Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-21 / 70. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! INTÉZET AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI T A N Á C SL A P j A I. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1957. JÜLIUS 21, VASÁRNAP MEGMENT A KORMÁNYHATÁROZAT A TELJESÍTMÉNYBÉREZÉSRŐL Miért nincs elég cséplőmunkás Tápiószecsön ? Tápiószecsőn rövidesen megkezdik a learatott gabona csép- lését, a Szentmártomkátai Gépállomás Tápiószecsőn három cséplőgéppel fog dolgozni. A szokásokhoz híven a három cséplőgéphez a Szentmártonká- tai Gépállomásnak kell adni a dolgozókat. A hét közepén viszont az volt a helyzet, hogy csak egy géphez voltak munkások, a másik két géphez még nem szerződött senki. Fő is a feje emiatt a tápió- szecsői tanács vezetőinek, akik e mulasztásért a Szentmárton- kátai Gépállomás igazgatóját okolják. A szentmártonkátaiak viszont elhárítják magukról a felelősséget, azt állítván, hogy % munkáshiánynak a tápiósze- csői tanács az oka. Nos, hát nézzük csak, mi is történt? A gyakorlat eddig az volt, hogy az ipari üzemekben dolgozó tápiószecsőiek fizetés nélküli szabadságot kértek a csép- lés idejére. Ezt meg is kapták, mert a tápiószecsői tanács kiadott a részükre oly értelmű nyilatkozatot, hogy ez idő alatt a cséplési munkálatokban vesznek részt. A tápiószecsői tanács viszont szomorú tapasztalatokra tett szert. A dolgozók kivették fizetésnélküli szabadságukat, ezzel szemben nem teljesítették cséplési szerződésüket, hanem saját földjüket művelték, vagy egyéb jövedelmező idényfoglalkozást vállaltak. Az idén tehát a ^tanács nem adott ki visszaélésekre alkalmat adó nyilatkozatot, így az ipari munkások nem kaptak szabadságot és végső fokon két cséplőgép mellé nincs elég munkás. A cipő már nagyon szorít, szinte csak órák vannak hátra a cséplés megkezdéséig. Jól tenné a tanács és a gépállomás, ha rugalmas megoldást találna annak ellenére is, ha számolnia kell azzal, ihogy egykét ember nem tejesíti a szerződési kötelezettségét. Mert most a kenyerünkről A hivatalos lap szombati száma kormányhatározatot közöl a munkások teljesítménybérezésének irányelveiről. A határozat értelmében teljesítménybérezést kell alkalmazni mindenhol, ahol az mind a munkások, mind a népgazdaság számára előnyös, s ahol a teljesítményeket megbízhatóan lehet mérni. Ott azonban, ahol a teljesítménybérezés nem gazdaságos, vagy ahol annak bevezetését a munka bonyolultsága vagy a megkövetelt magas minőségi színvonal nem teszi lehetővé és kizárólag a bérszínvonal emelését célozza, a teljesítménybérezést nem szabad alkalmazni. Megjegyzendő azonban, hogy teljesítménybérezés alatt nemcsak darabbért keli érteni, hanem minden olyan bérrendszert, melyben a kereset vagy annak egy része a teljesítménytől függ. Legtöbb termelőszövetkezetben megoldatlan probléma, hogy évközben rendszeresen pénzhez jusson a tagság. Az évközben pénzben kifizetett munkaegység előlegnek nagy jelentősége van a szövetkezeti gazdálkodásban. Hatással van a munkakedvre, a családtagók bekapcsolódására munkába, ösztönzi a tagságot az árutermelésre stb. Sok helyen mégsem törődnek a szövetkezeti vezetők azzal, kap-e pénzt a tagság, vagy sem. Igaz ugyan, hogy a rendszeres pénzelőleg adása nagyobb feladat elé álA teljesítménybérezés sok formája közül a vállalatra kell bízni a helyi körülményeknek legjobban megfelelő forma kiválasztását. A teljesítménybérezés megállapításánál törekedni kell arra, hogy az azonos szakmájú és hasonló munkakörülmények között dolgozók bérezési formája és keresete általában azonos legyen. A teljesítménybérezést úgy kell megállapítani, hogy az a termelékenység emelése és a mennyiség fokozása mellett a minőség javítására és gazdaságosságára is ösztönözzön. A teljesítménybérezés alapjául szolgáló követelményeket lehetőleg műszaki felmérés alapján kell megállapítani. A teljesítménykövetelményeket csak műszaki és szervezési változások, újítás bevezetése, a teljesítménykövetelmény helytelen megállapítása esetén, továbbá csak abban az esetben szabad megváltoztatni, ha az lítja az elnököt, hiszen neki kell előteremtenie a pénzt. Ezúttal egy olyan termelő- szövetkezetről írunk, ahol már megoldódott e probléma, s a tagság úgy mint az üzemben, minden hónapban borítékban megkapja munkaegység előlegét. Méghozzá nem is keveset. Az előző hónapban teljesített minden munkaegységre 15 forintot. Egy közepesen dolgozó szövetkezeti tag mintegy 450 —500 forintot kap ilyenkor kézhez. S ami igen fontos, erre minden hónapban számíthat. — Az év eleje óta kapunk rendszeresen pénzt. Régebben hébe-hóba csurrant, akkor is 50 fillér, vagy 1 forint munkaegységenként. Állandó gond volt a háznál a pénztelenség — mondja Kollár János, aki nyolcadik éve tagja a pomázi Petőfi Tsz-nek. Az ő szavaiból következik: ha pénz nélkül marad a ház, hát valahonnét szerezni kell. De hogyan? Ilyenkor vagy az asszony, vagy az ember „csak egy-két napra“ kimarad a szövetkezetből, s elmegy napszámba. Rendszerint olyankor, amikor a szövetkezetben is nélkülözhetetlen a munkáskéz, így volt ez éveken keresztül a Petőfi Tsz-ben is. — Ha megköveteljük a munkafegyelmet, nyújtani is kell a tagságnak. Azt láttuk, hogy úgy tudjuk legjobban növelni a munkakedvet, ha évközben is látja a szövetkezeti tag munkája gyümölcsét — így vélekedik Golub Atanász, a tsz vezetője. Az ő vezetése mellett teremtette meg a tagság a rendszeres előlegosztás anyagi alapjait. Nézzük csak, miből telik a munlULegységenikénti 15 forint? Amíg régebben csak „állattartással“ foglakoztak, most állattenyésztés folyik a szövetkezetben. Különösen áll ez a tehenészetre. Itt is divatos volt, hogy a lovak bőre majd kirepedt a kövérségtől, a tehenek bőrét pedig majd kiszúrta a csont. Golub Atanász — aki 1956 tavaszán, mint gépállomási agronómus került a szövetkezetbe — kitartó munkával változtatott a tagság felfogásán. Ma a tehenek . élvezik” az elsőbbség jogát. S az eredideiglenesként kiadott követelmények érvényessége lejárt, valamint akkor, ha a teljesítménykövetelmények olyan mértékben fellazultak, hogy ez az átlagbérek indokolatlan túllépésére vezetett. Újítás esetén hat hónapon keresztül az újítónak és az újítást önként átvevőnek a régi és az új teljesítménykövetelmény közötti különbségből adódó keresetet ki kell fizetni. Azért, hogy a teljesítménykövetelményeket ritkábban kelljen megváltoztatni, a vállalatok az engedélyezett átlagbéren belül begyakorlási pótlékot, esetleg biztosított bért számolhatnak el, vagy ideiglenes teljesítménykövetelményt állapíthatnak meg egyes munkások részére. A vállalatoknak a teljesítménykövetelményeket az építőipari vállalatok kivételével, augusztus 31-ig kell az irányelvekben foglaltaknak megfelelően megváltoztatni. mény? A minap tartottak ellenőrzést és az ístállóátlag 12,3 liter, « fejési átlag pedig 14,9 liter. Havonta 30—35 ezer forint, tejpénzt kap „ szövetkezet. Ez pedig bőségesen fedezi a 43 tag havi munkaeigység előlegét. Siska András tehenész például 1200—1300 forint előleget is kap, havi 80 munkaegységére. De megérdemli, mert neki is nagy érdeme van abban, hogy a tehenészet a szövetkezet „pénztárcája”. Joggal lehet kérdezni: jó, jó, évközben kapnak pénzt a szövetkezeti tagok, de jut-e a zárszámadáskor is? (néhol azért nem adnak évközben előleget, mert a zárszámadásra tartogatják). A kérdésre így felel Golub elvtárs: — Igen, „ banknál zárszámadási tartalék rovatot nyitottunk. Erre tesszük a tejpénzből megmaradó, vagy a terményekért kapott pénzt. Jut pénz is, mert 45 forintra terveztük a munkaegységet és számításom szerint meghaladja a 60 forintot is. Éppen a tagság jobb munkájának eredménye ez. Természetesen a szövetkezetben nemcsak a tehenészet az egyedüli pénzforrás. A 15 hold száraz és a 14 hold öntözéses kertészet is kifizetődik. Az utóbbiból százezer forintot pénzeltek az idén (tavaly ráfizettek). Többet adnak a tervezettnél a szántóföldi növények is. Az őszi árpa és a búza holdanként 4 mázsával ad többet. Szép jövedelme lesz az idén a pomázi Petőfi Tsz tagságának. s ez nem abból adódik, hogy mindent szétosztanak. Ha figyelembe vesszük, hogy rendezték a tavalyi mérleghiányból eredő 111 ezer forint tartozásukat, s az összes rövid lejáratú hiteleiket, az ellenkezőjéről győződhetünk meg. Gondolnak ők a holnapra is. Nem állítjuk, hogy a mun- kaegységelőleg-osztás csodaszer a szövetkezeti gazdálkodás fellendítéséhez, de annyi bizonyos hogy fokozza a tagság munkakedvét, S ha ez adva van. jobb kedvvel megy a munka, jobbak aZ eredmények, s virágzóbb a szövetkezeti gazdálkodás. (m. s.) van szól Öttagú lengyel küldöttség látogatott szombaton Vácra Tegnap a délelőtti órákban érdekes vendégek érkeztek Vácra. a lengyel államigazgatási és szakszervezeti funkcionáriusok Magyarországon tartózkodó öttagú küldöttsége — a hazautazás előtti napon — ellátogatott a sok történelmi nevezetességet őrző városba. A városi tanácsházán lengyel szövegű üdvözlő felirat köszöntötte a messze földről érkezett kedves vendégeket. Az elnöki irodáiban gyülekezett a fogadóbizottság. Tagjai között volt Szijjártó Lajos, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Gyenge Gyula, a Közalkalmazottak Szakszervezetének országos elnökségi tagja, Csányi István, a városi pártbizottság intéző bizottsági tagja és Kiszel János, a városi tanács VB elnöke. A déli órákban gördült a lengyel vendégek két gépkocsija a városi tanács épületéhez. Horváth Béla, a járási tanács elnöke meleg szavakkal üdvözölte a küldöttséget. A fogadóte- remben Waclaw Sasin, a Lengyel Közalkalmazottak Országos Szakszervezetének titkára, a delegáció vezetője mondott beszédet. Beszámolt árról, hogy eddigi kéthetes magyarországi tartózkodásuk során sok szépet láttak és nagyszámú barátot szereztek. Ezután Medvéi Jenő hajógyári dolgozó nyújtotta at a váciak ajándékát. Fél 1 óra tájban a küldöttség tagjai és magyar kísérőik a váci hajóállomáshoz mentek, ahol a Dunai Hajógyár 150 személyes új alumínium hajója várakozott. Beszálltak és egyórás sétahajózást tettek Nógrádverőce felé. A hajó társalgójában élénk eszmecsere kezdődött. Tari Kálmán elnökhelyettes köz- igazgatási problémákról kérdezősködött. Józsa Kálmán mint szakszervezeti vezető a lengyel közalkalmazottak szervezeti élete felől érdeklődött. Szikora Pál, a járási tanács elnökhelyettese jó hasznát vette szlovák nyelvtudásának, ö is élénk beszélgetésbe merült. Volt ügyész is a vendégek .között: Rácz Sándor, a járási főügyész vitatkozott hosszasan. A hajó most már nem a váci parton, hanem a szemközti Pokolszigetnél kötött ki. Az öregcsárdaban terített asztal várta a vendégeket, akiknek tiszteletére a váci járási és városi közalkalmazottak szakszervezeti bizottsága díszebédet adott. Lengyel vendégeink sokáig gyönyörködtek a szigeti árnyas fák alatt a város pompás panorámájában és búcsúzáskor — saját szavaik szerint — egy felejthetetlen nap emlékével tértek vissza a fővárosba g A pomázi Petőfi Termelőszövetkezet életéből Miből telik havonta a 15 forintos munkaegység előleg? CSÉPELIK AZ ŐSZI ÁRPÁT 1 Tápiószentmáríon határában a kísérleti gazdaság 21 holdas tábláján | Adagolják a cséplőgépbe a kévéket, amelyek az idén | elég jól fizettek. Holdanként 18 mázsát adtak. Igaz többet vártak, de ezzel is elégedettek | íme, itt a termés a zsákokban. Ez csak egy része a ki- ! csépelt árpának, mert sok zsákot a magtárba vittek már (Vona Béla felvételei) riiiHiiifiimmiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiniuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiitifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimfmi Aláírták a magyar—csehszlovák hosszúlejáratú hitelmegállapodást Július 19-én este Budapesten a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták . a Csehszlovák Köztársaság által Magyarország részére nyújtott százmillió rubelre szóló hosszúlejáratú hitelmegállapodást. E hitelkeret terhére a Csehszlovák Köztársaság 1957-ben Magyarország részére már különböző árufajtákat, így nyers- és alapanyagokat, többek között szenet, kokszot, kaolint és más vegyipari cikKeket, valamint közszükségleti cikkeket, többek között textilárukat és cipőt, továbbá hűtőszekrényeket, kerékpárokat, edényárukat és bútort, háztartási villamoskészülékeket szállított. A hitel visszafizetése 1960- ban kezdődik és évi 2 százalékos kamattal együtt 1967-ig tart. Egyidejűleg felülvizsgálták a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között 1951-ben kötött, az alumíniumgyártás kiépítése és a kölcsönös energiaszállításokra vonatkozó egyezményt. A megállapodásokat magyar részről Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, _ csehszlovák részről Ottó Kocour, a külkereskedelmi miniszter első helyettese drta alá, Több segítséget községünknek Községünk — Újszilvás — 1950-ben alakult Tápiószele és Tápiógyörgye részeiből. A különválás után a javak nagyrészben a két anyaközséghez kerültek. 1951-ben tervrajzot készítettek a község átalakításáról, megépítettek 30 állami kislakást, tanácsházat, titkári lakári, orvosi rendelőt. A kislakások építése és a közületi lakásoké is ezzel véget ért, A tervben szerepelt még egy háromszáz méteres bekötőút, amely a tanácsházát kötné össze a kövesúttal, egy kultúrház, a földművesszövetkezet központi üzletháza, a posta, egészségház, gyógyszer- tár, központi fekvésű iskola. 1953-ban lettem a község vezetője. Úgy gondoltam, hogy falunkat széppé, rendezetté fogom varázsolni. Azt is gondoltam, hogy a hiányokat csak felemlítem és segítséget kapók. Ezidáig viszont azt lát- lám, hogy amerre kinyújtom a kezem, kinyitom a számi csak visszautasítást, nem se- gítséget találok. Évekig hangoztattuk akis- gyűléseken, tanácsüléseken a bekötőút megépítésének szükségességét. A község lakói már beleuntak, hogy mindig ezt fújjuk és felvetették, hogy mást csináljunk már, mert sajnos hiányosság van elég. El vagyunk temetve a homokba, nincs kultúrházurik, de még villanyvilágításunk sem. A megyei tervhivatalnál és a minisztériumnál is nagyon jól tudják, hogy semmiből keU lett községet alakítani. Tudomi hogy az ország nehéz gazdasági helyzetben van, de első- sorban a legjobban elmarad dott községeket kellene támo. gaitni. Ehhez kérjük a felsőbb szervek segítségét. Varga János tanácselnök
