Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-18 / 67. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Hsl'i niÍLzójq.ttS- és, szzizl&zAt S&ífjjnái- hatá^ábmi .y.vv.v.;. I. ÉVFOLYAM, 67. SZÄM Ara 50 FILLER 1957. JÚLIUS 18. CSÜTÖRTÖK Sürget az idő, gyorsítsuk HELYZETKÉP A MEGYÉBŐL Előre 'kell bocsátanunk, hogy sajnos egyelőre inkább nem halad. A megyei tanács szövetkezetpolitikai csoportjához egyetlen szó jelentés be nem érkezett még a járásoktól, hogyan állnak ezzel a munkával. Az agronómusok sem tudnak ennél többet, de azért nem adjuk fel a reményt, megyünk a gépállomási igazgatóságra. Sólyom elvtárssal beszélgetünk, vagyis beszélgetnénk, ha volna miről. Lemondó arccal nyújt át egy kimutatást, amelyből kiderül, hogy a 16 gépállomás közül alig kettő-három érte el eddig a 200 normálholdat, vagy ennél többet. Egyik-másik még jóval a százon alul van. Érd például 34, Manor 49. Szentmártonkáta 59. Túra 89 nomálhold tarlóhántásról számolhatott be eddig mindössze. Találomra kérdezzük meg: — Vajon mi lehet az oka, hogy a Monori Gépállomás még csak 49 holdnál tart? — Jó, hogy nem a Monori Gépállomás igazgatójától kérdezi — válaszolja Sólyom elvtársi. ö azután csakugyan keresetlen szavakkal mondaná el a véleményét. A nyomdafestéket nem tűrő szavakat természetesen mellőzzük, a Monori Gépállomás panaszát azonban mégis meg kell említenünk. Mint köztudomású, az idén a gépállomások teljessn ingyen végzik el a tárcsával történő tarlóihá.ntást mindazoknak, akik az őszi talaimunkára szerződést kötöttek. Az egyik Monor körzetébe tartozó termelő- szövetkezet azonban ennek ellenére hallani sem akar a munka elvégzéséről. Körülbelül így zajlott le a be- szégetés a gépállomás igazgatója és az említett termelőszö. vetkezet ‘között, (amelyet megnevezni nem akarunk): — Mikor mehetünk tarlót hantani? — Majd ha letakarítjuk a kombájnszalmát. « — Mi segítünk letakarítani, ha kell. — Csakhogy azért nem tudunk ám fizetni. — Letakarítjuk akár társadalmi munkában, csak végezhessük az ingyenes tarlóhántást, hiszen ez népgazdasági érdek is és a szövetkezet érdeke is. — Ez a föld a miénk, mi gazdálkodunk rajta, kérjük az elvtársakat, ne avatkozzanak bele a mi munkánkba. Hol legeltetjük azután a birkát, a disznót, honnan gyűjtenek mézet a méhcsaládjaink, ha nem lesz tarló? Mondanom sem kell talán: hiába érvelt ezután a gépállomása igazgató, a községi mezőgazdasági felügyelő, a sző- vetkezet nem akart hallgatni a szóra. Sajnos, még csak azt sem írhatjuk, hogy kirívó példát hoztunk itt fel. Körülbelül hasonló a vélemény a megye termelőszövetkezeteinek és egyéni gazdáinak többségénél, Ez* mutatja, hogy eddig összesen csupán 2181 normálhold tarlóhántást végzett a 16 gépállomás, körülbelül annyit az egész megyében, amennyit egy város határában el kellett volna már végezni ezideig. Egyetértünk azokkal a gépállomása vezetőkkel és mező- gazdasági szakemberekkel, akik arra hivatkoznak, hogy egyes termelőszövetkezetek nem egészen helyesen értelmezik az önállóságot, s nem törődnek azzal, hogy a jövő esztendőben a terméseredményekben talán egy-egy mázsát is elveszítenek holdankint a most elpárologtatott nedvességgel, a felburjánzott, magot hozó és jövőre tenyésző gyomok pusztításával. De osztjuk ugyanakkor a gépállomási igazgatóság véleményét is, hogy maguknak a gépállomásoknak az önállóságról vallott nézete sem volt mindig egészen helytálló Hosszú hetek, sőt hónapok is eteltek, míg végre egy-egy gépállomáson sikerült legyőzni a túlzottan üzleties szemléletet, míg sikerült megértetni egyes gépállomások vezetőivel és dolgozóival: a termelőszövetkezetek és gépállomások nagyobb ön- állósága nem jelenti azt, Egyszóval, többet tehettek volna maguk a gépállomások is azért már a tavasszal és a nyár elején, hogy most, a munka dandárjában ne üyen siralmas tarlólhántási eredményekről kelljen beszámolniok. Reméljük, még nem késő, ä néhány nap vagy néhány hét múlva sokkal kedvezőbb „helyzetjelentést” kapunk gépállomásaink tarlóhántási munkájáról. Már előre is megígérhetjük, szívesebben adunk majd helyet a lapban a jó eredményekről szóló beszámolónak, mint ennek a mostaninak. Kormányhatározat a tsz-tagok anyasági segélyéről A Magyar Közlöny csütörtöki 1 számában megjelenik a kormány = határozata a termelőszövetkezeti | tagok anyasági segélyéről. A ha- | tározat szerint a termelőszövet- = kezeti tagok (családtagjaik) rá- f szére az anyasági segélyt a | Szakszervezeti Társadalombiztost- 1 tási Központnak az igényjogosult I lakóhelye szerint illetékes alköz- | pontja (kirendeltsége) folyósítja. A 1 határozat ez év augusztus 1-én lép | hatályba. = Közli a hivatalos lap a kormány f határozatát az állami tartaléksző- f lök és gyümölcsösök hasznosítása 1 feltételeinek módosításáról. A ha» § tározat többek között kimondja, f hogy a hatályába eső tartaléksző- | lök és gyümölcsösök haszonbérlői = — a haszonbér megfizetése esetén f — az önkéntes biztosítás keretében | ebben az évben is jogosultak az | Állami Biztosítótól arra a kártérí- = tésre, amelyre az elmúlt évben. | Elkészült a Pilisvörösvár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 453 000 forintos költséggel épített mészégetője. A próbaégetést e hó 12-én végezték. Az új mészégető a tervek szerint átlagosan havi 200 tonna meszet termel majd Hol lehet jelentkezni vasipari tanulónak? hogy egy-egy külön államot kénvisel mmdegvikilk s>. szocialista államban. A Munkaügyi Minisztérium közli, hogy Budapesten a vasipari szakmák tanulására az alábbi iparitanuló-intézetek- ben jelentkezhetnek azok a fiatalok, akik elvégezték az általános iskola VIII. osztályát: Az 1-es számú intézetben, XXI. Állomás utca 8: esztergályos, lakatos, marós szakmákra; a 4-es számú intézetben, XIX. Vöröshadsereg útja 185: esztergályos, lemezlakatos; a 7-es számú intézetben, VIII. Kőbányai út 23.: öntő, kovács és köszörűs; a 8-as számú intézetben, VIII. Elnök utca 3: kovács, öntő és fénye- ző-mázoló; a 9-es számú intézetben, XIII. Huba utca 6: autókarasszéria-lakatos; a 13as számú intézetben, VII. Mu-1 rányi utca 10: reszelővágó és | fényező-mázoló; a 21-es számú | Intézetben, XIII. Váci út 107: | esztergályos szakmára. A 22-1 es számú intézetben, IV. Kom- | }át Aladár utca 40: esztergá- | lyos, lakatos, marós; a 26-os 1 A Pilisvörösvár és Vidéke Földművesszövetkezet most S7árnú intézetben XIII Vás Í alakuló gyümölcstermelő szakcsoportja termelvényeinek utca 14- lakatos ’esztereáJvoí 1 iobb értékesítése céljából 120 000 forintos költséggel szeszutca 14. lakatos, esztergályos, 5 fözdét létesít A szeszfőzde augusztusban kezdi meg kovács, onto, maros es vH-1 működését. Iany6zerelő; a 27 -es számú in- = tézetbon II Mártírok útja 85* ^lt,,llintn>tl>>t>lMi1>>fl<<>lii>lia<n>l><>fl>1,<>ni,llf>>ltlf>>>>>t>>>>l,n<>UUillilill>>flll>>l>>lli>lnn>s>,>,lt>ll>,,l>lt,ilin>,>llimni,mMtfl,iU>>* esztergályos és lakatos; a 33-as számú intézetben, XXI, Rákóczi Ferenc út, 189: esztergályos, marós, papírgyártógépkezelő és javító, csőszerelő, szerkezeti lakatos, fényező- mázoló, bádogos és kőműves szakmákra vesznek fel ipari tanulókat* Négy nemzetiség számára 281-féle tankönyvet adtak ki tankönyvek. Majd ezt követően évről évre gyors ütemben igyekeztek elérni a magyar iskolák tankönyvellátottságát. szófiai magyar nagykövet vacsorája magyar-bolgár barátsági szerződés megkötésének évfordulója alkalmából A a Némety Béla, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete ünnepi vacsorát adott a magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének kilencedik évfordulója alkalmából. A vacsorán részt vettek: A Jugov, G. Trajkov, I. Mihaj- lov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai, D. Ganev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, K. Lukanov külügyminiszter, M. Tarabanov és Lj Angelov külügyminiszterhe- lyettesek, Sz. Stefanov, a bolgár külügyminisztérium pro- tokollosztályának vezetője, számos neves bolgár közéleti személyiség, valamint a Szófiába akkreditált nagykövetségek vezetői. A vacsorán Némety Béla nagykövet és Anton Jugov, a minisztertanács elnöke pohár- köszöntőt mondtak. (MTI) &LknÍŐ4£-pJJAZt(L MESSZEBB VAN A HOLDNÁL A Fclsőbabádi Állami Gazdaság országszerte híres baromfit enyésztelepéről. Az ország minden részére szállítanak innen fajállatokat. Képünkön a törzskönyvezett tyúkok egy csoportja (Vona Béla felvétele) merné el saját portájának. Trágyadombok csomója itt is — ott is az udvaron, de lehetőleg a kutak körül. Az e mésztögödrökből szép csendesen foly- dogál a trágyalé, szintén a kutak körül. Igaz, a gazdaság dolgozói mindent elkövetnek, hogy legalább az emésztőgödröket rendbe szedjék, de a tanyaudvaron ott sorakozik 17 „maszek“ épület. Azoknak 17 istállója, s a 17 istállónak 17 trágyagödre, amelyek ha megtelnek, ugyancsak kiöntetek. (A 17 család régebben juttatott földet és lakásokat kapott. Később a földről lemondtak az állami gazdaság javára, máshol dolgoznak, de továbbra is itt laknak.) Az állami gazdaságnak van egy 150 tehénből álló törzstenyészete. Naponta körülbelül 2000 liter tejet szállítanak innen Budapestre. A kutak — amelyekből a tehenek isznak — nyilván kálibacilus- sal fertőződtek a trágyadomb mellett. Ezt mégse engedhette meg az állatorvos, ezért a gazdaság területén lévő, de használaton kívül helyezett fúrott kút vizét most bevezetik a teheneknek. Hogy az emberek mit isz- nak, s mit ittak évekig, azzal senkinek semmi gondja. Sajnos, a valóság: régebben itt virágzó nagybirtoka volt valamelyik Károlyi grófnak. Ma pusztulófélben van minden. A háztetők lyukasak, seriki nem javítja azokat. Az állami gazdaságnak nincs pénze rá, a „maszekok“ nem törődnek vele. A házakban, istállókban petróleumlámpa ég, mert villany nincs. Rádió nincs (csak egy tele- pes az irodán). Kultúra nincs. Újság nincs, mert a postás négy-öt naponként jár erre. Az illetékes állami gazdasági igazgatóság természetesen azzal fog mosakodni: azért van ez így. mert pénz sincs, hogy segítsenek a dolgokon. Igaz, most nagyon szűkiben vagyunk a pénznek, csakhogy ezek régi bűnök, régi hanyag- Ságok már. Egyszer ha er-- külföldi vendégünk kitévedna Sikátor-pusztára — tekintve, hogy pár kilométerre van a fővárostól —, nem éppen a legjobb következtetéseket vonná le a szocialista szektorról. Hiába bizonygatnánk, hogy 50—60 kilométerrel odébb paradicsomi állapotokat élvez egyik-másik állami gazdaság. te Sz, e. —1 Illetve, a jó öreg Hold 'közelebb van Budapesthez, mint Sikátor-puszta. Különben az Alagi Állami Gazdaság egyik üzemegysége, s három kilométernyire fekszik szép fővárosunktól. Hogy nemigen szerepel hazánk idegenforgalmi szempontból érdekes tájai között, sem pedig az újságok hasábjain nem zengenek róla ódákat, annak nagyon egyszerű oka van. Sikátor- puszta bizony rendkívül ronda kis hely. Az itt dolgozó egyik agronómus bánatosan panaszolta: egyszer repülőgépen el- szálldosott a tanya felett és az volt az érzése, hogy valami faluvégi cigánytelep fölött röpdös. Hát igen, cigánytelep. Ez a legjellemzőbb megállapítás Sikátor-pusztára. Bár manapság sok becsületes cigány nem isA felszabadulás után nagy lendülettel indult meg a nemzetiségi iskolák szervezése. Az 1955—56. iskolaévben már több mint 21 000-ren tanultak ezekben az iskolákban. A dél-" szláv, román és szlovák általános iskolák száma ma az 1938—1939-es tanévhez viszonyítva majdnem megkétszereződött. Egyedül a szlovákok- | nak annyi az iskolájuk, mint; amennyi 1937—1938-ban a i szlovákoknak, délszlávoknak; és románoknak együttesen. A ! szerb—horvát tannyelvű ál- ! talános iskolákban 238-nal | többen járnak, mint 1938-ban, i A délszláv iskolák száma Is l 15-tel magasabb. A szlovákoknak, a délszlá- j voknak, a románoknak tanító- | képzőjük és gimnáziumuk Is j van. A német iskolahálózat j kiépítése 1951—1952-ben in- j dúlt meg, amikor 25 község ! általános iskolájában oktatták j a német nyelvet, ez a szám j azóta erősen emelkedett, A nemzetiségi iskolákban a ! tantervi anyag megegyezik a ! magyar iskolákéval. Kivételt! képez az anyanyelv és az ál- j talános iskolák alsó tagozata-; ban a magyar nyelv tanítása ! A nemzetiségi iskolák tan- ! könyvellátása rendszeresen ; 1949-ben indult meg. Mosta- ! náig 281 nemzetiségi tanköny- i vet adtak ki. Közülük hat dél- i ; szláv, huszonhét német, 59 rn-! ! mán és 65 szlovák nemzetiségi ; ; tankönyv, illetve tankönyv- j i pótló jegyzet. A nemzetiségi j | iskolák részére az 1950-ben j | megjelent új tantervvel pár- : \ huzamosan készültek el az el- i 1 eő délszláv, román és szlovák j
