Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-06 / 31. szám

1957. JÚNIUS G, CSÜTÖRTÖK ‘"^fCirlaP 3 RIADÓT KELL FÚJNI A Ganz Árammérőgyár párt- szervezete az októberi ellen- forradalom után nehezen állt talpra. Néhány kommunista novemberben megkezdte a párt szervezését, de akkor még csak „illegálisan“ működ­hettek. Januárban erősödtek meg annyira, hogy tizenkét elvtárs megalakíthatta az MSZMP-szervezetet. Ma már csaknem kilencven tagjuk van. Visszahívták az októberben eltávolított kom­munistákat. Jó munkát vég­zett a pártszervezet a mun­kástanács hangadóinak lelep­lezésében. Kiváló elvtársakat bíztak meg a KISZ segítésé­vel. Májusban három taggyű­lést tartottak, hogy időben el­intézhessék'az átigazolási ké­relmeket. Megindították a hangos-újságot. Már foglal­koznak a termelés pártellenőr­zésének 4 megszervezésével. Mindez említésre méltó ered­mény; Mégis, amikor a kommunis­táikkal beszélgetünk, kiderül, hogy elégedettének a pártszer­vezet munkájával és úgy vé­lik, bizonyos megtorpanás ta­pasztalható a pártéletben. Nem foglalkoznak a pártonkí- vüliekkel, nincs felvilágosító munka az üzemben. Bár fel­sőbb szerv határozata is van rá: még nem tartottak egyet­len pártnapot sem. A gyár dolgozóinak 60 százaléka nő, de a nőtanácsot sem hozták létre. Gyenge a szakszervezet munkája is. Mindezek fontos kérdések, s érdemes a mélyé­re nézni, mi az oka, hogy eb­ben a pártszervezetben nem pezseg az élet; Szocializmust — párt nélkül ? A pártszervezet megalaku­lásának és munkájának jelen­tős gátja az akkori munkás- tanács hangoskodóinak párt­ellenes tevékenysége volt. Az ellenforradalmárok október­ben sok kommunistát távolí­tottak el a gyárból. November 4 után is azt hangoztatták: i/nem kell párt, a párt nem il­lik a munkástanács mellé“. S míg arról szavaltak, hogy ők is a szocializmust akarják épí­teni, leverték a gyár vörös csillagát, minden pártiratot el­tüntettek, s még a Lenin-szob- rot sem tűrték meg. Januárban sem voltak haj­landók visszaadni a pártszer­vezet helyiségét. Májusban az egyik gyűlésen Pesti Rudolf, a munkástanács akkori elnöke úgy nyilatkozott: „A munkás- tanács már simává egyengette az utat, most természetes, a párt akar rálépni!“ A pártszervezetnek sok munkájába került, hogy bebi­zonyítsa: a munkástanács irá­nyítói semmilyen utat sem tettek simává, sőt számtalan akadályt gördítettek a fejlődés elé. Hogy mást ne említsünk: a megengedett 10 százalékos béremelés helyett 26 százalék­kal emelték a dolgozók bérét, s ezt később kellett a kor­mánybiztosnak helyreigazí­tania. A gazdaságos termelés egyáltalán nem érdekelte őket. Csak káder- és bérügyekkel foglalkoztak. Egész nap társa­logtak, vitatkoztak az irodá­ban, bár egyikük sem volt függetlenített. Amikor végül sor került ar­ra, hogy a munkástanács fel­adatát tisztázzák — ne a po­litikai irányítást akarja vé­gezni, hanem a gazdaságos termelést segítse —akkor az egész munkástanács szétbom- lott, lemondott, nem mert fe­lelősséget vállalni. A dolgozóknak ez a munkás- tanács nem is hiányzik. Sok hasznuk nem volt belőle, nem érezhették, hogy részesei a gyár vezetésének. Hiszen a vé­leményüket nem kérdezték meg semmilyen ügyben. Azt azonban szeretnék, ha lenne munkástanács, hogy még in­kább részesei lehessenek a ve­zetésnek; Leib János, Gulyás Bálint elvtársak és mások hibáztat­ják a pártszervezetet, miért fengedte a munkástanácsot fel­oszlatni, ahelyett, hogy kom­munistákká] és sok becsületes pártonkívülivel megerősítette volna. Ma is csak négy-öt elvtárs vállán a teher A -pártszervezetnek, mint említettük, mintegy kilencven tagja van. Az MDP tagságához viszonyítva nagyon kevés. A régi párttagoknak csak 25 szá­zaléka igazoltatta át magát az MSZMPi-be. S ami a legna­gyobb hiba, a párttagok között nagyon kevés a munkás. Ter­mészetes a kicsiny létszámtól a pártmunka még élénk lehet­ne, s a pártszervezet erős a Ganz Árammérőgyárban. Nem is ez a legfőbb oka. hogy gyen­gén megy a pártmunka. Inkább az. hogy ma is alig négy-öt elvtárs vállán van a teher, a többi passzívan szem­léli azok munkáját. Sőt, még a taggyűléseken is csak a párt­tagok 50—60 százaléka vesz részt. Az intéző bizottság tag­jai pedig még nem adtak va­lamennyi párttagnak megbíza­tást. Azt ugyan hangoztatják, hogy „szalon kommunistákra” nincs szükség, csak a harcos, bátor elvtársakra, de még nem állították csatasorba a kommu­nistákat, sőt, még az intéző- bizottságot sem egészítették ki pártbizottsággá. Mindennek az a következ­ménye, hogy az a néhány elv­társ. aki részt vesz a párt­munkában, elvész a napi fel­adatokban, nemigen jut ideje a rendszeres sajtóolvasásra, nem folytatnak egymás közt sem elvi vitákat. Ez az oka an­nak, hogy február óta arra várnak; Marosán György elv­társ tartson a gyárukban párt­napot. Az alapszervezet tag­jai nem vállalkoznak egy előadás megtartására sem. -El­ismerik, hogy a felsőbb párt­szervek határozatait végre kell hajtani de a pártnapok meg­tartását mégis húzzák, ha­lasztják. Nem bíznak saját ere­jűikben, határozatlanok. Ez a határozatlanság bénítja a pártszervezet munkáját. Osszák meg a munkát, legyenek határozottabbak Nehéz a Ganz Árammérő- gyár pártszervezetének helyze­te. Nehéz, mert nincs régi törzs-munkásgárda; csupán 1950 óta működik az üzem. Ne­héz. mert az ellenforradalom elég sok dolgozót zavart meg. Nehéz azért is, mert a párt- szervezet későn kezdte meg működését és még ma sem ké­pes teljes erővel dolgozni. Mégis az a véleményünk, hogy ez az intéző bizottság, ha ki­egészíti sorait, megtudja ol­dani feladatát. A cél az lenne: mindenütt legyenek ott a Ganz Árammérőgyár kommu­nistái, készüljenek fel arra, hogy a dolgozók valamennyi kérdésére meg' tudjanak felelni. Igyekezzenek olyan légkört te­remteni, hogy a pártonkívüliek igényeljék a pártszervezet munkáját. Csupán arra kell tö­rekedniük, ne néhány elvtárs vállalja — úgy, mint az MDP- ben — a pártmunkát, hanem minden párttag egyformán ve­gye ki részét belőle. Adjanak minden elvtársnak pártmun­kát, Minél több munkást győz­zenek meg arról, hogy a párt­ban a helye. Ezek a legfonto­sabb feladataik, mert ha eze­ket nem valósítják meg, nem haladhatnak előre. S. Á. A Budapesti Ipari Vásárról jelentjük A nagykőrösi jó" és „rossz" buszokról r/, Nagyon jó és megnyugtató érzés tíz, ha valamit jól, oko­san csinálnak, intéztek"* ‘ el. Vegyük például az autóbusz „intézményét“. Ha Nagykőrö­sön a város közepéből, vagy a vasúttal szembeni „túlsó ol­dalról“ gyalogszerrel igyekszik az ember az állomásra — kü­lönösen ha egy kicsit siet is — könnyen elfáradhat, mert az út meglehetősen hosszú odáig. De íme, itt van az autó­busz, mint okos „intézmény“. „Felül rá“ az ember fia vagy lánya és — hipp-hopp, már is ott van az állomáson. A vasúttól való visszautazás már nem egészen ilyen egysze­rű. A vonatról rendszerint cso­magokkal és fáradtan száll le az utas. Bevett szőkás szerint futva közelíti meg az autó­buszt, ott fölpréselödik és kárörvendő szorongással lesi a lemaradóitok gyalog mene­tét. Miután az autóbusz okos jármű, ha sok az utas, akkor esetleg kettőt fordul és a tü­relmes várakozókat is beszál­lítja a Fő térre. Az autóbusz hajnaltól éjfé­lig szorgalmasan szolgálja a dolgozók érdekeit. No, persze nem mindennap. A busznak is pihennie kell. És pihen is. Mikor? Amikor a legnagyobb szükség volna rá, a „csúcsfor­galmat“ jelentő szombaton délután, nyertkor* r£tűzik a lég- több munkás haza a városba, vagy haza a városból. Miért nem pihen mondjuk hétfőn, vagy kedden, vagy szerdán délután? Akkor sok­kal kisebb a forgalom. De nem, a, jó, az okos autóbusz szombaton délután rosszul vi­selkedik. Nem a dolgozók ér­dekeit szolgálja. Vagy talán nem is az autó­buszban, hanem azokban van a hiba. akik az autóbusz-me­netrend összeállításakor nem vették eléggé figyelembe a dolgozók érdékeit? —k —ó. | Nagykőrös Pénteken: ítélet a kakucsi gyilkosok ügyében A Fővárosi Bíróság gyorsí­tott tanácsa több napon át tárgyalta a kakucsi gyilkosok bűnügyét. Több mint 50 tanút hallgattak ki, akik nagyrészt terhelő vallomást tettek Gavló gyilkosai ellen. A tanúk ki­hallgatása után a perbeszédek hangzottak el. A bíróság pén­teken reggel fél kilenc órakor hirdeti ki ítéletét. siiiiiiiiiimiiuiiiii'iiiimitiiiuiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiititiiiiimiimiiiiiiiuiiiimiiiiHiiiiiMiiiiiiiiiiiiMiiiuiiMiiiiiiiiimiiiiii'é I Erich Schmitt: NOÉ BÁRKAJA Százhuszonöt lóerős motor hajtja ezt a szép kivitelű, 10 tonnás nyerges vontatóautót. A kocsit a Járműfejlesztési Intézet tervezte, motorját a szigetszentmiklósi Csepel Autógyár készíti Vári újdonságok A Budapesti Ipari Vásáron megyénk ipara is jelentős újdonságokkal képviselteti magát. Ta­lán a legemlítésre méltóbbak a váci Híradás- technikai Anyagok Gyára újdonságai. Az üzem megbízottai a tetszetős, alumínium, ból készült bűié-pavilonban fogadnak bennün­ket. Készségesén elmagyarázzák új gyártmá­nyaik előnyeit. Meg is mutatnak mindent. Ez a büfé-pavilon például fővárosunk, de vidéki városaink és nagyobb falvaink tereinek szép dísze lehet. — Mennyi az ára? — kérdezzük. — 22 és félezer forint — válaszolják. — Nem hideg ez télen? Azonnal készek az újabb válasszal: — Dehogy hideg kérem, a pavilonnak kettős fala van, s a két fal között szigetelő anyag. Ettől függetlenül villamos fűtést is szereltünk bele. A villanyt is bevezettük, csak a hálózat­ba kell kapcsolni, ahol felállítjuk. Megmutatják másik gyártmányukat, a kel­lemes, feltűnést keltő hírlap-pavilont, amely­nek fényképét lapunk június 4-i számában ■közöltük. Az üzemek harmadik, szintén nagy népsze­rűségnek örvendő gyártmánya az összerakha­tó és szétszedhető, alumíniumból készült autó­garázs. Szétszedve a kocsi tetején bárhová el­szállítható. Mi nem vásárolunk belőle, mégis érdekel bennünket az ára. Hátha valaki kedvet kap és vesz belőle, hisz egyre több az autótulajdo­nos. — Az ára 6—8 ezer forint körül van —* mondja, kísérőnk. és. hozzáteszi: Ez a kis garázs vikendháznak is használha­tó, csupán ablakokat kell rá vágni. A termé­szetbarátok is biztosan örülnek neki. In az új mezőgazdaság* kisgép A vásárnak sok vidéki látogatója is van. Elsősorban megyénkből és a fővároshoz közeii szomszédos megyékből, de a kedvezményes utazást kihasználva, jönnek az ország legtávo­labbi vidékeiről is. Beder bácsi, egy idősebb hódmezővásárhelyi kertész sokáig nézegeti a Kismotor- és Gépgyár legújabb konstrukció­ját. a „Fürge 3“-at. Kapál; szánt, töltöget, szállít, permetez, poroz, kaszál, s ha a hajtó­mű kormos tengely végére szíj tárcsát szerel­nek. a darálót, morzsolót, vagy a szecskavágót is elhajtja ez az ügyes kisgép. A gyár megbízottja bemutatja a látogatók­nak a másik két kisgép mintapéldányát is. Az egyik a hat lóerős Diesel, percenként 1500- as fordulatszámmal. Ez az első léghűtéses kis Diesel hazánkban, amely nemcsak a mezőgaz­daságban, hanem a kisiparban is használható, mindenütt, ahol szíj tárcsával lehet meghaj­tatni a gépeket. Nagy előnye a MIA motorral szemben, hogy csak fele olyan súlyú és Die­sel-motor lévén, nyersolajjal működik, ami sokkal1 olcsóbb, mint a benzin. Harmadik mintapéldányuk az úgynevezett léghűtéses, egyhengeres, hat lóerős KS kis­motor. amely háromezres fordulatszámot i® elér percenként. Az öreg kertész türelmesen végighallgatja a magyarázatot, de félszemét állandóan a tét- szetős kivitelű „Fürge 3“-on tartja. Végül megkérdezi: — Elvihetném-e ezt? A gyári megbízottat nem lepi meg a kérdés, nem először hallja ugyanezt. Már vagy száz darabnak akadt volna gazdája a helyszínem — Eladó még nincs belőle, az idén csak a mintapéldányokat adjuk oda kipróbálásra a mezőgazdasági üzemeknek — válaszolja. —• Jövőre kezdjük el a gyártást: 1000 darabot terveztünk az első esztendőre. ÍJj magyar szabadalom a Hidrogiobus, Harsányi Szabolcs és Bakos Géza mérnökök találmánya. Ez a tetszetős, előregyártott elemekből összeállított, olcsó, modem, merész tervek alapján készült víz­torony bányáknál, lakótelepeknél, ipari üze­mekben, állami gazdaságokban, tsz-ekben, gépállomásokon ivó- vagy öntözővíz tárolásá­ra egyaránt használható. 25, 50, 100 és 200 köbméteres űrtartalommal és 10, 15, 20 méte­res magassággal készül. Az 50 köbméteres torony körülbelül 140 ezer forintba kerül, mintegy 30 százalékkal olcsóbb a hasonló méretű vasbeton tárolónál; Fő előnye abban van, hogy a rendeléstől szá­mítva körülbelül három hónap alatt elké­szül. Üveggyapottal, vagy műgyantalappal szigetelik. Ez biztosítja, hogy még 20 fokos hidegben sem fagy meg benne a víz. A fel- melegedés ellen pedig gömb alakja és világos* fényvisszaverő felülete védi. Megtudtuk, hogy külföld élénken érdeklődik: a szabadalom iránt és a Bányászati Építő Vál­lalat. mint kivitelező, hamarosan gyárthat i# belőle. De itthon legalább olyan népszerű az új víztorony. Több állami gazdaság jelentett« már be igényét rá. A vásár egyik látványossága: az 50 köbmé­teres, előregyártóit elemekből készülő víz­torony Szó se róla, igen sok látogatója van a vas­tüdőnek és a vásár más nevezetességeinek, de azért a csemői borkimérés forgalmát sem szabad lebecsülni. A jó bornak nem kell cégér — tartja a közmondás, de a csemői minőségi bor- és gyümölcstermelő szakcsoport ennek ellenére ízlésesen feldíszí­tette vásári kimérését és nemcsak zamatos rizlingje a vendégmarasztaló, hanem a tré­fáskedvű, barátságos elárusítók is. Három nap alatt tíz hektót adtak el és ha meggondol­juk, hogy a legolcsóbb bor 30 forint, de van 35—40 forintos is, ez a nagy forgalom minden, szónál ékesebben beszél a minőségéről, Budapesten egyébként is jó híre van már a csemői bornak. Ennek a szakcsoportnak a termését a Majakovszkij utca 69. szám kör­nyékén jól ismerik, itt nyílt meg az első pin­céjük. Még kettőt' nyitnak a közeljövőben, s * három pince átlagos havi forgalma mintegy 120 hektó lesz, ami évente csaknem 1500 hek- tós biztos piacot jelent. Nem is csoda, ha a szakcsoport taglétszáma egyre növekszik; Napról napra új belépők jelentkeznek és min­den jel arra mutat, hogy őszre elérik a 250— 300-as taglétszámot, s átalakulhatnak ismét termelőszövetkezetté. Akkor pedig még a tervezett 1500 hektónál is jóval több kitűnő minőségű bort hozhatnak a piacra; (Holka—Farkas) (VI) rifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiHiiiiiiiininiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiMitMMiiMiiitmiiiitiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiimiiiiimiHiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitmiHiimHiiiiifl | „És ha megpukkadsz is — I ez az ember lesz egyszer 3 minden művészek ősapja” „Kedves hallgatóim! E pil­lanatban tanúi lehetünk egy olyan bárka mcgkeresztelé- sének, melynek építője hitt az időjárásjelentésnek” „Ezek vették meg a házun­kat ... Hogy csodálkoznak majd, ha jön a vízözön” „Mit akartok ezzel a vacak­kal?” „Vacakkal? Ez a ket­tőnk mentőbárkája” „Remélem, még időben meg­kapja a Brehm második kö­tetét ... mégsem hagyhatom a fél állatvilágot kiveszni” (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom