak megoldást. Legyen ez így a „gyáli ügyben" is!

Bóta Vilma

Egy figyelemre méltó javaslat

a gabonafelvásárláshoz

Lottósorsolás a Dunán Az eheti nyerőszámok: 17,25,44,48,73

déstkötéseket, hiszen 10—15 mázsa búza, vagy rozs után kapott korpa már nagy segítségére lenne az állattartó gazdáknak.

Az illetékesek figyelmébe ajánljuk Kátai András javaslatát. Szerintünk is érdemes lenne fontolóra venni.

A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a Dunán rendezte meg az e heti lottósorsolást. Az 1350 személyt befogadó Kossuth-gőzö&t délelőtt fél tízre. az indulás idejére megtöltötték a főváros minden részéből érkezett érdeklődők. Legtöbben a hajó hátsó fedélzetén kerestek helyet maguknak, ahol már minden elő volt készítve a sorsoláshoz.

A 20. heti lottó nyerőszámok a következők: 17, 25, 44, 48, 73. Erre a hétre körülbelül

2 027 000 szelvényt küldtek be a fogadók. így egy-egy nyerőosztályra mintegy 750 000 forint jut. Ez alkalommal húzták ki a századik nyerőszámot, amely a 17-es volt. Érdekes véletlen, hogy a hajó másodkapitányának három találata volt, az utasok közül pedig igen sokan értek el két találatot.

Tizenöt mezőgazdasági szakfilm az oktatás szolgálatában

A Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérleti főigazgatósága a filmet is felhasználja a mezőgazdasági szakismeretek széleskörű elterjesztésére . Az elmúlt évben különböző témákról tizenöt szakfilmet készítettek. A múlt évben készült szakfilmeket a Földművelésügyi Minisztérium dísztermében folyamatosan bemutatják. Az előadás díjmentes.

Pár nap múlva már

nem lesz ily néptelen a népfürdő folyosója

(Vona Béla felvétele)

Míllíőlc — semmiből

tik, a járási tanácstól, a pártbizottságtól is került egy-egy darab.

Egy hónappal ezelőtt végre megindult a munka. Jöttek az asszonyok a hírre, hogy ők is szeretnének itt varrni. Ma már a szomszédos községekből is felkeresik a szövetkezetet. hiszen otthoni munkával majdnem anyagit keresnek, mintha bejárnának dolgozni. És még sincs egész nap felügyelet nélkül a gyerek, időre elkészül a munkából jövő férjnek a vacsora.

A nagy teremben, zí ahol a szövetkezet dolgozik, első látásra még teng, leng minden. De a gazda szeme már a jövőt látja, amikor a vendéglői asztal helyén fényesre csiszolt szabászasztal lesz, a nyiszáló ollók helyett gép vágja az anyagot és a négy öreg Singer helyett villanygépek gyártják szalagrendszerben a kombinékat, pongyolákat.

A textilrészleg már eddig is komoly megrendeléseket kapott. A Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat 20 000 darab alsónadrágot. a Nőiru- ha Nagykereskedelmi vállalat 1000 fla- nellpongyolát, a Röltex 10 000 hálóinget és kombinét rendelt meg a monori szövetkezettől.

A textilrészlegen kívül nagy jövője van a szövetkezet drótfonat-részlegének. Egy hónap alatt 20 000 négyzet- méter drótkerítést fonnak meg.

Ma még kicsi a szövetkezet. kevesen vannak. A textilréss- legben 80 bedolgozó és 8—10 benti munkásnő, a drótrészlegben 25—30 férfi. Jövőre, vagy talán még előbb is, újabb nyolc embernek tudnák munkát biztosítani a tervbe vett cipőkészítő-részlegben és

azután, ha minden úgy sikerül, ahogy tervezik, fonalfestő és filmnyomó csoportot is beállítanak, ami legalább 150— 200 ezer forintot hoz a szövetkezet „konyhájára“.

a lelkes vezetőle Jtí úgy ontják a lervszámokat, hogy megszédül az ember. Pedig nem akarnak „megszédíteni“ senkit. A milliós szá-< mök reálisak, hiszen a szövetkezet első negyedévi tervét 110 százalékra teljesítette. A negyedik negyedben már ötmillió lesz a termelési érték, és a jövő évben 24 milliós forgalomra számítanak.

Ha ezek a tervek valóban sikerülnek, a szövetkezet a járási tanács legjövedelmezőbb vállalata lesz. A nyereséget, mert lesz bőven, nem rakják étire. Korszerűsítik, fejlesztik a szövetkezetei.

Sok a gond, a baj még, de ha így folytatják, két-három éven belül országos hírük lehet.

B. V.

a hogy most itt, az SÍ irodában Mat- tányi Béla műszaki vezető százezrekkel és milliókkal dobálózik, sorolja a megszületett és ezután alakítandó részlegeket, nehéz elhinni, hogy a Monori Háziipari Szövetkezet I szinte a semmiből : született.

Pedig így van. A \ jóakaraton kívül ; semmi nem volt. Ke- í nyeret akartak adni \ a munkanélküliek \ kezébe, segíteni az l otthonmaradottakat.

A járási tanács és I a pártbizottság is I helyeselte a tervet.

\ Két-hárcrm bátor em- I bér, Hunyadi László,

I az igazgató. Mattá- ! nyi Béla, a műszaki | vezető és Solti Sán- I ior, a főkönyvelő l megkezdte az anya- | gok, engedélyek be- ! szerzésének hosszú | kálváriáját. Hónapo- | 'ton át kilincseltek | 'áradhatatlanul, de | megérte. Innen-on- | nan „összekéreget- ! ték" az üzemet. A | helyiséget a járási 1 tanács adta, a sza- § bászasztálokat a ven- I déglátóipar hosszú i asztalai helyettesíLassan vége felé közeledik íz aratás megkezdődik a csép- iés, magtárakba kerül a gabona. De nem mindegy, hol „álldogál” majd a kenyérnek való, a termelőnél, vagy az állami raktárakban. Igaz, jelenleg ül van látva elegendő kenyérrel az ország, de azért gondolnunk kell az elkövetkező hónapokra is. A gabonaszerző-i déskötés csigalassúsággal ha-; ad, sok helyen pedig egyálta- I Ián nem szerződtek egyetlen | mázsára sem. Legalábbis Pest i megyére ez a jellemző.

Hogy mi az oka ennek, már megírtuk egyszer: a kétféleképpen beharangozott ár, a kedvezményadások különböző ülbírálása, a spekuláció stb. Az előző indokok mellett Kátai András kiskunlacházi tanácselnökhelyettes egy újabb érvet mondott el községe nevében.

Kiskunlacházán mindenki igyekszik állatot tartani, mivel ez jelenti a legnagyobb jövedelmet. Az állattartás viszont takarmány nélkül semmit sem ér. Ahhoz. hogy sok tejet adjanak a tehenek, jó 'kövérre hízzanak a sertések, árpára, kukoricára és korpára van szükség. Már most éppen azért valószínű, hogy a takarmánygabona lényegesen drágább lesz a kenyérgabonánál, így fennáll a veszély, hogy az olcsóbb íkeny ér gabonát fel fogják használni talkarmányozás céljára. Ezt megakadályozni kevés lenne akárhány ellenőr is. Volna azonban egy javaslatunk. amely elősegítené a takarmányozást és ugyanakkora kenyérgabona-felvásárlást. Ez vedig: adjanak a felvásárló állami szervek 10—15 íciíó korpát rendes áron, minden mázsa szerződött kenyérgabona után. Régi kérése ez már a dolgozó parasztságnak. s ha meghallgatásra találna, bizonyára fellendítené a szerző-