Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-02 / 53. szám

1957. JÚLIUS 2. KEDD "ZtCirlap 3 HÁROM KÉRDÉS... A Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat dolgozóinak kérdésére ad választ lapunkban Gáspár Sándor elvtárs, a MÁV Főigazgatóságának osztályve­zető helyettese. A Dunakeszi Jár­műjavító Üzemi Vállalat a jövőben gyárt-e új személykocsikat és előreláthatólag meddig? Különböző hírek keltek szárnyra ezzel a kérdéssel kapcsolatban az elmúlt tietek­ben, hónapokban. Már eldön­tött dolog az, hogy az üzem a jövőben is foglalkozik személy­kocsik gyártásával. Az 1958— 1960. évi 3 éves tervbe a jelen­legit meghaladó mértékben terveztünk kocsigyártást. Ha az új kocsigyár­tással foglalkozta­tott dolgozókat áthelyezik javítási munkára, most vagy később, éri-e őket ke­resetveszteség? Ilyen áthelyezés csak el­enyésző mértékben fordulhat elő, de mivel a járóműjavítá­si munkát is teljesítménybér­rel díjazzák, tehát megfele­lően végzett munka esetén ke­resetveszteség nem ér senkit. Igaz-e, hogy a MÄV nem veszi figyelem­be a besorolásoknál, sza­badságidőknél a Ganz ban, MÁVAG-ban stb. eltöltött szolgálati időket? A besorolásoknál, szabadság- idők megállapításánál a MÁV, a Dunakeszi Vagongyárnak 1957. január 1-én történt átvé­telekor az ottani dolgozókat két csoportra osztotta. Az egyik csoportot azok képezték, akik a dunakeszi járműjavító­ban 1951. október hó 1-én, a MÁV-tól történt átvétel idején már MÁV alkalmazottak vol­tak. Ezeket a dolgozókat ter­mészetesen előző szolgálati idejük alapján, jogfolytonos­sággal vettük át az Államvas­utak létszámába és ennek meg­felelő besorolásban (kinevezés­ben) részesültek. A másik csoportot azok a dolgozók képezték, akik 1951. október elseje után a Kohó- és Gépipari Minisztérium Duna­keszi Vagongy árába nyertek felvételt. Ezek a dolgozók ideiglenesen a Dunakeszi Va­gongyárban eltöltött szolgálati idejük figyelembe vételével nyertek besorolást (kinevezést), de a MÁV létszámhivatal fel­hívta a vállalat figyelmét arra. hogy értesítse mindazokat a dolgozókat, akiknek beszámít­ható szolgálati idejük van, hogy annak elismerését, kérhe­tik. Ennek eredményeként a második csoportba tartozó dol­gozók a Dunakeszi Vagongyár­ban történt alkalmaztatásukat megelőző (Ganzban, stb. eltöl­tött) szolgálati idejének elis­merése folyamatban van. Az ezen a téren fennálló bizonyos mértékű nehézség azért ta­pasztalható, mert a dolgozók a felhívás ellenére elég vontatot­tan adják be R szolgálati idő elismeréséhez szükséges irato­kat. Jó lesz az áruellátás az aratási idényben A kereskedelem gondosan ké-zül az aratási idényre, meg­felelő mennyiséget biztosított a szokásos élelmiszercikkek­ből. Aratási szalonnából ötven vagonnal több áll rendelkezés­re, mint az elmúlt évben. Ki­elégítő a készlet zsírból, olaj­ból, lisztliől, cukorból és egyéb cikkekből is. Gyártási teljesítő- képesség cs csomagolóanyag hiánya miatt kevés lesz az élesztő és a sütőpor. A kedvelt 25 fokos aratási pálinkából az állami készleteken kívül a földművesszövetkezetek száz hektoliter kitűnő gyümölcspá­linkát tartalékoltak ezekre a hónapokra. Az idén a megyéd­ben sokkal több mozgóbolt járja majd a vidéket, ezeket a földművesszövetkezetek és a tanácsok kereskedelmi osztá­lyai szervezik. A mozgóárusok nemcsak élelmiszereket, ha­nem iparcikkeket is kivisznek a határba. Kilencen elindultak az életbe... •» Évzáró ünnepély az Aszódi Fiúnevelő Intézetben Eglmayer Ernő igazgató díszoklevelet ad át Ftilöp László elsőéves cipésztanulónak a szakmában tanúsított szorgal­máért. A kép baloldalán Kisházi Ödön munkaügyi minisz­ter érdeklődve nézi a kedves jelenetet Csökkent az életmentő gyógyszerek ára Az Országos Arhivatal elnöke utasítást adott az életmentő gyógy­szerek (Isonlcld, Tebaminal, Tét- ran, Chlorocid, Vitamin B 12. Trombln-Fibrin stb.) árának le­szállítására. Ezeket a gyógyszere­ket a gümőkór, a szamárköhögés, a vészes vérszegénység, a gyer­mekbénulás, a vérzékenység stb. esetén használják. Az Ipar fel­készült a fokozott gyártásra, hogy ezek az életmentő gyógyszerek most már olcsóbban és a szüksé­ges mennyiségben álljanak a rá­szorulók rendelkezésére. Lopott motorkerékpárért — hat hónap Múlt' év november 11-én Maglódon Kollár István és Farkas János eladásra kí­náltak egy motorkerékpárt Víg Sándornak négyezer fo­rintért. Víg a motort megvet­te 2500 forintért, hazavitte és mivel tudta, hogy azt a föld­művesszövetkezettől lopták, kiszerelte belőle a motort, melyet beépített a tulajdonát képező Mátra motorkerék­párba. Ezt eladta Utast Im­rének, akinek gyanús volt a dolog, feljelentést tett a rend­őrségen. Kiderült, hogy a kőt tolvaj: Kollár és Farkas disz- szidáliták és így a monori já­rásbíróság csak Víg Sándort vonta felelősségre, akit orgaz­daságért hat hónapra ítélt. Kicsit meghatódva, mégis nevető szemekkel, remekül vasalt ruhában áll egymás mellett a kilénc fiatal: Mező D. István, Urbán János, Baba Imre, Bacsó Zoltán, Matusz Pál, Reiczhet Gyula, Forgó Imre, Csinger Imre és Re­ményi János, akik két évig voltak az Aszódi Fiúnevelő Intézet lakói. Elkövetett bűneikért utalta be ide őket a bíróság, hogy jó szóval és a szakmai tudás elsajátítá­sával a szocialista társadalom hasznos tagjai legyenek. Két év alatt kitanulták a fényező és mázoló szakmát, s most bú­csúznak az intézettől. A fiúnevelő intézet záró vizs­gáján külön csoportban állnak ők az emelvény mellett. Az emelvényen Kisházi Ödön elv­társ munkaügyi miniszter ül és Eglmayer Ernő elvtárs, az intézet igazgatója szól meg­nyitó beszédében a nagy szám­ban megjelent szülőkhöz és a fiatalokhoz. A hangulat meg­hatott és ünnepélyes. Minden­ki érzi, hogy ezek a szavak nem frázisok, hanem a beszéd, amely a szeretetről és a fiatal­korúak iránt eltöltött felelős­ségről szól, meggyőződésből fakadt. Még nagyobb lesz a csend, amikor Kisházi Ödön szólal fel, — Az az ember szól hozzá­tok — mondja — aki az élet sok viszontagságát végigjárta és végigküzdötte. Hatan vol­tunk testvérek és én már 1910-ben a Kistarcsai Gép­gyárban tanonckodtam az esz­tergapad mellett. nekkonő a hőség. Aki A teheti, árnyékba hú­zódik. így tesznek a gyömrői gyűlés részvevői is. Kissé szokatlan a kép, mert az em­ber egy gyűlést úgy képzel él, hogy a hallgatóság az elő­adó előtt áll vagy ül. Hát ez a gyömrői nem ilyen volt, de ez mit s<tm von le az ér­tékéből. Magyart András földmű­velésügyi miniszterhelyettes, a szónok, a tanácsháza bejá­ratánál felállított mikrofon előtt beszél. Kétfelől oldalt a ház hűvösében, távolabb, a fák alatt a hallgatóság. Még a tanácsháza mögötti részen is ülnek. A hangszóró ide is közvetíti a beszédet. Egy, csak egy ember van, aki bírja a napot, az öreg gyömrői mintagazda. Kovács Pista bácsi. Nem törődik a hőséggel, ott ül a szónoki emelvénnyel szemben egy kőtömbön, pedig már le­aratott vagy hét csomót, mi­előtt eljött a gyűlésre. Még kapálni is segítetta volna egyik szomszédjának, hogy ő is eljöhessen, de sürgetett az idő. Egyébként vele még találkozunk. A hűvösből könnyebb fi­gyelemmel kísérni a beszé­det, amely feleleveníti az októberi eseményeket, szól a világ dolgairól, tájékoztat­ja, a hallgatókat gazdasági életünkről, az iparról, a me­zőgazdaságról. Látható, hogy legtöbb embert a falu dol­gairól elmondottak érdekel­nék, mert amikor Magyart elvtárs erről kezd beszélni, élénkebben hegyezik a fülü­ket. És a hangszórónak ép­pen most kell zavarogni. El­Meghitt LfI beszélgetés hallgat egy kis időre, majd ismét szólni kezd. Közben többen felkelnek, hogy köze­lebb menjenek a miniszter- helyetteshez. Minden szavát hallani akarják. Egy kicsit szemlélődöm, kik is jöttek el. Látok tisz­tességben megőszült örege­ket, fiatal legényeket, lá­nyokat. Látok egy anyát, aki gyerekkocsiban hozta el cse­csemőjét. A kicsi édesen al­szik, amíg az anyja a be­szédet hallgatja. Odébb egy anya ölében tartja gyerme­két. Vége a beszédnek. Egy ünneplőbe öltözött kislány hatalmas virágcsokorral a kezében lép a miniszterhe­lyettes elvtársihoz. Körülöt­te néhány társa. Elfogódott hangon köszönti a „miniszter bácsit“ és átadja a csokrot. Magyari elvtárs megköszö­ni a kedvességet és a távozó kislányok után szól: — Pihenjetek jól, erősöd­jetek a vakáció alatt. , A falu vezetői körülfogják Magyari elvtársat. Invitál­ják egy kis frissítő italra, ebédre, beszélgetnek vele, De gyűrűjükön áttör koráb­bi ismerősünk, Kovács Pis­ta bácsi. Bemutatkozik, el­nézést kér a zavarásért éis máris mondja, hogy mi bántja, mi fáj neki. Félfül­lel hallom, hogy valami tar­talékföldről van szó, amit ő gondjaiba vett, amikor sem­kineik sem kellett. Most, hogy megszűnt a beadás, sok embernek kellene az a föld, de ő meg akarja vá­sárolni. Nem szívesen mon­dana le róla. miután annyi munkát ölt bele. Ügy hallom, biztató a vá­lasz. A falu vezetői is tu­domást szereznek róla, rájuk vár majd az intézkedés. Közben már az öreg háta mögött feszengő fiatalembert figyelem, aki szintén arra vár. hogy belelhessen a mi­niszterhelyettessel. Izgatott­nak látszik, biztatón azon töpreng, hogyan is adja elő mondanivalóját és mi lesz a válasz, Tarczay Zoltánnak hívják, a ceglédi Mezőgaz­dasági Technikum növendé­ke. Végre sorra kerül. Kissé elfogódott hamgon érdeklő­dik, miért van 1,5-szer 1,5 méteres távolságra telepítve a szőlő a Csemői Állami Gaz­daságban? Megtudja, hogy új szőlőmvvelö gépeket ké­szítenek és ezt a szőlőt már az új gépeikkel akarják mű­velni. Aztán előhozakodik az ő nagy tervével, a gyapot köztesként való termesztésével. Ezzel pe­dig a kísérleti 'központhoz kell fordulnia. Örömmel bú­csúzik. Nekem megmondta, hogv ezután még jobb kedv­vel dolgozik, mert látja, hogy kísérleteit a vezetők is időszerűnek tartják. J tt is, ott is megszólítják Magyari elvtársat. Min- devlkivel szívesen elbeszél­get. Egyre közelebb kerül­nek egymáshoz a vezető és a vezetettek. így van ez rendjén. — kas -r | Majd az ellenforradalomról, Is annak okairól beszélt. Le- ! szögezte, hogy a szülők nagy | felelősséggel tartoznak gyer- fmekük neveléséért. Ma a szü- § lőnek, a népi demokrácia a | lehetőség szerint megadja | mindazt, ami a gyerekek ne- ! veléséhez szükséges — mon- ! dotta. | — Sok szerencsét a kilenc 1 szakmunkásnak — fejezte be | beszédét — akiket én mint frégi szakmunkás, szaktársaim- jlnak fogadok. | A beszéd után Katrus Ottó | lépett a mikrofon elé, aki csak | egy fél évvel ezelőtt lépett | ki az intézet kapuján s máris 11500—1600 forintot keres ha- ! vonta, majd Reményi János | szólt a végzett növendékek I nevében. | Az ünnepély befejezése után | zsongó gyermekhad és a cso- |dálkozó szülők lepték el a jól 1 gondozott kertet és a tiszta 1 épület szobáit. Megcsodálták I a gyermekek kiállított mun- ! kait. Nagy sikere volt Dávid 1 Lajos maga késztetette fény- ! képezőgépének, a különböző | furfangos masináknak, remek- ! beszabott cipőknek, ruháknak, ■= a szebbnél-szebb bútoroknak, | mértani figuráknak és sok- |sok, a tanulók által készített | gépnek. | Közben a kertben folyt a 1 tornaünnepély és az izgalmas 1 kézilabda-mérkőzés. A szülők | izgatottan drukkoltak cseme- 1 téiknek, akik nagy buzgalom- ! mai Igyekeztek bizonyítani. | hogy az intézetben a lelki épü- ! lés mellett a testi kultúrát lsem hanyagolják el. _ Kapni igen, de adni nem ?_ Több mint 9 millió forint községfejlesztési hátralék befizetetlen a megyében. Négymilliónál nagyobb az az összeg, amelyet befizettek, de nem használtak fel, Elgon­dolkoztató számok. Elgondolkoztató számadatok, mert jelenlegi gazdasági helyzetünkben elsősorban a helyi erőforrásokra támasz­kodva tervezhetnek tanácsaink, elsősorban a községfej­lesztési járulék felhasználásával valósíthatják meg a helyi beruházásokat. Az ellenforradalmi események, s az el­múlt évek gazdaságpolitikai hibái miatt nem könnyű az ország gazdasági helyzete. Lemondhatunk-e ilyen nehéz helyzetben milliókról? Nem, nem mondhatunk le. Ezt kijelenteni, erről beszélni azonban nem elég. Hiszen a községfejlesztési járulék behajtásáról, felhasználásáról a tanácselnökök értekezletein, a megyei és a járási vég­rehajtó bizottsági üléseken igen sok szó esett. Ennek elle­nére mégis rossz a helyzet. Miben lehet, miben kell okát keresni a milliók be nem fizetésének, fel nem használásának? Elsősorban a nemtörődömségben. A községi tanácsok eljutnak odáig, hogy meghatározzák a községfejlesztési járulék összegét, de befizetését már nem szorgalmazzák. Nagyfokú nemtörődömség nyilvánul meg ez irányban a tanácsapparátus vezetői részéből is. Ha a községi tanács­elnökök, tanácstitkárok nem foglalkoznak a járulék be­hajtásával, érthető, hogy az adóügyeket intéző tanácsi alkalmazottak sem törődnek ezzel. A nemtörődömségre jellemző, hogy a pátyi és a budaörsi tanács még a mai napig sem tett lépéseket a községfejlesztési járulék­tartozások közadók módjára való behajtására, holott erre a lépésre minden törvényes joguk és lehetőségük megvan. Ahol szorgalmazzák a községfejlesztési járulékok be­fizetését, ahol tanácsszerveink erre is gondot fordítanak, ott az eredmény sem marad el. Példa erre Cegléd, ahol nincs számottevő hátralék. A helyi erőforrások elhanyagolására jellemző az is, hogy több mint 50 000 hold tartalékföldet adtak kisha- szonbérletbe tanácsaink, de a bérleti dijak befizetésével már nem törődtek, s így a bérlők kétharmada ingyen használja a földet! De a nemtörődömség következménye­ként tekintélyes summára rúg a piacpénzekből, ebadók­ból, mérlegpénzből és sok-sok más helyi bevételből is a behajtatlan összeg. A mulasztás azonban nemcsak tanácsszerveinkre jel­lemző, hanem a lakosságra is. Többet és többet várnak a tanácsoktól, azt követelik, hogy a tanács ezt is, meg azt is valósítsa meg, építtesse fel, de fizetni..; Vajon meg­épül-e a százhalombattaiak artézi kútja, ha nem fizetik be a községfejlesztési járulékot, vajon követelhetnek-e bármit is a budaörsiek a tanácstól addig, míg 80 000 fo­rint lakbérhátralékuk van, nem is szólva egyéb befizetet­len, s a község fejlesztésére fordítható összegekről. A válasz egyértelmű: nem! Nem lesz addig artézi kút, nem lcövetelhetnek a budaörsiek addig semmit, míg nem tesznek eleget fizetési kötelezettségeiknek. A ceglédi járásban 600 000 forint, a nagykátai járás­ban 1 millió, a szobi járásban 500 000 forint a hátralék. Várhatnak-e bármily beruházást is a járás lakosai a ta­nácsszervektől addig, míg nem fizetnek? De nemcsak a ta­nácsszervekkel szemben igazságtalan a fizetésre kötele­zettek ilyen magatartása, hanem elsősorban egymással és önmagukkal szemben. Hiszen hiába fizeti be valaki tisztességesen a maga hozzájárulását, ha a többiek nem ezt teszik. A hátralékosok az okai annak, hogy a becsü­lettel fizetők kívánságai nem valósulnak meg, a hátralé­kosok az okai annak, hogy tanácsaink a befolyó összeget hevertetni kényszerülnek, mert az nem fedezi a terve- zeit beruházást, s így várni kell, amíg gyűlik ahhoz. Egyetlen ember sem szereti, ha pénzt vesznek ki a zsebéből. Ez igaz. Az ablakon nem is érdemes kidobni a pénzt, az ajándékot is meggondolja az ember. De a köz­ségfejlesztési járulék nem ablakon kidobott pénz, nem ajándék. Ottmarad a községben, a lakosság kívánságai­nak teljesítését szolgálja, járdát, kultúr otthont, artézi ku­tat, s ezer más, a község számára fontos dolgot építtet abból a tanács, önmaga ellen, faluja ellen cselekszik az, aki csak követel, de nem ad semmit. Tanácsainknak is sokkal nagyobb gonddal kell ke­zelniük ezt a kérdést, hiszen a községpolitikai munka nem harmad-, hanem' elsőrendű feladat. Ez a probléma nem egyszerű pénzügyi kérdés, hanem politikai kérdés is, s éppen ezért fokozott jelentőségű. A lakosság és a tanács is egyet akar: szebbé, kul­turáltabbá, kényelmesebbé tenni falvainkat. S ha a cél közös, akkor az akarat és a cselekvés is az legyen. Még a községfejlesztési járulék befizetésében, illetve behajtá­sában, felhasználásában is! Mert ez olyan „üzlet", ahol mindkét fél jól jár, Mészáros Ottó Bolgár szövetkezeti tagok érkeztek visegrádi üdülésre, magyarok utaztak Várnába Vasárnap délelőtt repülőgép­pel érkezett meg hazánkba a bolgár kisipari szövetkezeti tagok egy csoportja, akik csereüdülésre jöttek Magyar- országra. A tizennégy bolgár szövetkezeti dolgozó a feri­hegyi repülőtérről Visegrádra utazott, ahol két hetet tölte­nek, utána pedig még egy he­Gumivulkanizálást vállalunk 1100 méterig ® Vecsési Vegyes Kisipari Szövetkezet. tét maradnak országunkban, megismertednek hazánk ne­vezetességeivel és a kisipari szövetkezetek életével. Ugyanazzal a repülőgéppel, amellyel a bolgár vendégek érkeztek, tizennégy magyar szövetkezeti tag utazik Vár­nába, hogy a Fekete-tenger partján töltse szabadságát Pest megyei Vegyi és Kéz­műipari Vállalat férfi fehérne­mű konfekció részlege felvesz gyakorlott férfifehémemű bedolgozó varrónőket Jelentkezés Budapest, V, Kossuth Lajos u. 2/a. I. 4. Ugyanezen Vállalat bőrdíszmű részlege gyakorlott bedolgozó retikiil készítőket keres. Jelentkezés: Budapest, V.» Királyi Pál u. 8. sz. alatt;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom