Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-11 / 61. szám
1957. JÜLITJS 11. CSÜTÖRTÖK 'kJtiriap 5 £uiuiisittiiiiiiiiiiimiiiifiinmiiiimiiii!iitiiitiHtiiiimriiiiiii'-1 I itat hét altuit | „raktunk ös*se“ | *‘Vfl fíffárat 1 A 22. számú Állami Épí. | | tőipari Vállalat dolgozói új | 1 üzemet építenek Kőbányán | | a Budapesti Műbútoraszta- § I losok Kisipari Szövetkezet- | 1 nek. A mintegy hétmillió-1 | forintos költséggel épülő I 1 gyár előregyártóit vasbe- | | tonelemekből készíti. A 2— | | 10 tonnás elemeket a hely- | | színen gyártják. Az elemek I | 80 százalékát már elkészí- | | tették és július közepén I | megkezdődhet a gyár „ősz- 1 | szerakása“. Tíztonnás her-1 | nyótalpas daruval emelik 1 % be a nagyméretű elemeket. | | Az előregyártás során az I | ajtó- és az ablakkereteket 1 | is elhelyezték az elemek- I | ben. Az építkezés így gaz- | = daságosabb és alaposan | | megrövidül. Előrelátható- | ! lag hat hét alatt rakják 1 | össze a nagyméretű üzemi | | épületet. A gyár gépészeti 1 | szerelése a jövő évben ké- = | szül el. . | 1 A 22. számú Építőipari 1 | Vállalat dolgozóinak ez a I | munkája nagy lépéssel vi- | | szi előre az előregyártott | | vasbetonelemes építkező» | | fejlesztését. ~ .............................................................—•rmiiiiiiiimmwnm= Ú jszülött leánygyermek gyilkosát keresi a rendőrség Július 8-án, délután 3 óraikor a XIV. kerületben, a Mexikói út 20. számú ház építésével egyvonalban, a budapest— ceglédi vasútvonal ( bal vágánya mellett, egy újszülött ■leánycsecsemő holttestét találták. A rendőri bizottság megállapította, hogy a kisgyermek halálát fulladás okozta: a feltevés szerint anyja fojthatta meg. Rövid időn belül ez a második gyermekgyilkosság. Nemrégiben fogták el azt a lelketlen anyát, aki a Dunába dobta csecsemőjét. '■Ezek a bűncselekmények annál is inkább súlyosan elité' lendok, mert gyermektélen házaspárok hónapokra előjegyeztetik és várják, hogy gyermekeket fogadhassanak örökbe és róluk szeretettel gondoskodhassanak. A rendőrség a nyomozást folytatja. Aki tud valami útbaigazítást adni. értesítse a Budapesti Főkapitányságot (123—456, 12—45 mellékállomásán, vagy levélben ezen a címen: Budapesti Rendőrfő- kapitányság életbiztonsági alosztálya, Budapest, V, Deák Ferenc utca 16.). Hogyan védekezzenek az aratók a bőség ellen ? Tüzet okozott az elmebeteg A Szentendrei Állami Gazdaság boldogtanya! részlegében therá- piás telepen elmebetegek élnek. A betegeket kivitték az aratásban segíteni. Szerdán délelőtt az egyik elmebeteg eldobta égő cigarettáját, amelytől tüzet fogott a többszáz holdas búzatábla melletti avar, amely pillanatok alatt teljes lánggal égett. A tűz tovább- harapódzását az akadályozta meg, hogy az ellenszél nem & búzatábla felé fújta a lángokat. A ki- vonut szentendrei tűzoltóknak és az aratóknak sikerült idejében eloltani és így nem keletkezett kár. A kérdés most már csak az, miért kell ilyen beteg embereket aratásra felhasználni? Az afrikai nap heve hetek óta száll hozzánk a déli szelek szárnyán. A hőség kiűzi a városi embereket lakásukból a valamivel hűvösebb ligetekbe. vagy a vizek partjai mellé és itt keresnek enyhülést a gyötrő meleg ellen. De mit tegyen a falusi ember, a parasztember. akit most a szó szoros értelmében éget a munka, mert aratni kell. El kell végeznie az év legnehezebb munkáját a meredeken tűző nap tüzes nyílzáporában, amit aliig-alig enyhít egy felhőfoszlány árnyéka. A negyvenöt-öt vén fokos hőség jóval meghaladja az emberi tést hőmérsékletét és ezt a felesleges hőt a hűvösebb környezetnek kellene levezetnie. A nehéz testi munka, amilyen az aratás is, erősen fokozza a test hőtermelését, tehát fokozni kellene a hőleadást is. Ha erre nincs lehetőség, emelkedik a test hőmérséklete, vagyis jelentkezik a hőpangás. Ilyenkor a szervezet mozgósítja minden hőszabályozó berendezését, hogy megakadályozza a meleg felhalmozódá- , sát. A bőr vérerei teljesen kitágulnak. a bőr kivörösödik, az izzadás állandósul, patakokban ömlik a verejték a felesleges ruhadaraboktól megszabaduló bőrről. Ha órákon át tart ez az állapot, rosszul- létet is okoz, a látás elhomályosodik, foltok ugrálnak az ember szemei előtt, miközben olyan szomjúság, gyötri, hogy kiinná a Dunát. Ez az állapot elég könnyen átcsap a hőkimerülésbe, ami már az eszmélet elvesztésével, az izmok görcsös rángatódzásával' jár együtt. A hokim^rülés köny- nyen megszüntethető hűvös, árnyékos helyen való fektetéssel, hideg víz itatásával, az arc és mellkas többszöri vizes lemosásával. Ennél súlyosabb a hőgutának nevezett rosszullét, amikor a test hőszabályozóképessége felmondja a szolgálatot és a 40—42 fokra emelkedett hőmérsékletű test belepusztul a nagy hőfelhalmozódásba. A hőguta igen súlyos zavara a hőszabályozásnak. Orvosi beavatkozással is jjehezen gyógyítható, sokszor halállal végződik. Hallani lehet arról is, hogy valaki napszúrást kapott és belehalt. Ennek tünetei csaknem ugyanolyanok, mint a hőgutáé, de oka nem a test- hőmérsék hőpangásos felemelkedése 40 fok fölé. hanem a közvetlen a fejet érő napsugarak okozzák. • . Napszúrás keletkezhetik akkor is, ha a nap melege nem okoz nagy felmelegedést a levegőben. A napszúrás kifejezetten az agyat károsító napsugár hatása. Az idei afrikai hőségben a napszúrás és hőguta veszélye is nagyobb, mint más. normálisabb melegű nyarakon. Tehát védekezni is jobban kell ellenük. Ősrégi szokás, hogy a mezei munkát végző parasztember nyáron egy rossz szalmakalapot nyom a fejére már kora reggel és így védekezik a napszúrás ellen. A lányok, asszonyok pedig vilá-gcs színű kendővel kötik be a fejüket. Ezt a régi, okos szokást most még kevésbé szabad elhanyagolni. Szalmakalap helyett jó akármilyen világos színű vászondarab is a napsugarak visszaverésére. A hőpangásos fel- hevülést kerülik ki a mezed munkát végzők akkor, ha a dél körüli meleg napsugarak elől árnyékos helyre húzódnak. s a munka elvégzéséhez inkább a kora hajnali és késő esti-órákat használják ki. A hőpangásos állapot kifejlődését akadályozza a szervezet a nagymértékű és állandó izzadással is. Ez állandó vízvesztés, amit a gyötrő szomjúságérzés víz- ivással pótoltat. Az iváshoz megbízható, tiszta víz szükséges, amit csak vizsgálattal és ellenőrzött kúttoól húzzanak ki és állandóan tartsák hűvös helyen. Hűvös vízből kevesebb is oltja a szomjúságot. A felmelegedett víz nemcsak undorító ízű és izzaszt, hanem benne rohamosan szaporodnak a baktériumok is. A vízivás összefüggésben van az étkezés minőségével. ezért jói válogassuk meg táplálékunkat. Régi szokás, hogy a mezőn dolgozó embereknél szalonna járja kenyérrel és zöldpaprikával, ebédre száraz bableves füstölthússal. Azt tartják falun, hogy ezzel kapnak erőt a kasza lendítéséhez, a kapa emelgetéséhez. A hűvösebb nyarak megkönnyítik e nehéz ételek emésztését, a mostani szokatlan meleg könnyebb ételek fogyasztását javasolja. Télen a szalonna jó táplálék. Sótartalma vizet, tart vissza a szervezetben és erre szükség is van. Azonban a füstölthús nyáron nemcsak rengeteg vizet kíván. hanem megterheli a gyomor emésztőmunkáját is. Az aratás nagy munkájában szükség van az izomkopások pótlására is. de ilyen szokatlan hőségben könnyen emészthető izomko páspótló anyagokat tanácsos fogyasztani. Ilyen a tej, tejes, tejfeles ételek, tojás és az ezzel készített minden fajta ennivaló. Nem szabad lekicsinyelni a zöldfőzelékeket sem. például a zöldbab- és zöldborsófőzeléket a beléjük öntött tejfellel. Ez nemcsak a munkaerőt szaporítja, hanem a szomjúságot is oltja. A kenyér mellett igen jó erőforrás minden» fajta burgonyás eledel, mert ezeket bő zsírral készítik, mégis köny- nyen emészthetek és nem késztetik az embert állandó vízivásra. A főtt tészták túróval, vagy tojással a nagy hőségben is könnyen emészthetek, nem terhelik a gyomrot, nem kívánnak töméntelen vizet és tápláló értékük is nagyobb, mint a füstölthúsoké. Rendkívül fontos, hogy a fagyasztásra szánt húsok friss vágásból származzanak. Legajánlatosabbak a baromfihúsok. A főtt ételeket a meg- főzés után két órán belül el kell fogyasztani, mert később már ételmérgezést okozhatnak. Kellemes, savanykás íz» miatt jó szomjoltó és üdítő étel a jól beérett kovászos uborka. Nem jelent ugyan sok tápértékét, de vitamintartalma miatt is ajánlatos fogyasztani húsételek mellé, vagy anélkül is. A vitaminok frissítő hatását jól éreztetik a nagy forróságban a nyers gyümölcsök, alma, körte, meggy, amelyeket jól megmosva igen ajánlatos fogyasztani. A szeszesitalok fogyasztása viszont a nagy melegben meggyötri a szervezetet. Az a kellemes érzés, amit a szeszivás okoz, súlyos következmények bevezetője lehet és elősegíti a hőguta keletkezését. Minek veszélyeztetni tehát életünket egy pillanatnyi jóérzés kedvéért? Éljünk okosan, táplálkozzunk ésszerűen. így mindenki átvergődik az afrikai hőség veszélyein. Pest megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás Mint a kertész kutyája... ........................................mmiiniiiimmmnumiimim...iihiiiiiiiii.......... E rich Schmitt: I NOÉ BARKAJA Úgy tartja a história, hogy ez a Ikülönös eb, noha neki a zsákmány nem kellett, másnak sem hagyta. Kutyadolog --- elnézték neki. No, meg régi is a. történet, ma már ilyen nem fordulhat elő. Vagy talán mégis ilyenformán gondolkoznak az újlengyeli tanácsnál? Olyan elhanyagolt, roskadozó tanácsház, mint az újlengyeli, nincs még egy a megyében, de talán az egész országban sem. Egy régi parasztházat béreltek ki erre a célra. A tulajdonos nem javíttatja, mert nem ő használja, a tanács meg nem adhat pénzt a ház tatarozására, mert nem a saját tulajdona. Így aztán marad minden, míg csak az épület össze nem dőU Van egy terv. hosszúlejáratú, tizenöt, huszonöt vagy talán ötven é.ves is, amelyben szerepel egy tan rtácsház építése is, A tanácsház mögött pedig szolgálati lakásokat épí- • tenek majd. Ki- hagyták a helyet is a falu közepén, De egyelőre nincs périz, nem lehet építeni. Azaz, hogy még* is lehetett volna.. Az Ujhartyáni Földművesszövetkezet épített volna a községnek egy tanácsházat, ha a mögötte levő területen építhetnek áruházat és raktárt. Nem megvetem dő ajánlat, mégis elvetették. Azt a területet szolgálati tálcásoknak tartják fenn és punktum! Ha nem most, hát majd harrkinc év múlva felépítik a lakásokat és azzal együtt a tanácsházat is. De másnak egy talpalatnyi helyet nem adnak a falubanMintha a régi história kisértene. Csakhogy itt egy tanácsról és szocialista gondolkodásról lenne szó ... Ezért nehéz megérteni. > (XIII) sálMllllllHIHHtHMHHHIIHIIIIHIHHIIIIIIIIMmilHIIHHIIIIIIHIIIIHUMHMIlHIIMflIlilWIflIlfHIIIHIIIHIIHMIIIHIIIMimiHIIIWHIlMIIIMIIIl „Siess azokkal az állatokkal! Szaggat már a lábam, közeledik a vízözön” „Ne rikácsolj annyit! Amúgy is rajt vagy a listán” „Most fölolvasom a névsort, aki itt van az fütyüljön” „Elég bogaras vagy anélkül is, hogy az üvegeimet megtöltenéd velük!” (Folytatjuk.) A kézenjáró osztrák A kézimunka nem nagyon keresett dolog a gépkorszakban. A 33 éves Siegfried Waslberger ennek ellenére a fejébe vette, hogy Salzburgból Bécsbe kézenjárva megy el, ahelyett, hogy kényelmes lakókocsiját használná erre a célra. Miért? Elsősorban azért, mert ez szenzáció, másodszor pedig azért, mert „kézikirándulásától” jó szerződést vár. Május 15-én indult el Salzburgból, s a 327 kilométeres „turnét” három hónaposra tervezi. Naponta három kilométert tesz meg, 70 méteres részletekben. A lakókocsi, feleségével és két fivérével, lépésben halad mellette. Aki megcsodálja Waslberger, illetve „Olympia” teljesítményét, levelezőlapot vásárolhat feleségétől, s ezzel finanszírozza a vállalkozását flUwá ííi&Öí Bíróság elé kerül az anyagyilkos tápiógyörgyei házaspár — Hol van édesanyád? — kérdezték Mészáros István tápiógyörgyei lakostól a piúlt év december végén a rokonai. Mészáros István azt válaszolta. hogy édesanyja december elején Budapestre utazott, azóta nem látta. Ügy véli, disszidált. A faluban megindult a suttogás, sokan azt beszélték, hogy Mészáros Pista édesanyja nem disszidált. A Pest megyei főkapitányság bűnügyi csoportja az elmúlt napokban megkezdte az ügyben a nyomozást, amely rövid időn belül eredménnyel járt: szándékos emberölés miatt letartóztatták Mészáros Istvánt és feleségét, akik bevallották. hogy meggyilkolták édesanyjukat, illetve anyósukat. Mészáros Sándor- né 43 éves tápiógyörgyei elvált aszomyt. Mészáros István hosszú idő óta haragos viszonyban élt édesanyjával. aki állandó szemrehányásokat tett fiának, mert az idősebb nőt vett el feleségül és nem akar dolgozati. A civódások mind gyakoribbak lettek, a fiú azonban nem költözött el édesanyjától. Mészáros István felesége nap mint nap biztatta férjét. hogy ölje meg édesanyját. December 6-án este mindenki lefeküdt. Mészáros Sándorné már aludt. Mészáros Istvá- nék azonban még sugdolóz- tak. Mészárosné így szólt az urához: — No, Pista, most itt az alkalom. öljük meg az anyádat. A férj eleinte tiltakozott, később mégis felkelt, kiment a kamrába, behozta a fejszét, a sötétben alvó édesanyjához lopakodott és háromszor oda- sujtott, ahol a fejét sejtette. A szerencsétlen Mészárosné már csak nyöszörögni tudott, amikor fia és menye felgyújtották a lámpát. Látták, hogy még nem halt meg. A fiatal Mészárosné kiment a konyhába, méteres kötelet hozott be, melyet férjével együtt a halálos sebekből vérző asszony nyakára hurkoltak s addig szorították, amíg az meg nem halt. Mészáros Istvánná ezután kiment a kertbe, az ablak alatt gödröt ásott., A halottat betették a gödörbe, földet lapátoltak rá és kukoricaszárakat raktak fölé. A rendőrség itt talált rá a kegyetlenül meggyilkolt asz- szonv holttestére. — Miért tette? — kérdezték Mészáros Istvántól a nyomozók. — Hát. csak úgy — vono- gatta a vállát a 23 éves fiatalember. A nyomozás adatai szerint a gyilkosság után Mészáros Istvánék magukhoz vették a meggyilkolt asszony 220 forintját. majd helybeli ismerőseiknek eladogatták a megmaradt ingóságokat. Mészáros Istvánt és feleségét a Pest megyei főkapitányság rövidesen átadja az ügyészségnek, a vádirat elkészítése után pedig a bíróság előtt felelnek tettükért.
