Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-06 / 57. szám
1957. JÚLIUS 6. SZOMBAT PEST MÉ(. k^Cirlap-‘mtimiiiummiiiiimimmimmiimimiimiiimintiitiiutH.* Meghíí ivó | A Pest megyei Tanács | | Végrehajtó Bizottsága a | | Mezőgazdasági Termékeket | | Értékesítő Szövetkezeti | = Központ, a Pest-Szolnok § | megyei Állami Borpincé-1 I szét, a Pest-Nógrád megyei í 1 Állami Gazdaságok Igazga- § 1 lósága közreműködésével 1 | július 7-én Budapesten a | | megyei tanács épületében a § | megyei szőlőtermelés hely- f | zetéről, fejlesztéséről elő- | 1 adást és megyei borver-1 | senwyel egybekötött 1 BORKIÁLLÍTÁST I | rendez, amelyre az érdek- | I lödőket szeretettel meghív- | 1 ía. I A kiállításon részt vesz-1 1 nek az állami gazdaságok, | | szőlészeti kutatóintézetek, | I tan- és célgazdaságok, tér- | | melőszövetkezetek, szak- § I csoportok és egyéni terme- § I lök. I GONDOLATOK A FALUSI PÁRTMUNKÁRÓL Napirend: | Délelőtt 9 órakor meg-§ I nyitó. Kultúrműsor. Be-1 | számoló a Pest megyei sző- § | lötermelés helyzetéről és | | fejlesztéséről. Tartja: Daj- | I ka Balázs VB-elnökhelyet- 1 I tes. | Az előadáshoz hozzá szól % | Soós István egyetemi ta-§ | nár. | A borversenyen nyertes | | borok díjazása és oklevelek | | kiosztása. TminmilllMnmmiiiiiiHiii'imtmi'imMiiiiiiuiiiutiliiimiti Hogyan lehetne és kell kialakítani az egységes, átfogó, a napi feladatoknak megfelelő falusi politikát — ez a kérdés gyakori mostanában a falusi pártszervezetekben. Ezzel a témával kapcsolatban fejti ki véleményét az alábbiakban Guba Pál elvtárs is. Cikkét azzal közöljük, hogy minél többen szóljanak hozzá, mondják el saját véleményüket, hogy közösen tudjuk hasznosítani a jó tapasztalatokat a falusi politikai munka megjavítása érdekében. Járásunk pártszervezeteinek életében az ellenforradalmi események óta jelentős szakasz zárult le. Befejeződött a volt MDP-tagok átigazolása, s a párt felvilágosító munkája nyomán egyre tisztul a fejekben az eszmei zűrzavar. A politikai munka további javítása érdekében azonban lényegesnek tartjuk az egy területen dolgozó kommunisták egységes politikai irányítás alá vonását. Üzemekben ez könnyebben megoldható, mint falun. A pártbizottság tagjait többek között az foglalkoztatja, hogyan lehetne kialakítani helyes, egységes falusi politikát, amit a faluban élő valamennyi párttag megvitatna és a pártonkívüliek is támogatnák; Egyik fö problémánk a faluban élő kommunisták, a falusi pártszervezetek munkájának vezetőségi tagokkal közösen történne. Ezzel a módszerrel el lehetne érni, hogy a párttagság tovább aktivizálódna, mert bevonnák őket a határozat meghozatalába és végrehajtásába. [ cilih keretében csak néhány problémát vetettünk fel, ami bennünket foglalkoztat az egységes falusi politika kialakításában. Azért mondjuk el ezeket, hogy ezzel is előbbre vigyük a falusi pártszervezetek munkáját. . Guba Pál, a szentendrei járási pártbizottság titkára Életre való kezdeményezés A Díósdi Csapágygyár mintegy 50 dolgozója (s ez a szám egyre növekszik) lakásépítési szövetkezetét alakított. Jelszavuk: egy mindenkiért és mindenki egyért. Egy családi ház építkezéséhez szükséges anyagot már beszereztek. A további építkezések alapját a tagság hozzájárulásai és az OTP- kölcsönök képezik. A szövetkezet minden tagja köteles szakmájának megfelelő munkát végezni a házak építésénél. A szakemberek irányítása és közreműködése mellett még az idén megkezdik az építkezést. A szövetkezetnek kettős célja van: egyrészt otthont szerezni azoknak a dolgozóknak, akiknek nincs megfelelő lakásuk, másrészt a gyár törzsgárdáját a munkahely közelében telepíteni le. Hordozható EKG-késziilék Az Elektromos és Műszerkészítő Ksz számos értékes berendezéssel, műszerrel segíti az orvosok munkáját. Jelenleg a hordozható szívvizsgáló EKG-készüléket gyártják, amely méreténél fogva alkalmas arra, hogy a súlyosabb betegeket ágyban is megvizsgálhassák. A készülék kisebb az eddigieknél, s száraz telep helyett akkumulátorral működik. lartsuk be a tűzrendészen előírásokat! A Pest megyei Tűzrendészeti Osztályparantsnokság (elhívása A Pest megyei Tűzrendészeti Osztályparancsnokság fel. hívja a lakosság figyelmét a legfontosabb tűzvédelmi feladatokra. Az 1957-es év mezőgazdasági munkálatai, a gabonane- műek tűzkártól való megvédése fokozott éberségre kötelezik a lakosságot, tekintettel a rendkívüli meleg időjárásra és az ezzel járó komoly tűzveszélyre. Mulaszthatatlan és szükséges feladatok: 1. Vasutak és közutak mentén a learatott és keresztberakott terményt védőszántással kell ellátni. 2. A behordást a lehetőséghez mérten a vasutak é6 közutak mentén kell megkezdeni. 3. Behordás előtt az egyéni és közös szérűket a tanács tűzvédelmi bizottságával felül kell vizsgáltatni. 4. Gondoskodjon minden szérütulajdonos a szükséges tűzvédelmi felszerelésekről és kielégítő vízkészletről, a szérűk tisztántartásáról. Számtalan tűzeset keletkezett már abból, hogy a lakosság figyelmen kívül hagyta a tűzvédelmi előírásokat és az ebből adódó egyéb feladatokat. Közös, de egyéni érdek is az ország gabonakészletének megvédése. A megelőzés egyetlen módja: Tartsuk be a tűzrendészeti előírásokat! Rekordtermés sárgabarackból Hogyan oldják meg a felvásárlás és szállítás feladatát a földművesszövetkezetek? Hallai Mihály, a szobi folyamrendészet parancsnoka parancsot ad az indulásra Répási Lajos járőrvezető és Tamási József motorkezelő ellenőrző útra indul. Útirány: Zebegény. Dömös, Visegrád, Nagymaros — A sárgabarack termése 1 Magyarországon évek óta ked- j vezőtlen volt. Most azt hal- j lőttük, hogy az idén a termés j kedvezően alakul. Mi a véleménye az ezzel kapcsolatos feladatokról Hegedűs Tibornak, a SZÖVÉRT vezetőjének? — Valóban igaz az, hogy idén ebből a jellegzetesen magyar gyümölcsből, a kajszi- J barackból rendkívül nagy tér- | méssel számolhatunk nemcsak j Pest megyében, de az egész országban. A várható jó termésre való tekintettel a szövetkezeti felvásárló apparátus a felszaba- | dulás utáni évekhez képest I igen nagy feladat előtt áll, j Az elmúlt négy év alatt összesen nem vásároltunk fel annyit, mint amennyit most 20—25 nap alatt veszünk át. — Az elmúlt években a há- I ziasszonyokna'k sok bosszúsá- \ got okozott az, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelemnél csak zöld, éretlen, lekvárfőzésre alkalmatlan kajszi- barackot vásárolhattak. Az idén más lesz a helyzet? — Meg kell mondanom őszintén, hogy a háziasszonyok felháborodása teljesen indokolt volt. A kajszibarack zöme valóban nem elég érett állapotban került forgalomba. Miből adódott ez? Abból, hogy egyes szakemberek úgy vélték, csak zöld állapotban lehet a barackot exportálni. Ez tévedés. Azóta bebizonyosodott, hogy a 10—75 százalékos érettségi fokban külföldre küldött barack minősége nem öregbítette, hanem rontotta a magyar kajszibarack jóhírét. A nem kellő érettségű állapotban leszedett barack kény- | szerérés miatt sokat veszít jel- 1 legzetes zamatéból és cukor- | tartalma is alacsonyabb, mint | a fán érett gyümölcsé. Az idén ezen alapvetően | változtatunk. Hetven-hetven. | ötszázalékos érettségű barac-1 kot nem exportálhatunk. Az 1 érettségi fokokat a szállítási | távolságoknak megfelelően | úgy fogjuk megállapítani, | hogy rendeltetési helyére tel- | jes értékének megfelelően, 1 éretten, romlásmentesen ér- | kezzék meg. | Ez nem könnyű feladat, | mert a termelőket évek óta | mi is szinte teljesen éretlen | barack szedéséhez szoktattuk. | Éppen ezért megyei felvásárló appará- | tusunk, földművesszövet- | kezeteink, exportvállala- | tünk ezekben a hetekben 1 a legnagyobb termelőbe- | lyeken, gazdagyűléseken | ismertetik a termelőkkel | a barackszedést, a szedés- | nél megkívánt érettségi 1 fokot és az exportcsoma- | golás módját. Kérjük a termelőket, hogy 1 saját érdekükben is a meg- § hirdetett gazdagyűléseken mi- | nél nagyobb számban vegye- 1 nek részt, mert megkívánjuk § majd, hogy csak az ismertetett § feltételeknek megfelelően szál- 1 lítsák az átvevőhelyre a ba-§ rackot. = Csak az előírás szerinti érettségű barackot vesszük át, mert a zölden szedett barack nem értékesíthető. így tehát a háziasszonyok az { állami és szövetkezeti kereskedelemnél is a megfelelően érett barackhoz jutnak hozzá — Állami és egyéni érdek egyaránt, hogy sárgabarackból minél többet exportáljunk. Milyen módon lehet a nagy termésből a lehető legtöbbet exportálni? — Bizony, ez igen nagy gond. A külföldi piacokon várják a magyar sárgabarackot. A minél nagyobb kivitel nemcsak állami érdek, hanem elsősorban termelői érdek, mert csak így érheti el a gazda azt a kedvező termelői árat, ami számára a legmegfelelőbb és csak a nagytömegű export biztosítja a kedvező termés jó értékesítését. Különben a belföldi piacon olyan nagy tömegben jelenne meg a sárgabarack, mint az 1939-es esztendőben, amikor a piac telítettsége miatt a termelő az I. osztályú árut három-négy fillérért volt kénytelen elkótyavetyélni. Ezt a termelő kétféleképpen kerülheti el: Először: ha az átvevőhelyen előző napon esténként megbeszéli a szállításra kerülő mennyiséget, minőséget és csomagolást, vagyis előjegyezteti a beszállítást. Ez szükséges a vagonrendelés, az egyéb szállítóeszköz és göngyöleg időbeni biztosítása miatt. Másodszor: ha a termelő az exportárut a követelményeknek megfelelően az exportládákba maga csomagolja és azt az átvevőhelyekre úgy szállítja be, hogy az exportvagonba az áru egyenesen berakható legyen. Természetesen ezt a munkát a gazdáktól nem kívánjuk ingyen. Éppen ezért. az exportfelárat az elmúlt évekhez képest lényegesen felemeltük. Az exportminőségű áruért az I. osztályú áruhoz képest kilogrammonként 50 fillér felárat fizetünk. Az elmondottakon kívül segítséget várunk még a megyei tanácstól és az arra illetékes más szervektől, hogy a hűtővagonok kellő lehűtését mindenképpen biztosítani lehessen, tehát a szükséges jég- mennyiséget megkaphassuk. Segítséget várunk a MÁV- tól is. Az exportszállításhoz hűtőkocsira van szükség. A magyar hűtőkocsipark nem elégséges. Exportvállalatunk már eljárt annak érdekében, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia az általuk megvásárolt tételekért saját hűtőkocsikat küld.- A nagy termés- és export- lehetőségekből adódóan azonban még ez sem fogja fedezni a szükségletet. Ezért szükséges, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium más baráti országoktól is kérjen kölcsön e célra hűtőkocsikat. Végül a leggyorsabb segítséget várjuk az Országos Tervhivataltól annak érdekében. hogy az ipar részére so- ronkívül és azonnal biztosítson minimálisan 1500 vagon befogadóképességű barellhor- dó kapacitást a barack megfelelő mennyiségben való pulpo- lásához, amelynek zöme konzerválva ugyancsak exportálásra kerül. tmiimMIIMIMIIIIimtUtlIlimiHHIIIIIIUIIIilHIIIIIIHIIIIIimiMIIIHIIIIillllllMtMIIIIHMMIIIIMIlllliiHltIHIimilllllllillllllimilllUMM Táborba mennek a gyömrói kiszesek Izgatott tervez- getés, készülődés tapasztalható a gyömröi K1SZ- szervezetben: július 13-án kétheti táborozásra indulnak a Balaton partjára. önálló tábora lesz a szervezetnek Balaton- fenyvesen, húsz gyömröi fiatal (KISZ-tagok és szervezeten kívüliek vegyesen) élvezi majd ott 15 napig a balatoni nyár minden örömét. A tábor programjának legfőbb pontja természetesen a fürdés, napozás; de emellett sok más egyéb szórakozást is beiktattak műsorukba. Két egésznapos és két félnapos kirándulást rendeznek; mezítlábas „rangadó” foci-mérkőzést a Fenyvesi Állami Gazdaság fiataljaival. Megrendezik a „tábori olimpiászt" is: atlétikai és úszó számokkal, különböző vízi és szárazföldi ügyességi versenyekkel, szellemi tornával tarkítva. Péntek estéken — akárcsak otthon — a táborban is megtartják, tábortűz mellett, az ifjúsági napokat. A táborozás több ezer forintos költségét hathónapi szorgalmas és kemény munkával a fiatalok saját maguk teremtették elő, leginkább különböző rendezvények útján. A táborozásban való ingyenes részvételért egy- egy fiatalnak 300 pont értékű munkát kellett elvégeznie. És nem is akármilyet! Az ifjúsági otthon átalakítása során maltert hordtak, falat raktak, betont kevertek; súroltak, festettek, takarítottak; tüsköt szedtek télen, hogy legyen tüzelőjük; éjszakákat átrostokoltak a rendezvények alkalmával. S bizony, még a legkeményebb munkával sem lehetett egy óra alatt három pontnál többet szerezni, És még így is vannak olyanok, mint például Végh Karcsi, Árvay Termi, Gyarmati Sanyi, akiknek már majdnem 400 pontjuk van. Fél évi kitartó munkájuk gyümölcsét szüretelik le a gyömröi fiatalok kétheti balatonparti üdülésük során. De már az új terv is megfo- gamzott: a jövő évi nyaralásra már ez év augusztusától megkezdik a pénzgyűjtést. Hiszen jövőre külföldön akarnak táborozni! Radványi Barna* dabasi járási pártbizottság. Dunai hajósok Az ember nem is hinné, mennyi tennivalója akad a fo- \ lyamrendészetnek. A hajók ellenőrzése, a vadevezősök „kor-\ dábantartása“, vigyázni a fürdőzőkre, a hajóutak ellenőrzése, \ s még tovább lehetne sorolni az ezerfajta tennivalót. A szobij őrs birodalma az országhatártól Visegrádig terjed. S bizony i éppen elég munka akad. De hát nem olyan rossz dolog ebben a melegben a büszkén rohanó motorossal a Duna vizét szelni. i összehangolása. A nehézség az, hogy a községekben három-négy pártszervezet is működik. Ezek a pártszervezetek és a párttagok saját területükön — üzem. termelőszövetkezet stb. — jó munkát végeznek. Az elvtársak a faluban élnek, de többségük nem, vagy alig foglalkozik a falu gazdasági, politikai és kulturális életével. Pedig egy-egy fontos, a falut érintő kérdés megoldásába az ott élő kommunistákat feltétlenül be kellene vonni. A jelenlegi széttagoltság és az, hogy nincs szerv az intéző bizottságon kívül, ami összefogná a pártszervezeteket, ne- j hezíti az egységes falusi politika kialakítását. Probléma, hogy melyik szerv irányítsa, ellenőrizze és segítse a tanácsot. a tömegsizervezeteket és a kereskedelmi szerveket. A másik probléma a tanácsi MSZMP-csoportok irányítá- j sa. Ez annál is inkább fonto- j sabb, mert a tanács MSZMP- csoportja nemcsak a falusi pártszervezet tagjaiból tevődik össze. Ezért úgy gondoljuk, hogy a tanácsi MSZMP- csoport irányítása nem kizárólagosan a falusi pártszervezet | joga. A pártbizottság a járás vezetőivel és a párttagság egy részével már beszélgetett e feladat megoldásáról. Arra a megállapításra jutottunk az egységes falusi politika kialakítását illetően, hogy az olyan legyen, amit nemcsak a párttagság, hanem a pártonkívü- liek széles tömegei is támogat- j nak harcolnak megvalósításukért. Emellett szükséges a I különböző pártszervezetek j szervezeti összefogása is. Ezzel kapcsolatban az elv- : társak többségének az a véle- j menye, hogy nem volt helyes i létrehozni a pártbizottságot ott. ahol kis létszámú a párt- j tagság. Véleményünk szerint ! ilyen helyeken nem indokolt j a függetlenített párttitkár be- állítása sem, mert ezekben az ] alapszervezetekben főleg a j község vezetői dolgoznak. Ez- | zel a vezetési módszerrel a párttagság cselekvése nem tud kibontakozni és csökken akti- j ; vitása. Fentebb már beszéltünk áriról. hogy az egységes falusi politika kialakítása alapszer- I veink részéről nem könnyű feladat. Ha megvan a helyes politikai vonal, a többi a I megszervezéstől és az elien- | őrzéstől függ. A szerveiésböl kiindulva, az a véleményünk, hogy ahol a párttagság a faluban eléri a 250—300 íőt, pártbizottságot hozzunk létre, mert ilyen nagy létszámú párttagság mozgósítása enélkül eléggé nehézkes. Itt fontosnak- tartanánk a pártbizottság létszámát legalább 50—70 főre emelni, mert ezzel jobban, át lehetne fogni az egész párttagságot. Ahol a párttagság létszáma ennél kevesebb, ott a leghelyesebb megoldás az lenne, hogy amikor arra szükség van — három-hat havonként — összevont taggyűlést kellene tartani. Ezeken az összevont taggyűléseken a következő kérdéseket lehetne megtárgyalni: A községi tanács és a tö- j megszervezetek munkája, a | községfejlesztési és költségve- I tési terv'-, a politikai tömeg- | munka, a pártoktatás, az el- • lenség elleni harc módjai, a ; békemozgalom feladatai stb. Az ilyen taggyűlés határo- ; zata minden pártszervezetre ! kötelező lenne. Erre a taggyű- i lésre meghívnánk a község i valamennyi párttagját. Az ösz- I szevont taggyűlés a falu egyes I pártszervezeteinek munkáját i nem tárgyalhatná, arra hatá- ; rozalot nem hozhatna. Az : alapszervezeteket ettől füg- | getlenül a járási pártbizottság : irányítaná. Az összevont tag- | gyűlések előkészítése, a járá- : si pártbizottság irányítása I mellett, a faluban levő párt
