Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-07 / 32. szám

4 "k/Cirlap 1957. JÜNIUS 7, PÉNTEK Érdemes-e tűs- és jégkár ellen histosítani ? Beszélgetés az Állami Biztosító Pest megyei igazgatójával Az Állami Biztosító Pest me­gyei Igazgatóságát kerestük fel a minap, s az önkéntes biztosí­tás alábbi időszerű kérdéseit beszéltük meg Hajdú György igazgatóval, 1. Hogyan fogadta a megye lakossága a kö­telező biztosítás meg­szüntetéséről szóló rendelkezést? ä» Megyénkben is nagy örö­met keltett a kormány intézke­dése. Bár a lakosság eddig sem a biztosítás intézményét tar­totta szükségtelennek, hanem a biztosítás kényszerű jellegét. Az önkéntes elhatározással köthető biztosításokat a lakos­ság jelentős része helyesnek és nélkülözhetetlennek tartja. — A gyakorlatban is mutat­kozik ez már? *— Igen, a kötelező biztosítás megszűnése óta eltelt rövid idő alatt a megyében már több, mint 30 ezer házra kötöttek tűzkár elleni biztosítást) 2. Mit tesz az Álla­mi Biztosító Pest me­gyei Igazgatósága an­nak érdekében, hogy az önkéntes biztosítást tovább népszerűsítse? s-i Növeltük a biztosítást kö­tő körzetfelügyelőink létszá­mát, ezenfelül a megye majd­nem minden községében sike­rült helyi megbízottat beállí­tanunk, aki a helybeli lakos­ság biztosítási ügyeit intézi. Természetesen a sajtó útján, hirdetményeken és hangosbe­mondón keresztül is állandóan tájékoztatjuk a lakosságot a biztosítás különböző feltételei­ről, 3. Fizettek-e már ön­kéntes tűzbiztosítás alapján kártérítést? ‘— Az elmúlt évek során igen eredményesen együttműköd­tünk a megyei, járási és köz­ségi tanácsok pénzügyi szerviéi­vel. A tanácsi szervek hatha­tós segítséget nyújtanak most is az önkéntes biztosítások fel­vételénél. Megemlítem, hogy éppen a lakosság felvilágosítá­sa érdekében meg akarjuk szervezni a megye minden köz­ségében a biztosítási ügyekre vonatkozó úgynevezett felvilá­gosító napokat, amelyek során a lakosság rendelkezésére ál­lunk bármilyen biztosítási kér­désben.; 6. Milyen más bizto­sítással foglalkoznak még? —1 Az egyébfajta biztosítá­sok között első helyen kell em­lítenem a személyi biztosításo­kat. Igen jól bevált és nép­szerű a halál esetére szóló te­metkezési biztosítás. Most ar­ra törekszünk, hogy a nagyobb községekben temetkezési se­gélycsoportot létesítsünk, amely a község vezetőinek el­lenőrzése alatt végzi majd munkáját. Ugyancsak fokoz­zuk az üzemi dolgozók baleset- biztosításának szervezési mun­káját, 7. További terveik? — Mindenekelőtt el akarjuk érni, hogy az év végéig leg­alább 80 ezer önkéntes tűzbiz­tosításunk legyen. Meg akar­juk gyorsítani kárrendezési munkánkat is. És ami talán a legfontosabb: a jelenlegi ha­táridőket lerövidítve, a meg­állapított kártérítési összeget sokkal gyorsabban kívánjuk eljuttatni a károsultaknak, mint eddig. — holka — Egyedülálló munkasiker A maga nemében egyedül­álló teljesítményt ért el a Bá­nyászati Építő Vállalat Tatabá­nya-kertvárosi lakásépítkezé­sen dolgozó Jeszenovics Gyula kőműves és brigádja. Az 53 tagú komplex munkacsapat májusban az előírt hatezer fo­rintos egy főre eső termelé­kenységet több mint kétszere­sére, 13 620 forintra növelte. A nagylétszámú brigád, amely száz bányászlakást épít ezen a területen, a lakóházak pince és földszinti falait a legfejlettebb szovjet munkamegosztásos módszerrel húzta fel. minőségi­leg kifogástalan munkát vég­zett. A híres kőművescsoport­nak nagy segítséget nyújtott Papp István, az építkezés fia­tal vezetője, aki gondoskodott a gyors anyagellátásról. Lj típusú hidraulikus borsajtoló A Borsod vidéki Gépgyárban már évek óta gyártják a na­gyobb szőlőgazdaságokban használatos 2040 literes kosár- köbtartalmú borsajtolókat. Az idén a gyár dolgozói hórom különböző teljesítményű sajtó- lóból álló gépcsalád elkészíté­sét vették tervbe. Ez az eddig s gyártott sajtóién kívül 1020 és ] 780 liter kosárköbtartalmú . gépekből áll majd. Ezzel lehe- j tővé válik a megőrölt szőlő fo- j lyamátos préselése. A legna­gyobb saj tolóból kikerülő tör­kölyt a kisebb sajtolóba helye­zik és így a szőlő rövid idő alatt háromszoros préselésen megy át. A gépcsalád második egysé­ge, az 1020 literes sajtoló min- j tapéldánya már elkészült és szüretig a 780 literes gyártását is befejezik. AZ új típusú borsajtolót be­mutatják az idei bécsi vásáron. Megalakult az Országos Béketanács katolikus bizottsága A Katolikus Papok Országos Békebizottsága június 5-én ülést tartott, A kiküldött bizottság jelentése alapján örömét fejezte ki, hogy a katolikus püspöki kar az Orszá­gos Béketanáccsal közösen megalakította az Országos Béketanács katolikus bizottságát. Az új katolikus béke­mozgalom az „Opus pecis” nagyobb lehetőségeket és új távlatokat nyit a katolikus papság számára tánsadalom- építő és békét szolgáló törekvéseinek megoldásához; Ezért a Katolikus Papok Országos Békebizottsága, mint szervezet megszűnik és a katolikus papi bókemoz- galom eddigi részvevői is a? új katolikus békemozgalmi szervek keretében munkálkodnak a békéért. Az Országos Béketanács katolikus bizottsága június 5-én délután az Országos Béketanács Székházéban meg­tartotta alakuló ülését, amelyen munkatervét is kidol­gozta. — Éppen a gyakori kárese­tek mutatják, mennyire szük­-«Égg-van-a lakosságnak az ön­kéntes biztosításra. Számos esetben fizettünk ki már jelen­tős összegű kártérítést; így pél­dául ez év március 27-én Drá­vái Mihály abonyi biztosított­nak több mint 13 ezer forintot, május 12-én Erős Pál és Zsí­ros Pál gyóni lakosok részére összesen több, mint nyolcezer forintot fizettünk ki. Meg kell itt említenem, hogy Münich Ede halászteleki lakost is tűz­kár érte, de nem tudtunk kár­térítést fizetni neki, mert nem kötött önkéntes biztosítást. 4. Úgy tudjuk, az önkéntes biztosítás nemcsak tűzkárra, ha­nem jégkárra is vonat­kozik? — Igen, ezzel is foglalko­zunk. Az adottságoknál fogva leginkább a ceglédi, a nagy­kőrösi és a dabasi járásban mutatkozott komoly érdeklődés a jégbiztosítás iránt. Ehhez a kérdéshez tartozik, hogy a kö­telező biztosításnál szokásban volt normaszerinti kártérítés megszűnt. Kár esetén a gazda a biztosított hozamnak megfe­lelő teljes kártérítést kap. 5. Bizonyára sokat segíthetnek a helyi ha­tóságok is? Amikor Endre László tanulmányúton volt Franczia Kiss Mihálynál A Fővárosi Bíróság es­küdtszék! termében napok óta tárgyalják a fehérter­ror egyik legvéresebb tö­meggyilkosának bűnügyét. Franczia Kiss Mihály, Héj- jas Iván jobbkezének íőtár- gyalása alkalmából a Kos­suth Könyvkiadó „Orda­sok” címmel dokumentum­könyvet jelentet meg. E készüld könyv egyik izgal­mas részletét, amely a Héj- jas-banditák kiskunfélegy­házi rémtettével foglalko­zik, itt közöljük: A kiskunfélegyházi-------------------járásbíróság fo gházát 1920 június 1-én kö­rülvették a Héjjas-különít- mény tagjai. A foglyok között ennek hí­re gyorsan elterjedt és a poli­tikai foglyok, akik már hallot­tak a kecskeméti fogház ször­nyű éjszakájáról, amikor any- nyi elvtársukat kínozták ha­lálra, érthető megdöbbenés­sel fogadták a hírt. Már este 8 órakor az emeleten őrzött hét kommunista foglyot össze­terelték, hogy levigyék őket egy földszinti zárkába. Közöt­tük volt Iványi Sándor, Már- tonffy Ernő, Héderi Antal és Némedi Gábor, akiket a kom­mun alatti magatartásukért Nem mindegy: milyen hosszú a szipóka Törzskönyvezik a lesjobb mézgyííjtö méheket Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ somlójenői tenyésztőtelepén két éve tervszerű kiválogatási és tenyésztési munkát folytatnak. A tenyésztési cél, hogy a legjobb hazai ■fajtákból sokat gyűjtő, hosszú szipákás, határozott fajtajellegű méhtörzseket alakítsanak ki, továbbá, hogy az átörökítést biz­tosító méhanyákat törzskönyvezzék, s így feljavítsák az ország egész méhá—ományát. A Kisállattenyésztő Kutató Intézet méhészeti szakemberei Vizsgálataik során a telepen kiváló törzseket találtak. Az egyik méhcsalád dolgozóinak szipókahosszúsága például átlag­ban 6,9 milliméter, aminél világviszonylatban is csupán egy kaukázusi méhfajta szipókahossza (7,1 mm) nagyobb. A szi­póka hosszúságánál a tizedmilliméterek is nagy előnyt jelen­tenek: egyrészt az ilyen „íkiitáltságos" méhek több mézet és gyorsabban gyűjthetnek, másrészt — s ez talán az előbbinél is fontosabb — az egyes, különösen a „mélykelyhes" virágok­nál, elsősorban pedig a vörösherénél, a méz és virágporgyűj­tés mellett a megtermékenyítést is biztosítják, magam tartóztattak le. Iványi. Már- tonffy és Némedi egy cellában voltak Barta Károllyal. A mel­lettük levő zárkában, őrizték Héderi t és Sajber Károlyt. Hé­deri Antal, amikor megtudta, hogy kik jöttek értük, így szólt Sajberhez: — Nem hagyom megkinozni! 4 Ezzel egy eldugott borotvá­val felvágta csuklóján az ere­ket. Sajber segítségért kiáltott, de senki sem törődött ezzel, hanem a vérző Héderi Antalt is levitték a földszintre, még elsősegélyt sem nyújtottak neki és így elvérzett. Sajber Károly és Barta Károly a nagy zűrzavarban véletlenül az emeleten maradtak; Az öngyilkosság alatt érke­zett be külső munkájáról a fogházba Seres Sándor poli­tikai elítélt, akit egy másik földszinti zárkába zárták Este 11 óraikor---------------- törtek a kom­munista foglyokra a Héjjss- különítményesek. A támadás­ban részt vettek Hertelendi- Vannay László főhadnagy, Bakos József, Franczia Kiss Mihály és több társuk. Oda­mentek a zárkához és a kom­munisták közül elsőnek Már- tonffy Ernőt szólították ki. Mártonffy felismerte a gyilko­sok között Bakos Józsefet, aki ugyanabból a községből származott, mint ő. Odaszólt hozzá: — Bakos Jósika, megismer­lek, ne bánts! Erre Franczia Kiss rákiáltott Bakosra: — Jóska, szúró, le! Bakos József le is szúrta Mártonffy Ernőt, aki a padlóra zuhant. Utána Héderi Antalt akarták kihívni, de az időköz­ben a vérveszteségtől meg­halt. Ám még a halottnak sem kegyelmeztek meg. Az egyik különítményes beleszórt a te­tem torkába. Iványi Sándor elvtársnak a torkát metszették el. öt ott­hagyták, később orvosi keze­lést is kapott, de mér ez sem használt, a bátor és harcos szegényparaszt a merénylet után a harmadik napon meg­halt. Némedi Gábort elhurcol­ták, fejére zsákot dobtak és ismeretlen helyen megölték;55 Sajber Károly elvtárs ——----------------------aki idő­közben meghalt — az 1947-es tárgyaláson vallomást tett. írásos vallomásában részle­tesen leírja a fogház megro- hanását, az elvtársak meggyil­kolását és az ő menekülését. Vallomásában ő is Franczia Kiss Mihályt vádolja a két gyilkosság elkövetésével. Kiss Mihályt, aki most „gyáván“ semmire sem akar emlékezni. Sajber Károlynak, a kecs­keméti munkásnak, az 1919-es magyar Tanácsköztársaság mártírjának vallomása még egy érdekes tényre világít rá. Megtudjuk belőle, hogy a gyilkosságot „kivizsgáló“ bi­zottság tagjai között ott szere- pelt Endre László, a későbbi Pest megyei alispán, aki a Kettőskereszt Vérszövetségben Héjjas Iván elnökségi társa volt és már akkor Pest me­gyei „szakértő“-je volt a kü­lönítménynek; Endre termé­szetesen mindent rendben ta­lált a kiskunfélegyházi fogház megrohanásával és a foglyok középkori kegyetlenségű meg­gyilkolásával kapcsolatban. Sőt, amikor évekkel később Pest megyei alispán, majd belügyminiszter lett, a Héjjas —Franczia Kiss különítmény „terepén” szerzett tapasztala­tait fel is használta saját te­vékenységében és még felül is múlta mestereit.;; VÁNDORMÉHÉSZEK FIGYELMÉBE! A Földművelésügyi Minisztérium méhészeti felügyelősége felhívja a vándorméhészeket, hogy az akác­virág hullása után, ha a közelük­ben nagyobb tömegű mézelő nö­vények nem virágzanak, fordulja­nak a megyeszékhelyeken találha­tó vetőmagtermeltető kirendeltsé­gekhez, ahol tájékoztatást kapnak a már virágzó, vagy virágzásnak induló mézelő növényekről. így le­hetővé válik, hogy a vándorméhé­szek az ország egész területén le­hetőleg egyenletesen kihasználják a kínálkozó méhlegelőket, s ugyan­akkor a nem kívánatos túlzsúfolt­ságot is elkerüljék. fi NÉPSTADION KULISB2RT1TKft KALMAR LELKES SZÖVEG KÉP A szurkoló, ami­kor elfoglalja he­lyét a Népstadion­ban, először az eredményhirdető­táblát keresi sze­mével, hogy a csapatok összeál­lítását elolvas­hassa. Azt hisz- szük, nagyon ke­vésnek jutott még eszébe, hogy egy táblán hány be­tűnek, vagy szám­nak van helye. Nos, egy táblán 200 betű, vagy szám részére van hely. Mindegyik betű helyét 35 iz­zólámpa világít­ja meg, belőlük bármely számot, vagy betűt ki le­het formálni. Így tehát egy ered­ményhirdető táb­lához 7000 izzót használnak. Induljunk egy kis sétára a most még n éptelen, üres, de most is impozáns Nép­stadionban. Utunk első állomása az öltözőbe vezet. Óriási meglepe­tés! Nem a meg­szokott öltözői környezet kispa- dokkal, padlóval, hanem klubszoba fogad bennünket mélyített fotelek- kel, asztalokkal. Van itt telefon és minden egyéb ké­nyelem. Mellette a fürdőhelyiség. Valóban „főúri1* kényelem. Sül­lyesztett fürdő- medence kék csempével, tíz tu­soló és külön láb-* mosó. Mennyi, meny­nyi víz kell eh­hez! Nézzünk la hát a gépekhez is. Nagy László fő­gépész itt az élet és halál ura. A fűtőház sok-sök kazánt rejt ma­gában, melyek 25 ezer liter vizet tudnak egyszerre 40 fokra felmele- giteni. így már jól le lehet fürödni a mérkőzés után. Ugye? Tovább me­gyünk a gépek bi- rodalmában. Pá­ti koszé rűen tisz­ta helyiségben egy 176 lóerős Die­sel-motorra buk­kanunk. Ez azért kell, hogy azon­nal áramot ter­meljen, ha a vá­rosi hálózatban bármi hiba állna be. Most már las­san közeledünk a mérkőzés kezde­téhez. Mind több és több mun­káskéz szorgos­kodik a pálya zöld gyépe körül. Kaput azonban még sehol sem Iá­szobába, ahol az eredményhir­dető táblákon ki- gyúló szöveget gépelik. Semmi különös nincs ezen az írógépen, csak fölötte van egy kis dobozsze­rű gépezet, ez te­szi alkalmassá a masinát távköz­lésre. Ha tehát Faragó Éva, aki az írógépnél ül, leüt egy billen­tyűt, a hirdető- táblán azonnal ki­gyullad a kívánt betű. Mellette Solti József áll, aki az egész bo­nyolult távközlési mechanizmust ve­zeti. Máris izga­tott, hogy minden rendben van-e, sorban egymás után hívja fel „őrszemeit“. A közönség már elhelyezkedett a pályán, A hang­erősítő szobában is megjelentek a mesterek: Schmidt József és Péntek Mihály. A hangerősítő- berendezés zöld szemei világíta­nak, a sportin­duló lemeze már a korongon van, mert a csapatok kivonulásra ké­szen állnak. Má­sodperceken be­lül megszólalnak a pálya körül el­helyezett, orgo­nasípokra emlé­keztető hangszó­rók. És akkor te, kedves szurkoló, elkezdheted ked. véne szórakozáso­dat: *— Hajrá tunk. Hol a ka­pu? íme, hozzák is már, hálóstól együtt és csak most fedezzük fel, hogy erre a célra külön ásott lyu­kak vannak, ame­lyekbe beletéve a kapu, a háló és a hálótartó 90 per­cen át vígan állja a mérkőzés ost­romát Szóval helyére állították már a kaput, itt már nincs mit nézni. Gyerünk vissza a főépületbe. Be­nyitunk abba a

Next

/
Oldalképek
Tartalom