Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-11 / 61. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! kJC irta p LESZ MÉZ BŐVEN Z MSZMP M £ 0 r- £ I 8 ; Z 0 7*7 S /S G A .MEGYEI T A N Á C S LA P j ( xy* f 1 v v ’) AHA 50 FILLÉR 1957. JÚLIUS 11. CSÜTÖRTÖK Elismerés vagy bírálat? És éppen ezért, hasznos, ha a szavak mögött kutatgatva, nemcsak tudomásul vesszük az elismerő szavakat, hanem ész­revesszük, hogy az elismerés mögött bírálat, súlyos, őszinte bírálat is rejlik. Vagy talán nem is rejlik? Eléggé nyílt ez az elismerés köntösébe öltöz­ködött bírálat ahhoz, hogy agyunkig és szívünkig hasson. Mert valljuk csak be: több dicséret, több elismerés lett volna azokban a szavakban, amelyek egyetlen értekezlet embertelenül durva hangját kritizálják. Mert ebből azt a tanulságot vonhatnánk le, hogy a többi emberséges hangú volt, hogy a felszólalónak az elvtársias hang a természetes, a füle már ahhoz szokott és így azonnal szóvá teszi azt: amit nem tart tipikusnak. Mert ha nem ezt, hanem az ellenkezőjét mondja el, ha egyetlen értekezlet embersé­ges hangját dicséri, az előző­vel szemben annyit jelent, hogy a többi értekezleten ez- ideig nem ez a hang, az em­berség 'hangja volt az uralko­dó irányzat. Mégis, örvendetes ez az el­ismerés-bírálat. Valaminek a kezdetét, he­lyesebben valaminek a folyta­tását jelenti, amit szerettek az emberek és szeretnek ma is, amit hiányoltak, de aminek is­mét birtokában vagyunk, amit ismét használunk, ami ismét uralkodóvá válik életünkben. A sok biztató jel közül ez csak egy, amelyik azt mutat­ja, hogy lehántja magáról a párt, lehántják magukról a pártfunkcionáriusok a régi hi­bákat, hogy már nemcsak in­tézkedésekben, nemcsak a gyakorlat száz és ezer apróbb- nagyobb dolgában, hanem a gondolatok közlésében is eltű­nik a parancsolgatás, a fölé­nyesség, a ridegség; Ez csak a kezdet, amikor az emberek észreveszik a jót, el­ismerik és ezzel egyben meg­bírálják az elmúlt rosszat is. A folytatás az lesz, ha mindez annyira természetessé válik, hogy szót se vesztege­tünk már rá. Hiszen az ember csak nem újságolja úton-útfé- íen, hogy a megszokott helyen, a zsebében pihen az erszé­nye?! \ szovjet párt- és kormányküldöttség Prágában A Csehszlovákiába látogató szovjet párt- és kormánykül­döttség különvonata szerdán délelőtt megérkezett Prágába. Ugyanezen a vonaton volt a Csehszlovák Kommunista Párt központi bizottságának és a csehszlovák kormánynak a küldöttsége is, amely a szov­jet vendégek fogadására a szovjet—csehszlovák határra utazott. A Csehszlovák Köztársaság fővárosa ünnepélyes baráti | fogadtatásban részesítette a 1 szovjet vendégeket. A pálya-f udvaron Antonin Zápotocky, a | Csehszlovák Köztársaság el-1 nőké és Viliam Siroky, a kor-1 mány elnöke fogadta a szov-1 jet küldöttség tagjait. A pályaudvar előtti téren | nagy tömegek részvételével | gyűlést tartottak, amelyen 1 Zápotocky és Hruscsov mon- dott beszédet, Bőséges méztermésre számítanak a szentmártonkátai méhész szakcsoport tagjai. Váraljai Béla, a 28 tagú szak. csoport elnöke nagy szakértelemmel irányítja a méhészek munkáját A CSKP és a kormány ebéden látta vendégül a szovjet párt- és kormányküldöttséget A Csehszlovák Kommunista Párt politikai bizottsága, va­lamint a Csehszlovák Köztár­saság elnöke és kormánya szerdán ebéden látta vendé­gül a szovjet párt- és kor­mányküldöttséget. Az tebéden a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjain kívül részt vettek a Csehszlo­vák Kommunista Párt köz­ponti bizottsága politikai bi­zottságának tagjai és póttag­jai, a Csehszlovák Kommunis. ta Párt központi bizottságá­nak titkárai, a Nemzeti Front pártjainak vezetői, továbbá más vezető kormánytisztvise­lők. Az ebéden Viliam Siroky üdvözölte a vendégeket. Az üdvözlőbeszédre N. A. Bulga- nyin válaszolt. Egyre több téglát, meszet ad a Pest megyei Építőanyagipari Vállalat A Pest megyei Építőanyag­ipari Vállalat a megyei tanács felügyelete alatt áll. Egy sor kisebb-nagyobb építőanyag­ipari üzemet egyesít magá­ban. Termelése jelenleg három cikkre korlátozódik: mészre, téglára és virágcserépre. Mészipari üzemei közül leg­fontosabb a tinnyei és soly­mári. Az elmúlt időszakban je- ' Jól fizet a gabona a pécefí határban „Villámbeszélgetés" Pécel legelfoglaltabb emberével Rekkenő a hőség a péceli határban. A munka mégsem szünetel. Már csaknem két ! hete aratnak a hatalmas gaz- ! daság földjein. Aratnak gép­pel. kaszával — hova mi jut, j mert sürget az idő. A szokat­lan forróság gyorsan túlérleli a gabonát, R ha nem sietnek, kipereg a szem. így mondják ezt a Gyapjútermelő Válla­lat ezerhalszáz holdas birto­kán az emberek, s egyiküket sem kell most a munkára biz- togatni. Tudják maguktól is. hogy minden elvesztegetett óra kevesebb kenyeret, de ke­vesebb pénzt is jelent. Juhász János, a gazdaság igazgatója ma kétségkívül a község egyik legelfoglaltabb embere. Csak fél napi utánjá­rás után sikerül rábukkanni. Motorral jár a gazdaságok és az iroda között. Mindenütt ott van, mindent személyesen el­Az időszerű igazságügyi feladatokról IVezvál Ferenc igazságügyi miniszter sajtótájékoztatója Szerdán délelőtt sajtótájé­koztatót tartott Nezvál Ferenc dr. igazságügyi miniszter az időszerű igazságügyi felada­tokról. — A bíróságoknak elsősor­ban az a feladatuk — mondot­ta — hogy fékcntartsák az államelle- nes elemek törekvéseit, büntessék meg az ellen- forradalmi cselekménye­ket, ugyanakkor védjék meg a törvénytisztelő ál­lampolgárok jogait és nyu­galmát. Elmondotta, hogy a Legfel­sőbb Bíróság Népbírósági Ta­nácsa útmutató tevékenységé­nek eredményeként a bírók leküzdötték az év első hónap­jaiban tapasztalt bizonytalan­ságot és az ellenforradalmi ideológiai befolyást. — Feltétlenül erősíteni kell a gazdasági életben elkövetett bűncselekmények elleni har­cot. Olyan légkört kell ki­alakítani, amely társadal­mi megvetésnek teszt ki a fosztogatókat. Rendszeres­sé és hatékonnyá kell ten­ni az ellenőrzést. Ezután a spekuláció kérdé­sére tért át. Rámutatott arra, hogy az ellenséges elemeken kívül a csak hasznot néző, nem öntudatos dolgozók is ki­használják a gazdasági nehéz-, ségeket. így terjedt el a ser­téshússal, borral, valamint egyéb hiánycikkel történő üzérkedés. A lakosság részé­ről ezekben az ügyekben saj­nos alig érkezik feljelentés. A polgári ítélkezés nagyon fontos, mert a társadalmi ha­ladással egyre nő a polgári ügyek jelentősége. A vállalatoknál sokszor liberálisan kezelik a tár­sadalmi tulajdon védelmé­nek kérdését, ezért kerül­nek viszonylag kis szám­ban a bíróság elé a dolgo­zók anyagi felelősségével kapcsolatos perek. Nehezíti a bíróságok munká­ját, hogy a fegyelmi eljárások során nem tisztázzák megfe­lelően a tényállást. így tör­ténik meg, hogy kártérítési igénnyel lépnek fel olyan el­bocsátott dolgozók, akiket ké­sőbb rehabilitáltak. A házassági bontóperek száma nagyon megnöve­kedett, egyrészt a disszi­dálások miatt, másrészt azért, mert a fiatalok meg­gondolatlanul házasodnak össze. Egyéb okok: a súlyos lakás- helyzet és a házassági terhek igazságtalan megoszlása. Az igazságügyi miniszter a megszaporodott lakásperekről is beszélt. Ezután a kodifikációs mun­kát ismertette a miniszter. El­mondotta: készül a szövetkezeti tör­vény, a földhasználati tör­vény, a szabálysértési kó­dex és előrehaladott álla­potban van már a sajtó- törvény is. Dolgoznak a polgári és bün­tető törvénykönyvön és a polgári perrendtartás módosí­tásán. — Ma már ott tartunk — folytatta beszámolóját az igaz­ságügyi miniszter —, hogy el­mondhatjuk: bíróságaink úgy dolgoznak, mint a népi de­mokratikus társadalmi és gaz­dasági rendünkért élvonalban harcoló szervezetek. Az új ülnökökkel a bíró­ságok a dolgozó tömegek­kel való legszorosabb kap­csolatot testesítik meg. Befejezésül bejelentette, hogy a hónap végén rendezik a bírák és a bírósági alkalma­zottak fizetését, amely a meg­becsülés egyik kézzelfogható bizonyítéka. lenőriz, s bármilyen probléma vetődik fel a nehéz aratási munka közben, nyomban se­gít. intézkedik, hogy Zavarta­lanul haladhassanak tovább a gépek s az emberek. Két fontos telefonbeszélge- tes közben sikerül csak né­hány mondatot váltanunk. — Az idén is i)ól fizet a ke­nyérgabona — kezdi a beszél­getést, míg az újabb telefon- hívást várja, hogy intézked­hessen: elegendő zsák álljon rendelkezésükre. Tizenkét—tizennégy mázsát is ad holdanként, ami péceli viszonylatban igen nagy do­log. S magyarázza nyomban pél­dákkal is, hogy miért; — Tavaly tizenkét mázsát fizetett a gabonánk. R hu­szonötöt a kukorica. Ezzel szemben az egyéni gazdák kénytelenek voltak beérni hat­nyolc mázsás gabonatermés­sel, s holdanként tizenöt má­zsa kukoricával. Erre akaratlanul is kérdezni kell. — Ennyivel jobb a gazdaság földje? Az igazgató elmosolyodik. — Jobb? Inkább rosszabb. Hegyes, vízmosásos terület a gazdaság nagy része. 1953-ig csak birkalegelőnek használ­ták emberemlékezet óta a pé- celiek. — Akkor a gépi művelés ja­vára írható ez a hagy különb­ség? Kezével végigsimítja kis, fekete bajszát, csak aztán válaszol. Részben. De van még • egy nagy előnyünk az egyénileg dolgozó parasztokkal szemben. A gazdaság mintegy hatezer birkával rendelkezik. Azelőtt leginkább csak tüzelésre használták a szárított birkatrágyát a sze­gény emberek. Mi viszont ez. zal javítjuk a földet. Hogy milyen eredménnyel, arra el­mondok1 egy apró példát. Cseng a telefon, s ez rövid időre, megszakítja a .beszélge­tést. Juhász János intézkedik, hogy már holnapra itt legyen valamennyi megrendelt zsák, mert különben bajok lesznek a cséplésnél. Csak mikor befe­jezte, folytatja tovább a megkezdett gondolatot. — Volt itt egy igen rossz, sárga agyagos terület a határ­ban. Senkinek nem kellett a faluban. Még a gödöllői kísér­leti gazdaság sem tudott mit kezdeni vele. Mi az őszön itt deleltettük a jószágot. S az eredmény? Ma már olyan za­bosbükköny terem azon a földön, hogy csodájára járnak a faluból. Újra megszólal a telefon. Ezúttal a felesége keresi Ju­hász Jánost- Ki tudja, ma már hányadszor, s ebédre hív­ja. Egészen beszáradt már az étel. Nem csoda. Negyed négy is elmúlt. S négyre újra vár­ják a kishársasi gazdaságban, A cséplők. Nincs hát idő a to­vábbi beszélgetésre. De ha rö­vidre is sikerült ez az interjú, mégis sokat mondott. Elsősor­ban azt. hogy gazdag az ara­tás a péceli gazdaságban. S ez egyúttal annyit is jelent, hogy lesz elég kenyerünk. Ez pe­dig nem kis dolog. (PP) lentős nehézségeket oko­zott a mészégető kemen­cék megfelelő minőségű szénnel való ellátása. Ennek tulajdonítható, hogy a mésztermelésben a vállalat az elmúlt félévben nem tudta el­érni a múlt évi átlagot. A termelés fokozását célozza a solymári kemence felújítása és új bánya nyitása az elsze- metesedett tinnyei helyébe; Ez a műszaki fejlesztés lehetővé teszi, hogy a má­sodik félévben pótolják az elmaradást. A vállalathoz tartozó tég­lagyárak az eliső félévben több mint hatmillió nyers és 4,1 millió égetett téglát gyár­tottak. Ez jelentősen megha­ladja a múlt év hasonló idő­szakának termelését. Az élmúlt félévben mo­dernizálták a nagykőrösi téglagyárat, a második fél­évben pedig megkezdődik a helyi tsz-től átvett pátyi téglagyár teljes átépítése. Páty környékén bőségben áll rendelkezésre a legkitűnőbb minőségű agyag. A jelenlegi szeméttelep helyén modern téglagyár épül majd fel. A Pest megyei Építőipari Vállalat termelésében fontos szerepet játszik a virágcserép gyártása is. Az elmúlt félév során ebből a cikkből csak­nem félmillió darabot szállí­tottak a Virágértnek. Lapzártakor érkezett: TÁVIRAT a Pest megyei Hírlap szer­kesztőségének: A dunavarsányi Szikra Tsz július 9-én befejezte az ara­tást. Az aratás elvégzésével egyidőben a tarlóJjpntás 75 százalékánál tartanak. DÁVID GÁSPÁR, a járási mezőgazdasági osztály vezetője. Társadalmi bizottság segíti Vácott a végzett iskolások elhelyezkedését A váci városi tanács elhatá­rozta, hogy segítséget nyújt a fiatalok kenyérkereseti prob, lémáinak megoldásához. Össze hívták a társadalmi szervek képviselőit, a helyi üzemek ve­zetőit, hogy megbeszéljék, mi­lyen munkaalkalmakat lehei - ne a most végzett iskolások számára biztosítani; Már az első megbeszélés eredménnyel járt. A Dunai Hajógyár, a Kötöttárugyár, a Bélésgyár és a Fonógyár több fiatal munkaerőt alkalmaz. Az erdőgazdaság mintegy hatvan fiatalnak biztosít idényjellegű munkát. A bizottság munkájá­nak eredményeként a most vég­zett fiataloknak több mint fele már elhelyezkedettj Új eljárással tartósabb lesz a vályogtégla A vidéki építkezések legfon­tosabb alapanyaga a vályog. Előnye, hogy helyileg lehet előállítani, ami az építkezés költségeit lényegesen csökken­ti, viszont az ilyen vályogból épült ház nem tartós. Néhány év alatt a vályogfal málni kezd. a vályog magába szívja a vizet, s ez egészségtelenné teszi a lakást. Az Építésipari Kutató Inté­zet hosszabb kutatások és kü­lönböző technológiai eljárások alapján megállapította, hogy a vályogtégla 5—7 százalékos mész hozzákeverésével tartós, jó vízszigetelő építő anyaggá válik. Az ilyen vályogtéglával eredményesek voltak a gyakor­lati kísérletek, s most tervezik az újfajta vályogtégla nagyüze­mi gyártását is. Olykor-olykor hasznos a szavak mögé néznünk. Olykor-olykor hasznos, ha nean elégszünk meg a szavak­ba öntött gondolat egyszerű tudomásulvételével, hanem ki­fürkésszük, megkeressük a gondolatot szülő, mélyen rej­tőzködő okokat és ebből, va­lamint a kimondott szavaikból együttesen vonunk le követ­keztetéseket. Milyen következtetést von­hatnánk le például abból a mondatból, amely a váci pe­dagógusok értekezletén hang­zott el: „örömmel üdvözlöm a. vitaindító Ma-tűsek. elvtárs emberséges hangját. Vajha ez a hang az ezutáni életgyakor­latnak is tükröződése lenne.“ Az egyszerű következtetés: az értekezlet hangja valóban baráti, meghitt, elvtársias volt. Jó dolog ez.;; De folytatva a gondolatsort: mi indíthatta ezt a pedagó­gust arra, hogy ilyen mélyről jövő szavakkal nyugtázza ezt a nagyszerű, de természetes tényt? Egyáltalán, miért em­lítésre méitó, ha egy értekez­leten — amely nem más, mint emberek emberséges hangon folytatott eszmecseréje — ezt a természetes dolgot külön hangsúlyozzák? Talán azt érezte ez a peda­gógus, hogy • az emberséges hang használata nem is olyan természetes?! Igen, ez lehet a gondolat szülőanyja! I i Ha zsebünkben a megszokott helyen érezzük a pénztárcán­kat, ugyan melyikünknek jut­na eszébe, hogy erről a dolog­ról külön említést tegyen: képzeljétek, a zsebemben van az erszényem! Ugyan kit érde­kelne és ugyan ki büszkélked­ne ezzel? De ha az erszény egyszer elveszett és tűvé tet­tük már érte a házat, keres­tük itt is, ott is, majd véletle­nül megleljük, bizony szíve­sen mondogatjuk ismerősnek- ismeretlennek: képzeljétek, megtaláltam! Megvan! Látjá­tok, ez az a pénztárca, amit heteken át hiába kerestem-ku- tattam! fezen a váci értekezleten is így voltak a részvevők. Meg­leltek valamit, amit soká ke­resték, kutattak, amit nagyon hiányolhattak: az emberséges, elvtársias hangot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom