Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-12 / 62. szám
A Meteorológiai Intézet jelenti... Petőfi-emlékbizottság Dömsödön 51 Várható időjárás: változó felhőzet, az ország nyugati felében kisebb esővel. Gyenge észak-északnyugati szél. A hőmérséklet csökken.. Ennyit menüi a Meteorológiai Intézet időjárás előrejelzése. Ez a néhány sor azonban sok ezer megfigyelő gondos munkáján alapszik. Ma már közismert dolog, hagy egy-egy hely időjárási adataiból nem lehet a várható időjárást előre jelezni. Ahhoz, hogy jó prognózist készíthessünk, egy egész földrész időjárását kell figyelembe venni. Éppen ezért szerte a világon több ezer meteorológiai megfigyelő állomás működik. Ezek egy része csak az eső és hó mérésére szolgál. Naponta többször is mérik a csapadék mennyiségét. Más állomások már több műszerrel rendelkeznek. Mérik a levegő hőmérsékletét, nyomását, páratartalmát, megnézik, mennyire borult az ég, milyen erős szél fúj. Ezeket az adatokat pontosan feljegyzik és a fontosabb állomások táviratilag elküldik a központba. (NálunSk az Országos Meteorológiai Intézetbe.) A mérések világszerte egy időpontban történnek, hiszen a különböző államok területén végzett megfigyeléseket csak igy lehet egymással összehasonlítani. Nem elegendő azonban csak a talaj feletti levegőréteg viszonyait: ismerni. A nagyobb magasságok időjárásának 1ki- puhatolására léggömbre erősített műszereket küldenek fel. Ezek rádió segítségével jelzik, hogy sok kilométer magasságban milyen a levegő nyomása, hőfoka és páratartalma. A léggömböket távcsővel figyelik: ilyen módon az is kiderül, hogy a magas légkörben milyen irányú szél uralkodik. Közben (kattog a távírógép, cseng a telefon és egy óra sem telt el, a központ pontosan tudja, hogy az ország területén milyen időjárási viszonyok uralkodnak. Ez sem volna azonban elegendő az előrejelzéshez. Szerencsére a Meteorológiai Világszervezet gondoskodik arról, hogy minden állam kétóránkint rádión közölje fontosabb állomásainak adatait. A központ rádiósai egymás után veszik Berlin, London, Moszkva vagy Párizs időjárás jelzését. Az adatok térképre kerülnék. Nálunk például Európa, Ázsia egy részének, valamint Észak-Afrika időjárási táviratait dolgozzák fel, de figyelemmel kísérik az Atlanti- óceánon állomásozó hajók, sőt a grönlandi megfigyelők jelentéseit is. A látszólag zűrzavaros térképen a meteorológus gyakorlott szeme előtt kialakul a időjárás képe. Meteorológusunk előveszi régebbi térképeit is. Ezek segítségével azt is tanulmányozni tudja, hogy milyen irányban és milyen sebességgel haladnak az időjárási jelenségek. Ennek alapján mondja meg. hogy az ország egyes részein mikor következik be a nedves vagy száraz, a meleg, illetve hideg idő. Delet üt az óra. Még egy utolsó pillantás a térképékre, rövid megbeszélés a munkatársakkal és már megy a jelentés a rádiónak és az újságoknak: várható időjárás a következő 36 órára..; ^ t.i* *jv, ifj. sortba Lajos» a TTIX tagja A tápiószentmártoni lányok egy csoportja a megyei föld- művesszövetkezeti tánccsoportok nagykőrösi megyei versenyén Mariim VladyTT T PTT MTtr iiiiiiiiiiiiiiHitiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiitmitiiiiitiiiiiiiiiin í J I jj ■ I J . \ | I íj Henry Aisler és Vladimír Volcsak rendezésében közős francia—csehszlovák produkció készül „Az ellenőrzött szabadság” címmel. A film két főszereplője: Marina. Vlady és férje, Robert Hossein. A két francia filmszínész egy-egy kenus szerepét játssza s az élethű tolmácsolás céljából a nálunk is jól ismert francia filmszínésznő szorgalmasan tanul a francia válogatott kenucsapat edzőjétől, hogy minél kifogástalanabbul tudjon bánni versenykenujával a filmben. Egy hónapja, hogy Dömsöd községben megalakult a Petö- fi-emlékbizottság. A költő 1346-ban a mostani Petőfi Sándor utca 13-as számú házban lakott. Szüleinek ebben a házban volt a kocsmája is. Tavaly a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai megállapították, hogy Petőfi nemcsak itt, hanem a mai Bajcsy- Zsilinszky utca 6. szám alatti épületben Kovács Jánosnénál is élt. Amikor a ícölíő összekülönbözött szüleivel, nem maradt otthon, hanem Kovácsné- hoz költözött át. Ez pedig elég sűrűn előfordult, így a tévesen Petőfi lakhelyének tartott házról tavaly levették az emléktáblát, azzal, hogy majd a Bajcsy-Zsilinszky utca 6. számú házra helyezik át. Itt akarják: létrehozni a Petőfi Múzeumot is. Segítséget nyújt ehhez a Petőfi Irodalmi Múzeum is, berendezési tárgyakat s egyéb Petőfi-emléke- ket bocsát a leendő múzeum rendelkezésére. A Magyar Cyapjúfonó- és Szövőgyár vállalta a mozgalom patronálását, s a helyreállítandó épületen a 15 000 forint értékű munka elvégeztetését. Ezenkívül természetesen a tanács, s maga a Petőfi-emlék- bizottság is hozzájárulna a munkálatok mielőbbi elvégzéséhez. De ez egyelőre csak terv. A kivitelezést az gátolja, hogy a szóbanforgó épület még magántulajdonban van. Húszezer forintért szívesen átengednék a létesítendő múzeum számára. Hiszen az épület rossz állapota miatt nemsokára élet- veszélyes lesz a benne lakás. De egyelőre a húszezer forint hiányzik. Hiába lelkesedett a Népművelési Minisztérium illetékes osztálya a tervért, mondván, hogy „már rég meg kellett volna csinálni az egészet“, a pénz kiutalása késik. Dömsöd idegenforgalma pedig elég nagy ahhoz, hogy érdemben is minél előbb foglalkozzanak ezzel a termet Hiszen a dunaparti fürdözők és az itt nyaraló pestiek is szívesen látogatnának el a múzeumba megtekinteni a Petőfi- emlékeket s e legújabb kutatások eredményeit. Az emberek Petőfivel kapcsolatos érdeklődését bizonyítja az is, hogy azt a fát, amely alatt hajdan sok Szép versét írta, szinte minden idegen megtekinti. Minden alap megvan tehát, hogy a Petőfi-emlékbizottság kérelmét a Népművelési Minisztérium teljesítse, s hogy a tervből mielőbb valóság legyen. Madácsy Lászlóné Kiosztották A PULLITZER-DÍJAT Az Egyesült Államokban kiosztották az 1957. évi Pullitzer- díjat. Ezt a díjat, amelyet a New York World magyar származású szerkesztője alapított 1917-ben, a Kolumbia Egyetem Tanácsa évente a legjobb irodalmi, zenei és újságírói alkotások szerzőinek adományozza. Idén az irodalmi díjat Richard Willbur költő és immár negyedszer Eugen O’Neill drámaíró kapta meg. iiiiMiiiiiittiHimitiiiiiiitiiitiiiiiiiiiffiiiiittmiMmiHiHmtmtimtf jmiiitiniiimiHiiiiiiiiiitiiifiiiitiiiittiiiiiiitiitiiiiiiuiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiii.iE Cegléd határában áll ez a villa. Egy kis vakolatot megérdemelne A volt Szapáry-kastély díszes vaskerítése. A mesteri kovácsmunka nemsokára az enyészet, a rozsda martaléka darak, denevérek, pókok és baglyok veszik át a bérleményt. Utunk során Pusztavacsra is elkerültünk. Itt terült el a Choburg-hercegek hatalmas birodalma. Az országút baloldalán, nem messze a falutól, egy különös, szokatlan stílusú emeletes épületre bukkantunk. Homlokzatán ovális keretben hatalmas szőlőfürt kötötte le a figyelmünket. Jó helyen járunk, borpince lesz ez. Menjünk be. A tűző nap után jól esik a hűvös pince. No. meg ami vele jár;.; Körülnézünk, de sehol senki. Fölkapaszkodunk egy dombra. Elérjük a pince emeleti részét. Ajtó és mennyezet nélküli terembe lépünk. Két család kényelmes lakáshoz juthatna itt az elhanyagolt épületben, de ha az üres pincét is hozzávesszük, akkor négy tűzhelyen forrhatna a jó pusztavacsi húsleves. Szinte sajnáljuk, hogy nincsenek már betyárok. Milyen pompás, biztonságos tanyát üthetnének itt. Pusztavacson még egy romépület áll. Egy középkori török templom maradványa. Má- lik, omladozik ez is. Kevés cement és egy kis jóakarat megmenthetné. Cement talán akadna még, segítőkészség? Kevés az ország pénze, s ami van, az is ezer más dologra kell. De így nem szabad takarékoskodnunk, mert a ma megtakarított fillér holnap sok-sok forintnyi kárt jelent.; s Szöveg: Gimes Imre Kép: Vóna Béla Ha szegényemberek dülede- ző kunyhóit látjuk, összeszorul a szívünk. A vályogból és a sárból épült viskók pusztulása olyan, mintha egy öreg béres roskadna össze. Paloták, villák pusztulását látva düh és harag fog el bennünket Nincs magyarázat arra, miért málik szét egy-egy gyönyörű műemlék! A nép verejtékéből emelt főúri kastélyok megsemmisülése egész nemzeti kultúránkat sújtja. Megyénk területén jó- néhány művészi értékű építmény vált és válik az oktalan enyészet martalékává. Kifogás bőven akad: háborús cselekmények, kényszerhelyzet, gazdasági okok ..; Az aszódi Petőfi Gimnázium szép barokk épületéről azért málik a vakolat, mert lakóit nem tudják elhelyezni;: Az albertirsa’ Szapáry-palota födetlen, csupasz falait nemsökra ledönti a szél, mert a téglák porrá válnak .:. Évszázados várromokat meg tudtunk őrizni, de a szemünk előtt pusztulnak olyan épületek, amelyekből gyermekotthonok, múzeumok vagy lakóházak lehettek volna! A ceglédi és a dabasi járásban rövid idő alatt, a műutak mellett három düledező műemlék épületet láttunk. A már említett albertirsai Szapárv- kastély pusztulásának eltűrése szinte előre megfontolt, szándékos. Ez az épület 30 szobából állt, az öreg grófi házaspár és a .személyzet“ lakta. A palota hatholdas ápolt parkban emelkedett. Ma az országúim néző frontja olyan, mintha zsi- ványok tanyája lenne. Állítólag szakértők állapították meg, hogy a falak nem bírják el a tetőszerkezetet. Ha ígv van, miért nem mentik meg legalább a téglákat? A romépület jobbszárnyán díszes kovácsoltvas kapu látható. Miért Pöttöm ember, öt éves. Szurtos a keze, az arca ma- szatos, mackónadrágját pillanatonként cvbálja felfelé. Pilótasapkáját a fejebubjára tolja, s a legragyogóbbra keféit cipőt is egy perc alatt összekeni. A szemei ennek a csöpp, maszatos emberkének olyanok, mint tavaszi rügyön szikrázó harmat. A legnagyobb zsiványság után is olyan ártatlanul pillog szemeivel, mint emberek közé tévedt őzike. Nincs olyan hecc, amivel ne borzolta volna már végig a környék lakóinak idegeit. De neki mindent megbocsátanak, Miki nem rossz, Miki jó, mert Miki mindenkinek köszön. A házban, az utcán, mindenütt. Ismerősnek, idegennek, mindenkinek. — Csókolom — mondja, s rebegteti ártatlan kék szemeit. Sokan nem is vetnek rá ügyet, meg sem hallják az apró gyerekszáj formálta köszönést, de ő nem veszti kedvét, köszön, köszön mindenkinek rendületlen. Az utca, amelyben Miki la- 1 kik, csendes, alig van forgoMIKI lom. Csak akkor kell a játékot abbahagyni, ha olykorolykor arra téved egy-egy autó vagy szekér. Nagy foci- meccsek, fogócskák, bú jócskák zajlanak az öreg kapuk alatt, s vad ricsajjal száguldanak az emberpalánták végig az utcán. Miki egyik nap a kapu előtt álldogált, s ártatlan kék szemeivel vágyakozva pislogott a két 10 év körüli labdát rúgó fiú felé. Mindkettőnek orvos az apja, véletlenül ismerem őket. Olyan jobbfajta polgárgyerekek, pökhendiségük „osztályöntudatuk“ nem ismer határt. Nézi, nézi őket egy ideig Miki, majd odabátor ta lanko dik: — Én is. .. — Mit akarsz? — förmed rá az egyik. — Én is ... focizni... hadd játsszak én is — Pont te kellesz — mondja a másik, s rúgják tovább a labdát. Miki ott táblából közöttük, míg véletlenül beleakad a labda. — Eredj a fenébe — förmed rá mind a kettő — mit szemtelenkedsz itt? — Én nem szemtelenkedek — felesel bátortalanul Miki — de úgy szeretnék játszani... — öcsém •— lép oda. az egyik fensőbbséges gőggel — tudod hol játszhatsz te? A mamádnál! — Anyu nincs itthon, dolgozik, a gyárban. Hadd játsz- szak — kanyarodik vissza Miki, s kék szemeivel esdv« pislog a két nagyobb felé. — Vegyen anyád labdát, az. zal játszhatsz! — Nincs pénze, én kértem* de nekem nincs apukám.,; — Ha nincs pénze, akkor ne akarj labdázni, eredj a fenébe . ; ; Tovább rúgják a labdát, I ekkor Miki önmagával hadakozva a zsebébe kotor és elővesz egy almát: — Itt van alma, nektek adom, ha játszhatok. nisztérium urai vadászkastélynak használták az említett villát. A villa tetejét nagy nehezen rendbehozták ugyan, de mindenütt hullik a vakolat és a belső tatarozási munkákat sem végezték el. Jelenleg öt lakó bérli az épületet, de ha ilyen állapotban hagyják, ma— Kell is a te almád, vidd a fenébe! —i Nem kell? — Nem! — De ez alma! — csattan fel Miki, sehogysem érti, hogy ilyen kincs, mint egy szép piros alma, nem csábítja a másik kettőt. — Vidd a fenébe a vacak almádat, de te is kotródj... na mars —■ löki meg az egyik Mikit. De Miki nem hagyja magát, azt mondja: — Nem megyek! Én is lehetek az utcán! Nem megyek! — Nem? — Nem! — Kapsz egy pofont! — Akkor se! — Nem? Hát nesze — s ezzel nekiugranak, ütik, pofozzák, s közben szurtos ujjacs- kái közül kifeszítik az almát. Miki sírva, hüppögve, vörösre csépelt képpel menekül a kapu alá, a két nagyobb meg egy pillanatra megáll, kifújják magukat, s azt mondja az egyik: — Na, megkapta a koszos — s vigyorogva kétfelé törik Miki almáját... Mészáros Ottó Pusztuló műemlékek Megyei táncverseny Nagykőrösön Az aibertirsai volt Szapáry-kastély romjai. Több gondossággal megmenthettük volna a pusztulástól nem használják föl az Ismeretlen kovácsmester remekét'’ A második utunkba ejtett elhanyagolt, szép villaszerű épület Cegléd és Ceglédbeicel határában áll. Vallásalapítványj birtok volt ez a terület és a Vallás- és Közoktatásügyi Mi-
