Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-30 / 52. szám

WCMap 1957. JŰNIÜS 30, VASÄRNAP (Folytatás az első oldalról.) árulás maradványainak meg­semmisítése. A revizionista nézetek burasoá és (kispolgári nézetéit, amelyek a munkás- osztály eszmei és politikai 3«. fegyverzését és a burzsoázia előtti behódolást eredmény*- zik. A revizionista nézetek kép­viselőinek útja a marxista— leninista elméletet meghami­sító ideológiai fellépéstől a frakcióharcon keresztül tör­vényszerűen az osztályárulás­hoz, a burzsoázia táborába va­ló átálláshoz vezet. Ezt az utat járta meg milliók szeme előtt Nagy Imre és csoportja. A revizionizmus, az úgynevezett nemzeti kommunista nézetek az osztályellensóggel való meg­békélés nézetei, éppen ezért az ellenforradalom erőivel szembeni harc első feltétele­ként eszmeileg is, politikailag is meg kell semmisíteni e né­zeteket, s képviselőiket pedig ki kell űzni a pártból, eszmei harcot kell folytatni a revizio- n izmussal szembeni békülé- kenység megnyilvánulásaival. Következetes harcot kell vív. nia a pártnak a marxizmus— leninizmus dogmatikus keze­lése és az annak következmé­nyeképpen jelentkező szektás politika újjáéledése ellen. Ez az elméleti és politikai torzu­lás a személyi kultusz éveiben nálunk nagy méretet öltött; és súlyos károkat okozott a párt elméleti és politikai munkájá­ban. Lazította a pórt és a tö­megek kapcsolatát, aláásta a proletárdiktatúra erejét. At ilyen jellegű hibák kiújulásá- nak veszélye két okból is fenn­áll. Először azért, mert a dog- matizmus és a szektás szemlé­let bizonyos mértékig meg­maradt sokak gondolkodás módjában. Másodszor azért, mert a párt újjászervezésének sikerei, a párt jelenleg egész ségesen fejlődő tömegkapcsola­tai egyeseket máris elbizako- dottá tesznek és a tömegek körében végzendő politikai munka lebecsülésére csábíta­nak; Márpedig szektás pozí­ciókból sem a tömegekért, sem a revizionizmus ellen nem Ia­het sikerrel harcolni. i A volt Rákosi—Gerő-féle vezetés dogmatikus és szek­tás hibái fontos tanulságok a párt számára. Ez a vezetés a korábbi éveikben helyesen, a marxista-leninista elmelet alapján dolgozott a tömegek között és a tömegekért. E ve­zetés akkor nagy eredménye­ket ért el a párt és a nép ja­vára. Az eredményes munka természetes következménye­képpen e vezetés, iránt erős bizalom, nagv megbecsülés és tisztelet fejlődött ki és ez sok féle formában megnyilvánult. A munkában sorozatosan el­ért sikerek és a tömegek kö­rében élvezett rokonszenv a vezetést később elbizafcodottá tette, egyes vezetőik tévedhe­tetlennek tartották magukat. A gyakorlati munka tapasz­talatainak marxista—leninista elemzését felváltotta a dog­mák hangoztatása, a vezetés ,elbürokratizálódása s a töme­gektől való elszakadás, ami súlyos károkat okozott a Párt életében. » Mind a revizionizmus elleni harcban, mind a dogmatikus irányzat fciújulásának lehetősé­ge elleni harcban fontos fegy­verünk a marxista ismeretel­mélet; A szubjektív szemléleti módot ki kell űzni a párt mun­kájából A revizionizmus és a dogmatizxnus szöges ellentét­ben állnak egymással, de közös vonásuk, hogy egyaránt kispol­gári gyökerekből táplálkoz­nak. A marxista ismeretelmé­lettel szembenálló hiba szub­jektív szemléletre és gyakor­latra vezet és — amint ezt az élet nálunk bebizonyította — táplálja egymást: egyik a má­siknak forrása is. A párt va­lamennyi szervezetének érvé­nyesítenie kell tevékenységé­ben a marxista ismeretelmé­letet, amely a valóságból in­dul ki és a konkrét valóságra építi politikáját. A pártnak jelenleg az elmé­leti és politikai munkában a harcot elsősorban a revizionis­ta nézetek és az ellenforradal­már ellenséggel való minden­fajta megalkuvás ellen kell vívnia. Ezt a harcot azonban olymódon kell vezetni, hogy a párt egyben lehetetlenné tegye a dogmatikus és szektás hibák A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének határozata megismétlődését. 1953 nyara után a pártvezetésben a hibák következetes felszámolása he­lyett szektás, illetve revizionis­ta végletekbe átcsapó politika folyt. Ez a mindkét irányban sokszor szélsőséges politika bi­zonytalanná tette a vezetést, s magát a párttaságot is. Ezért rendkívül fontos, hogy soha többé sern jobbra, sem balra ne engedjük eltéríteni a pártot a helyes útról. . A pártkonferencia elhatá­rozta: a) A párt kádereinek mar­xista—leninista nevelése, a part eszmei tisztaságának megőr­zése érdekében ismét létrehoz­za a különböző pártiskolákat és megszervezi a pártoktatást, b) Az állami szerveknél ja­vasolja: az egyetemeken és a főiskolákon tegyék ismét kö­telezővé a marxizmus—leni­nizmus oktatását, s ezzel is biz­tosítsák az egész fiatal magyar nemzedék marxizmus—leniniz- mus szellemében való nevelé­sét. c) Az elméleti munka elmé­lyítése érdekében a Központi Bizottság mellett elméleti munkaközösségeket hoz létre és ennek feladatává teszi, hogy a mindennapi életben felme­rült elméleti kérdéseket vizs­i gálja és tisztázza. d) A Népszabadságban rend- j | szeresen közölni kell elméleti , kérdésekéi tisztázó cikkeket. A I Társadalmi Szemle színvonalát | j lényegesen meg kell javítani. : Ismét meg kell jelentetni a ; Pártélet című folyóiratot. A fo- ' lyóirafcnak ismertetnie és ele- j meznie kell a pártélet új je­lenségeit. a pártvezetés mód­szereit, a különböző helyeken szerzett tapasztalatokat és se­gítenie kell a párttagság elme- leti fejlődését. ‘1 A párt a népi derítők- j ratikus rendszer veze- : tő ereje. Politikailag irányítja ; az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek munkáját, j Az októberi ellenforradalmi események előtt és alatt az el- j lanság főleg a párt vezető sze­repe ellen indított támadást. Széles körben terjesztette azt a revizionista nézetet, hogy az atomkorszakban nem a prole­tariátus, hanem az értelmiség a vezető erő. A munkásosztály vezető szerepének tagadása vi­szont a proletárdiktatúra ta­gadását jelenti. Ugyanez volt a célja az ellenforradalomnak a többpártrendszer követelésé­vel is. A pártértekezlet megál­lapítja: helyesen járt el pár­tunk Központi Bizottsága, ami­kor a többpártrendszernek a mi viszonyaink között reakciós követelését visszautasította. pártépítés további munkájá­ban is nagy gonddal kell ügyelni arra. hogy távol tart­suk a párttól a karrierista és az ellenséges, kártékony ele­meket. Nem engedhető meg az sem, hogy a pártnak olyan tagjai legyenek, akik nem értenek egyet a párt alapve­tő elvi kérdéseivel, politikai irányvonalával, s ezzel veszé- lyeztetik a párt egységét. s A párt építésével szo­* rosan összefüggő kér- ; dés annak az elvnek gyakor- í lati érvényesítése, hogy ha- | zánkban a párttisztség kivéte- ; lével minden közfunkciót — i legyen az társadalmi vagy | állami — legyen az a legala­csonyabb vagy a legmagasabb S beosztás — pártonkívüli is be- , tölthet. Csak ennek az elvnek az érvényesítésével vehetjük i elejét annak, hogy állás meg- j tartása vagy elnyerése céljából j olyan egyének is kérjék a párt- ! ba való felvételüket, akik szá­mára a pártba való belépés I nem elvi kérdés. A párt belső életének * lenini alaptörvénye a | demokratikus centralizmus. A demokratikus centralizmus el­vét az elmúlt években egyfe­lől a személyi kultusz, másrész­ről a revízión izm us sértette, s ! mindkettő mérhetetlenül sok kárt okozott a pártnak. Ezért a párt valamennyi szervének, szervezetének, tagjának köte­lessége őrködni a demokrati­kus centralizmus elveinek be- I tartása fölött. Jelenleg a fő feladat a tagság jogainak tel­jes tiszteletben t artása mellett a pártfegyeiem erősítése. A kérdések eldöntését megelőző, a most kialakult bátor és sza­bad vita megóvása mellett, a legszigorúbban meg kell köve­telni a határozatoknak meg­felelő egységes cselekvést. Tel­jes mértékben érvényt kell szerezni a párt Szervezeti Szabályzata azon pontjának, mely előírja, hogy a párt felső szeneinek döntéseit az alsóbb szervek kötelesek végrehajta­ni. A közelmúlt súlyos tapaszta­latai arra intik a pártot, hogy minden körülmények között biztosítsa az ideológiai, politi­kai és szervezel i egységet. A pártegység megteremtésének egyik alapvető feltétele a párt alapokmányának a párt Szer­vezeti Szabályzatának betar­tása és betartatása. A pártegy­ség megbontóival szemben, bármely oldalról jelentkezze­nek is azok, ingadozás nélkül kell fellépni. A pártértekezlet utasítja a Központi Bizottsá­got, hogy a pártegység védel­mében a legsúlyosabb esetek­ben a legszigorúbb rendszabá­lyokat is alkalmazza, s inkább oszlasson fel a párt politikájá­val szembeforduló egyes párt- szervezeteket, mintsem még egyszer megismétlődhessék az, hogy a párt ellenségei s az in­gatag elemek belülről rombol­hassák a párt egységét. A párt jelenlegi egysége és ereje részben abból táplálko­zik, hogy jóvátéve a korábbi méltánytalanságokat, kellő megbecsülésben részesíti az első magyar proletárdiktatúra harcosait, a Horthy-korszak il­legális pártmunkásait, a két világháború közötti idők szer­vezett munkásait, a spanyol bizottsági tagok igen nagy réi. sze pártonkívüli. E testüle-i tek munkájában tehát a kom-» műn isták és pártonkívüli els együttműködésének kell mi-< nél jobban kifejlődnie az ország szocialista fejlődése ér-* dóké ben. Olyan közös tevé-i kenység ez, amely igen hasz­nos a párt, az állami szervek és a lakosság tömegei közötti gyümölcsöző kapcsolatok fej-* lődésében. Minden kommu­nistának kötelessége, hogy figyelmes magatartást tanú­sítson a dolgozó nép minden­napos ügyei iránt. A taná­csokban dolgozó kommunis­táknak sók lehetőségük va'n arra, hogy segítséget adjanak a dolgozók ügyeinek gyors, pontos elintézésében és le­küzdjék a lélektelen bürokrá­ciát. A A párt és a tömegek közötti kapcsolatok fejlődésének igen fontos te­rülete a Hazafias Népfront. A kommunisták és pártonkívü- liek együttműködésének ezt a formáját széleskörűen ki kell bontakoztatni mind a tanácsok, mind pedig a különböző gaz­dasági, kulturális és tudomá­nyos szervek munkájának elő­segítése, mind pedig az ország általános politikai életének fejlesztése érdekében. Ma a hazafias népfront-mozgalom lehetőségei nagyobbak, mint e lehetőségek kihasználásának mértéke. A hazánkban sajátos egypártrendszer nem zárja ki, sőt az adott körülmények kö­zött még fokozottan megkö­veteli, hogy a Hazafias Nép­frontban a párt irányítása alatt tömörítsük mindazokat a pár- tonkívülieket és korábban más pártokban tevékenykedő, a népi hatalomhoz hű személye­ket, a nemzet összes haladó erőit, amelyek készek a közéle­ti, tudományos és kulturális szakmai tevékenységükkel az ország szocialista építésében részt vállalni* k A Magyar Nők Orszá- go® Tanácsa, valamint a megyei és helyi nötanácsok feladata, hogy segítséget nyújtsanak egyrészt a nőket érintő társadalmi, gazdasági és egyéb kérdések megoldásá­ban, másrészt a nő*k közötti felvilágosító munkábaa Elő­segíthetik a nők fokozottabb bekapcsolását az ország politi­kai és társadalmi életébe, a szocialista építésbe, a béke vé­delmének erősítésébe. A pártszervezeteknek és a kommunistáknak szerepet kell válialniok abban, hogy min­denütt ápolják a szovjet—ma­gyar bartáságot és ennek érde­kében a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaságot szélesítsék a népi demokrácia minden hívét átfogó tömegmozgalommá. A A párt és a tömegek kapcsolatának rendkí­vül fontos eszköze a sajtó és rádió útján való közvetlen agi­táció, továbbá a film, a könyv­tárak, a kul túr-otthonok nagy- írtékű nevelési eszközeivel folytatott tömegagitáció. Igen fontos szerepe van a aártszervek közvetlen találko­zásainak a tömegekkel. A párt- izervezeteknek állandósítaniok fell a tömegek közötti munka ilyan formáit is, mint a pár- lonldvüliek bevonásával szer­vezett aktívaülések, nyilvános jártnapok, előadások, nagy­gyűlések, gyűlésekkel egytoe- cötött felvonulások, ünnepsé­gek. Ki kell fejleszteni az eddig tellő mértékben nem alkalma- vott agitációs formákat, így <z egyéni és csoportos beszél­je főseket, kisebb méretű gyű- éseket. Elő kell mozdítani kü- önböző dolgozó rétegek, így >1. a munkások é9 parasztok, referán munkásmozgalmi har­csak és fiatalok, a katonák és zolgárl lakosság, a magyar és nás nemzetiségű dolgozók köl­csönös látogatásait, találkozá­sit. A közvetlen tömegkapcso­atoknak e formáin túl a párt­agoknak a párt ónk ívüliekkel i személyes találkozás és le­plezés útján is állandó elv­árai viszonyt kell teremteniük, t párt és a tömegek kapcso­sának erősítésével el kell ér- ii, hogy a kommunisták meg- smerjék a pártonkívüli törné­nk véleményét és ne csak ta- átsák a tömegeket, hanem anuljanak is tőlük. El kell ér­ti azt is, hogy a tömegek jób­an ismerjék és értsék a párt olitikáját, állásfoglalásait, ta­Folytatás a harmadik oldalon) A, A pártnak az üjjé- ’ szervezés során kiala­kult számbeli nagysága? és a munkásosztály tömegeihez vi­szonyított aránya a korábbi évek túlzottan nagy létszáma- hoz hasonlítva most egészsé­gesebb. Az 1953 júniusa óta a pártot ért többszöri megráz­kódtatás. de különösen az ellenforradalmi felkelés és az azóta szerzett tapasztalaitok azt bizonyítják, hogy helye­sebb, ha a pártban a párt ügyéért aktívan dolgozni kész elvtársak tömörülnek és nin- csienek a pártban a jóindula­tú rokon szenvedők olyan száz­ezrei, akik a nehézségek ide­jén ingadoznak. Az osztály- ellenség azonban megpróbál behatolni a pártba. Ezért a kárt okoz a népgazdaságnak, a munkások államának, tehát a munkásságnak magának is, amelynek érdekeit kell maga­sabb szinten képviselnie. A szakszervezetek nem lehetnek közönyösek a bürokratikus hi­bák, a túlkapások, a dolgozók mindennapos ügyeivel szemben sem, mert az ilyesmi is ko­moly kárt okoz, mind az egyes munkásnak, mind pedig a kö­zösségnek. A szakszervezeti munkában különös gonddal kell foglal­kozni a női dolgozókkal. Be keli őket vonni a vezetésbe, messzemenően számolni kell a nők sajátos helyzetével a ter­melésben, foglalkozni kell szo­ciális és társadalmi problé­máikkal. A szakszervezeteknek segít­séget kell nyújtaniok az ifjú­ság nevelésének igen fontos munkájában is. Egyetlen kommunista se fe­lejtse el Lenin szavait: a szak- szervezetek a kommunizmus iskolái. A kommunistáknak feladata, hogy a szakszerveze­teken belül a meggyőzés esz- ! közével biztosítsák a szakszer- j vezetek ilyen irányú tevékeny- ' ségét és fejlődését. A kommu- , nistáknaík jó munkájukkal kell elnyerniök a szakszerve­zeti dolgozók bizalmát, és a legjobb pártonkívüli szakszer­vezeti aktivistákkal együtt kell ■ a szakszervezetek munkáját I helyes irányban fejleszteniük; jó munkájukkal kell elnyer- I niök a szakszervezetek irányi- : tásához szükséges vezető tiszt- I ségeket is. A kommunistáknak az esz- i mei és politikai meggyőzés eszközeivel a párt politikáját kell a munkásosztály tömegei között népszerűsíteni, magya­rázni, megértetni. A kommu­nisták jó munkájának ered­ményéképpen válnak a szak- szervezetek a proletárdiktatúra rendszerében a munkásállam egyik legfontosabb támaszá­vá, 2 Az országos pártérte- kéziét jóváhagyta a Központi Bizottság kezdemé- j nyezését a KISZ megalakítá­sára vonatkozóan. Üdvözli a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget, melynek munká­jától nagy eredményeket vár az egész ifjúság és az egész j ország javára. A KISZ-ben tömöríteni kell j a szocializmus ügyét tómoga- tó, a párt célkitűzéseit magú- j kévá tevő ifjakat és lányokat. A párt és az állam előtt igen komoly feladatként áll az if­júság nevelése. A fiatalok kö­zött folytatott nacionalista-re­vizionista demagógia igen ko­moly eszmei rombolást végzett különösen a diákok körében. A fiatalság köreiben fellelhető eszmei zavar felszámolása az egész párt feladata. Ebben a munkában különleges kötele­zettség hárul a kommunista pedagógusokra, úgyszintén a fiatalok körében dolgozó ifjú kommunistákra, a kommuniz­mus odaadó fiatal harcosaira. Az ifjúság nevelésében a fia­taloknak a szocialista építésbe való aktív bekapcsolásában, internacionalista, hazafias ne­velésében, éppen ezért különö­sen fontos szerep vár a KISZ- re. A KISZ feladataihoz tarto­zik az is, hogy segítse a többi ifjúsági szervezet helyes irá­nyú vezetését, azok felvilágo­sító munkáját. A KISZ-nek — viszonylag rövid idő alatt — a szakszervezetek mellett az ország legfontosabb tömeg­szervezetévé kell fejlődnie es egyre növekvő szerepet kell betöltenie az ország társadal­mi életében. Q A párt tömegkapcso- * latainak igen fontos része az állami szervek út­ján a lakossággal fenntartott kapcsolata. Ez mindenekelőtt a tanácsok útján valósul meg. A tanácsok munkájának a tanácstagok, valamint a ta­nácsi állandó bizottságok választott és meghívott tagjai­nak széleskörű közreműkö­désére. s a lakossággal való állandó, szoros kapcsolatra kell épülnie. A tanácstagok­kal. úgyszintén a tanácsi ál­landó bizottságok meghívott tagjaival való együttes mun­ka a kommunisták számára különleges jelentőségű azért is, mert a megválasztott ta­nácstagok több mint 220 ez­res létszámának nagyobbik fele és a meghívott állandó ; polgárháború magyar harco­sait, a partizánokat, a munkás- osztályhoz, a párthoz hűnek bizonyult ■volt szociáldemokra­ta elvtársakat, az 1945-ös párt­munkásokat. Kellő megbe- I csülésben kell részesíteni azo- i kát a kommunistákat is, akik 1 az októberi ellenforradalom napjaiban védték a pártot, a : népi államhatalmat, s kom- j munista kötelességükhöz híven : részt vettek az ellenforrada- ! lom leverésében, a párt újjá- j szervezésében s a proletárdik- : tatúra megszilárdításában. Ily módon összeforrott a pártban a munkásmozgalom mindhárom élő nemzedéke. A párttagságot arra kell nevelni, hogy ne csak a békés építőmunkában, hanem a nehézségek és a megpróbál- i tatások idején is megállja a helyét. H A párt munkájában * * fokozott mértékben kell érvényesíteni azt a ta- i nííást, hogy a párt helyes po- [ 1 ■fikájának megvalósítása a j kádereken áll, vagy bukik. A j múltban, a káderrnunkára a | személyi kultusz, a szubjek- , tivlzmus nyomta rá a bélye- j gét. Ma is tapasztalható olyan jelenség, hogy a párt helyes politikájának végrehajtását nehezíti a következetes káder­munka Hiánya. Továbbra is küzdenüíik kell a kádermun­kában, még ma is fellelhető szubjektivista nézetek, va­lamint a politikai megbízha­tóság háttérbe szorításának’ gyakorlata ellen- Fel kell lép­ni a szakmai rátermettség le­becsülésének káros jelenségei ellen is. A káderek megítélé­sénél ne tévesszen meg be ív nÜTiket egyesek formális ön­kritikája, sem a felelőtlen és * totrikus vádaskodás. A káde- \ rek elbírálásának fokmérője j a párt helyes, politikájának j végrehajtásában végzett kőnk. ] rét munka. * Gondot kell fordítani arra, j hogy fontos területekre meg- { felelő élet- és párttapaszitaI«U : tial rendelkező elvtársak ke- j Yüljenek. Ma a pártban az i idősebb és fiatalabb párttagok, egészséges eéyűrtműttödése érvényesül s e jövőben isi erre kell törekedni, Q Pártéletünk egyik új, i egészséges vonása, hogy egyre inkább érvénye­sül benne a kollektív vezetés lenini elve. Az MSZMP eddig elért ered­ményeinek egyik forrása, hogy a Központi Bizottság, s a párt más, vezető szervei november 4 után igazi kollektív vezető szervekké fejlődtek. A múlttal szemben ez jelentős előrehal a. dóst jelent, de még mindig ko­moly erőfeszítéseket kell ten­ni annak érdekében, hogy ki­alakítsuk a kollektív vezetés legjobb formáit és módszereit. : Komolyan törekedni kell arra j is, hogy a kollektív vezetés elve minél előbb teljes mér­tékben érvényesüljön a párt­szervek munkájában minden fokon. E$sel függ össze párt­életünk egészséges fejlődésé­nek második pozitív vonása: a bátor kritika érvényesülése. Arra kell törekedni, hogy a kritika mellett minden egyes pártszervezetben és pártszerv­ben — a Központi Bizottság példáját követve — jobban fej­lődjék az önbírálat szelleme is. H A párt és a tömegek kapcsolatai A párt és a tömegek kapcso­latának kérdése a proletár- diktatúra viszonyai között a proletárdiktatúra erejének leg­fontosabb kérdése. Ha a párt és a tömegek kapcsolata gyen­gül, gyengül a proletárdikta­túra ereje is. A párt jelenlegi helyzetében, amikor a párttag­ság száma a munkásosztály számarányához mérten — he­lyesen — a korábbi évekhez képest kisebb, még nagyobb j jelentősége van annak, hogy a pártot nagyon erős kapcsolatok fűzzék egybe a pártonkívüli tömegekkel. A tömegkapcsola­tok kérdésében a legfontosabb annak felismerése, hogy a párt az eszmei és politikai meggyő­zés eszközével, valamint harcá­nak, munkájának, tényleges eredményeivel nyerje meg és erősítse a tömegek bizalmát maga iránt, és mozgósítsa a tömegeket a szocialista építés feladatainak megoldására. A párt és a tömegek közötti kap­csolat megerősítésének külön­böző területei vannak. A párt- szervezeteknek tehát állandó szoros kapcsolatot kell kiépí­teni és fenntartani az üzemek, állami gazdaságok, Szövetkeze­tek, hivatalok, intézmények stb. pártonkívüli dolgozóival. E kapcsolatok rendkívül fon­tos formája — a közvetlen pártrendezvények, gyűlések, megbeszélések stb. mellett — a tömegszervezetek révén való kapcsolat a tömegekkel. 1 A tömegszervezetek közül a legfontosabbak a munkásság saját legnagyobb os ztá 1 ysze rvezetei: a szakszer­vezetek. Maga az a tény. hogy a szakszervezeteknek közel 2 millió tagja van. mutatja a fel­adat nagy jelentőségét, Dolgoz­zanak a kommunisták azért, hogy a szakszervezetek is se­gítsék a termelési feladatok minél jobb megoldását, ugyan­akkor jól betöltsék a dolgozó helyes érdekvédelmének szere­pét. A szakszervezetekre nagy feladatok hárulnak a kulturá­lis nevelőmunka terén is. Mindezen területeken a ma­gyar szakszervezeteknek már jelentős tapasztalataik vannak. Vigyázni kell azonban arra, hogy a múltban a dolgozók, ér­dekvédelme terén és más kér­désekben elkövetett hibák ki­javítása ne vezessen újabb hi­bákhoz, ahhoz, hogy elhanya­golják a termelés kérdéseivel való foglalkozást, a munka­verseny elősegítését. A szak- szervezet nem válhat a terme­léssel nem törődő, a munkafe­gyelemmel szemben a közö­nyös, bérdemagógiának teret adó szervezetté, mert akkor T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom