Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-16 / 65. szám

4 "“%*tirlap 1957. JÜLIUS 16. KEDD Felkészültek a földművesszövetkezetek a terményfelvásárlásra Az idén a földművesszövet­kezetek megyénk mintegy 50 községében végzik a termény felvásárlását. A felkészülést minden községben ellenőriz­ték és megállapították, hogy az időben, rendben, az előírá­soknak megfelelően megtör­tént. Egyedül az előzetes szer­ződéskötésekkel van baj. Pon­tosabban: az előirt határidőig a vártnál kevesebb termelő­szövetkezet kötött szállítási szerződést. Ennek oka részben az, hogy a tsz-eknek a föld­művesszövetkezeti felvásárló helyek körzetében egyazon faj­ta gabonából nincs mindenütt 150 mázsa, Isaszegen a Béke Tsz egy vagon gabona átadására kö­tött szerződést, a péceli Zöld­mező Tsz 670 mázsára, a dányi Lenin Tsz 600 mázsára. A na­pokban vitatják meg a péceli Zöldmező Tsz problémáját. Ugyanis ők 24 holdon kitűnő minőségű tavaszi árpa vetőmaI» got termeltek. Azt szeretnék, hogy ők fémzárolhassák. Pilla­natnyilag még nem döntöttek az illetékesek ez ügyben. Megnéztük a péceli földmű­vesszövetkezet terményátvevő helyét. Csak e hét végére vár­ják az első szállítmányt, mi­vel a két cséplőgép tegnap in­dult meg. A raktár mintegy 40 vagonos, elegendőnek látszik a várt felvásárlásra. Természete, sen ennél sokkal több gabonát fognak eladni a péceliek, azon­ban a nagyobb tételeket azon­nal vagonokba rakják és to­vább szállítják. Ha kicsinek bizonyulna a nagy rak­tár, 5—6 vagonos szükségrak­tárakat is előkészítettek. 300 zsákot szereztek be és ezeket szükség esetén kölcsönzsák- ként kiadják a termelőknek. A terményfelvásárlás problé­máit az elmúlt hét végén gaz­dagyűléseken beszélték meg és minden kérdésükre választ kaptak a termelők. Az egyéni gazdáik főleg az iránt érdek­lődtek, hogy lehet-e 30—40 má­zsa gabona átadására szerző­dést kötni, Isaszegen három cséplőgép dolgozik majd és július 20-a körül számítanak az első ga­bona átadására. Szentgyörgy- pusztán teljesen készen, fer­tőtlenítve várja a gabonát a háromemeletes, 60 vagonos raktár és a szükségraktárak. Ellenőrzés a dabasi járásban Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség a dabasi járás 45 földművesszövetkezeti üz­letében átfogó ellenőrzést tar­tott. Az ellenőrzésbe bevonták a megyei tanács képviselőjét, a földművesszövetkezetek né­hány vezetőjét és dolgozóját, az igazgatóságok egyes tagját és társadalmi aktívákat. Az ellenőrzés során megál­lapították, hogy a dabasi já­rás területén az alapvető élel­miszerekből az ellátás általá­ban kielégítő. A járás terüle­tén forgalomba hozott kenyér minősége és a kiszállítás idő­pontja azonban nem megfele­lő, éppen ezért javasolták, hogy a megyei tanács vizsgál­ja meg a Dabasi Sütőipari Vállalat működését. Ugyanis több helyen, Bugyin, Öcsán, Tatárszentgyörgyön, Újlen­gyelen égett, keletien, alakta­lan kenyereket találtak. Hi­ba volt az is, hogy a sütőipar nem látta el megfelelően pék­süteménnyel a szövetkezeti boltokat. A földművesszövetkezeti •boltvezetők hanyagsága miatt nem kapható sok üzletben élesztő, zöldségáru, sózott aratási szalonna. Egyéb nyá­ri befőzési cikkek viszont (ecet, szalicil) bőségesen kap­hatók az üzletekben. Elsősorban a szomjas em­berek kifogásolták, de ugyan­ezt állapította meg az ellenőr­zés is: a járás italboltjaiban általában hiányzik a bor és a sör. A rendelkezésre álló sör­keret megközelítőleg sem elég­séges. Bort az italboltokban nem találtak, a megállapított hivatalos felvásárlási áron a földművesszövetkezetek a ter­melőktől bort venni nem tud­nak és miután a központi el­látásból úgyszólván semmit sem kapnak, nem tudják bizto­sítani a szövetkezeti italboltok borellátását. Nem kell azt hinni azonban, hogy nincs bor a dabasi járásban. Van, de csak az úgynevezett bögre­csárdákban. Az ellenőrök ja­vasolták a PM Pénzügyőri Nyomozóosztálynak, hogy el­lenőrizze a dabasi járásban nagy számban meglevő bögre­csárdák működéséti Iparcikkek terén egészében szintén kielégítő az ellátás. Hiányzik azonban egyes bol­tokban a járásban keresett VermoreZí-permetezőgép, bu­dai kapa (ugyanakkor az ún. győri kapa, amelyet nem ke­resnek, mindenütt volt). Sok kifogás hangzik el a kaszakö­vek minőségével kapcsolatban, amelyek vízben gyorsan pu- hulnak és szétmállnak. Egyes boltokban nincs kasza, ötös eke, állványos kukoricadaráló stb. A hiány oka: a boltveze­tők nem rendelték meg idő­ben, s úgyszintén kevés alu- míniumedényt rendelnek a boltosok; A ruházati cikkek közül majd mindenütt hiányoztak a paraszti lakosság által nyáron nagyon keresett klottnadrá- gok. atlétatrikók és az olcsóbb zefir-ingek. Ennek oka az, hogy a nagykereskedelem nem rendelkezik megfelelő készlet­tel. A dabasi járásban az elmúlt évben 7 új üzletet nyitottak meg a földművesszövetkezetek és 3 műtrágyaraktárt létesí­tettek. Ez évben már megnyílt egy új vegyesbolt és megkezd­ték 3 új, korszerű szaküzlet építését, azonban ezek befeje zése csak a jövő évben vár< ható. Az ellenőrök megállapí­tása szerint a dabasi járás üzleteinek nagy részénél szük­séges a további korszerűsítés és egyes helyeken új boltok létesítése. Az ÁKF az észlelt hiányos­ságokról részletes jelentést adott az illetékeseknek és fel­szólította őket a tapasztalt hi­bák mielőbbi kijavítására; Kisegítő melléküzemek a lakosság érdekében A sülpsápi és a tápiószent. mártoni földművesszövetkeze­tek tavaly félmillió darab szénporos égetésű téglát ké­szítettek, amit a környékbeli építkezőknek adtak át. Az idén a sülysápj földművesszö­vetkezet gépesítette téglaüze­mét és havonta 300 000 darab téglát tud juttatni az igény­lőknek. A túrái és a kókai földművesszövetkezetek is hozzákezdtek a szénporos ége­tésű tégla gyártásához. Az építkezésekhez nemcsak tégla kell A megyében eddig 14 földművesszövetkezet léte­sített kisegítő betonáru üze­met. Kútgyűrűket, betonkáda­kat, itatóvályúkat, cement­lapokat készítenek Baboson, Öcsán, Sülysápon, Mendén, Vámosmikolán, Tápiószelén és más helyeken. A bemecebaráti földművesszövetkezet pedig mészégető kemencét létesített. Nagy segítséget jelentenek ezek a kisegítő melléküzemek a lakosság számára. Szidás helyett dicséretet érdemel Kevesebbet mért — sokat fizetett Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség rendszeresen el­lenőrzi megyénkben is az üz­leteket, a vendéglőiket. Sok visszaélésnek jönnek nyomára és ilyen esetekben megbünte­tik a vétkeseket. Tamás Jánost, a budaörsi szövetkezeti italbolt vezető­jét 100,— Ft-ra büntették azért, mert az ellenőrzéskor végzett próbavásárlásnál keve­sebb rumot mért és 72 fillér­rel megkárosította a vevőt. Más szabálytalanságot is elkö­vetett a boltvezető, ugyanis az akkor mért kétfajta bor ki- mérő-tégelyein nem tüntette f fel sem a kötelezően előírt | megnevezést, sem egységárát, | sem malligánd-fokát. Vida Antalt, a Bugyi Föld- 1 művesszövetkezet I. sz. Ital- | boltjának vezetőjét ugyancsak | 100,— Ft-ra büntette az ÁKF. | Ebben a boltban a ,.gyöngyösi | kadar“ néven árusított bort di- 1 rekttermőnek találták, utasí- | tást adtak a fennálló bortör- 1 vény értelmében ennek a bor- | naik forgalomból való kivoná- \ sára. A boltvezető az utasítást nem hajtotta végre. Friedrich Istvánt, a Visegrá­di Földművesszövetkezet 1. sz. Italboltjának vezetőjét 200,— Ft-ra bírságolták. Nevezett a próbavásárlásnál árdrágítást követett el, s egyidejűleg keve­sebbet mért annál. mint amennyit számlázott. Az ellenőrzés tovább folyik és akik a vásárlók megkárosí­tásával akarnak maguknak tisztességtelen keresetet el­érni, azok drágán fizetik meg „ügyeskedésüket“* Kevesen tudják Pécelen, hogy Mariska nénit hivatalos helyeken Withoffer Ferencné- nek hívják, és már betöltötte 64. életévét. Sokam ismerik pedig, még többen becsülik, de akadnak olyanok is, akik nem szeretik, a hásta mögött mindenféle gorombaságokat mondanak róla, nagyszájú bo­szorkánynak becézik. Szemé­be nem nagyon merik még csak elsuttogni sem, mert azért félnek is az örökmozgó Ma­riska nénitől. Aki azt hinné, hogy Maris­ka néni nagy ember, hatalom van a kézében, az téved. Más- félmillió forint értéket bíztak ennék a talpig becsületes, szó­kimondó, fáradhatatlan és ta­lán nagyszájú idős asszonyra. A Péceli •Földmúvesszövetke- zet göngyöleg (láda, rekesz) leiepét irányítja. Felügyelete alatt és felelősségére április­tói 120 ezer darab rekeszt ál­líttatott ősszé a telep láda- üzemében és egyetlen darab hiánya nélkül kiosztotta, azo­kat a paradicsomtermelőknek. Nagy munka, nagy felelősség! Sokan szidják Mariska né­nit, pedig nem érdemli meg. Megköveteli a rendet, nem en­gedi, hogy szétvigyék elis­mervény nélkül az import- deszkákból készített, száz­ezernél is több értékes rekeszt. Tavaly nem ö intézte, jó 30 ezer forint értékű göngyöleg­hiánya volt a szövetkezetnek. Szidást érdemel azért, mert védi a szövetkezet vagyonát, a tagság pénzét? Százhúszezer ládához sok szöget, deszkát használtak fel. Pazarlás mégsem volt. Ki­egyenesítette az elgörbült szögeket, kiválogatta a még használható deszkadarabtíkat, mágnespatkóval szedte fel az elhullott szögeket. Papír nél­kül senkinek nem ad ki re­keszt, jelen van a kocsi meg- rakásánál, indulásánál is. Még véletlenül sem vihet ki vala­melyik termelő az előírtnál több rekeszt. Dicséretet érdemel Mariska néni, nem pedig szidást, durva szavakat. A szövetkezet va­gyonát védi, a szövetkezet tagjainak pénzét is, és mégis éppen a szövetkezet tagjai kö­zül haragszanak rá néhányon. Azért, mert becsületes, rend­szerető, megköveteli a rendet, kegyen ő Mariska néni min­denkinek, még a háta mögött is. Megérdemli! Ozletház épül Szigetszentmiklóson MÉSZÖV Híradó 456 VAGON zöldséget, gyümölcsöt szállított külföldre, ez év | első felében a Pest megyei ZÖLDÉRT. Tavaly az első félév. | ben csak 299 vagon árut exportáltak. * MEGKEZDTÉK AZ ANYAROZS ÁTVÉTELÉT. A vadonterma anya- § rozs kilónkénti átvételi ára 10 forint. A földmüvesszövetkezettól a?; anyarozst kg-ként 85 forintért veszik át. A földmüvesszövetkezet fel- ; vásárlója tartozik a felvásárolt anyarozst tárolni csontszárazra meg- e szárítani, becsomagolni és szállítani a megrendelőnek. Amennyiben = az anyarozs idegen anyagot (vadborsó, bükköny, konkoly magja stb.) | tartalmaz, a Gyógynövény Vállalat központi raktára az uj minősítés- | nek megfelelően kevesebbet űzet érte. | ♦ RÉGEBBEN HIRES VOLT Penc község a szőlő termeié- | Béről. Most a tíz főből álló szakcsoport tagjai tervbevették, | hogy újra felélesztik ezt a jövedelmező mezőgazdasági üzem- | ágat. Felújítják a régi Haltenberg-féle szőlőterületet, s azon | csemege- és exportszőlőt termelnek. Maguk készítik elő a | szükséges oltványokat és saját erőből oldják meg a telepítést | B ! 65 FAJTA bort vittek a megyei borkiállításra a megye | szakcsoportjai. A kiállított borok egy nagydíjat, egy első dí- | jat, két második díjat, négy egyéb díjat és 35 oklevelet nyertek. | * 1 A BALATON mellé mennek nyaralni a földművesszövetkezetek | tanulói Az idén csaknem húsz Pest megyei földművesszövetkezeti s kereskedelmi tanuló piheni ki az iskola év fáradalmait a magyar ten- | ger partján; *' I TÖBB SZÁZ JELENTKEZŐ KÖZÜL a Pest megyei föld- § művesszövetkezeti üzletek előzetes felvételi vizsga alapján 118 = általános iskolai, vagy gimnáziumi érettségivel rendelkező fia- | talt hívtak be 2—4 hetes próbaidőre. Amennyiben az üzletben | is megfelelnek, augusztus elsején megkötik velük a szerződést. | A próbaidő alatt esetlegesen kiesett tanulók helyére a már | jelentkezettek közül választanak ki újabb fiatalokat. Augusz- | tus 1 után sem újabb jelentkezéseket, sem újabb tanulókat nem | vesznek fel. SZAMÓCATERMELÖ szakcsoport •zövetkezet irányításával, alakult Cegléden a földműves- | Ma még üresen tátanganak a ki­rakatok. A fatak vakolatlanok, az udvaron téglatör­melék, homokku­pacok. Sietősen dolgoznak a kő­művesek, festők, más mesterembe­rek a Szigetszent- miklós központjá­ban emelkedő ha­talmas építkezé­sen. Néhány hét múlva, augusztus­ban, itt nyílik meg a földművesszö­vetkezet üzlethá­za, vagy ahogy a helybeliek mond­ják, a szövetke­zeti áruház”. A félköralakú épületben (mely a község 2200 föld­művesszövetkezeti tagjának a tulaj­dona) lesz modem, kirakatos fűszer- csemege bolt, me­zőgazdasági szak­üzlet, zöldségbolt, ruházati-textil- bolt, egy kerthe- lyiség söntéssel, II. osztályú étte­remmel és a köz­ség kulturális éle­tének gócpontja, a 350 személyt befo­gadó kultúrterem, no meg a fagytál- tozó, s ettől né­hány házzal odébb a kerthelyiséges zenés cukrászda. Az építkezést még tavaly meg­kezdték, teljesen berendezve mint­egy 700 000 forin­tot költenek rá. Szükséges volt-e ennyit áldozni? Feltétlenül! Ennek igazolására elég annyit mondani, hogy eddig a 15 ezer lakosú köz­ségnek mindössze egy rozzant ital­boltja volt (amit a tisztiorvos gyak­ran bezáratott), kultúrházról meg csak álmodoztak. Az emlékezetes ta­valyi földrengés tönkretette az italboltot is, a Iközség állandóan zsúfolt üzleteinek többségét is. Az építkezés, a berendezés sokba kerül. A földmű­vesszövetkezet igazgatósága kérte is tavaly a tagsá­got, jegyezzenek célrészjegyet, já­ruljanak hozzá az üzletház elkészíté­séhez. A szövetke­zet tagjai legyin­tettek. „Adtunk mi már máskor is célrészjegyre pénzt a szövetke­zetnek, mégsem évült semmi. Ha egy pohár italt asztal mellett aka­runk meginni, tán­colni, vagy szebb dolgot szeretnénk vásárolni, Pestre kell utaznunk" Mégis, amikor megkezdődött az építkezés, ismertté váltak a tervek, mádként véleked­tek az emberek Csakhamar 25 ezer forintnyi összeg­ben jegyeztek cél­részjegyet, alig néhány hét alatt. Az idén az igaz­gatóság és a fel­ügyelőbizottság tagjai jártak elöl jó példával és fe­jenként 200 fo­rintot jegyeztek. A tagok a vásár­lási visszatérítés­Lesz-c elegendő műtrágya a II. félévben ? Pest megyében a termelő* szövetkezetek és egyénileg dől-» gozó parasztok mind jobban felismerik a műtrágyák hasz­nálatának jelentőségét. Ezt bizonyítja, hogy a tavasszal mintegy 1600 vagon műtrágyát használtak fel a múlt év ta­vaszi 500 vagonnal szemben. A múlt év őszén a megye te* riiletén 680 vagon műtrágya került felhasználásra. Ezzel szemben előreláthatólag az ősz folyamán mintegy 850 va­gon műtrágya fog a megye ren­delkezésére állni, melyből mintegy 500 vagon foszfor-mű­trágya lesz. Az őszi felhasználáshoz szükséges műtrágyák kiszállí­tását a földművesszövetkezeti raktárakba megkezdtük. Egyes földművesszövetkezeti vezetők azonban mereven elzárkóznak attól, hogy a műtrágyákat fo­gadják, különböző ürügyekre való hivatkozással. Általában ahol a műtrágyák iránt leg­nagyobb a kereslet, ott vo­nakodnak a fogadásától, illetve tárolásától. Bugyi községben például az elmúlt ősszel mintegy 10 va­gon műtrágya került értékesí­tésre, ezzel szemben a földmű­vesszövetkezet nem hajlandó három vagonnál több műtrá­gyát fogadni Annak ellenére, hogy a műtrágya árát csak az értékesítés után fogja a válla­lat inkasszálni a földműves- szövetkezettől. Ugyanez mond­ható el Gödöllő, Alsóncmedi Nagykőrös, Dabas, Ócsa és még igen sok földművesszö­vetkezetről. Műtrágya-ellátást az is nagy mértékben nehezíti, hogy a megyében levő mintegy 220 termelőszövetkezet közül ez- idáig mindössze 80 rendelte meg a műtrágya szükségletét. A megyei mezőgazdasági szakemberek és kereskedelmi dolgozók hassanak oda, hogy valamennyi őszi és tavaszi ve­tésű növény alá már ősszel ve­tés előtt, illetve a mélyszántás­sal egyidejűleg megfelelő mennyiségű foszfor és káli műtrágya kerüljön felhaszná­lásra. a jövő évi termésered­mények növelése érdekében. Szükséges tudni azt is, hogy az ősszel a hazai termelésű 20.5 százalék nitrogén tartalmú pé­tisó helyett 25 százalékos nit­rogén tartalmú pétisó kerül le­gyártásra. Ennek következté­ben a már eddig alkalmazott adagokat egyötöddel csökken­teni kell a megfelelő eddigi eredmények fenntartása vé­gett. A 25 százalékos nitrogéntar­talmú pétisó ára mázsánként 120 forint lesz. kor kapott 52 ezer forint egy részét célrészjegyre fi­zették be. Persze, sokan akadnak még most is, akik bi­zalmatlankodnak s azt mondják, ha megnyílik az üz­letház, jegyeznek majd célrészje­gyet. De a többség nem ilyen. Ezt pél­dázza a már elké­szült kultúrter­mük esete is. Megmozdult a Szigetszentmiklósi Földművesszövet­kezet tagsága. Megdőlt az a hie­delem, hogy a szö­vetkezet tagjai nem akarnak se­gíteni szövetkeze­tükön, saját érde­kükben. Anyagi áldozatokat is haj­landók vállalni, ha látják, az ígé­retből valóság lesz. Az építkezés meg­kezdése óta 180 új taggal erősödött, a földművesszövet­kezet és megala­kult a község első négy termelői tár sulása is. Szerve­zik az ötödiket is, a hivatalos meg­alakulás az üzlet­ház felavatásakor történik meg. Csinosodik, szé­pül, lassan meg­nyitásra készen áll a Szige tsze nt mik- lósi Földmüvesszö- vetkezet modem üzletháza. Készül az emlékalbum is, amely képekben, szövegben meg­örökíti a földmű­vesszövetkezeti tagok lelkes, áldo­zatkész összefogá­sának történetét. MÉSZÖV Híradó GÖNGYÖLEGTÁROLÓ fészert építettek ötezer forint ér­tékben, társadalmi munkában a csömöri földművesszövetkezet dolgozói, * GYÜMÖLCSÉRÉS IDEJÉN a piac nem tudja felvenni a termett nagy mennyiségű gyümölcsöt, sőt azonnal a konzerv­gyárak sem tudják feldolgozni. Ilyenkor pulpolják a gyümöl­csöket (nyersen, ideiglenesen tartósítják), majd az így kapott pulpot dolgozzák fel a későbbiek folyamán. Sok gyümölcsöt, értéket lehet így megmenteni. A dámszentmiklósi Micsurin Tsz és a Pest megyei ZÖLDÉRT megállapodást kötöttek egyes gyümölccsfélaségek puipolására. A szükséges helyiséget, munkaeszközöket a ter­melőszövetkezet adja, a gyümölcsöt pedig a ZÖLDÉRT, KtSZ-szervezetet alakítottak a ceglédi földművesszövetkezetné!. A szervezet két tagja rövidesen Lengyelországba utazik csereüdülésrei ♦ V1SEGRÁDON rendezték meg vasárnap a budai—szent­endrei járás földművesszövetkezeti tagjai, dolgozói a nemzet­közi szövetkezeti nap járási ünnepségét. * VERSENYT rendeztek a ceglédi járás földművesszövetkezet csapa­tai. A járás hét csapata közül a kupát a ceglédi földművesszövetke­zet csapata nyerte. * A próbaidős tanulók többsége vegyes szakra jelentkezett, míg a cukrász és a szakács mesterségek kitanulására csalt néhány fiatal érzett kedvet, * MEGKEZDŐDÖTT a gabona felvásárlása. Megyénkben a földmű* vesszövetkezeti felvásárlóhelyek közül elsőnek a szentendrei kezdt« meg a munkát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom