Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-09 / 34. szám
4 2 '"\fCirhtP 1957. JÜNIUS 9, VASÄRNAP ÖRÖMÖK ÉS GONDOK Számotvetni egy-egy időszak munkájával mindig érdekes, izgató feladat. Pártszervezeteinknél most különösen az, hiszen az ellenforradalom utáni tevékenységüket, harcukat kell értékelniük. A szentendrei járási pártbizottság tagjai pénteken összeültek, szembenéztek önmagukkal; vajon mit csináltak eddig jól, mit rosz- szul és mit kell ezután ten- niök? Két napirendi pontjuk volt ezen az értekezleten; a párttagság alakulása és a párt- szervezetek helyzete. De a beszámolóból és a hozzászólásokból kiderült, hogy ez a két kérdés felöleli az egész életet. Nemcsak a párttagok, a pártszervezetek életét, hanem a járás minden dolgozójának gondjait, örömeit. Megtört a jég Csalódtak emberekben. rAkadtak olyan MDP-tagok, akik októberben szembeköpték, meghazudtolták önmagukat, akikről kiderült, hogy hízelgő kígyók voltak csak a párt, a nép kebelén. Ez sok elvtársat megzavart. S bizony egy kis szektásság is csöpögött a szívükbe ilyen példák láttán, ezért egy ideig kevés volt az átigazolás, nem keresték fel a becsületes MDP-tagokat sem, különösen nem az értelmiségieket. De az elmúlt két-há- rom hónapban változott a helyzet. Megtört a jég. A volt MDP-tagok is keresték az MSZMP-vel a kapcsolatot és a párt tagjai meglátogatták őket, beszélgettek velük. Ma már az MDP-tagok csaknem 40 százaléka belépett az MSZMP-be. a szentendrei járás pártéíetében feléledt, dolgozik, harcol a lazaságok ellen. Ne vitatkozzanak hát hetekig egy-egy személyi problémán. Vizsgálják meg tüzetesen a valóságot és ha nem igaz a vád, vessék el egyszer s mindenkorra, leplezzék le a rágalmazót. Hiszen van bőven még feladat. A szervezési munkát is folytatni kell, különösen az értelmiség és a parasztság körében, mert a járásban eddig bizony egy kicsit elhanyagolták őket, ezt mutatja a párt- szervezetek statisztikája is. Bizalom Az emberek érzik, hogy a mi pártunk, az MSZMP, megtalálta a helyes utat, s azon igyekszik járni. Látják, hogy megtisztult a híg, a képmutató, becstelen emberektől. Feltekintenek a pártra, bizalommal fordulnak szervezeteihez segítségért, tanácsért. Ezt a bizalmat meg kell őrizni, fokozni kell. A szentendrei járásban ,a tél óta javult a pártszervezetek és a munkástanácsok viszonya, bár egyes helyeken a pártta- ! gok idegenkednek a kapcsolatoktól. Ez helytelen. Tisztítsák meg — ha vannak — az ellenforradalmároktól a munkósta- j nácsokat, s azután kéz a kézben küzdjenek a termelés javításáért, az üzemért, s ezzel a dolgozók jobblétéért. A bizalom kölcsönös dolog. Az ellenforradalmárok több. ségét eltávolították a vezető állásokból, bár egyes helyeken még meghúzzák magukat. Olyan is megtörtént, mint Gazda József esete, akit eltávolítottak munkahelyéről ellenforradalmi tevékenysége miatt és két nap múlva Szentendrén a Vegyesipari KTSZ 3000 forintos fizetéssel alkalmazta. Ezt persze megtudták a dolgozók, s a pártszervezetnek ki kellett köszörülnie a csorbát. Az ellenség minden apróságot felhasznál a maga érdekében. Hadd mondjunk el egykét példát ezzel kapcsolatban. Szigetmonostoron azt híresz- telik: a párt az oka annak, hogy nincs pékség a községben, rossz a kenyér. A Sütőipari Vállalatnak ugyanis igénye támadt még egy helyiségre és mert nem kapja meg, nem építi fel a kemencét. Tahiban az egyik nap a földművesszövetkezetnél nyolc ellenőr vett át 50 kiló epret, azt is feldúlták, összetörték. Azóta a parasztok éjjel behozzák a fővárosba a gyümölcsöt és itt adják el. Észreveszik ezt a dolgozók? Kihasználja ezt az ellenség? Igen! Az ilyen „helyi apróságokon” is múlik a bizalom. 1 Kíméletlenül harcoljanak a pártszervezetek az ilyen viszj száságok ellen. Együtt a tömegekkel A politikai tömegmunka, az j emberekkel való foglalkozás nem is naponta, de óránként, ! percenként szükséges feladat, i Tisztázni az emberek fejében ] még meglevő zűrzavaros gon- I í dolatokat, tömöríteni őket a j párt köré — nem kis munka. i Ennek megkönnyítése érdeké- | ben már megalakult a járási j Népfront-bizottság és a Nóta- j nács. Létrejött a „Dunakanyar Kulturális Bizottsága“, amelynek feladata megszépíteni, idegenforgalmi hellyé varázsolni a járást. A szakszervezetek is közelebb kerültek mór a párthoz, bár ezen a téren még sok a javítanivaló. Él és dolgozik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a járásban. ♦ Nem írtunk le mindent, ami i elhangzott a szentendrei járás pártbizottságának értekezletén. Még ezernyi öröm és gond tarkította a megbeszélést. Vendégek is voltak ott a nagy- | körösi és a monori járási párt- bizottságtól. ök is elmondták, mi újság van náluk. A számvetés egyben tapasztalatcsere is volt. Jól sikerült. Hasznos j volt. F. M. A megújhodott népfront-mozgalom váljék erős tömegbázissá! — Városi és járási népfront-elnökök megyei taná cskozása — Április végén már a renegá- tok, sőt volt urak. intézők, gyártulajdonosok is megkísérelték a párt soraiba való bejutást. Ez méig jobban megnövelte a párttagok éberségét, felelősségtudatát. Érzik, hogy a párt egysége, tisztasága, szervezettsége mindennél fontosabb. Az ellenség ármánykodása Tudjálr ezt az ellenforradalom vámszedői is. Ezért az egység megbontását most intrikákkal próbálják elérni. Vádakat koholnak becsületes párttagok ellen, például Cso- bánkán és Szentendrén. Sokszor nevetségesek, sokszor Noé idejéből valók ezek a vádak. Egyes helyeken mégis felülnek nekik, s heteken, hónapokon ét csak erről vitatkoznak taggyűléseken, megbeszéléseken. Az ellenség pedig eléri célját; eltereli a pártszervezet figyelmét a valóban élő problémákról, szembekerülnek egymással becsületes emberek. Mindig ott éled fel az ármánykodás, ahol a pártszervezet is Pénteken délelőtt a Pest megyei városi és járási népfrontelnökök részvételével érdekes tanácskozás volt a Hazafias Népfront Pest megyei irodájában. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Vida Gyula elvtárs, a Pest megyei pártbizottság munkatársa és Dávid Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. Barátságos légkör, őszinte ' hangú hozzászólások jellemez- ! ték a találkozót. Nagy Elemér, a népfront megyei titkárhelyettese bevezetésként tájékoztatta a megjelenteket a mozgalom jelenlegi helyzetéről és feladatairól. — Az ellenforradalom nemcsak anyagiakban okozott tetemes károkat — mondta —. az emberek lelkében is szinte felmérhetetlen rombolást végzett. Számos népfront-bizottsági tagunk értelmetlenül nézte az eseményeket és időbe telt, amíg helyesen értékelni tudta az október 23 után történteket. A továbbiakban elmondta, hogy ma már a legtöbb népfront-bizottság magára talált és sok helyen öntevékenyen, a helyi jellegzetességek figyelembevételével kezdték el a munkát. Ennek egyik szép megnyilvánulása volt, hogy Cegléd város felhívása nyomán körülbelül 300 levél érkezett megyénkből az Országos Béketanácshoz és a tiltakozások alatt mintegy 30 000 névaláírás szerepel. A megyei népfront-iroda is aktívabban tevékenykedik az utóbbi időben. Első lépésként a 21 Pest megyei képviselő megalakította az országgyűlési képviselők megyei csoportját, melynek tagjai azóta már öt esetben üléseztek. Számos megyei szakbizottság alakult (mezőgazdasági, szociálpolitikai, művelődés- ügyi) és a népfront-bizottsági irányítómunka szervezettebbé vált. Ennek hatása érződik a járásokban, városokban, falvakban is. A megjelentek valamennyien hozzászólásra jelentkeztek. Nagy figyelem kísérte Vida Gyula elvtárs hozzászólását is. — Pártunk vezetősége levonta a népfront irányításánál fel- | merülő múltbeli hiányosságo- í kát is — mondotta. — A jövőben nem sértjük meg a szervezeti önállóságot és már a I jövőheti járási párttitkári értekezleten felhívjuk vezető elv I társaink figyelmét a népfrontbizottságokban végzett munka j fontosságára. Érezzék önök | mindnyájan maguk mögött a párt bizalmát, támogatását Dávid Ferenc, az Országos Tanács titkára azt hangsúlyozta, hogy a népfront-bizottságok munkája csak akkor lehet igazán értékes, ha minden ténykedésük helyes politikai tartalommal telítődik. A megjelentek elhatározták, hogy a jövőben gyakrabban jönnek össze, kicserélik tapasztalataikat, hogy megyénk- ! ben is erősödjék, igazi átfogó j tömegbázissá váljék mielőbb I a népfront-mozgalom, 1 <P. R.) Az árak a régiek Ülök a váci Csányi körút és Széchenyi utca sarkán levő fodrászüzletben. Várom, hogy rám kerüljön a sor. A szomszédból női hangok hallatszanak. Ott női fodrászat működik. Közben egy néni lép be az ajtón, valamilyen könyvvel a kezében. A vezetőhöz lép és egy aláírást Iker. Amíg a szentesítő kézjel a helyére kerül, a következőket közli a néni: — A központból X. Y. kartársnő (a nevére nem emlékszem) azt üzeni, hogy írják ki a kirakatba: az árak a régiek. — Miért? — kérdezi a vezető. — Mert elterjedt a városban és a környéken, hogy a dauer ára száz forintra emelkedett — hallom a választ. — Semmi szükség, hogy kiírjuk. Győződjék meg mindenki személyesen arról, hogy ez nem igaz — így az üzletvezető. — Jó, én az üzenetet átadtam — vonja vállát a néni, aztán elmégy. Mivel a fodrászüzlet vezetője nem irta a kirakatba, engedjék meg, hogy mi közöljük az újságban: a fodrászati árak a régiek, még a női fodrászaton is. Bátran menjenek tehát a váci és Vác környéki lányok és nem kell többet fizetniük, mint Időjárásjelentés Változó felhőzet, többfelé záporeső, helyenként zivatar. Mérsékelt, időnként élénk déli-délnyugati szél. Meleg idő. Legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 24-27 fok között — „ERRE TÁNCOL A VILÁG Afrikától Budapestig“ címmel tánczene estet rendeznek ma az érdi kisipari szövetkezetek székházában. Az előadások kezdete délután 5 és este fél 8 óra. — JOBB A KÖNYVELLÁ- TÁS, növekszik az olvasók száma a nagykátai járási könyvtárban. Az olvasni valón kívül a könyvtár segít kielégíteni a lakosság egyéb kulturális igényeit is. Szervezik a színjátszó és tánccsoportot, amely hamarosan a közönség elé lép. — ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT adták át a lakosságnak Dunakeszin az új művelődési házat. — MOST KAPÁLJÁK A KUKORICÁT a kiskunlac- házi Szabadságharcos Termelőszövetkezetben. A Petőfi Termelőszövetkezetnek már nincs kapálatlan földje. A szőlőket sokan már harmadszor permetezik. — AZ ÉRDI KÖZSÉGI PÁRTSZERVEZET minden hét szerdáján vitát rendez az MSZMP Központi Bizottságának előadássorozata alapján. E héten Horváth Imre előadását vitatják majd meg. — TÖBB MINT 903 EZER FORINT értékű iskolai takarékbélyeget vásároltak a Pest megyei általános és középiskolák diákjai április végéig. fiatal asszonyok a fodrászhoz, eddig. — kas — — A 18-AS AUTÓBUSZ június 4-e óta egész napon át közlekedik a Bécsi úton a borosjenői téglagyárig — egyelőre kísérletképpen 40 percenkint. A 18-as és 22-es busz meghosszabbított végállomásaitól az átszállójegy a fővárosba 2 forint. Az iskolások külön rendszeresített hetijegyeket vehetnek igénybe. — „KONZERVISKOLA* építését kezdi meg ebben az évben az Élelmezésügyi Minisztérium Nagykörösön. A tervek szerint a tanműhelyekkel felszerelt iskola két éven belül készül el. A Nagyvásártelepről jelentik Az újdonságok árát újból mérsékelték. A KÖZÉRT és a földművesszövetkezeti boltokban a nagyobb gumójú újburgonyát 4.58, az apró parázsburgonyát 2.60 forintért árusították. A cukor- és az expressz borsó árát 3.80-4 forintban állapították meg, a velőbor- sö 4.40 forint. A káposztafélék árát Is mérsékelték. Az Idei fejeskáposztát 5.60. a kelkáposztát A forintért adták. Uj zöldség és sárgarépa Is bőven volt a piacon. A zöldség csomóját 1.80. a sárgarépáét 1.20 forintért árusították. Már csak a zöldpaprika és a paradicsom tartja eddigi árszintjét. . Az egri fekete cseresznyét 10.60, a karmazsint 9.20, a nyári cseresznyét 4—5.50 forintért adták. Olcsóbb az egres Is. A nagyszeműt 5.30, az apróbbat 4.50 forintért kínálták. A Földművesszövetkezetek Budapesti Értékesítő vállalata a tejfel árát literenként 15 forintra, a zsíros tehéntúróét pedig kilónként 14 forintra szállította le. A Tojás- és Baromfiértékesitö Vállalat szombaton reggel 500 000 friss tojást osztott el a KÖZERT- boltok között. limilHinmiiillnilliiniirtiKit ...iiirmHmiiiiimniirtmiiiriiHmiiiMitmitmtHiiHMMrmiiiiintitiiMtiiimtmwiiiiiiiinmmimiimiMrmim.... tiiimmiininmmiti-iiiiUMHimiiiMiiTipiiiiinfiniinrmmmiiiimimiiHilinintl K ITTENBERGER K. A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (18) Ezek a gyakori kitörések és kalandozások végtére oda vezettek, hogy Sejket a nemkívánatos elemek közé kezdték besorolni az európaiak, amikor pedig összetörte az állomás kis patikájának majdnem minden üvegcséjét, és összetépett egy igen fontos térképet, határozatba ment, hogy Sejken minél gyorsabban túl kell adni. így került hozzám a csínytevései révén, no meg egy bokréta kócsaqtoll fejében, amit volt gazdája kapott tőlem az eddigi tartásdíj megváltásaként. • Ettől fogva Sejk az én házam előtt töltötte napjait. Nálam, persze, nem volt olyan mozgalmas az élete, mint az erőd bejárata előtt, de hát egy jóravaló pávián mindig talál magának foglalatosságot. Legtöbbször a köveket forgatja fel, hogy összefogdossa a kő alól menekülő rovarokat — persze, csak azokat, amelyeket a páviángyomor ehetőnek tart. Ha aztán egy skorpió bukkant elő a felforgatott bogár-rejtekből. azt rögtön poz- dorjává zúzta egy kővel, mert minden bölcs majom tudja, hogy a skorpió milyen keserves kínokat okoz... Reggelenként sétálni mentünk Sejkkel, és ő ilyenkor kénytelen volt emberi módon, azaz: kétlábon járni. Először — a bennszülött lakosak nagy gaudiumára* — a szokó-t, a piacot kerestük fel, hogy Sejk beszerezhesse napi elemózsiáját. Vettünk, banánt, cukornádat, s más egyebeket, s ezt Sejknek kellett hazacipelnie, amit meg is tett szívesen. A piacra különben mindig magá• nagy örvendezésére val hozta az ivóedényét is, hiszen a piac fő kelendősége, a pombe* éppen olyan varázzsal volt reá, mint a bennszülöttekre. Ha aztán felöntött a garatra, csodálatosan hasonlított minden világrész részegéhez: kötekedő lelt és makacs, és annyira engedetlen, hogy a ki- bokó** se térítette észre. Érdemes különben azt is elmondani, hogy a'részeg, séghől Sejket csak egyetlen dologgal lehetett kijózaní tani, de azzal aztán alaposan. Ha már semmiképp se bírtam vele, akkor kihúztam egy kígyót egy spiritussos üvegből. — a magamféle kóbor bogarász-madarásznál mindig akad ilyesmi — és azt hozzádobtam. A részegség ilyenkor úgy elrepült a fejéből, mintha sose ivott volna, s helyette vak rémület fogta el. Nem is csoda, hiszen nincs egyetlen állatfaj sem a világon, amelyik annyira irtóznék a kígyóktól, mint a majom. Ha Sejk időnként elszabadult, mivel a szokásos házkutatásokat nem tarthatta meg. a tyúkólakat motozta kiváló előszeretettel, és kiadós dézsmát szedett a tojásokból. Egyszer aztán, kihasználva a csúszó-mászóktól való rettegését, alaposan elvettem az étvágyát mindenfajta tojástól. Tudni kell, hogy Középkelet-Afrika min- den vizében ott hemzseg egy alattomos és gyáva szörnyeteg: a krokodilus. Rettenetes csapás minden vidék, re, mert ez a szörnyű hüllő mindig kiveszi a részét a vízre járó nyájakból, s az sem ritka eset, hogy ember esik áldozatául a százfogú bestiának. Gyűlöli is ezt az alattomos hüllőt minden igazi afrikánus, és ámbár a tölténnyel takarékoskodni szakás, senki se habozik puskavégre kapni az undók háromszögletes krokodilus- fejet, ha partmentén észreveszi felbukkanni a vízből. Hiába azonban a jóraivaló igyekezet, a krokodilusoknak nem nagyon apad a számuk, pedig egy időben a kor. mányzóság díjat is tűzött ki az elejtésükre, sőt az ősz szeszedett krakodilustojásokat is beváltotta jópénzen. Maradjunk azonban a tojásoknál, és ez esetben Sejk* afrikai sör ** víziló bőréből készített korbács ről lévén szó, a krdkodilustojásnál. A bennszülöttek a bóma (a katonai állomáshely) udvarára szokták behordani a krokodilustojásokat, ahol aztán együttesen megsemmisítik őket. Sokszor olyan tojásokat is behoztak a bómára, hogy csak fel kellett pattantam a tojás mészhéját, és máris kecmergett belőle kifelé az apró krokodilus. Nekem épp egy ilyen tojásra volt szükségem, hogy rendre szoktassam Sejket, zsebrevágtam hát egy csaknem kikelt tojást, és szépen elindultam hazafelé. Sejk éppen a páviánok, és általában a majmok egyik legkedvesebb műveletével, a vakaródzással volt elfog, lalva, amikor hazaértem, s megmutattam neki a tekintélyes tojást. Persze végtelenül megörült a kedves csemegének, két 'kézzel is szalutált boldog meglepetésében, és a maga nyelvén a hálatelt megelégedés kifejezéseit motyogta felém. — No, várj csak, most megjárod! — gondoltam kárörömmel, s minden esetre átadtam neki az áhított csemegét. Mohón kapott utána, s a következő pillanatban a fa tövéhez kuporodva óvatosan már törte is a tojás egyik végét, hogy tartalmát élvezettel kiszürcsölje. De jaj, mi ez! Alig törték át a hatalmas páviánfogak a krokodiltojás kemény burkolatát, a résen rögtön ki- dugta a fejét egy apró és lucskos szörnyeteg, kikíván- kozóan a fényes napvilágra. Sejk akkorát ugrott rémületében, mint akit a kígyó megcsípett, s az átkozott tojás hatalmas ívben lódult ki kezéből. Soha életemben nem láttam még ilyen rémületet és utálatot állat- ' nak az arcán. Sokáig nem tért magához, riadozott, rémüldözött és a kezét, amelyet ragadóssá tett a könnyel, műén feltört tojás, veszettül csiszolta, súrolta a homokban, miközben dühös makogással odadobott egy-egy marék homökot rémületének a tárgya felé is..-. Lehet, hogy kemény volt a lecke, de az bizonyos, hogy használt, mert Sejk nem dézsmálta többé a tyúkólak kincseit. (Folytatjuk.)
