Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-16 / 40. szám
1957. JÚNIUS 16, VASÁRNAP «fr ntcrr.r k/Cirlap 3 EGY JOBB SORSRA ÉRDEMES ÜZEM Látogatás a nagykőrösi pipagyárban I tői a koporsóig mindent gyártanak. Mert azt meglátja és tapasztalja is az ember, ha beszél velük, hogy úgv élnek itt, mint egy nagy család. Közösek az örömök és a gondok. Ezek az emberek összetartottak az ellenforradalom alatt is. Egyetlen napra se állt le a munka. Hát nem meglepő, hogy ilyen állapotok közepette áprilisban 134, májusban meg 170 százalékos a teljesítményük? Januártól májusig a tervezett nyereségük 32 ezer t forint volt. Teljesítettek 113 ; ezer forintot! Mi adott nekik ! erőt?! Ugye, milyen csodá'a- ; tos a munkásszív, ha tudja, i nem hiába dolgozik, mert sa- [ ját hazája lesz ezáltal gazdagabb! A tanácsnál Bartha Antal elnök elvtárssal. Lengyel Ambrus elnökhelyettessel és Reszeli Soós Ambrus titkárral rövid értekezést folytattunk. Bár most léptek hivatalba, mégis talán sikerült elindítani az ügyet a megvalósulás útján. Szóba jött ideiglenes megoldásként az állami gazdaság tágas, kihasználafan, az üzemhez közel levő raktár- helvisége. majd végleges megoldásként az állomás közelében levő. jelenleg a SZEFU által istállónak használt helyiség. Természetesen, sokat kell még tenniök az elvtársaknak, mire sikerül megnyugtatóan elintézni e jobb sorsra érdemes üzem ügyét. Nemcsak helyiség. de beruházás is szükséges. Mindenesetre egy biztató: megvan az akarat, a szív hozzá és elgondolások is vannak a tanács vezetői részéről. Ha a többi illetékes is ilyen készséges lesz, hamarosan minden akadály eltűnik az ügy útjéből« — kas —1 Úi iiiemrészt, elsmóberendeiést kap a Nagymarosi Gépgyár A Nagymarosi Gépgyár csiszolóüzeme régi. elavult épületben van. Szellőzőberendezése korszerűtlen. De hamarosan elkészül az új épület, amelybe ez az üzemrész átköltözik. A gépek és az új szellőzőberendezés felszerelésével a tervek szerint a harmadik negyedévben végeznek és akkor egészséges környezetben, új, korszerű berendezéssel dolgoznak majd a csiszolóüzem munkásai. Az épület és az új berendezés mintegy 500 ezer forintos költséggel épül. Baj van azonban még a galvanizáló üzemrész szellőzőberendezésével; működik, de nem tisztítja kellőképpen a levegőt, pedig itt galvanizálás közben az egészségre ártalmas gázok keletkeznek. Az üzemben védőételekkel igyekeznek óvni az embereket az egészségtelen levegő hatásától; Megyénk első vendéglátóipari kombinátja A napokban nyílt meg megyénk első vendéglátóipari kombinátja Dunakeszi községben. Képünkön az italmérő helyiségét láthatjuk „QURWLO" FORINTOK ■> a ragt/ kt»í fegget mi iigg húr am tanulsága' Az ország gazdasági helyzete fokozott pénzügyi fegyelmet követel. Nincs helye a felelőtlen pénzkezelésnek, az ezt eltűrő liberalizmusnak. A nép forintjaival nem szabad, nem lehet felelőtlenül gazdálkodni. Ha a lentebb elmondottakban nem is tízezrekre rúgó összegek szerepelnek, a tanulság mégis mindenképpen megszívlelendő. Igazgató, főkönyvelő Vác város tanácsának ipari osztálya fegyelmi eljárást indított Sztolicsnyi Lajos, a Váci Vegyesipari Vállalat volt igazgatója, valamint Csépánvi Elemér, a Váci Motor- és Gépjavító Vállalat főkönyvelője ellen a két vállalatnál tapasztalt pénzügyi szabálytalanságok miatt. Érdemes megállnunk egy pillanatra: a szabálytalanságokat két olyan ember követte el. akik bizalmi beosztást töltöttek be, s akik tettükkel azt bizonyították, hogy méltatlanok a bizalomra. De érdemes azt is megjegyezni, hogy olyan beosztású két emberről van szó, aki a vállalaton belül már nem érzett maga felett ellenőrzést s Így könnyen a szabálytalanságok Útjára tévedt; Furcsa üzlet !£ | A Váci Vegyesipari Válla- 1 lat a Pest megyei Mosoda Vál- ! lalat részére gépjavítást ren- § delt meg a Váci Motor- és 1 Gépjavító Vállalatnál. A gépii Javító nem végezte el a mun- | kát, ennek ellenére Sztolicsnyi | Lajos igazgató kifizetés cél- 1 jaból felvette a gépjavítási ősz- ! szeget, azt állítólag a mosoda I páncélszekrényében helyezte 1 el, legalább is a vizsgálatkor | a pénzt ott találták meg. De I hogy közben is ott volt-e, azt | senki nem tudja. Már ez a I dolog is érthetetlen és fur- 1 csa. De még furcsább az, hogy | az el nem végzett munkáról | számla készült, amelyet Szto- ! licsnyi Lajos igazgató, a gépja- | vitánál pedig Csépányi Ele- ! mér főkönyvelő írt alá, és Bokor Lajos, a mosoda üzemvezetője hitelesítette, akinek betegágyához vitték ki a számlát aláírásra. Miért volt olyan sürgős? Csak éppen a munka elvégzése nem volt fontos? Sztolicsnyi Lajos engedélyezte és maga is foglalkozott Kertész Dezső budapesti kisiparossal kötött „üzlettel“. Kertész bedolgozónak jelentkezett. A gyár ellátta anyaggal, pénzzel. Kertész Dezső összeszedte mindazt, amit csak lehetett, s utána disszidált. A vállalat a pénzt eljuttatta Kertészhez, de a pénzfelvételről szóló bizonylatok aláírását „már nem tudták megoldani“, így most nem lehet eldönteni, hogy lényegében hová is lett a pénz. Dupla és senki Csépányi Elemér, a Gépjavító Vállalat főkönyvelője több esetben egy bizonylatra kétszer AZ ESKÜ \annak dolgok, amelyeket — ha apróságoknak tűnnek is - sohasem tud elfelejteni az ember. A Üzemi bizottságok! Gyárvezetőségek ! Az ipari tanulók nyári jutalomtáborozásához sátrak bérelhetők a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalatnál, Budapest, IX, kér, Közraktár utca 32. grund volt mindenünk: a futballpályánk, a homókos gödrünk, a kiránduld és táborozási helyünk. A grund szemétdombjain tettünk felfedező, kutató utakat, játszottunk inr diánosdit. Ha tehettük, kora reg- géltől késő estig ott tanyáztunk a korhadt léckerítés tövében, Már csak azért is, mert őrködnünk kellett a csapat birodalma fölött, amely a Zsil utca és a Közraktár utca közötti sarkot foglalta magában. Ott büszkélkedett a várunk, amelynek tartóoszlopai a rozoga kerítés, darabjaiból kerültek ki. De szép vár volt. Mi építettük, Lónyay utcai és Bakáts téri fiúk. Tornyot is emeltünk a falaira, védőárkába a Dunából hordtuk a vizet, a felvonóhíd biztosított bennünket a váratlan tárna- dóktól. Két csapat vetélkedett a grund- ért. Azaz nem is érte vetélkedtünk, hanem rajta, mert tudat alatt valameny- nyien elismertük, hogy a másiknak is joga van rúgni a rongylabdát a salakos, kavicsos „pályán". De szinte naponként verekedtünk. A másik csapat Telepes utcai és Ráday utcai fiúkból verődött össze. Makacsok mltak ők is, mint mi. Az utcán, vagy az iskolában ha találkoztunk, nem is köszöntöttük egymást. Nekik is volt váruk az átellenes sarokban, de ha jól emlékszem, az övék nem volt olyan szép, nem nyújtott annyi biztonságot, mint a miénk. Egyik nap azután végeszakadt a grundon az aranyéletnek. Uj, hatalmas hódítók érkeztek a birodalmunkba: építőmunkások. Egy ideig még romantikusabbnak tűnt a. grund, mély gödreivel, tégla- és fahegyeivel, de hamarosan egészen kiszorultunk róla. Izgatott tanácskozásókat tartottunk, hogyan foglaljuk vissza. Szerettük a grun- dot. Nem volt más játszótér a közelben. Nekünk szinte az egész világot jelentette az a négy utcára nyíló, csupasz földterület. A két csapat megbékélt egymással. A régi ellenségek együtt főzték a fantasz- tikusabbnál fan- tasztikusabb terveket. „Megverjük és elzavarjuk az építőket.“ „Felgyújtjuk az épületfát.“ „Pokolgépet dugunk a pincébe.“ De hát ezeket nem leheis felvette az arra járó összeget. Sok bizonylatról hiányzik a felvevő aláírása, így nem. tudni, -hová került a pénz. Az egyes vásárlásokról van ugyan szabályos bizonylat, de azokon átvevő már nem szerepel, így azt sem tudni, hová kerültek a vásárolt anyagok. Csépányi Elemér nyilván tisztában volt szabálytalanságaival, s ezért a vállalat köny» vetésében a legnagyobb rendetlenséget hagyta. A vállalat első negyedévi mérlege teljesen hibás volt, s az áprilisi zárással június 4-ig sem készültek el. Tanulságok Több tanulsága is van e két ügynek. Sztolicsnyi Lajos azzal védekezik, hogy nem ismerte a pénzügyi ügyvitelt Mentség lehet-e ez egy igazgató számára? Nem lehet mentség. Az igazgatónak kötelessége ismerni a pénzgazdálkodás főbb szabályait. Elkövetett szabálytalanságait nem mentheti ilyesmivel; Csépányi Elemérnek előző munkahelyén is hasonló ügyei voltak. Nem volt valami helyes dolog ilyen „ajánlólevél“ ellenére őt főkönyvelőnek megtenni. Áz első tanulság tehát az, hogy megfelelő személyi válogatással, a politikai megbiz- hatóság és szakmai hozzáértés mérlegelésével sok ehhez hasonló ügy — de másmilyen is — eleve elkerülhető. Az említett emberek nem egy, hanem több szabálytalanságot követtek el. amelyekre a megfelelő ellenőrzés hiánya adott lehetőséget. A gépjavítónál uralkodó könyvelési állapotoknak már jóval előbb az illetékesek szemébe kellett volna tűnniök. A második tanulság tehát az, hogy elsősorban a kommunisták, a pártszervezetek ellenőrző munkája fokozódjék a visszaélések megakadályozása érdekében, de a városi tanács ipari osztálya is jelentősen javítson ellenőrző munkáján, s ne csak akkor jöjjenek rá a hibákra, amikor azok már visszaélésekké fajulnak. Sztolicsnyi Lajos és Csé- pánv Elemér ellen fegyelmi eljárás indult. A harmadik tanulság tehát az. hogy a nép forintjait büntetlenül nem lehet elherdálni; — mottó — A tavalyinál is jobb bortermés várható nem éri őszig — a tavalyi jó közepesnél is jobb bortermés várható. A rézgálicelosztás megszervezésének, s az idejében végzett permetezésnek köszönhető, hogy az országban jelentős peronoszpóra-fertőzés eddig nem volt. Hasonlóképp sikerült meggátolni az alföldi szőlőkben fenyegető ilonca tömeges elterjedését is. I Tudják-e, hogy megyénkben *-------------Nagykőrösön var az ország egyetlen pipagyára' Nem? Nem csoda, hisz sokáig külkereskedelmi szakembereink sem tudták-és ezért külföldről rendelték a dohányosok által oly keresett cikket a gyökérpipát. Képesek voltak 70—80 forintos pipákat behozni, holott ez az üzem ugyanazt a minőséget 43—52 forintos árban állítja elő. Szerencsére ez már a múlté. Ma a nagykőrösi pipagyár, becsületes nevén Faáru és Do- hányzócikkgyártó Vállalat igyekszik kielégíteni a hazai pipaszükségletet; Azért csak igyekszik, mert eddig még nem tudott az igényeknek eleget tenni, mivel 60—70 ezer pipa gs szipka kellene havonta és körülbelül 45 ezret tudnak készíteni; Hogy miért? Majd a továbbiakból kiderül. Nem kell csüggedni, hamaro- Ban lesz elegendő, jó nagykőrösi gyökérpipa; Ezek után hadd vezessem végig olvasóinkat az üzemen. Üzem helyett inkább kóce- rájt kellett volna írni. Ez jobban illik hozzá. Előtte az utcán farönkök. A kapun belül balra a portásfülke. Menjünk, mutatkozzunk be: — Jó napot kívánok, az üzem igazgatóját keresem -•— így szólok a portásnak nézett fiatalemberhez. És megmutatom az igazolványomat. — Én vagyok. Tessék elvtárs parancsoljon* Kovács László vágyóik, Aztán bemutatja a műszaki vezetőt. Bélteki Pált. Látják, hogy nagyon meglepődtem, hisz az igazgatót portásnak néztem & mindjárt meg is magyarázzák a helyzetet. — Sajnos, nincs helyünk, így most itt az irodánk a portásfülkében. Van még egy irodánk a tanácsházán, de az messze van ide. Még fel sem ocsúdhatok az első meglepetés után. amikor az igazgató, ez a vígkedélyű, barna fiatalember belémkarol és így invitál: — Ügy is tudom, nem bennünket akar megnézni, hát nézzünk szét a műhelyekben; I Az udvaron vég‘S farakások.---------------- Hátul, ahol az export-gyümölcsládák készülnek, serényen dolgozik Bányai János és brigádja. Olyan gyorsan ütik a fába a szegeket, hogy alig tudom szemmel kísérni. Szinte hihetetlen, hogy ez a pár ember 25 ezer ládát készít havonta. Igaz, hogy ennek háromszorosa kellene, de ..; de erről is majd később. — Nézzük meg a gépüzemet f— invitál tovább az igazgató. Ez is fával telerakva, gép, gép hátán; Fűrészpor mindenütt. Fülledt levegőben, izzadva dolgoznak itt Fodor István, Brónai István, S. Orosz István, Bugyi József és társaik. Az udvari földszintes épületből átmegyünk az utcafronton levő ódon, egyemeletes üzemrészbe. Gép, gépre zsúfolva itt is. Transzmissziók hajtják a gépeket. Szinte elviselhetetlen a hőség. Nehéz, fullasztó a levegő. Itt kezdődik a pipagyártás. Szatmári bácsi, a pipák nagymestere Miskei Józseffel, Faragó Ambrussal, Rab Balázsnéval és a többi esztergályossal formálja, alakítja a pipákat, a * különböző színű és fazonú szipkákat a biliárd-dákókat, a vasalónyeleket és ki tudná felsorolni, hogy még mit. Következik a hasonlóan zsúfolt festőműhely és a napszemüveg-gyártó részleg. Itt kapják gyönyörű patinájukat a pipák és a szipkák. Meglep», milyen szép formájú napszemüvegeket készít az ezermester Ács Balázs két társával. Az asztalosműhely következő állomásunk. Tele fával, gép- [ pel, bútordarabokkal, emberrel. Itt is nagyon egészségtelen | a levegő. Csoda, hogy mégis I jókedvvel dolgozik itt — a töb- 1 bihez hasonlóan — a Balogh- és a P. Nagy-brigád. Végre ismét kijutunk a szabadba. — Menjünk, nézzük meg a bútorfestő műhelyt — hallom j az igazgató szavait, de alig figyelek ré, úgy megviselt e I rövid séta a műhelyekben. Kimegyünk az utcára át a másik oldalra, pár házzal odébb betérünk egy kapun. Le a pincébe. Itt a bútorfestő műhely. Gyönyörű bútorok sorakoznak. A festő nincs itt. az igazgató magyaráz. — Két éve gyártunk konyhabútort és festett hálógarnitúrát. Tíz konyha és tizenkét Káló készül havonta. A fényezett hálógarnitúrát elsején kezdtük gyártani. Ebből körülbelül öt készül el havonta. Közben mutogatja az egyes darabokat. Nem tudom palástolni csodálatomat. — Gyönyörű — mondom — biztosan tetszik a vásárlóknak is. Hova szállítanak bútort? — Csak Nagykőrösre és környékére szállítunk. Annyi a rendelés, hogy augusztusig sem tudjuk kielégíteni a vevőket, de mindig jön hozzá új mondja. | Visszamegyünk üzembe. vendégek várnak az igazgatóra; Kánya Sándor, a HVDSZ munkavédelmi osztályáról és Pratsch Vilmos, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsától; Ez idő alatt ók is megnézték az üzemet. Miután kölcsönösen bemutatkoztunk, Kánya elvtárs bevitt az úgynevezett mosdóba. Szekrény, szekrény hátán, a falon pár tusoló éktelenkedik. _Nézze, ez a mennyezet hamarosan beszakad — mondja. F elnézek és látom, jó nagy helyen behajtott már a „plafon“, ki tudja, melyik pillanatban szakad le. Sehol egy pad ahová leülhetne a munkás, az „ebédlő“ együtt van az öltözővel. Megtudom, hogy a már említett egyemeletes épület tűzfala is kidőléssel fenyeget. Szóval summa-summarum. a két új vendég oda lyukad ki. hogy leállítják a veszélyes helyeken levő üzemrészeket, ha rövidesen nem költöznek u.i épületbe. Ezt közük az igazgatóval is. Csodálkozom, hogy nem lepődik meg, nyugodtan mondja: _ Tudják-e az elvtársak, hogy évek óta veszekszünk ú. helyért? Egy dossié tele van az ezzel kapcsolatos levelezéssel, feljegyzésekkel, és meg sem történik semmi. Csak elutasítás és rengeteg ígéret _De talán most sikerül — te szi hozzá —, most került tanács élére Bartha Antal elvtárs. ő biztosan elintézi, hisz = a tanács vállalata vagyunk. | — Gyerünk, beszéljünk ve- | le — javasolja valaki. Mind- | nyáján elfogadjuk az ajánla- | tot és el is indulunk a ta- | nácshoz ilyen rossz körülmények kö- | zött szinte középkori állapo- | tokban így helytáll ez a 68 | munkás, akik — amint az | igazgató mondja — a bölcső-1 tett megvalósítani. És a hatalmas ház, a Horthy Miklós Református Gimnázium csak ügyre épült. Azért igyekeztünk akadályozni a muitka folyamatosságát. Esténként egy fiú ordítozással, dö- römböléssel magára vonta az éjjeliőr figyelmet, a csapat többi tagja addig az épület másik részén szétfeszít- gette az állványokat, ledöntötte a friss falrészeket, köveket dobált a mészbe, kilyukaszt gáttá a cementes zsákokat. De pár eset után már négy éjjeliőr vigyázott az építkezésre. Zsebredugott kezeikkel, tehetetlenül ődöngtünk az utcákon. Már álőre gyűlöltük a gimnazistákat, az úri fiúkat, akik majd megtöltik az épület folyosóit, termeit, akik ezt a grundot, ezt a szemétdombot is elvették tőlünk. És azon a napon, amikor a „kormányzó úr" \ felavatta az isko- 1 Iáit, szent eskü- I véssél megfogad- | tűk, hogy gimná- | ziumba egyikünk | sem megy soha | tanulni. 1 Nem is men- § tünk. Gimná- | ziumba nem. Pedig később, | a felszabadulás § után már mehet- § tünk volna. Filyó Mihály 1 Országszerte erőteljes fejlődésnek indultak a szőlők; a legutóbbi meleg napokban 60—70 centimétert nőttek a hajtások, a levelek p>edig úgy megerősödtek, hogy — a szakemberek véleménye szerint — hamarosan ki is nőnek a pe- ronoszpóra „foga“ alól. De nem csupán a lomb, a fürthozam és a zömével most induló virágzás is jól Ígér: a becslések szerint — ha nagyobb baj