Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-28 / 76. szám

«It wEcrer k^Cirlap 1957. JÚLIUS 28. VASÁRNAP Legyen a Hazafias; Népfront a becsületes dolgozó emberek tömegmozgalma A Hazafias Népfront Országos Elnökségének kibővített ülése Szombaton kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége, amelyen eszmecserét folytattak a nép­front-mozgalom helyzetéről, illetve a mozgalom széleskö­rű kibontakoztatásának le­hetőségeiről. Az ülés elnökségében fog­lalt helyet dr. Münnich Fe­renc, a forradalmi munkás­paraszt kormány első elnök- helyettese, Kiss Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Szabó Pál és Harrer Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára. Az ülést Szabó Pál nyitotta meg, majd dr. Münnich Fe­renc mondott vitaindítót. A megjelentek figyelmét felhívta, hogy az ország életében, a mai helyzetben fokozott jelen­tősége van a Hazafias Népfrontnak, Az ellenforradalom fegyveres erőinek leverése után pár­tunk fokozatosan erősödött. Szervezetei ma már ott van­nak mindenütt és egyre töb­ben hallgatnak szavára, an­nak a pártnak a szavára, amely egységes, szilárd elvi alapon, a marxizmus—le- ninizmus alapján áll és amely a proletár-internacionaliz­must hirdeti, ugyanakkor a legszorosabb baráti együttmű­ködést és szövetséget a szo­cialista államokkal és ebben látja népünk felemelkedésé­nek, nemzeti függetlensé­günk megvédésének a zálo­gát. Ebben a helyzetben külö­nösen fontos, hogy legyen olyan mozgalom, amely tömöríti a dolgozó nép legszélesebb rétegeit azok­nak a céloknak az eléré­sére, amelyeknek megva­lósítására a párt törek­szik, s amelyek a szocia­lizmus építését szolgálják. Ezután arról szólott, hogy Bulgáriában alkalma volt lát­ni az ottani Hazafias Arcvo­nal munkáját. — Bár a mi viszonyaink nem teljesen azonosak a bol­gár viszonyokkal — folytatta —nagy vonalakban tapasz­talhattam, hogy az olyan át­fogó nagy nemzeti mozgalom, mint amilyen a népfront-moz­galma, óriási szolgálatot te­het a szocialista építés ügyé­nek, ha a párt, a kormány kellő figyelmet fordít erre a mozgalomra, támogatja mun­kájában. A továbbiakban Magyaror­szág nemzetközi helyzetéről beszélt Münnich Ferenc. — Helyzetünk nemzetközi­leg tisztázódott — mondotta. Mindenki tudja — ellensé­geink is —, hogy a szocialista táborhoz tar­tozunk, s erről az útról semmiféle eszközzel sem lehet bennünket letérí­teni. Pedig az ellenség nem váloga­tós az eszközökben. Szüntelen rágalomhadjáratot folytat el­lenünk. Az ENSZ úgynevezett ötös bizottsága is sok költött rágalmazó adatot gyűjtött össze országunk ellen, s szin­te színpadias pompával hir­deti, hogy ezeket az Egyesült Nemzetek külön közgyűlése elé kell vinni. Mindezt akkor, amikor az imperialisták ag­resszív támadást intéztek Egyiptom ellen, vagy az an­gol és amerikai imperialisták egymás közötti viaskodása lángralobbantotta a harcokat az arab félsziget délkeleti ré­szén, az ománi és a maszkati területen. Befejezésül hangsúlyozta: legyen a Hazafias Nép­front a tömegmozgalma azoknak a becsületesen dolgozó magyar emberek­nek, akik hívei a szocia­lista építésnek, a népi de­mokráciának. A párt & a kormány élni akar az egész népet egyesítő nagy tömegmozgalom erejé­vel és előnyeivel és 'kizárólag a népfront vezetőségétől, il­letve tagjaitól függ, hogy ez a mozgalom országunkban a maga pozitív, hazafias alkotó feladatát betöltse, segítse a pártot és a kormányt a szo­cializmus építésében. Münnich elvtárs beszédét vita követte. Milyen rovarkártevők pusztítanak legjobban az idén? Beszélgettünk Fényes Jó­zseffel, a megyei tanács nö­vényvédelmi felügyelőjével ar­ról, milyen rovar-kártevők pusztítják ez idén legjobban a mezőgazdasági termékeket. Fényes József a következőket mondotta erről: Az idén legjobban a megyé­ben — és az országban is — a burgonyabogár van elterjed­ve. Megfelelő védekezéssel si­került elérni, hogy terméski­esést nem okozott. Kivétel Sá­ri község. Itt az egyéni terme­lők a védekezést teljes egészé, ben az államtól várták, ma­guk semmit se tettek, hogy megpróbálják irtani a burgo­nyabogarat. Pedig ők káro­sodtak elsősorban. 120 holdon 40—50 százalékos kárt okozott nekik a burgonyabogár. A pajzstetű-fertözés is meg­lehetősen elterjedt ott, aho1 megfelelő fertőtlenítést nem hajtanak végre. A pajzstetű- fertözés erősen csökkenti az exportra alkalmas gyümölcs­árú mennyiségét. Kellő véde­kezéssel teljesen megállítható lenne a fertőződés. Természe­tesen akkor mondható megfe­lelőnek a védekezés, ha a gyü­mölcs szomszédságában levő más aíJmafákat is gondozzák, mert a fertőződés nagyon könnyen terjed tova. Ha ered­ményesen harcolunk a pajzs- tetű ellen, az exportárú meny- nyiséget kétszeresére, az árú értékét 40—50 százalékkal ma­gasabbra emelhetnénk. A peronoszpóra az idén nem okozott különösebb kárt. A szőlőkben elég jók a termés- kilátások. Csekély az ameri­kai szövőlepke-fertőződés is. Irtásra, védekezésre alig volt szükség. „Se hús, se hal" Csak átvitt értelemben mondjuk, mert amiről szó van. az semmiképp nem enni­való. Egy épület, méghozzá hatalmas, emeletes épület, éppen Nagykáta központjá­ban. A tervek szerint itt nyílt volna meg a földművesszövet­kezet szállodája, s éttermes vendéglője. A terv csak terv maradt. Az épület félkészen, pontosabban inkább készen, mint félig áll és várja az idő múlását, a következő nyár érkeztét. Mert addig nem le­het befejezni. Hiányzik két bejárati ajta­ja, fel kellene szerelni a már meglevő vasredőnyöket ne­hogy betörje valaki a hatal­mas kirakati ablakokat, no meg hiányzik a belső festés. A már nagyjából kész épü­let megóvására 25 ezer forint­ra lenne szükség. A pénz meg­van a szövetkezetnél, de zá­rolták. egyelőre nem használ­hatják fel. Ha felszabadítanák a befe­jező munkálatokhoz szüksé­ges pénzt, illetőleg enge­délyt adnának a félbehagyott munkák befejezésére, sokat nyerne vele a szövetkezet. Akár raktárnak, akár idény­jellegű cikkek árusítására fel tudnák használni az épület földszintjét, s jövőre nem ke­rülne kétszeres összegbe az épület befejezése a szálloda és a tervezett étterem meg­nyitása. Gondolkodni kelle­ne a dolgon az illetékeseknek, de még a tél beállta előtt. iiiiiiitiimiimtiiiftiiHiiiiMiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiimiimimiimmimiHiiniiiiiiiiiiiiiHiiiiniinimiiitiiiitiimiitMiiiiMHiiiiiiiMiiiiiiii A tápiábicskei. 1849. április 4-én lefolyt csata emlékszobra. A szobor talapzatán levő relief Aulichot és Földvárit áb­rázolja- A szép szobor Jankovich Gyula szobrászművész alkotása és a tápiábicskei csata színhelyén 1910-ben állí­tották fel. (Vona Béla felvétele) IdűJárnNjelentés Felhős idő, több helyen, első­sorban a nyugati megyékben újabb eső. Időnkint élénk déli­délnyugati, később nyugati­északnyugati szél. A nappali hő­mérséklet nyugaton csökken, keleten alig változik. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet éjjel: 15—18. legmaga­sabb nappali hőmérséklet nyu­gaton: 20—23, keleten 23—26 fok között. A Duna vízállása szombaton reggel Budapestnél: 570 cm. — A MEGYEI PÁRTBI­ZOTTSÁG KEZDEMÉNYE­ZÉSÉRE kulturális bizottság alakul. Célja: megyénk iro­dalmi és művészeti életének fellendítése. — NOVEMBER 7-ÉN le­leplezik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tisz­teletére a ceglédi Lenin-szob- rot. Somogyi Miklós pálya­dijat nyert alkotását. Ez lesz az ország első Lenin-szobra. A műemlék a ceglédi kom­munisták kezdeményezésére társadalmi segítséggel épül. — A MEGYEI TANÁCS MŰVELŐDÉSÜGYI OSZTÁ­LYA a művelődési otthon igazgatók, a könyvtári dol­gozók, továbbá a filmszín­házak alkalmazottainak fi­zetését 10—14 százalékkal felemeli. — ARANY JÄNOS halá­lának 75 éves évfordulójára ,-Arany-napokat“ rendeznek Nagykőrösön. A szeptember 15-től 22-ig tartó ünnepségek során megnyitják az Arany János Irodalmi Múzeumot. Ezenkívül kulturális rendez­vények, országos jellegű ke­reskedelmi bemutató, mező- gazdasági és ipari kiállítás teszik emlékezetessé az „Arany-napokat“. — A KARTALI LUCER­NAKAZAL TÜZET szomba­ton délelőtt 10 órakor sike­rült eloltani olymódon, hogy a kazlat teljesen szétbontot­ták. Az anyagi kár a végle­ges megállapítás szerint hatezer forint. 1 '■ - : — TANFOLYAMOT IN­DÍT szeptemberben a megyei tanács egészségügyi osztá­lya. E tanfolyam a megyé­ben dolgozó, hosszabb gya­korlattal rendelkező, de ok­levél nélkül működő egész­ségügyi dolgozók (gondozó­nők, asszisztensnők, stb.) ré­szére lehetővé teszi a képe­sítés megszerzését. Mérsékelt áron üdülhet Balaton legszebb helyein. Keresse fel a Hungária— Balaton utazási irodáját, ahol minden felvilágosítást megkap. Budapest, V., Váci utca 11/á. Telefon: 189—725. 189—615. JMIMIIIIIII Ilii IIIMIIIIIIIHIIIIIII Ilii llilllllli Ilii Ilii llllll tllilllilit | Úszó tudományos expedíció | a Tiszán 1 Érdekes tudományos | | munkáit végeznek a Tiszán. \ | Mintegy 40 tagú expedíció | la Szentes nevű hajón jú-\ | lius 19 óta járja a Tiszát | 1 és tudományosan vizsgálja | | a folyót. Megvizsgálják a | | víz összetételét, a meder- | | alakulást, a Tisza növény- | | világát, a partmenti füze-1 | sek érdekes tula jdonságait, | | a vízben és a viz fölött | | élő állat- és rovarvilágot. | | Az expedíció munkájában § | hidrológusok, hidrobiológu- | | sok, vízimérnökök és más | | szakemberek vesznek részt, I 1 akik a Szentes hajón ren-1 | dezték be a különféle mé- | | résekhez, vizsgálatokhoz | | szükséges helyiségeket és | | laboratóriumot. Az úszó-1 | expedíció, amely első al- | 11kálómmal kutatja a Tisza I I életét. Szegedről indult. A | | hajó Tiszafüredig vitte a | | kutatókat, majd visszafor- | | dúlva jelenleg Szeged felé | | tart. Onnan elmennek a i | jugoszláv határig, majd | | vissza Szegedre, összesen | | több mint 500 kilométert | | hajóznak. Az elmúlt évben í | a Tisza felső szakaszának | | kutatási munkáival ké- | | szültek el, a középső sza- | | kosz idei vizsgálata után I | jövőre a Tisza jugoszláv | | szakaszán végeznek kuta- \ | fásokat. Három évi munka- 1 | val összegyűjtik a Tisza I | életének tudományos érdé- | | lcességeit. üiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiminintiiim — VÉGET ÉRT a váci mű­vészeti továbbképző tanfo­lyam. A végzett hallgatók művészeti csoportok munká­ját irányítják. Olcsóbb lett cl dinnye, a zöldpaprika és az uborka A nyári gyümöcs szállításába bekapcsolódtak a Zala megyei földművesszövetkezetek is. A beérkezett 42 vagon gyümölcs zöme sárgabarack volt. Ára az állami boltokban 2.50 forintra csökkent. Az apró, gömbölyű szilvát a földművesszövetkezeti árudák kilónkint 2 forintért áru­sították. Olcsóbb lett a sárga­dinnye is. A togót és a turkesz- tánit 4.50—5.20 forintért, az ana­nász dinnyét 6 forintért adták kilónkint. A Budapesti Csemege­kereskedelmi Vállalat ősziba­rack-vásárt rendezett árudáiban. A kiváló minőségű budahegyvi- déki barack árát általában 5—15 százalékkal szállította le. A sa­látának való uborka kilójának ára 1.00—1.40 forintra csökkent, a tölteni való zöldpaprikát pedig kilónkint 3.00—3.40 forintért áru­sították. iimiiiiimmmimniiiiiiiiiKiiiiiiiniiiiiimiiiiiiif ifiimHimnnmmnminmimtfiifnnimi n<ninifiimniiimiiiimiiiiiiiiimiiiHiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiitiiuufimvtiiiiiiiiiniiiiiiiifi!mmnHiiitimiU(n(iiiriiiiiiii!ii KITTENBERGER K. A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (58) Ügy tizenöt évvel ezelőtt, s már idehaza Magyaror­szágon, szintén érdékes példáját tapasztaltam az állati anyaszeretetnek. Abban az időben két értékes prémú ragadozónk, a nyest és a nyuszi tenyésztésével kísér­leteztem nagymarosi ,,rezidenciám“ kertjében. Ez a kísérleti telep, amelyet egy kis fennhéjázással nyest- és nyusztfarmnák is nevezhetnénk, nagyon érdekes és értékes megfigyelésekre adott alkalmat. (Megjegyzem itt zárójelben, hogy ezeknek a kecses mozgású, gyö­nyörű állatoknak a párosodási és vemhességi idejéről az akkori szakSkönyvek csupa téves adatot tartalmaz­tak. Ennek következtében a nyestféléknek, tehát a nyestnek, a nyusztnafc és a cobolynak a fogságban váló szaporítása sokáig reménytelen kísérlet maradt. Utóbb, hogy a német és az amerikai természettudósok megfi­gyelései és kísérletei tisztázták a kérdéseket, a nyest- félék is szaporodtak a prémfarmokon — szaporodtak az én telepemen is, és fel is nevelték rendben fió­káikat.) Történt mármost egy havas téli napon, hogy az én szelíd nyestjeim farmja egy valódi vadnyesttel szapo­rodott. Kalandos vadászat révén, a/melyet majd elme­sélek a maga helyén, sikerült megszereznünk ezt a vadnyestet, s mondanom se kell, hogy jómagam na­gyon örültem az eleven és teljesen ép zsákmánynak, annál is inkább, mert a fogott nyest nőstény volt. Erős, dróthálós szállítóládába tettem, s egy ideig a konyhában tartottam, hogy jobban szem előtt legyen, később pedig, egykét hét múlva, amikor a vendégem már megnyugodott, áthelyeztem a nyestház dupla dróthálóval megerősített ketrecébe. A mi „vadunk“, ezzel a jelzővel különböztettük meg nyestünket a szelídektől, láthatólag beletörődött a fog­ságába, bár nappal sohasem mutatkozott, s még éjjel is bemenekült a belső házikójába, ha a legkisebb zajt hallotta. Ha tisztították a házikóját, és új almot rak­tak bele, árnyékként surrant akkor is a belső lakosz­tályba, s annak is legbelső sarkába. Egyébként sose morgott, sose fújt, ahogy a szelídek szoktak, ha valami megzavarta a nyugalmukat — ez tálán, épp mert vad volt, még nagyon respektálta az embert. Elmúlt a tél, s épp május elsején jelentették segít­ségeim a nagy eseményt, hogy a mi vadunknak két kicsinye lett, valószínűleg két nappal előbb születtek. Kiadtam mindjárt a rendelkezést, hogy most ne hábor­gassák a lakóházában, s egyben megjavítottam az élel­mi adagjait is, szóval, mindent megtettem, hogy a kölykök szépen fejlődhessenek. Két hét múlva azonban azzal a hírrel leptek meg, hogy a vadnyest már két nap óta nem nyúlt az ételé­hez, s hogy az egyik kölyök aznap nagyon sokat si­ránkozott. Késő este volt, így már nem vizsgálhattam meg a dolgot, másnap azonban mindjárt reggel fel­nyitottuk a lakóház tetejét, s akkor aztán azt láttuk, hogy a lakóház — üres. Se az anya. se a fiai!... El­lenben felfedeztünk lent a kétszeres dróthálón egy kis kerek nyílást, amelyet a mi vadunk bizonyára több­napi keserves munkával rágott ki. A drótlyuk pere­mén pedig foltokban csüngött a nyest vedlő szőre. Ami történt, könnyű volt felidézni. Vad nyestünk, miután kirágta magát, először az egyik fiát menekí­tette el biztos helyre. A másik még ott maradt, az sirán­kozott előző nap olyan keservesen. Éjszaka aztán o gondos, hősies anya elvitte a másik fiókáját is. Keres­tük mindenfelé a szökevény családot, de teljességgel nyomuk veszett. Mit tehettem hát egyebet, azt kíván­tam őszintén a derék nyest anyának, hogy szépen fel­nevelhesse kimentett fiait. HIEDELMEK, JÓSLÁSOK S EGYÉB FURCSASÁGOK A természet különösen érzékeny felfogó, előreérző képességekkel ruházta fel az állatokat. Az állatélet jelenségeit szemlélő embert sokszor ejti bámulatba a megérzésnek és előrelátásnak ez a csodálatos képessé­ge, amelyet akár az állatok hatodik érzékének is ne­vezhetünk. Az állatok hatodik érzékét már az ősember is fel­ismerte. s a természettel vívott örökös harcában a maga javára fordította. Ezeket a kezdetben tapaszta­lati, utóbb babonás elemekkel keveredett megfigyelé­seket a föld minden népénél megtaláljuk, nemcsak a 'kultúra alacsonyabb fokán élőknél, de az olyanoknál is, amelyek a történelem egy-egy korszakában vezető szerephez jutottak. Az ókor nagy kultúrnépei, például a rómaiak, míg egyfelől csodálatos művekkel gazdagí­tották a tudományokat és a művészeteket, másfelől tisztelték az augurokat, a madárjósokat, akik a mada­rak röptéből hámozták ki „a jövendő titkait“. (Igaz, hogy ezeket a jósokat már az öreg Cato* közönséges csalóknak minősítette, de az áldozati szokások alól még ő se vonhatta ki magát.) Ami ezeket a madárjóslatokat illeti, bizonyos, hogy igen kevés volt a valóságos tapasztalati alapjuk. Azt azonban mégis kimondhatjuk, hogy a régi emberek, a régi népek valóban a madarak életjelenségeit használ­ták jóslásokra, főképp pedig az időjóslásra. És ezt már nem is egészen alaptalanul, hiszen a madarak költöz­ködése, vonulása szorosan összefügg az időjárással, meg aztán az is figyelembe veendő, hogy a madarak magasból látják a világot, tehát azt is észreveszik, amit a földön járó nem láthat. * ölv.: Kató (M. P. Cato — i. e. 234—149 — római államférfi) (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom