Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-16 / 65. szám

1957. JULIUS 16. KEDD "'kfCirlap S \ Pest megyei Pártbizottság pályázati felhívása a Budapesti Pártbizottság Marxizmus-Leniitizmus Esti Egyetemére A Pest megyei Pártbizottság fel­vételi pályázatot hirdet a Buda­pesti Pártbizottság Marxizmus— Leninizmus Esti Egyeteme 1957- 58-as tanévére. Az egyetem célja, hogy értelmi­ségi dolgozók (tudományos kuta­tók. orvosok, mérnökök, jogászok, írók, művészek, pedagógusok stb.) párt-, állami- és tömegszervezeti funkcionáriusok, vezető propagan­disták szervezett marxista-leninis­ta oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő 3 év. A hall- ■ gatók a tanfolyam első évében dialektikus és történelmi materia­lizmust, a második évben politi­kai gazdaságtant, a harmadik év­ben a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét ta­nulmányozzák. A tantárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről, il­letve az egyetem elvégzéséről bi­zonyítványt kapnak. A tanév október 1-től július 15-lg tart. Hetenként egyszer meghatá­rozott napon délután fél 6-tól 9 óráig kötött foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 15» forint. Az egyetemre való felvétel fel­tétele: általában egyetemi, főis­kolai végzettség, kivételes esetek­ben megfelelő szakmai és politi­kai tapasztalat. Az egyetemre pár- tonkíviiliek is kérhetik felvételü­ket. Nem kérheti felvételét. aki más egyetem stb. hallgatója, ille­tőleg, aki más egyetemre, tanfo­lyamra jelentkezett. A pályázatot az MSZMP Pest megyei Bizottságára augusztus hó 1-ig (Bp.. V.. Árpád u. 10.) kell beküldeni. A pályázat a Pest megyei Párt­bizottság agit.-prop. osztályán be­szerezhető kérdőiv alapján törté­nik. Mellékelni kell: 1. részletes ön­életrajzot, 2. a pártszervezet aján­lását, 3. a vállalat, intézmény iga­zolását jelenlegi munkaköréről. A pályázatot azoknak is be kell nyújtaniok, akik az első. vagy második évfolyamot elvégezték, il­letőleg a múlt év szeptemberében az első tanfolyamot elkezdték, PEST MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Hihetetlen nehézség... Az ember nem is hinné, hogy micsoda nehézséggel kell olykor megküzdeniük egy-egy falu vezetőinek. Itt van pél­dául a Penci Tanács esete. Vagy másfél-két hónapja imádkoznak s mennek, kilin­cselnek azért, hogy végre hat (nem tévedés: hajt) négyzetmé­ter üveget kapjanak, s a kul- túrház ablakait beüvegeztet- hessék. Mindezideig nem sike-_ rült üveget szerezniük. Mi csak azt szeretnénk tudni, hogy a földművesszövetkeze­tek megyei központja mit szól ehhez a „hihetetlen nehézség­hez“? | Csak licitáljanak? I 5 = I Talán senkinek nincs | | olyan jó dolga Öcsén, mint | | a kőműveseknek. Heten | 1 vannak, de ha kétszerany- | | nyian lennének, akkor sem | 1 győznék a munkát. Így § 1 hát az a furcsa és egészség- 1 | télén helyzet uralkodik | 1 ma. hogy az építtetők egy- | 1 másra licitálnak, csakhogy \ | nekik, dolgozzon valame-1 1 lyik mester. Annyira kapó- \ | sak a kőművesek, hogy a | 1 községi tanács sem tudta | | egyiket se rábírni a ta. § I nácsépületen szükséges ja- I | vitások elvégzésére. Persze | | a tanács nem tud „többié-1 I tét“ fizetni.. -. Kérték már \ | a Dabasi Járási Tanácstól, | | hogy ha egyetlen mód van § | rá, adjanak ki kőműves | | iparengedélyt, mert ezt a § 1 lehetetlen állapotot meg | 1 kellene szüntetni. Mindez- § | ideig választ sem kaptak... | | Miért? Százezer forint az árokban Megírtuk, hogy öcsán július 5-én az esti órákban az árokba fordult a Pest megyei Növényvédő Állomás Zetorja. Azóta egy hét múlt el és mivel a baleset szerencsés kime­netelű volt, napirendre tértünk fölötte. Július 12-én újból Öcsára utaztunk, ahol a rendőrőrsön vált dolgunk. A rendőr­őrs vezetője — miután a kért ügyben intézkedett — megkér­dezte tőlünk: — Tudja mi van a Zetorral? Feleletet sem várva így folytatta: — Még mindig benn fekszik az árokban. Az ügyben csak annyi történt, hogy a növényvédő állomás a bal első kereket is leszerelte és elvitte. Mi két napig őriztük, most már csak néha-néha nézünk ki a géphez. Csupán a jószerencsén múlik, hogy ne szereljék le az összes alkatrészeket és ne tegyék hasznavehetetlenné a traktort. Megnéztük a Zetort az árokban. Csendesen pihen, kerekei­vel az ég felé fordulva, senkitől sem háborgatva. A felfordult traktortól egy kilométerre a burgonyabogár elleni port per­metezik a növényvédő állomás gépei. Az a szerény kérdésünk volna: olyan gazdag erőgépekben a növényvédő állomás, hogy nélkülözni tudja a traktort? Nem fontos a burgonyabogár irtása? Az sem baj, ha a száz­ezer forintot érő traktort bűnös kezek az éj sötétjében hasz­navehetetlenné rongálják? Vagy pedig csak minősíthetetlen hanyag nemtörődömség a növényvédő állomás vezetői részéről? Ez esetben vállalniok | kell az esetleges kárért a felelősséget! A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL — 1954 elején beléptem az Úri Termelőszövetkezetbe — írja Kovács Károly levelezőnk — és a tőlem telhető legjobb munkát végeztem. Ezt bizo­nyítja, hogy a múlt évben is 560 munkaegységet gyűjtöttem és 1956 júliusában mezőgazda- sági szakiskolára javasolt a termelőszövetkezet vezetősége. A javaslatot a taggyűlés elfo­gadta, jegyzőkönyv is készült róla, amelynek egy példánya ma is megtalálható a Monori Járási Tanács mezőgazdasági osztályán. így mentem el 1956 szeptemberében a kalocsai mezőgazdasági szakiskolára, két esztendőre. Az ellenforradalmi esemé­nyek alatt a kulákok feldúl­ták az irodánkat és én haza­vittem a munkakönyvemet, hogy biztonságban tudjam. Ugyanakkor kimentem a ta­nyára munkát kérni, de mi­vel láttam, hogy most a szö­vetkezetben nincs rám szük­ség, a Rákosszentmihályi Re­szelőgyárban xsállaltam mun­kát. Egy hónapig dolgoztam itt, amikor az iskola felszólí­tott, menjek vissza, megkezdik a tanítási, számítanak rám. Vissza »s mentem, de nem sok­kal később levelet kaptam az újjáalakult termelőszövetke­zeitől, amelyben közölték, hogy kilépett tagnak tekinte­nek. 3000 forint adósságom van a tszszel szemben és azo­kat a munlMegységeket, ame­lyeket a tanulásom idejére megszavaztak, nem fogom megkapni, hasonlóképpen « Egy tsz-tag igazsága háztáji földet sem. Később mint megtudtam, olyasmit is emlegették, hogy adjon mun­kaegységet az, aki iskolára■ küldött, ők nem vállalják ezt a terhet. Szerintem a jegyző­könyvben vállalt kötelezettsé­geket nem lehet ilyen simán felrúgni, még abban az eset­ben sem, ha egy ellenforra dalmi hullám vonult végig a falun. Véleményünk szerint levele­zőinknek igaza van. De nem­csak a mi véleményünk ez, hanem Kun László községi agronómusé, Horinka József községi tanácselnöké, szinte az egész falué. Minden becsü­letes ember igazságérzetét sérti ez az eljárás. Úgy gondoljuk, nem kell so­kat bizonygatni, mennyit árt a termelőszövetkezet tekinté­lyének az efféle eljárás. Hi­szen mindenki tudja a község­ben, hogy ez a fiatalember va­lóban szorgalmas tagja immár három és fél esztendeje a tsz- nek és abban, hogy jó termő­erőben levő földjeikről az idei évben igen gazdag ter­mést takarítanak be, neki is része van. Része van úgy is, mint volt fogatosnak, aki sok­sok kocsi trágyát hordott ki ezekre a földekre, része van úgy is, mint a növénytermesz­tési brigád tagjának, aki egy esztendővel ezelőtt még ere­jét nem kímélve irtotta a gyo­mot, szántott, vetett, mint többi tagtársa. A szövetkezet ugyanezeken a földeken ala­kult újjá és gazdálkodik, ugyanezeket a gazdasági épü­leteket használja, s használják többek között azok az újonnan belépettek is, akik csak mos­tantól kezdve dolgoznak szö­vetkezetük felvirágoztatásáért, nem három éve, mint Kovács Károly. A mi véleményünk az, hogy meg kellett volna kér­dezni a fiatalembert tagja akar-e maradni a tsz-nek, s ha Igen, adja vissza a munka­könyvét és a termelőszövet­kezet vállalja nemcsak azokat a javakat, amelyek az ő mun­kájának is eredményei, hanem azokat a kötelezettségeket is, amelyéket személy szerint ve­le szemben vállalt, amikor is­kolára küldte. Mivel Kovács Károly legényember, háztáji földre nyilvánvalóan nincs szüksége és erről, mint az édesanyja elmondta, akár le is mondana. Viszont, ha azzal az Ígérettel küldték iskolára, hogy megkapja az előző évek munkaegység-átlagának 25— 30 százalékát, akkor ezt be is kellene tartani. így kívánja a becsület, s ismételjük, elsősor­ban a termelőszövetkezet ér­deke és csak másodsorban Ko­vács Károlyé, hogy állják-e jegyzőkönyvbe foglalt, adott szavukat vele szemben a szö­vetkezet vezetői, , Meddig húzódik még a határidő ? Hétfőn megtartotta első tárgyalását a Pest megyei Népbíróság A monori nemzetőr terroristák a vádlottak padján A július 1-én megalakult Pest megyei Népbíróság első számú tanácsa hétfőn először ült össze, hogy ’ "olytassa a monori ellenforradalmi nem­zetőrség terrorcselekményei ügyében a tárgyalást. A vádlottak padján Szeme­rei Iván, Misztl László, Köb- lencz József és Szkrenya Ist­ván ülték, akik mint „forra­Mire vezet a törvénytelenség? dalmi“ nemzetőrök ,.tisztoga­tó“ akciókat hajtottak végre az ellenforradalom idején Monoron. A vádirat szerint november 4-én az a hír terjedt el Mono­ron, hogy a Kertimagtermelő Vállalat telepén fegyverek vannak. Szemerei, Koblencz, Szkrenya és Misztl kimentek Hörömpő József telepvezető, volt országgyűlési képviselő lakására. Hörömpőt nem ta­lálták otthon, kis idő múlva azonban Hörömpő lánya, Hö­römpő Irén hazajött, akit Sze­merei faggatni kezdett, hol tartózkodik az apja. A lány azt felelte, hogy a szomszéd­ban, Demeter Sándoréknál. Misztl és Koblencz géppisz­tollyal átmentek Demeterék- hez, ahol Koblencz és Szkre­nya géppisztolyból lőtt egyet- egyet. Közben Szemerei be­ment a lakásba Hörömpő Irénnel, ott leszakította a te­lefonkészüléket és magával vitte. Az udvaron a lányt a fal felé fordította, pisztolyt fogott rá. Ekkor dördültek meg a lövések Demeteréknél. Hörömpő ' Irén futni akart, azt hitte, édesapját lőtték le, Szemerei azonban nem enged­te el. Demeteréknél közben Misztl belőtt abba a szobába, ahol Hörömpő tartózkodott, aki a lövésre kijött. Kikísérték az autóhoz, elvitték a vállalathoz, ott kinyitották a páncélszek­rényt. mert azt hitték, hogy fegyvert és káderlapokat ta­lálnak. De sem ez, sem az nem — Feleségemmel és tizenhét hónapos kisfiámmal egy szo­bában lakom, méghozzá egy nedves és egészségtelen szo­bában — írja Bráda Elek rác­kevei villanyszerelő. —Ugyan­akkor az apósom házában van egy üzlethelyiség, ez egészsé­ges és száraz, de a Pest me­gyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat raktárnak használja. Kérvényeztem már három esetben, hogy adják vissza az üzlethelyiséget lakásnak. Meg­ígérték, abban az esetben meg­teszik, ha én szerzek számlikra raktárhelyiséget. Hosszas utánjárással végre sikerült ta­lálnom egyet, amivel elcserél­hetném a fentnevezett rak­tárt. Meg is mutattam a helyi boltvezetőnek, ő azt mondta, ebben az ügyben menjek be személyesen Budapestre, az illetékes beruházási előadóhoz. Be Is utaztam Pestre, megbe­széltem egy időpontot, amikor majd kijönnek végrehajtani a cserét. Am hiába vártam hó­napokon keresztül, hiába sür­gette az itteni boltvezető is, nem jöttek. Azt tartja a köz­mondás: Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jő. A Ru­házati Kiskereskedelmi Válla­lat azonban nem tartotta meg ígéretét, s most azt kérem, nyújtsanak nekem valamilyen segítséget, hogy ez a csere mégis megtörténhessen és vég* re három év után egészséges lakásba kerüljek családommal, * A Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalatnál Neubauer Elemérhez tartozik az ügy. övele nem tudtunk be­szélni, de beszélgettünk Schmidt Lajossal, aki ugyan­csak azon az osztályon dolgo­zik és maga is jól ismeri eat a régi-régi dolgot. Megnyugta­tott bennünket: 15-e után mindjárt ki fognak menni Ráckevére elintézni a cserét, de beláthatjuk mi is. hogy ne­gyedév vége lévén igen el vol­tak eddig foglalva. Beláttuk, hogyne. Legköze­lebb, amikor RácSkevére vitt az utunk, örömmel siettünk levelezőnkhöz. hogy végre megnyugtassuk. Sajno6, azon­ban ez nem sikerült, nem si­kerül azért, mert hasonló ígéretet már jónéhányszor ka­pott. Először azt ígérték, hogy januárban történik meg a cse­re azután március lett a kö­vetkező határidő, most pedig legújabban július 15. Bízunk benne, hogy ez most már csakugyan megtörténik, s ezúton is kérjük a fentemlített két elvtársat, ne halogassák to­vább az ügy elintézését. mtiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiniiiHiiii Praktikus konyhabútor SOKATMONDÓ SZÁMOK Vannak olyan esetek, amikor a szürke, száraz számok is § nagyon sokat tudnak elmondani. Ilyen sokatmondó számok | szerepelnek a dabasi járás ez évi költségvetésében. íme, csak f mutatóba párat: állategészségügyre 860 ezer, az állatorvosi | rendelők bővítésére 32 ezer, a Jcözkutak rendbentartására 220 l ezer forintot fordítanak. A helyi utak rendbehozására 304 ezer | forintot költenek, 200 ezer forinttal többet, mint az elmúlt I évben. Csak Dabason járdabővítésre 40 ezer forintot adnak, j A szociális kiadások a költségvetés 12 százalékát teszik ki, s { 200 ezer forinttal több jut ilyen célra, mint az elmúlt észtén- ] dőben. Anya- és csecsemővédelemre 30 ezer, kulturális kiadá- \ sokra 600 ezer forinttal többet fordítanak, mint tavaly. A | könyvtárak fejlesztésére éppen a tewalyi összeg kétszerese jut, | az igazgatási kiadások viszont 200 ezer forinttal csökkennek. I Sokat mondanak ezek a számok. Azt mondják, hogy az| ország nehéz gazdasági helyzete ellenére, is, a forradalmi I munkás-paraszt kormány megtartja ígéretét s minden erővel I növeli a lakosság életszínvonalát, 1 Angliában mutatták be ezt a praktikus konyhabútort. Az ülés a szekrénybe betolható, s rejtve marad. Főleg kisebb­méretű konyhákba való került a kezükbe, úgy hogy a végén Hörömpőt a rendőrségre vitték. Következő útjuk Péteribe vezetett. Hornyaifc Fiihoz, aki tsz-brigádvezető, párttag és VB-tag volt. Ennek á csapat­nak Misztl volt a vezetője, aki úgy keresett fegyvert, hogy kinyittatta Homyák száját, melybe a csöretöütött piszto­lyát bedugta. Csak a többiek közbelépése mentette meg Hornyák életét. A csoport tovább működött. Gombán Nagy József államvé­delmi tisztet kereste fel hat nemzetőr, ugyancsak Misztl vezetésével és itt a lakáson oly durva hangot használtak, hogy Na-gyné eszméletlenül ro­gyott össze. Nagyot a tanács­házára vitték, ahol Szemerei vallatta. A „kihallgatás’' után Nagyot ütlegelni kezdték, töb­bek között Szemerei és Misztl is, úgyhogy elájult Utána be­vitték Monorra. Útközben Misztl még tovább ütlegelte. Az ügyészség mind a négyü­ket demokratikus államrend megdöntésével vádolja. A hét­fői tárgyaláson kihallgatták Misztlt, Koblenczet, Szemereit és Szkrenyát. Mind a négyen, a törvényesség és az igazságos­ság bajnokának vallották ma­gukat, s azt mondották, csak segíteni akartak, senkit nem bántottak. A tanúk kihallgatására ma kerül sor. akik szemükbe mondják majd terrorcselekmé­nyeiket. még 26 hold földje volt, do időközben ebből leadott az államnak 16 holdat, most visszakövetelte s vissza is kapta a leadott területet. Vi­szont föld nélkül maradtak olyan tsz-ből kilépett tagok, akik annak idején juttatott földdel léptek be. Van olyan 15 holdas gazda, aki ugyan nem vetett, de aratni akar, szintén mások által bevetett földjén, övé a föld, övé a termése is — mondja — * úgy gondolja, elég, ha megfi­zeti a vetőmagot, annak, aki vetett Az pedig így csak a vetőmagot kapja meg, őrül, ha ki tudja fizetni abból a földadót. Kenyérre, de külö­nösen vetőmagra már aligha marad. Nem beszélve arról, hogy honnan vesz majd a-» ilyen gazda alomszalmát, álla­tai számára. Könnyű volt elkövetni a törvénytelenséget, de nehéz helyrehozni, ezt bizonyítja a fóti példa is. A község olyan, mint egy felbolygatott méh­kas. A tanács egyáltalán nem tudja, mit csináljon. Igyekez­nek összebékíteni a veszekedő, egymásra acsarkodó embere­ket, de vajmi kevés az ered­mény. Igazságosan elrendez­ni ezeket az ügyeket, sajnos nem is lehet. Jelenleg dolgoznak már a földrendezők a községben. Földmérnökök mérik fel a terü­letet. Pontos adatok alapján és a 10-es törvényerejű rende­let értelmében igyekeznek rendezni, amit lehet. Remél­hetőleg a jövő évi aratás már nyugodtabb körülmények kö­zött zajlik le Foton. Tanul­ságként nem árt ha majd em­lékeznek rá az emberek: mire vezet a törvénytelenség. — Sz. e.— Az ellenforradalmi esemé­nyek erősen megviselték a fóti termelőszövetkezetet is. Többen kiléptek a Békéből, az I. típusú Szabadság és Űj Ba­rázda pedig teljesen feloszlott. A tsz-ek togosított területen működtek, s földjeik egy ré­szét még kora őszön bevetet­ték gabonával. A kilépéskor, illetve feloszláskor meggondo­latlanul otthagyta minden tsz- tag a betagosított területet, s önkényesen visszafoglalták ré­gebbi földjeiket. Lecsillapod­tok a felzaklatott kedélyek, nyugodtan várakoztok az em­berek egészen aratásig. Aratáskor aztán elkezdődött a kálvária. Kiderült, hogy az őszi nagy osztozkodásban nem­egyszer két ember kapta meg, ugyanazt a területet. így járt például Nyúka János, akinek a földjén D. Tóth István akar aratni. Dinka Ferenc földjére F. Cselőtei János is igényt tart. özv. Elek Istvánná pe­dig ugyanazt a gabonaföldet tartja magáénak, mint Sziráki István. De lehetne még emlí­teni akárhány nevet, hiszen naponta járnak a tanácshoz panaszkodni az emberek. A tanács dolgozói pedig — akik annak idején tudomásul vették és beleegyeztek az elkövetett törvénytelenségbe — most azt sem tudják, mit csináljanak. Mindenki aratni akar, ha nem vetett is. Az Üj Barázdá­ból kilépettek közül többen le akarják aratni a régi földjü­kön levő gabonát, arra hivat­kozva, hogy az az övék volt. bár a magot az vetette bele. aki csereingatlanként meg­kapta. Ugyanakkor a volt tsz területén levő gabonát is le akarják vágni, mondván: azt ők vetették. Előfordult, hogy egy gazda, akinek néhány éve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom