Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-07 / 32. szám
J fi PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! WC irí a i) ___' *__ A TECHNIKA VILÁGÁBÓL (5. oldalon) AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS LAPJA I. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 'Ara 50 filmé 1957. JÚNIUS 7, PÉNTEK Megkezdődtek a bolgár-magyar kormányközi tárgyalások Tegnap délben 12 órakor megkezdődtek a tárgyalások a hazánkba érkezett bolgár kormányküldöttség és a tárgyalásokra kijelölt magyar kormányküldöttség között. A bolgár kormányküldöttség vezetője, Anton Jugov, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke. Tagjai: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Rajkó Damja- nov, a minisztertanács elnök- helyettese, kereskedelmi miniszter. Karlo Lukanov külügyminiszter, Sztojan Tom- csev, a Bolgár Földművesszövetkezetek Igazgató Tanácsának titkára, a Hazafias Arcvonal Nemzeti Tanácsának tagja, város- és községgazdálkodási miniszter és Krasztju Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A magyar kormányküldöttség vezetője: Kádár János, a Minisztertanács elnöke, tagjai: dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Kiss Károly, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, Horváth Imre külügyminiszter, Antos István pénzügy- miniszter és Némety Béla. a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. A két kormányküldöttség megkezdte a tárgyalásokat a napirendre tűzött következő kérdésekben: I. A nemzetközi helyzet egyes kéydéseinek értékelése. II. A két ország politikai kapcsolatainak kiszélesítése. III. Magyar—bolgár gazdasági és kereskedelmi együttműködés továbbfejlesztése, ezen belül hosszútávlatú gazdasági együttműködési megállapodás előkészítése cs más gazdasági kérdések. IV. A két ország kulturális együttműködésének kiszélesítése. V. Megállapodás előkészítése magyar—bolgár állampolgár- sági, konzuli és állategészségügyi egyezmények megkötésére. A plenáris ülésen felszólalt Kádár János, a Minisztertanács elnöke és Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A tárgyalások rendkívül szívélyes baráti légkörben folynak. A bolgár kormány- és pártküldöttség tiszteletére ma délután fél hat órakor nagyaktívát rendez a párt a Sportcsarnokban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti pártbizottsága a bolgár kormány- és pártküldöttség tiszteletére ma délután fél hat órakor nagyaktívát rendez a Sportcsarnokban. be, mielőtt sokat veszítene tápanyagtartalmából. Ebben az esetben azonban szecskázzunk hozzá árpa- vagy zabszalmát, ami a túlzott nedvességtartalmat felveszi. Figyelemreméltó kezdeményezés: Mentsük meg a széna tápértékét Házilag is könnyen előállítható a szénaszárító gúla A megye egész területén megtörtént a lucerna első kaszálása, de a réteken, az utak mentén és árokpartokon oly dúsan növő pázsitfű-féléket is közvetlenül a virágzás előtt le kell vágni, ha jó szénát akarunk. Amennyiben kedvező volt a csapadékos tavasz a nagy zöldtömeg „előállításához”, legalább olyan mértékben megnehezíti a zöldtakarmány szárítását. Hiszen alig múlik el nap eső nélkül. Esős időben pedig a lekaszált növény tovább él. lélegzik és ez az életműködés táplálóanyag-fogyasztással jár. Nedves időben a bomlási folyamatokat előidéző baktériumok is élénkebben tenyésznek. Ez és a megázás a széna kilúgozását eredményezi. A víz kioldja a takarmányban levő cukrokat, savakat és ami a legrosszabb, a sókat is. A sók azután feloldják a vízben nem oldható táplálóanyagok, fehérjék, zsírok és keményítők egy részét is. Egy-két megázás és szakszerűtlen kezelés a tápérték felét is elviheti. Mivel borús, csapadékos a tavasz, s a nap melegére nem igen számíthatunk, a légáramlat. szárító hatását is igénybe kell venni; A szárítóberendezések közül Igen tökéletes munkát lehet végezni a svéd, vagy finn nyárssal, de hátránya, hogy sok faanyag szükséges hozzá. Az ábránkon bemutatott szénaszárító gúlát viszont bárki könnyen előállíthatja a ház körül található erősebb lécekből, dorongokból. Két méter hosszú karókból háromlábú gúlát készítünk, amelyet a felső végén szénából sodort kötéllel összekötünk. Erre egy napi fonnyadás után rakhatjuk a szénát: egy- egy gúla másfél mázsát is elbír. A befektetett munkatöbblet megtérül azzal, hogy az állványon szárított szénát a szérűn nem kell újra boglyáz- ni, mindjárt kazalozható. Ha viszont a rossz idő miatt semmiképpen nem tudunk szénát készíteni a zöldtakarmányból, silózzuk Az országgyűlés elfogadta a népgazdasági tervet és a költségvetést Az országgyűlés tegnap reggel folytatta tanácskozását. Ünnepi jelleget adott az ülésnek, hogy megjelent a parlamentben a Bolgár Népköztársaság kormány- és pártküldöttsége. Az Országház épületébe érkező delegációt a kupolacsarnokban Kádár János, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor és Kiss Károly vezetésével a kormány számos tagja és több országgyűlési képviselő fogadta. Az ülésterembe érkező bolgár vendégeket a képviselők meleg tapssal üdvözölték. majd Rónai Sándor megnyitotta az ülést. Rónai Sándor beszéde után Anton Jugov, a bolgár minisztertanács elnöke, a bolgár kormányküldöttség vezetője lépett az emelvényre. A bolgár minisztertanács elnöke megköszönte a testvéri fogadtatást és a magyar nép választott képviselőin át tolmácsolta az egész magyar dolgozó népnek a bolgár nép, a bolgár kormány és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának forró, testvéri üdvözletét; Rónai Sándor elnök ezután bejelentette, hogy az ország- gyűlés folytatja az 1957. évi népgazdasági terv é9 költség- vetés együttes tárgyalását. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra; Apró Antal beszéde A Nagykőrösi Célgazdaság versenyfelhívása Mi, a Nagykőrösi Célgazdaság dolgozói jobbat és többet alkarunk adni az országnak, mint eddig. Ennek érdekében versenyre hívjuk ki a Pest—Nógrád megyei állami gazdaságok dolgozóit és versenyszerződést kötünk eredményeink növelése érdekében a Cegléd-Cifrakerti Állami Gazdasággal. Vállaljuk, hogy a tervben szereplő 2800 literes fejési átlagunkat 3520 literre emeljük úgy, hogy a 3,6 százalék átlag- zsírtartalmat elérjük és a tejtermelés önköltségét a tervezett alá csökkentjük. Gyapjútermelésünket 10 százalékkal emeljük, biztosítjuk a darabonkénti 4,4 kilogramm nyírási átlagot, az 1 kilogrammra eső önköltséget a tervhez viszonyítva 10 százalékkal csökkentjük. 150 holdas magborsóterületünkön vállaljuk ka- tasztrális holdanként 7,5 mázsás termésátlag elérését, az 1 mázsára előírt termelési költség megtartása mellett. Tengerit 300 katasztrális holdon termelünk és májusi morzsolta holdanként 14 mázsát fogunk elérni. 493 holdas búza-vetésterületünkön holdanként 13 mázsás termést érünk el a megállapított előállítási áron belül. Zabból 9 mázsát termelünk holdanként, éves takarmányszükségletünkön felül pedig 10 százalékos tartalékalapot létesítünk az állatállomány jobb ellátása érdekében. A kertészeti növénytermesztésben versenyre hívunk valamennyi állami gazdaságot a paprika és paradicsom katasztrális holdankénti átlagtermésének növelésére és az előállítási költségek csökkentésére. Végezetül a munkák jobb megszervezése mellett vállaljuk, hogy alkalmazotti béralapunkat 25 százalékkal csők. kentjük. GODÓ LÁSZLÓ MSZMP-titkár KISS KÁROLY munkástanács elnöke BÉKÉS ISTVÁN igazgató PÉCSI AMBRUS ÜB-elnök Apró Antal méltatta a bizottsági tárgyalásokon, és a vitában elhangzott véleményeket és javaslatokat, majd néhány kérdésben kifejtette a párt és a kormány álláspontját. Először a dolgozók életszínvonaláról és a kormány által végrehajtott, egyes iparcikkek árának felemeléséről szóló intézkedésről beszélt. Ezután részletesen ismertette a kormány bérügyi intézkedéseit. Szólott a munkások, az ipari és építőipari műszaki dolgozók, az állami mezőgazdasági munkások, a kereskedelmi dolgozók és más foglalkozásúak bérrendezéséről, amelyre összesen körülbelül 5500 milliót fordítottak. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a felemelt életszínvonalat tartani, tovább fejleszteni csak növekvő ivari és mezőgazdasági termelés útján lehet. Fegyelmet, rendet kell teremteni egész gazdálkodá- surikban. Meg kell szüntetni a lazaságokat és visszaéléseket a munkabérekkel, meg kell szüntetni a kifizetett bérek, és a termelés közötti aránytalanságot. Több és gazdaságosabb termelésre ösztönző bérrendszer nélkül nem tartható az elért életszínvonal! — hangsúlyozta: Szólott arról, hogy egyes vállalatok kijátsszák az állami rendelkezéseket, és drágább áron hoznak forgalomba egyes iparcikkeket vagy mezőgazda- sági termékeket. Ilyen jelenségek tapasztalhatók a szövetkezeti és a kisipari termékeknél is. A kormány éppen ezért szigorú intézkedéseket léptet életbe az említett áremelések megakadályozására — mondotta. — Ugyanakkor megtalálja a módját annak is, hogy a piacokon is rendet teremtsen, az állami felvásárlási és fogyasztói árak betartásának széles körben érvényt szerezzen. Nemrég a kormány határozatot hozott — mondotta a továbbiakban — a személyzeti osztályok visszaállítására a közhivatalokban, üzemekben, minisztériumokban, kijavítva természetesen a személyzeti munka régi, bürokratikus hibáit Különösen most, október után nagy szükség van arra. hogy pontosan tudjuk: milyen vezető helyeken kik dolgoznak. A személyzeti osztályoknak el sŐ6orban azt kell nézniök. hogy a kisebb vagy nagyobb vezető posztokat betöltő személyek az utóbbi tiz évben hogyan dolgoztak. Ezután az állami fegyelem és a közerkölcs meglazulásá- ról, a visszaélések, a lopások, a közvagyon herdálásának el* szaporodásáról beszélt. Hangsúlyozta, itt is, mint az ellen-* forradalom elleni harc más teiületein, kemény kézzel rendet fogunk teremteni. Társadalmivá, demokratikussá kell tenni az ellenőrzést — hangsúlyozta Apró Antalt — Fokozottabban kell a tömegek bevonásával ellenőriztetni a vezetőket és a vezetők gazdálkodását. Egy ilyen széles, demokratikus törvény megalkotására gondolunk, amikor fokozott harcot hirdet tünk a gazdasági életünkben megmutatkozó visszaélésekkel, törvénytelenségekkel szemben, Az országgyűlés ezután elfogadta az 1957. évi népgazdasági tervet, az 1957. évi állami költségvetést a pénzügyminiszter által javasolt módosításokkal, valamint ugyancsak a javasolt módosításokkal elfogadta az 1957. évi állami költségvetés törvényjavaslatát) 1957- október 1-én életbelép az államigazgatási törvény Ebédszünet után áttértek az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény- javaslat tárgyalására; A törvényjavaslat előadója Gábri Mihály országgyűlési képviselő volt. Hangsúlyozta, hogy az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényjavaslat igen nagy terjedelmű és sokoldalúan tárgyalja államigazgatási szerveink feladatait. Az államigazgatási eljárási kódex megalkotása mind az államigazgatási szervek munkájának eredményessége, megkönnyítése és hatékonyabbá tétele, mind pedig az állampolgárok jogainak fokozottabb biztosítása céljából hiánypótló. A javaslat azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek alapján az államigazgatási szervek a hozzájuk forduló ügyfelek ügyeiben eljárni kötelesek, hatálya kiterjed minden állam- igazgatási szerv eljárására, tehát a fegyveres és rendészeti testületekre is, amennyiben igazgatási feladatkörükben járnak eh A javaslat az állampolgárok jogos érdekeinek biztosítása szempontjából is nagyjelentő' ségű. A szocialista elvek alapján felépült államigazgatás a dolgozó nép érdekeinek szolgálatát tartja legfőbb, legfontosabb feladatának. A szocia' lista demokratizmus továbbfejlesztése, a törvényesség tel jesmértékű érvényesítése és az állampolgárok jogbiztonsága megköveteli, hogy az ügyfél jogait az államigazgatási eljá rásban törvényi úton rendezzük. Ez a javaslat az ügyfélnek komoly és érvényesíthető jogokat biztosít. így például azt. hogy ügyükben minden alaki megkötöttség nélkül kérelmet, panaszt, bejelentést tehessenek. E rendelkezés következtében megszűnik az a helytelen és az állampolgároknak sok kellemetlenséget okozó gyakorlat, hogy a beadványt, alaki hibái miatt államigazgatási szervek visszautasíthatják. Az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva, rendelkezik a javaslat olyan esetekről, midőn az ügyfél a beadványt a hatáskörrel nem rendelkező, vagy terjeszti elő. A javaslat ilyen esetekben kötelezi az eljáró szervet arra, hogy a beadványokat azonnal továbbítsa aa elintézésre hivatott szervhez. Végül hangsúlyozta, hogy a javaslat sok új rendelkezést tartalmaz, hatályba lépéséig hosszabb időt kell biztosítani a rendelkezések megismerésére, elsajátítására, és a még felmerülő értelmezési kérdések eldöntésére. Ezért állapítja meg a javaslat 1957. október 1-ét a törvény hatálybaléDésé- nek időpontjául. A törvényjavaslathoz Erdei Ferenc, országgyűlési képviselő szolt hozzá. Suhajda József országgyűlési képviselő a törvényjavaslattal kapcsolatban megállapította: az államigazgatási eljárás szabályozására nálunk Magyarországon most kerül sor először. Helyeselte, hogy nagyobb hatáskört biztosítanak a községi, városi és a budapesti kerületi tanácsszerveknek. Ezután az országgyűlés az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló tör- vényjavaslatot a javasolt módosításokkal együtt elfogadta. Az országgyűlés ezután rátért az állampolgárságról, továbbá a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint a külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalására. Dinnyés Lajos és Gyarmati Sándorné képviselő- társak jelentkeztek felszólalásra. A törvényjavaslatok előadója Kristóf István volt Ezután Pongrácz Kálmán a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében javasolta, hogy az országgyűlés három új bizottságot — államigazgatási, építésügyi és munkaügyi bizottságot — válasszon, a mezőgazdasági bizottság tagjainak a számát ped;g ,21-ről 26 főre egészítse ki. Az országgyűlés az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. Ezután sor került a bejegyzett interpeúációkra. majd Rónai Sándor berekesztette a2 arra nem illetékes szervnél országgyűlés ülésszakát
