Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-21 / 70. szám
4 'Cirlap 1951. JÜLIUS 21, VASÁRNAP Országszerte megkezdődtek a magtermelési szerződéskötések Az aprómagtermesztésnek régi becsülete van a magyar mezőgazdaságban, mivel hozzáértő, gondos munka és kedvező időjárás mellett sokkal magasabb jövedelmet biztosít, mint az egyéb termények. A Mezőgazdasági Mag- termeltető és Ellátó Vállalat megyei kirendeltségei, termelési felügyelői és községi termelési felelősei máris országszerte megkezdték az őszivetésű magfélék termeltetésére a szerződések kötését. A szerződéses magtermelés iránt az Idén mindenütt fokozott érdeklődés tapasztalható, annál 1« Inkább, mért a tavalyihoz képest jelentősen emelkedtek a magvak átvételi alapárai: A biborheremag mázsánkéntl ára 800-ról 900 forintra, a káposztarepcéé 270-ről 340 forintra, a pannonbükkönyé 280-ról 360-ra, a szöszös- bükkönyé 300-ről 420-ra, az ősziborsóé 250-ről 300-ra emelkedett. A fűmagvak régi ára a fajtáktól függően 450-1600 forint volt, az új ár 1150-től 2800 forintig terjed; Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a leszállított nagy tételek után mennyiségi felárat is kapnak. További jelentős kedvezmény, hogy a vállalat nemesített vetőmagot, továbbá műtrágyát és szükség szerint növényvédőszert ad kamatmentes hitelre a szerződő termelőknek. (MTI) Mi a jó Mi a rossz a Dunakanyarban A Pest megyei Kereskedelmi Felügyelőség megvizsgálta a Dunakanyar kereskedelmi munkáját, hogy képet kapjon fejlődéséről, illetőleg arról, milyen fokon áll a kirándulók áruellátása és kultúrált kiszolgálása. A vizsgálatba bevonták a Buda környéki és a Váci Vendéglétóipari Vállalat ellenőreit is. A vendéglátóipar működéséről megállapították, hogy az áruellátás lényegesen javult, csak a sörellátás okoz komoly problémát. Hétközben nem mérnek sört, hogy a szombat—vasárnapi csúcsforgalomra tartalékolhassák. Ugyan, ilyen probléma a szikvízellátás. Július 7-én Leányfalun sem az étteremben, sem a cukrászdában nem lehetett hűsítő italokat kapni, mert szikivíz nem volt és a kutak vize emberi fogyasztásra alkalmatlan. Zavart okoz az ellátásban a szénsav hiánya is. Megtörtént, hogy a Lupa-csárdában szénsavhiány miatt nem tudtak sört csapolni. A rövid italokkal általában nincs baj. a vendéglátóipari egységek ezekkel általában rendelkeznek. A borellátás — csodák csodája!' — általában megfelelő. Min denütt kapni kétféle folyóbort és két-háromfajta palackozott bort. Ez alól kivételek a föld művesszövetkezeti vendéglők, ahol a borellátás nem kielé gítő. A büféárukból és a meleg ételfélékből az áruellátás lényegesen jobb, noha még itt is van bőven javítani való. A budakalászi kisvendéglőben szombaton két órakor még nem volt meleg étel és a büfében csak pogácsát leheteti kapni. Ugyanez volt a helyzel a nagymarosi kisvendéglőben, ahol sem készételt, sem büfé árut nem tudtak kiszolgálni. Fagylaltból van elég, a minőség ellen sincs kifogás, csak a választék hiányos. A visegrádi fagylal- tozóban vasárnap csak egy. féle fagylaltot árusítottak. A cukrászsütemények ellen semmiféle panasz nem merüli fel; nagy választékban kapható. Külön probléma az elég télén jégellátás miatt a nyers anyagok tárolása. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy az üzemek tisztaság tekintetében kifogástalanok-e? Úgy találták, hogy a poharak nagyrésze csorba és kevés a sörös korsó. Az italokat a leányfalui Gyöngyszem-étteremben csorba poharakban szolgálták ki. A visegrádi kisvendéglőben söröskorsók hiányában csak pohár sört lehe tett kapni. A tisztaság tekintetében a múlt évihez viszonyítva nagy ''J a javulás. Vannak persze ki- ! vételek. így a leányfalui 58- ! as számú italbolt sok kívánni- I valót hagy hátra. Nem volt ki- • 1 elégítő a nógrádverőcei cuk | rászda tisztasága és a Pokol- i sziget csárda konyhája. | A kiszolgálás a vasárnapi | csúcsforgalmi időben — ami- I kór a vendéglők és italboltok I zsúfolva voltak — jó, gyors és | ütemes volt. Ez azért van meri | kisegítőket állítottak be, a | visegrádi hajóállomásnál moz I góárus árusította a sört. | A kiszolgálás általában ud1 varia« és a nyitvatartási | idő is megfelel „ lakosság 1 és a nyaralóközönség igényeinek. 1 A próbavásárlások jó ered- 1 ményt mutattak. De akad ki- ! vétel is. A Buda környéki Ven- ! déglátóipari Vállalat 60-as I számú éttermében az egyik fel- ! szolgáló négy nagy- és két kis- § fröccsért 22.40 forint helyett 1 30.40 forintot számított fel. A | Tahitótfalui Földművesszövet- | kezet Surányi-csárdájában a I kisegítő felszolgáló 1.45 fo- ! rinttal számolt többet, a Váci I Vendéglátóipari Vállalat zebe- 1 gényi kitelepülésnél pedig a 1 15.70 forintos nyársapáti bort 1 16.20 forintért akartak eladni. | A melegkonyhás éttermek 1 árkalkulációja általában jó. | csak egy-két helyen találtak 1 szorzásból adódó kisebb hibát | A vizsgálat kiterjedt a Du- I nakanyarban levő bolthálózat | ra is. 1 Az alapvető élelmiszerek! bői; rizsből, lisztből, cu! korból az ellátás megfeleli lő. A kenyérrel szállítási probléma van. | A Váci Népbolt Vállalat kis- ! marosi üzletében a kenyér | szombaton dél helyett este fél I hétkor érkezett meg. A zöld- = ség-gyümölcsellátás — a me- | gye egész területéhez hason- í lóan — rossz. Visegrádon sem [ a népboltban, sem az Uj Élei | Tsz zöldségboltjában nem volt | kielégítő választék. A Dunaka | nyár egyéb területén is megol- ! datlan a zöldség- és gyümölcs 1 ellátás. | Az ajándéktárgyak közül bi- | zsukat és képeslapokat megfe- ! lelő mennyiségben és válasz- ! tékban lehet kapni. Ezzel | szemben a Népművészeti és | Háziipari Vállalat elsősorban | saját egységeit látja el áruval. 1 a többi üzletre nem gondol. | A Dunakanyar kiskereske- ! delmi hálózatában az elmúlt 1 évekhez viszonyítva lényeges | változás nem történt. | Nyitottak ugyan Visegrá! dón egy elsőosztályú cuk! rászdát. ez azonban kevés I ahhoz, amit a Dunakanyar | — látogatottságát tekintve I — joggal megérdemelne. | Remény van azonban art a, | hogy a helyzeten a megala- ! kult Dunakanyar Intéző Bi- ! zottság a következő évekbeli 1 változtat majd. | A kereskedelmi felügyelőség | a jelentésben nem írta meg, | mi azonban saját tapasztala- ! tunk alapján megírjuk, hogy | a kereskedelmi alkalmazottak. 1 felszolgálók. csaposok, cuk- ! rászda- és eszpresszó-alkal- ! mazottak a legnagyobb for- | galomban is derekasan meg- I állják a helyüket és figyelmes | jó munkájukkal öregbítik a - Dunakanyar eddigi jó hírét. L«Ei.N=GbY»E«L HhU»M«iO«R ☆ Három lengyel karikaturista — Janiusz Bruchnalski, Henryk Chmielewski és Eryk Lipinszki — rajzai közül mutatunk be néhányat olvasóinknak. Reméljük, valamennyi megnyeri a tetszésüket Jó mulatást kívánunk; ☆ (Henryk Chmielewski) (Henryk Chmielewski) (Eryk Lipinszki) (Eryk Lipinszki) (Janusz Bruchnalski) (Eryk Lipinszki) Pótbeporzás = 2-3 mázsával több lucernamag Termelőszövetkezeteink és egyéni gazdálkodóink is jelentős területen hagytak meg magfogásra második kaszálás után lucernát. Minden gazda célja, hogy adott területen minél nagyobb eredményt, magtermést érjen el. A kísérleti eredmények és az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai megyénk területén is bebizonyították, hogy a lucerna magtermesztésénél a mesterséges pótbeporzás elengedhetetlen agrotechnikai eljárás a terméshozamok növelésére. A jól alkalmazott pótbeporzással a ■lucernánál holdanként 2—3 mázsás magtermés-többletet is elérhetünk. A mesterséges pótbeporzással nemcsak a termés- eredmények növekednek, hanem megjavul a vetőmag minősége is. Ennek biológiai magyarázata az, hogy a növények a meg- termékenyülés folyamán kiválogató képességgel rendelkeznek. Ezért minél több virágpor közül választanak a virágok, annál jobb és biztosabb a megtermékenyítés, ami a magvak minőségében is jelentkezik. A lucerna aránylag nehezen termékenyül meg, mivel a virágban szorosan csukott szirmok közé van bezárva a porzószál és a bibeszál. Ha a rovarok kisebb mértékben látogatják a lucernatáblát, akkor a virágok kinyílása nem történik meg és azok így nem kötnek magot. A jobb megtermé- ■kenyülés érdekében ezért szükséges a lucernánál is a pótbeporzás, a virágok kinyílásának elősegítése, a virágpor bejutása végett. Hogyan végezzük a pótbeporzást? Amikor a lucerna tömegesen virágzik, a két szélén kifeszített kötéllel végigjárjuk a táblát. A lucerna virágai abban a pillanatban kinyílnak, amint a kötélhez ütődnek és az így felszabadult virágpor elősegíti a magkötést. A mesterséges pótbeporzás eredményessége érdekében célszerű ért a „köteles“ módszert a táblán ke® resztbe-hosszába alkal. mázni. Tapasztalati tény. hogy akkor érjük el a lucerna pótbeporzásánál a legjobb eredményt, ha azt a teljes virágzás idején kezdjük és legalább 4—5 napon keresztül naponta megismételjük. A mesterséges pótbeporzás igen egyszerű eljárás. Minden szövetkezeti tag, dolgozó paraszt, sőt iskolás gyermek is elvégezheti. Irtsuk a naprafor gószádort A második világháború után hazánkban is, különösen a napraforgó táblákon, új kártékony Jövevény jelent meg, a bókoló, vagy napraforgószádor. Ez a virágos, élősködő növény legnagyobb ellensége a napraforgónak. Gyökerei nincsenek, csak szívó-szerveket fejleszt, ezeket belemélyeszti a gazdanövény gyökérzetébe és üy módon annak kész táplálékát szívja el. Egy-egy napraforgó tovőn néha 20—25 szádorszál is élős» ködik. Hogyan védekezhetünk e veszedelmes gyomnövény ellen? Vegyi védekezésről nemigen beszélhetünk, mert a kártevő szervezeti összetétele azonos gazdanövényével. Védekezésül csak az agrotechnikai eljárások jobb minőségében kereshetünk segítséget. Az első és legfontosabb tennivaló a helyes agrotechnika és a megfelelő vetésforgó alkalmazása. A fertőzött területeken gondosan végezzük a mélyszántást. Ha a talajt jól lefordítjuk, ajkkor a szádor magvai mélyen kerülnek a földbe és ilyen mélységről már nem tudnak feltörni. Gyakorlati tapasztalatunk az is, hogy ajánlatos a vetések egymásutáni sorrendjébe úgynevezett csalogató növények — mint például a kukorica, esetleg szója — beiktatása, amelyek szintén csírázásra bírják a szádor magvait, de a kártevő rajtuk nem él meg. Ezek a növények tehát Ily módon csökkentik U talaj szádormag tartalmát, s rövid idő alatt ismét alkalmassá teszik napraforgó vetésére. A jelenleg fertőzött területeken igen fontos teendő a növényápolási munkák leggondosabb elvégzése. A napraforgótáblákon jelentkező szádort még virágzás, de főleg magérlelés előtt ki kell irtani. Ez a kézi munkatöbblet több évre szóló haszonnal jár. Az említett védekezési eljárások mellett igen fontos teendő a szádor vadontermő gyom-gazdanövényeinek, a szerbtövisnek és az útszéli bogáncsnak az irtása is.
