Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-28 / 76. szám

1957. JÜLIUS 28. VASÁRNAP Pi.Vf kl E er ei K^Círlap Burgonyából jó közepes termés várható A Földművelésügyi Minisz­térium Növénytermelési Fő- igazgatósága felbecsülte a vár­ható burgonyatermést. Jelen­tésében megállapítja, hogy' a jó talajmunkával elvetett bur­gonyák kelése és beáilotts.ága jó volt, de kezdeti fejlődését az átlagnál hidegebb áprilisi— májusi időjárás lassította. A talajmenti fagyok jobbára a korai burgonyában okoztak kárt. A bőséges májusi csapa­dék után beköszöntött meleg idő erőteljes vegetatív fejlő­dést eredményezett, amit a műit évieknél jobb növény- ápolás is elősegített. A hosz- szan tartó forróság, és az ez­zel járó szárazság azonban a it'irágzás és a gumókötés ide­jén károsan hatott* A kora»' fajták kivételével, amelyek virágzáskor bőséges csapadé­kot kaptak, a gumókötés gyenge. Az időszakhoz viszo- aiyítva a gumók fejlettsége is elégtelen. A vetésterület mint­egy kétharmadát kitevő késői fajták hozamát a július ele­jén bekövetkezett hűvösebb és csapadékosabb időjárás ja­vította. Az ország burgonya­területeinek 37 százalékáról jó, 38 százalékáról közepes, 25 százalékáról pedig gyenge termés várható. A becslések szerint a tavalyinál alacso­nyabb termésátlagokkal kell számolni. ÉVI 190 MILLIARD TOJÁS A FAO (ENSZ Élelmiszer- gazdálkodási és Mezőgazdasági Szervezete) adatai szerint 1955-ben a világ fojásteimelé- se csaknem 190 milliárd dara­bot tett ki. Ebből 40.4 százalék Észak-Amerikára. 32 százalék Európára, 18.9 százalék Ázsiá­ra. 6.9 százalék a latinameri­kai országokra, 2.1 százalék Afrikára és 1.5 százalék Óce­ániára jut. * Hasznos tapasztalatok a munkafegyelemről A MONORI KEFEGYÁRBAN S . ... a gabonával megra­Zinte egymást érik tott szekerek a farmo­st főutcám Hordják az életet adó termést. Pénteken egész nap nem esett az eső, s ilyen alkalmat nem szala,szíhat el a parasztember, Szekéren a gabona. Szarvas Barnabás dolgozó paraszt hazafelé tart a halárból. különösen ha a gabona betakarításáról van szó. A szokatlanul esős idő megszorította a farm ősi gazdákat is. de kifogni rajtuk nem tud. Egyre fogy a határból a kereszt, növe­kednek a szérüskertekben az asztagok, rövi­desen cséplődobba kerül a termés. Igen, rövidesen, mert Farmoson már a hét éle je óta csépelnek. A községi tanácselnök számítása szerint legalább 1500 mázsa gabo­nát már elcsépeltek, pedig tudni való, hogy az első napokban a gépekkel is többször van baj, meg a cséplőcsapatok tagjainak sem megy úgy a munka, mint később, , . , négy Irányból hallatszik *, faluban cséplőgép búgása. Az egyik, Ke­nya Dezső felelős cséplögépvezeíű gépe, a község északi részén kezdte meg a munkát. Pénteken délután idős Varga István 10 holdas középparaszt szérűjén dolgozott a cséplőcsa- pat* i •=§ II aszónk armadikán kezdtük meg a A kell beszélni a kommunisták példamutatásáróL Kiemelni, hogy a kommunisták az üzem­ben még egyszer sem sér­tették meg a munkafe­gyelmet. Taggyűlésen is foglalkoztak a munkafe­gyelemmel. Befejezésül megállapíthat­juk, hogy ezek a módszerek a Monori Kefegyárban bevál­tak és eredményükként csak jót lehet mondani a munkafe­gyelemről. Lehet, hogy más üzemben nem volna hasznos teljesen ugyanígy cselekedni. Meg kellene azonban próbál­ni vagy így, vagy más formá­ban megszilárdítani a munka­fegyelmet, mert anélkül nem emelkedhet a termelékeny­ség. Bogár László ammniiiuimunmuiuiinitminmiiiminnnmmmmimiic I 1 I Miért nincs, ha van ? í | Az alábbi levelet 14 alá- | 1 írással kapta szerkesztősé- § |günk: | | „Alulírott tápióbicskéi 1 | asszonyok, azzal a kéréssel | § fordulunk a Pest megyei | | Hírlap szerkesztőségéhez, | § hogy orvosolják nagy-nagy % I sérelmünket. I = . 5 | Március óta hiába kere-1 lsünk guminadrágot ruha-§ | zati boltunkban; nem ka- f | punk. Az üzlet vezetője jj | kéthetenként megrendeli | | azt a Röviköt Vállalatnál, | |de még válaszra sem mél-1 i tatják a rendelést. Az aíj-l | Ságokban több ízben is oí-| | Vasfűk, hogy a budaié fényi | !gyár naponta tízezret gyártó | a guminadrágokból, de úgy % I látszik, Típióbicskére nem | | jut abból egy sem. Sokunk-1 | nak öt-hat gyermeke is | | vatn, s egészségügyi szem-1 I pontokból, de máskülönben § | is nélkülözhetetlen a ki-1 § csínyeknek a guminadrág| Kevés a találat, nagy nyeremények a lottóban- Három négyes találatra egyenként 486 000 forintot fiietnek - A nagy nyerők kőiül kettő vidéki, egy fővárosi A Sportfogadási és Lotto Igazgatóság jelentése szerint a 21. sport» fogadási hétre 1 944 364 lottószelvényt küldtek be a fogadók. Egy-egy nyerő osztályra 729 136 50 forint jutott, öttalálatos szelvényt ezúttal sem fedeztek fel az értékelők, négy találat is mindössze három akadt; A három szerencsés fogadó — mivel az öttalálatosokra eső összeget is ehhez az osztályhoz csatolták — egyenkint 486 091 25 forintot kap; A négytalálatos szelvények sorszámai a következők: 205.977, 364.012, 2,012.729. Ezeknek a szelvényeknek a tulajdonosai nem tüntették fel nevüket és címüket. Megállapítható azonban, hogy a szelvényeket Sopronban. Szolnokon és egyik fővárosi postahivatalban vásárolták^ Ezen a héten azonban nemcsak a négytalálatok száma alacsony* de a többi nyerőtalálat is kevés. így ezek is többet fizetnek, mint általában. Három találatot mindössze 842 szelvényen értek el a foga­dók, s így a nyereményük egyenkint 866.25 forint. Kéttalálatos szel­vény 31.532 van. amelyekre egyenkint 22.50 forint a nyeremény. A négytalálatos szelvényre fizetett nyeremény most lesz a legna* gyobb. Hiszen négy találatért eddig a legtöbb összeget, 319 641 forin­tot, az ötödik játékhét hat szerencsés fogadója kapta. Mégis lesz kiiltúrbáz T ápiószentmártonban B&g-yinszki András letudja kötelezettsé­gét: a Terményforgalmi raktárába szál­lítja a eséplőgéprészt és az adógabonáját. lalat felvásárlója tud felvilágosítást adni. A raktár elé egymás után érkeznek a zsá- j kokkal megrakot'- szekerek. Idehozzák az i adógabonát és a cséplőgéprészt, 'no nrfeg a j S2abadfelvásárlásra felajánlott terményt Az I előbbi két „forrásból“ 140—150 mázsa gyűlt i eddig össze. ­— És a szabad felvásárlásból? — S0 mázsára kötöttünk szerződést.. . de eb- i böl még nem érkezett be. Szerződés nélkül pedig 38■ mázsát ajánlatlak fel — mondja a felvásárló. Barna elvtárs szerint a gazdálkodók nem tartják fontosnak szerződést kötni, azt mond­ják: a felesleget úgyis eladjuk. A i,. . * , nem ezt példázza. Ta­1 eddigi eredmény ián majd később? Ha sokan gondolkoznak úgy a községben, mint Telnek a zsákok idős Varga István szérűjében. csépié sí, 9 túljutottunk a 360 mázsán » mondja a fiatal traktoros. Sok szérűn megfordul egy-egy nyáron, s látja, hogy örömet, vagy bánatot okoz-e a gazdának a cséplés. Legjobban tudja, hogy milyen termésre lehet számítani az idén Farmoson* — Ügy látom, egy kicsit csalódták a gazdák, mert a szép szárhoz mérten kevesebb a szem. Az idén közepes termésre számíthatnák — ismerteti eddig szerzett tapasztalatait. Idős Varga István meg is okolja, hogy miért „csalódtak'1. — Az ősszel a vetés idején és utána nagy volt a szárazság, s így gyengén kelt a búza. Csak december elején kapott csapadé­kot. Az aratás előtt pedig a nagy meleg gyor­sította az érést és így egy kicsit megszorult a szem. De azért nem panaszkodik idős Varga István, mert telik kenyérre, vetőmagra, de eladásra is. S ehhez a forradalmi munkás- paraszt kormány isi hozzásegítette őt a. gabo- nabeadás eltörlésével*. I mennyien arra törekednek, 1 hogy a munkaidő minden per­cét eredményesen kihasznál­ják. Miért van ez így? Hogyan érték el ezt a példás ered­ményt? Ha furcsán hangzik is, el­sőnek a helyes bérezést említjük meg. A gyárban — a többi kefegyárhoz viszonyít­va — magas volt a norma. Olyannyira, hogy a legerősebb munkatempó mellett is csak 800 forint volt a dolgozóik ha­vi átlagkeresete. Egyesek még ennél is kevesebb fizetést kap­tak. Ekkor nagyon rossz volt a munkafegyelem. Mikor azonban a forradalmi mun­kás-paraszt kormány rendele­té alapján rendezték a fizeté­seket, a gyárban a munkások i havi átlagkeresete 1040 forint ' ; lett, vagyis több mint 25 szá- : | zalékkal magasabb az előző i időkhöz viszonyítva. Ezután ugrásszerűen, szinte egyik napról a másikra javult a dolgozók munkája, csők. kentek a késések, meg­szűntek a hiányzások, egy­szóval megszilárdult a munkafegyelem. Helyes volt ez az intézke- : dés, mert amíg tavaly deíici- ! tes volt a vállalat, most már \ \ két hónapja nyereséggel tér- j ! melnek. A dolgozók tudják, I ha jól dolgoznak, többet is I keresnek. De azt sem felejtik i el, hogy ha mennyiségileg, I vagy minőségileg nem teljesí- j tik az előirányzatot, kevesebb ; lesz a fizetés. Nyilvánvaló, I hogy ilyen körülmények kö- | zött az öntudat helyesen pá- ! rosul az anyagiakkal, még- j jobb munkára serkenti az em- i bereket. i Persze, emellett is akad még \ egy-két ember, aki megszegi a | munkafegyelmet, Éppen ezért \ az anyagiak és a meggyőző \ szó mellett síigeré rendszabályokat is I foganatosítottak, a kefegyá- I riaik. J. L. például nagyon sze- | réti az italt és ha többet en- í ged le a garaton, mint ameny- | nyi kellene, nem megy dol- I gozni. Vele szemben már al- = kalmazták is a rendszabályt, | amelynek az a lényege, hogy | iia valaki igazolatlanul mu- ! laSzt, elvesznek egy napot a | fizetett szabadságából és egy | hónapon keresztül levonják a | félórai ebédpénzt. Ez is hasz- | nált, mert azóta J. L. sem fe- ! gyelmezetlen. Meg kell mon- ! dani azt is, hogy I a rendszabályok alkal- ! mazását minden esetben | megelőzi a figyelmeztetés, § a beszélgetés és csak azok 1 ellen lépnek fel ilyen szi- | gorúan, akik ezután is fe- ! gyelmezetienül dolgoznak. | Összehasonlításképpen ér- idemes megemlítem a Nyugat- ! Németországból, Franciam'- fszágbój és Angliából érkező I magyar disszidensek leveleit. 1 Azt írják kintről, hogy a ka- ! pitalista államokban éppen a i szigorú rendszabályokkal és a 1 kíméletlen megtorló intézke- ! désekkel tudják csak biztosí- ! tani a munkafegyelmet, a | gyáron belüli tervszerűséget. 1 A mi országunk szocialista ál- ! lám. Éppen ezért elsősorban f nem a rendszabályok urál­ii kodnak e tekintetben sem, ha- § nem a meggyőzés és az egyéni | érdek. De a lények azt mutat- ! ják, hogy egyesek éllen rend- ! szabályokra is szükség van. 1 ami nálunk a nevelést szol- ! gálja. J. L. esete is ezt igazoi- ! ja. | A kefegyári tapasztalatok | azt bizonyítják, hogy lénye- ! gében ez a két tényező — a | helyes bérezés és a rendsza- ! bályok — biztosítják a mun- ! kafegyelmet, a munka terv- | szerűségét. Van azonban más | tényező is. Artzt László elv- ! társ, az üzemi pártszervezet | titkára is azt állítja, hogy a dolgozók öntudata | is hozzájárul a munkaíegye- I lem megszilárdításához, És itt Tápiöszentmár- tonnák nincsen kultúrháza, csak reményeink van­nak. Évék óta építik ugyanis, most legutóbb a Pest megyei Ta­tarozó és Építő Vállalat ceg­lédi kirendeltsé­ge látott hozzá, de mindössze néhány kőműves dolgozik ma is és elég las­san halad a mun­ka. Ez így tovább nem mehet! Az átadási határidő >augusztusban lenne, de ha ilyen ütemben dolgoz­nak, még egy év múlva sem végez­nék vele. Az épü­let majdnem min­den részét kétszer építik, összerakj ják és szétbont­ják, szóval sok­sok haszontalan munkát végez­nek. csak azt nem tudja ■ a falu, ki felel ezért *j sok elvesztegetett munkaidőért, ki fizeti az elpazarolt bért? Kérem az elvtársakat, vizs­gálják ki az ügyet és ha mód van rá, intézkedjenek, hogy mozduljon már meg végre a Tatarozó Vállalat. A kultúrát szerető tápiószentro ártom dolgozók Vagyis, mint az aláírásból kiderül, névtelenül írták a levelet, s noha az ilyen észrevéte­lekre nem szok­tunk válaszolni, ezúttal mégis ki­vételt teszünk. El­sősorban azért, mert „A kultúrát szerető” tápió­szentmártoni dol­gozóknak — úgy érezzük — valóban igazuk van. Nem­csak a saját szem­pontjukból, mert szeretnék már él­vezni a kultúrhúz örömeit, de úgy is, mint az ország gazdasági ügyeiért aggódó állampol­gároknak. Csakugyan, ki­nek a hibájából nyúlik ilyen hosz- szúra ez az épít­kezés és ki fizeti a nagy költsége­ket? Erre kér­tünk választ a Pest megyei Tata­rozó és Építő Vál­lalat ceglédi ki* rendeltségén Szi­lágyi Sándor fő­mérnöktől. S a szabatos, cseppet sem kifogásolható válasz is azt mu­tatta: jogos névte­len levelezőnk ag­godalma. Az építkezés va­lóban vontatottan halad. Igaz, hogy ezért a felelősség nem csupán a ta­tarozó vállalatot terheli. Ök ugyan­is alig egy éve vették át az épü­letet, azelőtt ma­gánkisiparosok dolgozgattak rej­tő. Amikor vi­szont átvették, ki­derült, hogy sem elég pénz a beru­házásra. sem meg­felelő mennyiségű anyag nem áll rendelkezésre. Cementhiány és zsalusóanyag- hiány hátráltatta a munkát 1956- ban, amíg lehetett dolgozni, most pe­dig augusztus 20- ban állapították meg az átadási határidőt, ami megint csak nem egészen reális. Fe­lettes szervük, a Pest megyei Ta­nács tervosztálya ugyanis biztosítot­ta már a megfele- * lő építőanyagot, de nem időre* Nemcsak az anya­got, a munkaerőt sem. Márpedig munkáskéz nélkül a régi falderék nem dől le, s nem emelkedik új épü­let a helyén. He- lyenkint bizony bontani is kellettt amikor pedig megjött az anyag, mindjárt hozzá­láttak az építés­hez. A lakatos- munkát, bádogos­munkát és a vil­lanyszerelést ’ki­adták kisiparosok­nak. A vállalat egyik legjobb épí­tésvezetőjét, Vár- Iconyi Miklóst küldte oda, s az ő személye is biz­tosíték, hogy most már a kellő anyagmennyiséo birtokában, meg­felelő beruházási összeggel és hoz­záértő szakembe­rekkel mintegy másfél—kéthóna­pos késéssel ugyan, de még ez év őszén átadják a kultúrházat « falu lakosainak. A sok nehézségt anyaghiány, mun­kaerőhiány és egyebek ellenére is felépül tehát a kultúrhúz Tápiá* ssentmártonbán, nem négy év múl­va, de még ebben az esztendőben, alig túl a határ­időn. Mégis meg­köszönjük levél­írónknak a figyel­meztetést, az ag­gódó sorokat, S azt kérjük az épí­tő vállalat nevé­ben is, legyenek egy kis türelem­mel. hamarosan táncolhatnak, szó­rakozhatnak « község lakói az új épületben, Búgnak a cséplőgépek, telnek a zsákok Farmoson Lássuk csak, mennyit nyert ezzel a ren­delettel Varga István. — Tavaly 14. mázsa volt a kenyérgabona­beadási kötelezettségem, az adógabonával együtt. Az idén az adógabom kivetésem 404 kiló. Tehát 10 mázsa a különbség, pénzben mintegy 1400 forint. Mit csinál a felesleggel? — 504 kiló rozsot eladtam az államnak, de lehet, ho-gy még többet is beviszek. A cséplési eredményen múlik. — Hogyan van megelégedve a gabonaárak­kal? — Többet nem is fizethet érié az állam, anélkül, hogy a kenyér árát ne emelje. A ke­nyér kilója 3 forint, a búzáé pedig 2 forint 12 fillér. Aztán mikor lesz még a szemből ke­nyér? Hány kézen megy keresztül addig? — mondja^ D , f .. ... mindenki a község­e így gondolkodik-e ben? Erről legin­kább Barna Mihály, a Termény-forgalmi Vái­Munkafegyelem. E szó je- lentése és érteimé élénken foglalkoztatja a pártszerveze­teket, a műszaki vezetőket, de magukat a munkásokat is. Leginkább arról folyik a vi­ta, hogyan lehetne megszilár­dítani a munkafegyelmet, másszóval megszüntetni az igazolatlan hiányzásokat, a késéseket. Ezt vizsgáltuk a Monori Ke­fegyárban. Azért ott, mert a vállalatnál igen jó a munkafegyelem. Forró Pál főkönyvelő tájékozta­tása szerint június hónap­ban például nem volt iga­zolatlanul hiányzó, de ké- sönjövő sem. Mindössze egy ember hiány­zott — az is igazoltan. Emel­lett a dolgozók szinte vala­U tearészlet. Az új házak egész, sora épült Farmoson. Hogy mibői? Kifizetődik ma­napság a gazdálkodás. idős Varga István, akkor megtelik a farmost mJctár, de ha nem ...? Nein hinnénk, hogy cserben hagynák az it­teni parasztok azt az államot, amely lehetősé­get és segítséget nyújt nékik a biztos, ered- éaényes gazdálkodáshoz. Mihók Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom