Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-12 / 62. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Z M y z M P ? E b 7 MEGYEI BIZOTTSÁGÁ É S A MEGY E I I. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR PEST MEGYEI TANÁCS L A P J A 1957. JÚLIUS 12. PÉNTEK A4aIomt an az új háza A szovjet párt- és kormányküldöttség Csehszlovákiában A szovjet párt- és kormány- | küldöttség szerdán délután : felkereste a Vitkov-hegyi nem- : zeti emlékművet és az olsani : temetőt, aíhol a Csehszlovákia i felszabadításáért vívott har- | coikban elesett szovjet, katoná- í kát temették el. A nemzeti em- j lékműnél a szovjet vezetők j koszorút helyeztek el az Isme- i rétién Katona sírján. Ugyan- ; csak a Vitbov-hegyen felke- ! resték Clement Gottwald mau- ; zóleumát. A mauzóleum bejá- í rátánál koszorút, helyeztek el i a következő felirattal: „A ki- \ váló pártmunkásnak és állam- \ férfinak, a csehszlovák nép hű \ fiának, „ Szovjetunió párt- és I fkormányküldöttségétől.” \ A szovjet küldöttség tagjai \ ezután átmentek az olsani te- j metőbe. ahol a fasizmus elle- | ni felszabadító háboni 435 \ szovjet hőse nyugszik. A te- I metőben díszszázad sorako­zott fel, majd a zenekar elját­szotta az „Elesett hősök indu­lóját”. N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin koszorút helyezett el az emlékmű talapzatán. No­votny, Siroky, és Kopeczky elvtársak ugyancsak megko­szorúzták az emlékművet a CSKP központi bizottsága, a köztársasági elnök és a kor­mány nevében. A CSKP központi bizottsá­gának épületében még a dél­után folyamán megkezdődtek a szovjet és a csehszlovák párt- és kormányküldöttségek tárgyalásai. A két küldöttség tájékoztató ta egymást a pártok és a kor­mányok legutóbbi tevékenysé­géről. A szívélyes és barátsá­gos légkörben lefolyt tárgya­lások a két testvérpárt néze­teinek teljes egységét bizonyí­tották. Megállapodtak, hogy a Szovjetunió párt és kormány- küldöttségének Látogatásáról valamint a prágai tárgyalások­ról közös záróközleményt ad­nak ki. Gyárlátogatáson vett részt a szovjet párt- és kormányküldöttség A baráti látogatáson Cseh­szlovákiában tartózkodó szov­jet párt- és kormányküldött­ség csütörtökön délelőtt meg­tekintette a , „CKD-Sztalin- grad” vállalatot, Csehszlová­kia egyik legnagyobb gépgyá­rát. A küldöttség tagjai végig­járták a szocialista csehszlo­vák ipar e legnagyobb vállala­tának részlegeit. Mvgjutatmaaott húsipari szövetkezeti tagak A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmával a Pest megyei KISZÖV jutalomban részesí­tette a következő kisipari szö­vetkezeti tagokat: Bedros Jánost, a Kemence! Vegyes KTSZ részlegvezetőjét, Túrién Lajost, a Solymári Ve­gyes KTSZ dolgozóját, Lakatos Árpádot, a Váci Asztalos KTSZ dolgozóját, Mátékovics Istvánt, az Albertirsai Vegyes KTSZ műszaki vezetőjét. Jü- hász Lajost, a Gyömrői Ve­gyes KTSZ esztergályosát, Ocsai Ferencet, a Ceglédi Ci­pész KTSZ dolgozóját, Pozsár Ferencet, a Nagykőrösi Szabó KTSZ dolgozóját* Kiadós, üdítő esők voltak országszerte Mérséklődött a trópusi hőség Megérkezett az első idei búza a ráckevei Árpád-malomba. A 100 zsák, azaz 80 mázsa búza a Kiskunságból érkezett, az Apaji Állami Gazdaság szállította. Képünkön: mázsál- ják az új búzát I A nagy hőséget berekesztő 1 hűvös légáramlás kedden érte | el hazánkat, s azóta több mint 1 tíz fokot csökkent a hőmér- ! séklet. A hűvös óceáni és a 1 délről jött meleg légtömegek I találkozása következtében a Akik a kultúrnövények kártevőit pusztítják A tavalyinál is eredményesebb munkát végez a Pest megyei Növényvédő Állomás Sokoldalú és rendkívül hasz­nos tevékenységet folytat a Pest megyei Növényvédő Ál­lomás, amely a fővároshoz kö­zel, Nagytétényben székel. Eb­ben az időszakban elvétve le­het a 43 Zetorból, permetező- gépekből, tartálykocsikból az állomáson találni csak egyet is —• ha csak nem a javítómű­helyben. Hat brigádban járják a dolgozók a megyét, megje­lennek ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, illetve, ahol a legjobban elterjedtek a nö­vényi és állati kártevők. A növényvédő állomás feladatairól, tevékenységéről beszélgettünk az állomás veze­tőivel. Pomázi József igazgató elmondotta, hogy 1954--ben lé­tesült az állomás, állami fel­adattal. (Ez alatt azt érthetjük, hogy a növényvédő állomás csak azok ellen a kártevők el­len küzd, amelyeknek pusztí­tását az állam vállalta magá­ra.) — 1954 óta sokat változott a növényvédő állomás feladata, mondhatnánk úgy is, hogy többoldalú lett. Továbbra is megmaradt állami feladatnak a három holdnál nagyobb vetésterü­leten a burgonyabogár el­leni védekezés, az ameri­kai szövőlepke és a futrin­ka elleni küzdelem. Ezeken túlmenően azonban az állami és célgazdaságoktól és a termelőszövetkezetektől is vállalunk bérmunkát, ami le­het porozás, permetezés, mű­trágyázás, vegyszeres gyomir­tás — mondotta Pomázi elv­társi Tavaly 39 629 holdon véde­keztek a burgonyabogár ellen. 130 250 faegységet perme­teztek az amerikai szövő­lepke, 929 holdon pedig a futrinka ellen. Vegyszeres gyomirtást 6400 holdon végeztek és mintegy 1500 hold lucernásban pusztítot­ták el a kártevőket. 'A száj- és körömfájás meg­! és gyümölcsösök permete­zése és porozása így nem­csak kifizetődő, de főleg gyorsabb, mint a földi per­metezés vagy porozás. | Főleg ez utóbbiban rejlik a re- ! pülőgóp nagy előnye. — Van-e elegendő munká­juk? — kérdeztük Kovács Ist­ván elvtársat, a repülőgép-cso­port vezetőjét. — Két géppel ki sem tud­juk elégítem az igényeket. A jövőben még nagyobb nehéz­ségeink lesznek, ha nem ka­punk újabb típusú, főleg na­gyobb teherbírású gépeket. Azt tervezzük ugyanis, hogy a jö vőben mintegy 30 ezer holdon mi végezzük a rizsíöldek alatt, és fejtrágyázását is. Röviden ennyit a Pest me­gyei Növényvédő Állomás te- | vékenységéről. Megkértek ben­nünket az állomás vezetői, hs írunk róluk, feltétlenül említ, sük meg: még eredményeseb. | ben tudnának dolgozni, ha kapnának alkatrészeket elavult autóik javításához, Gépkocsi nélkül ugyanis meg­bénul munkájuk, mert napon­ta egy-egy autóval több száa | kilométert kell megtenniük I közben kopik a gép — alkat- | részutánpótlás pedig nincs. Termelési érdek, tehát köz­érdek, hogy kérésük meghall­gatásra találjon. Mihók Sándor ERDEMES VERSENYEZNI! Minden megye legjobb ifjúsági cséplő munkacsapata 10 000 forint jutalmat kap A Földművelésügyi Minisztérium gépállomási és gépesítési főigazgatósága a MEDOSZ-szal, a KISZ-szel és az EPOSZ, szál egyetértésben cséplési munkaversenyt hirdetett a ifjúsági cséplő munkacsapatok részére. A verseny célja, hogy az idei gabonatermést a lehető legkisebb szemveszteséggel jó minő­ségben csépeljék el. A versenyben részt vehetnek azok a cséplő munkacsapatok, amelyeknek tagfai 60 százalékban 2g ét;en aluliak. Minden megyében a legjobb eredményt elérő ifjúsági cséplő munkacsapat 10 000 forint jutalomban része­sül. A versenyt szeptember 10-én értékelik, és legkésőbb szeptember 20-ig átadják a jutalmakat* ők vetettek naget a „sáskajárásnak' Előreláthatóan az idén mé{ a tavalyinál is jobb eredmé nyékét érnek el, nagyobb te­rületen mentik meg a termést a kártevőktől. Kíváncsiak vol­tunk arra, hogy csökken-e, vagy növekszik a kártevők pusztítása. Erről kértünk felvi­lágosítást Máté Lajos főagro- nómustól; — Sajnos, egyes kártevők, mint a burgonyabogár is, any- nyira elszaporodtak, hogy év­ről évre számítanunk kell kár­tételükkel. A burgonyabogár ellen, megítélésem szerint, leg­alább úgy kell védekez­nünk a jövőben, mint a pe- ronoszpóra ellen. Bizonyos immunitás is tapasz­talható a kártevőknél. Tehát ! nem csökkenteni, hanem fo- J kozni kell a harcot ellenük! Az ország minden megyéjé­ben működik növényvédő ál­lomás, de A Földművelésügyi Minisz­térium növényvédelmi szol­gálata a következő felhívással fordul a burgonyatermelők­höz: — Rendes körülmények között is fontos szabály, hogy a burgonya szedésekor a gu­mókupacokat, prizmákat nem szabad burgonyaszárral beta­karni, mivel ez úton igen sok burgonyakártevő és betegség terjedhet. Ezt a jól ismert, ál­talános érvényű és amellett egyszerű védekezési szabályt az országban több helyen megszegték, illetve elmulasz­tották a burgonyabogár elle­ni kötelező védekezést — a bogarak, lárvák összeszed é- sét, a gócok fertőtlenítését stb. Felhívjuk a burgonyaterme«* löket, hogy a kiszedett bur­gonyát ne fedjék be burgo­nyaszárral, sem kint a burgo­nyaföldön. sem a szekéren» gépkocsin, sem pedig a föld­művesszövetkezetek tároló­helyén. Csak ilyen módon vet­hetünk gátat a burgonyabogár még nagyobb mértékű elterje­désének. Ezeket az elemi sza­bályokat egyébként azért is meg kell tartaniok a terme­lőknek, mivel a kereskedelmi szervek a jövőben, még foko-, zottabban ügyelnek a burgo- nyaszállítimányok tisztaságá­ra. s a fertőzött, vagy burgo­nyaszárral. lombrészelőkel szennyezett, földes, rögös bur­gonyát át sem veszife repiilőyépáhl csak a Pest megyei rendelke­zik. Most két géppel dolgoz­nak, nemcsak a megyében, ha­nem az egész országban. Leg­utóbb a Cegléd-csemői Állami Gazdaságban 900 hold szőlőt poroztak le rézmészporral. A nagyki terjedésű szőlők szerdáról csütörtökre virradó éjszaka a Tiszántúl kivételével az egész országban bőséges záporok, heves zivatarok keletkeztek. Különösen bő volt a csapadék a Dunántúlon: Balatontelléről 52, Tolna megye told) vidéké­ről 50—60, Csornáról pedig 102 milliméteres esőt jelentet­tek. De általános volt országo­san is a 30—40 milliméteres eső« — A Dunántúlon jelenleg is; erős zivatarok zajlanak, s va- j lószínűleg az edditg száraz Ti- ! szántúlra is átterjed az üdítő j esőzés — mondja dr. Berkes ; Zoltán, a Meteorológiai Intézet 1 távprognózis osztályának veze­tője, — Péntektől ismét számí­tani lehet felmelegedésre, ami meghozza a jő strand­időre jellemző 30 fokot. A jövő hét első felében azon­ban Nyugat felől megérkezik remélhetőleg a harmadik óceáni légáramlat, s ez ismét hoz talán egy kis csapadékot és néhány foknyi felfrissülést. — Egyébként majdnem az egész Európa fellélegzett most a viharok után: Közép- és Nyugat-Európában általában 25, illetve 20 fok alatt van a hőmérséklet. Csak Dél-Európában ural­kodik töretlenül a kániku­la: a Balkánon továbbra is 30 fok fölött van a hőmér­séklet. Spanyolország déli részén 42 fokot, Dél-Olaszországban 41 fokot mértek. A szomszédos Ausztriában I szerte 50—6t) milliméteres esők I voltak. Számíthatunk tehát a 1 Duna szintjének jelentős emel- 1 kedésére, s így a vízhiány eny-1 hülésére is. | Szakiskola a méhészek továbbképzésére 1957. szeptember 1-én egy­éves méhészeti szakiskolai oktatás kezdődik a Tolna megyei Lengyel községben. Jelentkezési feltételek: 17— 40 eves korhatár, legalább nyolc általános iskolai vég­zettség, egyéves igazolt mé­hészeti gyakorlat, továbbá orvosi bizonyítvány arról, hogy a jelentkezőnek szervi •szívbaja nincsen. Az iskola teljesen ingyenes, Elhelye­zésről, ellátásról, mosásról 1 lés tankönyvekről az iskola 1 >vezetősége gondoskodik. A f szakiskolát eredményesen | végzett méhészek „szakisko- | lát végzett mezőgazda“ cím- | •mel végbizonyítványt kap- 1 nak. | Jelentkezési határidő 1957. § augusztus 1. Cím: Méhészeti f iszakiskola, Lengyel, Tolna 1 megye, * Mosnak az asszonyok a dunaparton Meg kell gátolni a burgonyakártevők terjedését

Next

/
Oldalképek
Tartalom