Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-16 / 40. szám
«Sf MEL C/C Irlap 1957. JÚNIUS 16, VASÁRNAP Az Elnöki Tanács rendelete a népbírósági tanácsokról zenek. Ezért a törvényerejű rendelet lehetőséget adott az igazságügyminiszternek arra, hogy egyes járásbíróságokat ilyen ügyek elbírálására kijelöljön. A mai napon megjelent igazságügyminiszteri rendelet a budapesti V. kerületi bíróságot és a megyei bírósági /ék helyeken működő járás- oíróságoikat jelölte ki az ilyen ügyek tárgyalására. Az államtitok megőrzésének biztosításához fűződő érdek megköveteli egyes bűnügyekben a védők körének korlátozását. Ezért a törvényerejű rendelet úgy rendelkezik, hogy ha azt az állam érdekének megóvása különösen indokolja. meghatalmazott vagy kirendelt védőként csak az az ügyvéd járhat el, akit az igaz- ságügymindszter az e célból összeállított jegyzékbe felvett. Új köntösbe öltöznek a váci házak CÉ( yr i GAZDA SZE Készüljünk fel az aratásra Eredeti stílusban tatarozzák Vác régi házait. Képünk az egyik Fő téri felújított ház homlokzatát mutatja (Foto: Berceli J.) A gépek művészei — a kultúra szerelmesei Régen jártam a Csepel Autógyárban, pontosan ez év januárjában. A'ltíkor még Mokkái vezetésével dolgozott a munkástanács. Apró Antal elvtárs beszédét hallgattuk az igazgatósági épület művelődési termében. Első utunk most is oda vezet. Ám ember tervez — Maikkal végez. A hatalmas teremben rajzasztalok állnak, a színpadot lerombolták. Az ellenforradalom könyveket éget, lerombolja a művelődés szentélyeit és fölakasztja a tisztességes embereket. Ez a szentháromsága! Első utunk Jécsey Andor elvtárshoz vezet, aiki a gyár költője Jécsey kiváló lírikus, számtalan verse és prózai költeménye látóit már napvilágot. — Az ellenforradalom erősen visszavetette a gyár kulturális életét, de mint hamu alatt a parázs, tovább izzik. Máris néhány figyelemre méltó eredmény tanúsítja ezt — mondja Jécsey elvtárs. Menjünk be a 'könyvtárba. Madarat tolláról, embert barátjáról és könyveiről ismerjük meg — módosítjuk a régi közmondást, amikor szemügyre vesszük e 11 540 kötetet. Örömmel hallgatjuk a könyv- • táros nő száraz adatait: — A munkásszállással és az ' Ifjúság Házával együtt kilenc könyvtárunk van — köz- j íi. — A fiatalság szívesen ! kölcsönzi az útleírásokat. de 1 a klasszikusokkal is barátko- j zik. Balzac, Tolsztoj, Thomas I Mann, Victor Hugo műveit rendszeresen olvassák. A havi j 2500 forintos utánpótlási keret rendkívül kevés az újabb ki- ! váló műveik beszerzéséhez. — Milyen könyveket olvasnak még? — Jókait, Mvkszáthot, Gárdonyit, de Shakespeare drámái, Cervantes Don Quijóte- ja. Petőfi, Ady és a többi nagy magyar költő művei is közkézen forognak. Jécsey társaságában tovább megyünk. Szép erdőben visz utunk, a hatalmas üzem \ területén. A Motorgyárba igyekszünk, a muzsikusok ,,hazájába", hogy ő is énekel. Érdeklődve figyeljük. Elmondja, hogy 1923 óta énekel különböző munkás- ! karókban. — Sokan, nagyon sokan éne- ' kelnének ebben a gyárban ha ; több támogatást kapnánk, hi- 1 szén még kottára is alig futja. Szomorúan mondja ezt Mo- \ hácsi elvtárs, az olaj énekese — így nevezzük őt magunkban. És arra gondolunk, menynyi tehetség, mennyi lelkesedés szunnyad itt a gépek mellett. Ideje lenne a paraszti, a népi zene mellett a munkás népi zenére is gondot fordítani! Dallamok születnek itt is, nem csupán az eke szarvánál! És föltevésünket azonnal igazolja Mohácsi elvtárs. Elmondja, hogy egyik dalát évtizedek óta húzzák a cigá- ■ nyok.: Búcsúzáskor megígérik az énekesek, hogy nemsokára megismerjük a „népi munkás- dalakat” ... Június 29-én pe- ! dig hallgassuk meg kórusuk) bemutatkozását. A Járműgyár a táncosok tanyája. itt beszélgetünk Rozmán Ilonával. A Járműgyár tánc- együttese május 1-én a Népligetben szerepelt és dicsérő oklevelet nyert. — Soikan és nagyon szívesen s táncolnak — mondja a fiatal j lány. A színjátszók az igazgatósági épületet foglalták el. ők Szigligeti Cigányával aratnak sikert. Kétszer mutatták be a gyárban és Soroksárott, egyszer Ráckevén. Elbúcsúzunk. Érdemes fog- j lalkozm velük, de több oda-1 adással, több áldozattal és akkor a gépek ■művészei új, for- j radalmi 'kultúrával ajándékoz- \ zák meg az országot. Gimes Imre Szűkülnek már megyénk déli járásaiban az őszi árpa- táblák. A beköszöntött meleg időjárás arra figyelmeztet, hogy nincs sok idő a várakozásra, meg kell kezdeni a felkészülést az aratásra. Az aratás legfontosabb elve, hogy minél kisebb szemveszteséggel történjék. Az alapelv gyakorlati megvalósítása két tényezőtől függ. Az egyik a munka legkisebb részletekig történő megszervezése. a másik a növények érésének folyamatos figyelése azért, hogy az egyes növények legmegfelelőbb aratási időpontja azonnal megállapítható legyen. Az eddigi évek tapasztalatai arra tanítanak, hogy az aratás megszervezése ne csak a gépek, eszközök és anyagok számbavételére valamint a munkacrőmérleg elkészítésére terjedjen ki. Igen fontos az is, hogy az aratómunkások ivóvizei való ellátása, étkezése és az éjszakai szállás megoldásának tervei is helyet kapjanak az aratási munkatervben. Napjainkban kell kijelölni már az aratógépek számár., a legalkalmasabb sík és jól elmunkált gabonatáblákat is. Gondoskodni kell arról, hogy a kombájnok „nyújtott“ műszakban dolgozzanak majd. ez annál is szükségesebb, mert a meteorológia nem kecsegtet valami száraz nyárral, így feltétlenül ki kell használnunk a száraz és harmatmentes éjszakákat is az aratásra. A nagy szervezés hevében ne feledkezzünk azonban meg a jövő évi vetőmagvak biztosításáról sem.* Már most ki kell jelölni azokat a táblarészeket vagy táblákat, amelyek a legjobb minőségű (fajtaazonos, gyom- és betegségmentes) termést adják. A kijelölt vetőmagtáblákat keveredésmentesen kell aratni, behordani és csépelni. Hosszú hallgatás után ismét jelentkezem. Sajnos, azzal kell kezdenem, hogy az elmúlt héten Tüske Dani címére kevés levél érkezett. Többen arra hivatkoznak, hogy nem tudják a címünket. Ezért ismételten közöljük, hogy a leveleket Tüske Dani jeligével Budapest, *VIII., Blaha Lujza tér 3., Pest megyei Hírlap szerkesztőségébe küldjék. ‘ Fehér Ferencnek Százhalombattára üzenjük; Tüske Danihoz intézett panaszos levelével kapcsolatban forduljon a helyi tanácshoz. A levél alapján mi nem látjuk indokoltnak a lakbér felemelését; A villanyszámlával kapcsolatosan a fizetési arány nem helyes. Természetesen az állandó vitatkozást egy külön óra beszerelése megszüntetné. Ennek hiányában maguknak a lakóknak kellene a fizetési arányt békés úton megbeszélni. ■k Ha már Százhalombattáról szólunk, megemlítjük, hogy a községben a tanács jól dolgozik. Meglátszik ez a község rendjétől kezdve az adóterv teljesítéséig mindenen. Csak éppen önmagukkal nem törődnek; A tanácsháza ütött-ko- pott, piszkos. Az udvaron sok a szemét, s rozsdás vasak is hevernek ott össze-vissza. A mellékhelyiség falán nagy horogkereszt éktelenkedik. Az ablakok olvan piszkosak, hogy alig lehet átlátni azokon. Ejnye . -■ -. csak éppen erre nem jut idő? ' *• Tüske Dani soha sem késik el. Tudni illik a színi- előadások a kultúrházban 40 perc késéssel kezdődnek, az iskolai megbeszélések harminc perccel a jelzett időpont után, tanácstagi beszámolók megkezdésénél „csak“ 20 perc az eltérés. Hiába, megcáfolhatatlan az a mondás, hogy „Vácott nem lehet sehonnan elkésni.. ■“ >’ * Javítják, újra kövezik Vácott a Klein Károly utcát. Igen helyes és örömmel fogadott intézkedés ez. De Vác legelhanyagoltabb és legjár- hatatlanabb útteste a Kossuth utcában van. A javítás- [ nál nem lehetett volna meg- j fordítani a sorrendet? Ceglédről Opauszky László elvtárs a következő levelet küldte Tüske Dani címére. „Hány órakor lehet reggel Cegleden újságot kapni? Ez a kérdés foglalkoztat igen sok olyan ceglédi lakost, akinek nem jár újság, vagy olyan lapból akar yásárolni, amelyikre nem fizetett elő. A Szabadság tér sarkán levő újságpavilonban pár héttel ezelőtt bejelentettem, hogy rendszeresen szeretnék megvásárolni néhány újságot. Az elárusítónő készséggel jegyezte fel a nevem és azt mondotta, hosv mindennap hét órától — sőt még előbb is — átvehetem a kért újságokat. Azóta nem tudok sem Népakarathoz, sem más olyan újsághoz jutni, amelyiket nem fizettem elő. Negyed nyolckor el kell indulnom a munkahelyemre, társaimmal együtt majd minden reggel ott dühöngünk a pavilon előtt, mivel eddig még nem sikerült nyitva találnunk. Szeretnénk megkérdezni az illetékeseket, hogy valójában reggel mikor kezdik el az újságok árusítását, és miért nem lehet Cegléden az aznaDi újságokat reggel megkapni?“ A válaszra én is kiváncsi vagyok. Mályi Jenőt, az énekkar vezetőjét keressük. Mályi elvtárs szenvedélyes énekes, 40—45 év körül lehet, de még most is tanul, Csóka Béla zeneakadémiai tanár a mestere. — Harminc-harmincöt tagja van az énekegyüttesnek — mondja Mályi elvtárs. — Szűcs Gergely, 'a Rádió munkatársa a karnagyunk. Ebben a pillanatban egy olajos ruhájú, csillogó szemű, középkorú munkás áll meg előttünk. — Mohácsi József vagyok — j mutatkozik be. Megtudjuk,! A szarvasmarhák nyári takarmányozása Kora tavasztól késő őszig — részben a legelő jó kihasználásával, részben a szántóföldi takarmánytermesztés segítségével — a legváltozatosabb takarmányokkal láthatjuk ej állatainkat. Az ilyen természetes takarmány sok vitamint, fehérjét és egyéb értékes táplálóanyagokat tartalmaz, ami a tejtermelésre, a növendékek fejlődésére és a súlygyarapodásra Egyaránt kedvezően hat. A zöldetetés legegyszerűbb módja a legeltetés. A legeltetés legkedvezőbb hatása az anyagcserében mutatkozik. Fokozódik az állat étvágya, az emésztőnedv elválasztása és a táplálóanyagok felszívódása. A tejtermelésre pedig azért különösen jótékony hatású, mert a legelő füvének változatos az aminósav-tartalma, ez pedig értékesebb, mint sok abrak valódi fehérjéje. Általában az a tapasztalat, hogy a tavaszi hónapok idején a jóminőségű legelőn felvett táplálóanyag napi 10—15 liter tej termelésére is elegendő. A tehenek istállói takarmányadagját ezek alapján kell megállapítani. A jó zöldtakarmányozás mellett kisebb arányban, vagy alig kell fehérjepótlásról gondoskodni. A növendékek nevelésénél hasonló a helyzet. Ellenben sok termelőszövetkezetben és községben hiba, hogy a borjakat elválasztás után egyszerűen „kicsapják“ a rendszerint legtávolabb eső és a legrosszabb legelőre. Ezeken a területeken a fejlődő állati szervezet táplálékát csak részben találja meg és az időjárás viszontagságai ellen sem talál megfelelő védelmet. Nyári időszakban tudjuk a legegészségesebb és leggazdaságosabb takarmányt nyújtani szarvasmarháinknak. Ezért kell biztosítani a zöld egész évi folyamatos etetését biztosító „zöld futószalagot“, Védjük meg a fiatal fásításokat A Pest megyei Tanács Kút- és Mélyépítő Vállalata elvállal ásott, fúrott kutak készítését és felújítását, valamint törpevízművek építését. A megszabott áron, minőségi munkát végzünk, garanciával. Állami vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek egyéniek, stb. egyaránt fordulhatnak hozzánk megrendeléseikkel. Pest megyei Tanács Kút- és Mélyépítő Vállalata. Budapest XII., Kékgolyó utca 6. Telefon: 353—916, 154—488. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, legeltetési bizottságok évről évre nagyobb területeket fásítanak. Ebben nincs is semmi hiba. annál több akad viszont a fásított területek további ápolásánál. Ismert előnye a fásításnak, erdőtelepítésnek, hogy nemcsak hűvöst szolgáltat embernek, állatnak egyaránt, hanem a talaj őre is. Az új fásítások, erdőtelepítések nyo - mán a lejtős területeken kisebb mértékű lesz a termőtalajok pusztulása (erózió). A mezővédő erdősávok növelik a terméseredményeket, a homokos területeken kisebb a homokverés veszélye és megszűnik a buckák vándorlása. Ezeket az előnyöket azonban csak akkor érhetjük el, ha a fásításokat meg is védjük Sajnos, megyénk területén említhétünk példát arra, hogy a fásítások megvédésére vajmi kevés gondot fordítanak. A kisoroszi domboldali legelőn telepített csemetéket például a legelőre hajtott állatok úgv tönkretették, hogy ma' már csak néhány ép cserje mutatja a fásítás helyét. Hasonlók a tahitótfalui közös legelő szakaszhatárokat megjelölő erdő- sávjai is. Nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy lehetetlen a fásítások megvédése. A tanácsok, a társadalmi szervek feladata, hogy gondoskodjanak mindennemű területi fásítások megvédéséről és szükség esetén eljárást indítsanak a kártevők ellen. A pedagógusok oktassák ki a tanulóifjúságot a fásítások védelmére, mert sajnos, a legtöbb kártevő a fiatalok köréből kerül ki; Hogyan csípjük vissza a dinnyeindákat ? Az éltető májusi esők hatására igen szépen fejlődik — különösen a palántázással ültetett — görög- és sárgadinnye. Eddigi tapasztalatunk az, hogy nagyon sok dinnyetermelő — különösen vonatkozik ez a kis gazdákra —, nem ismeri a dinnyehajtás visszakurtításá- nak termésfokozó módszerét. Hogyan és mit is kurtítsunk? A görögdinnyét metszeni helytelen, mert termését a főindán hozza. A görögdinnye indáit csak a terméskötődés után, a termés felett lehet kurtítani. Ezzel a termés be- érését meggyorsítjuk, mivel eltávolítjuk a meddő indákat. A sárgadinnye nyesése, csonkítása, visszacsípése, vagy kurtítása már sokkal indokoltabb, mert termését a mellék- inaákon hozza, a főindákon általában csak hím virágokat fejleszt. A két levél felett visszacsípett' sárgadinnye-palánta két oldalhajtást nevel. A fejlődéssel ezeket az oldalhajtásokat később a hatodik— nyolcadik levél felett visszacsípjük. Ha a mellékindákon a gyümölcs a diónagyságot elérte, az indát az ötödik, hatodik levél felett ismét visszacsípjük úgy, hogy a termés felett még két levelet meghagyunk. Ezekkel a kurtításokkal a termőrefordulást és az érést siettetjük, Á Magyar Közlöny június i I5-i száma közli a Népköztár- ! saság Elnöki Tanácsának j 1957. évi 34. számú törvény- j erejű rendeletét a népbírósági tanácsokról és a bírósági szer- j vezet valamint a büntető el- ; járás egyes kérdéseinek szabályozásáról; A törvényerejű rendelet megállapítja, hogy a fővárosi bíróságon és a megyei bírósá- j gokon a népbírósági tanács felállítását az ellenforradalmá- j rok elleni további következetes ! küzdelem, az ellenforradalmi elemek végleges felszámolása, általában a közrend és a közbiztonság további fenntartása és a törvényesség biztosítása tette szükségessé, Az ellenforradalom meg- hatványozta a politikai okokból elkövetett, illetőleg politikai célzatú büntettek veszélyességét a társadalomra, ezért a további konszolidáció, valamint az ítélkezések egyöntetű- ] ségének biztosítása érdekében a törvényerejű rendelet átvette a már régebben bevezetett I gyorsított büntető eljárásra és a Legfelsőbb Bíróságon már korábban felállított népbíró- j sági tanácsra vonatkozó — sz ítélkezés során jól bevált •— rendelkezéseket. A megyei népbírósági tanácsok csak a jelentősebb és a társadalomra fokozottan ve- ; szélyés ellenforradalmi bűntetteket bírálják el. ezért felállításukra nem minden megyei bíróságnál lesz feltétlenül szükség. A vasúti, a közúti, a légi és j a vízi közlekedés és szállítás, továbbá a távközlés rendes működésének vagy biztonsá- ' gának sérelmére elkövetett bűntettek törvényes elbírálása érdekében szükséges, hogy az ilyen bűnügyekben — különbíróságok felállítása nélkül — megfelelő szakképzettséggel j rendelkező tanácsok ítélkez- *
