Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-25 / 73. szám

e 1957. JÚLIUS 25, CSÜTÖRTÖK pest l/CCI'i WCírlap •jiimiiiimniimiiiiiiiiiiiHiiiiinfiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinitNiiiiinij | Csak pereskedve? I Sok bosszúságot okozott | | megyeszerte, hogy hiába | | tatarozták a házakat, az | I Állami Hirdető Vállalat | ipar nap alatt annyira ősz- | 1 szeragasztotta a falakat a | | plakátokkal, hogy kár volt | la tatarozásért. Úgysem lát- | I szott... I Lapunk egy hónappal | | ezelőtt a Szentendrei Vá- | I rosi Tanács panasza alap- f | ján foglalkozott ezzel a kér. I I déssel, de az Állami Hir- | |dető Vállalat válaszra sem | | méltatott bennünket, vi-1 |szont plakátjait rendületle- | v nül ragasztotta tovább. Ad- | idig-addig, míg a Szentend- | |rei Városi Tanács megso- | I kanta, s beperelte a válla- | | latot. S ó, csodák csodája, | | huszonnégy órán belül 10 1 | hirdetőtáblát szállított ki | I Szentendrére az Állami | 1 Hirdető, s azóta csak erre 1 | ragasztják a plakátokat. | 1 örömmel nyugtázzuk a | Illírt, de lenne két kérdé- | lsünk: nem lehetett volna | | előbb? Nem lehetett volna | fezt pereskedés nélkül is | | megtenni? PiitnmtiMiiitiHiiiiuHiniiiinniiiinimiilMiiiuliimiilnmiifi A tárgyalóteremből Nemrég szüntették meg a kormányzati szervek a Dunai Rév Vállalatot, amely az egész magyar Duna-szakaszon gaz­dája volt a folyami átkelőhe­lyeknek. A révek kezelését a rendelkezések a tanács hatás­körébe utalták. A megyei végrehajtó bizott­ság értekezletet tartott az ér­dekelt községek tanácselnö­keinek bevonásával és megál­lapították, hogy a folyamatos üzemeltetést a tanácsok egy része nem tudja biztosítani. Ezért hívták életre a Pest me­gyei Kishajózási és Javító Vállalatot. Az alig háromhetes vállalat megbízott vezetőjével, Berényi Istvánnal beszélget­tünk az új vállalat helyzeté­ről, kilátásairól. Szobtól Adonyig (kivéve Bu­dapest területét, melynek át­keléseit a Fővárosi Tanács irányítja) a megyében 21 rév van. Itt kell biztosítani a sze­mélyi és vagyonbiztonságot, úgy kell szervezni a munkát, Gyilkos ellenforradalmárok a vádlottak padján Az emelvényen a népbíróság tagjai, tőlük oldalt az ügyész, a másik oldalon pedig a vé­dők ülnek. A vádlottak pad­ján zavarodott, sunyi tekinte­tű emberek várják a tárgya­lás megkezdését amelynek vé­gén a nép ítéletet mond felet­tük, Bi'ksza Miklós elvtárs, a párthoz hű igazi kommunista gyilkosai felett. A teremben feszült a csend, csak e,gy fe- keteruháe, megtört, sovány ki­csi asszony íel-felcsukló zo­kogása -hallik, Biksza Miklós Özvegye ő. - r A véreskézfi eldenforrádal- márok sorban ülnek egymás mellett a vádlottak padján: Harmincz István, Sasadi Vik­tor, ifjú Harmincz István, if­jú Sziráki István, Székely Já­nos. Egy vádlott, a főbűnös nincs itt, Kövecses Ferenc disszidált a felelősségrevonás elől, s ott valószínűleg „politi­kai hősként” ünnepük őt. Megkezdődik a tárgyalás, felolvassák a vádiratot, amely a maga sajátos száraz, hiva­talos stílusában is megdöbben­tően világít rá Harmincz és társai véreelcezű ellenforra­dalmi cselekményeire, s idő­szerű sorrendben sorolja fel az előzményeket, * melyek vé­gül Biksza elvtárs kegyetlen megkínzásához és meggyilko­lásához vezettek. A vádlottak meg-megrebbe- nö szemmel hallgatják bűneik felsorolását. Harmincz merő­en a mennyezetet nézi, Sasadi id'egesen dobol a vádlottak padján, ifjú Harmincz a kezét tördeli, Sziráki és Székely- szeme néha össze-összevilian cinkostársként. A népbíróeág elnöke sorra hívja a bírói emelvény elé vallomástételre őket. Tagadni próbálnak, szépíteni a ténye­ket, ez azonban nehezen megy. Hangjuk nem hat meggyőző­en, dadognak, összezavarják az időpontokat, egymásra val­lanak. A „hősök“, akik fáiké­ban, miint éhes ordasok üldöz­ték akkoriban Biksza elvtár­sat, most sunyin és gyáván lapítanak. Kihallgatásuk után jönnek a tanúk. Tényeket mondanak, rájuk mutatnak, felismerik őket. És a tanúk menetében ott látjuk a már eddig elítélt gyóni gyilkosokat, csíkos rab­ruhában: Bállá Pált, Lakos Pált, Sziráki Mihályt és Milo- szernyí Pált. Most már nem szépítenek, végignéznek a vád­lottak padján ülő Harmincz és társain, elmondják, miként iz­gatták a tömeget, hogyan kö­vetkezett be Biksza eivtárs meggyilkolása. A tárgyalásra 36 tanú vo nul fel, akik vallomásaikban a legapróbb részletekig fel fogják tárni a vádlottak bű nett, hogy utána a bíróság — jövő hét közepén — ítéletet hozzon az elvetemült gyilkos ellenforradalmárok bűnügyé­ben. \ MfBÖSZ-ban tartják a pénteki lottósorsolást A Sportfogadási és Lotto Igazgatóság a 21. heti lotto- sorsolást július 26-án, pénte­ken délelőtt 10 órai kezdettel a MEDOSZ-6zékház Jókai ut­ca 2—1. szám alatti színház- termében tartja. A szelvények beérkezési ideje változatlanul csütörtökön déli 12 óra. Azok a szelvények, amelyek késve érkeznek az igazgatósághoz, nem vesznek részt a sorsolá­son. hogy idényjellegű feladatokat, betakarítást, hordást is el tud­ják látni a kompok. Hogyan lesz a vállalat nyereséges ? A megszűnt Dunai Rév Vál­lalat kimutatásaiból kiderül, hogy az átkelőhelyek közül mindössze 5 volt nyereséges, a többi ráfizetéssel dolgozott. Más ma a helyzet, mint a „maszek’-révek idejében volt, amikor a révész látástól vaku- lásig dolgozott, a család segí­tett a munkában, a hajó kar­bantartásában. Most 210 óra kötött munkaidő, egyenruha, szociális juttatás jár az alkal­mazottaknak és ezzel a rend­szerrel mindenképpen ráfize­téses az átkelőhelyek üzemel­tetése. A vállalat tervezett vesztesége évi 950 000 forint. Természetesen a vállalat ve­zetői ebbe nem akarnak bele­nyugodni és úgy alakítják a vállalat profilját, hogy a rá­fizetéses szolgáltatás mellett nyereséges üzletáguk is legyen. Igen kis beruházással üzem­behelyezhető a megszűnt rév vállalattól örökölt motorfék- ipad. Ezzel a berendezéssel robannómotorokon üzem köz­ben lehet terhelési és egyéb méréseket végezni. Az or­szágban nagy a kereslet az ilyen mérések iránt és a szá­mítások szerint közel félmil­lió forint jövedelmet hoz majd a vállalatnak évenként. A Horányi műhelyben, ahol ez a fékpad is van, lehetőség kínálkozik kisebb mértékű gyártásra. A megfelelő gépék beszerzése után olyan köz­szükségleti cikkeket fognak termelni, melyeknek könnyű az értékesítése. Ezzel nemcsak a vállalat rentábilitását fog­ják biztosítani, hanem hiány­cikkek gyártásával a lakosság jobb ellátását is. Úgy számítják, hogy 1958 a felfejlesztés éve lesz, már mű­ködni fog a próbafékpad, ez megszünteti a ráfizetés 55—60 százalékát. Ebben az évben megszervezik a műhelyt is és a kővetkező esztendőtől már nyereségesen szeretnének dol­gozni. A jóváhagyott hároméves terv Mint Berényi igazgató el­mondja, a megyei tanács min­den segítséget megad az új vállalatnak, de ugyanakkor el­várja, hogy megfelelően lás­sák el feladatukat. A mai le­hetőségek között ezt teljesíte­ni is tudják, a Dunai Rév Vál­lalat Pest megyében volt al­kalmazottainak 95 százaléka az új vállalathoz került és ez a begyakorlott személyzet zökkenőmentesen látja el a forgalmat. Természetesen célul tűzték ki a meglevő hajóállomány felfrissítését, a vállalat mű­szaki fejlesztését. A VB által jóváhagyott há­roméves terv szerint többek között 2 darab 15 méteres és 3 darab 12 méteres vaskompot kapnak, ezenkívül 10 darab 50 személyes hajótestet Csepel- motorókkal. A felállítandó műhely részére egy Diesel­motoros áramfejlesztőt, gya- lut. esztergát, darabológépet, síkköszörűt, hengermegmun­káló gépeket, hegesztődina­mót szereznek be. Az úszötestekef évi üteme­zésben kapják, a műhely fel­szerelését már a jövő eszten­dőben. Ez lehetővé teszi nagy­arányú felújítási terveik vég­rehajtását. Az idén a második félévben például 10 darab ha­jótestet, kompot, hidat hoznak rendbe, újítanak fel. Szépek ezek a tervek, és re­méljük, hogy megyénk legfia­talabb vállalata teljesíteni is fogja ezeket. Faludi András Elloptak egy A „telekkönjvek specialistájának“ újabb furfangos bűnügye Erich Schmitt: NOÉ BARKÁJA megszerzett telket. Ezt a trük­köt tíz esetben ismételték meg, a végén természetesen börtönbe kerültek, ahonnan — mint írtuk — az ellenforra­dalmárok jóvoltából kerültek ki. A Budai Járási Kapitányság a vikendház lebontása miatt indított nyomozás során meg­találta a bujkáló Doktor Já­nost és Horváth Júliát. Vallo­másukból kiderült, hogy má­jus elején Horváth Júlia édes­anyjának meglátogatására utaztak ki Érd-Parkvárosba. Ekkor látták meg Weidingsr vikendházát és tüstént elhatá­rozták, ellopják és eladják. Május 18-án elmentek a TEFU-hoz, kocsit béreltek, két napszámost fogadtak, akikkel lebontatták a vikend- házat és Rákos palotára szál­lították egy üres telekre. Ezután felkeresték Tarján Imre tüzelőanyagkereskedőt és a részeire bontott vikendházát eladták neki 1600 forintért. Nyilatkoza­tot is adtak, amely sze­rint a vikendház anyaga sa­ját tulajdonukat képezi. Doktor János és Horváth Júlia, akik előző ügyeikből to­vább töltik büntetésüket, a kö­zeljövőben felelnek újabb csa­lási ügyükért a bíróság előtt. tyácott bizony szűkén mérik V a vizet. Előfordult ez Bu­dapesten is, de ennek a szo­katlan meleg volt az oka, a vá­ci vízhiánynak meg egészen más. Az, hogy a város régi, el­avult vízmüve nem bírja to­vább. A 'kutak eliszaposodnak, már harminc olyan kút van. amely egy csepp vizet sem ad. s a többi, még működő kút is meddővé lesz öt-nyolc éven belül. Uj vízmüvet kell hát építe­ni, de az ahhoz szükséges tíz­milliót nem könnyű a szögről leakasztani. Főként most, ami­kor ezer gondja-baja van az országnak. A vízmű építési tervének felmerülésével egy- időben kezdődött a történet, amelyből nemcsak az érintet­teknek kell tanulniak, hanem mindenkinek. Vácott szinte napról napra újabb ipari üzemek létesülnek. A város fekvése, a szállítás könnyedsége nem egy vállala­tot bírt arra, hogy itt telepítse új üzemrészeit. S az új üzem­részekkel együtt napról napra nőtt és nő a vízfogyasztás is, hiszen maga a Forte-gyár annyi vizet fogyaszt, mint az egész város összesen. i városi tanács ezért az zl üzemekhez fordult, hogy a maguk obulusait is rakják hozzá p vízmű építésének költ­ségeihez, hiszen az üzemek az első számú fogyasztók. S mi volt erre a válasz? Azt nem! Majd építünk magunknak víz­müvet! Mert nem az az ész­szerű, hogy a városnak egysé­ges vízhálózata legyen, hanem az, hogy minden üzemet Ikü- lön-külön vízmű lásson el. A sok apró vízmű legalább tíz­szer annyiba kerül, mint az egységes. De a különböző tár­cákhoz tartozó vállalatok ez­zel nem törődtek. Az volt a fontos, hogy nekik legyen vi­zük. Az nem számít, hogy mindez a népgazdaságnak mennyibe kerül! S elkezdődött a herce-hurca. A városi tanács kétségbeeset­ten bizonygatta, hogy micsoda lehetetlen elképzelés a kiilön- kiilön vízmüvecskék terve. Hi­szen minden vízműhöz külön gépház kell, külön tartalék­gép, külön főnyomócső, s így tovább. De hát akadnak, akik nem hajlanak a meggyőző szó­ra, s így tettek valahogy az üzemek vezetői, a minisztériu­mok is. Nem és nem! Egy fil­lért se! Egy-két üzem hajlott volna a dologra, de kimondani ők sem merték, nehogy „áru­lóknak“ bélyegezzék őket a többiek. \ Folyt hát az áldatlan harc, s már-már úgy látszott, hogy minden hiábavaló, a szűklátó­körűség, a sokat emlegetett tárcasovinizmus lesz a győz­tes. Miért fizessek most, ami­kor nekem csak 1959-ben, 60- bűit kell majd a viz — hajto­gatták a most települő üze­mek vezetői, felsőbb szervei. Hogy így többe kerül? Van a tárcának pénze! az ember nem is hinné el, /a. hogy ilyen létezhet. Saj­nos, a váciak belekóstolhattak, s torkig lakhattak vele. Ad- dig-addig bonyolódott a dolog, hogy a városi tanács ankétot hívott össze. No, ami aztán ott történt, az bizony még az erő­sebb idegzetűeket is megvisel­te. Végül is az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság osztályve­zetőjének kellett hatalmi szó­val eldönteni a dolgot, hogy az üzemeknek egyetlen egy en­gedélyt sem adnak ki „külön vízmű“ építésére. Csakis egy­séges városi vízmüvet lehet építeni, s az üzemek a rendel­kezésükre álló pénzösszeget erre 'kötelesek fordítani. De még ekkor is elhangzott olyan megjegyzés, hogy: majd a Mi­nisztertanácson kérészül. a tárcasovinizmus ördöge za. tehát még ezek után is hajtogat. Az effajta elvakult- ság miatt súlyos milliókat dob­tunk már ki az ablakon. Még mindig ezt akarják egyesek folytatni? Még mindig sok a pénzük? Semmiféle üzemi vélt érdek — mert itt csakis vélt érdek­ről van szó — nem lehet előbbrevaló a népgazdasági érdeknél, a nép érdekénél! S ezt végre lássa be minden ve­zető, akit azért állítottak ve­zető poszra, hogy a nép érde­két szolgálja, hogy a népgaz­dasági érdekeket védje, s nem azért, hogy marékkai szórja azt a pénzt, amit a nép verej- tékes munkával gyűjt az or­szág boldogulására, s nem a pocsékolásra! Mészáros Ottó APRÓ bosszúságok Gödöllő északi részén festői kör­nyezet mélyén hú­zódik a Blaha- strandf ürdő, a gö­döllőiek kedvelt nyári szórakozó­helye. Már a Pest megyei Hírlap is felhívta rá a fi­gyelmet, s a jól sikerült megnyi­tón több mint ezer ember vett részt. Ha már ilyen híres lett, hogy még az úi- ságban is szere­pel, gondoltam, megnézem én is Egy este kikari- káztam a strand­ra. A söntésben sok a vendég, de a medencék körül a Rákos vizének csobogásán kívül semmi más nem zavarja a csendet. A szivattyúház. b-an is csend ho­nol. A búvár nem. dolgozik, mert a* automata beren­dezés elromlott, kisebb javításra szorul. Belépék a sön- tésbe. Udvarias fogadtatás, étel. ital bőven van. Hanem a piti* egyetlen asztalka■ Pedig a Váci Ven­déglátóipari Vál­lalat már egy hó napja ígéri a pul­tot, Sürgetésünk­re közölték, hogy „nehezen szárad a festék”. A poharakat vö­dörben öblítik­Igaz, hogy a vizet sűrűn cserélik, aa még így sem mondhatjuk ki­elégítőnek ezt a* állapotot. Pultra és a víz­vezeték beszerelé­sére lenne szük­ség. A pénzünk megvan erre, csak az hiányzik, hogy az illetékesek kö­zül szívügyének érezze valaki a Blaha-stmnd ügyét. Ha mar a vízellátásra ráköl­töttek 70 000 fo­rintot, közkedvelt hely legyen a strand és ne csa­lódottan távozza­nak a vendégek. CSIBA JÓZSEF levelező, Gödöllő (XVII) „Nézd csak, mami! Odakinn már suszterinasok potyog­nak!” „Legyetek észnél! Egyikö­töknek át kell mennie a má­sik oldalra!” „Ez a köszönet, hogy befo­gadtalak? Add vissza, szem­telen szarka azt az evőesz­közt, éhes vagyok!” „Ugye, nem hallgattál rám, pedig én előre megmondtam, hogy így jársz!” ,.A vízözön végéig kajüt- árlstomban maradsz, a liba- família szándékos meggyil­kolásának kísérlete miatt” „Meglásd, ha még soká így esik, úszóhártya nő az ujjaim között” (Folytatjuk.) Weidinger Ferenc május vé­gén elhatározta: megnézi Érd- Parkvárosban levő vikendhá- zát, s azt rendbehozza. Ki is utazott Érd-Parkvárosba, ahol először azt hitte, eltévedt, mert a vikendházát nem ta­lálta a helyén. Rejtélyes mó­don eltűnt. Jelentette az esetet az érdi rendőrségnek, amely a Budai Járási Kapitánysággal karölt­ve elkezdte a rejtélyes ügy nyomozását. Több tanú kihall­gatása után megállapították, hogy a rendőrség előtt már jói ismert Doktor János László és a vele közös háztartásban levő Horváth Júlia lopták el a vi- kendházat. Az is kiderült, hogy Doktor és Horváth Júlia az ellenforradalmi események során szöktek meg a börtön­ből, ahová nem mindennapi csalásokért kerültek. Doktor Zuglóban kiszemelt egy üres telket, a telekkönyvi hivatalban megnézte a tulaj­donos nevét, majd iratokat ha­misított. A hamisított iratok birtokában a telket „eladta“ Horváth Júliának, aki a meg­vett telket telekkönyvileg át­vezette a saját nevére. Hor­váth Júlia ezután mint „jogos tulajdonos“ 30—50 ezer fo­rintért adta el az ilymódon iiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiMiiiiiKiitiiiiiiiiiiiiiiiiHiiimriiiiimimniiiiiiHi dl tálc a ső óin izm tu öutchjj? Látogatás megyerik legfiatalabb üzemében — « Kishajózási és Javító Vállalatnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom