Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-12 / 62. szám

1957. JULIUS 11 PÉNTEK kJCirlap Zenés cukrászda nyílik Nagykőrösön Oj zenés-táncos cuíkTászdó- val gazdagodik Nagykőrös. A íöldművesszövetkezet jüllús 14-én nyitja meg a régi kis cukrászdájából átalakított, megnagyobbított s korszerűen felszerelt cukrászdáját. Min­den csütörtökön, szombaton és vasárnap háromtagú táncáéne- kar szórakoztatja a táncolni vágyókat. Az új cukrászda a Kőrisfa nevet viseli. Űj sebészeti műszer: az érvarrógép Pölhö6sy Béla, az Optikai és Finommechanikai Központi Kutató Laboratórium osztály- vezetője, egyik munkatársá­val gépet szerkesztett, amely az erek varrására alkalmas. Eret jelenleg kézzel varrnak, s ezt a munkát a gép nemcsak gyorsabbá, hanem veszélyte­lenebbé is teszi. A villatno»- lyukasz tó-nagyságú készülék egyetlen nyomásra tantaL- kapcsokkal varrja körül az eret és az állatokon végzett kísérletek azt mutatják, hogy csaknem teljesen megszünte­tik a trombózisveszélyt En­nek egyik magyarázata az, hogy a kapcsos varrás nem okoz betüremlést az érfalon. Az érvarrógépről elismerés­sel írt több külföldi lap. A feltaláló és az Egészségügyi Minisztérium között rövide­sen tárgyalások indulnak a találmány értékesítéséről. A bányászok kezdték — a műszakiak „berekesztették"? A nagykőrösi ládagyáriak kérése A közelmúltban be­számoltunk arról, hogy a Pi­lisi Szénbányákban a politi­kai tömegmunka hogyan, mi­lyen módon segíti a szénter­melés növelését. A pártszerve­zet helyesen végzi ezt a mun­kát: sáót értettek a bányá­szokkal és az eredmény az előirányzott napi 100 vagon he­lyett a 103—105 vagonos tel­jesítményben is lemérhető. A politikai munka tehát helyes irányban halad, helyesen kap­csolta össze az egyéni és a kö­zösségi érdekeket. Nem vélet­len tehát, hogy a bányászok egyre inkább a szocialista munkaversenyről beszélnek. Egyesek már ki is mondták a szót: — Versenyezni kell. Hasz­nos lesz! Egy probléma azonban eleinte még visszafogta az embereket. „Hogyan? Milyen legyen a verseny formája?“ Bizony, ezt nem könnyű meghatározni, mert a régi mó­don nem lehet versenyezni. Akkor előfordult az is. hogy a brigádok egymás kárára ve­télkedtek; A több szén érde­kében nem törődtek semmi mással. A munkahelyeket ott hagyták ácsolatianul, a sine­Telt ház a leányfalui strandon Vidáman lubickolnak kicsinyek és nagyok a Dunában. rr két nem fektették le és így to­vább. A váltóbrigádra nem gondoltak, annak kellett rend­behozni utánuk a munkahe­lyet; ácsolni, vasutat építeni, a szénfalat fúrni és lerobban­tani. Mindez sok időt rabolt el a következő brigádtól. Nem egy esetben fél műszaknál is több idő ment el a helyreállí­tási munkára. Szenet termé­szetesen igen keveset küldtek a felszínre. Nyilván lemarad­tak a versenyben is, pedig nem dolgoztak kevesebbet a váltóbrigádnál. Sokan erre gondol­nak még ma is, de azért a verseny állandó beszédtéma már a bányában. Aztán a pártszervezet kezdeményezé­sére létrehoztak négy KISZ- brigádot. Túlik István, az egyik brigád vezetője kigondolt egy jobb módszert. Eszerint a munkahelyet nem lehet úgy átadni, hogy az akadályozza a következő brigád termelését. Aztán kidolgozta a verseny feltételeit és odaállt Roska Pé­ter párttitkár elé és előadta tervét: — Helyes lesz így, jó lesz így Péter bátyám? Mi a vélemé­nye? Mondja már, hogy jó lesz és mi elkezdjük a ver­senyt. El is kezdték. Túlik István brigádja versenyre hívta Bür­ger Antal brigádját. Meg is egyeztek az alábbi feltételek­ben: 1. A munkafegyelem (min­denki pontosan kezdi és pon­tosan befejezi a munkát, a munkaidő minden percét ki­használják). 2. Faanyagmegtakarítás (ezt nem az ácsolat rovására érik el, hanem az anyag ésszerű felhasználósával). 3. Lőszermegtakarítás (la­zább kőzetben nem használ­nak olyan lőszermennyiséget, mint a szilárdabb rétegeknél). 4. Többtermelés (egy műszak alatt túlóra nélkül több szenet bányásznak). Ilyen egyszerűek a feltéte­lek, de meggondoltak. Ezt könnyen, adminisztráció nél­kül is nyilván tudják tartani és az ellenőrzés sem nehéz, mert a körletvezetőknek, a lő­mestereknek amúgyis feladata | a versenyt havonta értékelni | Ennek alapján meg is indult a | munka. A kiszisták jól dolgoztak. 1 Kezdetben a Tulik-brigád járt § az élen, de a Bürger-brigád | kijelentette: — Nem lesz jobb brigád a 1 bányában a mienknél, majd 1 meglátjátok! Valóban az eiső napok | után élre törtek. Igaz, nem na-1 gyón, de lehagyták a kezdemé- | nyezőket. Pénzben átszámítva 1 körülbelül 10 forinttal tér-1 meltek többet naponta a másik | brigádnál. Az eredményről | sajnos nem számolhatunk be, | mert a Tulik-brigádtól köz- | ben elvették a munkahelyet, 1 amit semmi nem indokolt. A 1 másik két KISZ-brigád sem | kapott munkahelyet, pedig 1 azok is versenyeznének. Ilyen 1 körülmények között érthető | hogy követő sem akadt. A pártszervezet beszélt a | szakszervezettel, a KISZ-szel, | a műszaki vezetőkkel, az igaz-1 gatóval. hogy karolják fel és f segítsék a bányászok önkén | tes kezdeményezését, mert kö-1 zös erővel eredményesebb les’ | a munka. Az sem titok, hogv | a párttitkár megkérte az igaz-1 gatót, tűzzön ki értékes jutái-1 mat — órákat, fényképezőgé-1 pékét, stb. és bizonyos pénz-1 összegeket is — a versenv- § zőknek. Bizonyára ez is ser-1 kentené a bányászokat. Igen ám, de a verseny első feltéte­le a munkahely. Kakas János főmérnökinek mindentel kelle­ne követnie, hogy a verseny­zők állandó munkahelyet kap­janak. Ezek a verseny eddigi tapasztalatai; A bányászok kezdeményezték, s jól határoz­ták meg a követelményeket is. a pártszervezet segíti őket, de a műszaki vezetők segítsége nélkül a verseny nem lehet eredményes. Bogár László Úgynevezett kiszolgáló üzem a Nagykőrösi Láda­gyár. Panaszkodnak is amiatt, hogy keveset foglal­kozik velük a sajtó és a fe­lettes szervek. Azaz, hogy a múlt érben foglalkoztak ve­lük az újságok, de még a Minisztertanács Is, legtöbbet azonban a gyümölcstermelők, akik ládahiány miatt nem tudták elszállítani termésü­ket. Nos, gyümölcsből az idén még sokkal több van, mint a múlt esztendőben, ezt ta­pasztalja mindenki a piacra érkező mennyiségeken. Ideje tehát, hogy meghallgassuk a ládagyáriak örömét és bána­tát is, hiszen az ő munkájuk nélkülözhetetlen ahhoz, hogy növekedjék a gyümölcsfelho­zatal és ízlésesen, mutatósán érkezzen külföldre az oda szánt áru. örülnek annak, hogy egye­lőre zavartalan a munkájuk, mert tart még abból a fűré­szelt fenyődeszkából, amit a Szovjetunió adományozott. De nem örülnek a korszerűt­len gépi berendezésnek, ez hátráltatja termelésüket és nem örülnek annak sem, hogy a kereskedelmi szervek eléggé foghegyről beszélnek velük. Azt mondják a külke­reskedők, olyan nagy a fa­hiány világszerte, hogy jé, ha akármilyen deszkát tudnak importálni. Ne kívánja a lá­dagyár semmiféle különleges igény kielégítését. Nekik vi­szont minél vékonyabb desz­ka kellene, hogy gyorsabban, s kevesebb hulladékkal ké­szíthessék a ládákat. A legfőbb hulladék a fű- részpor, mert egy szál 8 cen­timéter vastag deszkát ép­pen 10 szeletre kell fűrészel­niük, hogy a szükséges mére­tet megkapják. Tudja ezt a helyi lakosság is és valóságos búcsújárást rendez a láda­gyárba: a nagykőrösi háztar­tások 70 százaléka egész éven át fűrészporral tüzel. Ebben pedig már a belföldi deszka­elosztók ludasok. Hiszen a Bu­dapesti Ládagyárnak, amely a nehéz szerszámgépek cso­magolásához állít elő ládát, éppen a vastag deszkában van hiánya. Itt bizony elkel­ne egy kis ésszerűsítés a so­kat emlegetett diszpozíciónál, és a nagykőrösi gyárnak igen kellene még legalább két kor­szerű szalagfűrész. A tavalyihoz képest még így is növelték a termelést. Most mintegy 2500 mázsa gyümölcs elszállítására gyár­tanak ládát naponta, de ha jobb gépeik lennének és megfelelőbb faanyaguk, to­vábbi egyharmaddal emel­hetnék a napi termelést. Re­méljük, olvassák ezt a kis beszámolót a Földművelés- ügyi, az Élelmiszeripari és Kereskedelmi Minisztérium vezetői és még almaérés előtt hozzásegítik a nagykőrösi gyárat a több láda előállítá­sához. (h. v.) nmiiiMiiiiiimiHiiiiiiuiiimiiiiiMiiHifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiumiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMi Négyszáz hektó bor „fekete útja“ Nagykátától Rákoskeresztúrig A Nagykátai Rendőrkapi­tányság most tett pontot egy hónapok óta húzódó nyomozás végére, amelyet zug borvásár­lók ellen folytatott. Október utolsó napjaiban Nagykátán megjelent három rákoskeresztúri lakos: Bazsik József, Zikla Mihály és Hingli Ferenc, akiket Csizmadia András gépkocsivezető hozott Hetvenhatkilós óriásharcsát fogtak a Körösben — Ml az, Mari! Hallottam, hogy nem vagy már semmi, le­dobtak! — Ledobtak? Hon­nan. hacsak nem a padlásról? — üti él tréfára a szót Jár- jepka Mari néni, amikor az utcán egy­két rosszmájú asz- szony ilymódon meg­szólítja. Pedig vérig sérti minden egyes szó. „Nem vagy már semmi, ledobtak!“ Bizonyítsa be. hogy igaza van egy-két hangoskodómk. akik a nagy szavaikon kí­vül soha nem tettek semmit a faluért? Húzódjon vissza minden munkától? Nem! Megmutatja, hogy van szava a fa­luban, nem hagyja kisemmizni magát hét év fáradságos munkájának érő gyümölcséből. Mennyi mindenre képes egy asszony azokért, akiket sze­ret, a családjáért, a gyerekekért, a fa­luért! Ki tudná ezt jobban elmondani, mint Járjepka Jó­zsef né. Rengeteg gondjá­ba ja van. Meós az Ipari Műszergyár­ban, három műszak­ban dolgozik. Párt­tag, tanácstag, szak- szervezeti bizalmi az üzemben, (kitűnő asz- szony, nagymama és 5 vezeti a most meg­alakult ikladi nőta­nácsot is. — Mióta foglalko­zik a falu asszonyai­nak névelésével? Ejjy nyughatatlan asszony —1950 óta vezet­tem az MNDSZ-szer- vezetet. Nehéz mun­ka volt az első pilla­nattól az utolsóig. Mindig voltak, akik hátrafelé húztak a munkában. Az egyik sokallta a tagdíjat, volt, aki kereken ki­jelentette, hogy asz- szonynak semmi he­lye gyűléseken. A légtöbben egyszerűen csak közömbösek voltak. öten-hatan kezdtük el a munkát. A múlt évben már egyenesben voltunk. Szépen volt pénzünk, mulatságokat, álar­cosbált rendeztünk. Ha hallgatólagosan is, de minden asz- szony egyetértett a munkánkkal. Októberben majd­nem sírta láttam ed­digi munkánk kudar­cát. Az asszonyok el­vesztették a józan eszükét. Mindszen- tyhez imádkoztak bűnbocsánatért. Mindent újra kel­lett kezdeni. A nőta­nács szervezésénél rám esett a válasz­tás. Ismernék és egy-két magának való asszony kivéte­lével szeretnek is a faluban. Az MNDSZ- bén részt vett asszo­nyok legnagyobb ré­sze belépett a nőta­nácsba. Sajnos, gyű• lésünk még nem volt. Ilyenkor nyár­időben melyik asz- szonyt lehet otthon találni? Dolgoznak a határban. Hivatalo­san csak az aratás után alakulunk meg, de addig is élünk és dolgozunk is. Mi szerveztük meg a gyermeknapot. Jól sikerült, szép bévéte­lünk volt. De végül minket, akik tettünk is érte valamit, go­romba módon meg­sértettek. A szülői munkaközösség az­zal, hogy még nem is alakult meg a nőta­nács — tehát nem is végezhetett semmit ■— a közös bevétett, amit úgy is igazságo­san elosztottunk vol­na, kisajátította. El­lenünk fordult az igazgató is, aki pedig azelőtt mindig lelke­sen támogatta mun­kánkat. Mari néni ném ment el a gyerek- napra, Otthon ma­radt sírva, mert egy­két hangoskodó azt rebesgette, hogy ha Járjepkáné rendezi az ünnepséget, nem megy el senki. Nem akarta elrontani a mulatságot, pedig nagyon szereti a gye­rekekét. Csillogó szemmel mesél ró­luk, mintha az övéi lennének. Az övéi? Jaj, csak azt ne hozza szóba senki, mert akkor sírva fakad a sok vi­hart látott nagyma­ma. A kisebbik fia tanácstitkár lkla­Felvétel a mezőtúri Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára A Körösben, a körösladányi j|híd közelében csütörtökön vir- . ... . Iradóra hetvenhat kilós óriás­<~n' . „ nincs sem- | harcsat f0g0tt Mester Lajos és mi baj. Hanem a na- | brigádja, a gyomai Viharsarok gyobbik búcsúszó | halászati Termelőszövetkezet nélkül itthagyta a § ____________ s züleit, az új házat, | művezetői állását — | elindult Amerikába | szerencsét próbálni. | Azóta vége Mari né- i ni lelkinyugalmá- i nah. 1 Felvételre lehet jelentkezni a De összészedi ma-I mezőtúri Mezőgazdasági Techni- üt, men van rá a notanacs- | A tanuimányl ld6 négy év. Min- ban, otthon, az üzem- = den évben félévi és évvégi vizs- bem. A sok gond és | gát tesznek a hallgatók. A vizsgák bai nedia eaész em- ä kötelezőek. A negyedik év sikeres oajpe.aig egesz em | üeíejezése után képesítsvizsga oert Kivan. = van. Ennek sikeres elvégzése után — Milyen terveik Ia hallgatók technikumi oklevelet ,, = kapnak, amely egyetemi és főis­vannaK | kolal továbbtanulásra is jogosít. — Anyagi lehető- I az új tanévre jelentkezhetnek: a séget kell biztosító-1 megyei, járási pártbizottságok, a ni a in munkához A 3 közigazgatás, az állami gazdasá­gi a jo munkához. A = gok> mezőgazdasági gépállomások, nőnap végen arató- = termelőszövetkezetek, mezőgazda- bált rendezünk, § sági gépjavító vállalatok és egyéb amelyre meghívjuk I f}1®™1 vállalatok, üzemek és in­. ___ , ., . = tézmények mindazon dolgozói (f ér­a megye es a tárás | £iak ndk egyaránt), akiknek képviselőit. Műsor- | munkakörük ellátásához középío- rát, tánccal emibe- i kú mezőgazdasági, gépészeti ké- .- ’ ói „ s pesítésre van szükségük és az ál­köti e mégtartjuk a e taldn0B iskola nyolc osztályát, ü- notanács alakuló § letve az ezzel egyenértékű, régi gyűlését. Télen, ha I típusú középiskola (polgári, gim- maid a? assznnnnk S názium) negyedik osztályát siker- maja az asszonyon ? rel elvégezték. A régl típusú kö­joooan ráérnék eS = zépiskola negyedik osztályánál meglesz az állandó s magasabb osztályt végzettek, de helyisén is szabás-^ érettségit nem tettek, különbözeti neiyiseg is, s,.aoas-^ vizsgaval a második osztályba kér. varrás, iKézimunka, = hetik felvételüket. háncsfeldolgozó tan-1 Az előképzettség mellett lga- folyamot indítunk az 1 zolnl kel1 kétévi szakmai gyakor­„ _____„__latot. Felvételi korhatár 20—40 év. a sszonyoknak. Már B A 20—25 év közötti férfiak csak kérik, várják, surge- I akkor nyerhetnek felvételt, ha dk. I tényleges katonai szolgálatuknak TV.„ = eleget tettek, vagy ha katonai szól­Van jovore Ikla- g gálatra való alkalmatlanságukat aon a notanacsnak, i igazolják. főként, ha olyan hoz- í Jelentkezési határidő augusztu« záértő assronu vezeti 7 jelentkezés az iskola által zaerio asszony vezeti, § kiadott jelentkezési lapon történik mint JarjepKane. = Jelentkezési lapok beszerezhetők Egy-két hangoskodó, = a megyei tanácsok mezőgazdasági de semmi áldozatra 1 osztályainál (gépesítési csoporti - , 2 Kívánatra az iskola igazgatósága nem kepes asszony 5 js megküldi. A jelentkezési lan- *Hvételével várják | hoz mellékelni kell: a születési már a közös tanulást I anyakönyvi kivonatot, a legmaga- , = sabb iskolai bizonyítványt, kétévi és szórakozást bizto-1 szakmal gyakorlat igazolását, a sító nőszervezet igazi | munkahelv vezetőjének javaslatát, működését, i rövid önéletraizot, továbbá 30 to­„ = rintos okmánybéH-eget. A mellék­isota V lima. = hiányos beérkezése esetén a tagjai. A 225 centiméteres harcsát pénteken szállítják a Viharsarok Termelőszövetke­zet békéscsabai halászcsárdá­jába, ahol 350 adag rántott ha­lat készítenek belőle. Jelentkezést nem fogadjuk el. A jelentkezőket felvételi vizsgára hívjuk be, amely írásbeli és szó­beli részből áll. Mennyiségtanból szóbeli, magyar nyelv- és Iroda­lomból írásbeli és szóbeli vizsga lesz. A felvételi vizsga idejét és anyagát az iskola a jelentkezők­nek megküldi. Azok a jelentkezők, akik az előzetes elbíráláson nem felelnek meg, a felvételi vizsgára behívót nem kapnak. Mezőgazdasági Technikum Mezőtúr egy „forradalom céljára le­foglalt“ teherautón. A társa­ság októbertől decemberig többször megjelent a község­ben és folytatólagosan négy­száz hektoliter bort vásárolt fel hat-hétforintos áron, amelyet Rákoskeresztúron és környékén 16—20 forintért ad­tak tovább. A nyomozás kiderítette, hogy a társaság vezetője Ba­zsik József volt, akit eddig már különböző bűncselekmé­nyekért tizenháromszor ítél­tek el. Utoljára 10 évet ült szándékos emberölésért. Bazsik úgy bonyolította le vásárlásait, hogy Nagykátán egy Grenács nevű ismerőse hajtotta fel a bort és azt Rá­koskeresztúron Szabó Károly házánál mérték ki. Megálla­pították, hogy Bazsik az üzle­ten annyit keresett, hogy Rá­koskeresztúron 30 ezer fo­rintért házat vett, Grenács- nak a felhajtásért nyolcezer forintot adott. Szabó Károly pedig a kimérésért 10 ezer fo­rint „jutalomban“ részesült. Megállapították azt is, hogy Bazsik haszna sokkal több volt. a többi pénzzel azonban nem tudott elszámolni, mert azt elmulatta. A borfeketéző társaság fe­lett a közeljövőben ítélkezik a bíróság; Újra köthető sertésh istaiási szerződés a Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalattal Előleg, magas átvételi arak! Keresse fe! vállalatunk kirendeltségeit vagy községi felvásárlóit

Next

/
Oldalképek
Tartalom