Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-16 / 40. szám

1957. JÚNIUS 16, VASÁRNAP «fr ntcrr.r k/Cirlap 3 EGY JOBB SORSRA ÉRDEMES ÜZEM Látogatás a nagykőrösi pipagyárban I tői a koporsóig mindent gyár­tanak. Mert azt meglátja és tapasztalja is az ember, ha be­szél velük, hogy úgv élnek itt, mint egy nagy család. Közö­sek az örömök és a gondok. Ezek az emberek összetartot­tak az ellenforradalom alatt is. Egyetlen napra se állt le a munka. Hát nem meglepő, hogy ilyen állapotok köze­pette áprilisban 134, májusban meg 170 százalékos a teljesít­ményük? Januártól májusig a tervezett nyereségük 32 ezer t forint volt. Teljesítettek 113 ; ezer forintot! Mi adott nekik ! erőt?! Ugye, milyen csodá'a- ; tos a munkásszív, ha tudja, i nem hiába dolgozik, mert sa- [ ját hazája lesz ezáltal gazda­gabb! A tanácsnál Bartha Antal elnök elvtárssal. Lengyel Ambrus elnökhelyettessel és Reszeli Soós Ambrus titkár­ral rövid értekezést folytat­tunk. Bár most léptek hiva­talba, mégis talán sikerült el­indítani az ügyet a megvaló­sulás útján. Szóba jött ideig­lenes megoldásként az állami gazdaság tágas, kihasználafan, az üzemhez közel levő raktár- helvisége. majd végleges meg­oldásként az állomás közelé­ben levő. jelenleg a SZEFU ál­tal istállónak használt helyi­ség. Természetesen, sokat kell még tenniök az elvtársaknak, mire sikerül megnyugtatóan elintézni e jobb sorsra érde­mes üzem ügyét. Nemcsak he­lyiség. de beruházás is szük­séges. Mindenesetre egy biz­tató: megvan az akarat, a szív hozzá és elgondolások is van­nak a tanács vezetői részéről. Ha a többi illetékes is ilyen készséges lesz, hamarosan minden akadály eltűnik az ügy útjéből« — kas —1 Úi iiiemrészt, elsmóberendeiést kap a Nagymarosi Gépgyár A Nagymarosi Gépgyár csi­szolóüzeme régi. elavult épü­letben van. Szellőzőberendezé­se korszerűtlen. De hamaro­san elkészül az új épület, amelybe ez az üzemrész átköl­tözik. A gépek és az új szellő­zőberendezés felszerelésével a tervek szerint a harmadik ne­gyedévben végeznek és akkor egészséges környezetben, új, korszerű berendezéssel dolgoz­nak majd a csiszolóüzem mun­kásai. Az épület és az új be­rendezés mintegy 500 ezer fo­rintos költséggel épül. Baj van azonban még a gal­vanizáló üzemrész szellőzőbe­rendezésével; működik, de nem tisztítja kellőképpen a levegőt, pedig itt galvanizálás közben az egészségre ártalmas gázok keletkeznek. Az üzemben vé­dőételekkel igyekeznek óvni az embereket az egészségtelen le­vegő hatásától; Megyénk első vendéglátóipari kombinátja A napokban nyílt meg megyénk első vendéglátóipari kombinátja Dunakeszi községben. Képünkön az italmérő helyiségét láthatjuk „QURWLO" FORINTOK ■> a ragt/ kt»í fegget mi iigg húr am tanulsága' Az ország gazdasági helyze­te fokozott pénzügyi fegyel­met követel. Nincs helye a felelőtlen pénzkezelésnek, az ezt eltűrő liberalizmusnak. A nép forintjaival nem szabad, nem lehet felelőtlenül gaz­dálkodni. Ha a lentebb el­mondottakban nem is tízez­rekre rúgó összegek szerepel­nek, a tanulság mégis min­denképpen megszívlelendő. Igazgató, főkönyvelő Vác város tanácsának ipari osztálya fegyelmi eljárást in­dított Sztolicsnyi Lajos, a Váci Vegyesipari Vállalat volt igazgatója, valamint Csépá­nvi Elemér, a Váci Motor- és Gépjavító Vállalat főkönyve­lője ellen a két vállalatnál ta­pasztalt pénzügyi szabályta­lanságok miatt. Érdemes megállnunk egy pillanatra: a szabálytalansá­gokat két olyan ember kö­vette el. akik bizalmi beosz­tást töltöttek be, s akik tettük­kel azt bizonyították, hogy méltatlanok a bizalomra. De érdemes azt is megjegyezni, hogy olyan beosztású két em­berről van szó, aki a vállala­ton belül már nem érzett ma­ga felett ellenőrzést s Így könnyen a szabálytalanságok Útjára tévedt; Furcsa üzlet !£ | A Váci Vegyesipari Válla- 1 lat a Pest megyei Mosoda Vál- ! lalat részére gépjavítást ren- § delt meg a Váci Motor- és 1 Gépjavító Vállalatnál. A gép­ii Javító nem végezte el a mun- | kát, ennek ellenére Sztolicsnyi | Lajos igazgató kifizetés cél- 1 jaból felvette a gépjavítási ősz- ! szeget, azt állítólag a mosoda I páncélszekrényében helyezte 1 el, legalább is a vizsgálatkor | a pénzt ott találták meg. De I hogy közben is ott volt-e, azt | senki nem tudja. Már ez a I dolog is érthetetlen és fur- 1 csa. De még furcsább az, hogy | az el nem végzett munkáról | számla készült, amelyet Szto- ! licsnyi Lajos igazgató, a gépja- | vitánál pedig Csépányi Ele- ! mér főkönyvelő írt alá, és Bo­kor Lajos, a mosoda üzemve­zetője hitelesítette, akinek be­tegágyához vitték ki a szám­lát aláírásra. Miért volt olyan sürgős? Csak éppen a munka elvégzése nem volt fontos? Sztolicsnyi Lajos engedé­lyezte és maga is foglalkozott Kertész Dezső budapesti kis­iparossal kötött „üzlettel“. Kertész bedolgozónak jelentke­zett. A gyár ellátta anyaggal, pénzzel. Kertész Dezső össze­szedte mindazt, amit csak le­hetett, s utána disszidált. A vállalat a pénzt eljuttatta Kertészhez, de a pénzfelvétel­ről szóló bizonylatok aláírását „már nem tudták megoldani“, így most nem lehet eldönteni, hogy lényegében hová is lett a pénz. Dupla és senki Csépányi Elemér, a Gépjaví­tó Vállalat főkönyvelője több esetben egy bizonylatra kétszer AZ ESKÜ \annak dolgok, amelyeket — ha apróságoknak tűnnek is - sohasem tud elfelejteni az ember. A Üzemi bizottságok! Gyárvezetőségek ! Az ipari tanulók nyári jutalomtáborozásához sátrak bérelhetők a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalatnál, Budapest, IX, kér, Közraktár utca 32. grund volt mindenünk: a futballpályánk, a homókos göd­rünk, a kiránduld és táborozási he­lyünk. A grund szemétdombjain tettünk felfedező, kutató utakat, játszottunk inr diánosdit. Ha te­hettük, kora reg- géltől késő estig ott tanyáztunk a korhadt léckerí­tés tövében, Már csak azért is, mert őrködnünk kellett a csapat birodalma fölött, amely a Zsil utca és a Közraktár utca közötti sar­kot foglalta ma­gában. Ott büsz­kélkedett a vá­runk, amelynek tartóoszlopai a rozoga kerítés, da­rabjaiból kerül­tek ki. De szép vár volt. Mi épí­tettük, Lónyay utcai és Bakáts téri fiúk. Tor­nyot is emeltünk a falaira, védőár­kába a Dunából hordtuk a vizet, a felvonóhíd bizto­sított bennünket a váratlan tárna- dóktól. Két csapat ve­télkedett a grund- ért. Azaz nem is érte vetélked­tünk, hanem raj­ta, mert tudat alatt valameny- nyien elismertük, hogy a másiknak is joga van rúg­ni a rongylabdát a salakos, kavi­csos „pályán". De szinte naponként verekedtünk. A másik csapat Te­lepes utcai és Rá­day utcai fiúkból verődött össze. Makacsok mltak ők is, mint mi. Az utcán, vagy az is­kolában ha talál­koztunk, nem is köszöntöttük egy­mást. Nekik is volt váruk az át­ellenes sarokban, de ha jól emlék­szem, az övék nem volt olyan szép, nem nyúj­tott annyi bizton­ságot, mint a miénk. Egyik nap az­után végeszakadt a grundon az aranyéletnek. Uj, hatalmas hódítók érkeztek a biro­dalmunkba: épí­tőmunkások. Egy ideig még romantikusabbnak tűnt a. grund, mély gödreivel, tégla- és fahe­gyeivel, de hama­rosan egészen ki­szorultunk róla. Izgatott tanács­kozásókat tartot­tunk, hogyan fog­laljuk vissza. Szerettük a grun- dot. Nem volt más játszótér a közelben. Ne­künk szinte az egész világot je­lentette az a négy utcára nyíló, csu­pasz földterület. A két csapat megbékélt egy­mással. A régi el­lenségek együtt főzték a fantasz- tikusabbnál fan- tasztikusabb ter­veket. „Megver­jük és elzavarjuk az építőket.“ „Fel­gyújtjuk az épü­letfát.“ „Pokol­gépet dugunk a pincébe.“ De hát ezeket nem lehe­is felvette az arra járó össze­get. Sok bizonylatról hiányzik a felvevő aláírása, így nem. tudni, -hová került a pénz. Az egyes vásárlásokról van ugyan szabályos bizonylat, de azokon átvevő már nem szerepel, így azt sem tudni, hová kerültek a vásárolt anyagok. Csépányi Elemér nyilván tisztában volt szabálytalansá­gaival, s ezért a vállalat köny» vetésében a legnagyobb ren­detlenséget hagyta. A vállalat első negyedévi mérlege telje­sen hibás volt, s az áprilisi zá­rással június 4-ig sem készül­tek el. Tanulságok Több tanulsága is van e két ügynek. Sztolicsnyi Lajos az­zal védekezik, hogy nem is­merte a pénzügyi ügyvitelt Mentség lehet-e ez egy igazga­tó számára? Nem lehet ment­ség. Az igazgatónak kötelessé­ge ismerni a pénzgazdálkodás főbb szabályait. Elkövetett szabálytalanságait nem ment­heti ilyesmivel; Csépányi Elemérnek előző munkahelyén is hasonló ügyei voltak. Nem volt valami he­lyes dolog ilyen „ajánlólevél“ ellenére őt főkönyvelőnek megtenni. Áz első tanulság tehát az, hogy megfelelő személyi vá­logatással, a politikai megbiz- hatóság és szakmai hozzáértés mérlegelésével sok ehhez ha­sonló ügy — de másmilyen is — eleve elkerülhető. Az említett emberek nem egy, hanem több szabálytalan­ságot követtek el. amelyekre a megfelelő ellenőrzés hiánya adott lehetőséget. A gépjaví­tónál uralkodó könyvelési ál­lapotoknak már jóval előbb az illetékesek szemébe kel­lett volna tűnniök. A második tanulság tehát az, hogy elsősorban a kom­munisták, a pártszervezetek ellenőrző munkája fokozódjék a visszaélések megakadályozá­sa érdekében, de a városi ta­nács ipari osztálya is jelentő­sen javítson ellenőrző munká­ján, s ne csak akkor jöjjenek rá a hibákra, amikor azok már visszaélésekké fajulnak. Sztolicsnyi Lajos és Csé- pánv Elemér ellen fegyelmi el­járás indult. A harmadik tanulság tehát az. hogy a nép forintjait bün­tetlenül nem lehet elherdálni; — mottó — A tavalyinál is jobb bortermés várható nem éri őszig — a tavalyi jó közepesnél is jobb bortermés várható. A rézgálicelosztás megszer­vezésének, s az idejében vég­zett permetezésnek köszönhe­tő, hogy az országban jelen­tős peronoszpóra-fertőzés ed­dig nem volt. Hasonlóképp si­került meggátolni az alföldi szőlőkben fenyegető ilonca tö­meges elterjedését is. I Tudják-e, hogy megyénkben *-------------Nagykőrösön var az ország egyetlen pipagyára' Nem? Nem csoda, hisz sokáig külkereskedelmi szakembe­reink sem tudták-és ezért kül­földről rendelték a dohányo­sok által oly keresett cikket a gyökérpipát. Képesek vol­tak 70—80 forintos pipákat behozni, holott ez az üzem ugyanazt a minőséget 43—52 forintos árban állítja elő. Szerencsére ez már a múlté. Ma a nagykőrösi pipagyár, be­csületes nevén Faáru és Do- hányzócikkgyártó Vállalat igyekszik kielégíteni a hazai pipaszükségletet; Azért csak igyekszik, mert eddig még nem tudott az igényeknek ele­get tenni, mivel 60—70 ezer pipa gs szipka kellene havon­ta és körülbelül 45 ezret tud­nak készíteni; Hogy miért? Majd a továbbiakból kiderül. Nem kell csüggedni, hamaro- Ban lesz elegendő, jó nagykő­rösi gyökérpipa; Ezek után hadd vezessem végig olvasóin­kat az üzemen. Üzem helyett inkább kóce- rájt kellett volna írni. Ez job­ban illik hozzá. Előtte az ut­cán farönkök. A kapun belül balra a portásfülke. Menjünk, mutatkozzunk be: — Jó napot kívánok, az üzem igazgatóját keresem -•— így szólok a portásnak nézett fiatalemberhez. És megmu­tatom az igazolványomat. — Én vagyok. Tessék elv­társ parancsoljon* Kovács László vágyóik, Aztán bemutatja a műszaki vezetőt. Bélteki Pált. Látják, hogy nagyon meg­lepődtem, hisz az igazgatót portásnak néztem & mindjárt meg is magyarázzák a helyze­tet. — Sajnos, nincs helyünk, így most itt az irodánk a por­tásfülkében. Van még egy irodánk a tanácsházán, de az messze van ide. Még fel sem ocsúdhatok az első meglepetés után. amikor az igazgató, ez a vígkedélyű, barna fiatalember belémkarol és így invitál: — Ügy is tudom, nem ben­nünket akar megnézni, hát nézzünk szét a műhelyekben; I Az udvaron vég‘S farakások.---------------- Hátul, ahol az export-gyümölcsládák készül­nek, serényen dolgozik Bányai János és brigádja. Olyan gyor­san ütik a fába a szegeket, hogy alig tudom szemmel kí­sérni. Szinte hihetetlen, hogy ez a pár ember 25 ezer ládát készít havonta. Igaz, hogy en­nek háromszorosa kellene, de ..; de erről is majd később. — Nézzük meg a gépüzemet f— invitál tovább az igazgató. Ez is fával telerakva, gép, gép hátán; Fűrészpor minde­nütt. Fülledt levegőben, izzad­va dolgoznak itt Fodor István, Brónai István, S. Orosz István, Bugyi József és társaik. Az udvari földszintes épület­ből átmegyünk az utcafronton levő ódon, egyemeletes üzem­részbe. Gép, gépre zsúfolva itt is. Transzmissziók hajtják a gépeket. Szinte elviselhetet­len a hőség. Nehéz, fullasztó a levegő. Itt kezdődik a pipa­gyártás. Szatmári bácsi, a pi­pák nagymestere Miskei Jó­zseffel, Faragó Ambrussal, Rab Balázsnéval és a többi esztergályossal formálja, ala­kítja a pipákat, a * különböző színű és fazonú szipkákat a biliárd-dákókat, a vasalónyele­ket és ki tudná felsorolni, hogy még mit. Következik a hasonlóan zsú­folt festőműhely és a nap­szemüveg-gyártó részleg. Itt kapják gyönyörű patinájukat a pipák és a szipkák. Meglep», milyen szép formájú nap­szemüvegeket készít az ezer­mester Ács Balázs két társá­val. Az asztalosműhely követke­ző állomásunk. Tele fával, gép- [ pel, bútordarabokkal, ember­rel. Itt is nagyon egészségtelen | a levegő. Csoda, hogy mégis I jókedvvel dolgozik itt — a töb- 1 bihez hasonlóan — a Balogh- és a P. Nagy-brigád. Végre ismét kijutunk a sza­badba. — Menjünk, nézzük meg a bútorfestő műhelyt — hallom j az igazgató szavait, de alig figyelek ré, úgy megviselt e I rövid séta a műhelyekben. Kimegyünk az utcára át a másik oldalra, pár házzal odébb betérünk egy kapun. Le a pincébe. Itt a bútorfestő mű­hely. Gyönyörű bútorok sora­koznak. A festő nincs itt. az igazgató magyaráz. — Két éve gyártunk konyha­bútort és festett hálógarnitú­rát. Tíz konyha és tizenkét Ká­ló készül havonta. A fényezett hálógarnitúrát elsején kezd­tük gyártani. Ebből körülbelül öt készül el havonta. Közben mutogatja az egyes darabokat. Nem tudom palás­tolni csodálatomat. — Gyönyörű — mondom — biztosan tetszik a vásárlóknak is. Hova szállítanak bútort? — Csak Nagykőrösre és kör­nyékére szállítunk. Annyi a rendelés, hogy augusztusig sem tudjuk kielégíteni a vevőket, de mindig jön hozzá új mondja. | Visszamegyünk üzembe. vendégek várnak az igaz­gatóra; Kánya Sándor, a HVDSZ munkavédelmi osz­tályáról és Pratsch Vilmos, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsától; Ez idő alatt ók is megnézték az üzemet. Miután kölcsönösen bemutatkoztunk, Kánya elvtárs bevitt az úgyne­vezett mosdóba. Szekrény, szekrény hátán, a falon pár tusoló éktelenkedik. _Nézze, ez a mennyezet ha­marosan beszakad — mondja. F elnézek és látom, jó nagy helyen behajtott már a „pla­fon“, ki tudja, melyik pilla­natban szakad le. Sehol egy pad ahová leülhetne a mun­kás, az „ebédlő“ együtt van az öltözővel. Megtudom, hogy a már említett egyemeletes épü­let tűzfala is kidőléssel fenye­get. Szóval summa-summarum. a két új vendég oda lyukad ki. hogy leállítják a veszélyes he­lyeken levő üzemrészeket, ha rövidesen nem költöznek u.i épületbe. Ezt közük az igazga­tóval is. Csodálkozom, hogy nem lepődik meg, nyugodtan mondja: _ Tudják-e az elvtársak, hogy évek óta veszekszünk ú. helyért? Egy dossié tele van az ezzel kapcsolatos levelezés­sel, feljegyzésekkel, és meg sem történik semmi. Csak el­utasítás és rengeteg ígéret _De talán most sikerül — te szi hozzá —, most került tanács élére Bartha Antal elv­társ. ő biztosan elintézi, hisz = a tanács vállalata vagyunk. | — Gyerünk, beszéljünk ve- | le — javasolja valaki. Mind- | nyáján elfogadjuk az ajánla- | tot és el is indulunk a ta- | nácshoz ilyen rossz körülmények kö- | zött szinte középkori állapo- | tokban így helytáll ez a 68 | munkás, akik — amint az | igazgató mondja — a bölcső-1 tett megvalósíta­ni. És a hatalmas ház, a Horthy Miklós Reformá­tus Gimnázium csak ügyre épült. Azért igyekez­tünk akadályoz­ni a muitka folya­matosságát. Es­ténként egy fiú ordítozással, dö- römböléssel ma­gára vonta az éj­jeliőr figyelmet, a csapat többi tagja addig az épület másik ré­szén szétfeszít- gette az állványo­kat, ledöntötte a friss falrészeket, köveket dobált a mészbe, kilyu­kaszt gáttá a ce­mentes zsákokat. De pár eset után már négy éjjeli­őr vigyázott az építkezésre. Zsebredugott ke­zeikkel, tehetetle­nül ődöngtünk az utcákon. Már álő­re gyűlöltük a gimnazistákat, az úri fiúkat, akik majd megtöltik az épület folyosóit, termeit, akik ezt a grundot, ezt a szemétdombot is elvették tőlünk. És azon a na­pon, amikor a „kormányzó úr" \ felavatta az isko- 1 Iáit, szent eskü- I véssél megfogad- | tűk, hogy gimná- | ziumba egyikünk | sem megy soha | tanulni. 1 Nem is men- § tünk. Gimná- | ziumba nem. Pedig később, | a felszabadulás § után már mehet- § tünk volna. Filyó Mihály 1 Országszerte erőteljes fejlő­désnek indultak a szőlők; a legutóbbi meleg napokban 60—70 centimétert nőttek a hajtások, a levelek p>edig úgy megerősödtek, hogy — a szak­emberek véleménye szerint — hamarosan ki is nőnek a pe- ronoszpóra „foga“ alól. De nem csupán a lomb, a fürtho­zam és a zömével most induló virágzás is jól Ígér: a becslé­sek szerint — ha nagyobb baj

Next

/
Oldalképek
Tartalom