Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-11 / 35. szám

1957. JÚNIUS 11, KEDD

'k/Cirlap

.'S

ESTE A TANYÁKON

III;

— Régen történt. A vízparton jól fejlett 11—12 éves lány legeltette a libákat. A kislány, Ispán Teréz menhelyből került Beretvás Jánoshoz, aki régi szokás szerint gondozásra vállalt gyerekeket és ilyen módon ingyen munkáshoz jutott;

Ezt Juli nénitől hallottuk. Juli néni töpörödött asszonyka, itt él kicsi kunyhóban, a végtelen tanyavilágban. Nemrégen még a termelőszövetkezetben dolgozott, de most kipiheni egy hosszú élet fáradalmait.

— Bizony, kedvesem, bizony — szól — sok mindent láttam, hallottam, de nem volt nagyon rossz itt, mert sokáig nem tudtuk, hogy jobb is lehetne ; ; .

Juli néni lámpát gyújt, megnézzük kedves arcát: olyan mint egy mesebeli anyóka.

— Akkor tudtuk meg, hogy másképpen is lehetne, amikor Urszin Ágoston 1905-ben tánc- raperdült a hóban, mert kitört az orosz forradalom..;

— Ki volt Urszin Ágoston? *— kérdezzük.

— Kovácsmester az uradalomban — felel Juli néni. — Ű beszélte nekünk, hogy leverték a cárt — később minden bajjal hozzá fordultak. Bizony, kedvesem. Nem volt senki hozzá hasonló. Nappal dolgozott, éjjel a könyveket bújta ;;; szakállt növesztett, mert borotválkozni se volt ideje. Szembeszállt mindenkivel, még az istennel is, ha igazságtalanságot látott, óh istenem, miért nincsenek most is ilyen emberek?

— Talán vannak — próbáljuk megnyugtatni.

— Juli néni hitetlenül ráz- . za a fejét és azt mondja:

— Nem ismerem ki magam közöttük, csak fújja mindegyik, hogy szeretni kell a felebarátját, de nincs helyén a szívük..: ha segíteni akarnak, a iíiásik emberre néznek: jól tennék-e?

Juli néni elhallgat, érezzük, hogy keresi a szavakat, folytatja mondanivalóját, de arra kérjük, meséljen Ispán Teréz életéről. s

— Elmondom — szól halkan — akkor megtudja, mire gondoltam.'

Már húztak a vadlibák, estefelé csípős hideg volt, Teréz éppen indult haza, de hallja, valahol messze zene szól. megállt, figyelt. Október végét jártuk, forrt a bor, berúgott mindenki, aki csak tehette. A kislány újra megindult, amikor elé toppan akkor egy magas ember — Kovács Pista, Beretvás cen- zálja. Most is él a nyomorult, vándorol, kóborol és koldulással lopja a népet. Hová mész? — kérdi a megszeppent gyereklánytól és ráparancsol: „Maradj itt, ráérsz lustálkodni, nincsen még este!"

— Óh istenem, de rettenetes volt — sóhajt Juli néni. Teréz pedig, szegény, újra a vízhez terelte a jószágokat, a libákat és állt a sötét' parton. A zene már nem hallatszott, csak a vadlibák gágogtak. A gyerek félt, mert Kovács is eltűnt. így szorongott fél óráig, de nem mert nekiindulni újra. Egyszerre csak törik a száraz fű valaki talpa alatt, és nemsokára csetelve- botolva elé kerül Beretvás.

Most újra elhallgat Juli néni és szipogva kifúiia orrát, és nagysoká folytatja csak tovább.

— Hát te, mit keresel itt Ilyen későn, miért nem mész már a fenébe, talán a szeretődet várod? Korán lesz még, igaz akkora vagy már. mint a kukorica, letörhetnének . ;: — így beszélt és meglódította a gyereket, aki szegény megtán- torodott és lekuporodva reszketett egy földhanton.

— Mind ilyen, már az anyjukban kezdik ..: Menhelyi szerelemgyerek, az alma nem esik messze a fáiától — mocskolta és mire egészen beestele- delt, olyan sikítást hallottam, ami még most is a fülembe cseng.; 7

Megöltek talán valakit — gondolom irtózva — vagy lidéré volt, mert sok mendemonda járta akkor a tanyákat és Rózsa Sándort is látták éjszaka lóháton, aki már régen halott volt...

— Mire felocsúdtam — folytatja Juli néni — remegve kilopakodtam az útra, de nem hallottam semmit, csak jó távol, mintha imbolyogva botorkálna valaki a sötétben, aztán ez is eltűnt..:

így álltam olt az úton, aztán észreveszem, valami mozog a földön, úgy láttam, fehér köd, de mikor közelebb ért, már tudtam, mi történt

— Teréz libái jöttek egyedül és mentek haza a tanyára.

— Óh istenem — sóhajtott újra Juli néni — rettenetes a szegénynek, amikor baj van és egyedül áll tehetetlenül, csak a gonosz isten van a feje fölött, aki engedi garázdálkodni a bitangokat.;: No, de, ne töprengj Juli, indulj, nagy baj lehet — szóltam rá magamra, és átszaladtam Csörge Danihoz, aki tehenész volt a szomszéd tanyán. Csörge Dani Urszin embere volt, de könnyen járt a keze és a szája, hiába figyelmeztette őt Ágoston. — Amikor benyitottam az istállóba, láttam, állnak Urszinnel a mécses alatt és beszélnek, mellettük Berkó Pista, egy 16 éves legény, aki Daninak segített az állatoknál.

— Te mit keresel itt, Juli, ilyen későn? — kérdezte Urszin — de nem feleltem, csak intettem, jöjjenek gyorsan. Jöttek is, de Csörge még fölkapott egy vastag karót. Kint aztán elmondtam, mindent és mentünk a nádashoz, kerestük mindenfelé. Egy zsombék- ban találtunk rá. Szakadt, rongy szoknyácskában feküdt és összekarmolta mindenhol a nád. A férfiak fölemelték és behozták hozzám. Kimentek az emberek, megmostam a szegény árva arcát, tiszta inget adtam rá. Amikor megkérdeztem félve, mi történt, nem nyöszörgött, nem sírt, csak a szeme villogott vadul..;

— Ne félj lányom, nem tudják meg — szóltam hozzá és megcsókoltam fehér homlokát. —- Amikor megbizonyosodtam, kimentem az emberekhez. — Urszin sovány arcát néztem, olyan volt, mint Krisztusé. Ezt megtoroljuk, nem hagyunk nyugtot nekik, de senki emberfia ne tudjon róla — szólt. És mi megesküdtünk rá, de nem az istennek, hanem magunkba, szegény ember módján, csak a fogunk szorult össze. Teréz harmadnap ment csak vissza ... Hová is mehetett volna. Úgy járt, mint az alvajáró, nem beszélt senkivel, csak gyűlt benne a keserűség, még hozzánk se szólt.

— Hanem egyen valamit, megéhezett biztosan' — mondta Juli néni és kenyeret, tejet tett az asztalra.

— Régen, régen volt ez — folytatta, nincs ilyen bánat már, csak' a jóban gyötrik egymást, mert szenvedés nélkül nem élhetnek;;?

Most nyikorog az ajtó és egy sovány, idős férfi lép be a kunyhóba.

— Csörge Dániel a nevem

— mutatkozik be —, láttam, világosság van, megnézem, mi történt, miért ég ilyen későn a lámpa?

— Beszélgetünk, Dani bácsi. Ispán Teréz meg Beretvás dolgát mondtam el. hanem folytassa maga — mikor husánggal kint állt az országúton ...

— Ispán Teréz? — Farkas lett abból — szólt Dani bácsi

— csak dolgozott veszettül, és haitóttá a béreseket, néha egy órát se aludt, olyan volt a föld. amit művelt... olyan tiszta... szedte a gyomot, mindig és gyorsan járt a keze. Egyszer úgy kupán vágta Pétert, Beretvás fiát, hogv három fogát vesztette. Beretvás- sal meg úgv beszélt, akár a kaocaronggyal. Egyszer kihallgattam. Pörlekedtek a kukoricásnál. Azt mondja neki az öreg: mikor ide vettelek, akkora voltál, mint a kukorica itt.;: Azért morzsolt le zölden — válaszolt és leköpSZERELEM

Szikrák a múltból

Havonta egyszer múzeumi anyagából ad műsort a rádió

A Magyar Rádió munkatársai az elmúlt hónapokban ki- válogatták a hanglemezt árból a nagy írók, költők, színészek, közéleti nagyságok hangját megörökítő felvételeket. A rá- dlp-múzeum egyre gyarapszik: a kortársak, a rokonok és a barátok egymás után adnak becse? lemezeket átjátszásra, s a régi filmek hanganyagából is sok neves ember hangjával bővül. A rádió ebből a múzeumi anyagból havonta egyszer műsort sugároz, Szikrák a múltból címmel.

Áz ügyészség dolga is

te. így beszélt, de nem ment el tőle, várta a halálát, hogy bosszúját kitöltse

A husánggal mi történt? — kérdezzük.

— Elmondom mindjárt, de előbb hallgassa meg, mit tett Berkó Pistával: kerülgette a fiú mindig. Egyszer fiatal csikót fogott be szekerébe, még nem tört be egészen, úgy ment a vízimalomba. Ott áll Teréz, szól valamit neki a fiú, erre a lány úgy megug- rasztotta a lovat', hogy befordult a szekér a mélyvízbe, Pistával. Utána követ kötött a derekára, bezuhant maga is. Ügy mentették ki őket nehezen.

Dani bácsi elhallgat, rágyújt pipájára, aztán elbeszéli, mint forgatta meg a husángot.

— Az országúton lestem soká, egyszer aztán elém került a nyomorult cenzál. Addig ütöttem, vertem, míg vért köpött. Három bordáját törtem el. Kórházba vitték, de egész, séges soha nem lett többé ... Azt mesélte mindenkinek, ló rúgta meg. azért fáj a melle.

Urszin Ágostonról beszéljen s— kérjük.

— Reszketett tőle Beretvás, mint a nyárfalevél... Sokszor látta, hogy a kis Teréz betér hozzá a kovácsműhelybe. Ágoston nem köszönt Beret- vásnak, farkasszemet néztek, ha találkoztak. Hogy jóvá tegye bűnét a gazda — örökbe fogadta Terézt, de Berkó Pistát elkergette. Lett azután, hadd el hadd. Végig járta a fiú lóháton a majort és kikötötte az állatokat. Olyant még ember nem látott... Alig volt ház messze környéken, hol ne lett volna utána eszem-iszomi lakodalom . . .

— És mi lett Ispán Teréz* zel?

— Ahogy az öreg meghagyta halálos ágyán, fia, Péter felesége lett, de nem ám Beretvás akaratából, hanem Urszin Ágoston kívánta így.

■— Nem értem.

— A férje nem nyúlhatott hozzá soha, hanem a földet elherdálta. Vett is belőle minden szegény . j. A béresek csak nézlek . ;j

— A magatokén dolgoztatok, azért hajtottalak benneteket — szólt nekik, amikor bagóért osztotta a földet.

;— Él-e még? kérdezem.

A Dunántúlra költözött és Berkó Pistával kelt egybe. .Hat gyerekük született és mindahány a mi gyerekünk ..

— Háti Urszin Ágoston? Vele mi történt?

— Negyvenöt után párttitkár lett — de ötvenegyben felmondtak neki, mert liberiás — magyarázza Juli néni és majd kitörik a nyelve..;

— Liberálisnak nevezték, mert nagyon szerette az embereket, helyesbíti Dani bácsi, de októberben puszta kézzel, ököllel verte szét a bitangokat, akik a szövetkezethez nyúltak... A Dunántúlra költözött ő is Ispán Terézékhez. Most 80 éves, de párttitkár újra,.,

Gimes Imre

Kétszázhetvenezer holdra e'egendó vetőmagot adtak ki másodvetésre

A Földművelésügyi Minisztérium. központi készletből mintegy kétszázhetvenezer hold terület bevetésére elegendő vetőmagot adott ki másodvetés céljára, elsősorban a termelőszövetkezeteknek. A minisztérium felhívja a termelők figyelmét, hogy az eddigi évektől eltérően a másodvetés ebben az évben elsősorban a zöldtrágyázást szolgálja. A termelők tehát lehetőleg olyan j növényeket vessenek, amelyek j nagytömegű szervesanyag visz- j szapótlását teszik lehetővé.

Elrtélt vagonfosztogató

András Béla Budaörsön, a MÁV állomáson teljesített szolgálatot. Januárban rajtakapták, amint egy külföldi vagonból különböző holmikat emelt el. A rendőrségre vitték, ahol bevallotta, hogy már régebben dézsmálgatja a vagonokat. Elmondotta, hogy cipőt és harisnyát lopott és a szovjet raktárból is vitt haza különböző holmikat. A Pest megyei Járásbíróság most felelősségre vonta András Bélát és lopásért 8 hónapi börtönre ítélte.

Az SZMT elnökségéhez sok panasz érkezett a lakás- építkezésekkel, a kész lakások és az OTP lakásépítési kölcsönök elosztásával kapcsolatban. A dolgozóknak bosszúságot okoznak az igazságtalanságokkal. A lakás- helyzet egyébként a kormánynak is igen nagy gondot okoz. Éppen ezért felháborító, hogy az amúgy is komoly problémát egyesek újabbakkal tetőzik.

Az SZMT elnöksége azért tűzte napirendre Pest megye lakásépítkezéseinek a helyzetét, hogy választ adjon a megye 110 ezer szervezett munkásának a lakásviszonyokról. Meg akarta mondani, hogy ennyi lakásunk van, ennyire van pénzünk, ennyit építünk, ezek és ezek kaptak és kapnak OTP lakásépítési kölcsönt stb.

A minap meg is vitatták, helyesebben megvitatták volna, de a megyei tanács nem tudott elfogadhatóan beszámolni erről. Az elnökségi ülésen azonban fény derült arra, hogy a megyei tanács nem ismeri a tényleges lakáshelyzetet és nem gazdája a lakásügyeknek. Ezt mutatja az is, hogy a megyei tanács elnöke a tervosztályra, a tervosztály pedig az építési osztályra — és fordítva — küldte az SZMT munkatársát, hogy majd ott pontosan, minden kérdésre válaszolnak.

Valóban sok mindent megmondták és papíron kimuSZERETTE A SONKÁT - HAT HÓNAPOT KAPOTT

Majoros Pál biatorbágyi lakos fiatal kora óta nem vetette meg a jó bort Február 28- án megint alaposan felöntött a garatra. Az esti órákban hazafelé indult. Útja a Vöröshadsereg u. 32. szám alatt lakó Simon Mária háza előtt vezetett el. Majoros orrát kellemes illat ütötte meg. Nem tudott ellentállni a kísértésnek, átmászott a kerítésen, a füstölőhöz ment, ahol látta, hogy három sonka lóg a kéményben. Majoros — aki nagyon szerette az ital mellett a son- kát is — leakasztotta mind a hármat és hazavitte. Egy hét múlva jöttek rá a lopásra. Házkutatást. tartottak nála, meg is találták a három sonkát, de nem hiánytalanul. Kiderült, hogy Majoros egy hét alatt hat kiló sonkát kebelezett be. Majoros Pált a Pest megyei Járásbíróság lopás miatt 6 hónapi börtönre ítélte. /

latiak, ami azonban korántsem felel meg a való helyzetnek. A dolgozók azonban „érdekesebb” dolgokról szólották. Véleményük szerint — ezt az elnökség is igazolja — az OTP lakásépítési kölcsönöket nem azok kapják meg, akik leginkább rászorultak és megérdemelnék. Azt mondják, hogy a kölcsönök zömét tisztviselők és főleg a műszaki értelmiség kapja. Ezzel szemben a munkások, az orvosok és állatorvosok kérelme mindig háttérbe szorul. Sem lakást, sem kölcsönt nem kapnak, vagy csak igen kevesen. Nem törődnek az egészségügyi épületek felújításával sem. pedig nagyon sok az egészségtelen és veszélyes épület. Mások azt panaszolják, hogy egyesek eladják a szolgálati lakásokat és a kapott pénzért magánlakást vásárolnak, vagy építenek.

Hagyjuk a felsorolást. Az SZMT elnöksége is megállapította, hogy nagyon sok mulasztás és visszaélés tapasztalható megyénkben a lakásügyek területén és az OTP- kölcsönök elosztásánál. Az SZMT elnöksége és más szervek is vizsgálják már az ügyet, hogy fényt derítsenek az igazságra. Ez nagyon helyes, de hozzá kell tenni: eredményesebb lenne a vizsgálat, ha az ügyészséggel közösen végeznék, mert sok olyan tény van, ami már nemcsak az SZMT, hanem az ügyészség dolga is.

EJTŐERNYŐN SZÁLLÓ TUDOMÁNY...

Az idei nemzetközi geofizikai tudományos év alkalmából minden országban egyidőben kísérleti megfigyelő és észielőgömböket bocsátanak fel, amelyek a légköri viszonyokat vizsgálják, fölmérik és a léggömb kosarában hordozott parányi rádióadókészülékkel tájékoztatják is felőlük a kibocsátó meteorológiai intézetet. A fölbocsátott léggömbök általában Pesttől százkilométeres körön belül hullanak le. Aki a légkörkutató szonda roncsait beszolgál- tatia — a Meteorológiai Intézettől jutalmat kap

Elcsípték

Amikor a feljelentő maga a fegyverrejtegető

Kánya Vince diósdi lakos a közelmúltban bejelentette a rendőrségen, hogy tudomása szerint egyik ismerőse, Szakács Elek pisztolyt rejteget házában. Bejelentésében előadta, hogy ezt a tényt Szakács felesége mondotta el neki.

A rendőrség házkutatást tartott Szakács lakásán és a Kánya által megjelölt helyen, a kémény mellett, egy csíkos rongyba csavarva találtak is egy Frommer Baby gyártmányú pisztolyt. Az eredményes házkutatás után a rendőrség Szakácsot letartóztatta.

Csütörtökön reggel kerültek át az iratok a Budai járási Ügyészségre, ahol késedelem nélkül megkezdték a tanúkihallgatásokat. Elsőnek a feljelentő Kánya feleségét hallgatták ki, aki vallomásában hangsúlyozta, hogy az ügyről nem tud semmit. A kihallgatás alatt Kányáné meglátta az asztalon azt a rongydarabot, amelybe a pisztolyt csavartál? be. Ránézett és meglepődve szólt:

— Hogy került ide ez a csíkos inganyag?

Az ügyész felvilágosította Kányánét, hogy ebbe csavarták be a fegyvert. Mivel gyanús volt neki Kányáné meglepetése, feltette a kérdést:

— Ismeri ezt a rongydarabot? ,

— Hogyne — hangzott a válasz — olyan, mint az uram egyik régi inge.

Felesége kihallgatása közben Kánya a folyósón várakozott. Az ügyész Kányánéval autóval

kiment Diósdra, ahol a régi fehérneműek között találtak egy ugyanolyan mintájú rongyos inget, mint amilyenbe a pisztolyt becsavarták. Mikor a leszakított részt beleillesztették a megmaradt ingbe, kiderült, hogy azt abból tépték ki. Most már a bizonyítékokkal együtt jöttek vissza az ügyészségre, ahol Kánya még mindig türelmesen várakozott.

Az ügyész behivatta Kányát és megkérdezte tőle, miért tette a feljelentést?

Kánya így válaszolt:

— Azért, mert tudtam, hogy a fegyverrejtegetés bűn.

Az ügyész ezután már sorba, tette fel a kereszt kérdéseket, Kánya azonban megmaradt amellett, hogy egyedül a törvényesség védelme késztette arra, hogy a feljelentést megtegye.

Félórai szócsata után az ügyész előrántotta az inget, s a rongydarabot. Kánya székre rogyott. Pár/pillanatnyi csönd után így szólt:

— Látom, megtalálták a bizonyítékokat: bevallom, hogy Szakács nem rejtegetett fegyvert, hanem én csempésztem azt a házába. Már rég féltékeny voltam Szakácsra és ilyen módon akartam eltávolítani az utamból. Bevallom azt is, hogy a revolver is az enyém.

A vallomás megtétele után az ügyész azonnal letartóztat* ta. Ugyanakkor Szakács Eleket szabadlábra helyezték.

Kánya Vince ellen már elkészült a vádirat, melyben fegyverrejtegetéssel és hamis vád emelésének bűntettével vádolják.

—már—