Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-27 / 75. szám

1957. JÚLIUS 27, SZOMBAT WST niEcn s&Cirtap A munkavédelem, a dolgozókról való gondoskodás ff Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban Ezúttal könnyű az újságíró feladata. Nem kell kérdeznie, nem kell vitatkoznia, egysze­rűen jegyezget, s hazatérve papírra veti a MEDOSZ me­gyei elnöksége vizsgáló bri­gádjának észrevételeit, ame­lyeket a Herceghalmi Kísérle­ti Gazdaságiban szerzett. A dolgozókról való gondoskodás és a munkavédelem, helyzetét vizsgálta. A háromtagú brigád mun­káját a gazdaság vezetője, Zvórai István elvtársnak az irodájában kezdte, majd ala­posan körülnéztek a gazdaság három üzemegységében. Kí­sérjük el őket útjukon; Az irodában Néhány fontos kérdést in­téztek a gazdaságvezetőhöz és Lukács Antalhoz, a biztonsá­gi megbízotthoz. — Rendszeresen vezetik-e a balesetnyilvántartást? A válasz: Igen! Miután elő­kerülnek a kimutatások, kitu­dódik. hogy ezek korántsem feleinek meg a követelmé­nyeknek. A balesetekről nem készítenek jegyzőkönyvet', a havi baleseti összesítést nem vezetik. De hogyan is csinál­hatnák rendesen, amikor a legutóbbi erre vonatkozó uta­sítást el sem olvasták. Pedig abban a tájékoztatóban van, amelyikben a bérezésről szóló rendelkezés. Ezt pedig éppen eleget forgatták. Nem a bürokrácia növelését jel nti a kimutatások pontos ve: tése, mert igen fontos biz< íylatok ezek a későbbi időkre. Mindig szükség le­het rájuk. Rövid magyarázat: hogyan kell a jövőben vezet­ni a kimutatásokat, majd fo. gadkozások. hogy a jövőben nem hanyagolják el ezt a munkát. — Kioktatják-e az új dol­gozókat munkábaállás előtt a munkavédelmi szabályokra? — Azokat, akik csoportosan érkeznek, igen, másokat nem — válaszolja Lukács Antal. Nincs meg azonban a jegy­zőkönyv arról, hogy az idei avatás megkezdése előtt va­lóban megtörtént-e a baleset- védelmi kioktatás. Pedig en­nek elmulasztása felelőísségre- vonással jár. Ismét ígérgetés, hogy a jövőben e térsn sem lesz mulasztás. — Megtartják-« a havi bal­esetvédelmi szemléket? Ezt az igazgatónak, vagy helyettesének, a biztonsági megbízottnak és a szakszerve­zet részéről a munkavédelmi megbízottnak kell havonta megejtem. Nehéz kiigazod­ni, hogy megtörtémt-e az el­múlt hónapban. Állítólag a főagronómusnál van az erről készült jegyzőkönyv. Hosszas kérésé« után sem kerül azon­ban elő. — Milyen szociális beruhá­zások lesznek ebben az évben a gazdaságban? — Ez csaknem egyenlő a nullával. A tervben nincs er­re a célra semmi összeg. En­nek ellenére tettünk egyet, s mást. A központi üzemegység munkásszállójának fürdőjé­ben megvalósítottuk a meleg­vízszolgáltatást. Ugyanez rö­videsen meglesz Dávid-major- ban is — válaszolja az igazga­tó. Ezt is csak úgy sikerült ke­resztülvinni, hogy a vízmele­gítőt az egyik istállóban kel­lett volna felszerelni, de nem felelt meg a célnak, így került a munkásszállóba. Dávid-ma- jorban különválasztották a munkásszálló szobáit. Azelőtt 50—60 ember lakott egy-egy szobában, most 1(1—15-en. A munkásellátás javítására nincs tervezve összeg. Ami mégis történik, az csupán a gazdaság vezetőinek jóindu­latából. A brigád tagjai ezek után útra indulnak a gazdaságba. ben kultúrterem is. Alacsony, köves padlózató,, S0—100 em­ber befogadására alkalmas helyiség. A célnak nem felel meg. Az igaz. hogy most nem lehet újat építeni. Nincs rá fedezete sem a gazdaságnak, sem az államnak. De régen meg kellett volna oldani már ezt a problémát. Feltűnő, hogy az állatok korszerűen be­rendezett istállókban van­nak. Az emberek részére pe­dig ..: — A rend elfogadható, de nagyon sok a légy éx nem védekeznek ellenük — állapít­ják meg egyöntetűen a brigád tagjai. — Ilyen hűvös időben be­szorulnak az épületekbe — válaszolja az igazgató. Ez bizony nem elfogadható indok. Irtani kellene őket, hiszen a fertőző betegségek terjesztői; A munkásszálló Az üzemi konyha és az ebédlő az első állomás. Féltetős, valamikor felvonulá­si épület volt. Az ebédlő egy­korszerű. néhány éves épület. Egy-egy szobában 10—12 ágy. A brigád tagjai betekintenek mindegyik szobába. Kíván­csiak a tisztaságra, megné­zik a lepedőket stb. A szobák tisztaságáról ítélni lehet; me­lyikben - milyen rendszerető emberek laknak. Az első szoba a teheneseké. A kép, amit itt látni, vigasz­talan. A dolgozók szobájuk­ban pihennek, sáros, piszkos csizmákkal dőlnek az ágyakra. Az ablakok zárva, fülledt, büdös levegő a szobában. Az ágyak alatt, a szekrényekben moslékosvödrök; Itt is ren­geteg a légy. s az alvók ar­cán „masírozgatnak“, A mellette levő szoba a traktorosoké. Itt katonás a rend, nagy a tisztaság. Két traktoros fekszik az ágyon, csizmájuk lehúzva, az ágy előtt papucs. Ilyen szobában igazán lehet pihenni. Példa­képül kellene állítani őket a többi szoba lakói elé. Az idénymunkások számá­ra berendezett épület' egyik szobájában furcsa dolgot fe­deznek fel a brigád tagjai. Két lány ül az ágy szélén, be­szélgetnek. A szomszédos ágyak felett férfiruhák lóg­nak. Nem házaspárok lak­hatnak itt', mert a lányok ágyain kivül még hat-nyolc ágy van a szobában. — Maguk itt laknak? — kérdezzük a lányoktól. — Igen. — Férfiakkal egy szobában? — Igen. ■— Asszonyok? — Nem, Lányok vagyunk. — Hogyan lehet ez? — Mondtuk, hogy ne ide tegyenek bennünket, de azt válaszolták, nincs máshol hely. Hosszas kérdezgetés után sem tudódik ki, hogy ki szál­lásolta őket ide. — Nem igaz, hogy nincs hely másutt — mondja az igazgató. S ez be is bizonyosodik, mert a szomszédos szobában csupán ketten laknak. —- Ilyennek nem szabadna előfordulni és nem is történne meg, ha időközönkint ellen­őriznék a szállásokat — ez a brigád tagjainak egyöntetű véleménye. Azonnal intézkedés történik a lányok más szobába való elhelyezésére. A napközi otthon egyik büszkesége a kísérleti gazdaságnak. Különálló, mo­dern épületben gondos ellá­tásban részesül itt 44 kis­gyermek és csecsemő. Szüleik nyugodtan végezhetik napi munkájukat. Az az egy fo­rint, amelyet fizetnek egy- egy gyermek ellátásáért na­ponta, szinte említésre sem méltó összeg. A gazdaság ve­zetősége minden támogatást megad a napközi és a bölcső­de fenntartásához. — Mikor volt utoljára or­vosi ellenőrzés? — kérdezi a brigád egyik tagja. — Sajnos, az ellenforrada­lom óta nem járt kint orvos nálunk. De hogy jóórában mondjam, nem fordult még elő egyetlen fertőzéses megbe­tegedés sem — mondja a nap­közi vezetőnője. Igen. Orvosi felügyelet nél­kül xxmnak a gyermekek! Ez is egy súlyos mulasztás, amit nem holnap, de még ma pótol­ni kell. — Most intézzük, hogy a biai orvos kijárjon, hozzánk — mondja az igazgató. A műhelyek felülvizsgálására kerül ezután a sor, elsősorban munkavédel­mi szempontból. Általános ta­pasztalat: súlyos mulasztások vannak a munkavédelmi rend­szabályok betartása körül. Csak néhány példát a súlyo­sabbak közül: A darálóban, ahol az egész gazdaság állatállománya ré­szére darálnak, nincs porelszí­vó berendezés. A helyiség alacsony, ablakai kicsinyek, nem szellőztethető. Az udvarban a szabad ég alatt történik a magvak tisz­títása. A cséplőgép meghajtá­sára szolgáló villanymotor és kapcsolója is a szabad ég alatt van. Esik rá az eső. Va­jon ki felel azért, ha beázik és érintésnél agyonsujt vala­kit? A Dávid-majori üzemegység bognárműhelyében is felülete­sen bánnak az árammal. A fűrészgép villanyvezetéke szabadon, szabálytalanul van bevezetve. Sajnos, általános jelenség, hogy a gazdaságban nem al­kalmazzák a védőberendezé­seket, pedig sok példa van rá, hogy súlyos balesetek, történ­hetnek ezek használata nélkül. Sok hibát feltárt a brigád­vizsgálat. S a hibák túlnyomó többsége olyan, hogy kis gon­doskodással, nagyobb körülte­kintéssel meg lehetne szün­tetni őket. Ez kötelessége is a gazdaság vezetőségének, üzemi bizottságának, párt- szervezetének. Amint kitűnik, keveset tesznek az emberek életének megkönnyítésére, egészségük védelmére. Szép eredményeket ér el a gazda­ság a termelésben, s ezek az eredmények legnagyobbrészt az itt dolgozóik munkájának köszönhető. Megérdemlik te­hát a róluk való fokozott gondoskodást. Mihók Sándor ^iiiiiimiiiiiiiimmiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^ Ritka vadászszerencse: f 5 E két lövésre I három vaddisznó | s = I A pápai erdőgazdaság- f 1 hoz tartozó bakonyi rezer-1 | vátumból a vaddisznók | 1 nagy csordákban az erdői | szegélyére húzódnak, | 1 ahonnan éjszakánként és| | hajnalban gyakran kijár-§ 1 nslc a szántóföldekre és | | dézsmálják a termést. 1 Az erdészek és a wadá-| 1 szók elhatározták, hogy a| I mezőszélről visszaterelik | 1 a vaddisznókat a Bakony \ I sűrűjébe. Persze, az ilyen § 1 tereléshez nem elég egy-l 1 egy ostorpattintás, mert a f 1 vaddisznók csak fegyveres § 1 beavatkozásra „hajlan-i | dók“ elhagyni új tanyája-1 | kát. Ezért a vadászok | | nagy hajtóvndászatot ren-1 I deztek. A vadászatom, el-| 1 ejtették a csorda vezérét, 1 | a több mint két mázsa sú- | 1 lyú vadkant. | Ugyanakkor a Homok-1 | bőgődé környékén portya-1 1 zó, pápai vadászokból ala- § | kitott csoport ritka va-1 | dász-szerencsének volt ta-j | núja. 1 Egy nagyobb zabtáblá- s | ban három szépen fejlett, | 1 80 kiló körüli fiatal vad- | 1 disznót vettek észre, amint | | a korai és bőséges reggeli i I után elpihentek a gaboná- § | ban. Murai Tivadar pápai \ I vadász „kapásból“ két lö- | 1 véssél leterítette a veszély f | láttán menekülni igyekvő \ | három vaddisznót. SiiimimtnmimiHimniliiii'mmi ..... F armoson „minden csendes" Libák őrködnek a kihalt farmos! utcán, mindenki a határban dolgozik. (Vona Béla felvétele) iiiifiiiiiiiiiiiuiiiiiiimitiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiniiimMtiiiiiiiiiiniiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiuiw KISZ-fiatalok nyári táborozása Örömmel üdvözölte minden KISZ-fiatal a Pest megyei KISZ-bizottság határozatát a nyári tábor felépítéséről. A járási KlSZ-vézető'k közül sokan segítettek abban, hogy a tábor társadalmi munkában felépüljön. Vác, Cegléd, a Csepel Autógyár, Szentend­re, Nagykőrös fiataljainak lelkes munkája eredménye­ként június 30-án nyitott ka­Ezer tégla „fekete űtja" a pilisborosjenői téglagyárból Április 25-én a pilisborosje­női téglagyárból Budapestre, a Törökvész utcai építkezés­hez szállított téglát Tóth Fe­renc gépkocsivezető, Szolnoki Sándor és Csipák Sándor ko­csikísérő. Amikor az egyik fu­var téglával kifordultak a gyár kapuján, megszólította őket ifj. Tagschterer György pilisvörösvári lakos, aki azt kérte tőlük, adjanak el neki ezer téglát 600 forintért. Tóthék ráálltak az üzletre, a tégláért azonban 700 forintot kértek. Ezt az árat rövid al­kudozás után Tagscherer el­fogadta. A következő fuvarnál fel­rakták a tehergépkocsira a téglákat, és elvitték Tag­scherer egyik szomszédjához. A telepen észrevették a feke­tén szállított tégla hiányát és azonnal feljelentést tettek a rendőrségen. Tóthnál, Csipák­nál és Szolnokinál a vételár­ból megtaláltak 680 forintot, a téglákat pedig visszavitték a téglagyárba. A három „élelmes“ ember ellen a rendőrség sikkasztás címén eljárást indított. put a bal'atonzamárdi KISZ- tábor. Itt 10 naponkénti vál­tásban mintegy 1200 fiatal töl­ti megérdemelt pihenőjét. A táborban vendégül látják a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség 180 főnyi delegá­cióját is. A lengyel fiatalok i'tt-'tartózkodásónak idején 180 magyar fiatal tölt kellemes napokat a Balti-tenger part­ján, Zakopánébam és más len­gyel üdülőhelyeken. A tábor vezetősége mindent elkövet, hogy kellemessé, ér­dekessé tegye a fiatalok nya­ralását. Kirándulások, sport­versenyek, vitorlás-kirándu­lások, tábortüzek, táncesték teszik kellemessé az itt töl­tött napokat. A KISZ Pest megyei bizottsága és a tábor vezetősége szeretettel várja a 10 napos táborozáson kívül hétvégi kirándulásra is a KISZ-szervezetek fiataljait, Válasz a „Sürgős intézkedéseket című cikkre Takawets cinegeit jól értékesíti9 sertéshizlalási szerződést kötl Ft előleget fizetünk! Minden leszerződött sertés után 400.- Atvételi árak: 90—125 kg-os húsjellegű sertés 15.— Ft. 12S—145 kg-os hfzottsertés 16.— Ft. 146-165 kg-os hizottsertés 17.— Ft. 165 kg felett bizottsertés lg.- Ft. Részletes felvilágosítást adnak a Pest-Nőgrád megyei Aü-it- forgalmi Vállalat járási kirendeltségei és felvásárlói. A Pest megyei Hírlap július 25-i „Sürgős intézkedéseket!1’ c. közleményében a cikkíró azt állítja, hogy vállalatunk dol­gozói a dolgozó parasztsággal szembeni bizalmatlanságból nem akarnak terményfelvá­sárlási szerződést kötni, s elő­leget folyósítani. A cikk alap­ján vizsgálatot indítottunk, s megállapítottuk, hogy a cikk alapját képező információ egyetlen konkrét esetből álta­lánosít, amely esetben is olyan termelőről van szó, aki notó­rius nemteljesítőnek számít és aki több év óta nem fizette meg vállalatunkkal, illetve az állammal szemben fennálló adósságát. A terményfelvásárlási szer­ződéseket vállalatunk dolgozói minden erejükkel szorgalmaz­zák és július 20-ig bezárólag a tsz-ekkel és egyéni terme­lőkkel 9858 mázsára kötöttek szerződést. Ebből tápiószelei telepünk 538 mázsát kötött le és 53 000 forint előleget fize­tett ki. A terményfelvásárlási szer­ződéssel és a folyósítható elő­leggel államunk kedvezményt nyújt a parasztságnak, mert amellett, hogy jó áron veszi meg terményeit, lehetőséget ad arra. hogy kamatmentesen megfelelő összeghez jusson ak­kor, amikor gabonája még el- csépeletlen, sőt, esetleg lábon áll. A tsz-ek és egyéni termelők miár eddig is kötöttek szerző­dést és a szerződések száma a cséplés előrehaladásával — ahogy a parasztság egyre vi­lágosabban látja várható fe­leslegét. — állandóan növek­szik. Az előző években is kö­töttünk különböző szerződése­ket tsz-ekkel és egyéni terme­lőkkel, s a szerződők túlnyo­mó többsége a szerződésben vállalt kötelezettségének be­csületesen eleget tett. Ennek megfelelően vállalatunk dol­gozói a konkrét tapasztalatok alapján is bizalommal visel­tetnek a parasztsággal szem­ben és mindent elkövetnek, hogy személyes beszélgetés so­rán tájékoztassák a termelőket a szerződéskötés körülményei­ről. Természetesen, ha kis számban is, de mindenhol akad olyan termelő, aki nem tartja becsületbeli kötelessé­gének a vállalt kötelezettség teljesítését és előző akcióból kifolyólag — mint pl. gabonakölcsön megsegítést akció — jelentős ösz- szeggel adósa vállalatunk­nak, ezen keresztül az ál­lamnak. Ilyen termelőkkel, de csak ilyen termelőkkel válla­latunk dolgozói nem kötnek szerződést, mert nem látják biztosítottnak a szerződés tel­jesítését. tehát az előlegezett összeg megtérülését. Ez azon­ban csak néhány ember és né­hány emberből semmiképpen nem általánosítunk a dolgozó parasztságra. Továbbra is szívesen állunk minden becsületes termelő rendelkezésére, ha gabonáját rajtunk keresztül kívánja ér­tékesíteni. s ha szüksége van rá, előleget is folyósítunk. Pest megyei Terményforgalmi Vállalat Szép eredmény Sződliget község sok példá­san dolgozó egyéni gazdával büszkélkedhet. De közülük is kitűnik id. Ujszászi János, aki négy holdon gazdálkodik. Uj­szászi bácsi 800 négyszögölön 10 mázsa, 27 kilogramm őszi árpát termelt, egy holdról pe­dig 15 mázsa, 60 kiló őszi bú­zát aratott le. Ujszászi bácsi megadja a földnek, ami kell. Rendszere­sen trágyázza és vetésforgót is alkalmaz. Tanácsaival se­gíti a fiatalabb gazdálkodó­kat, s bizony jó lenne, ha vol­na még három-négy Ujszászi bácsink. Örömmel gratulálunk a jó eredményekhez, s reméljük, hogy a többi egyéni gazda is példát vesz Ujszászi bácsiról, Varga Imre tanácselnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom