Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-13 / 37. szám

1957. JÚNIUS 13. CSÜTÖRTÖK ""zfCirlap Mint az országban minde­nütt, a Monori Gépállomáson is alaposan fölborította az őszi terveket az októberi ellen- forradalom. Ott függ a fa­lon az őszi ütemterv, augusz­tus. szeptember szépen be­írva, aztán október végén megszakad a sor és az üre­sen ásító teljesítmény-rubri­kák vádlóan kiáltják; mi itt dolgozni akartunk, munkál­kodni akartunk a jövő évi kenyér érdekében, de az el­lenforradalom nem hagyta! Amikor rálőttek a troli tor ist ti firm S Október utolsó hetében még kint dolgoztak a gépállomás erőgépei és november elején még kihordták a szükséges üzemanyagot a gépekhez. Hiá­ba volt meg azonban a jóaka­rat, a propaganda, a felelőt­len emberek zavargása lehe­tetlenné tette a munkát. Pili­sen és Csévharaszton rálőttek, a szántó traktorosokra. Mit lehetett tenni, megkezdték a téli javítást. Aránylag nyu­godtan folyt a munka, bár nem úgy, mint más években. A decemberi, úgynevezett -,.negyvennyolc órás sztrájk“ szele Monorra is eljutott, ak­kor volt két nap kiesés. Aztán ahogy tavaszodott, lassan, vontatottan megin­dult a munka. Ezt a vonta- tottságot persze nem lehet az ellenforradalom számlájára írni, évek óta tavasszal ne­hezen akar megindulni a mun­ka, aztán ahogy elkezdődik, mindig jobban belelendül, egyre ütemesebbé válik. A gépállomás tsz-területe (ahonnan túlnyomórészt a gé­pi munkát igénylik) valamit csökkent. Két termelőszövet­kezet szétesett. Kettő másik meg Zetort vett. Bár a kis Zetor nem tudja az össze® munkát elvégezni, azért szál­lításnál, vetésnél, fogasolás­nál csak elveszi a munkát a gépállomás elől. Sok a szállítás. kevés a tala/mitnka Tavaszon a negyvenhat erő­gép közül negyven kezdett munkába, hat tartalékban maradt. S ebből a negyven gépből is tizenöt gumikere­kű! Aránylag kis földterület, szokatlanul sok gumikerekű vontató, ez magyarázza, hogy amíg 2700 normálholdnyi talajmunkát végeztek el. ad­dig 9600 órás a szállítási tel­jesítmény. f A gépállomáson egyébként az összehasonlítás, az admi­nisztráció miatt minden mun­kát normálholdakba számol­nak át és ez a majd 10 000 órás szállítás több mint 4000 hold megmunkálásának felel meg, tehát a tényleges föld­munka a szállítási munkának csak a fele volt. I Akkoriban a trágyahordás idején két hétre előre lekö­tötték a gépállomás minden vontatóját, azt lehet mondani, 'sorban álltak érte a rendelők. Két gépállomás egyesül I Most, a tavaszi munkák dandárja után az aratásra, a gazdászok rendszerének meg­szüntetése után az egész körzetben végeredményben két szakember maradt, a gép­állomás íőagronómusa és üzemgazdásza. Ezt a problé­mát igyekszik megoldani az az intézkedés, amely szerint a gépállomások brigádvezetői- nek képzett mezőgazdászok­nak kell lenniök, akik taná­csokat adnak és segítik a rendelőket. A nehézség, hogy ezeknek az embereknek vi­szont nincs meg a kellő mű­szaki tudásuk a brigádok ilyen problémáinak megoldá­sára. A megoldás legtöbb helyen az, hogy az eddigi műszaki brigádvezető brigád­szerelő lesz és a brigád élére mezőgazdász kerül. Ö azután az adminisztrációt is megfe­lelően el tudja látni. Ezen a területen a Monori Gépállo­máson még nincs minden rendben, bár a kezdeti lé­péseket már megtették. Teljesítik « terveket Nem ragadtunk ki egy kü­lönösen jó, híres, vagy egy különösen rosszul dolgozó gép­állomást, a cikkben szereplő olyan mint a nagy átlag; nagy szeretettel, akarattal, több­kevesebb sikerrel végzik az itteniek munkájukat. Sikereik egyik legjellem­zőbbje, hogy a szándékosan kiemelt, felsorolt hiányossá­gok ellenére terveiket teljesí­tik és ami a legdöntőbb, a fejlődő gépállomásra ez évben betervezett 427 000 forintos ár­kiegyenlítésből ez idáig 210 000-ret már megtakarítot­tak. Ez természetesen mutat­kozni fog a nyereségvisszatérí­téskor az egyes dolgozók kere­setében is, Megpróbáltuk reálisan meg­mutatni egy gépállomás — ál­talában a többiekre is jellem­ző — fény- és árnyoldalait, összevetve; jó munkát végez­nek az elvtársak Monoron és reméljük, mindent megtesz­nek majd az általunk említett és valószínűleg általuk is is­mert hibák kijavítására, Biztosíték erre a gépállo­más, a gépállomás vezetőinek eddigi jó munkája; Faludi András Megérkezett a gyapot Kéthónapos alexandriai útjáról június 9-én megérkezett az 1200 tonnás „Debrecen” Duna tengerjáró hajó. Nagy meny- nyiségü gyapotrakományt hozott Egyiptomból. A gyapot kirakását 11-én kezdték meg a Csepeli Szabadkikötőben. Képünkön: kirakják az alexandriai gyapotot a Debrecenről A dohányipar ígéretei a Szimfónia ( Az újságok már jónéhány*. íszor megírták, hogy rövidé* sen megjelenik a trafikok* ban a régén oly közkedvelt Szimfónia. t — A sajtó múlt évi hír* adásai nem voltak alaptalan ■nők — mondották a Dohány* ipari Igazgatóságon —, mert már akkor foglalkoztunk a Szimfónia gyártásával. Az ellenforradalom azonban nemcsak a kísérleteinket •szakította félbe, hanem meg­gátolta a külföldi dohány vá­sárlásunkat is. A régi Szim­fónia ugyanis túlnyomórészt külföldi dohányból készültt s csak kevés magyar do* hányt tartalmazott. Mivel az eredeti zamatú cigarettát akarjuk elkészíteni, külföld* röl kell dohányt vásárol* nunk. A kísérleteket már befejeztük. Négy, különbö­ző összetételű keverékből készítettünk Szimfóniát, $ közülük választják ki i szakemberek a legmegfele* lőbbet. Közben beszerezzük a hozzá szükséges külföldi dohánykészletet is. A Szlm* fónia a negyedik negyedév* ben kerül forgalomba, 1 Az ismeretterjesztés új módszereiről1 M int mar irtuk, a ttit Pest megyei elnöksége ülést tartott, amelyen megbe­szélték az ismeretterjesztés feladatait. Mi adott jelentősé­get ennek az ülésnek? Első­sorban az, hogy nem egysze­rűen szervezeti, szervezési problémákról beszéltek az el­nökség tagjai, hanem az is­meretterjesztés új módszerei­ről; Kétségtelen, hogy a TTIT az elmúlt években jelentős si­kereket ért el az ismeretter­jesztés területén. Munkáját azonban gátolták azok a je­lenségek, amelyek azokban az időkben a mozgalmi élet min­den területén megvoltak. Min­denekelőtt a dogmatizmus, a sablon, az egyes kérdések vul. garizálása és a kérdések ál­talánosságban való felvetése. Nem igen lehetett felismerni az országos elnökség és a me­gyei szervezet munkatervében a különbséget. Holott az or­szág különböző területein kü­lönböző formában és módon Mert fényes volt a csizmájuk... Vannak dolgok, amelyeket — ha aprósá­goknak tűnnek is — sohasem tud elfelej­teni az ember, , Védőügyvéd nélkül nem lehet büntető tárgyalást tartani } Orosz László budapesti la­kos Budapest felé igyekezett motorkerékpárjával, amely­nek pótülésén barátja foglalt helyet. Már sötét volt, mikor Üllő előtt szembe jött vele egy tehergépkocsi. Orosz a reflek­tortól elvakult, de nem állt le, hanem tovább folytatta útját. 'Az utolsó pillanatban vette észre, hogy vele egyirányban egy kivilágítatlan szekér ha­lad, amelybe beleszaladt. Orosz László súlyos térdsérü­lést szenvedett, barátja köny- nyebb sérülésekkel úszta meg az összeütközést. A Monori Járásbíróság tár­gyalta első fokon az ügyet, s Orosz Lászlót testi épség ve­szélyeztetése miatt négy hó­napi börtönre ítélte, melyet mert sok vizet lá­tott. Egész nap esett az eső s 6 szolgálatban volt. Járta a ha­tárt. Bőrig ázott. Pocsolyákon, víz­zel telt árkokon kellett átgázolnia. A késő őszi szél a csontjait is átjár­ta. Jólesett neki a meleg, a fény, a bor. Nem figyélt a hangulatra, Bér- czyre, önmagával volt elfoglalva. A törzsőrmester hirtelen támadt gondolata alap­ján magához in­tette a pulttól a legényeket. — Gyertek, igya­tok velem egy po­hárral. A fiúik kelletle­nül léptek az asz­talhoz, látszott rajtuk, csak azért mennék, mert az őrsparancsnok hívja őket. — Mit lógatjá­tok az orroto­kat? Elmaradtak a komák? Majd jönnek! — kia­bálta színlelt du- hajkodással Bér­czy, miközben a poharakat töltö­gette. A legények koc­cintottak, csak éppen az illen­áőség kedvéért megemelték a po­harukat, megkós­tolták a bort s visszaálltaik a pulthoz. A törzsőrmes­ter p öffeszkedve, kedvtelten szem­lélte mogorva arcukat. — Mit szólsz a hangulathoz? — bökte oldalba a szakaszvezetőt. — Mit? Hogy* •— riadt azfelsze- szeskedő ábrán­dozásaiból. — Ku­tya hangulat — állapította meg rövid nézgelődés után. Hol vannak a 'legények? A többiek? •— Alit gon­dolsz? Otthoni Tisztítják a csiz­májukat. Már ré­gen itt álltak a kocsma előtt, de én az árokba ker­gettem őket. — Diadalmasan el­mosolyodott em­lékezés közben. — Hogy kapkod­ták a lábaikat a nagy sárban. Jó volt nézni. >— Oszt mért kergetted őket? ■— Mert fényes volt a csizmájuk. Filyó Mihály gazdasági, társadalomtudós mányi kérdésekről vitázni a lapban. Vannak jó elképzelé­sek, amelyek megvalósítása előbbreviszi politikai, társa­dalmi, gazdasági és kulturális életünket. Miért ne vitázzunk! azonos célokért a szocialista építés platformján; Az ismeretterjesztő munka' nem valami elszigetelt dolog a társadalomban. Mint mái mondottuk, a tömegpolitikai munka és nevelés része. Ezérí a helyi klubéletek kialakításán ban, a különböző rendezvé­nyek megtartásában érvényen sülnie kell a helyes irányítás, nak. Ha a társulat helyi szer* vezetei együtt dolgoznak <t pártszervezetekkel, a pártbH zottságokkál és azok irányítá­sával alakítják a helyi politi* kát, a társadalmi és gazdasági életet, ha az ismeretterjesztés pártos lesz, akkor a társulat betölti feladatát. Hiszen értel­miségünk sem akarhat mást* mint pártunk; műveltté, szép­pé, gazdaggá tenni ezt az or­szágot és boldoggá a népet; Ehhez az út a proletárdikta­túrán át vezet. A Z ELNÖKSÉG HATÁRO­ZATA hangsúlyozza aá új módszerek keresésének szükségességét. Meg kell ta­lálnunk a módot, hogy a dol­gozók nagy tömegét vonjuk be az ismeretterjesztő munkába,- hogy az ellenforradalmi táma­dás következtében elsorvadt klubéletet virulóvá tegyük és aktivizáljuk a megye értelmi­ségét. Mindezt — hangsúlyoz­za a határozat — csakis a pártszervezetek segítségével érhetjük el. uj módszerek a kirándulások, országjárás szervezése, a sajtópropaganda felhasználása, a személyi kap­csolatok megteremtése, az if­júsági pártoló tagság létesítései stb. Meg vagyunk róla győződve, hogy a TTIT Pest megyei el­nöksége az elkövetkezendő hónapban jelentős sikereket ér el és ősszel már arról adhat' számot, hogy hivatását becsü­lettel teljesítette. Tettenértbetörő a bíróság előtt ba és felelősségre vonta Bírót; aki így válaszolt: — Igaz, furcsának tűnhet, hogy a lakásban vagyok, de ezt kiutalták részemre, mert azt mondták, hogy a lakók disszidáltak. Most csak meg­néztem a lakást. Gergőné most már magához tért és erélyes hangon távo­zásra szólította fel. Biró azon­ban magával vitt egy vattaka­bátot, egy női kulit, egy pár nylon-harisnyát és egy kis üveg kölnivizet. A rendőrség elfogta, s a bí­róság négy hónapi börtönbün­tetésre ítélte, amelyet három évi próbaidőre felfüggesztett* i Biró István, budapesti lakos állott vádlottként a Pest me­gyei Járásbíróság előtt. Az volt a vád ellene, hogy múlt év de- cember 22-én Budaörsön be­mászott egy ház alagsori szel­lőzőablakán, feljutott a föld­szinti lakrészbe és Itt kezdett mindent összeszedni, ami a ke- zeügyébe került. Már majd­nem összecsomagolta a lopott dolgokat, amikor hazatért a lakás tulajdonosa, Gergő Ist­vánná. Nem kis rémülettel látta, hogy a szobában ég a villany | és ott ismeretlen férfi motosz- : kál. Gergőné bement a szobá­jelentkeznek az ismeretter­jesztés feladatai. A mostani nyári munkaterv már tükrözi azt a törekvést, hogy az országos elnökség elvi platformján állva, a mégye sajátos helyzetét figyelembe, véve, végezzük az ismeretter­jesztő munkát. A Z ISMERETTERJESZTÉS az általános nevelőmun­kának része. Mégis sokoldalú, mert felöleli a helyi politikai, irodalmi, művészeti, agrártu­dományi, biológiai, egészség- ügyi, földrajzi, műszaki isme­retek terjesztését. A nyári munkatervben szerepel pél­dául a „Pest megye mezőgaz­dasága továbbfejlődésének út­ja“ című előadássorozat. Nyíl. ván Pest megyében is hatnak a mezőgazdaság fejlődésének főbb törvényei, erre a terület­re is érvényesek a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­nek elvei. Mégis másképpen vetődnek fel mind a tovább­fejlődés, mind pedig az át« 1 szervezés problémái. Pestme- ; gyében virágzó kertkultúra ; van, a dolgozó parasztok nagy j része belterjesen gazdálko- i dik, mások a tájadottságok, j mint mondjuk Hajdúban, ahol i főleg külterjesen gazdálkod- I nak. Hogyan és miként tör- ; ténjen tehát az átszervezés, a i továbbfejlődés? Erre kell vá- j laszt adnunk, erről beszél- ! nünk, vitatkoznunk kell és | ismertetni a már kialakult jó : módszereket, tapasztalatokat, i A tapasztalatok összegyűjtése, j ismertetése a társulat egyik ; feladata. A MEGYEI SZERVEZET a múltban nem használta ki azt a lehetőséget, amelyet a megyei lap nyújtott. Az új munkaterv már tükrözi, hogy az elnökség felismerte a sajtó jelentőségét és felhasználja az ismeretterjesztő munka foko­zására. Igaz, hogy a Pest me­gyei Hírlap pártlap, de lehe­tőséget nyújt arra, hogy kü­lönböző véleményeknek helyt adjon, lehet esztétikai, iskola- politikai, ifjúság-nevelési, köz­4 cigányok húz- -z'x ták a talp- alávalót. Az üve­geknek csak az alján csillogott már a bor, de a hangulat rossz volt. Az emberek, főleg idősebbek, szótlanul ültek az asztal körül, o, lá­nyok pedig a pa- dőkon kuporog­tak. Legény csak egy-kettő álldo­gált a pult körül, ők sém mentek a lányok közé. A terem egyik : sarkában, a kály- \ ha mellett ült \ Bérczy György \ törzsőrmester úr ! egyik társa­\ val. Egyenruhá- \ ban volt, ka'kas- \ tollas kalapját a í szék karjára \ akasztotta, Lát- \ hatóan élvezte a j nyomott csendet, \ a poharak egy- í hangú csörömpö- I lését. \ Társa, az őrs I szakaszvezetője in- | kább poharának \ az alját nézeget- 1 te sűrűn. Szerette 1 a bort, az ivást | tartotta az egyik 1 legelőkelőbb Ua- 1 tonaerénynek. Ma | különösen ízlett i neki a szőlő leve, felfüggesztett. Az indokolás szerint Orosznak le kellett vol­na addig állnia, amíg a szem­be jövő autó reflektora vakí­totta. Mivel azonban tovább folytatta útját, megszegte a KRESZ idevonatkozó szabá­lyait. Fellebbezés folytán került az ügy a Pest megyei Bíróság­hoz, ahol megállapították, hogy Orosznak a járásbírósá­gon nem volt ügyvédje. A me­gyei bíróság az ítéletet meg­semmisítette, mert ügyvéd nélkül büntető tárgyalást nem lehet megtartani. Utasította a Monori Járásbíróságot, hogy új tárgyalást tartson, amelyen jelen keil lennie Orosz László védőjének is,­cséplésre készülnek a gépállo­más dolgozói. Nagy szervezeti változások is lesznek. Átveszik a Gyöm- rői Gépállomás területét, gé­peit. Gyomron ezentúl az anyaállomásnak egy kitelepí­tett üzemegysége fog működ­ni. Eddig négy-négy brigádte­rületre oszlott a két gépállo­más területe, most az egyesí­tett gépállomás hat brigád­körzetet szervez. Addig is folyik a gépek kar­bantartása, előkészítése a nagy nyári munkára. Tizedikén volt a gépszemle, a sorbanálló cséplőgépeken, kombájnokon jelentős hiányosságot nem ta­láltak, készen állnak a gépek a nyári munkára. Huszonkét gabonacséplő, 5 aprómag- cséplő (ebből 2 borsóra), 4 kombájn és 2 aratógép várja a betakarítást. Nem ilyen biztató a helyzet a gépek foglalkoztatottságát illetően. Mindössze 1906 nor- málholdnyi földmunkára van a tsz-ekkel szerződésük és eb­ből csak 433 hold kombájn­aratásra és 35 hold (!) arató­gépre. Úgy néz ki, hogy a négy kombájn közül csak há­rom fog dolgozni. Rossz, na­gyon rossz arányok ezek. Az sem vigasztaló, hogy az összes előrelátható cséplés 800 vagonnyi (ami 4500 normál­hold földmunkának felel meg) és ezzel, valamint a már lekö­tött, kb. 2000 holdas földmun­kával úgy-ahogy teljesíteni le­het a 6510 normálholdra szá­molt nyári tervet. tál előkészített <i cséplés Ez azonban csak papíron megnyugtató. Hiányoznak a tsz-mezőgazdászok, hiányzik a meggyőző szó, nem elég erő­teljes a gépállomás területén a gépi földmunka érdekében végzett politikai felvilágosító munka, ez a magyarázata an­nak, hogy bár a tervet papí­ron teljesíteni fogják, a gép­állomás mégsem tölti be telje­sen feladatát: nem folyik nagyüzemű gépi földmunka. Maga a cséplés, ami az idén a munka zömét jelenti, a jó előkészület képét mutatja. A munkacsapatokat 85 százalék­ban már összeállították, meg­kötötték a szerződéseket, tud­ják, melyik traktoros gépe mellett kik fognak az egyes csapatokban dolgozni. Egy kérdés nyitott még ezen ’ a területen. És ez a közös szé­rűről történő aprómag-cséplés problémája. Rendkívül gaz­daságtalan a pár órás apró­mag-cséplés érdekében ud­varról udvarra vontatni a gépet, ezért hozták azt a rendelkezést, hogy köz­ségenként közös szérűre kell összehordani az aprómagot és ide áll majd a cséplőgép. Gombán például nem értik meg a község vezetői ezt a rendelkezést és azzal uta­sítják vissza, hogy nincs meg­felelő hely közös szérű léte­sítésére.-1 hrifjthtl- veaetésről, Ha a gépállomás munkáját értékeljük, még egy kérdést fel kell vetni. A tsznmező­Szántás után — aratás előtt Egy Pest megyei gépállomás életéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom