Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-01 / 27. szám

1957. JÜNIUS 1, SZOMBAT "“icZCtrtaV 3 Összeszedik a termelőszövetkezetek széthurcolt vagyontárgyait Az októberi ellenforradalmi események idején a falvak­ban elsősorban a termelőszö­vetkezetek ellen kezdett tá­madást az ellenség. Sok tsz- ből széthordták építőanyago­kat terményeket, gépeket stb. Az elhurcolt javak összesze- dése megkezdődött és folya­matban van. Az ügyészi szer­vek felszólítást adtak ki — amennyiben ismeretesek a tettesek —. hogy az elvitt va­gyontárgyakat szolgáltassák vissza, vagy ha már azok nincsenek meg, fizessék meg értéküket. A felszólítások nyomán pél­dául Monoron minden szét­hurcolt vagyontárgyat vissza­vittek, Galgamácsán 1100 fo­rintot küldöttek meg az ot­tani tsz-nek. A dabasi járás termelőszövetkezeteiben az okozott kár értéke 618 ezer fo­rint. Százhuszonkét személyt ismernek, aki részt vett a va­gyontárgyak széthordásában. Ezeket felszólították, fizessék meg az okozott kárt. de eddig csupán mintegy ötvenen térí­tettek meg 158 ezer forint ér­téket. A ráckevei járásban az okozott kár 37 ezer forint, visszakaptak az illetékes tsz- ek 35 960 forintot. Hat mázsa kukorica nem került meg itt. de az ügyben eljárás folyik. 1 Rosszul halad a visszatérítés a nagykátai járásban, ahol 403 359 forint érték helyett 262 ezer forintot, s a váci já­rásban, ahol 249 335 forintos kárból mindössze 13 755 fo­rint értéket térítettek visz- sza. Ha a felszólítás nem hasz­nál. igénybe veszik a karhatal­mat is. A dányi Lenin Tsz- ből elvitt négyezer forintos szekeret a karhatalom segít' Bégével szerezték vissza. Megnehezíti az ügyészségek munkáját, hogy a termelőszö­vetkezeti vagyon dézsmálóinak többsége ismeretlen. A nyo­mozás tovább folyik, s felelős­ségre fogják vonni azokat, akik jogtalanul eltulajdonítot­ták a termelőszövetkezetek va­gyonát, mert büntetlenül senki sem szegheti meg a törvénye­ket. Húsz új totó—lottó kirendeltség A szelvényforgalom zavarta­lan lebonyolítására s a lottó­játékosok kérésére a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság szélesíti kirendeltséghálózatát. Országszerte mintegy húsz új totó-lottó irodát nyitnak. Vi­déken többi között Miskolcon, Mohácson, Tatán, Vácott, Sió­fokon nyílik totó-lottó kiren­deltség. Mennyi ruhára számíthatnak a nők, mit ígér a Nőiruha Nagykereskedelmi Vállalat A Nőiruha Nagykereskedel­mi Vállalat április 1-től május 27-ig 42 000 női szövet, ballon és plasztik kabátot, 50 000 nyári mosóruhát, 52 000 blúzt és szoknyát, mintegy 120 000 fiú és 150 000 leánykaruhát ho­zott forgalomba. A negyedév hátralevő részében, azaz jú­nius 30-ig további nagy meny- nyiségű ruhával látja el a szaküzleteket, áruházakat. így például még 40 000 nyári mo­sóruhát és pongyolát, 30 000 fiúnadrágot és 75 000 leányka­ruhát szállít a kereskedelem­nek. A női ruhák legtöbbje új­mintájú anyagokból, a legjobb 25—30 modell szerint készült, a leánykaruhák 40—50 fazon­ban készülnek. A legnagyobb sikere a soproni és a debre­ceni ruhagyárak szaténkarton kiskosztümjeinek van. A si­ker egyik titka az is, hogy ezek a kosztümök csak 170— 200 forintba kerülnek. A vál- j lalatnál már dolgoznak a kö­vetkező félévi kollekció össze­állításán is, amelynek anyagá­ról divatbemutatón tájékoztat­ják a nagyközönséget. Szabad a vaddisznóvadászat A Földművelésügyi Mi­nisztérium engedélyt adott a Pest megyei vadászoknak arra, hogy az apróvadas területeken ismét megkezdjék a vaddisznó vadászatot. Kevés a könyv Sok a gond — De úgy írja meg azt a cikket, hogy áradjanak utána a könyvek, mert olyan szüksé­günk van rá, mint a szomjan- halónak egy pohár vízre! — mondja Tóth Ferenc, a szent­endrei járási könyvtár veze­tője. Most csendes a könyvtár, ma nincs kölcsönzés. A könyvtá­rosok dolgozószobájában, a polcokon, csomagokban, az asztal tetején, a földön köny­vek, könyvek. És mégis kevés. Olvasók a könyvtárért Már a kezdet kezdetén ba­jok voltak. Rendelet írja elő, hogy egy járási könyvtár meg­alakulásánál milyen minimá­lis anyagi alappal kell ren­delkezni, hanem ez Szentend­rén csak ..papíron volt meg". A régi városi könyvtárból örö­költek pár száz könyvet, né­hány polcot, más nem volt. A könyvtáros nem értett munká­jához, sok értéktelen ócskasá­ä szentendrei könyvtárban Jllillllllllllilllllllllllllllllllllll IMII lllllllll III IIIIIIIIII MII Ilii illlilllllllllllltll 9/ •*> got sóztak a nyakába, hiá­nyos, csonka könyveket, hasz­nálhatatlan kémiai, fizikai táblázatokat. 1955-től, mióta Tóth elvtárs vezeti a könyvtárat, szépen fejlődtek, sok olvasójuk van. De ha hamarosan nem vál­tozik a helyzet, leghűségesebb olvasóiktól meg kell válniok, mert nem tudják ellátni őket. A gyerekek között — akik a könyvtár olvasóinak legna­gyobb részét jelentik, — szét kell csapni, ha egv-egy új könyv érkezik. Mindent két­szer olvasnak végig és szinte csoda, hogy kitartanak. Sok­szor maguk az olvasók segí­tik ki a könyvtárat. Legutóbb Smokai Ferenc tsz-tag állított be egy pár könyvvel, hogy ha meg nem sértődnek, ő oda­ajándékozná. többször elol­vasta már. hadd élvezze más is. Az évi 11 500 forint, amit vá­sárlásra fordíthatnak, kevés. És különösen kevés ebben az évben, mert a tavalyi utolsó évnegyed 6000 forintos beszer­zését is ebből vonták le. Az ellenforradalom pusztítása Az októberi ellenforradalom nagyon visszavetette a könyv­tárat. Éppen október 23-án fe­jezték be az átalakítást, fes­tést, renoválást, az egész ál­lomány újrakönyvelését, 28-án este pedig fellángolt a könyv­tár előtt a könyvmáglya. Elő­ször az ideológiai könyveket dobálták ki. később már nem is válogattak. A népi demokrá­cia hozta létre, pusztuljon! így került a tűzbe „Magyaror­szág és Erdély eredeti képek­ben“ 1860-as kiadása. Zola könyvei, egy sereg ifjúsági könyv, újságok, folyóiratok évfolyamai és a helyi kiadvá­nyok értékes gyűjteménye. És hogy a kárt még nehezebb le­gyen megállapítani, elégtek a leltárkönyvek, árjegyzékek. A berendezést ellopták, megron­gálták. Aztán a „hazafiak“ nyugatra szöktek, a rendőrsé­gi nyomozás édeskeveset tu­dott megállapítani, a kárt helyrehozni pedig sehogy. De ez még nem minden. No­vember 30-án egy szentendrei lakásügyi bizottság hozta lét­re önmagát. Első dolga volt a könyvtárat kilakoltatni, mert az elnöknek szüksége volt a széofekvésű dunaparti házra. Hiába futottak a könyvtáro­sok a pártbizottsághoz, városi tanácshoz, menni kellett, „öm­lesztett állapotban“ áthordtak mindent a pártbizottság épüle­tébe. A helyiség nem volt alkalmas, és az olvasók is el­fogytak apránként. Sokan at­tól tartottak, hogv a könyvtár használata valamiféle politikai kötelezettséget is jelent. Hivatalos megfiatároza's ^erint az a csem­pész, aki tiltott határátlépést elkövetve, ál­lamellenes cselekedetet művel, valutával üzér­kedik, saját szükségletét meghaladó árucikke­ket hoz át a határon nyerészkedés végett. A tavalyi disszidálási láz idején igen-igen felragyogott a csempészek — különösen az Mi van a fásli alatt? embercsempészek — napja. Hatalmas össze­gekért „kalauzolták“ át a disszidálókat a nyu­gati és déli határon. Sokszor gyilkosságtól Bem riadtak vissza, nem egy szerencsétlen szöke­vényt küldtek át „csöndesen“ a másvilágra, arra gondolva: úgysem keresi őket senki. Ezek a gazemberek fegyveresen közlekedtek és nem egy útjukat álló, szolgálatát teljesítő határőr­nek oltották ki az életét. Hazánk északi határán _ fgy a megyénk­kel szomszédos csehszlovák határon — szin­tén megkísérlik a „csencselést“. Itt nem em­berek, hanem értékek csereberéje folyik. Hor­váth Gyula határőrfőhadnagy mondotta el. hogy „százezer forintos“ csempészt is fogtak már a szobi határon. Legkedveltebb csem­pészcikk ezen a határszakaszon: a csehszlo­vák ceruza, perion- és nylonholmik, tréning­ruhák. gumicsizmák és a műbőr. Ezekért cse­rébe lóhere- vagy lucernamagot. Kossuth- cigarettát, kolbászt, szalámit és zsírt visznek át. A jó üzlet reményében semmilyen fáradt­ságtól nem riadnak vissza a csempészek. Elő­fordul, hogy rozséból „védőállást“ készít ma­gának, s annak leple alatt úszik át a folyón egy-egy merész csencseiő. A másik békés rokonlátogatónak álcázza magát. Tiltott áru nincs a bőröndjében, de ha egy kicsit jobban megnézik a határőrök, vámőrök; hamar elő­kerül néhány fejre való kendő a derekáról,! négy-öt óra a felhajtott ingujjból. Megesik,! hogy a feketekávéval töltött termosz külső | fala és üvegbetétje közé valutát rejtenek, sőt | az ártatlannak látszó gyufás dobozban Napo-i leon-aranyat is találtak már. Elég gyakori, I hogy dohány között ékszert, bizsuárut hoz-1 nak, vagy visznek át. A duplafedelű bőrönd 1 nagyon lejáratott csempészési lehetőség, ezzel 1 valamire való csempész nem is kísérletezik | már. Ügyesebb csel: a vasúti kocsi lámpa-1 burájából kicsavarják a körtét, s helyébe va-1 lutát tömnek. (Persze, ez csak világos nappal 1 „ajánlatos“!) A határőrök rendszerint „kipécézik“ ma-1 guknak a sántikáló bácsikákat. Rájöttek | ugyanis, hogy a vastag fásli alatt gyakran? nern csúnya sebek, hanem mutatós karórák rejtőznek. Egyik őrs legkiválóbb fogása az volt, amikor egy fát szállító teherhajón az egyik hasábfán nagy értékű órákat és nylon­kendőket találtak. Tavaly nyáron nemegyszer a sajtóban Is megtámadták a határőröket, vámőröket, pe­dig a vámvizsgálat nem az utazó közönség bosszantását szolgálja — mint egyesek han­goztatták. Ezt bizonyítják a tettenért csem­pészekről felvett jegyzőkönyvek. Egyik nagy gyárunk volt főmérnöke például — aki leg­Újra van helyiség Gyufásdobozban Napoleon-aranyak jobban ágált a vámvizsgálók ellen — külföld­ről hazajövet 500 karórát hozott át, a dereka köré rejtve azokat. Nyilvánvalóan nem volt sok oka örülni a gondos vizsgálatnak. A csempészek rendkívül ügyes, furfangos emberek, de ügyesek a határőrök is, akik megérdemlik, hogy munkájukat becsüljük és segítsük. Szebelkó Erzsébet | Nagynehezen visszakapták a I régi épületet. Hanem addigra | a könyvek a sok költöz- ! ködésben rongyolódtak. elvesz- I tek, akad olyan, aminek csak | a borítólapja maradt meg. | Helyiség tehát már lenne, de | hol vannak még attól hogy | otthon érezhessék magukat a I könyvtárban az olvasók és az | ott dolgozók egyaránt?! A | kertre néző ajtón becsukva is | átlátni. Nyár elé nézünk, | mégis mo6t kellene gondoskod- § ni a téli tüzelőről. Vennének | is, de a szoba közepére még- § sem lehet leönteni. Más hely | nincs. A járási tanács egy fil- ! lért sem áldoz az. épületre, | mert a városi tanácsé, az pe- I dig nem fizet, mert nem ő ! használja. Sétálhatnak hát § egyik hivataltól a másikig. | Aztán mégsem felemelő tu- ! dat, hogy mikor a fizikai dol- ! gozók legalacsonyabb fizetése | 800 forint, a könyvtáros — I gimnáziumi végzettséggel — | 750-et kap, mert nem közal- I kalmazott. | Mindennek ellenére a könyv- ! tár éled. Meghívót küld szét | a rég látott olvasóknak, visz- ! szavárja őket. És most már | az igényeiket is jobban ki tud- ! ja majd elégíteni; | És a költségvetés? Talán ab- | ból is telik majd néhány asz- § talra, székre az olvasóterembe 1 és sok-sok új könyvre az ifjú I és idősebb olvasóknak. 1 B. V4 Szívesség vagy kötelesség? Több gond, nagyobb fele­lősség hárul Kovács elvtárs­nak, a Bugyi Gépállomás igazgatójának vállaira, ami­óta nagyobb önállóságot ka­pott, illetve önelszámoló egy­ség lett a gépállomás. Meg­szűnt a régi „anyáskodás” a felsőbb szervek részéről, 6 ennek csak örül. Az új munkastílust megvalósítani azonban egyik napról a má­sikra nem könnyű. Ma meg apró-cseprő dolgokban is neki kell intézkednie. Nincsenek felülről diktált tervek, nehezebb a munka­szerzés és amit ugyancsak számításba kell venni: nin­csen „betervezett” ráfizetés. Ügy kell tehát gazdálkod­tok, hogy ne ráfizetéssel, hanem nyereséggel zárják az évet. A gazdaságos termeles megvalósítása azonban nem­csak az igazgató és a veze­tőség érdeke, hanem a gép­állomás valamennyi dolgozó­jáé. Nem kell sokat bizony­gatni: akkor növekszik ke­resetük, ha a termelőszövet­kezetek, szakcsoportok és az egyéni gazdák igényeit kifo­gástalanul teljesítik. Ha meg­szakad a láncszem, illetve hanyagság történik bárme­lyik munkaterületen — fogy a becsület és kevesebb a ke­reset. Szükségesnek tartottuk mindezeket elmondani, mi­előtt a tárgyra térnénk. Olyan esetet kell ugyanis megemlíteni, ami csorbítja a gépállomás jó hírnevét a sári rizstermelés] szakcsoport tagjai előtt. A rizstermelési szakcsoport két motort és szivattyút kért az állomástól 14 hold rizs öntözéséhez. Meg is kapták a gépeket. Sovák István ön­tözési szerelő válogatta ösz- sze a tartozékokat: csöveket, szíjakat stb. A szivattyúk szerelésénél derült ki, hogy egynéhány alkatrész, tarto­zék hiányzik. Csavarokat egyáltalán nem kaptak, ugyancsak elfelejtettek kul­csokat küldeni. A csavarokat Budapesten szerezték be, kulcs meg akadt a szakcso­portban. Jobban bosszankod­tak azonban, hogy a meg­hajtószíjak minduntalan el­szakadtak és a csövek sem feleltek meg a célnak. Zsol­nai Jánost menesztették a gépállomásra — mert az ön­tözést meg kellett már kez­deni — hogy hozza el a szükséges tartozékokat. Sovák István hallani sem akart a csövek kicserélésé­ről. Szerinte azok tartoznak a szivattyúkhoz, amelyeket kiküldött, még akkor is, ha a szakcsoportban nem tudják használni. Zsolnai János így érvelt: mi megfizetjük az üzemeltetési dijat és nem szívességet tesz a gépállomás, ha kiadja a szükséges tarto­zékokat, ez kötelességük. Az igazgató elvtárs elé került a vitás ügy, aki gyor­san intézkedett. Utasította Sovák Istvánt, hogy adjon olyan csöveket, amelyek megfelelnek és segítsen a» összeszerelésnél. Azóta már üzembe helyez­ték a szivattyút, s talán azt lehetne gondolni, hogy cik­künk eső után köpönyeg. MI azonban nem így látjuk. E példa azt mutatja, ma is akadnak olyan gépállomást dolgozók, akik úgy gondol­ják: a termelőszövetkezetek és a szakcsoportok vannak érettük. Pedig fordítva iga& A gépállomásokat azért léte­sítettük, hogy kielégítsék a parasztság igényeit, még­pedig minden huzavona nél­kül. Csak igy érhetjük el a kívánt célt: a termelés növe­lését. Mihdk Sándor Igazolványt kapnak a tuberkulózis mentes tehenek A Pest megyei Tanács állat­egészségügyi dolgozói szívós munkával harcolnak a szarvasmarha gümőkór ellen, s az elmúlt években állami gazdaságokban, termelőszövet­kezetekben már több tuber­kulózis mentes állományt hoz­tak létre. Az októberi esemé­nyek azonban visszavetették ezt a munkát, s az állományok egy része isimét összekevere­dett. A megye állatorvosai és szakemberei most újult erő­vel láttak dologhoz és fo­lyamatosan felülvizsgálnak a megyében minden szarvasmar­hát. s újabb gümőkór mentes állományokat hoznak létre a nagyüzemi gazdaságokban. Tervükben szerepel, hogy a vizsgálatokat kiterjesztik az egyéni gazdaságokra is. Az egyéni gazdák tulajdonában levő olyan fejős teheneket, amelyek tuberkulózistól men­tesek, külön igazolvánnyal látják el. E munka fontossá, gát alátámasztja, hogy Buda­Pestmegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat BUDAPEST, XIII. KÉR., FORGÁCS UTCA 9a. elvállal mindenféle erőgép, traktor, rész és teljes főjavításokat, valamint egyéb mezőgazdasági gépek javítását is pest tej ellátásának nagy ré­szét a megyénkbeli gazdák, tsz-ek, állami és egyéni gaz­daságok biztosítják, s a fő­város csecsemő-tej szükség, letét kizárólag tuberkulózistól mentes állományoktól kíván­ják beszerezni. A megyei ta­nács állategészségügyi dolgo­zóinak véleménye szerint meg­különböztetést kellene tenni a felvásárlási árakban is a gümőkór mentes állatállomá­nyoktól származó és a vegyes tej között. Szerződéses termeléssel lekötött zöldségféleségekért magasabb árat fizet a helyi földművesszövetkezet Pest megyei Zöldség—Gyü­mölcs értékesítő Szövetkezeti Központ, Budapest, VIH, ÜUSI út 3-4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom