Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-19 / 42. szám

2 “T/Cirlan 1957. JŰNIUS 19, SZERDA 24 ÓRA A VILÁGPOLITIKÁBAN A NAP ESEMÉNYE Tito elnök és Erlander svéd miniszterelnök hétfőn délután fogadta a svéd újságírókat és a jugoszláv sajtó képviselőit. A sajtóértekezleten jelen volt többek között Edward Kardelj, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács alelnöke is. Joszip Broz Tito elnök, válaszolva a jugoszláv—svéd együttműködés, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége és a Svéd Szociáldemokrata Párt kapcsolatát érintő kér­désre, azt mondotta, hogy Svédország és Jugoszlávia között már évek óta igen jó kapcsolatok állnak fenn és azok még jobbak lesznek. Hozzáfűzte azonban, hogy egyik fél részéről sem tettek még eleget a gazdasági kapcsolatok kibővítése érdekében, bár erre megvannak a lehetőségek. Ami pedig a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Svéd Szociáldemokrata Párt kapcsolatait illeti — mondotta Tito elnök — a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége arra törekszik, hogy minél jobb viszonyt teremtsen a' különböző országok szo­cialista mozgalmaival, beleértve Svédországot is. Az ideológiai problémákra vonatkozó eszmecsere csak hasznos lehet. Erlander svéd miniszterelnök a fenti kérdésről szólva ki­jelentette, felesleges hangsúlyozni, hogy különbségek vannak a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Svéd Szociálde­mokrata Párt között, a tapasztalat- és eszmecsere azonban en­nek ellenére rendkívül fontos. Hozzáfűzte, hogy Svédországban ;igen fejlett a kommunális rendszer s Svédországot érdekli az is, hogy milyen eredménnyel jár a jugoszláviai decentra­lizálás. Tito elnök a továbbiakban azt mondotta, a leszerelés megvalósítása érdekében hasznos lenne, ha a tömbökön kívül {álló országok minél jobb összeköttetésben állnának egymással, jtanácskozásokat folytatnának és erőt képviselnének minden­fajta háború ellen. Sikerben provokációs kísérlet Hyagat-Berknken Az 1953. június 17-1 német- országi fasiszta puccskísérlet negyedik 'évfordulóján a nyu­gat-berlini szenátus előtti té­ren ..emlékgyűlést” rendeztek. Annak ellenére, hogy 1953 óta június 17 Nyugat-Nómetor- szágban és Nyugat-Berltoben munkaszüneti nap, amelynek „a német egység napja" nevet adták, a nagy propagandával beharangozott gyűlés kudarcba fulladt: alig néhány an jelen­tők meg a téren, ezeknek is a legnagyobb része kivezényelt iskoiásgyermek volt. A nehe­zen összeszedett közönség nagy része is a gyűlés befejezése előtt elhagyta a teret. f. Bounges-Maunoury minisz­terelnök (hétfőn este kiegészí­tette kormányát. Kijelölte az államtitkárokat, három algé­riai államtitkár kivételével, j akiknek kinevezése még nem történt meg. !' A ‘kormány a hétfő esti el­ső minisztertanácsán drákói rendszabályokat hozott a beho­zatal csökkentésére. Francia- ország devizatartaléka kimerü- ‘lobén van, r ezért „átmemeti- íleg" felfüggesztették a szabad devizaforgalmat. A francia ha- jlóságok kereteket kapnak a {behozatal tekintetében. Amint Gaillard pénzügyiminiszter a I minisztertanács után tartott j : sajtóértekezletén közölte, a be­hozatali {korlátozásokat az év végéig, vagy a jövő év elejéig kívánják fenntartani. A párizsi politikai megft- j gyelők és néhány lapt egyön- i tetúen állapítják meg. hogy I ! rendkívül paradox helyzet állt j | elő. Az új kormány első intéz- ; i kedése azokat, az európai or- j I szagokat, sújtja, amelyekkel a ! j július elején ratifikálandó 1 egyezmény révén közös piacot I } alkar teremteni Ezért Párizs- | I ban bizonyos aggodalommal ! í néznek a kormányintézkedéi- j nek az „európai partnerek” kö- I rében várható visszahatása elé. Törvénytervezet a Francia Kommunista Párt betiltására ' A francia reakció minden- | áron keresztül akarja erősza- !kölni a nemzetgyűlésben a kommunista párt betiltásáról szóló törvényjiavaslatot. A független köztársaságiak isméi követelik, hogy a nemzetgyű­lés sürgősen vitassa meg a komrnunisítaellenes törvén yja- j vasiatok Ürügynek azt hozzák I fel, hogy a Francia Kosnmu- j nista Párt irányítja az Algériai j Kommunista Párt működé- ; aét. Ezenkívül az algériai had- \ műveletek fokozottabb folyta- j tását követelik. NEHRU indiai miniszterel­nök kedden helyi idő szerint délelőtt 11 órakor megérkezett Helsinki repülőterére. LOUIS SAINT-LAURENT kanadai miniszterelnök a Kon­zervatív Párt legutóbbi vá­lasztási győzelme folytán be­nyújtotta kormányának lemon­dását Vincent Massey főkor­mányzónak. John Diefenbaker a kanadai Konzervatív Párt vezetője vállalta az új kor­mány megalakítását. A SZOVJET külügyminisz­térium átadta a sajtónak Macmillan miniszterelnök Bul- ganyin üzenetére adott vála­szának teljes szövegét. Mac­millan válaszát június 14-én Sir Patrick Reilly moszkvai [ angol nagykövet adta át Bul- i ganyinnak, WLADISLAW GOMULKA és ! Józef Cyrankievricz vezetésé­vel kedden délelőtt lengyel párt- é* kormányküldöttség érkezeti Berlinbe. AZ ENSZ ázsiai—afrikai csoportja hétfőn arra kérte j Hammarskjöld főtitkárt, ren- ! deljen el nemzetközi vizsgála­tot a melouzai mészárlás ügyé­ben, amelyre ez év május 29- én került sor Algériában. A BELGA Kommunista Párt küldöttsége, amelyet G. Mou­lin, a párt politikai bizottságá­nak tagja vezet, június 17-én ‘ megérkezett Prágába. i A tanácsok önállóságáról, az anyagi és erkölcsi megbecsülésről Az elmúlt években jelszó lett a „nagyobb önállóságot, több megbecsülést és segítsé­get a tanácsoknak”. Határozat is született róla. foglalkozott vele a sajtó, ezt vitatták gyű­léseken — lássuk mi lett be­lőle a ráckevei járásában! Le­het — és bér úgy lenne —, hogy az eset arm tipikus, de akkor is tanulsága®, hogy Ko­mát- László, a ráckevei járási tanács végrehajtó bizottságá­nak titkaira, majdnem 12 évi munka utón azt forgatja a fe­jében, hogy itthagyja ezt a pályát. Miért? Mert látja, tudja, hogy mit kell tennie és jiavas­lataiva! mégis majdnem min­dem esetben süket fülekre ta­lál. Legutóbb is olyan histó­riába keveredtek, hogy ha nem volna olyan szomorú, nevetni kellene rajta. A sziget talaja jórészt folyó­hordalék, kavics, homok. Csak­nem minden községben van kisebb-nagyobb bánya. A ki­sebbek a községi tanácsok fel­ügyelete alá tartoznak, a dél­egyházi, a szigetsaentmiklósi és még két nagyobbacska Délegyházi Kavicstermelö Vállalat néven az Építésügyi Minisztériumhoz. Irányítja az ÉM 1. sz. Kavicstermelö Vál­lalat Trösztje, amolyan közép­irányító szerv — 40 fővel —, amely utasításokat, főbb irány­elveket a minisztériumtól kap, a helyi irányítással pedig nem foglalkozik, mert arra meg­van a helyi apparátus. A járási tanács, a pártbi­zottság és a Dél egyházi Ka­vicstermelő vezetői közös ta­nácskozás után úgy döntöttek, hogy elkérik a minisztériumtól a délegyházi vállalatot és összevonva a községi kézen le­vő bányákkal, a járási tanács­ra bízzák; Elment a levél a miniszté­riumba; Fok Domonkos, az ÉM 1. sz. Kavicstermelö Vállalat igazga­tója a délegyházi vezetőket, akik ehhez a határozathoz hozzájárultak, először megfe­nyegette, majd elhelyeztetle. A miniszterhelyettes vá­laszolt, Nem adhatják le a dőlagyfházi és szigelszentmik- lósi bányákat a tanácsnak, mert. a két kisebb úgyis meg­marad és ezeknek így is, úgy is fenn kell tartaniok a trösz­töt. Megtakarítás tehát nincs. De hogy azt a kettőt is át­adják a tanácsnak, eszükbe sem jutott. így aztán a minisztérium negyven embernek biztosít egy-egy budapesti íróasztalt, minimum 1000 forint fizetést, a népgazdaságnak pedig fele annyi termelést, mint a járási tanács, amely jobban ismeri a helyi viszonyokat, és állandó bosszúságot a tanács vezetői­nek, hogy íme, van egy ha­tározat a tanácsok jogkörének a bővítéséről, de ahogy élni akarnak vele, a körmükre üt­nek; * A lakáskérdés már biztosan nem helyi probléma. Ennek megoldására is született ötlet a ráckevei járásban. Szigetszer! tmiklósiin épített az állam negyvennégy emele­tes munkáslakást, 11 millió forintért. Egy lakás tehát 250 ezer forintba kerül. De ha az állam 50—60 ezer forintos OTP-kölcsönöket is adna ki családiház építésére, ugyanab­ból az összegből 183 lakást le- i hetne építeni ott, ahol az em- j berek a családi házakat jobban j szeretik. Előnye, hogy az ál­lamnak az építési költségek megtérülnének, a munkások jobban megbecsülnék a sa­ját házukat, és négy-öt ilyen akcióval teljesen megoldódná­nak a járás lakásgondjai, vagy pedig: építsenek az állami vállalatok olcsóbban, sokkal olcsóbban! Ez a javaslat is megjárta a hivatali kálváriát, mindenki egyetértett vele, de aztán, mert nincs pénz. nem valósították meg. Egyszóval, még mindig ott tartanak, hogy a járási tanács csak végrehajtója lehet a fent- ről jövő utasításoknak. Kezde­ményezését sehol nem veszik figyelembe. * És most néhány szót a meg­becsülésről. A legtöbb községben nincs megfelelő VB-elnök. titkár. Mert ki vállalja, hogy napi 10—12 órai munkáért 1050— 1200 forintot fizessenek? Pe­dig ennyi a fizetése akkor, amikor a mezőőröknek egyes helyeken. 1500 forintot szavaz­tak meg. Kontár elvtárs legfőbb gond­ja, hogyan kívánjon meg be­csületes munkát olyan embe­rektől, akik anyagilag egyál­talán nem érdekeltek benne; Tökölre most .szereztek“ ta­nácselnököt. Becsületes, ren­des ember, akinek azt mond­ták: a párt kéri ezt az áldoza­tot — hát megtette. De lehet-e, szabad-e pusztán az emberek áldozatkészségére építeni a közigazgatást? Tököl most szerencsésen járt, de a járás községeinek egy részében még mindig csak névleges a ta­nácselnök. Mj lesz. ha így marad to­vábbra is a helyzet? Ki megy a tanácshoz dolgozni? Csak az, aki már minden munkahelyről kikopott, lusta és úgy gon­dolkozik: nem fizetnek, de nem is dolgozom érte. Ezekre pedig semmit sem szabad bíz­ni, nemhogy a közigazgatást. Komér László 1800 forintot keres. Igaz, hogy korlátlan a munkaideje. Egyes előadók fi­zetése azonban 900 forint, s egy gépírónő a tanácsnál 650—700 forintot kap. Most fizetéseme­lést kapnak a tanácsi dolgo­zók. Sokat számít az a 10—15 százalékos emelés, véglegesen azonban ez sem oldja meg a problémát, hisz az üzemekben lényegesen jobb a kereset. B. Vs A MONOM NÁRCISZBAN Ismerős, kedves dallam fogad bennünket, amikor belépünk a monori Nárcisz eszpresszóba: „Váriak én ...“ Ez aztán kellemes fogadtatás, mert nem tagadjuk, rande- vara jöttünk Monorra a nemrég megnyílt eszpresszó vezető- jének, Szabó Istvánnénak meghívására. A presszó 50 ezer forintos beruházással épült. Kovácsolt vasból készült stílasztalkák és székek, kellemes fényt sugárzó hangulatlámpák szolgálják a monori fiatalok szórakozását. Az üzem. amelyet április 4-én adtak át a közönségnek, reggel 8-tól este 11-ig tart nyitva és 18 felszolgáló gondosko­dik arról, hogy a vendégek mindent megkapjanak, amit sze­mülfc, szájuk megkíván. A helyiségek estéről estére zsúfoltak; Kávéillattal telik meg a levegő, szól a muzsika és a tánc- parketten táncol a fiatalság. Délután 5-től este 11-ig tart a tánc. A zenét a népszerű jazz-trio szolgáltatja, Boros István szakszofonos, a zenekar legnépszerűbb tagja, még csak 17 éves, de kilenc esztendős kora óta fújja hangszerét. Nagy Endre zongorista két szerzeményével hódította meg a monori fiatalokat és Krizsik Alfonz, a nagydob mestere az Egy nyári éjszaka című szerzeményét mutatta már be Monoton. A hangulat tehát vidám, és elégedett az eszpresszó veze­tője is, ami nem csoda, hiszen a havi átlagbevétel 160 ezer forint, Hörömpö Jenő--------------------------------------------------------------------­K ITTENBERGER K. A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (26) Jő ideig napról napra borongás, esős időnk volt. Ta­lán ez okozta, hogy képzeletemben egyre csak otthon kalandoztam, amíg nap nap után a vadonságot jártam. Testem is, lelkem is külön utakon járt, képzeletemben otthoni tájak ködlöttek, s ezeket a tájakat egyszerre mintha valósággá varázsolta volna két különös egyenes és csavart szarvú magyar szarvasmarha feltűnése a tüsöké bozótos szavanna-erdő tisztásán. Csak akkor fosz­lott szét ez a képzelődésszülte varázslat, amikor a kor­mosnyakú, lecsüngő nagy nyákXebernyegű, hatalmas jávorantilop-bikák ügetés közben hirtelen a magasba szökelltek, mintegy az impalákat utánozva óriási ugrá­saikkal. Tartásuk, nagyságuk, de még a színük is — mert a gyenge csíkozás nem látszott az erős napfényben — címeres, „magyar szarvasmarhákká“ változtatta őket a szememben. Ilyennek láttam először az antilopok óriását: a jávorantilopot, az elandot. * Emlékek helyett egy kurta mászai mesét a leopárd■ ról meg a gepárdról: „Mikor a serdülő leopárdkölykök először kisérik el anyjukat valami rövidebb vadászatra, útközben az öreg leopárd hirtelen elbújik, aztán morogva a köly- köknek ugrik, ha azok kutatni kezdik a rejtekhelyét. Azokból a kölykökből. amelyek merészen szembe- szállnák a vadul morgó támadóval, leopárdok lesznek. Az anyjuk mindjárt magával viszi a „felavatott leopár- \ dókat“ és megtanítja őket vadászni. Az elfutó gyávák­kal nem törődik többet — ezekből lesznek a gepárdok. Innen van, hogy a gyáva gepárd sohase támadja meg az embert, nem úgy, mint a harcias leopárd.“ S ha már a meséknél tartunk, hadd mond jam el a kro- kodilus meg a varamiszgyík meséjét. Afrikában mindenki tudja, hogy a mkenge, a vara- nuszgyík nagy kedvelője a krokodilustojásnak. Sok-sök tojást felfalnak ezek a hatalmas, másfél méteres gyí­kok. lesben állnak és rögtön lecsapnak a zsákmányra, ha a 'krokodilus csak egy percre is őrizetlenül hagyja a homokba ásott, korhadó levelekkel letakart tojáso­kat. Persze, a krokodilus is elbánik aztán a kengével, ha nyakon csípi! A négerek meséje így mondja el a kro­kodilus és a varamiszgyík ellenségeskedését: — Tudod-e uram, hogy a mamba, a krokodilus, fi­gyel ám, mikor a kis krokodilusok kikelnek a tojás, bál? Az öreg krokodilus nagyon jól tudja, miért kell olyan nagyon figyelnie! Azért, mert csak azok az igazi krokodilusok, amelyek a kikelésük után rögtön a vízbe szaladnak. Azolcat védelmezi is nagyon az öreg kroko- dilusmama. Igen ám, de olyan kis krokodilus is akad, amelyik nem a víz. hanem a bozót télé szalad, és na­gyon igyekszik eltűnni a vén mamba mellől, mert a vén maimba az ilyeneket egytől-egyik felfalja. És ez azért van, mert az ilyenekből nem krokodilus, hanem varanuszgyík lesz. Az öreg krokodilus tehát azt akar­ja, hogy akik a tojásait pusztítják, azokat már egész apró korúkban elpusztítsa ... Sokszor, nagyon sokszor hallottam már az oroszlá­nok mennydörgő éjsXukai hangversenyét, amikor végre megpillantottam az első oroszlánt. Mondhatom, az oroszlánordítás sokkal nagyobb hatással volt rám. mint maga az első oroszlán. Igaz, hogy az első orosz­lánt csak egy pillanat töredékéig láthattam: egy vil­lanó, sárgásán barna csíkot, amely mérgesen morogva eltűnt a sűrű tövisbozótban, anélkül, hogy lőhettem volna. Elnevettem magam, amikor az első, eliszkoló hiénát megláttam. Furcsán himbálódzó, de mégis gyors szágul­dással futott el a fiszi, s miközben hátra-hátra tekin­getett, jobbra-balra vetve a fejéi. Ahogy rohant, az embernek kedve lett volna utána kiáltani: Fogják meg! Tolvaj! Tolvaj! — Egészen úgy viselkedett, A sakállal hamar megismerkedtem, és mindjárt meg is találtam a pontosan ráülő jelzőt: éhenkórász. Behúzott farokkal ballag egyedül vagy párosán a le­égett szavannákon, s közben figyeli, nem lát-e megpör­költ gyíkokat, egereket. Éppen olyan, mint a ciga­rettavégeket, hulladékokat keresgélő, lezüllött csavargó. Az orrszarvút, mint kezdő afrikánus, nagyon tisztel­tem. Nem csoda! Éppen abban az időben halt meg egy tinó felnyársalta európai, mikor én a Kilima-Ndzsáró- hoz érkeztem. Aztán meg az európaiak is, meg a hely. beliek is rémséges dolgokat tálaltak fel nekem, a zöld­fülűnek, a rino veszedelmes természetéről. Ezeket a rémtörténeteket nyelvtudásom aikkori fogyatékossága miatt hol megértettem, hol nem, így aztán inkább a sejtelem és a képzelődés éreztette meg velem, de annál hathatósabban, az orrszarvúról hallott borzalmakat. Első találkozásom is — pedig elég későn találkoztam az elsővel — megerősítette a rinó vadságáról, támadó kedvéről szerzett és táplált képzeleteimet. De aztán ha-* marosan felismertem az egyik angol természetbúvár igazságát, aki azt írta könyvében, hogy az orrszarvú csak egy „dangerous lunatic“,* azaz: veszélyes örült. Legjobban mégis Theodor Roosevelt, az USA volt elnöke jellemezte a rinót. Könyvének egyik orrszarvút ábrázoló fényképe alá ezt írta; „Préhisztórikus** gon­dolatokban mélyen elmerülve“ ... Való igaz, mikor egy ernyőákácia árnyékában először pillantja meg az ember a mozdulatlanul álló orrszarvút, mintha egy ősállat bukkanna elő a rég letűnt korok mélységéből. Később egy érdekes mesét is hallottam az orrszarvú­ról — mászai elmoránok*** mondták el a gyűjtőtábor füzénél. • oiv.: déndzseros-z ljúnetik ** őskori, történelem előtti **“ harcosok (Folytatjuk.) * Bonrges-Maunoury kiegészítette kormányát Hírek a kormány első terveiről Merzagora nem tud kormányt alakítani i a szenátus elnöke közölte új­ságírókkal, hogy nem tudta megalakítani a kormányt. Áz olaszországi politikai váK 1 Ság kedden hirtelen rosszabb- i ra fordult, amikor Merzagora, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom