Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-02 / 53. szám

POLITIKAI VASÁRNAP „Sok sikert, erét és egészséget az aratáshoz" > Magyarí András miniszterhelyettes beszélt a gyomrai járási nagygyűlésen Vasárnap a kora délelőtti órákban Maglód, Ecser, Tápió- süly, Tápiósáp, Mende, Úri, Vecsés és Pilis községek termelő­szövetkezeti és egyéni dolgozó parasztjai indultak el Gyömrő felé, hogy meghallgassák Magyart András földművelésügyi miniszterhelyettes beszédét, s együtt ünnepeljenek, örüljenek az idei jó termésnek az aratás küszöbén. Jöttek gyalogosan, lovaskocsin, kerékpáron, motorkerékpárral, vontatón és teher­autón. Valamivel 10 óra után már több százan voltak a gyömrői tanácsháza körüli szép parkban, amikor a miniszterhelyettes megkezdte beszédét, Magyari elvtárs bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a gyűlés nevezetes időpontban zajlik le: a pártértekezlet napjaiban és az aratás kezde­tén, — Az országos pártértekez­let nagy esemény az ágész or­szág életében — mondotta. — Jó félesztendő választ csak el bennünket azoktól a harci na­poktól, amikor november 4-ét követően a magyar kommu­nisták legjobbjai nehéz, áldo­zatos munkába kezdtek, hogy újjászervezzék a pártot, szo­cializmust építő hazánk vezető erejét, a munkásosztály for­radalmi élcsapatát. A népha­talom védelméért fogtak fegyvert, az ellenforradalom szétzúzására hívták harcba a dolgozókat és a küzdelemben erőt adott és lelkesített az a tudat, hogy a nemzet sorsá­nak, a nép szabadságának és jövőjének, a szocializmus ügyének zászlaját emelik ma­gasra. Az azóta eltelt fél esz­tendő a kommunistákat iga­zolta. A pártértekezlet jelentősé­gének ismertetése után Ma­gyari elvtárs néhány égetően fontos és közérdekű kül- és belpolitikai kérdéssel foglalko­zott, majd így folytatta: — A mi gazdaságpolitikánk alapvető elve, ahogy Kádár elvtárs a pártkonferencián ki­fejtette — a termelőerők ál­landó fejlesztése. Ez egyaránt fontos mind a dolgozók szük­ségleteinek kielégítéséhez, mind pedig a mezőgazdaság szocialista átalakításához. A mezőgazdasági kérdésekről szólva az aratás munkája áll most az érdeklődés középpont­jában. A terméskilátások jó­nak mondhatók, azonban 400 ezer holddal kevesebb a ke­nyérgabona-vetés, mint tavaly. Ezért nagyon fontos, hogy vesztéség nélkül történjék a betakarítás. A kenyérgabona vetésterületét a jövőben nem szándékozunk növelni, de tar­tós gabonabehozatalra sem rendezkedhetünk be. Ezért módját kell találnunk annak, hogy jövőben növeljük a ter­mésátlagokat. Kisebb terüle­teken kell elérnünk nagyobb terméseredményeket, még­pedig úgy, hogy jobb elővete- mények után vetjük a búzát és több műtrágyát használunk. Az egy holdra eső termésátla­got egy mázsa műtrágya fel- használásával egy-másfél má­zsával is megemelhetjük. Sű­rűn lakott ország a miénk, s arra kell törekednünk, hogy minden holdnyi területen na­gyobb értéket termeljünk mint eddig. Kukoricából pél­dául 30—40 százalékkal, cu­korrépából kétszerte-három- szorta is nagyobb értéket ve­hetünk le egy holdról, mint­ha kenyérgabonát termesz­tünk. Fel kell karolnunk eze­ket a hasznosabb kultúrákat, mert így gazdagodik az or­szág, s ezekre mindenkor jó exportlehetőségeket találunk. Külön felhívta a miniszter- helyettes a figyelmet arra, hogy az arafás időszakában se hanyagoljuk el a kapálási munkákat. A kukorica harma­dik, vagy negyedik kapálásá­nak elmulasztása holdanként mintegy két mázsával csök­kenti a termést és ez négy­száz forint jövedelem kiesést jelent. Ezért is fontos, hogy az aratás minél nagyobb ré­szét gépi erővel végezzük el, mert így inkább marad idő a kapálásra, szénabetakarításra és egyéb fontos, az aratással egyidőben jelentkező mező- gazdasági munkákra, A hízott sertés és a vágómar­ha új átvételi árainak megál­lapítása ugyancsak a mezőgaz­dasági termelés belterjes irányban történő előbbrelépé- sét segíti. Külön megemlítette Magyari elvtárs, hogy a 60 ki­logrammon felüli borjú ára is kilónként mintegy másfél fo­rinttal lesz magasabb az eddi­ginél. Ugyanakkor azonban fel kell lépni a spekuláció ellen. nehogy mások nehéz munkájá­nak a gyümölcsét a zugkeres­kedők fölözzék le. Csakis a piac szigorú ellenőrzésével tudjuk biztosítani a bérből és fizetésből élők zavartalan el­látását. Jelentős feladatok vár­nák itt a földművesszövetkeze­tek felvásárló hálózatára. Az állam segíteni fogja a földmű­vesszövetkezeteket, hogy mi­előbb megtalálják működésük leghelyesebb formáját. JÁRÁSI NAGYGYŰLÉS MONORON A monori és gombai mun­kásőrség 9 óra -után indult a monori pártház udvaráról, a Petőfi utcán át a Marx térre. A tér dúslombú fái még állták a napsugarak rohamát. Az árnyas utakon kis csopor­tokba verődve beszélgettek az emberek. Helybeliek? Itt van már Pilisről Klein János. Nyugdíjas. — „Munkásvasárnap“ a mai. Aratják az őszi árpát, rozsot odahaza. Minden perc drága: hisz a vihartól megdőlt gabo­nát géppel aratni nem lehet. De azért itt lesznek a szövet­kezetiek, meg a hizlaldából is. — Pilisről. Nyáregyházáról, Csévharasztról és Káváról teherautókon jönnek majd — veti közbe Kupecz Ferenc mo­nori tanácselnök. — Most szervezik Pilisen a munkásőrséget. A mai gyűlés jó előkészítő .. s Motor berreg, a nyáregvhá- zi VB-titkár érkezik feleségé­vel. — Felütötte fejét a pero- noszpóra. Én is a szőlőből jö­vök. Hajnal óta permeteznek a faluban, ::. Egymás után gördülnek be a teherautóik, kocsik, meg­érkezett a vecsési tűzoltó­zenekar: s ez már a helybelie­ket is sietteti. Németh László, a vecsési művelődési ház igazgatója, látva a zenekar népszerű­ségét, odasúgja: — Hiába, ze­„És lelki béklyó többé nem szorít..Heltai Jenő versét Tóth Zsuzsa gimnáziumi ta­nuló mondta el A monori járási nagygyűlésen Halas Lajos ezredes, a mun­kásőrség országos parancsnoka tartott beszámolót néiszfcözség a mienk. Énekka­runk is sok sikert megért már. Üllőn búcsú van. Mégis so­kan átjöttek. Mikor H. Kovács János, a Járási pártbizottság részéről köszönti az egybegyűlteket, már ezres tömeg zsibong a fák alatt: •Rövid kultúrműsor után Ha­las Lajos elvtárs, a munkásőr­ség országos parancsnoka emelkedett szólásra. — Sok vihart élt át a párt — mondotta —, a harc sok áldo­zatot követelt. A kommunis­ták is emberek: tévedhetnek, de tanulunk a hibákból. — Kevesen jöttek össze a nagygyűlésre, szabadkoztak az itteni elvtársak. Hát szerintem nem. Itt az aratás. Ma is dol­goznak a határban mindenütt. És akik eljöttek: azokat a szí­vük hozta el. — A népszerűséget vissza­szerezni nehéz és fáradságos munka. Nem szép szavak, ha­nem őszinte cselekedetek te­remtik meg újból a bizalmat. 1956 júliusáig a régi pártveze­tőség nem akart a hibák kija­vításához látni. Ez rossz vért szült. Sokaknak és joggal fájt Mi a munkás hétköznapokban bizonyítjuk be, hogy a Petőfi által megénekelt vörös zászló szellemében • menetelünk a szebb jövő felé. Sokszor nem népszerű feladat őszintén a nép javát szolgálni. Különösen rém volt az novemberben. Mert mi, a néphez való hűség 1 Id. Mészáros István fekete ünneplőben jött át Gombáról szellemében jártunk el, mikor I a szovjet csapatok segítségével | védtük meg a proletárdiktatű-1 rát. Ha Horhyéknak joguk volt § az antant segítségét kérni a | nép elnyomására: nekünk jo-| gunk, sőt kötelességünk volt | szovjet segítséggel megvédeni f a nép hatalmát. — Hibákat követett el az el-1 múlt években néhány vezető: í mi a hibákat kijavítjuk, s a té- | velygéseket kiküszöböljük. Az | első ötéves terv teljesen szó- = cializálni akarta a mezőgazda-1 Ságot. Ezt sokan már akkor 1 tamáskodva fogadták. Évszá-1 zados szokásokat megváltoz-1 tatni a legnehezebb..: Ezt fi-1 gyelembe kellett volna venni: | s mi figyelembe is vesszük: 1 Halas Lajos a továbbiakban | kifejtette, hogy az erőszakos 1 szövet'kezetszervezés mellett a 1 begyűjtés (beszolgáltatás) | rendszere is sok kárt okozott. | Meg is szüntettük. — „A kétlakiság” — folytat- | ta beszédét — különösen Pest f környékén súlyos probléma | Ezt mi látjuk. De a kétlaki | dolgozók többsége még nem. | Pedig kulturális, és művelődé- | sí elmaradottságuk nyilván-1 való. Azon leszünk, hogy be-1 láttassuk velük e kettősség át- | kát: visszatérjenek valójában | a földhöz. Kultúrpolitikánk i hibái nagyrészt hozzájárultak | ahhoz, hogy 40 000 fiatal távo- | zott Nyugatra. A jövőben nem i tévesztjük szem elől. hogy | nemcsak igéből él az ember, | Mi tudjuk, hogy az elmúlt ne- | héz hónapokban az írók és az | értelmiség nem az „értelme­sebb" részt választotta, mikent ők hitték. Végül a szabadfelvásárlás ügyében nyújtott bővebb felvi­lágosítást Halas elvtárs. Befe­jezésül hangsúlyozta, hogy or­szágunkban demokráciát bizto­sítunk a dolgozóknak, diktatú­rát alkalmazunk az ellenséggel szemben. A lelkeshangú nagygyűlés a Himnusz szavaival ért véget, majd Halas Lajos elbeszélge­tett a köréje sereglett embe­rekkel. Dél is elmúlt, midőn lassan oszladozott a tömeg, de azzal az elhatározással, hogy délután újból találkoznak: a pártszék­ház. udvarán s a strandon. S hogy csökkent a hőség, délután a monoriak jól sike­rült mulatsággal zárták az utolsó júniusi napot. Sok a munka, de azért idejében megérkeztem A hallgatóság egy csoportja letelepedett az árnyékban ....................................................MiiiiiiiimiiiinliiimmiimiiiiiiiiiiiiiiiMiimimii............... A földművelésügyi miniszter rendelete a tenyészszarvasmarha árak megállapításáról A földművelésügyi miniszter az élelmezésügyi miniszterrel, a pénz­ügyminiszterrel, továbbá az Orszá­gos Arhlvatal elnökével egyetértés­ben az alábbiakban állapította meg a tenyészszarvasmarhák árát: A törzskönyvezett tenyészbika kilogrammonként 35—19 forint, a tehén, vagy vemhes üsző 18—15 fo­rint, a tenyészérett üsző 16—14 fo­rint. A nem törzskönyvezett tehén és vemhes üsző ára 15—13.50 forint, a tenyészérett üsző ára pedig IS­II.50 forint kilogrammonként. A tenyésztési szerződésre nevelt tenyészbikák, vemhes üszők és a tenyészérett üszők átvételekor a fent- meghatározott árakon felül még 10 százalékos szerződéses fel­árat is kell fizetni. A rendelethez csatolt melléklet részletesen foglalkozik a tenyész- áUatok besorolásának minőségi feltételeivel. Új gép - új szappan Szappangyáraink még ebben az évben négy új gépet kapnak a Német Demokratikus Köztársa­ságból. Az új berendezésekkel a húsz éve nem gyártott ABC mosószappant készítik majd. kiváló minőségű szappan gyárt: sához a negyedik negyedévbe látnak hozzá. l — Befejezésül — mondotta | ■ Magyari elvtárs — 'kívánok az 1 aratás munSkájához sok sikert. | erőt és egészséget a nagy gyű- | ■ lés részvevői és családjuk szá- | mára, egész népünk javára. \ j A tapssal fogadott beszéd ! . után csak fokozta a nagygyű- | , lés ünnepi jellegét, hogy a I . gyömrőieik virágcsokorral ked- | 5 veskedtek a miniszterhelyet- | . tesnek, majd a helyi pártbi- | . zottság intéző bizottságának el- | j nőké pár mondatos zárszavát § így végezte: — Kérjüik a részvevőket, fő- | radjanak át a szomszédos Ha- f j lászSkertbe. ahol gondoskodtunk 1 s róla, hogy a továbbiakban is | . mindenki jól érezze magát. I 1 A tapssal és éljenzéssel fo- | r gadott indítvány után a helyi I fúvószenekar is „bemutatko-1 20tí”: pattogó induló hangjai | • mellett fogyasztották el a rész-1 e vevők a fagylaltot, a sört és a | pörköltet, Meleg van, érdekes a beszámoló, jólesik a fagylalt.., PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Pillanatképek — Monorról I. ÉVFOLYAM, 53. SZÄM (} ÁRA 50 FILLER 1957. JŰLIUS 2. KEDD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom