Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-06 / 31. szám

I PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Adrian » MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA I. ÉVFOLYAM, 31. SZÄM ara .1« ni iiír * MEGYEI TANÁCS LAPJA 1957. JÜNIUS 6, CSÜTÖRTÖK A lakáskérdés Az áruellátás 2ŰL OTSZáflS YÜiÉS ClÖtt A muvelodesugy — Az országgyűlés az 1957. évi terv és az 1957. évi költ­ségvetés együttes tárgyalásá­val folytatta munkáját. Vas Istvánná, az országgyűlés al- elnöke tíz óra után pár perccel nyitotta meg az ülést. A vita első három szónoka a földművelésügyi tárca költ­ségvetéséhez szólalt fel. Hos- nyászki János, Mészöly Gyula és Kaszapovics András után következő felszólaló Boros Gergely képviselő a közleke­dés- és postaügyi tárca költ­ségvetésével, majd a föld­alatti vasút kérdésével foglal­kozott és a többi között ezt mondta: — Ezt a kényes kérdést is fel kell itt vetnem. Tudómé- som szerint a földalatti vas­úiban jelenleg csaknem egy- milliárdunk fekszik. A költ­ségvetési előirányzat csak többé-kevésbé elegendő az állag megóvására. A földalat­tit tehát évről évre óvjuk, ugyanakkor nem folytatjuk építését. Miután az állag- megóvás időről időre vissza­térő feladat és olyan kiadás, ami hasznot nem hoz, úgy gondolom, jobb lenne az épitést anyagi erőnkhöz mért ütemben folytatni. Az építésügyi miniszter beszéde Boros Gergely után Molnár Ernő képviselő szólt az épí­tésügyi tárca költségvetésé­hez, majd Trautman Rezső építésügyi miniszter emelke­dett szólásra. Bevezetőül el­mondotta, hogy az 1957, évi népgazdasági terv és költség- vetés gazdasági helyzetünk adottságainak megfelelően. Szerény, de reális program. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a jövőben a terve, két mindenek előtt szerényeb- ben, reális határok között kell kialakítani. El kell kerüU iii a gyakori változtatásokat és azt, hogy az építőipar felada­tait az egyes létesítmények megépítésének évében hatá­rozzák meg. A gyakori vál­toztatások következtében az építőipar előkészületlenül, szervezetlenül, a határidőket be nem tartva és végül is — drágán dolgozik. Elmondotta, hogy a ki­sebb építőipari feladatok el­látásába továbbra is be kell kapcsolni a kisipart, ügyelve arra .hogy a magán kisiparo­sok állami foglalkoztatásának következtében ne maradjon kivitelező nélkül a mind na­gyobb arányban jelentkező magánépítési igény. Közszál- litási szabályzatot kell kibo- csátanunk — hangsúlyozta a miniszter —. amelyben intéz­kedés történik, hogy a kis­ipari munkák vállalatba adá­sát versenytárgyaláshoz kos- sék. Ezután az építkezésekre elő­irányzott költségek túllépé­sének problémájáról beszélt. Hangsúlyozta: Egyelőre csak kísérletkép­pen már ebben az évben egyes építkezéseken rátérünk az úgynevezett rögzített áras szerződésekre. Ennek lénye­ge az, hogy a kivitelező az építkezés befejezésével csak a költségvetésben megállapított végösszeget kaphatja meg. Szólt az ország lakáshelyze­téről is. A nagy erőfeszíté­sek ellenére is a lakásépítés nem tart lépést a szükségletek- kel. Figyelembe kell venni azt is, hogy az ország lakásál. lománya erősen elavult. Ép­pen ezért elsőrendű népgaz­dasági érdek a javítási és ta­tarozása munkák elvégzése. Fontos feladat az ország la­káshelyzetének teljes és pon­tos felmérése, ami még nem történt meg. Ezzel párhuza­mosan beható vizsgálat tár­gyává kell tennünk a lakás­építés további fokozását. Ezután az építőipar műszaki fejlesztéséről szólott, majd fel­szólalása második részében az építés általános problémáival, az építésügyi igazgatással fog­lalkozott. Elmondotta: a lehe­tőség szerint már az ország- gyűlés legközelebbi ülésszaka elé kívánja terjeszteni az épí­tésügy átfogó elvi jelentőségű szabályait tartalmazó építés­ügyi törvény tervezetét. kormány- és pártküldöttség érkezett hazánkba A kereskedelem problémáiról Ebédszünet után Izsák Júlia országgyűlési képviselő a bel­kereskedelmi tárca költségve­téséhez szólt hozzá, majd Tausz János belkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. Ismertette a belkereskedelem­nek az ellenforradalom óta ki­fejtett munkáját, a várható áruellátási helyzetet, valamint kereskedelempolitikai elgondo­lásainkat. Az október—decem­beri időszakban a kereskede- | lem elsősorban arra töreke­dett, hogy biztosítsa a lakosság élelmiszerellátását, küzdjön a fenyegető éhínség veszélye el­len. Ezt a feladatot főképpen a Szovjetunió és a többi baráti | ország segítségével oldotta meg. A segélyszállítmányok­nak köszönhető, hogy egy pil­lanatra sem volt fennakadás az élelmiszerellátásban. / Az idei áruforgalmunkat az jellemzi — folytatta —. hogy elsősorban az iparcikkek for­galma fog emelkedni, ezen be­lül is a vegyesiparcikkeké. A kormány megfelelő iparcikk­kínálattal, a falusi kereskede­lem forgalmának növelésével alá kívánja támasztani a pa­rasztság érdekeltségét a me­zőgazdasági termelés fokozásá­ban és ezzel elősegíti a felvá- tárlási politika sikerét is. Kü­lönösen nagy gondot kívá­nunk fordítani 1957-ben a megnövekedett termelési kedvnek megfelelően a mező- gazdasági termelési célokat szolgáló áruk előállítására. — őszintén meg kell mon­dani — folytatta —, hogy az áruforgalmi terv teljesítő e során még sok nehézséggel kell megküzdenünk, mert a vásárlóerő és az árualap egyensúlya mellett — részle­teiben a kereslet és a kínálat több cikkben nem fog mindig megegyezni. Egyes cikkekben még mennyiségi hiányokkal, másokban pedig választéki hiányosságokkal kell szá­molnunk, illetve küzdenünk kell, hogy ezeket minél sző­kébb térre szorítsuk. — A Belkereskedelmi Mi­nisztérium rendkívül' fontos feladatának tartja, hogy eré­lyes harcot folytasson minden — a fogyasztók érdekeit ' sér­tő — jelenséggel szemben. Az egyes cikkekben mutatkozó átmeneti áruhiány folytán a szocialista kereskedelem er­kölcseivel összeférhetetlen ■protekcionizmus, pult alóli árusítás fordult elő az utóbbi időben egyes üzletekben. E rendellenességek főforrása az áruellátás még meglevő hiá­nyosságaiban keresendő. Ad­dig is, amíg ezeket megoldjuk, az állami és a társadalmi el­lenőrzés elmélyítése mellett fo­kozottabban támaszkodni ki- vénünk a kereskedelmi dolgo­zók túlnyomóan becsületes többségére. A következő felszólalók: Ka­rácsonyi Béla és Ivanics Fri- gvesné. a művelődésügyi tárca költségvetéséhez szóltak. Ezután Szabó Ferenc emel- kedelt szólásra. — Nemzeti jövedelmünkből a költségvetés a Művelődés- ügyi Minisztérium feladatai­ra 3 milliárd 100 millió forin­tot kíván fordítani, 100 mil­lióval többet, mint amennyit az Oktatási és a Népművelési Minisztérium tavaly közösen kapott. Ez az összeg elég a tudás és a műveltség fej. lesztésének és terjesztésének legfontosabb feladataira, ha a kormány helyesen, céltudato­san gazdálkodik vele, ha a kormány szervei kimunkálják a vezetés új módozatait és módszereit, és ha azokat kö­vetkezetes elvi szilárdsággal alkalmazzák kulturális éle­tünk irányításában és veze­tésében. Szabó Ferenc a továbbiak­ban részletesen foglalkozott a kommunista írók, művészek és a népiesek közötti régebbi kapcsolatokkal, ennek az együttműködésnek pozitív és negatív vonásaival, majd így folytatta: — Itt az idő. hogy a kor-. mány irodalmi és művészeti politikája levonja a múlt hibáiból leszűrt legmesszebb­menő következteléseket. Tu­domásul kell venni, hogy szó- cialista kultúrát nem lehet építeni, ha ténylegesen olyan csoportok kezében van a kul- turális élet irányítása, ame- lyeknek nem célja szocialis­ta irányba fejleszteni nemzeti műveltségünket. — Jól tudja mindenki, hogy mennyire szövevényes és bo­nyolult, milyen összekuszált állapotban van ma kulturális életünk, milyen nehéz feladat annak problémáit kibogozni, rendbeszedni és megoldani. Jól tudja mindenki, milyen nehéz dolog a múltban elkö­vetett súlyos és hitelt vesztő hibák után, a revizionista tév­eszméktől konfuzus, az ellen- forradalom fertőzött légköré­től még teljesen meg nem tisz­tult kulturális életünket tapin­tattal és jó taktikai érzékkel, szerető, féltő gonddal, de hatá­rozottan és megalkuvás nél­kül, a magyar viszonyoknak és a népi demokratikus rend­szerünknek megfelelő helyes irányba vezetni. — Mi, kommunista művé­szek türelemmel és bizakodás­sal támogatjuk kormányunk kulturális vonalát akkor is, ha az elmúlt hónapok gyakorla­tában itt-ott ellentmondások­kal és ingadozásokkal is talál­koztunk. Tesszük ezt azért, mert mélyen . meg vagyunk győződve arról, hogy a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány céltudatos politikája rö­vid időn belül maradéktalanul érvényesül a kulturális, az irodalmi és a művészeti élet minden területén. — A beterjesztett költségve­tés törvénytervezetét elfoga­dom és a tisztelt országgyű­lésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) Stoziczki Ferencné képviselő felszólalásában az Élelmezés- ügyi Minisztérium költségve- tésével foglalkozott. Az utolsó felszólaló, Ku- kucska János Borsod megyei képviselő, a pénzügyi tárca költségvetésével kapcsolatban mondotta el észrevételeit. Az országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja ta­nácskozását. Kádár János üdvözlő-beszédét mondja. A képen (jobbról balra): dr. Münnich Ferenc, Antos Jugov és Todor Zsivkov A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának és a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára bolgár kormány- és párt­küldöttség érkezett hazánkba. A küldöttség tagjai: Anton Jugov, a minisztertanács el­nöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja (a kormányküldöttség vezetője), Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára (a párt­küldöttség vezetője), Rajkó Damjanov, a BKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, Karlo Lukanov kül­ügyminiszter, a BKP Központi Bizottságának tagja, Sztojan Tomcsev, a Bolgár Földműves­szövetkezetek Igazgató Taná­csának titkára, a Hazafias Arc vonal Nemzeti Tanácsának tagja, város- és községgazdál­kodási miniszter és Krasztju Sztojcsev, a Bolgár Népköztár­saság magyarországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe, aki hazánkban csatla­kozott a küldöttséghez. A bolgár kormány- és párt- küldöttség kedden a késő esti órákban érkezett Kelebia ha­tárállomásra, ahol a vendége­ket Horváth Imre külügymi­niszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Sebes Ist­ván külügyminiszterhelyettes. Mányik Pál, a Külügyminisz­térium I. számú Politikai Osz­tályának vezetője, Csatorday Károly, a Külügyminisztérium Protokoll Osztályának vezetője és Krasztju Sztojcsev nagy­követ fogadta, A delegáció különvonata szerdán reggel 9 órakor érke­zett meg az ünnepien feldíszí­tett Keleti pályaudvarra. A bolgár kormány- és pártkül­döttség fogadtatásán megjelen­tek: Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kiss Károly, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP In­téző Bizottságának tagjai, a Minisztertanács tagjai. Ott volt a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának, a Magyar Szociális' ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának számos tagja, a politikai, gazdasági és kultu­rális élet sok vezető személyi­sége. Jelen volt az érkezésnél a budapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője és tagja« A bolgár kormány- és párt­küldöttséget a pályaudvarod elsőnek Kádár János és dr, Münnich Ferenc üdvözölte. A bolgár küldöttség tagjai kö­szöntötték az MSZMP Intéző Bizottságának, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a tagjait, majd a diplomáciai testület tagjait. Ezután Kádár János, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának elnöke beszédben üdvözölte a bolgár kormány- és pártküldöttséget. Az üdvözlésre Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság mi' nisztertanácsának elnöke vá­laszolt. Elutazott Budapestről a Francia Kommunista Párt küldöttsége luiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiitiifiiiimiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiniii Pflimlin nem vállalja a kormányalakítást IMI| A Francia Kommunista Párt küldöttsége, amely néhány na­pig hazánkban tartózkodott, szerdán délelőtt elutazott Bu­dapestről. A küldöttség veze­tője Raymond Guyot, a Fran­cia Kommunista Párt politi­kai bizottságának tagja, Párizs egyik képviselője volt, tagjai pedig: Gustave Ansart, a po­litikai bizottság póttagja. Nord megye képviselője, Juliette Dubois, Fernand Gremier, Szajna megye képviselője, Georges Marchais és Lucien Lantemier, valemennyien a központi bizottság tagjai. A küldöttség búcsúztatására megjelent a ferihegyi repülő­téren Marosán György és Fock Jenő, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárai, Aczél György és Tömpe Ist­ván, a Központi Bizottság tag­jai. A vendégeket Marosán György, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára búcsúz­tatta, a beszédre Raymond Guyot válaszolt. A beszédek elhangzása után a vendéglátók és‘ a vendégek baráti öleléssel, meleg kéz­szorítással búc'súztak egymás­tól, s az elutazó küldöttség tagjai, karjukon az ajándékba kapott, mezei virágokból ösz- szeállított csokrokkal, beszáll­tak a repülőgépbe, amely rö­videsen elhagyta a betonpá­lyát és a levegőbe emelkedett, | Párizs, 1957. június 5. | (AFP) I | PIERRE PFLIMLIN AZ | \ AFP GYORS-HIRE SZE- | | R1NT LEMONDOTT AZ | I ÜJ FRANCIA KORMÁNY | 1 MEGALAKÍTÁSÁRÓL. E E Eiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimtmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniii'iitmiiK: Zöldségfélékben jók a terméskilátások A Földművelésügyi Minisz­tériumban szerzett értesülés szerint az ismétlődő tavaszi hideghullámok a zöldségfélék­ben nem okoztak nagyobb ká­rokat, a csapadékos idő pedig kedvező volt a növények fej­lődésére. Bizonyítja ezt, hogy a piacokon az évszaknak meg­felelő zöldségfélék nagy meny- nyiségben és választékban kaphatók. A további terméskilátások szintén kedvezőknek mondha­tók, bár a későbbi zöldségfé­lék termését még sok tényező — elsősorban a csapadék- mennyiség — befolyásolhatja. Előreláthatólag azonban zöld­ségtermésünk ki tudja elégí­teni nemcsak a belföldi fo­gyasztás, hanem a konzerv* ipar és a külkereskedelem igé* nyeit is. Az időjáráson kívül nagy szerepe van ebben a dolgozó parasztság fokozottabb terme­lési kedvének is. Megnöveke­dett a vetőmagforgalom is, az idén az előző éveknél jóval több szervestrágyát hordtak ki a földekre és a műtrágya, kü­lönösen a nitrogén felhaszná­lása is sokkal nagyobb volt. Örvendetes javulás tapasztal­ható a palánta előnevelés te­rén. Nem volt fennakadás a termelési szerződésekben sem; a szerződéseket az előirány­zott területekre mindenütt megkötötték a termeltető vál­lalatokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom