Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-12 / 62. szám
1957. JULIUS 11 PÉNTEK kJCirlap Zenés cukrászda nyílik Nagykőrösön Oj zenés-táncos cuíkTászdó- val gazdagodik Nagykőrös. A íöldművesszövetkezet jüllús 14-én nyitja meg a régi kis cukrászdájából átalakított, megnagyobbított s korszerűen felszerelt cukrászdáját. Minden csütörtökön, szombaton és vasárnap háromtagú táncáéne- kar szórakoztatja a táncolni vágyókat. Az új cukrászda a Kőrisfa nevet viseli. Űj sebészeti műszer: az érvarrógép Pölhö6sy Béla, az Optikai és Finommechanikai Központi Kutató Laboratórium osztály- vezetője, egyik munkatársával gépet szerkesztett, amely az erek varrására alkalmas. Eret jelenleg kézzel varrnak, s ezt a munkát a gép nemcsak gyorsabbá, hanem veszélytelenebbé is teszi. A villatno»- lyukasz tó-nagyságú készülék egyetlen nyomásra tantaL- kapcsokkal varrja körül az eret és az állatokon végzett kísérletek azt mutatják, hogy csaknem teljesen megszüntetik a trombózisveszélyt Ennek egyik magyarázata az, hogy a kapcsos varrás nem okoz betüremlést az érfalon. Az érvarrógépről elismeréssel írt több külföldi lap. A feltaláló és az Egészségügyi Minisztérium között rövidesen tárgyalások indulnak a találmány értékesítéséről. A bányászok kezdték — a műszakiak „berekesztették"? A nagykőrösi ládagyáriak kérése A közelmúltban beszámoltunk arról, hogy a Pilisi Szénbányákban a politikai tömegmunka hogyan, milyen módon segíti a széntermelés növelését. A pártszervezet helyesen végzi ezt a munkát: sáót értettek a bányászokkal és az eredmény az előirányzott napi 100 vagon helyett a 103—105 vagonos teljesítményben is lemérhető. A politikai munka tehát helyes irányban halad, helyesen kapcsolta össze az egyéni és a közösségi érdekeket. Nem véletlen tehát, hogy a bányászok egyre inkább a szocialista munkaversenyről beszélnek. Egyesek már ki is mondták a szót: — Versenyezni kell. Hasznos lesz! Egy probléma azonban eleinte még visszafogta az embereket. „Hogyan? Milyen legyen a verseny formája?“ Bizony, ezt nem könnyű meghatározni, mert a régi módon nem lehet versenyezni. Akkor előfordult az is. hogy a brigádok egymás kárára vetélkedtek; A több szén érdekében nem törődtek semmi mással. A munkahelyeket ott hagyták ácsolatianul, a sineTelt ház a leányfalui strandon Vidáman lubickolnak kicsinyek és nagyok a Dunában. rr két nem fektették le és így tovább. A váltóbrigádra nem gondoltak, annak kellett rendbehozni utánuk a munkahelyet; ácsolni, vasutat építeni, a szénfalat fúrni és lerobbantani. Mindez sok időt rabolt el a következő brigádtól. Nem egy esetben fél műszaknál is több idő ment el a helyreállítási munkára. Szenet természetesen igen keveset küldtek a felszínre. Nyilván lemaradtak a versenyben is, pedig nem dolgoztak kevesebbet a váltóbrigádnál. Sokan erre gondolnak még ma is, de azért a verseny állandó beszédtéma már a bányában. Aztán a pártszervezet kezdeményezésére létrehoztak négy KISZ- brigádot. Túlik István, az egyik brigád vezetője kigondolt egy jobb módszert. Eszerint a munkahelyet nem lehet úgy átadni, hogy az akadályozza a következő brigád termelését. Aztán kidolgozta a verseny feltételeit és odaállt Roska Péter párttitkár elé és előadta tervét: — Helyes lesz így, jó lesz így Péter bátyám? Mi a véleménye? Mondja már, hogy jó lesz és mi elkezdjük a versenyt. El is kezdték. Túlik István brigádja versenyre hívta Bürger Antal brigádját. Meg is egyeztek az alábbi feltételekben: 1. A munkafegyelem (mindenki pontosan kezdi és pontosan befejezi a munkát, a munkaidő minden percét kihasználják). 2. Faanyagmegtakarítás (ezt nem az ácsolat rovására érik el, hanem az anyag ésszerű felhasználósával). 3. Lőszermegtakarítás (lazább kőzetben nem használnak olyan lőszermennyiséget, mint a szilárdabb rétegeknél). 4. Többtermelés (egy műszak alatt túlóra nélkül több szenet bányásznak). Ilyen egyszerűek a feltételek, de meggondoltak. Ezt könnyen, adminisztráció nélkül is nyilván tudják tartani és az ellenőrzés sem nehéz, mert a körletvezetőknek, a lőmestereknek amúgyis feladata | a versenyt havonta értékelni | Ennek alapján meg is indult a | munka. A kiszisták jól dolgoztak. 1 Kezdetben a Tulik-brigád járt § az élen, de a Bürger-brigád | kijelentette: — Nem lesz jobb brigád a 1 bányában a mienknél, majd 1 meglátjátok! Valóban az eiső napok | után élre törtek. Igaz, nem na-1 gyón, de lehagyták a kezdemé- | nyezőket. Pénzben átszámítva 1 körülbelül 10 forinttal tér-1 meltek többet naponta a másik | brigádnál. Az eredményről | sajnos nem számolhatunk be, | mert a Tulik-brigádtól köz- | ben elvették a munkahelyet, 1 amit semmi nem indokolt. A 1 másik két KISZ-brigád sem | kapott munkahelyet, pedig 1 azok is versenyeznének. Ilyen 1 körülmények között érthető | hogy követő sem akadt. A pártszervezet beszélt a | szakszervezettel, a KISZ-szel, | a műszaki vezetőkkel, az igaz-1 gatóval. hogy karolják fel és f segítsék a bányászok önkén | tes kezdeményezését, mert kö-1 zös erővel eredményesebb les’ | a munka. Az sem titok, hogv | a párttitkár megkérte az igaz-1 gatót, tűzzön ki értékes jutái-1 mat — órákat, fényképezőgé-1 pékét, stb. és bizonyos pénz-1 összegeket is — a versenv- § zőknek. Bizonyára ez is ser-1 kentené a bányászokat. Igen ám, de a verseny első feltétele a munkahely. Kakas János főmérnökinek mindentel kellene követnie, hogy a versenyzők állandó munkahelyet kapjanak. Ezek a verseny eddigi tapasztalatai; A bányászok kezdeményezték, s jól határozták meg a követelményeket is. a pártszervezet segíti őket, de a műszaki vezetők segítsége nélkül a verseny nem lehet eredményes. Bogár László Úgynevezett kiszolgáló üzem a Nagykőrösi Ládagyár. Panaszkodnak is amiatt, hogy keveset foglalkozik velük a sajtó és a felettes szervek. Azaz, hogy a múlt érben foglalkoztak velük az újságok, de még a Minisztertanács Is, legtöbbet azonban a gyümölcstermelők, akik ládahiány miatt nem tudták elszállítani termésüket. Nos, gyümölcsből az idén még sokkal több van, mint a múlt esztendőben, ezt tapasztalja mindenki a piacra érkező mennyiségeken. Ideje tehát, hogy meghallgassuk a ládagyáriak örömét és bánatát is, hiszen az ő munkájuk nélkülözhetetlen ahhoz, hogy növekedjék a gyümölcsfelhozatal és ízlésesen, mutatósán érkezzen külföldre az oda szánt áru. örülnek annak, hogy egyelőre zavartalan a munkájuk, mert tart még abból a fűrészelt fenyődeszkából, amit a Szovjetunió adományozott. De nem örülnek a korszerűtlen gépi berendezésnek, ez hátráltatja termelésüket és nem örülnek annak sem, hogy a kereskedelmi szervek eléggé foghegyről beszélnek velük. Azt mondják a külkereskedők, olyan nagy a fahiány világszerte, hogy jé, ha akármilyen deszkát tudnak importálni. Ne kívánja a ládagyár semmiféle különleges igény kielégítését. Nekik viszont minél vékonyabb deszka kellene, hogy gyorsabban, s kevesebb hulladékkal készíthessék a ládákat. A legfőbb hulladék a fű- részpor, mert egy szál 8 centiméter vastag deszkát éppen 10 szeletre kell fűrészelniük, hogy a szükséges méretet megkapják. Tudja ezt a helyi lakosság is és valóságos búcsújárást rendez a ládagyárba: a nagykőrösi háztartások 70 százaléka egész éven át fűrészporral tüzel. Ebben pedig már a belföldi deszkaelosztók ludasok. Hiszen a Budapesti Ládagyárnak, amely a nehéz szerszámgépek csomagolásához állít elő ládát, éppen a vastag deszkában van hiánya. Itt bizony elkelne egy kis ésszerűsítés a sokat emlegetett diszpozíciónál, és a nagykőrösi gyárnak igen kellene még legalább két korszerű szalagfűrész. A tavalyihoz képest még így is növelték a termelést. Most mintegy 2500 mázsa gyümölcs elszállítására gyártanak ládát naponta, de ha jobb gépeik lennének és megfelelőbb faanyaguk, további egyharmaddal emelhetnék a napi termelést. Reméljük, olvassák ezt a kis beszámolót a Földművelés- ügyi, az Élelmiszeripari és Kereskedelmi Minisztérium vezetői és még almaérés előtt hozzásegítik a nagykőrösi gyárat a több láda előállításához. (h. v.) nmiiiMiiiiiimiHiiiiiiuiiimiiiiiMiiHifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiumiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMi Négyszáz hektó bor „fekete útja“ Nagykátától Rákoskeresztúrig A Nagykátai Rendőrkapitányság most tett pontot egy hónapok óta húzódó nyomozás végére, amelyet zug borvásárlók ellen folytatott. Október utolsó napjaiban Nagykátán megjelent három rákoskeresztúri lakos: Bazsik József, Zikla Mihály és Hingli Ferenc, akiket Csizmadia András gépkocsivezető hozott Hetvenhatkilós óriásharcsát fogtak a Körösben — Ml az, Mari! Hallottam, hogy nem vagy már semmi, ledobtak! — Ledobtak? Honnan. hacsak nem a padlásról? — üti él tréfára a szót Jár- jepka Mari néni, amikor az utcán egykét rosszmájú asz- szony ilymódon megszólítja. Pedig vérig sérti minden egyes szó. „Nem vagy már semmi, ledobtak!“ Bizonyítsa be. hogy igaza van egy-két hangoskodómk. akik a nagy szavaikon kívül soha nem tettek semmit a faluért? Húzódjon vissza minden munkától? Nem! Megmutatja, hogy van szava a faluban, nem hagyja kisemmizni magát hét év fáradságos munkájának érő gyümölcséből. Mennyi mindenre képes egy asszony azokért, akiket szeret, a családjáért, a gyerekekért, a faluért! Ki tudná ezt jobban elmondani, mint Járjepka József né. Rengeteg gondjába ja van. Meós az Ipari Műszergyárban, három műszakban dolgozik. Párttag, tanácstag, szak- szervezeti bizalmi az üzemben, (kitűnő asz- szony, nagymama és 5 vezeti a most megalakult ikladi nőtanácsot is. — Mióta foglalkozik a falu asszonyainak névelésével? Ejjy nyughatatlan asszony —1950 óta vezettem az MNDSZ-szer- vezetet. Nehéz munka volt az első pillanattól az utolsóig. Mindig voltak, akik hátrafelé húztak a munkában. Az egyik sokallta a tagdíjat, volt, aki kereken kijelentette, hogy asz- szonynak semmi helye gyűléseken. A légtöbben egyszerűen csak közömbösek voltak. öten-hatan kezdtük el a munkát. A múlt évben már egyenesben voltunk. Szépen volt pénzünk, mulatságokat, álarcosbált rendeztünk. Ha hallgatólagosan is, de minden asz- szony egyetértett a munkánkkal. Októberben majdnem sírta láttam eddigi munkánk kudarcát. Az asszonyok elvesztették a józan eszükét. Mindszen- tyhez imádkoztak bűnbocsánatért. Mindent újra kellett kezdeni. A nőtanács szervezésénél rám esett a választás. Ismernék és egy-két magának való asszony kivételével szeretnek is a faluban. Az MNDSZ- bén részt vett asszonyok legnagyobb része belépett a nőtanácsba. Sajnos, gyű• lésünk még nem volt. Ilyenkor nyáridőben melyik asz- szonyt lehet otthon találni? Dolgoznak a határban. Hivatalosan csak az aratás után alakulunk meg, de addig is élünk és dolgozunk is. Mi szerveztük meg a gyermeknapot. Jól sikerült, szép bévételünk volt. De végül minket, akik tettünk is érte valamit, goromba módon megsértettek. A szülői munkaközösség azzal, hogy még nem is alakult meg a nőtanács — tehát nem is végezhetett semmit ■— a közös bevétett, amit úgy is igazságosan elosztottunk volna, kisajátította. Ellenünk fordult az igazgató is, aki pedig azelőtt mindig lelkesen támogatta munkánkat. Mari néni ném ment el a gyerek- napra, Otthon maradt sírva, mert egykét hangoskodó azt rebesgette, hogy ha Járjepkáné rendezi az ünnepséget, nem megy el senki. Nem akarta elrontani a mulatságot, pedig nagyon szereti a gyerekekét. Csillogó szemmel mesél róluk, mintha az övéi lennének. Az övéi? Jaj, csak azt ne hozza szóba senki, mert akkor sírva fakad a sok vihart látott nagymama. A kisebbik fia tanácstitkár lklaFelvétel a mezőtúri Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára A Körösben, a körösladányi j|híd közelében csütörtökön vir- . ... . Iradóra hetvenhat kilós óriás<~n' . „ nincs sem- | harcsat f0g0tt Mester Lajos és mi baj. Hanem a na- | brigádja, a gyomai Viharsarok gyobbik búcsúszó | halászati Termelőszövetkezet nélkül itthagyta a § ____________ s züleit, az új házat, | művezetői állását — | elindult Amerikába | szerencsét próbálni. | Azóta vége Mari né- i ni lelkinyugalmá- i nah. 1 Felvételre lehet jelentkezni a De összészedi ma-I mezőtúri Mezőgazdasági Techni- üt, men van rá a notanacs- | A tanuimányl ld6 négy év. Min- ban, otthon, az üzem- = den évben félévi és évvégi vizs- bem. A sok gond és | gát tesznek a hallgatók. A vizsgák bai nedia eaész em- ä kötelezőek. A negyedik év sikeres oajpe.aig egesz em | üeíejezése után képesítsvizsga oert Kivan. = van. Ennek sikeres elvégzése után — Milyen terveik Ia hallgatók technikumi oklevelet ,, = kapnak, amely egyetemi és főisvannaK | kolal továbbtanulásra is jogosít. — Anyagi lehető- I az új tanévre jelentkezhetnek: a séget kell biztosító-1 megyei, járási pártbizottságok, a ni a in munkához A 3 közigazgatás, az állami gazdasági a jo munkához. A = gok> mezőgazdasági gépállomások, nőnap végen arató- = termelőszövetkezetek, mezőgazda- bált rendezünk, § sági gépjavító vállalatok és egyéb amelyre meghívjuk I f}1®™1 vállalatok, üzemek és in. ___ , ., . = tézmények mindazon dolgozói (f éra megye es a tárás | £iak ndk egyaránt), akiknek képviselőit. Műsor- | munkakörük ellátásához középío- rát, tánccal emibe- i kú mezőgazdasági, gépészeti ké- .- ’ ói „ s pesítésre van szükségük és az álköti e mégtartjuk a e taldn0B iskola nyolc osztályát, ü- notanács alakuló § letve az ezzel egyenértékű, régi gyűlését. Télen, ha I típusú középiskola (polgári, gim- maid a? assznnnnk S názium) negyedik osztályát siker- maja az asszonyon ? rel elvégezték. A régl típusú köjoooan ráérnék eS = zépiskola negyedik osztályánál meglesz az állandó s magasabb osztályt végzettek, de helyisén is szabás-^ érettségit nem tettek, különbözeti neiyiseg is, s,.aoas-^ vizsgaval a második osztályba kér. varrás, iKézimunka, = hetik felvételüket. háncsfeldolgozó tan-1 Az előképzettség mellett lga- folyamot indítunk az 1 zolnl kel1 kétévi szakmai gyakor„ _____„__latot. Felvételi korhatár 20—40 év. a sszonyoknak. Már B A 20—25 év közötti férfiak csak kérik, várják, surge- I akkor nyerhetnek felvételt, ha dk. I tényleges katonai szolgálatuknak TV.„ = eleget tettek, vagy ha katonai szólVan jovore Ikla- g gálatra való alkalmatlanságukat aon a notanacsnak, i igazolják. főként, ha olyan hoz- í Jelentkezési határidő augusztu« záértő assronu vezeti 7 jelentkezés az iskola által zaerio asszony vezeti, § kiadott jelentkezési lapon történik mint JarjepKane. = Jelentkezési lapok beszerezhetők Egy-két hangoskodó, = a megyei tanácsok mezőgazdasági de semmi áldozatra 1 osztályainál (gépesítési csoporti - , 2 Kívánatra az iskola igazgatósága nem kepes asszony 5 js megküldi. A jelentkezési lan- *Hvételével várják | hoz mellékelni kell: a születési már a közös tanulást I anyakönyvi kivonatot, a legmaga- , = sabb iskolai bizonyítványt, kétévi és szórakozást bizto-1 szakmal gyakorlat igazolását, a sító nőszervezet igazi | munkahelv vezetőjének javaslatát, működését, i rövid önéletraizot, továbbá 30 to„ = rintos okmánybéH-eget. A mellékisota V lima. = hiányos beérkezése esetén a tagjai. A 225 centiméteres harcsát pénteken szállítják a Viharsarok Termelőszövetkezet békéscsabai halászcsárdájába, ahol 350 adag rántott halat készítenek belőle. Jelentkezést nem fogadjuk el. A jelentkezőket felvételi vizsgára hívjuk be, amely írásbeli és szóbeli részből áll. Mennyiségtanból szóbeli, magyar nyelv- és Irodalomból írásbeli és szóbeli vizsga lesz. A felvételi vizsga idejét és anyagát az iskola a jelentkezőknek megküldi. Azok a jelentkezők, akik az előzetes elbíráláson nem felelnek meg, a felvételi vizsgára behívót nem kapnak. Mezőgazdasági Technikum Mezőtúr egy „forradalom céljára lefoglalt“ teherautón. A társaság októbertől decemberig többször megjelent a községben és folytatólagosan négyszáz hektoliter bort vásárolt fel hat-hétforintos áron, amelyet Rákoskeresztúron és környékén 16—20 forintért adtak tovább. A nyomozás kiderítette, hogy a társaság vezetője Bazsik József volt, akit eddig már különböző bűncselekményekért tizenháromszor ítéltek el. Utoljára 10 évet ült szándékos emberölésért. Bazsik úgy bonyolította le vásárlásait, hogy Nagykátán egy Grenács nevű ismerőse hajtotta fel a bort és azt Rákoskeresztúron Szabó Károly házánál mérték ki. Megállapították, hogy Bazsik az üzleten annyit keresett, hogy Rákoskeresztúron 30 ezer forintért házat vett, Grenács- nak a felhajtásért nyolcezer forintot adott. Szabó Károly pedig a kimérésért 10 ezer forint „jutalomban“ részesült. Megállapították azt is, hogy Bazsik haszna sokkal több volt. a többi pénzzel azonban nem tudott elszámolni, mert azt elmulatta. A borfeketéző társaság felett a közeljövőben ítélkezik a bíróság; Újra köthető sertésh istaiási szerződés a Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalattal Előleg, magas átvételi arak! Keresse fe! vállalatunk kirendeltségeit vagy községi felvásárlóit