Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-16 / 65. szám

2 ““ZfClrlap 1957. JÚLIUS 16. KEDD Növekszik a szocialista és a kapitalista országok közötti áruforgalom Kilenc évvel ezelőtt írták alá a magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződést. E két nép barátsága nem ezzel az okmánnyal kezdődött, hanem évszázadokra nyúlik vissza, a közös sors kovácsolta a magyar és bolgár népet ba­ráttá. Közösek voltaik ellensé­geink, egyaránt harcoltunk a török hódítók ellen, majd a feudális földbirtokosok, kapi­talisták uralmának a lerázá­sáért. A kilenc évvel ezelőtt aláírt barátsági szerződés csak to­vább mélyítette a két nép testvéri érzéseit és elősegítet­te, hogy a szocializmust mind­egyik országban könnyebben építhessék. Mindkét népet azo­nos eszmék hevítették. A kö­zös küzdelem, az azonos cél még inkább összeforrasztotta a két népet és a barátság elmé­lyült. Különösen megmutatkozott a szocialista országok közötti barátság jelentősége a magyar- j országi ellenforradalom idején, amikor a bolgár nép is az el- | sők között sietett a súlyos j helyzetbe került népünk er­kölcsi és anyagi megsegítésére. : A bolgár kormány- és párt­küldöttség magyarországi lá­togatása még inkább hozzájá­rult a két ország kapcsolatai­nak szélesítéséhez, a szocialis­ta tábor egységének erősítésé­hez. Meg vagyunk róla győződ­ve, hogy a jövőben még inkább erősebbé válik ez a barátság és együttműködés és segíti a két nép további boldogulását. Szovjet-tuniszi kereskedelmi megállapodás Július 13-án Tuniszban egy évire szóló, de önműködően meghosszabbítható szovjet— tuniszi kereskedelmi egyez­ményt írtak alá, amely meg­szabja a két ország árucsere- forgalmát az 1957. július 1— 1958. június 30. közötti idő­szakra; Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete június végén jelentést adott ki a világgazdaság 1956. évi helyzetéről. A jelentés kü­lön részt szentel a kommu­nista országok gazdasági hely­zetének. Kitűnik ebből, hogy 1956-ban 7 százalékkal emel­kedett az európai szocialista országok árucsereforgalma, a kapitalista országokkal foly­tatott külkereskedelem pedig ennél nagyobb arányban nőtt. Ez annál figyelemre méltóbb, mert olyan helyzetben sike­rült elérni, amikor a kapita­lista országok kormányai egy sor tiltó rendszabály fenntar­tásával korlátozták a szocia­lista országokkal való keres­kedelmet. A tények világosan arra mutatnak, hogy a kapi­talista üzletfeleknek kifizető­dik a szocialista országokkal való kereskedelemi Ezzel kapcsolatban néhány kérdéssel fordult az MTI mun­katársa a Külkereskedelmi Mi­nisztérium illetékes osztályá­nak vezetőihez. — Milyen előnyöket biztosit kapitalista partnerek részére a szocialista országokkal való kereskedelem? — A nyugati üzleti körök­ben igen vonzó szempont, hogy a szocialista országok szükség­letei nemcsak állandóak, ha­| nem egyre nőnek is, és nin- j csenek kitéve a konjunktúra í és dekonjunktúra hullámzá- i sainak, ami más területeken j elkerülhetetlen. Ez önmagában is igen nagy előny. Hozzá kell I vennünk ehhez, hogy a terv- gazdálkodást folytató országok rendkívül jelentős beruházási programokat bonyolítanak le. Kapitalista üzletfeleink szá­mára pedig igen komoly von­zóerő a beruházási objektu­mokkal kapcsolatos exportle­hetőség. Az utóbbi két évben egyre növekvő átvevőpiacot je­lentenek a szocialista országok a különböző fogyasztási cik­kekben is. Külkereskedelmi vállala­taink nem elaprózva, hanem rendkívül nagy tételekben vá­sárolnak, hiszen egy egész or­szág szükségletét kell az egyes árucikkekben fedezniük. Ép­pen ezért elsősorban a világ­piacon ismert, tekintélynek ör­vendő nagy cégekkel kötünk üzleteket. — Magyar viszonylatban mi a jellemző ennek az időszak­nak külkereskedelmére? — 1956 lett volna hosszú idő után az első év, amikor a tő­kés országokkal való külke­reskedelmi mérlegünk aktív egyenleggel zárult volna. Ezt exportunknak az utóbbi évek során elért fejlődése tette lehe­tővé. — Az ellenforradalom miatti negyedéves kiesés elle­nére is kiegyensúlyozott volt a tőkés országokkal való külke­reskedelmi mérlegünk. Ex­portunk jelentős emelkedését úgy értük el, hogy tradicioná­lis külkereskedelmi kapcsola­taink további fejlesztése mel­lett új piacokat szereztünk és kapcsoltunk be a magyar kül­kereskedelem hatósugarába. Exportcikkeink választéka, a kivitelre került árufajták szá­ma is növekedett. Azonkívül, hogy hagyományos mezőgazda- sági kivitelünket megtartottuk és bővítettük, a magyar export döntő részét ma már az ipar­cikkek teszik ki Jelentős mennyiségű szerszámgépet ad­tunk el olyan fejlett iparra! rendelkező országoknak is, mint a Német Szövetségi Köz­társaság és Ausztria. Az utób­bi időben fokoztuk a fogyasz­tási cikkek importját is. Érde­mes megemlíteni, hogy a nyu­gati országokból jelenleg kü­lönféle háztartási gépeket im­portálunk a lakosság szá­mára. s'mntmiitifiimiiiüDmfimdtmtuifiSfiiinmffimiuiiiimiif; s 5 Nem kísértetjárás = - | A Messerschmidt-válla•1 1 lat, amely repülőgépeiket | | szállított Hitler légiereje f | száméra, ismét feltűnt a f I színen. i Novemberben megkezdi I I 210 francia Fuga Magister \ | mintájú lölthajtásos kikép- f I ző gép alkatrészeinek ősz- | 1 szeszerelését a nyugatnémet § I hadügyminisztérium szá- | s mára. Később maga gyártja l § majd az alkatrészeket is. § i A Messern: hmidt- vállalat 1 I állította elő a háború idején § | az NE—109 mintájú vadász- l | gépet, amely Anglia felett | 1 harcba szállt a Spitfire és | f a Hurrican mintájú gépek- I I kei. I A gépet az 59 éves Willi § | Messerschmidt professzor, a 1 j vállalat megalapítója ter- 1 | vezte, aki most egy spa- I l nyolországi gyárban az ME | | —300 mintájú lökhajtásos I í vadászgép tervein dolgozik. 1 ffiiitmimtifmmmtiitttitmimif wimrnmwmfmniHMWíHtumn ' — Milyen hatással volt az ellenforradalom a nyugattal folytatott kereskedelmünkre? — Az ellenforradalmi ese­mények idején külkereskedel­münk természetesen teljesen leállt. Iparunk azonban bá­mulatos gyorsasággal újra ex­portképes lett. Már december­ben megindult a szállítás nyu­gati üzletfeleinknek. Január óta külkereskedelmi kapcsola­taink helyrellítása rendkívül gyors ütemben folyt és már­ciusra már lényegében norma­lizálódott a helyzet. Magyar- ország gyors belső gazdasági és politikai konszolidációján túl kapcsolataink normalizálá­sánál igen jelentős tényező volt, hogy nyugati partnereink október után arra számítottak, hogy Magyarország halasztást fog kérni az esedékes fizeté­sekre. Ez nem következett be, sőt ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank nyomban az események után pontosan ele­get tett fizetési kötelezettsé­geinek és nem élt a vis major jogával. Az esedékes áruszál­lítások terén is minden kötele­zettségnek igyekeztünk eleget tenni. Mindez rendkívül jó ha­tást tett az érintett, gazdasági körökre. Már januárban és februárban több nyugati or­szággal meghosszabbítottuk lejárt államközi megállapodá­sainkat, köztük Izlanddal, Belgiummal, Dámával, Olasz­országgal, Hollandiával, Fran­ciaországgal, legutóbb pedig Angliával és Görögországgal. Norvégiával a korábbi árucse­reforgalmi és fizetési megálla­podás meghosszabbításán túl­menően új államközi pénzügyi egyezményt is kötöttünk. Már­ciusban államközi tárgyaláso­kat folytattunk Finnországgal és új árucsereíorgalmi megál­lapodást írtunk alá — fejező­dött be a nyilatkozat. Az Olasz Kommunista Párt központi bizottságának illéséről Mint már jelentettük, az Olasz Kommunista Párt köz­ponti bizottsága szombaton befejezte ülését. A teljes ülés meghallgatta ' Palmiro Tog­liatti főtitkár beszámolóját a közelmúltban tartott helyha­tósági választások eredmé­nyeiről és a politikai helyzet­ről. • Az ülésszak egyhangúlag jóváhagyta Palmiro Togliatti beszámolóját, majd több belső ügyben hozott határozatot. CSEIISZLO VAK JAVASLAT: az ENSZ tárgyalja meg a rádióaktív sugárzás okozta veszély kiküszöbölését Á Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériuma közölte Hammarskjölddel, az ENSZ főtitkárával: Csehszlovákia kéri, hogy az ENSZ-közgyűlés soron következő XII. ülésszakának napirendjére vegyék fel a rádióaktív sugárzás hatásainak megvitatását. A csehszlovák kormány követeli, hogy az ENSZ tegyen késedelem nélkül lépéseket a rádióaktív sugárzások okozta veszély kiküszöbölése érdekében. KITTENBERGER K. A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (47) Annál több kellemetlenséget akoztak a közönséges, egerek, kivált eleinte, amíg gyűjteményemet nem óv­tam eléggé a kártevőktől. A preparálásra szánt mada­rakat például kifeszített drótokra kellett a lábuknál fogva felakasztani, s még ennél a módszernél is közbe kellett iktatni egy erős cérnaalkasztót, nehogy az egér­had hozzáférjen a madarakhoz. A preparált madárbő rök csűrét, viaszhártyáját, lábát pedig arzénes oldattál kellett beecsetelni, különben hamar megvolt a kár, Egyszer így is összerágták az egerek egy akkor még alig egy-két példányban ismert madárfajta értékes preparátumát. Ahol aztán megtelepszik az egér, ott csakhamar meg­jelennek a kígyók is. Az én fűházamat, ahányat c&aSk építettünk, különben is felkeresték volna, hiszen körü­lötte jókora területet megtisztítottunk minden bozóttól, s az így megzavart, kilakoltatott hüllők a kunyhómban kerestek menedéket. Voltak a kígyó-vendégeim között teljesen ártalmat­lanok. feltehető, hogy az volt Iközöttük a legtöbb, s az egerek pusztításával még hasznot is hajtottak, de azért a kígyó csak kígyó marad, és bizony nem kellemes Iá-' togató, kivált éjjelenként, -ha csúszkálásának a neszére ébred fel az ember. Különösen a hatalmas, két méter­nél is hosszabb pápaszemes kígyó teszi próbára az ide­geket. E kígyó mozgásának a zaját jól ismertem, annál i> Inkább, mert az üldözött egér néha a spirituszom üve­gek közé menekült, s az üvegek össze-összekoccaná­sa, meg a pápaszemes kígyó csúszkálása, hátborzonga­tóan emlékezetes zene maradt számomra. Jó, hogy moszkitóháló alatt feküdtem, mert ez a vékony tüllhále <— én legalábbis úgy véltem — tökéletes biztonságot nyújtott. A betolakodott kígyók különben nem sokáig vadászgattak a kunyhómban — a nagyjai agyonlőttem, a kisebbeket meg agyoncsaptuk. Nemeseik rágcsálók és kígyók voltak tanyám vendé­gei, hébe-hóba az emlősök nagyjai is eljöttek hozzám egy-egy „tisztelgő látogatásra“. Első campem udva­rába az egyik éjszakán besétált egy víziló. Mélysége­sen felháborodva rohant aztán vissza a közeli folyóba, mikor a kunyhóból ráordítottam, hogy — tessék innen elmenni a fenébe! Csák a folyóból ordítozta vissza a maga gorombaságait, amiért ilyen kúrián kiutasítot­tam. Azt is a kunyhóm körüli vendégeskedés során tanul­tam meg, milyen vakmerő tolvaj a szép foltos macska: a leopárd. Ein akkoriban felfedezett hiénafajtából, a Hyaena Shülingsi-ből lőttem egy példányt. A vadászat során reánk alkonyoldott, embereim már nem tudták lenyúzni a zsákmányt, hanem elhelyezték a fekhelyük mellett, nehogy lába keljen az éjszaka. Mégis, noha a közelben a tábortűz is parázslóit, a hiéna reggelre el­tűnt. Embereim nem tudtak semmiről. Azzal védelmez­ték. hogy sok volt a „testükben a fáradtság, és a sze­mükben az álom'*. Való igaz. hoav még éjfélkor is be szélgettek a tűz körül, de a ritka hiéna eltűnése így is rejtélyesnek látszott. Nyomozni kezdtem a zsákmányom után, fel is fedez­tem hamarosan egy-két csepp vért, s a vonszolás nyo­mát. Követtük a nyomokat, s végül megtaláltuk az el­hurcolt hiénát, mégpedig egy vastagtörzsű mimóza ha­talmas ágán, mintegy három méter magasra a föld­től. Leopárd cipelte el a hiénámat, és vitte föl a ma­gasba a tükörsima fatörzsön. Oly csendesen végezte el ezt a meglehetősen nagy munkát, hogy senki sem éb­redt fel az embereim közül. Egyszer, mert a fűkunyhó még nem épült fel egészen, Váci „kultúra" Alsógödön Nem teszünk hozzá semmit, közöljük annak a plakátnak a szövegét, melyet Alsógödön láttunk. Ez így szól: ■ „Váci járási kultúrotthon Szocialista Kultúráért jelvénnyel kitüntetett Madách Imre művészegyüt te se bemutatja: Gyertyafény keringő. Történik 1930-ban a báró lakásán este 7—10 óra között. Előadták a Szocialista Kultúráért jelvény nagyobb dicső­ségére . ,f I ti »járásjelentés Várható Időjárás ma estig: változó felhőzet, sokfelé eső, helyenként zivatar. Időnként élénk szél, A hőmérséklet ala­kulásában nem lesz lényeges változás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma délkeleten 24— 27, máshol 21-24 fok között, A KERESKEDELEM rövidesen kétfajta svéd gyártmányú vll- lanyborotvát hoz forgalomba. Az egyiknek az az érdekessége, hogy bajusz, szakáll és hajigazi- táshoz Is használható. Az auto­mata házi borbélynak szakkö­rökben nagy sikert jósolnak. A két típusú „férfi háztartási gép­ből” mintegy 5500 kerül az üzle­tekbe. — BEFEJEZŐDÖTT a szerződéses cukorborsó csép- lése Úri községben. A ter­més igen jónak mondható' helyenként holdanként 8 mázsát is elértek. — A KOMBÁJNNAL ARATOTT gabonák tarló- hántását befejezték az Úri határban és már mintegy 100 hold másodvetésük is van. — EGYRE TÖBB DOL­GOZÓ PARASZT építtet új családi házat Galgahévízen. Tavaly 35, ez évben körül­belül 30 új ház épül fel a faluban. Ha ilyen ütemben halad a családiház-építés, pár év múlva teljesen eltűn­nek a régi épületek. UTÓN VAN A HOLLANDIÁ­BÓL magrendelt 11 000 mosógép­szállítmány első része. A kétfaj­ta holland mosógépek legkésőbb a harmadik negyedév derekán az üzletekbe kerülnek. A ki­sebb, a Bébi elnevezésű, elsősor­ban gyermekruhék mosására al­kalmas. A gépek kitűnő mi­nőségűek, üstjük zománcozott. Ugyancsak Hollandiából kap a kereskedelem Ruton elnevezésű kombinált háztartási gépeket Is, amelyek különböző beállításban nadlókeféíésre és porszívásra al­kalmasak. Mérsékelt áron üdülhet Balaton ‘ legszebb helyein; Keresse fel a Hungária— Balaton utazási irodáját, ahol minden felvilágosítást megkap. Budapest, V., Váci utca 11/a. Telefon: 189—725, 189—615, | i I „ALVILÁGI" SZÓTÁR t I i | Harminc „szakember■” j | szerkeszti évek óta „Az | | amerikai alvilági nyelv szó- | | tárát". Bőven van idejük j | munkájuk elvégzésére, mi- I | után valamennyien együtt § | vannak egy börtönben, ahol | i legalább tízéves büntetésü- | | két töltik. A szótárt jelen- | | leg 1800 frankért árulják a | | könyvkereskedésekben, s 1 | akit érdekel, megtudhatja | 1 belőle, hogy a „lóverseny*’ 1 | a rosszul sikerült betörés § | helyét jelenti, a „négyszög- | | letes tojás’’ megbízható jó- § | barátot és a „kollégium” 1 | börtönt jelent. — GÖDÖLLŐRE KÖL­TÖZIK teljes egészében az Agrártudományi Egyetem a tanév megkezdésére. Szep­tember elejére új vegyes, bolt nyílik az egyetemi vá­rosrészben. — ÁTRENDEZIK GÖ­DÖLLŐ ÜZLETHÁLÓZA­TÁT. A decentralizálással egyidőben bútorüzlet nyílik, amit a lakosság eddig hiá­nyolt. — TÁRSADALMI MUN. KÁBAN építik fel Budaka­lász dolgozói a község má­sodik orvoslakását A NagyvasarfeleprŐI jelentik A paradicsom szállításába be­kapcsolódtak a gödöllői járás községei is, mire az almaparadi­csom kilója az állami boltokban 5.80—6.60 forintra, a Lucullus pa­radicsomé pedig 7-8 forintra csökkent. A salátának való uborkát 2-2.40 forintért, a kova* szólni valót 3.40-4 forintért áru­sították kilónként. A hegyespap­rika és a kovácsházi 10-12 fo­rintjával, a töltenivaló kilója 12 —15 forintjával került forgalom­ba. Az esőzésekre újból mérsé­kelték a káposztafélék árát. A fejeskáposztát 1.20-1.40, a kel­káposztát 2.40-2.80 forintért áru­sították. A sárgabarack felhoza­tala elérte tetőpontját. A kajszit 3.50-4.80 forintért, a rózsát és as ananászbarackot 3.60—5 forintért, az aprót 2—2.40 forintjával hoz­ták forgalomba. A cukordiny- nyét 10—12 forintért árusították kilónként. Az őszibarack, a ri- bizke és a málna ára nem vál­tozott. imttfiiiiniiimtftnsfíifmi a sátramban aludtam. Készülő táborom messze esett minden emberi lakóhelytől, ezért nagy mennyiségű élelmiszert kellett tárolnunk. A kölessel, kukorica­liszttel tele zsákokat sátram napvitorlája alatt helyez­tem el, hogy magam őrizzem a vadonban oly drága kincseket. Éjszakai álmomból egyszerre csak a sátor- tartó kötélzet rándulása riasztott fel. — Az apád!... Meg akarod dézsmálni a lisztet?! — gondoltaim abban a hitben, hogy házitolvaj van a tá­borban. Ékes kiszuahili nyelven mindjárt Iki is ordítot­tam: Rögtön lelőlek, ha. békén nem hagyod azt a zsá­kot... S hogy nagyobb “nyomatéket adjak a szavam­nak, zajosan kinyitottam kéznél tartott puskám závár- ját. Egy mérges „uff“ s egy erős kötélrándulás jelezte, hogy éjszakai látogatómat elkergette a barátságtalan fogadtatás. A lámpák, és fáklyák fényében hamarosan megállapítottuk, hogy egy oroszlán kíváncsiskodott a sátramhoz. Azon a vidéken nem tanyázott emberevő oroszlán, így hát napirendre tértünk a dolog felett, azazhogy csak jómagam, mert embereim még sokáig emlegettek, hogy a mzungu liszttolvajnak vélte az oroszlánt. A konyha számára lőtt vadhiísnak, a száradó szarvaknak és koponyáknak a szaga állandó éjszakai latogatova tette tanyámon a sakált és a hiénát. Mind a kettő végtelenül szemtelen tolvaj. A sakál talán még swmtelenebb. mint óriási erejű társa, a foltoshiéna. A borokét, szarvakat, koponyákat jó magasra kellett akasztanunk, különben másnapra bizonyosan eltűnt egyik vagy másik, és persze, rendesen a legértékesebb darab. Ennek a két állatnak a tolvajlásai sok kellemetlen­ségeit akoztak, és még bosszantóbb volt a fertelmes éj­szakai zajongásuk. A sakál hangja még csak hagyján, ez némileg a hazai róka hangjára emlékeztetett; beh... beh... (Innen ered a sakál kiszuahili neve is: mbeha.) (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom