Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-12 / 62. szám

A Meteorológiai Intézet jelenti... Petőfi-emlékbizottság Dömsödön 51 Várható időjárás: válto­zó felhőzet, az ország nyugati felében kisebb esővel. Gyenge észak-északnyugati szél. A hő­mérséklet csökken.. Ennyit menüi a Meteoroló­giai Intézet időjárás előrejel­zése. Ez a néhány sor azonban sok ezer megfigyelő gondos munkáján alapszik. Ma már közismert dolog, hagy egy-egy hely időjárási adataiból nem lehet a várható időjárást előre jelezni. Ahhoz, hogy jó prognózist készíthes­sünk, egy egész földrész időjá­rását kell figyelembe venni. Éppen ezért szerte a világon több ezer meteorológiai megfi­gyelő állomás működik. Ezek egy része csak az eső és hó mérésére szolgál. Naponta többször is mérik a csapadék mennyiségét. Más állomások már több műszerrel rendelkez­nek. Mérik a levegő hőmér­sékletét, nyomását, páratartal­mát, megnézik, mennyire bo­rult az ég, milyen erős szél fúj. Ezeket az adatokat pontosan feljegyzik és a fontosabb állo­mások táviratilag elküldik a központba. (NálunSk az Orszá­gos Meteorológiai Intézetbe.) A mérések világszerte egy idő­pontban történnek, hiszen a különböző államok területén végzett megfigyeléseket csak igy lehet egymással összeha­sonlítani. Nem elegendő azonban csak a talaj feletti levegőréteg vi­szonyait: ismerni. A nagyobb magasságok időjárásának 1ki- puhatolására léggömbre erősí­tett műszereket küldenek fel. Ezek rádió segítségével jel­zik, hogy sok kilométer ma­gasságban milyen a levegő nyomása, hőfoka és páratar­talma. A léggömböket távcső­vel figyelik: ilyen módon az is kiderül, hogy a magas légkör­ben milyen irányú szél uralko­dik. Közben (kattog a távírógép, cseng a telefon és egy óra sem telt el, a központ pontosan tudja, hogy az ország terüle­tén milyen időjárási viszonyok uralkodnak. Ez sem volna azonban elegendő az előrejel­zéshez. Szerencsére a Meteoro­lógiai Világszervezet gondos­kodik arról, hogy minden ál­lam kétóránkint rádión kö­zölje fontosabb állomásainak adatait. A központ rádiósai egymás után veszik Berlin, London, Moszkva vagy Párizs időjárás jelzését. Az adatok térképre kerül­nék. Nálunk például Európa, Ázsia egy részének, valamint Észak-Afrika időjárási távira­tait dolgozzák fel, de figye­lemmel kísérik az Atlanti- óceánon állomásozó hajók, sőt a grönlandi megfigyelők je­lentéseit is. A látszólag zűrza­varos térképen a meteoroló­gus gyakorlott szeme előtt ki­alakul a időjárás képe. Meteorológusunk előveszi régebbi térképeit is. Ezek se­gítségével azt is tanulmányoz­ni tudja, hogy milyen irány­ban és milyen sebességgel ha­ladnak az időjárási jelenségek. Ennek alapján mondja meg. hogy az ország egyes részein mikor következik be a ned­ves vagy száraz, a meleg, illet­ve hideg idő. Delet üt az óra. Még egy utolsó pillantás a térképékre, rövid megbeszélés a munkatár­sakkal és már megy a jelen­tés a rádiónak és az újságok­nak: várható időjárás a követ­kező 36 órára..; ^ t.i* *jv, ifj. sortba Lajos» a TTIX tagja A tápiószentmártoni lányok egy csoportja a megyei föld- művesszövetkezeti tánccsoportok nagykőrösi megyei versenyén Mariim VladyTT T PTT MTtr iiiiiiiiiiiiiiHitiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiitmitiiiiitiiiiiiiiiin í J I jj ■ I J . \ | I íj Henry Aisler és Vladimír Volcsak rendezésében közős francia—csehszlovák produkció készül „Az ellenőrzött szabad­ság” címmel. A film két főszereplője: Marina. Vlady és férje, Robert Hossein. A két francia filmszínész egy-egy kenus szerepét játssza s az élethű tolmácsolás céljából a nálunk is jól ismert francia filmszínésznő szorgalmasan tanul a francia válogatott kenucsapat edzőjétől, hogy minél kifogástalanabbul tudjon bánni versenykenujával a filmben. Egy hónapja, hogy Dömsöd községben megalakult a Petö- fi-emlékbizottság. A költő 1346-ban a mostani Petőfi Sándor utca 13-as számú ház­ban lakott. Szüleinek ebben a házban volt a kocsmája is. Tavaly a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai megál­lapították, hogy Petőfi nem­csak itt, hanem a mai Bajcsy- Zsilinszky utca 6. szám alatti épületben Kovács Jánosnénál is élt. Amikor a ícölíő össze­különbözött szüleivel, nem ma­radt otthon, hanem Kovácsné- hoz költözött át. Ez pedig elég sűrűn előfordult, így a tévesen Petőfi lakhe­lyének tartott házról tavaly le­vették az emléktáblát, azzal, hogy majd a Bajcsy-Zsilinszky utca 6. számú házra helyezik át. Itt akarják: létrehozni a Petőfi Múzeumot is. Segítséget nyújt ehhez a Petőfi Irodalmi Múzeum is, berendezési tár­gyakat s egyéb Petőfi-emléke- ket bocsát a leendő múzeum rendelkezésére. A Magyar Cyapjúfonó- és Szövőgyár vállalta a mozgalom patronálását, s a helyreállítan­dó épületen a 15 000 forint ér­tékű munka elvégeztetését. Ezenkívül természetesen a ta­nács, s maga a Petőfi-emlék- bizottság is hozzájárulna a munkálatok mielőbbi elvégzé­séhez. De ez egyelőre csak terv. A kivitelezést az gátolja, hogy a szóbanforgó épület még ma­gántulajdonban van. Húszezer forintért szívesen átengednék a létesítendő múzeum számá­ra. Hiszen az épület rossz ál­lapota miatt nemsokára élet- veszélyes lesz a benne lakás. De egyelőre a húszezer forint hiányzik. Hiába lelkesedett a Népművelési Minisztérium il­letékes osztálya a tervért, mondván, hogy „már rég meg kellett volna csinálni az egé­szet“, a pénz kiutalása késik. Dömsöd idegenforgalma pe­dig elég nagy ahhoz, hogy érdemben is minél előbb fog­lalkozzanak ezzel a termet Hiszen a dunaparti fürdözők és az itt nyaraló pestiek is szí­vesen látogatnának el a mú­zeumba megtekinteni a Petőfi- emlékeket s e legújabb kuta­tások eredményeit. Az emberek Petőfivel kap­csolatos érdeklődését bizonyít­ja az is, hogy azt a fát, amely alatt hajdan sok Szép versét írta, szinte minden idegen megtekinti. Minden alap megvan tehát, hogy a Petőfi-emlékbizottság kérelmét a Népművelési Mi­nisztérium teljesítse, s hogy a tervből mielőbb valóság le­gyen. Madácsy Lászlóné Kiosztották A PULLITZER-DÍJAT Az Egyesült Államokban ki­osztották az 1957. évi Pullitzer- díjat. Ezt a díjat, amelyet a New York World magyar származású szerkesztője ala­pított 1917-ben, a Kolumbia Egyetem Tanácsa évente a legjobb irodalmi, zenei és új­ságírói alkotások szerzőinek adományozza. Idén az irodal­mi díjat Richard Willbur köl­tő és immár negyedszer Eugen O’Neill drámaíró kapta meg. iiiiMiiiiiittiHimitiiiiiiitiiitiiiiiiiiiffiiiiittmiMmiHiHmtmtimtf jmiiitiniiimiHiiiiiiiiiitiiifiiiitiiiittiiiiiiitiitiiiiiiuiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiii.iE Cegléd határában áll ez a villa. Egy kis vakolatot meg­érdemelne A volt Szapáry-kastély díszes vaskerítése. A mesteri kovácsmunka nemsokára az enyészet, a rozsda martaléka darak, denevérek, pókok és baglyok veszik át a bérle­ményt. Utunk során Pusztavacsra is elkerültünk. Itt terült el a Choburg-hercegek hatalmas birodalma. Az országút balol­dalán, nem messze a falutól, egy különös, szokatlan stílusú emeletes épületre bukkantunk. Homlokzatán ovális keretben hatalmas szőlőfürt kötötte le a figyelmünket. Jó helyen járunk, borpince lesz ez. Menjünk be. A tűző nap után jól esik a hű­vös pince. No. meg ami vele jár;.; Körülnézünk, de sehol senki. Fölkapaszkodunk egy dombra. Elérjük a pince eme­leti részét. Ajtó és mennyezet nélküli terembe lépünk. Két család kényelmes lakáshoz juthatna itt az elhanyagolt épületben, de ha az üres pin­cét is hozzávesszük, akkor négy tűzhelyen forrhatna a jó pusztavacsi húsleves. Szinte sajnáljuk, hogy nincsenek már betyárok. Milyen pompás, biz­tonságos tanyát üthetnének itt. Pusztavacson még egy rom­épület áll. Egy középkori tö­rök templom maradványa. Má- lik, omladozik ez is. Kevés ce­ment és egy kis jóakarat meg­menthetné. Cement talán akadna még, segítőkészség? Kevés az ország pénze, s ami van, az is ezer más dologra kell. De így nem szabad taka­rékoskodnunk, mert a ma megtakarított fillér holnap sok-sok forintnyi kárt jelent.; s Szöveg: Gimes Imre Kép: Vóna Béla Ha szegényemberek dülede- ző kunyhóit látjuk, összeszorul a szívünk. A vályogból és a sárból épült viskók pusztulása olyan, mintha egy öreg béres roskadna össze. Paloták, vil­lák pusztulását látva düh és harag fog el bennünket Nincs magyarázat arra, miért málik szét egy-egy gyönyörű műem­lék! A nép verejtékéből emelt főúri kastélyok megsemmisülé­se egész nemzeti kultúránkat sújtja. Megyénk területén jó- néhány művészi értékű épít­mény vált és válik az oktalan enyészet martalékává. Kifogás bőven akad: háborús cselek­mények, kényszerhelyzet, gaz­dasági okok ..; Az aszódi Pe­tőfi Gimnázium szép barokk épületéről azért málik a va­kolat, mert lakóit nem tudják elhelyezni;: Az albertirsa’ Szapáry-palota födetlen, csu­pasz falait nemsökra ledönti a szél, mert a téglák porrá vál­nak .:. Évszázados várromo­kat meg tudtunk őrizni, de a szemünk előtt pusztulnak olyan épületek, amelyekből gyermekotthonok, múzeumok vagy lakóházak lehettek vol­na! A ceglédi és a dabasi járás­ban rövid idő alatt, a műutak mellett három düledező műem­lék épületet láttunk. A már említett albertirsai Szapárv- kastély pusztulásának eltűrése szinte előre megfontolt, szán­dékos. Ez az épület 30 szobá­ból állt, az öreg grófi házas­pár és a .személyzet“ lakta. A palota hatholdas ápolt parkban emelkedett. Ma az országúim néző frontja olyan, mintha zsi- ványok tanyája lenne. Állító­lag szakértők állapították meg, hogy a falak nem bírják el a tetőszerkezetet. Ha ígv van, miért nem mentik meg legalább a téglákat? A rom­épület jobbszárnyán díszes ko­vácsoltvas kapu látható. Miért Pöttöm ember, öt éves. Szurtos a keze, az arca ma- szatos, mackónadrágját pilla­natonként cvbálja felfelé. Pi­lótasapkáját a fejebubjára tol­ja, s a legragyogóbbra keféit cipőt is egy perc alatt össze­keni. A szemei ennek a csöpp, maszatos emberkének olya­nok, mint tavaszi rügyön szik­rázó harmat. A legnagyobb zsiványság után is olyan ár­tatlanul pillog szemeivel, mint emberek közé tévedt őzike. Nincs olyan hecc, ami­vel ne borzolta volna már végig a környék lakóinak idegeit. De neki mindent megbocsátanak, Miki nem rossz, Miki jó, mert Miki mindenkinek köszön. A ház­ban, az utcán, mindenütt. Is­merősnek, idegennek, minden­kinek. — Csókolom — mondja, s rebegteti ártatlan kék sze­meit. Sokan nem is vetnek rá ügyet, meg sem hallják az apró gyerekszáj formálta kö­szönést, de ő nem veszti ked­vét, köszön, köszön mindenki­nek rendületlen. Az utca, amelyben Miki la- 1 kik, csendes, alig van forgo­MIKI lom. Csak akkor kell a játé­kot abbahagyni, ha olykor­olykor arra téved egy-egy autó vagy szekér. Nagy foci- meccsek, fogócskák, bú jócs­kák zajlanak az öreg kapuk alatt, s vad ricsajjal szágulda­nak az emberpalánták végig az utcán. Miki egyik nap a kapu előtt álldogált, s ártatlan kék sze­meivel vágyakozva pislogott a két 10 év körüli labdát rúgó fiú felé. Mindkettőnek orvos az apja, véletlenül isme­rem őket. Olyan jobbfajta pol­gárgyerekek, pökhendiségük „osztályöntudatuk“ nem ismer határt. Nézi, nézi őket egy ideig Miki, majd odabátor ta lanko dik: — Én is. .. — Mit akarsz? — förmed rá az egyik. — Én is ... focizni... hadd játsszak én is — Pont te kellesz — mond­ja a másik, s rúgják tovább a labdát. Miki ott táblából közöttük, míg véletlenül beleakad a lab­da. — Eredj a fenébe — för­med rá mind a kettő — mit szemtelenkedsz itt? — Én nem szemtelenkedek — felesel bátortalanul Miki — de úgy szeretnék játszani... — öcsém •— lép oda. az egyik fensőbbséges gőggel — tudod hol játszhatsz te? A ma­mádnál! — Anyu nincs itthon, dol­gozik, a gyárban. Hadd játsz- szak — kanyarodik vissza Miki, s kék szemeivel esdv« pislog a két nagyobb felé. — Vegyen anyád labdát, az. zal játszhatsz! — Nincs pénze, én kértem* de nekem nincs apukám.,; — Ha nincs pénze, akkor ne akarj labdázni, eredj a fe­nébe . ; ; Tovább rúgják a labdát, I ekkor Miki önmagával hada­kozva a zsebébe kotor és elő­vesz egy almát: — Itt van alma, nektek adom, ha játszhatok. nisztérium urai vadászkastély­nak használták az említett vil­lát. A villa tetejét nagy nehe­zen rendbehozták ugyan, de mindenütt hullik a vakolat és a belső tatarozási munkákat sem végezték el. Jelenleg öt la­kó bérli az épületet, de ha ilyen állapotban hagyják, ma­— Kell is a te almád, vidd a fenébe! —i Nem kell? — Nem! — De ez alma! — csattan fel Miki, sehogysem érti, hogy ilyen kincs, mint egy szép pi­ros alma, nem csábítja a má­sik kettőt. — Vidd a fenébe a vacak almádat, de te is kotródj... na mars —■ löki meg az egyik Mikit. De Miki nem hagyja magát, azt mondja: — Nem megyek! Én is lehe­tek az utcán! Nem megyek! — Nem? — Nem! — Kapsz egy pofont! — Akkor se! — Nem? Hát nesze — s ez­zel nekiugranak, ütik, pofoz­zák, s közben szurtos ujjacs- kái közül kifeszítik az almát. Miki sírva, hüppögve, vö­rösre csépelt képpel menekül a kapu alá, a két nagyobb meg egy pillanatra megáll, ki­fújják magukat, s azt mondja az egyik: — Na, megkapta a koszos — s vigyorogva kétfelé törik Miki almáját... Mészáros Ottó Pusztuló műemlékek Megyei táncverseny Nagykőrösön Az aibertirsai volt Szapáry-kastély romjai. Több gondos­sággal megmenthettük volna a pusztulástól nem használják föl az Ismeret­len kovácsmester remekét'’ A második utunkba ejtett el­hanyagolt, szép villaszerű épü­let Cegléd és Ceglédbeicel ha­tárában áll. Vallásalapítványj birtok volt ez a terület és a Vallás- és Közoktatásügyi Mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom