Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-05 / 56. szám
1957. JÚLIUS 5. PÉNTEK #*£St MF.cm k/Cirlap EGY A TÍZEZERHEZ?! Öcsa tízezer lakosú nagyközség. Hentesüzlete mégiscsak egy van: a földművesszövetkezeti húsbolt. Az is a község főútvonalán, néhány száz méterre az állomástól, s négy kilométerre az alvégtől. Novemberben, amikor a lakosság ellátása súlyos gondokat okozott, a községi tanács ideiglenesen engedélyezte három „maszek"-húsbolt megnyitását. A három hentes heti egy-egy mázsa árut kapott a megyei húskeretből. Teltek, múltak a hetek, az élet mindinkább visszazökkent rendes kerékvágásába. Az ideiglenes árusítási engedélyek ideje lejárt. A három hentes, Szűcs Károly, Földesi Ferenc és Kurta Péter a Da- basi Járási Tanácshoz fordult végleges iparengedélyért. A tanács — mellőzve az idevonatkozó törvényrendeletet, amely szerint nem lehét magánkiskereskedői iparengedélyt kiadni ott, ahol állami, vagy szövetkezeti kereskedelemmel biztosítható a lakosság ellátása — az engedélyeket kiadta. A három hentes erre kilépett addigi munkahelyéről, kölcsönt vett fel, melyből rendbehozatta üzlethelyiségét, jégszekrényt vásárolt egyszóval berendezkedett. Egy szép napon aztán becsapott a mennykő: a járási tanács visszavonta a» iparengedélyeket. Mi történhetett? — kérdezgették az ócsaiak. — Az történt, hogy néhány héttel ezelőtt elgondolkoztató tények és adatok láttak napvilágot. Kiderült belőlük, hogy az ellenforradalom óta csupán Pest megyében 150 hentes kapott iparengedélyt. „Csodálatos véletlen" folytán ugyanezén idő alatt 33 000-rel csökkent a megye sertés- és szarvasmarha- ű llomanya, a feketevágások száma viszont ugrásszerűen megnőtt. Csak a vak nem látja a fentiek közötti összefüggést! Valószínűleg erre a következtetésre jutott a Dabasi Járási Tanács is, amikor visz- szavonta az iparengedélyeket. Az ócsai probléma azonban nem oldódott meg: továbbra is tízezer lakosra fut egy hentesbolt. Méghozzá milyen hentesbolt! Meszelni kellene, de nincs rá „keret“. Jégszekrény kellene, mert mire Ceglédről Öcsára szállítják az árut, néha bizony „stichje“ van. Az is előfordult már, hogy a község túlsó felében lakók nem értesültek idejében az áru érkezéséről, e a jég nélkül tárolt, eladatlan húsáru egy-két nap utón megromlott. Ezek az állapotok joggal felvetik a földművesszövetkezetek felelősségének kérdését. Tűrhetetlen — s ez r *' nem csupán Oesán tapasztalható —, hogy egyetlen elhanyagolt, korszerűtlen földművesszövetkezeti bolt lásson el hússal, egy tízezres lakosú községet. Súlyosbító körülmény, hogy ez éppen azokon a mezőgazdasági vidékeken van így. ahol nincs népbolt-hálózat. Annál nagyobb előszeretettel nyitnak mutatás, új boltokat a földművesszövetkezetek az iparvidékeken. Pilisvörösvárott például, ahol 12 népbolt-üz- let van, a földművesszövetkezet egy ruházati és három élelmiszerboltot nyitott a bányász-kolónián. Öcsén viszont nemhogy még egy húsboltra, de még egy jégszekrényre sem futja! Vácott szintén négy földművesszövetkezeti bolt nyílt egymás után, s még egyet akarnak nyitni a Híradástechnikai Gyár területén! Komoly bajok vannak az áruelosztással is. Tucatjával sorolhatnánk az olyan „eldugott“ községeket, ahol rossz az élelmiszerellátás Ezzel szemben a „bőségszaru" szerepét töltik be a földművesszövetkezeti boltok a fejlett népbolt-hálózattal rendelkező járási székhelyeken. Néhány példát: Cegléden 65 mázsa cukor hever a boltokban eladatlanul, a járás kisközségeiben pedig cukorhiány van. Pilisvörösváron. ahol a Vendéglátóipari Vállalat üzletei sem szűkölködnek sör. ben, a földművesszövetkezeti italbolt is jelentős italkészlettel rendelkezik. De a mezőgazdasági vidékeken — köztük Ócsán — hétköznap igen ritkán lehet sört, vagy más hűsítő italt kapni. A következtetések maguktól adódnak: a dabasi járási tanács nem akkor követett el hibát, amikor visszavonta a szabályellenesen kiadott iparengedélyeket, hanem akkor, amikor megelégedett ennyivel. Az ócsai lakosság jobb ellátása érdekében mielőbb intézkednie kell, hogy a földművesszöyetkezet korszerűen berendezett, tiszta üzlethelyiségben kifogástalan minőségű és elegendő áruval áEjon a vásárlók rendelkezésére. Az sem baj, ha mindjárt nem is egy, hanem több üzletben! Nyiri Éva ki Igazságiigymimsztérium közleménye: Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa jogerősen halába ítélte Tóth Ilonát, Gyöngyösi Miklóst, Gönczi Ferencet és Kovács Ferencet, valamint Obersovszky Gyulát és Gáli Józsefet. Obersovszky és Gáli ügyében a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt. Ennek alapján a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa július 4-én ügyüket újból tárgyalta és Obersovszkyt életfogytiglani. Gálit pedig 15 évi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. A másik négy elítélten a halálos ítéletet végrehajtották. 50 tagú tudományos kombájn-expedíció a Mezőíalvi Állami Gazdaságban Második hete valóságos tudományos kutató expedíció tanyázik a Mezőfalvi Állami Gazdaságban. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, az EMAG és több tudományos szerv és intézmény kutató munkatársai négy kombájnnal és sok más géppel érkeztek a Mezőföld központjába, a vetőmagtermelő Mezőfalvi Állami Gazdaságba. A kutatók a búza nagyüzemi aratásánál a gyakorlati tudomány eszközeivel vizsgálják és dokumentálják: melyek azok a' legjobb munkaszervezési, üzemeltetési és agrotechnikai módszerek, amelyek mellett kombájnokkal a leggazdaságosabban, a legkisebb veszteségekkel a legjobb eredmények érhetők el. A kísérletek segítésére a helyszínen külön laboratóriumot is berendeztek, amely az aratás megkezdése előtt figyeli a búza érését, a szemnedvességet, a fajsúlyváltozást. A komlbójn- aratást — az elmúlt két év tudományos tapasztalatai alapján — most is 15—16 százalékos nedvességtartalomnál kezdik meg. Oblétt Gábor, a kísérleti aratás vezetője elmondotta: körülbelül nyolcszáz holdon aratnak, s végeznek széleskörű összehasonlító munkát a kombájnos, az aratógépes és a kézi aratás között, A búza aratása a szem nedvességtartalma miatt néhány napot még késik, ezért az egész kísérleti gépezet, a gépek és a munkában részvevő dolgozók „begyakorolt atására’* a hét elején megkezdték az árpa kombájnos aratását. Két rendes és két egészen új rendszerű, talajkopírozó kombájnt állítottak munkája. A kombájnok a dúskaiászú áripa aratása közben holdan- kint körülbelül húsz mázsa magot „csépeltek”. A kombájnok áruteljesítménye — a vágási munkaidőben — egy hold és 230 négyszögöl volt, ami igen jó eredménynek számit. Minden szem gabonát a zsákba! Az idén senki nem noszogatta a parasztságot, mégis régen nem látott szorgalommal látott munkához kora tavaszon. Most mutatkozott meg igazán, hogy az anyagi érdekeltség milyen hatalmas mozgató erő. Parasztságunk éjt-nappallá téve dolgozik, számítgat, tervezget, értelmét látja a munkának, hiszen maga rendelkezik terményeivel, úgy használja ki a földjét, ahogy éppen a legjobbnak látja. Nem vártak arra sem, hogy fülűket rágják a felsőbb szervek az aratás kezdése végett. Országszerte, megye- szerte megkezdték az őszi árpa és a rozs betakarítását. Ha most mégis versenyre buzdítunk, tesszük ezt azért, mert az ország kenyeréről van szó. A városok lakói; gyárak munkásai, üzemek, hivatalok dolgozói a parasztságtól kapják a kenyeret. Minden szem gabonát a zsákba, egy szemet sem a szalmába, vagy a tövekbe! Ez legyen dolgozó parasztságunk jelszava az idei aratás, cséplés alatt. Annál is indokoltabb ez a jelszó, mert a kötelező gabonavetésterület megszüntetése miatt az 1950— 54-es évek gabonaterületének 3 286 000 holdas átlagával szemben az idén csak 2 600 000 holdra tehető gabonavetésterületünk. Ez a terület'beni különbség érezhető lesz a termés mennyiségében is. A kenyeret kérők száma pedig ugyanannyi, mint máskor. Éppen ezért óriási jelentősége van, hogy minden szem gabonát megmentsünk az ország számára. Most nem tűztük ki augusztus 20-át olyan határidőnek, mint az elmúlt években, hogy addigra be kell fejezni az aratást, cséplést, ha törik, ha szakod. Hiszen a tapasztalat azt bizonyította, hogy ez nem mindig vált be. Sokszor csak hiábavaló hajsza lett belőle. Főleg a kombájnok és a cséplőgépek — a mennyiségre törekedve — elhanyagolták a minőségi munkát. Előfordult, hogy a kombájnok zöld, éretlen gabonát vágtak, csak azért, hogy tervüket teljesítsék. A cséplőgépek sem mindig végezték a legjobb munkát, sokszor nagy mennyiségű gabonát benne hagytak a kalászokban az áldatlan sietség miatt. Nincs tehát kitűzött határidő. De egész népünk számít dolgozó parasztságunk szorgalmára, hazafias érzésére. Tőlük várjuk a kenyeret. Elegendő és jó kenyeret. Ehhez pedig az szükséges, hogy dolgozó parasztságunk a legmegfelelőbb időben takarítson be minden szem gabonát! „Sej, baj úttörőnek lenni jaj de jó!“ Balatoni sátortábor, húsz csapattáborozás, két akadálytúra a Pest megyei úttörők nyári programjában Nüffszéási borverseny és szőlészeti kiállítás szombaton és vasárnap; Gyorsan terjedt ez a hír a megye szőlőtermelői között. Titkon érdeklődtek egymástól a nyársapáti, az inárcsi, a cse- mői és a többi községben is a szőlősgazdák: — Te milyen borral mégy? A muskotályt, vagy az ezerjót küldöd? Érthető is a nagy érdeklődés, hiszen valamennyi részvevő azt szeretné, ha az ő bora vinné el a „pálmát“. Na, de ez majd eldől a helyszínen, az értékelésnél. — Hogyan is rendezik meg ezt a hagyományos borversenyt és szőlészeti kiállítást? Erre kértünk választ a verseny főrendezőjétől. Székely Sándortól, a megyei tanács kertészeti felügyelőjétől. — A szőlészeti kiállítással egybekötött borverseny szombaton, 6-án kezdődik é« vasárnap este fejeződik be. A két nap programja igen változatos. Eddig több mint 150 féle bort neveztek be a különböző szektorok termelői. Szombaton hat bíráló bizottság csak a versenyen induló borfajtákat értékeli, bírálja. — Hogyan történik majd a bírálat? — Szigorúan titkosan — adja a felvilágosítást Székely kertészeti felügyelő. — A bíráló bizottság tagjai nem tudják. hogy kié az a bor, amit értékelnék, csupán számozás után dolgoznak. Minden borfajta egy számot kap, Még azt nak az olvasóinknak, akik nem lesznek ott a megyei borversenyen, M. F. Az ellenforradalom szétzilálta a megyei úttörőmozgalmat is. A legjobb csapatok, Nagykőrös, Tápióbicske, Gyömrő, Üllő úttörői azonban nem hagyták abba a munkát. mint „ifjú sólymok" vagy őrszemcsapatok tovább is együtt maradtak. Alapjai lettek a megyei úttörőmozgalom ú j j ászervezésének. Beszélő számok Kállay Gyula elvtárssal, a megyei úttörőtitkárral beszélgetünk ezekről a csapatokról, az azóta alakult újakról és a megyei úttörők nyári terveiről. Tavaly október 3—5-én me- gvei úttörőtalálkozót tartottak, amelyen tanárok, csapat- vezetők, DISZ-vezetők beszélték meg az akkor már jól látott problémákat és jelölték ki azt az utat. amelyen az ellenforradalom miatt csak január-februárban tudtak elindulni. A megyében tehát már október elején jól látták a mozgalom hibáit és tettek is a jasem tüntetik fel. hogy kinek a szőlőjében szüretelték az alapanyagot, tsz-ében, állami gazdaságéban. vagy éppen egyéni termelőnél. Az ered- ményhirdetésnél helyettesítik csak be a számokat a nevekkel. — Mi lesz még a versenyen kívüli program a kiállítás ideje alatt? — Vasárnap lesz a nyilvános nap, vagyis az érdeklődők ekkor tekinthetik meg a kiállítást és a díjnyertes borokat esetleg ízlelhetik is. Reggel a megnyitó után Dajka Balázs, a megyei tanács elnökhelyettese ünnepi beszédében értékeli megyénk szőlő- termelésének helyzetét és megjelöli a további feladatokat. Ezután Sós István egyetemi tanár, a bíráló bizottság elnöke ismerteti a verseny eredményét. Elemzi a győztes borok tulajdonságait, amelyek alapján odaítélték a verseny- i díjakat. A borkiállítás részvevői ér- : tesülésünk szerint nemcsak a j borok zamatosságának örül-; hetnek. de felvidulásukat szol- j gálja a színvonalasnak ígér- ; kező kultúrműsor is. A me- j gyeszerte híres, törökbálinti j énekkar és a vecsési népi tán- j cosok gondoskodnak a látni- ! és hallanivalókróL A többirőlI nem is beszélünk, arról majd 1 a „helyszíni szemle“ után j bővebben, beszámolunk azok- I Egy örömhír, némi tanulsággal Kiskunlaeháza a ráckevei járás egyik legnagyobb községe. Ennek ellenére csak önkéntes tűzoltóparancsnoka van, aki havi 75 forint tiszteletdíjat kap. Mint négygyermekes gazdálkodónak nincs ideje arra. hogy munkáját hiánytalanul elvégezhesse. A helyi tanácstól nyert értesülésünk szerint egy esztendeje kérik, hogy függetlenített tűzoltóparancsnokot (kapjon a község, de mindeddig hiába. Nos. Mi a helyzet? A Pest megyei Tűzrendészen Osztályon Dékány hadnagy elvtárs közölte, hogy májusban terjesztették fel a kiskun- lacháziak ez irányú kérését a Belügyminisztérium illetékes osztályára. — Egyéves kérés ... miért csak most? — Igaz, a <kis- kunlacházi tanács már régóta kér függetlenített tűzoltóparancsnokot, de csak szóban és telefonon. írásban — hiába szóltunk — nem! A községi tanácsok régi hibája, hogy irtóznak a papíroktól. Ezt sok esetben, sok helyen tapasztaltuk már. Nem bü- rőkrata aiktagyár- tást kívánunk. A lacháziak esete jól példázza: .,teljesen papír nélkül” lehetetlen elintézni az ügyeket. És még valamiről meggyőződhettünk ... Arról, hogy a Pest megyei Tűzrendésze- ti Osztályon dicsé- retreméltó lelkiismeretes munka folyik. Selmeczi őrnagy elvtárs ugyanis, látva a kiskunlacháziak lést jelentett a mozgalomban a most bevezetett próbarendszer. A sok helyütt gépiessé, ..még egv tanórává“ vált úttörőfoglalkozásokon most pezseg az élet, készülnek az újoncpróbára a pajtások. Nem kell szégyenlenünk, hogy a cserkészmozgalom jó hagyományai közül átvettünk párat, azzal a különbséggel, hogy most már nemcsak azok a kiváltságosak juthatnak hozzá, akiknek szülei fizetni tudták a cserkészkedés költségeit, hanem minden úttörő pajtás; Sok mindent kell tudnia eSv úttörőújoncnak. Ismernie kell a csapat jelvényeit, szervezetét, a kirándulás csínját-bín- ját, felszerelését, térképolvasást, tájékozódást, még sütni- főzni is tudnia kell, akkor is, ha fiú. Azt talán mondani sem kell. hogy sportolni kell. vezényszóra sorakozni, fordulni, menetelni. Ennyi mindent tanul egy 8—9 éves emberke, hogy jó úttörővé váljék és az újoncpróba sikeres letétele után sikerrel induljon neki a további próbáknak. Játszva tanulni önálló, talpraesett, bátor kisfiúkat és kislányokat akar nevelni úttörőmozgalmunk, nyílt szívű, tiszta embereket, akik később, ha felnőnek, becsületes, igyekvő dolgozói lesznek országunknak. Vidáman játszanak ők, s így is van jól, a gyerekek játsszanak. És játszva tanulják meg mindazt, amire később az életben oly nagy szükségük lesz. Bizonyos, hogy vannak még hibák a megyei úttörő munkában is. De az is bizonyos, hogy a régi szellemű, de új utakat taposó mozgalom szép eredményeket ér el és ha ezen az úton is haladnak tovább, nem fordulhat elő. hogy gyermekeinket még egyszer a vörös nyakkendő ellen tudják uszítani; Faludi András gyár túlteljesítette előirányzatát. Ugyancsak befejezte a zöldborsó gyorsfagyasztását a hűtőipar is. A hű tőházak: mintegy 80 vagon főzelékfélét készítettek. Befejeződött a zöldborsó tartósítása: 1200 vagon konzerv készült Konzervgyáraink befejez- i ték a zöldborsó tartósítását. : Az idei jó termésből 1200 vagonnyit konzerváltak a gyárak. Ez a mennyiség 200 vagonnal több a tervezettnél. A feldolgozás során valamennyi „írás-iszonyát", \ májusban a „tele- \ fon-sirámak” alap- \ ján terjesztette fel\ kérésüket a Bél- \ ügyminisztérium- \ ba. De mindezek el- j mondása után az \ örömhírről sem \ felejtkezzünk el... \ A Beliigyminisz-\ tériumban közöl- \ ték. hogy a <kis- j kunlacházi kérést I jogosnak és telje-1 síthetőnek talál- \ ták. Már csak az f aláírások hiányoz-\ nak az ügyiratról. \ Pár nap múlva \ megérkezik a hi-1 vatalos értesítés a 1 megyei tanácshoz \ — papíron! Mert | hiába: hogy Kis-1 kunlacházán füg- | getlenített tűzol-I tóparancsnok le-1 gyen. ahhoz irá-1 sós engedély szüik- | séges. A helyi ta- § nács el sem hinné, | ha csak szóban \ közölnék velük. | És ugye elisme-l rik, hogy ez még 1 nem bürokrácia... | (alacs) I vitás érdekében. Ennek köszönhető, hogy országos viszonylatban is az elsők között alakult meg a Pest megyei Őrszemcsapatok Szövetsége, a mai úttörőmunka alapja. A számok beszélnek: az ellenforradalom előtt mintegy 350 csapatban 60 ezer úttörője volt a megyének. Januárban 30 csapatban 1500 pajtás kezdte el a munkát. A mai létszám 180 csapat csaknem 30 ezer úttörővel. Izgalmas úttörőélet Mi ezeknek a sikereknek, a .fejlődésnek a titka? Ma teljesen önkéntes a belépés, mégis napról napra szinte százakkal gyarapodott a létszám. Vannak a megyei úttörő- munkának nagyon jó, a gyerekeket megmozgató hagyományai. Még mindig beszélnek a két év előtti „isaszegi csatáról“, amikor az egész megye úttörői megmozdultak a hadijátékra. A tavalyi drégelyi túra, az akadályverseny annyira él a fiatalokban, hogy már- már azt mondhatjuk, hagyománnyá vált, és az idén a I fiúk részére meg is ismétel- ! ték. I Zamárdiban felépült a me- ! gye úttörőtábora. Itt a kőépü- ! letekben levő konyhán, ebéd- 1 lön, orvosi szobán kívül csak 1 sátrakat látni. Ezekben lak- I nak igazi tábori körülmények 1 között a gyerekek. A zamárdi 1 tábor életéről legközelebb bő- ! vebben, képekben is beszámo- ! lünk. | A tervek szerint húsz csapat l rendez önálló táborozást a | nyár végéig. Ezek között lesz- = nek rövidebb lélegzetű, há- | romnaposak, de lesznek hosz- I szabbak is. A lányok négy- I nanos csillagtúrára mennek 1 Visegrádra. Negyven-negyven- I két kilométert tesznek meg a i túrán és készülnek a túra ke- I rétében egy húsz kilométeres {szakaszon lebonyolítandó aka- \ dályversenyre. |Készülj a próbára, pajtás! { Nemcsak a megyében, de í országosan is komoly fellendü- I
