Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-02 / 28. szám
6 «Sf inti. ■&Cirlap 1957. JŰNITJS 2, VASÄRNAP A PEST MEGYEI HÍRLAP AMATŐR FOTOVERSENYE Félmillió ember fotografál országútikban, s jánéhány ezer közülük a mi megyénkben. Jól tudjuk, hogy például Abonyban, Aszódon, Cegléden, Gödöllőn, Nagykátán, Nagykőrösön, Szigetszentmiklóson, Vácott és máshol is kiváló fo- toamatőrök dolgoznák és kitűnő eredményeket érnek el fotokiá Ili tásokon, versenyeken. Az 3 munkájukat szeretnénk elősegíteni azzal, hogy lapunkban amatőr fotó-pályázatot vadítunk. Kérjük olvasóinkat, hogy az alábbi témakörökből készült igényes felvételeik nagyításait küldjék be lapunk szerkesztőségébe, megjelölve, hogy mily én géppel, milyen expozícióval és milyen papírra, milyen negatívval készültek a felvételek, A pályázat első helyezettje jutalmul egy FLEXARET fényképezőgépet kap. A második helyezett díja a „Napsütésben“ című fotokönyv és a Bence—Rév—Vadas szerzőhármas szerkesztésében megjelent „Fényképalbum“, továbbá egy plasúikborítású album, amelybe 24 X 30-as nagyításait is beköttetheti, meg 10 tekercs AGFA-film. A harmadik helyezett jutalma 10 tekercs AGFA-film, továbbá egy doboz százas csomagolású 38X 24-es nagyítópapír. A pályázat negyedik és ötödik helyezettje 10—10 tekercs AGFA-filmet kap jutalmul. A pályázatra beküldött képek közlési jogát, a szerző megnevezésével, fenntartjuk magunknak. A pályázat témakörei: 1. Táj- és életképeik szű- kebb hazánkból, például Ceglédről, Vácról. 2. Gyermekeink mosolya, boldog ifjúság (a gyermekek napsugaras hétköznapjai és ünnepei), 3. Derűs öregek. 4. Szép lányok, asszonyok, Az arc és a test szépsége, természetes megvilágításban, esetleg sport közben, vagy a strandon, 5. A meteorológia fotótémái (zivatar előtt, nyári felhőjáték, eső után napsütés, szélfú- vás). 6. Csendélet és életképek, házunk körül (kisgida az anyjával, kismacskák, kölyökíku- tyák stb.). 7. Eseményképek. (A pályázat egyik legkiemeltebb témaköre. Itt a hangsúlyt a kép érdekességére, időszerűségére helyezzük. Például meggy szüret, szőlőszedés, borfejtés, aratás, cséplés, a hét nagy sport- eseménye vasárnapról, de csak akkor, ha már hétfőn éljuthat szerkesztőségünkbe.) Hogy a közlésre elfogadott képekkel szemben milyen igényt támasztunk, azt néhány példával illusztráljuk: 1-es csoport: „Vasárnapi napsütés’ 6-os csoport: Solymári tetők’« 2-es csoport: „Egy nyári nap élményei' 3-as csoport: „Friss a tojás' 4-es csoport: „Június’ Egy év és nyolc hónapot kapott a „pisztoly szerelmese" Benus Károly tápiószecsői lakos az ellenforradalom idején feljött Budapestre és itt a Baross tér 19. szám alatt székelő nemzetőrség tagja lett. Miután leszereltették, pisztolyát nem adta le, hanem magával vitte Tápiószecsőre. Itt lövöldözött vele addig, amíg a szomszédok el nem vették tőle. Benus ezen rendkívül felháborodott, bement a rendőrőrsre, hogy adják vissza neki a pisztolyát. Kérését természetesen nem teljesítették, mire ő egy óvatlan pillanatban a nyitva felejtett asztalfiókból ellopott egy TT-pisztolyt, Ezt december 4-éh magával hozta Budapestre, itt rejtegette. Egy hét múlva utazott haza Tápiószecsőre, a pisztolyt az aktatáskájába tette. A vonaton ittasan verekedni kéz. dett. majd Tápiószecsőre érkezve elővette a pisztolyát és azzal hadonászott, míg* sikerült. lefegyverezni. Ügyében most ítélkezett a nagykátai járásbíróság, és Benus Károlyt fegyverrejtegetés, lopás és garázdaság bűntette miatt egy év és nyolc hónapi börtönre ítélte* Mi teszi világhírűvé a magyar lucernamagot? A magyar lucernamag jó hírneve érdekében sok szó hangzott el már különböző megbeszéléseken, értekezleteken. Nem kétséges, hogy a lucerna a legértékesebb takarmánynövényünk. A legnagyobb tömeget adja és a legtöbb tápanyagot is tartalmazza. Belterjes, nagyhozamú szarvasmarhatenyésztés — ami az állattenyésztés gerince — elképzelhetetlen lucerna nélkül. A szálastakarmány mellett nem lebecsülendő azonban a hicemamag jelentősége sem. A magyar lucernamag kitűnő hírnévnek örvend és a világpiacon igen keresett cikk. Az északi országokban (Dánia, Svédország, Finnország) ugyan, is a lucemamag nem érik be és így külföldről biztosítják a vetőmagszükségletet.' Miért is oly hires és keresett cikk a magyar lucerna- mag? A világpiacon kétféle lucernamagot különböztetnek meg. Az első csoportba tartoznak a kontinentális éghajlat alatt termelt magvak, amelyek a világpiacon kisebb mennyiségben fordulnak elő, de magasabb árat adnak értük kiváló tulajdonságaik miatt. Fagyállóságuk, szárazságtűrésük kifogástalan és emiatt különösen az északi államokban keresik nagyon. Ide tartozik a magyar kék lucerna magja is. A kevésbé értékes délvidéki fajták elárasztják a világpiacot. Ezek a fajták azonban nem bírják a fagyot és a szélsőséges száraz éghajlatot. Sok magot teremnek, 6—7 q-t is holdankint, előbbi tulajdonságaik miatt azonban nem szívesen vásárolják, noha sokkal olcsóbbak, mint a kontinentális éghajlat alatt termelt lucerna magja. A jó gazda tehát, ha okosan kalkulál, már a második kaszálásnál a legegyenletesebben fejlődött részeket magnak hagyja meg. Ha nem is viszi külföldre, akkor is jól jár, mert az országon belüli piac is igen kedvező. Sürgős tennivalók a kukoricatáblán A hűvös, rendkívüli májusi időjárás igencsak késleltette kapásnövér,yeink fejlődését. Sajnos, emiatt, magrothadásra növényritkulásra is számíthatunk. Ha a gazda a kukorica- táblán jár, akkor járjon nyitott szemmel és vizsgálja meg a sorokat, esetleg a kritikus csöveket is. Ha — különösen túl nedves talajokban — még nem kelt ki egyenletesen a kukorica, azonnal vizsgáljuk meg a magot és a hiányos fészkek pótlásáról beáztatott, jó csírázó képességű mag vetésével gondoskodjunk. A nyirkos, meleg talajban az elvetett mag szinte napok alatt kicsírázik és így jobb lesz a kukoricatermés, mintha az egyenetlen ritka növényállományt hagynánk meg. Elérkezett az első kapálás ideje is. A sok eső nemcsak a kultúrnövényeket, de a gyomnövényeket is erősen meghajtotta. Napjaink legfontosabb feladata tehát a kapálás* Ahogy a talaj állapota megengedi, azonnal fogjunk hozzá, mert a kukorica fejlődésének kezdetén rendkívül érzékeny a gyomokra. A kapálás szükséges azért is, hogy a májusi eső bőséges nedvességét meg tudjuk őrizni a nyári hónapokra. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a talaj porhanyításával nem engedjük kiszáradni azt és még fiatal korukban kiirtjuk a gyomokat, KasaííIjunh. ahol lehet „A télnek nincs rossz gyümölcse“ — tartja a régi közmondás. Nagyon találó ez a mondás az állattenyésztésre is. Napjainkban ugyan bővelkedünk zöld takarmányban, de gondoljunk már most a télre és használjunk fel minden alkalmat és lehetőséget a téli takarmányszükségletek biztosítására is. Ismeretes, hogy az állatok takarmányszükségletük nagyobb részét szálastakarmányokban veszik fel, elsősorban tehát ennek növeléséről kell gondoskodni. A szálastakar- mány-készletek növelésére használjunk fel minden lehetőséget. Az utak, árkok, gátak, töltések, erdei tisztások fű- termésének időben történő betakarításával jól kiegészíthetjük a réten és szántóföldön termelt takarmányokat. Sajnos, megyénk területére is jellemző, hogy az igen szép, zömmel szálfüveket termő utak mente kaszálatlan marad. A jelen tapasztalatai is azt mutatják, hogy az említett területek szénatermésének betakarítását harmadrendű kérdésnek tekintik. A különböző területek illetékesei nem gondolnak arra, hogy a füvet időben lekaszálják és betakarításáról addig gondoskodjanak, amíg a széna teljes értékű, az eső kárt nem tett benne. Emiatt bizony évenkint több száz vagon értékes takarmányunk megy tönkre olyankor is, amikor a szárazság, vagy egyéb elemi kár miatt arra a. legnagyobb szükség volna. A vándorólazás előnyei Örökös probléma, hogyan tehetnénk baromfitenyésztésünket jövedelmezőbbé. Ennek alapja az, hogy a növendéknevelés költségeit kell lecsökkenteni. Erre pedig legalkalmasabb az, ha megszervezzük a csibék tavaszi, illetve egész nyári vándorólazását. A nevelő házakból kikerülő növendékek vándortanyákon, vagy nyári szálláson való elhelyezése tetemes mennyiségű takarmánymegtakarítást jelent. A vándorólazás — nagy gazdasági jelentőségén felül — fontos tenyésztési és állategészségügyi szempontból is. A növendékek természetszerű tartása, edzett nevelése döntően befolyásolja a fejlődő egyedek belső és külső értékmérő tulajdonságait. A szabad levegőn való mozgás, a napfény, a tápanyagokban, vitaminokban dús zöld növényzet és a rovareleség megbecsülhetetlen értéket jelent a növekedő szervezet számára. Leghelyesebb, ha a vándorólazást 8—10 hetes korú csirkékkel kezdjük meg. A vándorólazás céljára kitűnő területek a heretáblák, a jól fejlett cukor- és takarmányrépatáblák szélei, major körüli gyepterületek, szérüs- és gyű- mölcáöskertek, valamint a gabonatarló. Nagyon fontos, különösen a nyári kánikulában, a vándor- ólazott növendékek jó vízellátása. Naponta és darabonként legalább átlag 2 deci vizet számítsunk csibéink részére. Itatóedényként cserép-, vagy bádogvedret használhatunk. Helyes a gyakorlati tapasztalatok szerint az, ha az itatóedényeket fészer alá helyezzük, hogy ott a hőség elől menekülő csibék vízivás közben hűsölhes- senek is. Hétfőn vásár lesz Június 3-án, hétfőn Bugyin országos állat- és kirakodóvásárt, Ráckevén pedig országos állatvásárt tartanak.
