Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-19 / 42. szám

1957. JÜNIUS 19, SZERDA ””&Cirlap 3 60 tztt i/iUUeudezá 1Z00 litte söc 25 mázsa fagylalt T-Ö&& tztc adag- halászlé > a vasárnapi eredmény _____________________________________J A nyári idény beköszöntésé- ' ■fel állandóan napirenden sze­repel a Dunakanyar kérdése. Az elhangzott vélemények kü­lönbözőek: jót is, rosszat is le­het hallani, olvasni a Duna­kanyar nyári felkészüléséről. A nagy „hajrában“ mi is „íct- rándultunk“, hogy személyesen győződjünk meg a helyi prob- ! lémákról, Közlekedési szerveink munkája Csak dicsérni tudjuk mun- [ Héjukat. Közlekedési szerveink óriási forgalmat bonyolítanak j le a Dunakanyar vidékén. Va­sárnaponként a menetrend j szerinti vonatokon kívüi az IBUSZ — a MÁV-val karöltve — három állandó jellegű ki- j ránduló vonatot indít a Nyu- i gati-pályaud varról. Egy-egy : vonat mintegy ezer kirándulót j szállít. Ugyanakkor még egy ; kiránduló jellegű vonat in- ! dúl az egyéni és csoporté« ki- j rándulók részére. Általában a | vonaton utazó kirándulók szá­ma a Dunakanyar irányába négy és félezer fő egy-egy na. pen. _ A MÁVAUT is megfeszített erővel dolgozik. Az Élmunkás térről óránként indul autóbusz Vác felé. iskolák, üzemek, vállalatok dolgozói igényel­nek külön autóbuszokat, gyak­ran két napra, szombat—va­sárnapra. Ezenkívül külön­böző társadalmi szervek, ; így Vasárnaponként három ki­ránduló hajó indul; a váci ágon egy, a íkisdunai ágon két. tő. Évek folyamán a Dunaka­nyar kiránduló helyeinek lá­togatottsága hajóforgalom szempontjából is kialakult. Például a múlt évi statisztika szerint Nagymarosra huszonöt- ezren, Vácra ötezren utaztak a nyári hónapokban. A vonat-é autóbusz- és ha­Egyöntetűek, ízlésesek, takarosak a Dunakanyar kis­vendéglői. Képünkön a dunakeszi kombinát étterme látható például a TTIT szervez ta­nulmányi kirándulásokat « Dunakanyar kirándulóhelyei­re. A MÁVAUT vasárnapon­ként különjáratokat is indít. Így egy-egy vasárnapi utasfor­galom körülbelül ezer fő. Figyelemre méltó a MA­HART személyforgalma is. jóforgalom mellett említésre méltó a kerékpárosok és mo. torkerékpárosok „hada“ is, Ugyanakkor vannak csoportos kirándulók — főleg fiatalok, akik huzamosabb ideig tartóz­kodnak a Dunakanyar sátortá­boraiban; A Váci Vendéglátóipari Vállalat napirenden á Dunakanyar el­látási kérdése szerepel. — Több árura van szükség, főleg hűsítő és üdítő italok szállítását kell biztosítani — hangzik az egyöntetű megái- lapítás. Szepesi Dezső igazgatóhe­lyettes és Fazekas Mátyás szakszervezeti bizottsági elnök egy sor megoldásra váró prob­lémát sorol fel. Szó van itt a ! szoros elszámolásról, a sza- badkasszás üzletekről, fagy- lallgép-javításról, gázhiányról ; és áramkorlátozásról, szak- emberhiányról és még egy sós problémáról. Legtöbbet a kis­vendéglő-rendszer kiépítésé­nek kérdése merült fel és megtudtuk, hogy a váci já­rásban ez a múlt év elején kezdődött. E típus beállítása sikerrel is járt; a járás a meg- 1 hirdetett versenyben országos ! viszonylatban a vidékiek kö­zött első helyen Szerepelt. Utunk következő állomása az egyik érdekelt fél; a Váci Vendéglátóipari Vállalat Köz­pontja. Éppen értekezlet van, Kékduna cukrászda terasza Nógrádverőcén Hátha még megoldanák az il­letékesek azokat a problémá­kat, amelyeket a területen ta­pasztaltunk. Legtöbb helyen, így a váci Kőkapu vendéglő­ben Teasdale Róbertné, a j nagymarosi ,,Ezrejóban“ Ko- j vács János és az Éva cukrász- l dában Gálit Jánosné a szak- I munkás utánpótlás hiányról panaszkodik. A legnagyobb probléma végig a Dunakanyar vendéglőiben, cukrászdáiban a vasárnapi áramszünet, illetve a délelőtti áramkorlátozás. A legnagyobb fennakadást az okozza, hogy a kiesést gázzal seim tudják pótolni, kevés a : járás kiutalási kerete. Például j a váci Halászkertnék, a «00- rádverőcei Kékdunának és a többi vendéglőnek is szombat­vasárnap ez komoly problémát okoz és ebből adódik a kirán­dulók jogos zúgolódása a sok­szor félórás váltakozások miatt. Az ilyen problémák mellett is — a Váci Vendéglátóipari Vállalathoz tartozó üzemegy­ségek dolgozói megállják a he­lyüket és csak elismeréssel szólhatunk róluk. Hatvanezer vikkendező Már szombaton a déli órák­ban hajón, vonaton és autó­buszon megindult Vác, Nagy­maros, Zebegény. Nógrádverő- ce és Visegrád felé a hétvégi pihenésre és fürdésre vágyó dolgozók tömege. Vasárnap délig a különböző közlekedési eszközökön hatvanezren lep­ték el a Dunakanyar fürdőhe­lyeit és szórakozóhelyeit. Ez a hatalmas tömeg nem ér­te váratlanul a vendéglátó- ipart. előre gondoltak a nagy megrohanásra. A kirándulók scrbanállás nélkül jutottak a habzó sörhöz, a jéghideg fröccsökhöz, a különböző hű­sítő italokhoz, az ínycsiklando­zó falatokhoz, fagylalthoz, cukrászsüteményekhez. Az idei rekordforgalom két nap­ján „ Dunakanyarban 1200 li­ter sör, 150 liter bor. öt <mázsa szörp „ hozzávaló ásványvíz­zel, 25 mázsa fagylalt, sok ezer adag halászlé, frissen sült, szendvics és 60 ezer forint ér­tékű sütemény fogyott el. Külön kellemes meglepetés érte a Dunán csónakázókat és vitorlázókat. A nagymarosi, visegrádi és kisoroszi szaka­szon feltűnt a Váci Vendég­látóipari Vállalat motoros bü­fécsónakja, amely „hívásra házhoz szállítva’’ a szomjas és éhes csónakázó mellé Siklott- Rendelésre sört, bort. szörpöt, fagylaltot és frissen sültet szol­gált ki a Duna hullámain. Amikor a csónakázók között elterjedt az úszó vízibüfé híre, a motorost négy-öt, néha tíz evezős is körülfogta, akik így oltották szomjukat és csillapí­tották éhségüket. Az úszóbüfé a part közelé­ben a sátortáboroknál és a ki­sebb szigeteken iá kikötött, hogy az ittlévőket gyorsan és udvariasan kiszolgálhassa. A Dunakanyar szórakozó he­lyei — élén a Váci Vendéglátó- ipari Vállalat vezetőségével — ezen a forró hétvégén is sike­resen állták ki a tűzpróbát és a további siker most azon mú­lik. hogy kap-e elegendő árut a Dunakanyar és a felmerülő problémák milyen gyorsan nyernek elintézést­Csécsey József Micsoda nehézség! Ceglédbercelen Szilágyi Fe­renc a tanács hozzájárulásá­val, mindenki örömére, darálót létesített. Elég nagy a község, a meglevő darálón kívül igen­csak szükség van egy másikra is. Szilágyi Ferenc mindent elkészített, a daráló azonban mégsem működik. Miért? Azért, mert a ceglédi villany- telep lassan egy hónapja nem köti be a hálózatba a darálót. Az indok: nem tudják, hogy mennyit kérjenek a bekapcso­lásért! Hej, hej, micsoda ne­hézség!?* . KI VÁG FEKETÉN ÉS KI NEM? A lapunk június 5-i számá­ban megjelent Nincs többé fe­ketevágás című cikkhez a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya a következő kiegészítést fűzi; A fennálló rendelkezések szerint a termelők saját neve­lésű állataikat kizárólag saját felhasználásukra vághatják le. A kupecek és üzérkedők, akik felvásárolt állatokat, különö­sen borjút vesznek kés aló, büntetendő cselekményt követ­nek el. Addig is, amíg a ha­tálytalanított vágási jogszabá­lyok helyett a megfelelő ren­deletet kiadják, az élelmezés- ügyi és belkereskedelmi mi­niszter, valamint a SZÖVOSZ elnöke 14/1957. Élm. M. sz. alatt, utasítást adott ki a vágó­állatok és húsipari termékek forgalmának szabályozásáról Megszűnt a ponty halászati tilalma Június 18-án 0 órától Pest megye valamennyi természetes vizén megszűnt a ponty fajla­gos halászati tilalma, az álta­lános méret-tilalom további fenntartása mellett. ,. Lesz elegendő ecet Közeledik a befőzések, a sa­vanyúságok eltevésének ideje. Az élelmiszeriparnak néhány hónappal ezelőtt még nagy gondot okozott, hogy miként látja él a háztartásokat ecet­tel. Akkor határozták el, hogy a régebben leállított csaknem hatvan ecetkészítő üzemet is­mét munkába állítják. Ezek az üzemek már dolgoznak, s így negyedévenkdnt mintegy öt­millió liter ecet készül, amely­ből mintegy hatszázezret pa­laokozva hoznak forgalomba, — Van-e szégyellni valónk?—i Tablók lógnak a Dabasi Járéisi Tanács folyosóján. Fényképek raja sorakozik a tablókon. Itt-ott még kibetűz­heti az ember a gömbölyű, kisiskolás betűk jelentését, de a legtöbb kép alatt már olvashatatlanná fakult a felirat. i A tablósor a hároméves terv létesítményeit mutatja be a ‘ járás községeiben. Az alsódabasi egészségháztól a gyóni kultúrházig sok-sok beszédes alkotása sorakozik itt az ! országot romjaiból feltámasztó tervnek. A hároméves terv ■ befejezését követő évek eredményeiről azonban hiába ! keres az ember tablót, nem talál még egy fia fényképet sem. S ez akaratlanul is sok gondolatot fakaszt az agy­ban, sok érzelmet a szívben. Tévedés ne essék, a hiányzó tablók miatt nem a dabasi járás vezetői felett akarok pálcát törni. Ezek a hiányzó tablók: jelképek. Jelképei annak, hogy mennyire könnyelműen bántunk és bánunk sok-sok fegyverünkkel. Az ellenforradalom ideológiai előkészítése során, s az ellenforradalom napjaiban is olyan mocskolódást, olyan össze-vissza hazudozást rendeztek a „hazaffyak“ a népi demokrácia hibáiról, hogy lassan már úgy tűnt: tizenkét év alatt ebben az országban még egy téglát sem tettek arrébb. Igaza volt az ellenforradalomnak? Ma már mind töb­ben világosan látják, hogy mi húzódott meg az átok-szitok hadjárat mögött, mennyire hazudott az ellenforradalom. De nem elég ezt látni. Látni kell azt is, hogy még ma is nagyon sokan szinte szégyellik eredményeinket, inkább ezer kísérletet tesznek egy-egy hiba megtalálására, de egyetlen kísérletet sem eredményeink népszerűsítésére, j az azokkal való agitációra. Van-e szégyellni valónk? Nincsen! Ha valaha tettek valamit ebben az országban, ha valaha a nép teremtő ereje alkothatott, akkor ez az elmúlt 12 esztendőben így volt. Voltak hibáink? Voltak. Jelentős hibáink is voltak, de hazudik az, aki azt mondja, hogy több volt a hiba, mint az eredmény. Hazudik, aki azt mondja, hogy nem az elmúlt 12 év alatt foglalt igazán hazát a magyar, s teremtett olyan országot, amely hibáival is az övé, s csak az övé. A hibák kutászása, felfújása, az eredmények letaga- dása erénynek számított a Petőfi-körös, ellenforradalmi beléndektől kábított országban. Dicsőségnek, hűségnyilat­kozatnak az ellenforradalmi napokban. Ma hallgatni eredményeinkről; hiba, ha nem több annál! A visszássá­gok, a hibák megmutatása kötelességünk. Kell ez, nagyon kell ez ma is, csak így léphetünk előre. De elhallgatni eredményeinket? Miért? Kinek? Minek érdekében? Magunk ellen cselekszünk, ha nem mutatjuk meg eredményeinket, ha nem agitálunk azzal, hogy mit tet­tünk, mit építettünk. Sztálinvárost, a falukban kigyúló »Villanyt, a motorkerékpárt vásárló parasztot, a könyvtá­rakat, a szülőotthonokat nem kell szégyellnünk. Ha va­lami hitet tesz a kommunisták, a nép, a népi demokrácia mellett, akkor elsősorban ezek tesznek mellettünk, a mi igazunk mellett hitet. Kerüljenek új tablók a Dabasi Járási Tanács folyosó­jára, a kultúrházakban falitáblák hirdessék a nép műve­lődésének eredményét, a pártszervezetek töltsék meg a községek főterein kopottan, üresen szomorkodó táblákat képekkel, agitációs anyagokkal. Ha valakinek joga van ebben az országban beszélni, akkor a nép, s az általa al­kotott milliónyi alkotás, eredmény beszélhet önmagáért! Nincs szégyellni valónk! Ha botladozva is, ha hibáktól gáncsolva is, de hatalmasat léptünk 1945 óta előre. S 1950 óta is ezer új tett, alkotás hirdeti a nép államának erejét. Beszéljünk hát erről, hirdessük ezt, az ellenforra­dalmi varjúkárogásra így feleljünk felfelé törő életünk pacsi rtaszavával, Mészáros Ottó HELYES ÚTON a nagykátai járás földművesszövetkezetei A földművesszövetkezetek egyidőben a kereskedelmi te­vékenységen kívül alig folytat­tak más irányú munkálkodást. Erről és a járás földművesszö- vétkezeteinek munkájáról be­szél Ulviczky József, a nagy- kótai földművesszövetkezeti központ vezetője. — Eddig valóban a kereske­delmi ténykedés jelentette munkánk túlnyomó részét. Eb­ben az évben változtatni aka­runk ezen. Földművesszövet- kezeteinket elsősorban a ter­melés elősegítésére és a felvá­sárlás megfelelő lebonyolításá­ra akarjuk felhasználni; Gépeket kölcsönzünk a termelőknek, termelési ta­nácsadásokat tartunk és ennek a kezdeményezés­nek máris jó eredménye mutatkozik, — Sikerül ez az „átállás“? — Bízunk abban, hogy igen. Sajnos, meg kell azt is monda­nom, hogy nagyon sok esetben mi megszervezzük és előké­szítjük a dolgokat, de utána jönnek az állami vállalatok és learatják munkánk gyümöl­csét. — Kereskedelmi hálózatuk hogyan dolgozik? — A kereskedelmi hálózat működése jónak mondható. Az alapvető fogyasztási cikkeket biztosítani tudjuk, s negyed­évi forgalmunk eléri az ötven­milliót. — Milyen új kezdeményezé­seik vannak? Mik a terveik? — Egy hónapja tagszer­vezési kampányt indítot­tunk, s ennek eredménye­ként 430 új taggal erősöd­tek földművesszövetkeze­teink. Biztató jel a tagok aktivizálá­sánál az, hogy egy hónap alatt a járás földművesszövetkeze­teinek tagjai 120 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek. Tápiószentmártonban téglagyárat létesítettünk, s ott ebben az évben egymillió tég­lát készítünk. Ezzel nemcsak a téglahiányon segítünk, hanem olcsóbban tudjuk adni a téglát, mint az állami vállalatok. Tiplógyörgyén cukorka­üzemet létesítettünk, ahol havonként 30—40 mázsa cukorkát gyártunk, amely fedezi a járás szükségletét. Farmoson piktortéglát gyártunk, naponta egy va­gonnal. — Van valamilyen távlati tervük is? — Igen. Aszalóüzemet aka-* runk létesíteni, ahol kiváló mi­nőségű aszaltgyümölcsöt ké­szítenénk exportra. Távlati ter­veink között szerepel az is* hogy mintakertészetet hozzunk létre a járás egyik községében, ahol nagy mennyiségű primőr* árut «termelnénk. A Pest megyei Tanács Kút- és Mélyépítő Vállalata elvállal ásott, fúrott kutak készítését és felújítását, valamint törpevízművek építését. A megszabott áron, minőségi munkát végzünk, garanciával. Állami vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek, egyéniek, stb. egyaránt fordulhatnak hozzánk megrendeléseikkel. Pest megyei Tanács Kút- és Mélyépítő Vállalata; Budapest XII., Kékgolyó utca 6. Telefon; 353—916. 154—488.

Next

/
Oldalképek
Tartalom